Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-29 / 178. szám

Csütörtök, 1954. július 29. ÉSZAKMAGYARORSZÁC 3 Megyénk építőiparának néhány problémája Malomfizememk készen Tárják az új gabonát Népgazdaságunk egyik fontos pro­blémája, hogy nem a kellő ütemben, annál sokszor lényegesen lassabban haladnak építkezéseink. Nemrég je­lent meg a Központi Statisztikai Hivatal jelentése a II. negyedévi terv teljesítéséről. Abban is olvas­hattuk, hogy az építőipar csak 96.1 százalékra teljesítette tervét. Valóban sok a nehézség, sok a gátló körülmény. így például építő­iparunk a mai napig sem heverte még ki a kemény tél okozta éveleji lemaradást és a.z évközben leesett rengeteg csapadék is gátolta a munkát. Ugyanakkor — tudjuk —, hogy a mezőgazdasági termelés sok­sok építőmunkást visszakövetelt a falvakba. A föld mellett most az eddiginél jobb megélhetés kínálko­zik. Nagy gond tehát az építőiparban a munkaerőhiány is. Ezek az úgynevezett objektív okok, amelyekre előszeretettel, sok­szor jogosan hivatkoznak építkezé­seink vezetői. Jogosan, de csak ad­dig, amíg nem akarnak minden hi­bát e két objektív körülménnyel menteni. Melyek azok a nehézségek, ame­lyeken könnyen segíthetne saját ha­táskörén belül minden építőipari tröszt és minden vállalat. Elsősorban a felduzzasztott impro­duktív létszám. A megyei pártbi­zottság legutóbbi ülésén a beszámo­ló löbbek között a következőket ál­lapította meg: -,Tűrhetetlen az az ál­lapot, ami egyes építőipari trösztök­nél tapasztalható. Jelenleg például a 34-es trösztnél minden két pro­duktiv dolgozóra egy-egy termelő munkát közvetlenül nem végző al­kalmazott jut. El lehet képzelni, mi­lyen olcsón építhet egy ilyen válla­lat". Nézzük meg ezt a gyakorlatban. Mielőtt a tulajdonképpeni épít­kezés megkezdődik, felvonulási épü­leteket készítenek. Megjelenik az építésvezető, van egy helyettese, beosztott mérnök, tervfelbontó, munkavezető, irodavezető, pénztá­ros, anyagkönyvelő, teljesítmény­elszámoló, raktáros, általános ad­minisztrátor, takarító-asszony, kül­dönc, karbantartók, szerelők, stb., stb., stb. Ugyanakkor a felvonulá­son 5—10, esetleg 20 fizikai munkás dolgozik. Ugyanez a hely­zet ha az építkezés már befejezésé­hez közeledik, amikor az utolsó si­mításokat ismét csak kevesen vég­zik, de a műszaki és adminisztratív létszám az utolsó percig megmarad. Ezen a nehézségen lehet és kell is változtatni, hiszen a felduzzasztott improduktív létszám csak hátráltatja a munkát. Emellett alaposan megnöveli az építkezés önköltségét. És itt érdemes megállni egy pilla­natra. Az önköltség csökkentését ma már úgyszólván egész népgazda­ságunkban fontos feladatuknak tart­ják a dolgozók. Sok helyen a gazda­ságos termelés, a prémium kifizeté­sének !s előfeltétele. Nem így azonban az építőipar­ban! Szinte hihetetlen, de igaz, amit Kiss Barna elvtárs, a párt ka­zincbarcikai végrehajtóbizottságának titkára nemrégen elmondott: — Az építőiparban a premizálás gátolja az építés gazdaságosságára való törekvést. Például, ha mi Bar- cikán feltárnánk egy új kavicsbá­nyát — jóllehet kevesebbe kerülne ez a fontos alapanyag, mint most, amikor messziről, nagy fuvarköltség­gel hozatjuk, — nagy harcot kelle­ne vívnunk érte, mert nálunk a pénzügyi tervek teljesítése a döntő, ez a prémium kifizetésének felté­tele. De ugyanez a helyzet akkor is, ha építkezés közben egy-két műveletet leegyszerűsítenének, vagy gépesíte­nének az építők. Itt a bonyodalom csak akkor kezdődne, ha ez az egy­szerűsítés véletlenül olcsóbb 'enne, mint a tervezett. Bizony ez nagy baj, hiszen előfordulhat, hogy