Észak-Magyarország, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-22 / 146. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Kedd, 1954. június 22. Bűnhnllám Japánban Japánban ijesztő módon szaporodnak a különböző bűntények. Kétségtelen, hogy a Japánban állomásozó amerikai katonák erkölcste­len magatartásának és garázdálkodásának, valamint az amerikaiak ál­tal terjesztett szennyirodalomnak is jelentős szerepe van a Japánban elkövetett bűntények nagymérvű elszaporodásában. A „Reuter'‘-hírügynökség tokiói tudósítója szerint csupán a japán fővárosban tavaly majdnem négymilliárd yen értékű holmit loptak, il­letve raboltak el. Nem kíméli az erkölcsi romlás a japán fiatalokat sem. Egy vezető japán lap szerint 1936-tól 1953-ig majdnem háromszorosára emelkedett a fiatalkorú bűnözők száma. A fiatalkorúak által 1953-ban elkövetett 126.091 bűntény között sok kábítószerrel való üzérkedés, útonállás, gyil­kosság volt. As indokinai béke helyreállításáról tanácskozó értekezlet további menetéről A Biztonsági Tanács felhívást fogadott el arról9 hjgy azonnal vessenek véget minden olyan akeiónak9 amely vérontással jár Guatemalában Genf (MTI). Genfi politikai megfigyelők rámu­tatnak: Még a genfi értekezlet Viet­namra vonatkozó május 29-i meg­állapodása előírja, hogy a két fél katonai képviselői Genfben és a hadműveletek színhelyén folytassa­nak tárgyalásokat. A Laosszal és Kambodzsával kapcsolatos június 10-i megállapodások szerint a két fél katonai képviselőinek Genfben, vagy a hadműveletek színhelyén kell a tűzszünet kérdéseiről tanácskoz- niok. Az említett megfigyelők mindezek alapján azt hiszik, hogy az indokí­nai béke helyreállítására irányuló további tárgyalások a következőkép­pen alakulnak: A vietnami tűzszünet kérdésében a két fél katonai képviselői Genf­ben és Vietnamban folytatják ta­nácskozásaikat, a Laoszban és Kambodzsában életbeléptetendő tűzszünet kérdésé­ben a két hadviselő fél katonai kép­viselői valószínűleg csak a hadmű­veletek színhelyén tartanak majd megbeszéléseket, a kilenc küldöttség vezetői Genf­ben hetenként egy-két zárt ülésen folytatják az Indokinára vonatkozó politikai kérdések megvitatását. Ezekről az ülésekről rövid kommü­nikét adnak ki. A katonai képvise­lők tárgyalásai bizalmasak és azok­ról nem bocsátanak ki közleménye­ket. (MTI) Newyork (MTI) A Biztonsági Tanács június 20-1 esti ülésén Guatemala kérdésével foglal kozott. Castillo Arriola, Guatemala küldötte az ülésen leleplezte az orszá­gát ért támadás valódi mozgató erőit. Utána a hondurasi küldött. Tiburcio Carrias javasolta, hogy a guatemalai panaszt terjesszék a pánamerikai ér- tekezlet elé. Nicaragua képviselője hasonló javaslatot tett. Brazília neve ben Hugo Gouthier — egyetértve a korábban felszólaló colombiai küldöt­tel — javasolta, hogy a Biztonsági Tanács utalja a guatemalai panaszt a pánamerikai értekezlet „békebizott­sága“ elé. Rá kell mutatni arra, hogy mint a guatemalai agressziót megelőző eseményekből is kihint, e javas­latok mögött az Egyesült Álla- mok áll. Emlékezetes, hogy az év elején Ca racasban összeült X. pánamerikai ér­tekezleten Dulles amerikai külügy­miniszter éles Guatemala-ellenes ki­rohanásokat tett, s éppen ez az érte- kéziét fogadott el — az Egyesült Ál­lamok leplezett nyomására — Guate- mala-ellenes határozatot. A Biztonsági Tanács ülésén Henri Hoppenot francia küldött támogatta a brazil javaslatot, de egyúttal kérte, a Biztonsági Tanács intézzen fel­hívást az ENSZ tagjaihoz, tartsák magukat távol attól, hogy olyan ak­ciót