Észak-Magyarország, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-15 / 140. szám

Kedd, 1954. június 15, ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata az MDP III. kongresszusa határozatainak tanulmányozásáról az 1S54-B55-ÖS pártoktatási évben Az MDP III. kongresszusa a marxiz- mus-leninizmus alkotó alkalmazásá­val átfogóan elemezte pártunk és népi demokráciánk fejlődését. Tisz­tázta fejlődésünk jellegét és moz­gatóerőit; világos perspektívát, elvi és gyakorlati útmutatást adott az el­következő évek feladatainak megol­dásához. A marxizmus-leninizmus tanításai alapján megvilágította népi demokratikus államunk alapja; a munkás-paraszt szövetség további megszilárdításának útját. Az MDP III. kongresszusa a szo­cializmus gazdasági alaptörvényét figyelembevéve határozta meg pár­tunk és népi demokráciánk fő cél­ját: a dolgozó nép anyagi jólétének és kultúrális színvonalának követ­kezetes emelését. Ennek érdekében legfontosabb feladatként a mezőgaz­daság nagyarányú fejlesztését és a közszükségleti cikkek termelésének fokozását jelölte meg. A kongresszus az egész népgazdaságban a termelé­kenység emelésére, az önköltség csökkentésére, a minőség javítására irányította a figyelmet. Pártunk kongresszusa azt a lelkesítő célt tűzte ki, hogy a második ötéves terv időszakában az egész népgazdaság­ban — tehát a mezőgazdaságban is — lerakjuk a szocializmus alapjait. Az MDP III. kongresszusa a marxista-leninista államelmélet alap­ján feltárta népi demokratikus álla­munk és államigazgatásunk ered­ményeit és fogyatékosságait, elemez­te a tanácsoknak, mint államhatal­mi szerveknek és tömegszervezetek­nek feladatait. Megjelölte államunk további erősítésének, a Független­ségi Népfront fejlesztésének, a népi nemzeti egység szorosabbra fűzésé­nek útját. Az MDP III. kongresszusa meg­világította, hogy további haladásunk hajtóereje és feltétele: népünk haza­szeretete, barátságunk a felszabadító Szovjetúnióval és a népi demokrati­kus országokkal, nemzetközi szolida­ritásunk a békéért, a nemzeti füg­getlenségért harcoló népekkel. Az MDP III. kongresszusa a le­nini pártépítési elveken alapuló új Szervezeti Szabályzatot fogadott el, amely jelentősen szélesíti a párton- belüli demokráciát és ugyanakkor nagyobb követelményeket állít a párttagok elé, növeli a felelősséget - a párt, a nép ügye iránt. Pártszervezeteinknek minden erőt ■ Ifsszpontosítaniok kell a kongresszus határozatainak végrehajtására. E munka sikeréhez elengedhetetlenül szükséges, hogy egész párttagságunk és elsősorban a pártaktíva elméiyül- ten tanulmányozza a kongresszus gazdag anyagát, hogy mélyebben megértse pártunk politikáját. Ennek érdekében az 1954—55-ös pártoktatási év a kongresszus hatá­rozatai tanulmányozásának éve le­gyen. A kongresszus anyagainak ta­nulmányozása elősegíti politikánk megértését és végrehajtását, még szilárdabbá teszi pártunk eszmei­politikai egységét. A kongresszusi anyagok tanulmá­nyozása alap- és felsőbb fokon (klasszikus irodalommal kiegészítve) a következő témakörök alapján tör­ténjék: I. A magyar népi demokrácia tízéves társadalmi, politikai és kulturális íejlődése 1. A marxizmus-leninizmus taní­tása a polgári demokratikus és a szocialista forradalomról, a munkás­ság és parasztság demokratikus dik­tatúrájáról, a polgári demokratikus forradalomnak szocialista forrada­lomba való átnövéséről. Fejlődésünk két szakasza, pártunk harca a pro­letárdiktatúra megvalósításáért és megszilárdításáért. 2. Népi demokráciánk társadalmi szerkezetének megváltozása. A mun­kásosztály vezető szerepe, a mun­kás-paraszt szövetség megszilárdí­tása, a népi egység kialakítása. 3. A kultúrforradalom kibontako­zása. A köznevelés, a tudomány, az irodalom, a művészet fejlődése. Né­pünk hazafias nevelése. A kialakuló erkölcsi-politikai egység, a hazafiság és a proletárnemzetköziség mint fej­lődésünk mozgató erői. 4. Fejlődésünk nemzetközi körül­ményei. A nemzetközi helyzet a má­sodik világháború után. A Szovjet­unió vezette béketábor következetes harca a tartós béke biztosításáért. A nemzetközi békemozgalom kiszélese­dése és hazánk feladatai a béke vé­delmében. II. Népgazdaságunk fejlődése, jelenlegi helyzete és feladatai 1. A marxizmus-leninizmus taní­tása a szocialista iparosításról. Ha­zánk szocialista iparosítása. A marxizmus-leninizmus tanítása a munkás-paraszt szövetségről a ka­pitalizmusból a szocializmusba való átmenet idején. A mezőgazdaság fej­lesztése és szocialista átalakítása. A magyar mezőgazdaság helyzete. 2. Népi demokráciánk fejlődésének új szakasza. Az új szakasz jellemző vonásai. A szocializmus gazdasági alaptörvénye érvényesülésének biz­tosítása és ennek érdekében a me­zőgazdaság fokozott fejlesztése — az új szakasz legfontosabb feladata. A munkás-paraszt szövetség gazdasági alapjainak megszilárdítása az új szakaszban. A munkatermelékenység emelése, az önköltség csökkentése az egész népgazdaságban az életszínvonal emelésének alapvető feltétele. a) Feladataink a mezőgazdaság fejlesztése és szocialista átszervezése terén. A Központi Vezetőség 1953 decemberi határozata a mezőgazda­ság fejlesztéséről. b) A szocialista iparosítás az új szakaszban. A túlzott ütemű iparo­sítás felszámolása; az iparon belül az arányosság helyreállítása; a ne­hézipar lassúbb ütemű fejlesztése. c) A szocialista kereskedelem fel­adatai a dolgozók életszínvonalának emelésében. d) Az osztályharc kérdései az új I szakaszban. Harc a párt politikájá­nak jobb- és baloldali eltorzítása ellen. 3. A második ötéves terv Irány­elvei. HL Az államigazgatás és a tanácsok feladatai 1. A marxizmus-leninizmus taní­tása a burzsoá államgépezet szét­zúzásáról és e tanítás alkalmazása pártunk politikájában. A marxizmus- leninizmus tanítása a szocialista ál­lamról. A proletárdiktatúra a mun­kás-paraszt szövetségen nyugvó szé­lesebb osztályszövetség. A Függetlenségi Népfront népi demokráciánk legátfogóbb társadalmi cs politikai szerve, a népi-nemzeti egység emelője. 2. A tanácsok, mint hatalmi szer­vek és a dolgozók tömegszervezetei. A tanácsok felső irányítása és a ta­nácsdemokrácia fejlesztése. A taná­csok államigazgatási munkája. Harc a bürokratizmus ellen. A tanácsok szerepe a mezőgazdaság fejlesztésé­ben és szocialista átszervezésében. Feladatok a szocialista törvényesség és az állampolgári fegyelem megszi­lárdítása terén. 3. A pártszervezetek feladatai a tanácsok munkájának irányításában és ellenőrzésében. IV. A pártmunka kérdései Pártunk új Szervezeti Szabályzata 1. A marxizmus-leninizmus taní­tásai a munkásosztály forradalmi pártjáról. Az MDP társadalmunk és népi demokratikus államunk vezető ereje. 2. Pártunk fejlődése az MDP II. kongresszusa óta. Pártunk szervezeti erősödése. Ideológiai munkánk fej­lesztésének feladatai. A káderek helyes kiválogatása és nevelése. 3. A Szervezeti Szabályzat a párt­élet alaptörvénye. A párt ideológiai, politikai és szervezeti egységének jelentősége. A párton belüli demo­krácia kiterjesztése, a kollektív ve­zetés elvének további elmélyítése. A birálat-önbírálat fejlesztése. A párt­tagok megnövekedett kötelességei. A párt és a pártonkívüli tömegek kö­zötti kapcsolat további megszilárdí­tása. A pártszervezetek politikai és szervezeti megerősítése az alapvető jelentőségű iparágakban és a falun. *■ Pártszervezeteink fontos feladata, hogy az új oktatási év gondos elő­készítésével, majd az év folyamán, a tanfolyamok színvonalas ellenőrzé­sével és irányításával, a helyi kér­dések alapos ismertetésével is biz­tosítsák a kongresszus határozatai­nak eredményesebb végrehajtását, s a párttagok és a pártonkívüli töme­gek öntudatának emelését. A MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Példamutató ózdi olvasztárok Építőipari vitaest Miskolcon Az építők szakszervezete borsod- megyei műszaki, gazdasági bizottsá­ga, a magasépítési tudományos egyesület és az építésügyi kiadó jú­nius 18-án, péntek délután 4 óra­kor a SZMT székházában (Miskolc, Kossuth Lajos utca 11. sz.) vitaestet rendez a következő témákból: 1. „A munkahelyek ideiglenes jel­legű felvonulási telepei és épületei'1 típusterveinek ismertetése. Előadó: Marjalaki Sándor, az ÉM tervezési igazgatóság organizációs osztályának vezetője. Az Ózdi Kohászati Üzemekben dolgozik Kovács Sándor olvasztár brigádja. A brigád mind a kongresszusi versenyben, mind pedig a kon­gresszus befejezése után szép eredményeket éri el terve teljesítésében. 2. A műszaki előírások és műsza­ki irányelvek jelentősége. 3. Az építőipari műszaki tájékoz­tató célja és jellege. Előadó: Izsák Sándor főmérnök, ÉM műszaki fő­osztály. Az előadást vita követi. Az érdek­lődőket szeretettel várja a rende­zőség. Uj könyv a eséplésről A mezőgazdásági kiadó a napokban jelentette meg Bálint Nagy József­nek, a gépkísérleti intézet tudomá­nyos munkatársának „Cséplés” című könyvét, A 60 oldalas könyv a jó cséplést, főleg a szemveszteség csök­kentését kívánja előmozdítani sok hasznos útmutatással. (MTI) ■ $ MOST A KAPÁN, A KASZÁN A SOR! IS/agy segítséget adott a, gép a növény ápoláshoz a hejöbábai szövetkezetnek Termelőszövetkezetünk a cukor­répa, kukorica, burgonya harma­dik kapálását is elvégezte. A bősé­ges eső után szépen fejlődnek a kapásnövények, idejében megsza­badítottuk őket a gyomoktól. Nagy segítséget jelentett, hogy a gépállomás a szénakaszáláshoz gé­pet adott. A kaszálógép 4 nap alatt 40 hold lucernát kaszált le, a trak- torvontatású kaparógép pedig két nap alatt petrencébe húzta össze a szénát. 10 munkaerővel rendesen be tudtuk boglyázni a takarmányt, a férfimunkaerő nagyrészét így nö­vényápolásra tudtuk felhasználni. Érdemes számolni egy kicsit. A lucernát 8 nap alatt feltakaritot- tuk, legnagyobbrészét már kazalba hordtuk. Ez a munka kézierővel sokkal több időbe kerül, igazolja ezt az alábbi eset is. 6 hold herét — esős időben, amikor más munkát úgy sem tudtunk volna végezni — kézi­kaszával vágtunk le. Négy­öt ember kaszált egy nap, de mivel a here erősen megdőlt, na­ponta egy ember 800 négyszögölnél többet nem tudott levágni. Ezért a munkáért 1.50 munkaegység járt neki. Számoljunk tovább. Egy hold takarmány lekaszálása géppel 32 forintba kerül, míg a kézikaszá­lásért 3 munkaegység jár. Egy munkaegységre előzetes terveink alapján 5.60 deka búzát, 80 deka árpát, 1 kilogramm 50 deka ro­zsot és 13 forint 60 fillér készpénzt fogunk osztani. Tehát 1 hold here kézikaszával történő lekaszálása 72 forintba kerül. Ha azonban még hozzászámítjuk ehhez a gyűjtést is, a betakarított hereszéna 100 forint­ba kerül holdankint. Ugyanakkor persze sokkal lassabban is megy a munka, Saját tapasztalatom alapján bát­ran merem ajánlani, hogy kaszál­janak csak géppel termelőszövet­kezeteink. Vegyék igénybe a gép­állomás segítségét, ne hallgassanak azokra, akik nem akarják a gép segítségét igénybe venni. A napokban az egyik termelőszö­vetkezetben láttam, hogy az udva­ron félredobva kihasználatlanul áll a delkapa. Pedig ez is nagyon hasznos segítőeszköz. Egy delkapa napi teljesítménye cukorrépakapá­lásnál 4 hold, 25—30 ember mun­káját helyettesíti naponta. Köny- nyelmúség tehát kihasználatlanul hagyni a gépet, amivel sok időt és erőt takaríthatunk meg, ha okosan felhasználjuk a többtermelés érde­kében. CSAPÓ ISTVÁN Hejőbába Termelőszövetkezeti asszonyok nagyszerű eredményei a mezőkövesdi járásban A mezőkövesdi járásban több mint 300 tsz.-tag MNDSZ-asszony tett vál­lalást arra, hogy az év végéig elérik a 200 munkaegységet. A szentistváni Béke termelőszövetkezetben 80, a bor- sodivánkai József Attila tsz.-ben 40, az egerlövői Május 1 tsz.-ben 23 asz- szony tett felajánlást arra, hogy év végéig 300 munkaegységet ér el. Az MNDSZ-asszonyok teljesitik adott szavukat. A mezőkeresztesi Vö­rös Csillag tsz.-ben az asszonyok két hold mákot, 3 hold hagymát és 10 hold napraforgót már kétszer meg kapáltak. Megkezdték a burgonyatöl- tögetést is. Berecz Kábnánné a do­hánykertészetben már 230 munkaegy­séget teljesített. Gulyás Károlynf csak a növényápolási munkában 160 munkaegységet ért el. A mezönagymihályi Űj Barázda tsz--ben Barczi Lajosné és Boros Sán- dorné már 80 munkaegységen felül teljesítettek. A járás MNDSZ-asszonyai nagy lelkesedéssel tevékenykedtek a facse­meték ültetésénél is. A borsodivánkai asszonyok ötezer, a mezőkeresztesiek kétezer, a tiszavalkiak szintén két. ezer facsemetét ültettek el. Számos MNDSZ-asszony tett, fel­ajánlást arra, hogy qz idén nagyobb gondot fordít a konyhakerti vetemé- nyek ápolására és több baromfit tart, mint tavaly. Szomolyán Benepál Jó- zsefné multévben 8 kotlóalj csibét nevelt fel, az idén 25-re tett válla­lást. Kanalas Andrásné Csincsetanyán tavaly még csak 2 kotlóalj csibét ne­velt fel, most 12 kotlóaljat. Az MNDSZ-asszonyok