az újítás, vagy észszerüsítés ilyenfor­mán mint prémiumot kizáró ok sze­repelne. Beszélt már erről a visszásságról Gerő elvtárs is kongresszusi beszé­dében, lényeges változás azonban, — olyan prémium-rendszer, amely valóban ösztönözne a gazdaságosabb termelésre — még nem született. Többek között ez is okozója an­nak, hogy a takarékosság az építkezéseknél általában gyenge lábon áll. Pedig az anyagfelhasználás az épí­tési költségek tekintélyes részét, 40—45 százalékát képezi és ezért különösen fontos, hogy ne úgy ke­zeljék az építési anyagokat, mint a Csáki szalmáját. Előfordult már az is, hogy 300 ezer téglából, amelyet egy munka­helyre irányítottak, csak 200 ezer került beépítésre, 100 ezer pedig egyszerűen eltűnt. A fele eltört, a felét széjjelhordták. Nyugodtan el­mondhatjuk — ha a helytelen pré­mium-rendszer a minisztérium hi­bája is —, hogy itt már a tröszt, a vállalat, a pártszervezet és maguk a kommunisták is felelősek. • Nagyon időszerű kérdései ezek építőiparunknak. Különösen sürgős a hibák kiküszöbölése nálunk Bor­sodban. A mi megyénkben renge­teg új lakás, bölcsőde, gyár és erő­mű egyre gyorsuló felépítését tenné lehetővé a hibák kiküszöbölése. Segítsék a Lenin Kohászati Müvek dolgozói a heiecsabal cementgyárat felajánlása teljesítésében A hejőcsabai cementmű dolgozói nap mint nap kimagasló eredménye­ket érnek el az alkotmány tiszteletére indult versenyben. Július 27-én 134.8 százalékra teljesítették cementgyár tási tervüket. Hozzájárultak ehhez az eredményhez az ifjúmunkások is. A fiatalok eddigi átlageredménye 123 százalék, de július 23 án 226 százaié kot értek el. Márton András salakszállító bri gádja a versenyben átlag 232 gzázalé kot teljesít. Mindennap 200 százalékon felül tesz eleget tervének. ­A gyár dolgozóinak munkáját nagy­ban akadályozza, hogy naponta 4—5 óra gépállás van salakhiány miatt. Kérik a dolgozók a Lenin Kohászati Művek vezetőit, biztosítsák rendsze­resen a salakot, hogy a versenyben még szebb eredményt érhessenek el. AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁG CIKKE NYOMÁN Augusztus 1-én átadják a forgalomnak az ónodi hidat Elég régen, idestova majd három hónapja, hogy a „Borsodi Bors” szóvátette: híd hiányában az ónodi dolgozó parasztok csak nagy kerü­lővel tudják megközelíteni a Sajón túl fekvő földjeiket. Bár sok víz folyt le azóta a Sa­jón, Illetékesek nem feledkeztek meg az ónodi hid problémájáról. Április 12-i számunkban közöltük is, hogy a megyei tanács biztosítja a hid átépítéséhez szükséges 60 ezer forintot. Most ismét levelet kaptunk a me­gyei tanács város- és községgazdál­kodási osztályától, a következőket közlik: A hid építéséhez szükséges fa­mennyiséget nem tudták biztosítani, ezért az osztály július elején a DI- MÁVAG-hoz fordult segítségért és kérte, hogy készítsék el a szükséges hossztartókat. A gépgyár dolgozói örömmel tettek eleget a kérésnek, 15 nap alatt előállították a 240 fo­lyóméter vastartót. Ezután az igen súlyos vastartók elszállítása okozott gondot. Ekkor az Északmagyaror­szági Áramszolgáltató Vállalat se­gített, szombat reggeltől vasárnap reggelig az összes vastartót kiszál­lította. A hid összeszerelését a DIMÄ- VAG hidműhelyének dolgozói vál­lalták. Július 24-én hozzá is kezdtek, s hajnaltól késő estig dolgozva be is fejezték. Most még a hid pallózá­sa van hátra. A községi tanács, a község lakói társadalmi munkával résztvesznek a hid építésében. A megyei tanács város- és köz­séggazdálkodási osztálya ezúton küldi elismerését a két vállalat ve­zetőinek, dolgozóinak, hogy a me­zőgazdasági termelés