Észak-Magyarország, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-23 / 147. szám

1A N ÉSZAKMAGYARORSZflS „Időben kapálunk, időben arat hogy bőséges legyen a termés“ A rudabányai kultúrotthon munkája AZ_ 1DP BOR SOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. évfolyam 147. szám Xra 50 fillér Miskolc, 1954 iunius 23. szerda „Holdankint 200 mázsás cukorrépa termést“ . JTgyik nagyon fontos népélel- mezési cikk a cukor, öre­geknek, betegeknek, gyermekek­nek, de az egészséges emberek­nek is úgyszólván nélkülözhetet­len tápláléka. Számtalan sta­tisztikai adat igazolja, hogy a mujtban azoknak jutott a legke­vesebb, akik termelték. Ma, ami­kor pártunk és kormányunk cél­kitűzése, hogy állandóan növel­jük a dolgozók életszínvonalát, egyre nagyobb mennyiségben jut cukor a dolgozók asztalára. Amellett a cukor értékes valu­tánk is A cukorrépa termeléssel tehát érdemes foglalkozni. Szám­talan szovjet tapasztalat, de a hazai kísérletek eredményei is azt igazolják, hogy az új agro­technika bátor alkalmazásával az eddiginél sokkal nagyobb mér­tékben tudjuk növelni a cukor­répa termésátlagát. Ennek érde­kében indult el a 200 mázsás mozgalom is. l\/legyénkben eddig 59 terme- lőszövetkezet, 8 állami gazdaság, s 2348 egyénileg dol­gozó paraszt csatlakozott a „hol- dankint 200 mázsás cukorrépa termést“ mozgalomhoz. Ez a szám még nem végleges, hisz nap, nap mellett egyre többen jelentik csatlakozásukat. A moz­galom keretében egyre többen sajátítják el és hasznosítják si­kerrel az új agrotechnikai mód­szereket. A megyaszói Kossuth termelőszövetkezet tagjai például a cukorrépát egyelcs után lehen­gerelték, a kapálás előtt fejtrá­gyázták. A tiszalúci Vörös Hajnal tsz 5 holdon sztahanovista par­cellát jelölt ki, ahol 300 mázsás termésátlagot akarnak elérni. rpaktakenézen Sike József . élenjáró cukorrépatermelő gyakran ad tanácsot dolgozó tár­sainak arról, hogyan műveljék szakszerűen a répát. Ennek ered­ménye, hogy talán a járásban sincs párja a taktakenézi parasz­tok cukorrépájának. A takta- harkányi állami gazdaságban mintegy 16 hold cukorrépán a trágyalével való öntözést kísérle­tezik ki nagy eredménnyel. A magcukorrépát az állami gazda­ságban már háromszor megka­pálták. Sorolhatnánk még to­vább azokat a nagyszerű ered­ményeket, melyeket már -eddig is elértünk. Ennyivel azonban nem elégedhetünk meg. A június 20-i értékelés szerint megyei vi­szonylatban a cukorrépa második kapálását még csak 76 százalék­ban végezték él. A harmadik ka­pálást pedig 46 százalékban A számadatokból kiderül, hogy bi­zony van még tennivaló az elkö­vetkezendő napokban is. Néhány bét még és kasza alá érik a ga­bona. Addig pedig el kell végez­ni a cukorrépa és más növények időszerű ápolását. Ez elengedhe­tetlen feltétele a bő termésnek. A kísérletek már beigazolták, hogy egy-egy kapálás holdankint legalább 10 mázsával növeli a termést. Egy hold cukorrépa ka­pálásához 5—6 munkanap szük­séges, 10 mázsa többletcukorrépa ára, beleszámítva a prémiumot is, 496 forint. Tehát a dolgozó pa| raszt egy napi kapálással t-öbü mint 80 forintot kereshet. ozámos helyen tapasztalható, ^ hogy a szükségesnél job­ban kiritkítják a répát, gondolva, hogy így nagyobbra nő. Ez téves felfogás, mert ha nagyobbra is nő valamivel a cukorrépa, még­sem tudja pótolni azt a termés- kiesést, amit a túlzott ritkítás okoz Mezőgazdasági szakembe­reink feladata ezt megmagyaráz­ta a dolgozó parasztoknak. Le­gyenek ebben segítségükre a Jermelési bizottság tagjai is. » z utóbbi pár nagy alatt ** megjavult az időjárás, ha­talmas lendülettel indult meg a növényápolás a