támogassanak, amely vérontással francia kiegészítéssel tették fel sza­vazásra. A tanács tíz tagja a javas lat mellett szavazott. Minthogy a Szovjetunió a Biztonsági Tanács állandó tagja, az ENSZ alapokmány értelmében a javaslat elleni szavazá­sával a francia kiegészítéssel szava­zásra bocsátott brazil javaslat nem vált határozattá. Hoppenot francia küldött ezután megismételte javaslatát: intézzenek felhívást a vérontás megszüntetésére és arra, hogy minden ország tartóz­kodjék a beavatkozástól. Hoppenot javaslatát szavazásra tették fel és egyhangúlag elfogadták. A Biztonsági Tanács így a követ­kező szövegű határozatot hozta: „A Biztonsági Tanács, miután sürgősen megvizsgálta a guatema­lai kormány közleményét, amelyet a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett, felhívást hoz nyilvános, ságra, hogy azonnal vessenek vé­Genf (MTI). Molotov, szovjet külügyminiszter a genfi értekezlet szombati zárt ülése után és Moszkvába történt elutazá­sa előtt hosszabb megbeszélést foly­tatott Eden angol külügyminiszter­rel a genfi értekezlet további mun­get minden olyan akciónak, amely vérontást idéz elő és kéri az ENSZ minden tagállamát, hogy az alapokmány szellemében tartóz­kodjék attól, hogy segítséget nyújtson egy ilyen akciónak.* Brazília és Colombia továbbra is kitartott amellett, hogy e javaslat megszavazása nem akadálya annak, hogy a pánamerikai értekezlet meg­vizsgálja a guatemalai konfliktust. Libanon és a Szovjetunió képviselője azonban ezzel szemben hangsúlyoz­ták, hogy a határozat igen fontos, mert a Biztonsági Tanács javasolja a harc megszüntetését és kéri, hogy minden ország tartózkodjék a be­avatkozástól. Guatemala küldötte végül örömét fejezte ki a megszavazott határozat fölött és kijelentette: reméli, hogy a határozatnak elegendő tekintélye lesz ahhoz, hogy a Guatemalával szomszé­dos államok bezárják határaikat az agresszorok előtt’. kájának szervezeti kérdéseiről, vala­mint a küldöttségek vezetőinek fel­hatalmazásáról és jogköréről. A további üléseken az eddigi gya­korlatnak megfelelően a szovjet és a brit küldöttség vezetője felváltva elnököl. MI TÖRTÉNIK GUATEMALÁBAN? Molotov elvtárs Géniből való elutazása előtt hosszabb megbeszélést folytatott a genfi értekezlet további munkájáról A genfi értekezlet! körökben komoly előrehaladásnak tekintik a külügyminiszterek szombati megállapodását Genf (MTI). Alig 48 órával azután, hogy az Egyesült Államok kormánya nyílt háborús rendszabályokat hozott Guatemala ellen és felszólította a nyugateurópai országokat: engedjék meg, hogy amerikai hadihajók sze­mélyzete átkutassa azoknak az or­szágoknak hajóit, amelyek Guate­mala felé haladnak és elkobozza a „Guatemalába irányuló fegyverszál­lítmányokat" — Honduraszból meg­indult a támadás Guatemala ellen s felfegyverzett, úgynevezett „szabad- csapatok“ átlépték az ország hatá­rát. Ismeretes, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya huzamosabb idő óta a legválogatottabb fenyegetésekkel és erőszakosságokkal igyekszik meg- döntern ■ Guatemala demokratikus kormányát, amely azzal hívta ki ma­ga elkjn a?: Egyesült Államok ural­kodó köreinek dühét, hogy elkoboz­ta az- egyik legnagyobb amerikai élelmiszeripari tröszt, az United Fruit hatalmas guatemalai birtokait és azokat szétosztotta a guatemalai parasztok között. Az Egyesült. Államok 36 ered­ménytelen puccskísérlet után, ame­lyet 1944 óra hajtottak végre Gua­temalában, . most úgy látszik, végleg elhatározta, hogy legengedelmesebb latinamerikai csatlósainak, Hondu­ras és Nicaragua kormányának köz­reműködésével megkísérli kívülről megdönteni a demokratikus guate­malai kormányt. A leglényegesebb motívuma azon­ban Honduras, Nicaragua és az Egyesült Államok szoros együttmű­ködésének az, hogy mindkét ország­ban a tényleges hatalom az United Fruit Comp, részvényeseinek kezé­ben van. 1944-ig Guatemala sem volt egyéb, mint az United Fruit féle „banán» imperializmus1- tartománya és azok a diktátorok, akik addig „vaskézzel-- kormányozták a szerencsétlen orszá­got, valójában az United Fruit fize­tett ügynökei és részvényesei vol­tak. Ez a rendszer az ország 3.8 mil­lió lakosának óriási többségét való­ságos rabszolgasorsban tartotta. Nemcsak a férfiak, hanem az asszo­nyok és gyermekek is éhbérért dol­goztak a banánültetvényeken, s ez­rével pusztultak el a mocsárláz és a malária miazmáitól. Közben az Uni­ted Fruit évente százmillió dollár tiszta nyereséget vágott zsebre a guatemalai ültetvényekből, olyan összeget, amely meghaladta az or­szág egész évi költségvetését. Az United Fruit mellett más nagy ame­rikai monopóliumoknak is voltak érdekeltségei Guatemalában. Ilyen volt az International Railways of Central America és a Empresa Electrica de Guatemala. Az első az ország vasércbányáit aknázta ki, a másik pedig kezében tartotta az or­szág valamennyi erőművét. 1944 októberében a dolgozó nép támogatásával Juan Jose Arevalo és Jacopo Arbenz, a jelenlegi elnök, elkergették az amerikai befolyás alatt álló kormányt, demokratikus rendszert vezettek be és megvalósí­tották a guatemalai nép régi vágyát, a földreforrpot. Ennek során termé­szetesen az United Fruit birtokai is felosztásra kerültek. Az amerikai trösztök és lapjaik valóságos hiszté­riás kitörésekben támadták a guate­malai demokratikus kormányt, sőt az Egyesült Államok kormánya is beavatkozott és hivatalosan tiltako­zott az United Fruit birtokainak éli kobzása ellen. Ehhez tudni kell, hogy az United Fruit nemcsupán egyike a legnagyobb amerikai mo­nopóliumoknak, hanem részvényesei között ott vannak az amerikai poli­tikai élet legjellegzetesebb figurái is. Az egyik főrészvényes maga John Foster Dulles. De a Truman-kor- mány külügyminisztere, Marshall tábornok is a részvényesek között van, valamint McCarthy és Know- land szenátor is ... Ez a néhány név valószínűleg sok mindent megma­gyaráz a Guatemala ellen indított amerikai akció motívumairól. Per­sze nemcsak Guatemaláról van szó és az ott elveszített milliókról, ha­nem arról is, hogy az Egyesült Ál­lamok minden áron meg akarja akadályozni, hogy a guatemalai pél­da más latinamerikai országokra is hatással legyen. Meg akarják fölem­líteni Latin-Amerika népeit. Carapkin, a Szovjetunió küldötte kijelentette a Biztonsági Tanács ülé­sén, hogy Guatemala agresszió áldo­zata. Sürgette, hogy hozzanak azonnali intézkedéseket az agresszorok megfékezésére. Malik, Libanon képviselője java­solta: szavazzák meg a francia mó­dosítást. Cabot Lodge amerikai küldött és a török képviselő e javaslat ellen fog lalt állást. Cabot Lodge az Egyesült ÄPamok nevében kijelentette: amel­lett van, hogy a guatemalai panaszt utalják a pánamerikai értekezlet elé. Az Egyesült Államok küldötte min­denképpen azt akarta bebizonyítani, hogy Guatemalában nem agresszióról, hanem ..polgárháborúról van szó“ és cáfolni igyekezett azt, hogy az Egye­sült Államok fegyveres inváziót ké­szített elő Guatemala ellen. Vőeiilis a brazillal javaslatot a A genfi értekezleti körökben biza­kodással tekintenek az indokínai béke helyreállítására irányuló to­vábbi tanácskozások