résztvesznek a társadalmi ellenörzöbizottságok munkájában is. Felhívják az illetéke­sek figyelmét, ha valamelyik földmű­vesszövetkezeti árudában nincs ele­gendő áru. Tevékenyen részi vesznek az idénynapközi otthonok létrehozásá­ban. A Tibolddarócon szervezett nap­közi otthon részére az MNDSZ-asszo­nyok 50 tányért és 50 bögrét vásárol­tak. A mezőkeresztest MASZOLAJ nőt dolgozói a járás bölcsödéi és napközi otthonainak 150 darab játékot adtak. Egyre inkább bekapcsolódnak az MNDSZ életébe a középparaszt asszo­nyok is. Szívesen végeznek társadalmi munkát, követik a termelőszövetke­zeti asszonyok példáját. LÁZÁR GASPARNÉ Mezőkövesd járási MNDSZ-titkár Dicházi traktoristák ver senykesdemény esése Mi, a dicházi állami gazdaság G. 35-ös traktorvezetői versenyre hív­juk megyénk valamennyi traktoro­sát. Célúi tűztük ki, hogy év végéig 2200 normálholdnak megfelelő talaj­munkát végzünk el. Ennek érdeké­ben az alábbi vállalást tesszük. Az üzemanyagfogyasztásnál 7 szá­zalékos megtakarítást érünk el. A műszaki karbantartás helyes elvég­zésével gépünket állandóan üzem­képes állapotban tartjuk. Versenyünkkel a többtermelést' akarjuk elősegíteni. A munka most következő szakaszában mi traktoro­sok legyünk élharcosai a többterme­lésért, a több kenyérért folytatott harcnak. Előre a 2200 normálhold megműve­léséért! BIHARI GYULA traktoros OSZTERMAN JÓZSEF traktoros Gyorsítsák meg as abaujssántói és A megyei tanács mezőgazdasági osztálya értékelte a mezőgazdasági munkák állását. A járások között fo­lyó versenyben külön megvizsgálta az első és a második kapálás ered­ményét. A burgonya, cukorrépa, kukorica első kapálásában a járások sorrend­í a következő: 1. sátoraljaújhelyi 100 % 2. sárospataki 99 H 3. ózdi 98.3 w 4. szerencsi 98 H 5. mezőcsáti 96.9 » 6. edelényi 96.5 n 7. miskolci 94.2 n 8. szikszói 93.5 it 9. ricsei 87.6 99 io. putnokí ’ 81.3 h 11. mezőkövesdi 80.8 9i öt uj szlahánovislát avattak A bánrévei vasútállomás dolgozói a kongresszusi versenyt követő idők­ben is kiváló eredményeket érnek el. Juhász József tolatásvezető és bri­gádja, Kriston Béla, Fazekas Béla, Draguj Emil kocsirendezők, vala­mint Bukovinszki János gépkisérő satahánovista oklevelet érdemetek ki. ■ Ezek a kiváló dolgozók jelenleg is tartják a sztahanovista szintet. A a növényápolást a putnoki járásban 12. encsi 80.5 99 13. abauj szántói 73.9 ti A második kapálásnál a követke­ző a sorrend: 1. edelényi járás 43.7 %' 2. ricsei 41.2, 99 3. mezőkövesdi 33.2 ti 4. szikszói 30.2 ti 5. sátoraljaújhelyi 27.1 a 6. sárospataki 26.3 H 7. mezőcsáti 24.1 99 8. encsi 18.9 99 9. miskolci ' 17.4 99 10. szerencsi 16.1 .99 . 11. abaujszántói 7.6 99 12. puthoki 6.5 ti 13. ózdi — Miskolc város az első kapálást 85, a második kapálást 3 százalékban végezte el. a bánrévei vasútállomáson legutóbbi termelési értekezleten megfogadták, hogy kivívják a „ki­váló vasutas dolgozó“ címet s meg­szerzik az ezzel járó jelvényt is.' 6 hónapon keresztül állandóan tarta­ni akarják a sztahanovista szintet. Szavukat tartják is, Juhász Józsaí és brigádja júniusban 158 százalékot ért el a kocsimozgatásnál. HAVASI ANDRÁS állomásfőnök, Bánréve

Next

/
Oldalképek
Tartalom