fejlesztéséhez ilyen hathatós segítséget adtak. Az ónodi hidat augusztus 1-én átad­ják a forgalomnak. Egyben közölték velünk azt is, hogy a DIMÁVAG dolgozói soronkívül elkészítik a boldvai, szendrői Boldva-hidak fel­újításához szükséges vastartókat. Ludwig Feuerbach emléke Moszkva (TASZSZ) A szovjet társadalom megemléke­zik Ludwig Feuerbachról, a nagy német materialista filozófusról szü­letésének százötvenedik évfordulója alkalmából. A moszkvai központi előadóte­remben Mihail Dinnyik professzor nagy közönség előtt tartott előadást „Ludwig Feuerbach, a XIX. század haladó német materialista filozó­fusa“' címmel. (MTI) Az idei begyűjtésben a malomipar fokozott mértékben veszi ki a részét. A malmok raktárai fertőtlenítve, készen állnak a gabonaszállít-i mányok tárolására. A gyors begyűjtést elősegíti, hogy a nagyobb befo-i gadó képességű malmok, a miskolci, putnoki, sárospataki, tiszaluci, abaujkéri malom közvetlenül a géptől beszállított kenyérgabonát is átveszi. Valamennyi malomüzem bekapcsolódott a szabadfelvásárlásba, a dolgozó parasztok tehát gabonafeleslegüket mindenkor szabadon átad-< hatják a kijelölt malomnak. 1 A dolgozó parasztság igényeinek kielégítése érdekében Tiszakará-« dón új malom kezdte meg a munkát. A többi malom is jól karbantartva készül az új gabona őrlésére, arra, hogy a vámőrlésre hozott gabonát a cseretelepeken azonnal ki tudják cserélni. I KISS JÓZSEF. Megjavult a munka, mióta új vezetői vannak a községnek Varbó község Parasznyával áll versenyben. Eddig bizony nem sok jól mondhattunk el magunkról. Já­rási viszonylatban a 28-ik helyen álltunk a beadásban. Nemrégiben a tanács új vezetőket kapott. A vb. elnöki tisztséget Balogh József tölti be, a vb. titkár pedig Gaál László lett. Azóta megjavult a munka a községben. A 28. helyről a 17.-re küzdöttük fel magunkat. TÓTH GYÖRGY Varbó. Segítik a bajbajutott testvéreket Az ózdi Közétkeztetési Vállalat dolgozói július 20-án röpgyűlésen be­szélték meg, hogyan támogathatják az árvízkárosultakat. Elhatározták, hogy mindnyájan anyagi helyzetükhöz mérten segíteni fogják az árvízsujtotta lakosságot. A nemes szándék végrehajtása érde­kében önként jelentkező gyüjtőpá- rok alakultak, akik meglátogatták a város összes dolgozóit és 12.705 fo­rintot gyűjtöttek össze. Jó munkát végzett Domenik Jolán és Magyar Jánosné. Ketten 7200 forintot gyüj-* töttek. Az anyagi támogatásban élenjárt tak Békéi Lajosné büffés, Végh lm- réné büffés, Bezzegh Józsefné telep­adminisztrátor, Demeter Erzsébet* Szűcs Zsófia, Propk Lászlóné és Lucák Jolán konyhai segédmunkád sok, kik fizetésük 11 százalékát ajánlották fel. VARGA DEZSŐ igazgató. Szocialista szerződés a vasút és a terményforgalmi vállalat között A Borsod megyei Terményforgal­mi Vállalat szocialista szerződést kötött a MÁV igazgatóságának ke­reskedelmi osztályával a begyűjtés meggyorsítása érdekében. Az igazgatóság IV. árufuvarozási csoportjának dolgozói igyekeznek elegendő üreskocsit biztosítani a ga­bonaszállítmányok részére. Az állami gazdaságokkal, tsz-ckkcl állandó kapcsolatot tartunk és azonnal se­gítségükre sietünk, ahol szükség van erre. A csoport dolgozói az elegytováb­bító csoportjával karöltve állan­dóan figyelemmel kisérik az élelmi­szer és gyümölcs küldeményeket, hogy azok idejében, frissen kerülje­nek a kohászok, bányászok és * város dolgozóinak asztalára. BAKÓ JÄNOS MÁV igazgatóság. MNDSZ asszonyok szép példája A sárospataki MNDSZ-asszonyok egy sorban haladnak a munkában a férfiakkal. Matisz Józsefné dolgozó paraszlasszony a kapásnövényeil négyszer mcgkapáUa. Makkoshotykán Gy. Vitányi Ber­talanná az elsők között végzett az aratással, utá>m nyomban hozzá­látott a tarlóhántáshoz és másod­vetéshez. 