elé. Általában az a vélemény alakult ki, hogy a külügyminiszterek Laosz és Kam­bodzsa kérdésével kapcsolatos szom­bati megállapodása komoly lépést jelent az indokínai fegyverszünet létrehozásához vezető úton. A „Neue Zürcher Zeitung“ hét­főn megállapítja, hogy a szombati megállapodás örömet és megelége­dést kelt majd az indokínai probléma megvitatásában résztvevő vala­mennyi küldöttség körében. Ez ter­mészetesen nem vonatkozik az ame­rikai delegációra, amely változatla­nul folytatja az indokinai háború felszámolása elleni aknamunkáját. A külügyminiszterek elutazása után a szovjet küldöttség vezetését Novikov nagykövet, az angol kül­döttségét Lord Reading, az amerikai küldöttségét Johnson prágai nagy­követ vette át, míg a francia kül- döttség élén továbbra Is Chauvel berni követ áll. Csou En-laj, a Kínai Népköztársa­ság külügyminisztere 4 hét végére tervezett elutazása előtt fogja a kí­nai küldöttség ideiglenes vezetőjét kijelölni. Fám Van Dong, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság külügymi­nisztere, valamint a három indokí­nai társállam külügyminisztere to­vábbra is Genfben marad és részt- vesz a tárgyalásokon. BARCSA SÁNDOR: BALATOM KÉPEK.. „Nyár van, nyár, röpke lepke száll virágra, züm .. . züm .. Zökkenve megáll a vonat. — Sió­foki — Eddig mindenki a Bala­tont nézte, — az a menetirány jobboldalán j nősünkről, hogy szinte meghatódunk. A be­fekszik __- de most mindenki átsiet, tolong I csületes építőmunka jutalma, új életünk gaz­a másoldali ablakhoz, szint nézni, vidámsá-| dagsága, ajándéka mindez . . got nézni, állomást nézni. Az állomáson népes úttörő csoport sorakozik ielszallas- hoz és dalolva sorakoznak ... „Nyár van nyár...“ Siófokon üdülnek, s kirándulnák Lellére. Pirospozsgás, barnárasult arcok, ne­vető szemek, mint megannyi drágagyongy Meg kell hagyni, virgoncak is. Ugyancsak van dolga a csapatvezetőnek, míg nand­uvá ián fellépnek a kormos vonatlépcsókon. Xtest . &go„csig ideje. . van legyenek is vidámak, fürgék, dalos kedvűek. Egész őszön, télen, faszonJJtta­nultak, a könyveket bújtak. S jól [anuitaa. Azért is jöhettek ide a Balaton mellé pihen- ni, élményt gyűjteni, erőt ’ vábbi munkához ... Robog tovább a nat.. Balra apró, csinos állomások, jobbra a csillogó hullámfodros Balaton... Nézi, nézi az ember szótlanul, s mosoyog^m.n- denki mosolyog. A szomszéd ablaknál Hajai pár csodálja szótlanul a csillogó „tengert . Munkások mindketten, a férfi is, a nő is könnyű megállapítani: a férfi mellén két, a nő blúzán egy fényes sztahanovista jelvény. Jó lenne megkérdezni hova mennek, hó­ban jönnek, de biztosan nehezükre esik a be­széd. Talán először látják a Balatont, ta­lán ez évben jönnek először ide pihenni • • • Az egyik hosszú ülésen négytagú zajos kis család. Lellére mennek. Ezt mar legalább huszadszor elárulta a hatévesforma kis­fiú kérdése: „Mikor érünk mar Lellére . A polcokon degeszretömott bőröndök Munkas- rsalád. Meglátni ezt az arcról, ha nem, hat a kemény, kérges kézről... Szembe velük fiatal, barnahaju, napszemüveges lány . . ■ ő talán bérelszámoló, talán szövőnő, talán eéníró- gyorsíró. Ezt már nehezebb meg­állapítani kérdezés nélkül, ha nem kalauz az ember, mert a kalauz mindenkiről tudja, kicsoda, hova megy, még azt is lmny éves, s mindezt a szakszervezeti könyvekből. Megfi­gyeltem, hogy a kocsi utasai valamennyien üdülni jönnek, s valamennyien dolgozók, b tudom, ha végigmennék az egész szerelvé­nyen, mindenütt ugyanez a kép fogadna. Mo­soly vidámság, az alkotó, dolgozó ember