termelőszövetke­zetek, állami gazdaságok és az egyénileg termelők földjén. Látni kell azonban, hogy a jó időjárás Sürgeti a gabona érését, tehát még inkább megrövidül a növény­ápolásra szánt idő. A gépállo­mások traktorosai igen sokat te­hetnek most a terméshozam nö­veléséért. Itt van talán a legtöbb javítanivaló. Június 17-ig me­gyénk 84 gépállomása közül 12 egyenkint még csak 100 holdon sem végzett növényápolást. Az emődi gépállomás egyetlen hol­don sem végzett növényápolást. A sárospataki — ahol cukorrépa­termő földek vannak — mind­össze 20 hold növényápolási mun­kát végzet» Mulasztás terheli ezeket a gépállomásokat. Nem magyarázták meg a gépi munka jelentőségét, nem kötöttek elég szerződést gépi növényápolás­ra, pedig a gépállomások dolgo­zóinak soha egy percig sem sza­bad elfelejteniük, hogy a párt és a kormány őket is megbízta a terméseredmények' növelésével. Hogyan látja el feladatát a ricsei gépállomás, amelyik mindössze 18 holdat kapált meg? Ez a telje­sítmény még egy napi munkának is kevés. Az ujcsanálosi és a taktaharkányi gépállomás körze­tében levő termelőszövetkezetek jó termést várhatnak, mert e gép­állomások nagy segítséget nyúj­tottak nekik. Több mint a húsz­szorosát végezték el a ricsei és a sárospataki gépállomások telje­sítményeinek. Helyes volt az a kezdeményezés, hogy az. esős idő miatt a traktorosok kézikapálás­sal segítettek a termelőszövetke­zeteknek a növényápolásban. TTasználjunk ki tehát minden kedvező percet, ápoljuk gondosan növényeinket, ne saj­náljuk a kapátl Az elmúlt esztendők folyamán ipari üzemeink szép eredményeket értek el a termelékenység és ezzel párhuzamosan a termelés növelése terén. Elmondható ez a Lenin Ko- házati Művek acélöntödéjében is. Évről-évre több és több acélöntvény hagyta el az üzemet, került meg­munkálásra a gépgyárakban és más feldolgozó üzemekben. De azt sem szabad elhallgatni, hogy a kiszállított öntvények egy része megfordította útját és vissza­került az üzembe. A diósgyőri acél- öntészek sokszor találkoznak olyan öntvénnyel, melyet hónapokkal az­előtt készítettek. Miért? Azért, mert az öntvény selejtes volt. Habár az utóbbi években dicséretes eredmé­nyek születtek a selejt csökkentésé­ben is, még mindig sok olyan tényező van, mely a sikert akadályozza. A diósgyőri acélöntődé selejtje például április hónapról május hó­napra 0.7 százalékkal emelkedett. Meglátogattuk az üzemet, hogy ki­kutassuk, milyen okok idézték elő a selejt emelkedését? Tóth Ferenc elv­társ az öntöde főművezetője azonban a kérdésre a következő meglepő vá­laszt adta: — A selejttel most jól állunk. Áp­rilis hónapról, májusra csökkent a selejt... Mivel birtokunkban volt a selejt kimutatás, megkérdeztük tőle, hogy biztos-e abban, amit állít? — Biztos vagyok — felelte. Nos a selejt egyik oka máris megvan. A műszaki vezetők egy része nem so­kat törődik a selejttel, -Nem törődik A FÉLÉVI TERV GYŐZELMÉÉRT! 200 százalékos teljesítés a diósgyőri Ságvári-kohó átépítésénél A diósgyőri nagyolvasztóműben, a Ságvári-kohó átépítésénél szép ered­ményeket ért el László Ferenc és Halász János épületszerelőbrigádja. A két brigád tagjai a fekvő beren­dezésen hétfőn 200 százalékra telje­sítették tervüket. Lévai József festő brigádja a fel­vonó vasszerkezet mázolásánál 172, Kiss János 141, Kopasz József 145, Bunda András ácsbrigádja 147 szá­zalékot teljesített. A vasszerkezeti brigádok közül a lévegővédőállás torokcsőszerélésénél Murosán Béla 170, Asztalos Sándor 143, Lukács Pál 142, Rendes Sándor 136 száza­lékot teljesített. LENGYEL ILONA Jó lervteíjesífés, csaknem félmillió forintos megtakarítás a diósgyőri papírgyárban A diósgyőri papírgyár dolgozói a kongresszusi verseny lendületével befejezték első féléves tervüket. Növeli a siker értékét, hogy első­osztályú minőségű papírt gyártot­tunk. 482.885 forint értékű anyag- megtakarítással önköltségünket je­lentősen csökkentettük. Június fo­lyamán egy olyan különleges papírt sikerült gyártani, amit eddig kül­földről hoztunk be. Mindezek a ki­váló eredmények azt bizonyítják, hogy műszaki és fizikai dolgozóink megértették a III. pártkongresszus határozatát és jó munkával igye­keznek azt megvalósítani. BAY ISTVÁN igazgató BOCZKO ANDRÁS párttitkár Győzelmet jelent a Borsodvidéki Gépgyár A Borsodvidéki Gép­gyár június 20-án befe- jezte féléves tervét. Ehhez a sikerhez olyan dolgozók járultak hoz­zá mint Csellő János kovács, okleveles szta­hánovista, aki már de­cemberi tervén dolgo zik. Márton Iptván vas szerkezeti lakatos, ok­leveles sztahánovista a novemberi, Baráth Ágoston ifjúmunkás a vasöntöde dolgozója, okleveles sztahánovista októberi, Szakos János né magkészítő szép temberi tervén dolgozik. Kimagasló eredményt ért még el a borona- készítő brigád, mely a zártciklus bevezetése óta nagyban csökken­tette a gyáxtásidőt és 150 százalékra teljesí­tette tervét. Egyre erősít a hétszeres élözem DIM ÍVA G Ormosbánva IV. akna befejezte féléves tervét TÁVIRAT Északmagyarország szerkesztő­ségének örömmel közöljük, hogy az or­mosbányai vállalathoz tartozó IV. lejtősakna június 19-én reggel 8 órakor befejezte első féléves ter­vét. Az akna bányászdolgozói meg­fogadták, hogy tovább harcolnak a több és jobb minőségű szénért. GERA FERENC verscnyfelelős A Diósgyőri Gépgyár gyáregysé­gei közül az M. és az F. fejezte be elsőnek a féléves tervet. Az F. egy­ség süllyesztékes kovácsüzemében Simkó Ferenc brigádja jár élen a termelésben. Nagy része van a fél­éves terv teljesítésében. Erre mutat -termelési eredménye is. A kongresz- szusi verseny idejére 282 fogaskerék szabását vállalta és jelenleg 323 da­rabot gyárt. Az M. gyáregység szerszámgép- gyártó üzemében pedig Misuta Ká­roly esztergályos jár élen a terme­lésben. 21-én 280 százalékos ered­ményt ért el. A szép eredmény el­éréséhez nagy segítséget nyújtott a gyáregységek pártbizottsága. Sajókaza példájára újabb üzemek és aknák fejezték be a tervet A Borsodi Széntröszt sajókazai vállalata fejezte be elsőnek a tröszthöz tartozó üzemek és vállalatok között a féléves tervet. A hős kazai bányászok példáját egyre töb ben követik. A napokban újabb üzemek és aknák fejezték be féléves tervüket, így a lyukói Andrián-akna, a sajók azinci vállalathoz tartozó herbolyai üzem és a rudclftelepi Ella-akna dolgozói is. A frontbrigádok versenyében a sajókazai Szűcs Béla 8 tagú csapata 241 százalékos eredményt ért el. Mancza Gyula 9 tagú csapata 211 szá­zalékot, Gyenes István 8 tagú csapata pedig 192 százalékot teljesített a hétfői műszakon. Kövessék az élenjárók példáját a többi frontcsapatok is. Hejöcsabai Cemenlmű: 121*3 százalék A Hejöcsabai Cementmű jú­nius 21-én 121.3 százalékra tel­jesítette napi tervét. Méltóan ki­vette részét a termelésből Már­ton Imre salakkipakoló brigád­ja, 204 százalékos eredménnyel. A salakszállításnál Lengyel Piroska brigádja 151 és Seres László brigádja 131 százalékot ért el. A cementérlelésnél Tóth Sándor brigádja 139 százalékkal jár élen. A Héjas-brigád 120 szá­zalékos eredményével a csoma- golóban mutat példát. Nagyobb gondot a selejt csökkentésére a diósgyőri acélöntődében vele, Tóth Ferenc elvtárs sem. Ha törődne, akkor pontosan ismerné a helyzetet. így azonban éppen abban az időben, amikor a selejt emelke­dik, nem látja a feladatot. Május hónapban 462 ezer forint volt az üzem selejtkára, míg az elő­ző hónapban csak 348 ezer forint. Egyik hónapról a másikra tehát 124 ezer forint veszett kárba a selejt emelkedése miatt. Vájjon mi a selejt további oko­zója? Első és legelterjedtebb ok a tech­nológiai fegyelem megszegése. Míg 1953 negyedik negyedévében az üzemben havonta átlagosan 6311 fo­rint volt a kár az elfolyás miatt, ad­dig 1954. április és május hónapjá­ban átlagosan 6995 forintra növeke­dett ez a veszteség. A selejt másik okozója a formaszekrények eltolódá­sa. Emiatt 1953 negyedik negyed­évében havonta 41.114 forint kár esett, 1954. áprilisában és má­jusában pedig havonta 51.251 forint. Ezek a hibák nem objektív nehéz-' ségekből fakadnak, hanem a felüle-1 tes munka következményei. Figyel-' mesebb munkával el lehetne kerül-; ni a pászításnál az elcsúszásokat. Ugyanígy el lehetne kerülni az ön­tésnél az acél melléfolyását is. Pon­tosabb körültekintőbb munkára van tehát szükség, hogy a selejt e két okozóját megszüntethessék* A felületes munka másik káros következménye a lukacsos, szivacsos öntvény. Az öntvénytisztító üzem­ben látják meg, hogy az öntvény se­lejtes, lukacsos. Sok munkaórába kerül, amig ezeket ki tudják javíta­ni. Természetesen az öntvény minősége így sem lesz kifogástalan, mert a foltozott ruha sem olyan szép és tartós, mint az új. Május hónap­ban 63 tonna lukacsos, szivacsos önt­vény hagyta el at acélöntődét. Ez az összes selejt 65.41 százalékának fe­lel meg. Itt van tehát a legnagyobb szükség az öntészek becsületes mun­kájára. A pászításhoz gyakran puhára döngölt forma érkezik, melyben az acél könnyen deformálódik, hólya­gossá válik. Az acélöntödei selejt egyik oka az is, hogy az üzemben sincs kellő rend és tisztaság. Pedig az elmúlt években történtek már intézkedések arra, hogy felszámolják a rendet­lenséget. Ezek azonban nem vezettek eredményre, mert a rend helyreállí­tása után nem harcoltak annak fenntartásáért. Jelenleg is olyan ál­lapotok uralkodnak az öntödében, mint az intézkedések előtt. A forma­szekrények és a faminták szanaszét hevernek. Nem is csoda, hiszen nincsen számukra tárolóhelyiség. A rendetlenséget persze ezzel sem le­het menteni. A selejt emelkedésénél a csoport­tel hivatkoznak a létszámhiányra. Ez sem valami alapos indok, mert április—május hónapban összesen 21 műszak esett ki igazolatlanul az öntődében. Legfőbb oka a selejt emelkedésé­nek talán az, hogy a pártszervezet, a népnevelők a felvilágosító munká­ban nem foglalkoznak kellőképpen a selejttel. Igen kevés olyan népnevelő van az üzemben, mint Korom Sándor, aki elmagyarázza dolgozó társainak, hogy a selejt emelkedésével milyen kár éri népgazdaságunkat. A pártszervezet és a népnevelők aktívabban vegyenek részt a selejt, az önköltség csökkentéséért vívott harcban. Lássák el meggyőző érvek­kel a népnevelőket, hogy azok ered­ményesen mozgósítsanak a nagy cél érdekében. Nagy feladatok állnak a diósgyőri acélöntődé kollektívája előtt. E fel­adatok megoldásához minden erőre szükség van. Legfontosabb teendő, hogy a selejt csökkentéséért vívott harcba bekapcsolják a dolgozók min­den rétegét. Vegyen részt benne minden segédmunkás, öntész és mű­szaki dolgozó. Együttes erővel küzd­jenek a technológiai fegyelem meg­szilárdításáért, az üzemi rend és tisztaság megteremtéséért. Ha összefognak, a selejt rövidese« csökkenni fog, új sikerekről számol­hatnak be a diósgyőri acéiöntészek, akiknek munkáját messze az ország­határokon kívül is ismerik és nagy-s .vezetők és a műszakiak előszeretet** rabecsülik*

Next

/
Oldalképek
Tartalom