6 holdon kölest és tarló­répát vetett. Mezőkövesden Kiss Mihályné múlt évi gabonából teljesítette idei ga- bonctl)eadási kötelezettségét. A tiszalúci Vörös Hajnal tsz asz- szonyai kora reggeltől már kint vannak a határban. 58 asszony vál­lalta, hogy őszig eléri a 120, illet va 200 munkaegységet. Legtöbbjük már 150. 160, 170 munkaegységnél tart. Az MNDSZ-asszonyok most kultúrműsorral készülnek az aratási ünnepre. KRUSSO ISTVÁN NE Valódi csemetekert és kicsinyített élő erdősávok az őszi mezőgazdasági kiállításon Az őszi mezőgazdasági kiállítás­nak az erdőgazdálkodást bemutató részén most folyik a pestvidéki ál­lami erdőgazdaság mendei csemete­kertje egy részének áttelepítése. Itt a kiállítás látogatói gyakorlat­ban 'smerhetik majd meg, hogyan kell a csemetéket elültetni, ápolni, gyomlálni, kapálni, öntözni, állati és növényi kártevőktől óvni. A kiállításon most készül a te­repasztal, amelyen bemutatják, mi­lyen ma és milyen lesz az erdősáv­telepítés tervének befejezése után a ceglédi Előre a békéért termelőszc vetkezet területe. (MTI) Testvéri segítségnyújtás... Látogatás két termelőszövetkezetben | fagyokat toppant a veder a kút betongyűrűjén. Ki tudja hány­szor húzták már föl a mélyből. Ne­héz munka az aratás, megizzad, s a por is belepi az embert. Jól esik a mosakodás. A leesurgó vízcseppek- kel eltűnik a fáradság is, frissebbé válik mindenki. Az ózdi közlekedési üzem dolgo­zói a tsz elnök udvarán jókedvűen fröcskölik egymásra a vizet, s köz­ben az elmúlt napok eredményeiről beszélgetnek. Szorgalmas munkát végeztek. Learatták az életet a han- gonyi Előre termelőszövetkezet 38 holdján. Ki ne volna ilyenkor bol­dog? Minden szív együtt dobban, hiszen az ország kenyerének beta­karításáról van szó. Kápolnai Vilmos, a gyári dolgozók brigádvezetője gondoskodott arról, hogy mire mindenki elkészül a mo­sakodással, a tisztaruha cserével, az autóbusz is ott legyen, s visszamen- jenek a gyárba, folytatni a megszo­kott munkát. A kis csapat lelkes munkája nem egyszerű segítség volt. Úgyszólván ők kezdték meg és ők fejezték be az egész aratást az Előre termelőszö­vetkezet földjén. Kaszáltak, kévéket kötöttek, kereszteket raktak, egyszó­val valamennyien úgy dolgoztak, mintha csak a tarlón nőttek volna fel. | Barhoey js érdeklődöm, ki a legjobb a brigádban, Kápolnai elv­társ csak azt. válaszolja: mindenki. De hol maradtak a termelőszövet­kezet tagjai? •— kérdezősködöm to­vább. — Hárman-négyen még kint van­nak a földön, az utolsó kereszteket rakják össze — válaszolja az egyik elvtárs. A tsz-tagok is derekasan dolgoz­tak. Kevesen vannak, de a családta­gokat ;s bevonták a munkába. Veres Józsefnétől megtudtam, hogy ősszel többen kiléptek a tsz-ből, mert az elmúlt évben rosszul gazdál­kodtak. Egész éven át nem jutottak tavaly pénzhez, s emiatt elkedvetle­nedtek. Most azonban, mivel látják, egyre erősödik a kis gazdaság, s már munkaegység előleget is kaptak a bentmaradt tagok, sokan visz- szavágynak a termelőszövetkezetbe. Legnagyobb gondjuk most a han- gonyi Előre tsz tagjainak a hordós, cséplés. Nyilván ehhez is kapnak segítséget az ózdi munkásoktól. T»r I A hódoscsépányi tanácshá. za előtt Vámos Vilmosné elnökhe lyettes és Bulgár Józsefné, a ta­nács mezőgazdasági előadója beszél­get. A somsályi bánya patronáló brigádját, a falu DISZ-fiataljait. a földművesszövetkezet dolgozóit vár­jk, akikkel együtt mennek a ha­tárba, hogy a tsz földjén a learatott kalászosokat kévébe kössék, keresz­tekbe rakják. 