pihenéselőtti, üdüléselőtti, mindennapi vi­dámsága . . . A sokhónapi munka után, alkotás után várja az embert a Balaton, a kényelmes üdülők százai. Két hét, amikor félreteszünk minden gondot, minden problémát.. Ami­kor úgy gondoskodnak kényelmünkről" pihe­Szép, gazdag ajándék ez a két heti ba­latoni pihenés. Ha megáll az ember a ha­talmas csillogó tükör, a Balaton előtt, ha csónakba ül, hogy ringatózzon a csöndes hullámokon, ha megcsodálja a hajnalt, a balatoni naplementét, amelyről oly sok szé­pet hallott és oly sok rossz giccses fest­ményt látott már, — erre rájön az első na­pon — valami meleg nyugodt boldogság tölti el a szívet, s dalra fakad még az is, aki sohasem dalolt... Megvallom, én is először pihentem a Balaton mellett, s ezernyi olyan képet hoz­tam magammal, amelyek úgymond: soha­sem fakulnak ki, sohasem mázolódnak el. Megőrzi a maguk valódiságában, szépségé­ben, nagyszerűségében az emlékezet. íme né­hány kép ... Balatoni reggel... Ébred a hajnal, hull a fény, Az óriás tó kék vizén Ezernyi hullám útrakél . . , A kéklő parti fenyvesen Még lábujjon lépve, csendesen, Álomittasan jár a szél. Halk susogása üzenet. A lombrejtett madárfészkeket Vigyázva rázza, súgja tán: Közéig a reggel kis madár, S a nyári hajnal dalra vár, Ébredjetek hát szaporán . . . Amint a nap az égre lép, Pír önti el a tó vizét, Mint lányarcot, ha mosolyog . . . Csókot lehel a hullám a partra, Csobbanva jelt ad napfényes ajka, S a parti erdő dalba fog . . . Ébred a reggel, hull a fény, Az óriás tó kék vizén Táncolva jár a napsugár , . . Gyermekkacaj csendül a parton Örömfakasztón . . . messze az alkony. Reggel van, nyár van, s oly szép a nyár. Üdülés . . . Tegnap reggel még bement- a gyárba, Sietve blokkolt, műhelye várta, Munkaruhába öltözött. Megtörölgette, becézte gépét, Elsőként kérte munkáját, kését-, S keményen így szólt: , ma. száz fölött! Száz fölött-, úgy mint eddig is százzal t—f A géppel beszélt és önmagával, Kétszáznál alább nem adom! Acélt ragadt, kis hengerformát, Indult a gép, repült a forgács, S magasra nőtt a kész halom. Repül a forgács, fütyülve nézi, Uj acélt fog, ha készen a régi . . S a gondolat vájjon merre száll? A kész munka útját, sorsát járja? Arra gondol-e, ki lesz a párja? Vagy talán arra: szép a nyár! A gondolattal az idő is röppent, Meg is lepődött tán egy csöppet:. A műszak mily gyorsan végetér. Ám ragyogóbb lett a mosoly az arcán, A tintaceruza liládzó karcán:. Kétszáztizennégy százalék , * ■ Tegnap volt . , s és ma itt ül vélem A hullámcsókolta partszegélyen Baiatonlellén . . . pihenünk . . • A fehér vitorlák imbolygó százát, Könnyű csónakok ritmikus táncál Csodáljuk, szinte fáj szemünk — Jó itt’, =— kezdi, — most semmi gondom, De nagyon hiányzik, szavamra mondom, A műhely zsongása és a gép, —: S rajzolgat a part homokjába: Milyen lesz majd az újítása . » < — Két kés, kétannyi százalék « ■ « Semmi gondja, ebéddel várják, Puhára vetik este az ágyát-, Hívja várja a Balaton . % Tegnap mindezt még kívánta', vágyta, S lám már rohanna vissza a gyárba, Ezer ötlettől gazdagon . » » Gondolat . * . Napfény csillan kék vizén a tónak, Csókja csengve csattan a habon. Mint szélüzött tüzes, fürge csónak Fut a fény száz hullámtarajon. Játszi hullám simogatja lágyan A parti sziklást s vissza-visszatér Lenge szellő surran a nyomában, Hallgatja tán: ugyan mit beszél? Mit mesél a hullám csobogása Fáradatlan . . . S mit felel a parit Oly jó lenne érteni e csacska * Szívhexszóló, mégis néma dalt ,,,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom