Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-28 / 177. szám
Szerda, 1954. július 28. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 • • Ünnepélyesen aláírták párosversenyszerződésüket a borsodi széntrösztök aknaüzemei Vasárnap délelőtt a Borsodi Szén- bányászati Tröszt kezdeményezésére találkozóra jöttek össze ózdon a borsodi és az ózdi tröszt, valamint az üzemek szénvágói, igazgatói, főmérnökei, párt- és szakszervezeti vezetői, hogy megbeszéljék teendőiket, hogyan érhetik el a terv teljesítését, ünnepelhetik méltóképpen a közelgő alkotmány ünnepét s a IV. bányásznapot. Az értekezletet Lőcsei Lajos elvtárs, az Ózdi Szénbányászati Tröszt igazgatója nyitotta meg. Meleg szeretettel üdvözölte a két tröszt üzemeinek küldötteit abból az alkalomból, 'hogy a két régi versenytárs az újabb szocialista versenyszakaszban feleleveníti a párosversenyt. Nagy figyelemmel hallgatták meg a beszámolót, amelyet Viskevics Elemér, a városi pb. ipari osztályának vezetője tartott meg. Többek között rámutatott arra, hogy a Borsodi Szénbányászati Tröszt 1954. első felében nem teljesítette tervét, 110.000 tonna szénnel maradt adósa népgazdaságunknak. A harmadik negyedévben sem mutatkozik javulás. Nemcsak, hogy a tervet nem teljesíti, hanem állandóan növeli adósságát Ezzel a tröszt dolgozói nemcsak saját maguknak és Borsod megyének, hanem egész népgazdaságunknak súlyos kárt okoznak. A Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeinek versenylendülete június és július hónapban jóval kisebb volt, mint a kongresszusi verseny alatt. Ennek egyik oka az, hogy egyes dolgozók nem adják képességük legjavát a termelő munkában. Szabadidejükben pihenés helyett otthon dolgoznak, 3 bányáiba már fáradtan mennek. Előfordul, hogy elalszanak a munkahelyen. Erősen megnövekedett' az igazolatlanul kimaradók, valamint a betegek száma is. Az üzemi pártszervezetek részéről hiányzik •> politikai nevelő munka, a termelés pártellenőrzése. Pártszervezeteink leplezzék le az álbetegeket, beszélgessenek el gyakrabban az igazolatlanul távolmaradókkal, magyarázzák meg nekik, hogy hiányzásukkal milyen kárt okoznak saját maguknak, az üzemnek, sőt az egész országnak. Hívják fel figyelmüket, hogy az üzem emiatt nem teljesíti széntermelési tervét. A párt- és a szakszervezetek, a DISZ, valamint a műszaki vezetők legfontosabb feladata a harmadik negyedévi terv teljesítése érdekében a munkafegyelem megszilárdítása. A műszaki vezetők biztosítsák a csillék, a gépek állandó, folyamatos karbantartását, gondoskodjanak a jó ürescsille ellátásról. Bányaüzemeinkben >— különösen az utóbbi időben — az anyagtakarékosság terén nagy hiányosság mutatkozik Főleg a drótkötelek használatánál észlelhető hanyagság. Számos üzemben a drótkötelek sint és talpfát vágnak el, mert nincsenek görgők. Nem elég csak beszélni az anyagtakarékosságról, — tettekkel a gyakorlatban kell ezt megvalósítani. A harmadik negyedévben a legelső és legfontosabb feladat az eddig felhalmozott adósság letörlesztése, a terv maradéktalan teljesítése. Bányászaink nagyon sokat kapnak államunktól. Pártunk szerető gondoskodását csak úgy hálálhatják meg, ha napról-napra több, olcsóbb és jobb minőségű szenet termelnek. A beszámoló után a Borsodi Szénbányászati Tröszt főmérnöke, Krefli Gábor elvtárs szólalt fel. Elmondotta, hogy a következő nagy- jelentőségű szocialista versenyszakaszban milyen feladatokat kell megoldaniok a műszaki és a fizikai dolgozóknak. Mindent el kell követniük, hogy a vállalások ne csak papíron maradjanak, hanem a terven felül termelt szén száz és száz tonnáiban mutatkozzanak meg. Ezután az Ózdi Szénbányászati Tröszt igazgatója. Lőcsei Lajos elvtárs szólalt fel. Kérte n két tröszt aknaüzemeinek küldötteit, hogy ismertessék a párosversenyszerződés pontjait. Elsőnek a berentei bányászok nevében Nagv Albert aknaüzemi igazgató beszélt: — Az első félévben termelési sikereket értünk el. előirányzott tervünket teljesítettük. Miattunk nem kellett szégyenkeznie a trösztnek, s nem kell majd a második félévben sem. Újabb frontfejlóst készítettünk elé, amellyel biztosítani tudjuk szénter- melésj tervünk és vállalásunk teljesítését. Alkotmányunk napjának méltó megünneplésére, a IV. bányásznap tiszteletére a berentei bányászok nevében párosversenyre szólítom fel az egercsehi bányaüzem vezetőit, műszaki és fizikai dolgozóit. Nagy elvtárs ismertette ezután a versenvpontokat, amelyeket az egercsehi bányaüzem küldöttei nagy örömmel fogadtak el. Utána a két bánya küldöttei aláírták a piroskötésü albumban elhelyezett versenyszerződést, amelyet baráti kézfogással pecsételtek meg. Fogadalmat tettek, hogy a szerződésben foglaltakat valóra váltják. A következőkben a két tröszt többi aknaüzemének küldöttei is párosversenyre szólították egymást. Kövesdj Antal, a sajókazai aknaüzem igazgatója a farkaslyuki bányaüzem műszaki és fizikai dolgozóit hívta ki párosversenyre. Vállalták, hogy tervüket a IV. bányásznapra 104 százalékra teljesítik, sőt 3000 tonna szenet adnak terven felül a hazának. A farkaslyukiak a versenypontokat elfogadták, s fogadalmat tettek, hogy egymás segítésével indulnak harcba tervük teljesítéséért. Jaskó Balázs” sajókazai elővájási vájár Gombár István farkaslyuki elővájási vájár csapatát szólította versenyre az előkészítő vágatok terven felüli kihajtásáért folyó szocialista munkaversenyben. Az albertte- lepiek Somsállval indultak párosversenybe. Herbolya Putnokkal, Pereces Királddal kezdett nemes vetélkedést. Fő céljuk a tervek teljesítése, az önköltség csökkentése, a szén kalória értékének növelése. Végül a két tröszt igazgatója és főmérnöke hívta ki egymást párosversenyre azzal a céllal, hogy nrnden téren segítik az aknaüzemek versenyét Leszkovár István, az ózdi járási pártbizottság titkára is felszólalt. Helyeselte, hogy a két tröszt műszaki vezetői és bányászai felelevenítik párosversenyüket. Ragyogó vállalások születtek a találkozón. A vállalások teljesítése érdekében fokozottan kell gondoskodni a dolgozókról — ez az egyik legfontosabb feladat a több szénért folyó harcban. Sok helyen tapasztalható azonban, hogy a termelés súlyosan-lemaradt a kifizetett bér mögött. A pártszervezetek nem 'ellenőrzik kellően a normák alakulását. Vannak üzemek, munkahelyek, ahol elavult normával dolgoznak., Ezt sürgősen fel kell számolni. Pártszervezeteink a népnevelők segítségével magyarázzák meg minden egyes dolgozónak, hogy miért szükséges egyes helyeken megváltoztatni a noi-mát. Bányaüzemeink vezetői a dolgozókról való gondoskodást állítsák munkájuk középpontjába, mert. csak így lehet eredményesebb munkát várni a bányászoktól. Befejezésül Lőcsei elvtárs hangoztatta: — A harmadik negyedévben tegyük szívügyünkké a két tröszt közötti párosversenyszerződés teljesítését. Találkozónk eredményei a harmadik negyedévi tervek jó teljesítésében, az adósság letörlesztésében mutatkozzon meg. Legyünk tudatában annak, hogy a két tröszt közötti verseny győztese az egész magyar nép lesz! KASZA UTÁN EKET! Irta: J. Durlna mérnök A Csehszlovák Kommunista Párt X. kongresszusa határozatot hozott a mezőgazdasági termelés emelésére. A határozat végrehajtásának biztosítása érdekében arra törekszünk, hogy elvégezzük azokat az agrotechnikai munkákat, amelyek lehetővé teszik az Idei és jövőévi terméseredmények emelését. Ezek közül a tarlóhántás egyike a legfontosabh munkáknak. Viljarnsz szerint a tarlóhántás a gyom cilenl hare, a talaj vízkészletének megóvása és a legelterjedtebb növényi kártevők elleni haro egyik legcélszerűbb fegyvere. Többéves tapasztalatok bizonyították be a Szovjetunióban, hogy a helyesen és időben végzett tarlóhántás a gabonaféléknél 30 százalékkal, a kapásoknál és takarmány féléknél pedig S0 százalékkal is növeli a terméshozamot. A tarlóhántást az aratással egyidő- bon kell elvégezni. Nem szabad halasztani ezt a munkát, mert a talaj sokat veszít vízkészletéből. A jóminőségű tarlóhántás biztosíts sara már az aratásnál gondoskodni kell a megfelelő előfeltételekről. A gabonát úgy kell loarntni, hogy a 1c befő legalacsonyabb tors maradjon a kasza után. A magas tors lehetetlenné teszi a jó tarlóhántást és megnehezíti az őszi mélyszántást is. Az aratás akkor helyes, ha a tors magassága nem több 15 centiméternél. Fontos kérdés a tarlóhántás idő pontja. Bebizonyított tény, hogy az aratás után U nappal végzett tarlóhántás már céltalan. A fel nem szántott tarló minden nap elveszíti vízkészletének 1—2 százalékát, ami egy hektáron 2—300 liter vizet jelent, hinnék következtében a száraz föld menkemé- nyedik, össze támödik, mélyszántáskor nehezebben lehet megművelni. így aztán több üzemanyag kell a szántáshoz és hosszabb idő szükséges a munka elvégzéséhez. Az időben elvégzett tarlóhántás nemcsak megakadályozza a talaj vízkészletének elpárolgását. hanem lehetővé te-zi a csapadékvíz gyors beszivárgását is. Hatásos eszköz a tarlóhántás a gyom elleni harcban is. Ha nem végezzük ei a tarlóhántást, a gyommagvak a felszínen maradnak, megszáradnak és csak a mélyszántás után csíráznak ki. A tarlóhántás során ezek a magvak megfelelő nedves környezetbe kerüli nck, kicsiráznak, ősszel pedig mély i szántással a kinőtt fiatal gyom< növényeket aláforgatjuk. Ezzel a módszerrel különösen az egynyári gyomnövények, a vadrepce, a pipacs és hasonlók ellen harcolhatunk. Ha a földet évelő gyomnövény, — pl, tarackfű — lepte el, akkor a tarló; hántás és a föld további megműve; lése jelentősen hozzájárul a kultúr i növények ellenségeinek kiirtásához. A tarlóhántás harmadik feladata S növényi kártevők irtása. Ezek tojás, hernyó, lárva vagy kifejlett rovar formájában találhatók a talajban. A növényi kártevők túlnyomó részét a tarlóhántás és később a mélyszántás kipusztííja, mert olyan környezetbe kerülnek, ahol nincsenek meg életfeltételeik. Igen fontos a tarlóhántás mélysége, A Szovjetunió sokévi tapasztalatai és az élenjáró csehszlovák mezőgazdasági szakemberek tapasztalatai bebizonyították, hogy a tarlóhántás helyes mélysége öt centiméter. A nagyobb mélységben végzett tarlóhántás következményeképpen az egynyári és évelő nyomok nem hajtanak ki őszre s így ellenkező hatáá, még erősebb gyomosodást idézünk elő. Az 5 centiméternél mélyebb tarlóhántáshoz több vonóerő kell és az idő i egység alatt kisebb területen végez < hető el a munka. Mélyebb tarlóhántást csak akkor végzünk ha takarmánykeveréket vetünk, amely laza talajt kíván. Az agrotechnikai irányelvek betartása mellett igen fontos a tarlóhán- tás megszervezése. Ha kévekötő aratógépek végzik az aratást, akkor n tarlóhántást ugyanakkor végezheti másik traktor. Ha kevés a'traktor, akkor úgy szervezzük meg a munkát, hogy a meglévő traktorok éjszaka tarló- hántást végezzenek. Ä Szovjetunióban egy menetben végzik az aratást és a tarlóhántást. A kombájn tarlóhántó gépcsoportok használatával egyidőben folyik az aratás és a tarlóhántás, ami az agrotechnikai előnyökön kívül lényegesen öli csóbbá Is teszi a munkafolyamatot. A csobaji tanácsnak nem érdeke i dolgozók jó ellátása? A földművesszövetkezet igen sok segítséget nyújthat és nyújt is a mezőgazdasági munkák gyors elvégzéséhez. Nagy segítség a dolgozó parasztoknak, ha mindent kapnak a községi üzletekben. Igen sokat segít az is, ha a földművesszövetkezet mozgókocsikon felkeresi a dolgozó parasztokat a határban dohánnyal, cigarettával, hűsítő italokkal. Mi is mozgóbüffékkel járjuk a határt. Egészen más a helyzet Csobaj községben. Sem a tanács, sem a termelőszövetkezet vezetősége nem sokat törődik a mozgóbüffével. Vasárnap ki akartunk menni egy iroz- góbüffével a határba. Beszéltünk a tanáccsal s megígérték, hogy adnak kocsit. Szakolcai elvtárs azonban — neki kellett volna kocsit küldenie — nem tartotta be Ígéretét. Az ér- deklődésre gorombán válaszolt és lecsapta a telefonkagylót. Vájjon nem jobb lett volna-e a község dolj gozóinak, ha kint a határban meg- vehették volna mindazt, amiért így a községbe kellett fáradniuk? SEBÖK LÁSZLÓ Taktabáj. A kereskedelmi dolgozók munkájáról A KÖZPONTI Statisztikai Hivatal jelentése, amely az 1954. évi nép- gazdasági terv II. negyedévének teljesítéséről szól, leszögezi, hogy az áruforgalom a kormányprogram végrehajtásának első esztendejében igen nagymértékben emelkedett. A lakosság vásárlóerejének megnövekedését mutatja, hogy például az édesipari áruból 72, füstöltszalonnából 17, tojásból 32, vajból 36 százalékkal többet vásároltak meg. A kereskedelmi dolgozók ezreinek lelkes, becsületes munkája is hozzájárult az áruforgalom ilyen nagyarányú növekedéséhez. Pártunk és kormányunk különös gondot fordít a kereskedelem fejlesztésére. Ezt igazolja a Központi Vezetőségnek a III. pártkongresszuson elhangzott beszámolójának következő szakasza: „a párt és a kormány határozatainak megvalósításában, amelyek a dolgozó nép jólétének következetes emelését és ennek érdekében a mezőgazdasági termelés gyors fellendítését tartják szemelőtt, komoly szerep iut a kereskedelemnek”. EGYRE NÖVEKSZIK tehát a kereskedelmi dolgozók feladata. Megyénk kereskedelmi dolgozóinak többsége becsületesen, derekasan dolgozik, megértette, hogy a szocialista kereskedelem más, magasabb- rendű, mint a kapitalista kereskedelem. Éppen ezért úgy dolgozik, ahogyan azt pártunk és az egész dolgozó nép elvárja. Pontosan betartják a hatósági árakat. Ilyen például Gerő Béla, az ózdi 53. számú papír- és írószerbolt vezetője és munkatársai, Bálint elvtárs, a put- nöki 47. számú textilbolt vezetője és munkatársai, az ózdi 3. számú élelmiszerbolt valamennyi dolgozója, az encsi 50. számú fűszerbolt és a sajó- németi szövetkezeti kisáruház dolgozói. Hosszan lehetne még sorolni'azoknak nevét, akiket példaképül lehet állítani a többi dolgozó elé. Vannak azonban még olyanok js, akik hanyagul dolgoznak, sőt az állami kereskedelmi felügyelőség legutóbbi ellenőrzése során bűnös visszaélésekkel is találkozott. Nézzünk néhány elrettentő példát, kik hogyan akarták becsapni dolgozótársaikat. Potorányi Lajosné, a dédestapol- csányi vegyesbolt vezetője egy zománcozott tűzhelyet 927 forint helyett 967 forintért, egy pár gyermekcipőt 82.50 forint helyett 109.50 forintért adott el. Az árdrágítót a punoki járásbíróság 6 hónapi börtönre és 1000 forint pénzbüntetésre ítélte. A Borsodi Bányászellátó Vállalathoz tartozó kazincbarcikai 33. számú boltban Majoros Margit pénztáros és Teleki Imre eladó egy vásárlás alkalmával hat áru közül öt áruért a hivatalos árnál többet számolt. EGYES ITALBOLTOKBAN még súlyosabb árdrágítások fordultak elő. Nyerges Istvánná, az ózdi vendéglátóipari vállalat 23. számú boltjának vezetője egy liter 40 százalékos rumot 54 forint helyett 72 forintért árusított. A putnoki 13. számú italboltban Németh Lajos a 40 százalékos pálinkát 54 forint helyett 69 forintért adta el. Kitűnt az is, hogy 3.5 százalékkal gyengébb italt mért, mint ahogy azt eredetileg kapta. Igen gyakori eset, hogy az italboltokban vízzel hígítják fel az italokat. Az igrici földművesszövetkezet italboltjában, a minőségvizsgáló intézet kimutatása szerint az aratópálinka, amelynek 35 százalékosnak kellene lennie, csak 30 százalékos volt, a brandyt 40 százalék helyett 30.7, a kék szilvapálinkát 50 százalék helyett 41 százalékra hígították fel. Visszaéléseket követtek el ebben a boltban az előre elkészített úgynevezett kevert pálinka árusításával is, amelyet legalább 20 százalékig vízzel hígítottak. Az italbolt büffé- jében lemértek 25 előre csomagolt 10 dekásnak mondott cukorkát, ennek összesen 2.5 kilónak kellett volna lennie, de csak 2.05 kiló volt. Az italhigítást és a súlycsonkítást Oszánszky Ernő boltvezető követte el, akinek tettéért bíróság előtt kell felelnie. Az alsózsolcai III. számú szövetkezetben ^ártott vizsgálatnál megállapítottuk. hogy az italboltban az árukészletet olyan nagymértékben hígították fel vízzel, hogy kb. 20— 25 ezer forinttal nagyobb lett volna a bevétel. A kék szilvapálinka például, amelynek 50 százalékosnak kellene lennie, csak 39.9 százalékos volt, súlyosbítja a cselekményt, hogy falusi fertőzött vízzel hígították fel. A kevertpálinka, amelynek 30 százalékosnak kellene lennie, csak 18.9 százalékos volt. A meggylikőr, amelynek szesztartalma 11.9 százalék volt, duplán felhígított rum és narancsizü szörp egyenlő arányú keverékéből származott. Katona Bertalanná boltvezetőt a miskolci járásbíróság vonja felelősségre hibájáért. AZ ÜZEMÉLELMEZÉS vonalán is előfordulnak visszaélések. Legrosszabb a helyzet a 31/2. számú Építőipari Vállalat saját kezelésében lévő — berentei hőerőmű — konyhán és büffében. A presszóban Tóth Béláné 241 forint 91 fillér értékű szemeskávéval nem tudott elszámolni. Ferencz Károlyné, a konyha egyik dolgozója, a vállalat árujából rendezett születésnapi vacsorát 490 forint értékben. A konyha vezetősége és személyzete naponta térítés nélkül fogyasztott italt, ennek ára 2 hónap alatt 1700 forintot tett ki. A konyha raktárából több mint 2 ezer forint értékű különböző áru hiányzott. Az étteremben ebédlő dolgozók részére magasabb árakat számoltak. Egy pohár sör 1.50 forint helyett 1.90 forint. A nappal kiszolgált italra 1s felszámolták a zenedíjat. A söntés- ben sem tartották be a hivatalos árakat, kb. 11 ezer forinttal károsították meg így a dolgozókat. Megindult ellenük az eljárás. Ez a példa is bizonyítja, milyen elengedhetetlenül szükséges, hogy a saját kezelésű konyháknál a vállalatvezetőség rendszeresen ellenőrizze a konyha munkáját. Itt ezt elmulasztották. Egyetlen esetben sem tartott az üzem vezetősége általános vizsgálatot. Megyénkben elég sok helyen túllépik a hatósági árakat. Az árdrágításnak sok formája van, amelyekre érdemes a vásárlóközönségnek felfigyelni. A helytelen árak megállapítása adódhat abból is, hogy egyes fiatalabb kereskedelmi alkalmazottak még nem értenek tökéletesen az elárusításhoz, adódhat hanyagságból, felelőtlenségből, végső fokon szándékosságból. Előfordul, hogy rosszabb minőségű cikket adnak el és a jobbminőségű cikk árét számolják. A textilipar a kereskedelem részére gyakran szállít osztályozott árut, amelynek értéke 10—15 százalékkal alacsonyabb az I. osztályú árunál. Előfordul, hogy ezeket az árukat is I. osztályú áruként adják el. Töltetlen cukorkánál például töltött cukorka árat számolnak. Ha egy kiló szalámit rudban adnak el, annak ára hivatalosan 67 forint, kimérve pedig 70 forint. VESZEDELMES JELENSÉG a kereskedelemben a súlycsonkítás 's, ami abból áll. hogy a vásárlónak kevesebbet mérnek, mint amennyit kér és amennyiért fizet. Sok esetben rossz, pontatlan mérleggel dolgoznak, letört fülü mérlegsúlyokat használnak. A folyadékokat behor- oadt. lvukas edényekkel mérik, ez is előidézője a súlycsonkításnak. A vendéglátóiparban például az italki- mérésnél a stampedlis. féldecis. de- cis hiteles poharakat nem töltik meg a jelzésig, utána gyorsan átöntik borospoharakba. Az ilyen eljárásoknál a fogyasztó nem tud meggyőződni a mennyiségről. Sok esetben nem egyezik a kevert szeszesitalok keverési aránya az ital megállapított árával. A cukrászsütemények súlya kisebb, a feketekávé készítésénél nem tartják be az adagolást, ilyenkor a kávé minősége gyenge. A KERESKEDELEM vezetői, ellenőrző szervei sokkal jobban ellenőrizzék a boltokat, hogy ne forduljon elő árdrágítás és súlycsonkítás. A becsületes kereskedelmi dolgozók és a vásárlók leplezzék le azokat, akik anyagi haszon érdekében meg akarják károsítani a dolgozókat. A nép törvénye lesújt azokra, akik még ma is spekulálni akarnak, az állam és a dolgozók kárára élősködni szeretnének. KÖPIS JANOS megyei kereskedelmi felügyelőség vezetője.