50 hold kalászosa volt a tsz-nek. de már egy szál sincs be­lőle lábon. Igen derekas munkát végeztek a fermelőszövetkezet tag­jai. A 34 tag között 27 nő van. Az aratási munkában azonban résztvet- tek a férjek is, akik egyébként bá­nyában, vagy az ózdi gyárban dol­goznak. A hódoscsépányi tsz tagjai példát mutatnak a járás többi termelőszö­vetkezetének az aratásban. Különö­sen dicséretet érdemel Ivaes István, a tsz ’egidősebb tagja, bármilyen munkában túltesz a fiatalokon is. Jól dolgozik Csépónyi Gazda Ele­mérné brigádvezető, példamutatóan kivette részét az aratásból ifj. Für­jes Károlyné, Bábos Ferencné és Vass Béláné. Azt is megtárgyalták már a tsz tagjai, hogy mihelyt elcsé­pelnek, terményt küldenek a duna- menti vízkárosultak megsegítésére. | Olyan aZ eg^sz falu, mint egy hangyaboly. A hódoscsépányi egyé­nileg dolgozó parasztok is követik a tsz tagok példáját. Hordanak, csé­pelnek; egynéhányan ugyan még aratnak, de már azok is nagyon igyekeznek, hogy a járás községei között folyó párosversenyben élreke- rüljenek. ROZSA J.-né. Ma már alig van ember a megyé­ben, aki ne ajánlotta volna fel segít­ségét az árvízkárosultaknak. Dolgozó parasztságunk terménnyel, élelem­mel, pénzzel, a községek, tanácsszer­vek, a vállalatok, a hivatalok dolgo­zói fizetésük bizonyos százalékával járulnak hozzá, hogy feledtessék a bajbajutottakkal a nehéz perceket. Gyűlik a termény, élelem, gyűlnek a forintok s elviszik a Duna mellé me­gyénk dolgozóinak együttérzését, sze­retőiét ... * A kesznyéteni Szabadságharcos ter­melőszövetkezet MNDSZ asszonyai elsősorban odaadó, becsületes munká­val, a szemvcszteségnélküli aratással segítik az árvízkárosultakat. Negyven tsz asszony, kora hajnaltól késő estig kint dolgozik a határban. Skripek Mária a nemrégen kapott új bölcsőde vezetője, már reggel öt órakor átveszi az asszonyoktól gyermekeiket, hogy nyugodtan dolgozhassanak. A jó munka mellett anyagiakkal is segíte­nek a tsz asszonyai. * Girincsen július 22-én műsoros estet rendezett az MNDSZ. A bevételt, 1100 forintot, az árvízkárosultak gyer­mekeinek megsegítésére ajánlották fel... * A miskolci állami erdőgazdaság dolgozói egy pillanatig sem késleked­tek a segítségnyújtással. A gazdaság 659 dolgozója 14.747 forintot ajánlott fel az árvízkárosultak megsegítésére. * 2 Központi Statisztikai Hivatal szikszói járási felügyelőségének dol­gozói fizetésük 5 százalékát juttatják el az árvízsujtotta dunamenti közsé­gek lakóinak... A sátoraljaújhelyi földművesszövet­kezet dolgozói egyöntetűleg ajánlot­ták fel segítségüket az árvízkárosul­taknak. Negyvenkét szövetkezeti dol­gozó 2100 forinttal járult hozzá <* bajbajutottak megsegítéséhez. *t* A kenézlői fö’dművesszövetkezet vezetősége és dolgozói versenyre szó­lították a megye földmüvesszövetkcze- teinek dolgozóit: ki segít eredménye­sebben pótolni az árvízokozta kárt, melyik szövetkezet dolgozói segítenek többet az árvízkárosultakon. A ke,néz- lőlek 3000 forintot nyújtanak át a ká­rosultaknak. Tiszakardd község föld- m ű vessző vetkezeti dolgozó1 csatlakoz­tak a kcnézlőiekhez. 27 dolgozó 1709 forintot, az erdöbényei földmüvessző- veikezet dolgozói fizetésük 20 száza­lékát, 2800 forintot, a sárospataki földmüvesszövetkezet dolgozói 3700 forintot ajánlottak fel Vállalatok! Közüíetek! Használt bélyegzőfogókat min­den mennyiségben megveszünk. Bélyegzője gyorsan elkészül, ha használt fogókat ad át. — Borsodmcgyei Nyomdaipari Vál­lalat Bélyegzőüzeme Miskolc, Széchenyi utca 103. szám.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom