Észak-Magyarország, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-23 / 147. szám
1A N ÉSZAKMAGYARORSZflS „Időben kapálunk, időben arat hogy bőséges legyen a termés“ A rudabányai kultúrotthon munkája AZ_ 1DP BOR SOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. évfolyam 147. szám Xra 50 fillér Miskolc, 1954 iunius 23. szerda „Holdankint 200 mázsás cukorrépa termést“ . JTgyik nagyon fontos népélel- mezési cikk a cukor, öregeknek, betegeknek, gyermekeknek, de az egészséges embereknek is úgyszólván nélkülözhetetlen tápláléka. Számtalan statisztikai adat igazolja, hogy a mujtban azoknak jutott a legkevesebb, akik termelték. Ma, amikor pártunk és kormányunk célkitűzése, hogy állandóan növeljük a dolgozók életszínvonalát, egyre nagyobb mennyiségben jut cukor a dolgozók asztalára. Amellett a cukor értékes valutánk is A cukorrépa termeléssel tehát érdemes foglalkozni. Számtalan szovjet tapasztalat, de a hazai kísérletek eredményei is azt igazolják, hogy az új agrotechnika bátor alkalmazásával az eddiginél sokkal nagyobb mértékben tudjuk növelni a cukorrépa termésátlagát. Ennek érdekében indult el a 200 mázsás mozgalom is. l\/legyénkben eddig 59 terme- lőszövetkezet, 8 állami gazdaság, s 2348 egyénileg dolgozó paraszt csatlakozott a „hol- dankint 200 mázsás cukorrépa termést“ mozgalomhoz. Ez a szám még nem végleges, hisz nap, nap mellett egyre többen jelentik csatlakozásukat. A mozgalom keretében egyre többen sajátítják el és hasznosítják sikerrel az új agrotechnikai módszereket. A megyaszói Kossuth termelőszövetkezet tagjai például a cukorrépát egyelcs után lehengerelték, a kapálás előtt fejtrágyázták. A tiszalúci Vörös Hajnal tsz 5 holdon sztahanovista parcellát jelölt ki, ahol 300 mázsás termésátlagot akarnak elérni. rpaktakenézen Sike József . élenjáró cukorrépatermelő gyakran ad tanácsot dolgozó társainak arról, hogyan műveljék szakszerűen a répát. Ennek eredménye, hogy talán a járásban sincs párja a taktakenézi parasztok cukorrépájának. A takta- harkányi állami gazdaságban mintegy 16 hold cukorrépán a trágyalével való öntözést kísérletezik ki nagy eredménnyel. A magcukorrépát az állami gazdaságban már háromszor megkapálták. Sorolhatnánk még tovább azokat a nagyszerű eredményeket, melyeket már -eddig is elértünk. Ennyivel azonban nem elégedhetünk meg. A június 20-i értékelés szerint megyei viszonylatban a cukorrépa második kapálását még csak 76 százalékban végezték él. A harmadik kapálást pedig 46 százalékban A számadatokból kiderül, hogy bizony van még tennivaló az elkövetkezendő napokban is. Néhány bét még és kasza alá érik a gabona. Addig pedig el kell végezni a cukorrépa és más növények időszerű ápolását. Ez elengedhetetlen feltétele a bő termésnek. A kísérletek már beigazolták, hogy egy-egy kapálás holdankint legalább 10 mázsával növeli a termést. Egy hold cukorrépa kapálásához 5—6 munkanap szükséges, 10 mázsa többletcukorrépa ára, beleszámítva a prémiumot is, 496 forint. Tehát a dolgozó pa| raszt egy napi kapálással t-öbü mint 80 forintot kereshet. ozámos helyen tapasztalható, ^ hogy a szükségesnél jobban kiritkítják a répát, gondolva, hogy így nagyobbra nő. Ez téves felfogás, mert ha nagyobbra is nő valamivel a cukorrépa, mégsem tudja pótolni azt a termés- kiesést, amit a túlzott ritkítás okoz Mezőgazdasági szakembereink feladata ezt megmagyarázta a dolgozó parasztoknak. Legyenek ebben segítségükre a Jermelési bizottság tagjai is. » z utóbbi pár nagy alatt ** megjavult az időjárás, hatalmas lendülettel indult meg a növényápolás a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és az egyénileg termelők földjén. Látni kell azonban, hogy a jó időjárás Sürgeti a gabona érését, tehát még inkább megrövidül a növényápolásra szánt idő. A gépállomások traktorosai igen sokat tehetnek most a terméshozam növeléséért. Itt van talán a legtöbb javítanivaló. Június 17-ig megyénk 84 gépállomása közül 12 egyenkint még csak 100 holdon sem végzett növényápolást. Az emődi gépállomás egyetlen holdon sem végzett növényápolást. A sárospataki — ahol cukorrépatermő földek vannak — mindössze 20 hold növényápolási munkát végzet» Mulasztás terheli ezeket a gépállomásokat. Nem magyarázták meg a gépi munka jelentőségét, nem kötöttek elég szerződést gépi növényápolásra, pedig a gépállomások dolgozóinak soha egy percig sem szabad elfelejteniük, hogy a párt és a kormány őket is megbízta a terméseredmények' növelésével. Hogyan látja el feladatát a ricsei gépállomás, amelyik mindössze 18 holdat kapált meg? Ez a teljesítmény még egy napi munkának is kevés. Az ujcsanálosi és a taktaharkányi gépállomás körzetében levő termelőszövetkezetek jó termést várhatnak, mert e gépállomások nagy segítséget nyújtottak nekik. Több mint a húszszorosát végezték el a ricsei és a sárospataki gépállomások teljesítményeinek. Helyes volt az a kezdeményezés, hogy az. esős idő miatt a traktorosok kézikapálással segítettek a termelőszövetkezeteknek a növényápolásban. TTasználjunk ki tehát minden kedvező percet, ápoljuk gondosan növényeinket, ne sajnáljuk a kapátl Az elmúlt esztendők folyamán ipari üzemeink szép eredményeket értek el a termelékenység és ezzel párhuzamosan a termelés növelése terén. Elmondható ez a Lenin Ko- házati Művek acélöntödéjében is. Évről-évre több és több acélöntvény hagyta el az üzemet, került megmunkálásra a gépgyárakban és más feldolgozó üzemekben. De azt sem szabad elhallgatni, hogy a kiszállított öntvények egy része megfordította útját és visszakerült az üzembe. A diósgyőri acél- öntészek sokszor találkoznak olyan öntvénnyel, melyet hónapokkal azelőtt készítettek. Miért? Azért, mert az öntvény selejtes volt. Habár az utóbbi években dicséretes eredmények születtek a selejt csökkentésében is, még mindig sok olyan tényező van, mely a sikert akadályozza. A diósgyőri acélöntődé selejtje például április hónapról május hónapra 0.7 százalékkal emelkedett. Meglátogattuk az üzemet, hogy kikutassuk, milyen okok idézték elő a selejt emelkedését? Tóth Ferenc elvtárs az öntöde főművezetője azonban a kérdésre a következő meglepő választ adta: — A selejttel most jól állunk. Április hónapról, májusra csökkent a selejt... Mivel birtokunkban volt a selejt kimutatás, megkérdeztük tőle, hogy biztos-e abban, amit állít? — Biztos vagyok — felelte. Nos a selejt egyik oka máris megvan. A műszaki vezetők egy része nem sokat törődik a selejttel, -Nem törődik A FÉLÉVI TERV GYŐZELMÉÉRT! 200 százalékos teljesítés a diósgyőri Ságvári-kohó átépítésénél A diósgyőri nagyolvasztóműben, a Ságvári-kohó átépítésénél szép eredményeket ért el László Ferenc és Halász János épületszerelőbrigádja. A két brigád tagjai a fekvő berendezésen hétfőn 200 százalékra teljesítették tervüket. Lévai József festő brigádja a felvonó vasszerkezet mázolásánál 172, Kiss János 141, Kopasz József 145, Bunda András ácsbrigádja 147 százalékot teljesített. A vasszerkezeti brigádok közül a lévegővédőállás torokcsőszerélésénél Murosán Béla 170, Asztalos Sándor 143, Lukács Pál 142, Rendes Sándor 136 százalékot teljesített. LENGYEL ILONA Jó lervteíjesífés, csaknem félmillió forintos megtakarítás a diósgyőri papírgyárban A diósgyőri papírgyár dolgozói a kongresszusi verseny lendületével befejezték első féléves tervüket. Növeli a siker értékét, hogy elsőosztályú minőségű papírt gyártottunk. 