Észak-Magyarország, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-13 / 139. szám

4

ÉSZAKMAGY akorszag

Vasárnap, 1954. június 13.

I

A magyar delegáció — amelynek tagjaként a Szovjetunióban jártunk — hosiz- szú ideig tartózkodott Moszkvában. Ez idő alatt alkalmunk 'tolt több üzemet, kulturális intézményt meglátogatni — többek között a moszkvai nagy áruházat, a GUM-ot is.

Üzemi látogatásaink közül kiemelem a. KaganovicsTÓl elnevezett moszkvai golyóeosapágygyárban tett látogatást. Ez a gyár különösen azért érdekes, mert úgyszólván a szovjet ipar fejlődésének tükre. Az üzem a Szovjetunió első ötéves tervéiben, épük és a Szovjetország első golyóscsapégy gyára volt.

Egy automatizált gyárban

Az üzem termelési kultúrája igen fejlett. Már a termelés megkezdésekor modem, korszerű gépi berendezéssel rendelkezett, de az azóta eltelt idő sem múlt el nyomtalanul az üzem felett. Ugyanakkor a szovjet munkások fejlődése is igen nagy lépésekkel haladt előre. A szocialista munkaverseny kibontakozása és kifejlődése segítségével a munkások alaposan megismerték és elsajátították a technikát, forradalmi változásokat teremtettek.

ÚTI ELMENYEK A SZOVJETUNIÓBAN

talituk, hogy él a tisztasági mozgalom. Nagyon fejlett az üzemben a munkavédelem is. Minden munkásnak munkaruhát adnak. A melegüzeroben védőételeket többek között pl. tejet kapnak a munká' sok. Ahol szükséges védőkesztyűben dolgoznak az emberek. Természetesen a gépek mindenütt fel vannak szerelve védőberendezésekkel s így az üzemben alig fordul elő baleset.

A munkavédelem fontos részét képezi ebben az üzemben is a felvilágosító munka, amelyet nagyrészt az üzem orvosai vállaltak. Az üzem rendelőinek 80 orvosa és 130 ápolója (felcsere) van. Ezek az orvosok reatdszerésén előadásokat tartanak az üzemekben a betegségek megelőzéséről, a baleset elhárításáról. Ezt a célt segíti elő az is, hogy egy-egy orvos 3—4 üzemrészt patronál, s így az egészségügyi dolgozók nagyon sokat segítenek a munkások egészségvédelmének biztosításában. Az üzemben rendszeres szűrővizsgálat folyik. A dolgozók évente kétszer, — akik vegyi munkát végeznek háromzzor kerülnek szűrővizsgálat alá. Az

i dolgozók érettségizhetnek is. Igen jelen- j nikumon pedig 450 ember tanul rendszeres a gépészmérnöki főiskola tagozata is. > résén. Az iskolák hetenkint háromszor amely az üzem mellett működik. Ezek az j tartanak foglalkozást- Érdekes, hogy déliskolák a gyár részére tanítják, nevelik j délután is tanítanak, így biztoa mérnököket, technikusokat. A munká-j , . , , ,

j - . , , . _ , , altiak a tanulási lehetőséget a dolgozókét* szép számmal vesznek reszt ezeken I • , 7 ... .

az iskolákon. A gépészmérnöki főiskola | nak, akár délelőtt, akar délután vajv- jjgagozaitán 250 hallgató, a gépipari tech- - nak munkában.

Az ifjú micsurinisták kertje

A,“^Szovjetunió kormánya az oktató, nevelő munkára igen nagy gondot fordít. Tapasztaltuk ezt a felnőtteknél éppen úgy, mint az iskolai tanulóknál. De most - csupán az iskolai munka egyik érdekes' kisegítő intézményéről, az ifjú mi- csurimisták kertjéről emlékezem meg.

kan voltunk, de kiemelem a moszkvai Nagy Áruházban szerzett élményeimet. Az áruház nemrégen, 1953 decemberében nyílt meg. Azelőtt is üzletek voltak benne, de az épületet új lenek alapján átépítették és ezzel lehetővé f/Ttók, hogy

Az áruházba« naponta min tégy *1300.000 ember fordul meg. Az áruház vy-zetőjfll . elmondotta, hogy négy hónap alattt több ! mint egvmililiárd rubel forgalmat Ibcrnyoa j Jítofctak le. Az áruháznak kb. 5000* alkat« i irtózottja van- A területe mintegy 71,000 I négyzetméter. Az áruház raktáraiba föld* I alatti bejárón szállítják a gépkocsik az árut. A raktárakban minden árut ellene őriznek és lifteken szállítanak de! az egyes szekciókba. Az áruház szoros- kapa csőlátót tart a vásárlókkal. Különböző konferenciákon hallgatják meg a «dol-goa zók véleményét az árukról és a kiszól* gálásról. Nagyon érdeklődnek a dolgozók az áruházban található „véfemérruköny- vek" iránit. Nemcsak a hibákat említik meg, hanem jó véleményüket is beírják, közlik a véleménykönyvben az áruház ve« zetőivel tapasztalataikat.

