Észak-Magyarország, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-20 / 145. szám
ÉSZAKMAGYARORSZffi r Egy elhanyagolt hezdeményezés, amellyel milliókat takaríthatnának meg az ózdi gyárban is Látogatás a sátoraljaújhelyi járásban J AZ MDP BORSOD-ABAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAP3A X. évfolyam 145. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1954 junius 20, vasárnap r "\ A magyar dráma ünnepi hete Ezen a nyáron is lelkesen készültek a vidéki színházak a nemzeti színjátszás budapesti ünnepi hetére, ezúttal azonban az eddigi fesztiválok jellege lényegében megváltozik, tartalmilag kiszélesedik. A magyar dráma hetén, amelyet a Színház és Filmművészeti Szövetség, az írószövetség, a Magyar Újságírók Szövetsége és a Népművelési Minisztérium együttesen rendez, nemcsak a vidéki színházak mutatják be a magyar dráma fejlesztésében elért eredményeiket, hanem a fővárosi színházak is felsorakoznak az év során bemutatott magyar darabokkal. így teljes képet kapunk arról, hogy a magyar színházak összesített eredménye milyen újabb, nagy lépést jelent nemzeti drámairodalmunk fejlesztésében. Valamikor a vidéki színház egyet jelentett a művészi igények alacsonyabb színvonalával a fővárosi színházakéval szemben. A fővárosban megfordult vidéki színházlátogató hazajőve azt érezte, hogy amit 6 városa színházában kap, az csak sivár utánzata, talmi csillogdsú visszfénye a fővárosi színművészeinek. A vidéki színházak államosítása, kulturális forradalmunk nagy eredményei a színházi kultúra éles szintkülönbségét is megszüntették a fővárosi és vidéki színjátszás között. Vidéki színházaink művészgárdái egyre több olyan tehetséges tagot számlálnak, akik a rendelkezésükre álló Hővebb előkészületi időt felhasználva, magasszínvonalú előadásokkal gyönyörködtetik a vidéki közönséget. Az eddigi fesztiválokon a miskolci Déryné színház a többi vidéki színházzal folytatott nemes versengésben niindig az elsők között volt. Színházunk művészei most is abban a biztos reményben vesznek részt a magyar dráma hete ünnepi előadásain, hogy a kiszélesedett ver- senyben is az elsők között fogják megállni helyüket. Egy hét alatt 22 magyar színdarabot, közte 15 új darabot mutat be 14 együttes. A Déryné színház ez ívben 3 új ma. gyár darabot mutatott be, s ezzel kiemelkedően szolgálta új dráma- irodalmunk felvirágoztatását. Az ünnepi héten Sós György: P ettyes című katonavíg játékával fogja reprezentálni a fejlődő miskolci színházi kultúrát s felkészült, ségét ma este előbb a miskolci közönségnek mutatja be. De az Állami Faluszínház is olyan darabbal áll ki a Bujócska című ingjátékkal —, amelyet először a miskolci színház mutatott be. A szegedi Állami Színház és a szolnoki Szigligeti színház Csíky Gergely egy- egy 'vígjátékát, a kecskeméti Katona József színház a Leányvásár operettet újítja fel. Uj magyar vígjátékkal szerepel a debreceni Csokonai színház, agyőri Kisfaludy színház és a Pécsi Állami Nemzeti Színház. Amíg tehát a vidéki színházak közül csak négy szolgálta eredménnyel az új magyar dráma kitérebélyesitését, addig, a miskolci Déryné színház három nagysikerű új magyar darab melleit a klasszikus magyar hagyományok felelevenítéséről sem felejtkezett el. Vörösmarty Csongor és Tündéjében több mint félszáz előadáson gyönyörködött a közönség. Az egy hétig tartó ünnepi előadássorozatot követő viták meg fogják mutatni, hogy a magyar dráma fejlesztése mellett hogyan fejlődött szinmüvészetünk, azoknak az előnyöknek a birtokában, amelyekhez pártunk, államunk, népünk bőkezűsége juttatta színházainkat, szinmüvészeinket. Miskolc és megyénk dolgozói gondolatban nagy szeretettel kísérik el színházunk gárdáját a versenyporondra és figyelemmel fogják kisérni, hogyan gyümölcsözik a miskolciak hagyományos színházszeretete művészeink budapesti reprezentációján. Kívánjuk, hogy dicsőséggel, új lelkesedéssel térjenek vissza s még több és szebb művészi élményben részeltessék Miskolc és a megye dolgozóit. t A MEGYÉNK ELETEBOL Barátaink életéből Önköltségcsökkentés a diósgyőri kohászatban A diósgyőri elektróacélmű a múlt hónapban több mint egymillió forintot takarított meg. Május havi tervét 109.7 százalékra teljesítette, jelenleg havi tervével 105.4 százalékra áll. A durvahengerdében több mint 130 ezer forint megtakarítást értek el a dolgozók. Tervüket a múlt hónapban 107.1 százalékkal zárták, e havi tervüket azonban csak 99 százalékra teljesítették. Igyekezzenek a durvahengerde dolgozói, hogy multhónapi sikereiket most is túlszárnyalják Ormosbányai llf. akna győzelme Ormosbánya III. akna dolgozói szombaton reggel 8 órára befejezték első féléves tervüket A bánya vezetősége és fizikai dolgozói példamutató munkát végeztek. Kövesse példájukat a vállalat többi dolgozója is. Vasutasaink folytatják a párosversenyt A miskolci személypályaudvar dolgozói a budapest—ferencvárosi pályaudvar dolgozóival állnak versenyben. Vállalták, hogy naponta 5500 tonna túlsúlyt továbbítanak, gurítási tervüket 100, kocsikirakodási tervüket 108. rakodási időtervüket pedig 127 százalékra teljesítik. Máris szép eredményekkel dicsekedhetnek adott szavuk valóraváltásában. Sztahánovista útőrök Az Útfenntartó Vállalat dolgozói szép eredményeket érnek el. Majoros György, szakaszfelelős utőr a saujhelyi főkörzetben elérte az új sztahánovista szintet. A putnoki járás főkörzetében Tóth László, Baloghi Mihály, Lip- ták Mihály, Kun Sándor szakaszfelelős utőrök végeznek kimagaslóan jó munkát1. Postás tíjítókiállíiás Miskolcon A postás szakszervezet műszaki és tudományos szakköre vándorkiállításon mutatja be az ország második postás újítókiállításának bővített anyagát. A kiállítás színhelye a Tiszai pályaudvaron működő postahivatal mögötti csonka vágányon álló postakocsi. A jó kötelesssgteljesités jutalma Mezőcsáton ünnepélyes keretek között ajándékozták meg a begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztokat. Szottár Mihály 7 holdas dolgozó paraszt kukoricadarálót Rosenberg Pál 3 holdas, húsdarálót kapott. Mindkét dolgozó paraszt egész évi élőállat beadásának eleget tett. Rövidesen megalakulnak a földmfivesszövetkezetek járási központjai Június 20-án és 27-én megyénk területén 10 járás székhelyén választják meg a küldöttek a földművesszövetkezetek járási választmányát, felügyelőbizottságát és a szervezeti irányításért felelős igazgatóságot. Az átszervezés biztosítja a földművesszövetkezeti mozgalom s a szocialista kereskedelem továbbfejlődését. A földművesszövetkezetek tagjai megyeszerte lelkesen készülnek a választásra. SZÁNTAI MIHÁLY MÉSZÖV Vj fürdőt kapnak az ózdi durvahengermű triósori dolgozói Az idén 4 millió 262.000 forintot irányoztak elő az Özdi Kohászati Üzemekben munkavédelmi célokra. Ebből az összegből a durvahengermű triócsar nokának régi fürdője helyén több mint 1 millió forint költséggel új fürdőt és öltözőt építenek. Az építők a földszinti és az emeleti részt határidő előtt már elkészítették. Hamarosan hozzáfognak a tető, valamint a belső szerelésivakolási munkálatokhoz is. Élenjár a növényápolásban a mérai Szabad Föld Az encsi járás termelőszövetkezetei között a mérai Szabad Föld tsz végzi a legjobb munkát a növényápolásban. 9 hold cukorrépáját, 6 hold napraforgóját harmadszor kapálják, 5 holdon elvégezték a burgonya töltögeté- sét. Jó eredményeket ért el Mé- rán az Uj Barázda tsz tagsága is. Sajószenlpéter kulturéletéből A sajószentpéteri általános iskola szülői munkaközössége másodízben adta elő a bányatelepi és az üveggyári kultúrházban a „Csikós“ című háromfelvonásos színművet. Mindkét előadás nagy sikert aratott. A szülői munkaközösség a „ballagok“ megvendégelésére és az iskola támogatására fordította a bevételt. HELMECZI GYULA Sajószentpéter Befejezte féléves tervét a borsodnádasdi hengermű (Tudósítónktól.) A borsodnádasdi hengerészek vállalták, hogy féléves tervüket 10 nappal a határidő előtt befejezik. Cseh Lajos és Érsek Gyula Kossuth-díjas hengerészek példájára nap, mint nap szaporodott a féléves tervüket teljesítő brigádok száma. Szombaton reggel már 14 brigád teljesítette féléves tervét, délelőtt 10 órakor pedig jelentés érkezett, hogy az egész üzem befejezte féléves tervelőirányzatát. A hengerészek elhatározták, hogy terven felül 1500 tonna hengereltárut adnak népgazdaságunknak. Dél-Kínában már érik a banán. Varsó új munkásklubja. Csehszlovák bányában. Történelmi I levegőjű város Sárospatak. Évszázadok óta híres, nevezetes hely. Iskoláiban politikai életünk, irodalmunk és művészetünk csaknem valamennyi neves embere megfordult. De a krónika és a szájhagyomány a sok tudományos híresség mellett megemlékezik a város iparáról, bányászatáról is. „A sárospataki kaolin felveszi a versenyt minden külföldi kaolinnal“ — írja a Magyar Városok monográfiája XII. kötetének egyik cikke. Valóban így van, s a kiváló minőségű kaolin, meg a fazekasagyag lelőhelyén már a XVI. században virágzó agyagipar fejlődhetett ki. Egy szép régi pataki cserépkályhán az 1569-es évszám olvasható. Sok egyéb régiség is azt bizonyítja, hogy Sárospataknak már régóta igen fejlett fazekasipara van. A hires kályhakészítők, fazekas- mesterek és pipakészitők nevére ma is emlékeznek a környéken. fazekas-, kályhásipar tovább fejlődött s a városnak ÚJJÁSZÜLETETT A SÁROSPATAKI AGYAGIPAR A régi ma gépekkel felszerelt cserépkályha és í'a- zekasgyára van. Igaz, hogy a cserépfazekak, korsók, edények ma már nem olyan keresettek, annál nagyobb az érdeklődés az Ízléses kidolgozású népies díszítőelemekkel ékesített emléktárgyak, dísztárgyak iránt.. A sárospataki cserépkályhagyár átvette a régi fazekasipar örökségét. Helyi alapanyagokat dolgoz fel. A környéken található agyagokból készíti csaknem valamennyi festékét. Ott találjuk a gyár dolgozói között a Patakon élő egyetlen régi fazekasmesternek, Vida Józsefnek László fiát. A gyár műszaki vezetője. Édesapja betegen fekszik, == még mester korában ólommérgezéstől megbénult] —- különben ő is itt dolgozna. S a gyárban dolgozik a másik hajdani hires mester, Szkircsák Bertalan 71 éves özvegye és két fia, Ferenc és Endre is. A két fiú forgókorongon tányérrá, köcsöggé, bokállyá, szűkévé és egyéb dísztárggyá formázza az agyagot. Szkircsák néni pedig bámulatos biztonsággal festi a dísztárgyakra ábráit. Színei: barna vagy fekete alapra festett fehér, sárga, drapp barna, zöld és ultramarinkék; ábrái levelek, mezei virágok, bogyók. Munka közben megtanította festeni Vida Lászlónét, jelenleg pedig Szendrei Katalint tanítja, aki nagy kedvet érez az agyagfestés iránt. díszmüvek szebb* nél-szebb darabjai A sárospataki külföldön éppen olyan keresettek, mint idehaza, a népművészeti és háziipari boltokban. A gyártás továbbfejlesztése érdekében is sokat tesznek a gyár dolgozói. Az elmúlt hetekben Vida László és Szkircsák Ferenc 4 napos keresés után Eger környékén exportáruk készítésére kiválóan alkalmas fekete agyagot találtak, amelyből már elkészítették az első kísérleti tárgyakat. Rövidesen megkezdik a fekete díszmüvek gyártását. Az újonnan lelt anyagból egy vagonnyit már Sárospatakra szállítottak és egy részéből fekete festéket készítettek. A festékkel biztosították saját szükségletüket s ellátták az ország valamennyi agyagipari üzemét. Másik fontos gyártmányuk a cserépkályha. Az alkatrészdarabokat formázó üzemben fehór- köpenyeges lányok dolgoznak. Formákba gyűrjük a finom masszát, aztán félreteszik száradni s mielőtt zománc alá, vagy égetésre kerülne, sima pengékkel letisztítják. — Hányat kell ebből készíteni műsza- konkint? — kérdezem az egyik leánytól, Ferencz Erzsébettől, aki a szögletdarabokat formázza. — 46 darab a norma — feleli a leány —, de ma 70-et készítek. I A kemencéket I most alakították át------------------------—' pakura-tüzelésre. A szükséges tüzelőanyagot ezután olajtelepeink szolgáltatják a kis gyárnak. A ke- mencecsövezet átalakítása mintegy 3 hétig tartott. Ez idő alatt nem égettek, s így alaposan meggyűlt a félkész anyag. Tervük teljesítésével is lemaradtak a dolgozók, de Méray Miklós égetőmester, Valter Ferenc gépész lelkiismeretes munkája, Nemes Borbála 173.3, Ferencz Erzsébet 122,2 százalékos teljesítménye, s a többiek kiváló eredménye biztató Ígéret arra, hogy a gyár a korszerűsített tüzelőberendezéssel hamarosan pótolni fogja a késést. A dolgozók mindent elkövetnek, hogy a termelésben ne legyen visszaesés, lakásainkba minél több sárospataki díszmű jusson, amelyek a maguk egyszerűségében is népünk gazdag lel- kületét tükrözik. BORSODI GYULA