482.885 forint értékű anyag- megtakarítással önköltségünket jelentősen csökkentettük. Június folyamán egy olyan különleges papírt sikerült gyártani, amit eddig külföldről hoztunk be. Mindezek a kiváló eredmények azt bizonyítják, hogy műszaki és fizikai dolgozóink megértették a III. pártkongresszus határozatát és jó munkával igyekeznek azt megvalósítani. BAY ISTVÁN igazgató BOCZKO ANDRÁS párttitkár Győzelmet jelent a Borsodvidéki Gépgyár A Borsodvidéki Gépgyár június 20-án befe- jezte féléves tervét. Ehhez a sikerhez olyan dolgozók járultak hozzá mint Csellő János kovács, okleveles sztahánovista, aki már decemberi tervén dolgo zik. Márton Iptván vas szerkezeti lakatos, okleveles sztahánovista a novemberi, Baráth Ágoston ifjúmunkás a vasöntöde dolgozója, okleveles sztahánovista októberi, Szakos János né magkészítő szép temberi tervén dolgozik. Kimagasló eredményt ért még el a borona- készítő brigád, mely a zártciklus bevezetése óta nagyban csökkentette a gyáxtásidőt és 150 százalékra teljesítette tervét. Egyre erősít a hétszeres élözem DIM ÍVA G Ormosbánva IV. akna befejezte féléves tervét TÁVIRAT Északmagyarország szerkesztőségének örömmel közöljük, hogy az ormosbányai vállalathoz tartozó IV. lejtősakna június 19-én reggel 8 órakor befejezte első féléves tervét. Az akna bányászdolgozói megfogadták, hogy tovább harcolnak a több és jobb minőségű szénért. GERA FERENC verscnyfelelős A Diósgyőri Gépgyár gyáregységei közül az M. és az F. fejezte be elsőnek a féléves tervet. Az F. egység süllyesztékes kovácsüzemében Simkó Ferenc brigádja jár élen a termelésben. Nagy része van a féléves terv teljesítésében. Erre mutat -termelési eredménye is. A kongresz- szusi verseny idejére 282 fogaskerék szabását vállalta és jelenleg 323 darabot gyárt. Az M. gyáregység szerszámgép- gyártó üzemében pedig Misuta Károly esztergályos jár élen a termelésben. 21-én 280 százalékos eredményt ért el. A szép eredmény eléréséhez nagy segítséget nyújtott a gyáregységek pártbizottsága. Sajókaza példájára újabb üzemek és aknák fejezték be a tervet A Borsodi Széntröszt sajókazai vállalata fejezte be elsőnek a tröszthöz tartozó üzemek és vállalatok között a féléves tervet. A hős kazai bányászok példáját egyre töb ben követik. A napokban újabb üzemek és aknák fejezték be féléves tervüket, így a lyukói Andrián-akna, a sajók azinci vállalathoz tartozó herbolyai üzem és a rudclftelepi Ella-akna dolgozói is. A frontbrigádok versenyében a sajókazai Szűcs Béla 8 tagú csapata 241 százalékos eredményt ért el. Mancza Gyula 9 tagú csapata 211 százalékot, Gyenes István 8 tagú csapata pedig 192 százalékot teljesített a hétfői műszakon. Kövessék az élenjárók példáját a többi frontcsapatok is. Hejöcsabai Cemenlmű: 121*3 százalék A Hejöcsabai Cementmű június 21-én 121.3 százalékra teljesítette napi tervét. Méltóan kivette részét a termelésből Márton Imre salakkipakoló brigádja, 204 százalékos eredménnyel. A salakszállításnál Lengyel Piroska brigádja 151 és Seres László brigádja 131 százalékot ért el. A cementérlelésnél Tóth Sándor brigádja 139 százalékkal jár élen. A Héjas-brigád 120 százalékos eredményével a csoma- golóban mutat példát. Nagyobb gondot a selejt csökkentésére a diósgyőri acélöntődében vele, Tóth Ferenc elvtárs sem. Ha törődne, akkor pontosan ismerné a helyzetet. így azonban éppen abban az időben, amikor a selejt emelkedik, nem látja a feladatot. Május hónapban 462 ezer forint volt az üzem selejtkára, míg az előző hónapban csak 348 ezer forint. Egyik hónapról a másikra tehát 124 ezer forint veszett kárba a selejt emelkedése miatt. Vájjon mi a selejt további okozója? Első és legelterjedtebb ok a technológiai fegyelem megszegése. Míg 1953 negyedik negyedévében az üzemben havonta átlagosan 6311 forint volt a kár az elfolyás miatt, addig 1954. április és május hónapjában átlagosan 6995 forintra növekedett ez a veszteség. A selejt másik okozója a formaszekrények eltolódása. Emiatt 1953 negyedik negyedévében havonta 41.114 forint kár esett, 1954. áprilisában és májusában pedig havonta 51.251 forint. Ezek a hibák nem objektív nehéz-' ségekből fakadnak, hanem a felüle-1 tes munka következményei. Figyel-' mesebb munkával el lehetne kerül-; ni a pászításnál az elcsúszásokat. Ugyanígy el lehetne kerülni az öntésnél az acél melléfolyását is. Pontosabb körültekintőbb munkára van tehát szükség, hogy a selejt e két okozóját megszüntethessék* A felületes munka másik káros következménye a lukacsos, szivacsos öntvény. Az öntvénytisztító üzemben látják meg, hogy az öntvény selejtes, lukacsos. Sok munkaórába kerül, amig ezeket ki tudják javítani. Természetesen az öntvény minősége így sem lesz kifogástalan, mert a foltozott ruha sem olyan szép és tartós, mint az új. Május hónapban 63 tonna lukacsos, szivacsos öntvény hagyta el at acélöntődét. Ez az összes selejt 65.41 százalékának felel meg. Itt van tehát a legnagyobb szükség az öntészek becsületes munkájára. A pászításhoz gyakran puhára döngölt forma érkezik, melyben az acél könnyen deformálódik, hólyagossá válik. Az acélöntödei selejt egyik oka az is, hogy az üzemben sincs kellő rend és tisztaság. Pedig az elmúlt években történtek már intézkedések arra, hogy felszámolják a rendetlenséget. Ezek azonban nem vezettek eredményre, mert a rend helyreállítása után nem harcoltak annak fenntartásáért. Jelenleg is olyan állapotok uralkodnak az öntödében, mint az intézkedések előtt. A formaszekrények és a faminták szanaszét hevernek. Nem is csoda, hiszen nincsen számukra tárolóhelyiség. A rendetlenséget persze ezzel sem lehet menteni. A selejt emelkedésénél a csoporttel hivatkoznak a létszámhiányra. Ez sem valami alapos indok, mert április—május hónapban összesen 21 műszak esett ki igazolatlanul az öntődében. Legfőbb oka a selejt emelkedésének talán az, hogy a pártszervezet, a népnevelők a felvilágosító munkában nem foglalkoznak kellőképpen a selejttel. Igen kevés olyan népnevelő van az üzemben, mint Korom Sándor, aki elmagyarázza dolgozó társainak, hogy a selejt emelkedésével milyen kár éri népgazdaságunkat. A pártszervezet és a népnevelők aktívabban vegyenek részt a selejt, az önköltség csökkentéséért vívott harcban. Lássák el meggyőző érvekkel a népnevelőket, hogy azok eredményesen mozgósítsanak a nagy cél érdekében. Nagy feladatok állnak a diósgyőri acélöntődé kollektívája előtt. E feladatok megoldásához minden erőre szükség van. Legfontosabb teendő, hogy a selejt csökkentéséért vívott harcba bekapcsolják a dolgozók minden rétegét. Vegyen részt benne minden segédmunkás, öntész és műszaki dolgozó. Együttes erővel küzdjenek a technológiai fegyelem megszilárdításáért, az üzemi rend és tisztaság megteremtéséért. Ha összefognak, a selejt rövidese« csökkenni fog, új sikerekről számolhatnak be a diósgyőri acéiöntészek, akiknek munkáját messze az országhatárokon kívül is ismerik és nagy-s .vezetők és a műszakiak előszeretet** rabecsülik*