Az áruházban mindenféle árut meg lehet találni. Persze, hogy ezt biztost* tani tudják, igen gazdag , áruellátásnál van szükség. . 1

Érdeklődésünkre elmondották, hogjj több mint ezer vállalat dolgozik azt árui* háznak; külföldi árukat is kapnak, többek között magyar készruhákat ég cipőket. }

Azt tapasztaltuk a Szovjetunióban, hogy az ip,ar, a mezőgazdaság, a közlekedés 03

Bálnán leszögezhetem, hogy az üzem a szovjet ipar fejlődésének tükre, mert a munkásak, mérnökök alkotó kezdeményezésének szinte minden mozzanatát láthattuk benne.

Többek között láttuk, hogy munkások, mérnökök újítása nyomán a gyár egy- egy üzemrészét teljesen automatizálták. A kovácsüzemrész automatizálása — bár még nem teljesen történt meg — nagyon érdekes látvány volt számunkra. Uj gépek konstruálásával az egyik munkás javaslatai alapján futószalagszerű termelést vezetitek be s ezzel nemcsak a termelékenységet növelték, hanem a munkafolyamatokat is megkönnyítették.

Gondoskodás a dolgozókról

Az üzemben mindenütt tisztaság és rend uralkodik. Felesleges vagy huJla- dékanyag nincsen szétszórva, — tapaszorvosok és az üzem vezetői ismerik a dolgozók problémáit, ismerik az embe“ reket és ennek alapján javasolják ok«* üdülésre, vagy szarta tóriumba. Az üzemnek éjjeli szanatórium,a és több helyen nagy üdülőtelepe van.. Az elmúlt évben az üzem 3000 alkalmazottja volt üdülni, az üzem dolgozóinak gyermekei közül pedig mintegy 3000-ret üelültettek a gyár

út torő-táb órában.

Üzemi iskolák a gyárban

A gyár vezetősége nagy gondot fordít az üzem dolgozóinak szellemi nevelésére is. Nagyon érdekes bizonyítéka ennek, hogy az üzem vezetősége az iparitainuló iskola mellett a minisztérium irányításával és ellenőrzésével többféle iskolát tart fenn. így az üzem mellett gépipari technikum, középiskola működik, melyben a

Biológiai állomásnak lehetne talán nevezni, ahol a moszkvai pionírok, iskolai tanulók igém gazdag lehetőséget találnak a -növény- és az állatvilág megismerésére és a biológia terén folyó kísérletek és tanulmányok folytatására. Ennek a kísérleti telepnek kb. 18 hold földje van, melegházakkal, kis állatkertiéi, gyü- mölcsfatefepekkel és más növényzetek számára alakított telepekkel.

Az állomás szervezi. a moszkvai iskolai tanulók természetkutató munkáját, amiben igen nagy részt vállal a Komszomol) is. Ez a kísérleti telep igen sokoldalú munkát végez s hozzásegíti a moszkvai fiatalokat ahhoz, hogy megismerjék a mezőgazdaságot, megkedvelhesse velük a mezőgazdasági munkát.

Ilyen kísérleti telepek egyébként a köztársaságok fővárosaiban és a megyei székhelyeken is vannak s tevékeny munkát fejtenek ki„

A moszkvai Nagy Aruház

A Szovjetunió fejlett kereskedelméről tanúskodnak az áruházak. Több áruliázbenne a moszkvai dolgozók igen nagy számban be tudják vásárolni mindennapi szükségleteiket.

a kereskedelem szinte egybeforrt a .párba és a kormányhatározatok végrehajtási* rak, a szovjet emberek jóléte növelésé* nek nagy munkájában.

DARMOS ISTVÁNj MSZT megyei titkát#

lÉJl

hgj

9ÍT!

...............................................................................................................................................................................................................................

A Csárcláskirálynő felújítása a Déryné Színkázkan

XT álmán Imre — Lehár, Huszka, Jacobi mellett — a magyar operett-zene legjelentékenyebb úttörője volt. Üde, színgazdag melódiái egy-egy bemutató után szájról- szájra keltek, közkinccsé váltak. A Csárdáskirálynő dalai négy évtized próbáját állták ki, m.a is üdítő varázsuk van, sajátos az ízük, zama- tuk, humor és pajzán kedv, hangulat árad -belőlük. A Kálmán-meló- diák ismertek világszerte, népszerűek a Szovjetunióban is.

A Csárdáskirálynő zenéje, énekszámai állandó, kedvelt műsordarabjai rádiónak, .hangversenyeknek, műsoros estéknek. Békeffy István és Kellér Dezső a felfrissített szövegkönyvvel alkalmas keretet nyújt arra, hogy az operett egész zenei anyaga együtt kerüljön a közönség elé. A friss szövegkönyvnek elevenebb a cselekménye, több benne a humor és szatirikus elem, gátlástalanabbá gúnyolja ki a Habsburg- monarchia levitézlett arisztokráciáját, s még meg is told ja a régi garnitúrát egy szenilis főherceggel.

Az operett egykori közönsége természetesen más szemmel nézte az operettet, mint a mai közönség, amely tudja, hogy a század elején vígan tobzódó „felső tízezer“ már haláltáncát járta, amikor még azt hitte: országok, népek, az egész társadalom csak azért van, hogy ők mulassanak. Tudja, hogy az Edvin hercegek, Bóni grófok, Stázi grófnők, de a Kerekes Ferkók, Miska főpincérek. Sylviák és Cecíliák is az imperialista monarchia haldoklásának tünetei voltak Mulatságuk addig tartott, amíg — kimulatták magukat a történelem színpadáról. A szövegkönyv felfrissítői arra törekedtek, hogy egyes alakokat — Miska főpincért, Sylviát, Cecíliát, Kerekes Ferkót — bizonyos osztályöntudattal ruházzanak fel. Közönségünk azonban jól tudja, hogy a társadalom forradalmasítását — még polgári vonatkozásban sem — lehetett várni a mulatók légkörétől megfertőzött lokál-f«pincérektől, törzsvendégektől és orfeumi csillagoktól. Ezek éppenúgy, mint Edvin, Leopold Mária, Bóni, vagy Stázi a polgári operett szerep-kelléktárának alakjai, mint a későbbi vezérigazgató, gépíró, könyvelő, bankszolga, vagy az eladósodott huszárfőhadnagy, gazdag földbirtokosnő, szobalány, tisztiszolga garnitúra.

A világsikeres operettet Bozóky István igazgató újszellemű rendezésében mutatták be. Segítőtársa volt az operettrendezés terén régebbi gyakorlattal rendelkező Be- leznay István, akinek tapasztalatai szintén érvényesültek az előadás előkészítéséiben. Déri Éva, aki a „Nem magánügy“’ című szovjet vígjáték ügyes megrendezésével igazolta jeles képességeit, szintén részese a Csárdáskirálynő jólsikerült rendezésének.

Amikor a nyitányba sűrített ismerős dallamok Virágh Elemér karnagy vezényletével felcsendülnek a zenekar hangszerein, majd a függöny felgördülte után előtűnik a valóságos orfeum illúzióját keltő pompás díszlet, feltör a közönség tapsa, elotevetítődik az előadás átütő sikere. Az első énekszámok, Sylvia belépője, a „Lányok, a lányok, a lányok angyalok“ — „A szerelem furcsa jószág, a szerelem egyszer sújt’“ — ..Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád“ — „Hajmási Péter, Hajmási Pál“’ és a többi tartós életű dal után felforrósodik a nézőtér hangulata. A közönség általában jól tölti be a kulturált néző szerepét, helyesen reagál a régi „előkelő társaságok“ ‘ erkölcseit, szokásait, érintkezési formáit kigúnyoló jelenetekre, mint például a párbajhistória, a főúr- főpincér viszony, az urakat ujjai körül forgató vénróka főpincér, a feneketlen tobzódástól gyomorbajos urak és hölgyek karlsbadi lebzselé- sének jeleneteire. Szívesen és lelkesen fogadja a nemesebb veretű magyar operettzene értékes hagyományait, s tüntető tetszésnyilvánításaiban igazolódik az, hogy fejlett tömegeink éles különbséget tudnak tenni a klasszikus veretű könnyű zene és a futószalagon gyártott lélektelen, kozmopolita jellegű táncdalok között, amelyeket Kodály Zoltán találóan bélyegzett zenei ponyvának és amelynek újabb elburjánzása ellen éles harcot kell folytatnunk.

*

U1 mlékszünk arra, hogy a pol- gári operettnek „törvénysze- rű“’ négy szerepköre volt: primadonna, bonviván, szubrett és táncoskomikus. E szerepkörök kialakulásával együtt kikristályosodtak a polgári operett-színjátszás szabványai. A primadonna és a bonviván az együttestől szinte független, külön életet élt a színpadon, ők képviselték a csillogást, ragyogást, a szubrett és a táncoskomikus — esetleg még a buffó — szolgáltatta a humort, a könnyed mulattatást. A sztárrendszer kialakulásával azonban a primadonna és a bonviván mellett az együttes többi tagja hovatovább stafázssá, körítéssé, a két főszerep színpadi kiszolgáló személyzetévé vált. Végül a polgári operett nem is szolgált más célt, mint a sztár népszerűségének anyagi kiaknázását. Az operettrendezés módszerei is ehhez a célhoz igazodtak.

Most, amikor azt látjuk, hogy a primadonna (Karácsonyi Magda) és a bonviván (Simor Ottó) szerepe épp oly szerves része az összjátéknak, mint bármely másik szerep, kitűnik az éles különbség a régi polgári operettrendezőiknek és Bozókynak — a Sztanyiszlavszkij tanításain nevelődött rendezőnek — munkája, módszere között. A korszerűen rendezett operettben minden szerep az eszmei mondanivalót, a zene, próza,

tánc szerves egységét, a valóság színpadi megelevenítését szolgálja, nincs „kifeléforduló“', öncélú játék, s a tömegjelenetekben is érezzük a szereplők egymáshoz és a cselekményhez való kapcsolatát.

Karácsonyi Magdát (Sylvia) primadonna szerepében is kedves egyszerűség, bájos szerénység jellemzi, ezzel azonnal megnyeri a közönség tetszését. Énekhangja a szép új művészi feladat izgalmai közben egykét helyen megcsúszik, de ez nem von le semmit egyébként sikerült énekes teljesítményének értékéből. Simor Ottó, (Edvin) sem a régi, önmagával eltelt bonviván-tipus. Alakításában nem Simor, hanem Edvin jelleme érvényesül, kedves közvetlenséggel illeszkedik az együttes játékába, anélkül hogy bármelyik helyzetben szereptársai fölé igyekeznék emelkedni. Énekhangja máris csiszoltabb, mint első nagy énekes szerepe (Joó Ádám) bemutatóján volt és különösen piánói simán árnyaltak a magasabb regiszterekben Is. Magas fortéiban még érződik bizonyos nyerseség, amit azonban jó iskolával, hangja előbbrehozásával hamarosan kiküszöbölhet.

Közönségünk nem kíván komázni az üresfejű, léha Bóni gróffal és nem érzi szívügyének, hogy sikerül-e Stázi grófnővel összeházasodnia, de lelkesen megtapsolja, szívébe zárja a figurát hűen megelevenítő, a mulatságos bonyodalmat extra babérok igénye nélkül szolgáló Besz- terczey Pált. És melegen ünnepli a régi szubrettek fegyvertárát mellőző Görög Marát, aki könnyed természetességgel formálja meg az arisztokrata kompánia egyetlen eleveneszű tagját, Stázi grófnőt. Nádassy Anna. a ..csillagkeresztes dáma‘‘ rangra törő Cecília, az egykor ünnepelt „Csár- dáskirálynő“’ megszemélyesítője, Petihes Ferenc, a minden hájjal megkent Miska főpincér sok derűt kelt<5 alakítója, Vereczkey Zoltán, mint ai pesti éjszakák lovagja, az orfeumi ős-törzsvendég — a ferenejózsefi korszak éjszakai világának egy-egy típusát keltik életre. Az arisztokrá* cia legütődöttebb alakjait Takácá Oszkár (Leopold Mária herceg) éú Némethy Ferenc (Ferdinánd főher* cég) alakítják jó komikai érzékkel, Vértes Lajosnak sikerült az udvari körök jellegzetes katonatisztjét meg* formálnia.

4e

A z előadás prózai vonatkozá^ saiban részletekig gondos ki* dolgozásban kerjilt a közönség elé, A rendezésnek gondja volt arra, hogy még a statisztaszerepek Í3 élettel kapcsolódjanak az összjáték-t ba. A zenei részről ugyancsak el* mondhatjuk, hogy a zenekar, a2S énekkar, az énekesek munkájának előkészítése külön-külön alapos volt* de a bemutató előadáson még hiány* zott a zenekar és a színpad teljed összhangja. Előfordult, hogy az éne* kesek túlságosan eléje szaladtak a) zenekari kiséretnek, de még gya-t koribb volt, hogy a zenekar vágott) elébe az énekes szólamoknak. Két* ségtelen, hogy e hibák oka az ope* rett prózai, illetve zenei kidolgozó* sára szánt idő aránytalan megoszlá* sában keresendő. Az ilyen hibák A további előadások gyakorlatában! kiküszöbölődnek, de kívánatos, hogy a jövőben a bemutató kö* zönségének műélvezetét se zavarják ilyen hibák. Egyébként az előadás egésze gördülékeny, folyamatos ég mindvégig hangulatos, szerves égé* 6zet alkotott. Megérdemelte a kirotH bánó sikert.

Ütő Endre a már említett első fel* vonásbeli díszlet valósághű mégol* dásán felül külön dicséretet érdé* mel a harmadik felvonás karlsbadi színjének ötletes, hangulatos megoldásáért. Rimóczy Viola a stílusos táncszámok betanításával járult a siker megalapozásához.

HAJDÚ BÉLA