Észak-Magyarország, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-19 / 144. szám

Szombat, 1954 június IS. ÉSZAKMAG Y ARORSZÁG O kJ Az országgyűlés pénteki ülése Az országgyűlés pénteki ülését tíz óra után néhány perccel nyitotta meg Rónai Sándor elnök. A napi­renden a költségvetés vitájának foly­tatása és a büntető perrendtartásról Kádas István: fl magyar fiatalok magukénak vallják és forró szeretettel övezik hadseregünket Kádas István, a DISZ Központi Vezetőségének titkára felszólalásá­ban a honvédelmi tárca költségveté­sével foglalkozott. — Néphadseregünk az ifjúság tö­megeiből meríti erejét, — mondotta — magyar fiatalok magukénak vall­ják, forró szeretettel övezik hadsere­günket. Ifjúságunk száz és száz biz­tosítékát nyújtja annak, hogy a nép­hadsereget a magáénak vallja és büszke rá. — Pártunk Központi Vezetőségé­inek a kongresszuson elhangzott be­számolója hangsúlyozza, hogy az if­júság hazafias nevelésében ki kell emelnünk a honvédelem jelentősé­gét. Ez az útmutatás nagy feladato­kat ró a DISZ-re, az üzemekben és a falvakban, a közép- és főiskolá­kon és a néphadseregben egyaránt. Az ifjúsági szövetségnek fokoznia kell befolyását, munkáját a hadse­Nagy Dániel: szóló 1951. évi III. törvényt módo­sító törvényjavaslat szerepelt. Az ülés első felszólalója Boros Gergely, az élelmiszeripari miniszté­rium sertéstenyésztési és hizlalási igazgatóságának vezetője volt. regben szolgálatot teljesítő fiatalok körében, hogy tovább erősödjék nép­hadseregünk fegyelme, fokozódjék harckészültsége. — Bizonyosak vagyunk abban, hogy az előterjesztett költségvetés biztosítja hadseregünk erejének nö­velését, megfelelő felszerelését, ka­tonáink anyagi és kulturális igényei­nek kielégítését. Arról is meg va gyünk győződve, hogy ezek a kiadá­sok államunk számára gazdagon gyümölcsöznek, mert az erős, ütőké­pes hadsereg minden körülmények között képes teljesíteni a dolgozó nép parancsát, képes megvédeni építőmunkánk békéjét. — Az előterjesztett költségvetési javaslatot a magyar ifjúság nevében örömmel elfogadom, — fejezte be nagy tetszéssel fogadott felszólalását Kádas István. Növelni kell a nyersbőr, gyapjú, gyapot és a fa behozatalát Ladányi Ferenc Kossuth-díjas ér­demes művész után a bel- és külke­reskedelmi tárca költségvetéséhez Nagy Dániel, az Elnöki Tanács el­nökhelyettese szólt hozzá. — Első ötéves tervünk végrehaj­tása — igen nagy feladatot rótt a külkereskedelemre, — mondotta. A megnövekedett feladatokat általá­ban sikerrel hajtottuk végre. Jelen­tősen megváltozott kiviteli forgal­munk összetétele, különösen megnőtt a gépipari, a finommechanikai és a híradástechnikai cikkek kivitele. Kivitelünk mintegy nyolcvan száza­lékkal magasabb mint az 1949. év­ben. I Az ipari kivitel növekedését azon­ban nem követte azonnal a terme­lés szükséges megszervezése. — Az utóbbi években nem szor­galmaztuk az élelmiszeriparí és könnyűipari termelés fejlesztéséhez szükséges nyersanyagok, továbbá a mezőgazdasági termelést szolgáló gé­pek. és anyagok behozatalát. — Az új szakasz gazdaságpolitiká­jának célkitűzései a külkereskedel­mi forgalomban is érvényesülnek. Az ipar és a mezőgazdaság közötti aránytalanság felszámolása érdeké­ben a külkereskedelemnek elő kell segítenie a mezőgazdaság gyorsüte- mü fejlődését, ehhez növelni kell a műtrágya, a növényvádőszerek és a mezőgazdaság gépesítését szolgáló áruk behozatalát. A fogyasztási cik­kek termelésének növelése szüksé­gessé teszi különféle nyersanyagok, nyersbőr, gyapjú, gyapot, fa, stb. be­hozatalának lényeges emelését. — Az új szakasz gazdaságpoliti­kája kedvező feltételeket teremt a város és a falu közötti piaci és ter­melési kapcsolatok kiszélesítésére, s ezen keresztül a munkás-paraszt szö­vetség gazdasági alapjainak megszi­lárdítására — mondotta a továbbiak­ban. — A város és falu közötti áru­csere fejlesztésének feladata abban nyilvánul meg, hogy a parasztság szükségleteit minden vonatkozásban kielégítsük, tehát nemcsak a min­dennapos fogyasztási szükségleteit, hanem termelési szükségleten ,s. — Különösen fontos az új szakasz gazdaságpolitikájának végrehajtásá­nál a falusi lakosság termelési szükségleteinek kielégítése, a mező- gazdasági termelést szolgáló cikkek és az építőanyagok forgalmának nö­velése. Ez év első négy hónapjában több taint háromszor annyi nitrogén­műtrágya, közel kétszer annyi íosz- forműtrágya, háromszor annyi káli­műtrágya, négyszer annyi rézgálic és kétszer annyi növényvédőszer ke­rült a falusi lakossághoz, mint 1953. év első négy hónapjában. Nagy Dániel végül elfogadta a bel­es külkereskedelmi minisztérium költségvetését. kedelmen keresztül valósult meg. 1954-ben a Szovjetúnióval való ke­reskedelmi forgalmunk egész külke­reskedelmi forgalmunknak mintegy 30 százaléka. A többi demokratikus országokkal folytatott kereskedel­münk is örvendetesen növekedett az elmúlt évek során. A demokratikus országok sorából külön szeretném kiemelni a népi Kínát, amellyel a felszabadulás előtt úgyszólván nem volt kereskedelmi kapcsolatunk, ma viszont jelentős árucsereforgalmunk van. A demokratikus országokkal való gazdasági kapcsolatok elmélyítése mellett erőteljesen fejleszteni kí­vánjuk külkereskedelmi kapcsola­tainkat a tőkés országokkal. 1954-es népgazdasági tervünk a tőkés országokkal folytatott külke­reskedelmi forgalom jelentős meg­növekedését irányozza elő mind im­port, mind export vonatkozásban. Számos tőkés országgal bonyolítunk forgalmat szerződéses viszony alap­ján és kereskedünk mintegy 79 or­szággal. A továbbiakban hangsúlyozta: mennyiségben és megfelelő minő­ségben a vállalt határidőkre kell teljesítenünk exportkötelezettsé­geinket. Az eddiginél sokkal na­gyobb gondot kell fordítanunk az áruk szép kivitelezésére és tetszetős csomagolására. Az új szakasz gazdasági politiká­ja kedvező feltételeket teremtett a belső áruforgalom növelésére, város és falu közötti áruforgalmi kapcsolat szélesítésére, « lakosság ellátásának állandó javítására — folytatta. 1954- ben 1953-hoz viszonyítva mintegy húsz százalékkal vásárol több árut a 'akosság. — Az elmúlt hónapokban a lakos­ság ellátásának megjavítása érdeké­ben közel tízezer magánkereskedői iparengedélyt adtunk ki. — A kereskedelem az elmúlt évek során beérte azzal, hogy elossza a kereskedelmi hálózatban az ipar ál­tal gyártott, a lakosság keresletének helyenként megfelelő, helyenként meg nem felelő árukat. Pedig a ke­reskedelem egyik legfontosabb fel­adata éppen az, hogy elhatározó módon befolyásolja az ipari és me­zőgazdasági termelést, különösen a fogyasztási cikkek termelését és az egyes új áruféleségeket, s az áruk minőségének megjavításáért, az áruk választékának bővítéséért vívott ál­landó harcával serkentse az ipart több, jobb és szebb áru termelésére. — Most az a legfontosabb felada­tunk — fejezte be szavait —, hogy a kormányprogram szellemében hosz- szú évekre szólóan kidolgozzuk a ke­reskedelem és a fogyasztási iparágak fejlesztési terveit, megszüntessük a túlzott centralizáltságot, t.ág lehető­séget adjunk az öntevékenység, az ötletesség, az ízlés, a tehetség ki­bontakozásának, tudományosabb alapokra helyezzük a kereskedelmi munkát, ápoljuk a jó hagyományo­kat és fejlesszük a kereskedelem színvonalát, hogy kivívjuk a szocia­lista kereskedelem számára a leg­nagyobb dolgot: dolgozó népünk szeretetét és megbecsülését. A bel- és külkereskedelmi mi­niszter beszéde után szünet követ­kezett. Utána Nezvál Ferenc, a gazdasági és pénzügyi bizottság előadója is­mertette a bizottság javaslatát. Ezután az országgyűlés egyhangú lelkesedéssel a javasolt módosítá­sokkal együtt általánosságban és részleteiben elfogadta az 1954. évi állami költségvetést és az 1953. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, majd áttért a bün­tető perrendtartásról szóló 1951. évi III. törvényt módosító törvényjavas­Kereskedelmi megállapodás Magyarország és India közölt lat tárgyalására. Molnár Erik elvtárs előadói beszéde a büntető perrendtartásról szóló törvényt módosító törvényjavaslatról Molnár Erik, a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt a törvényjavaslat elő­adója. Bognár József; fl kereskedelem egyik legfontosabb feladata, hogy több, főbb és szebb áru termelésére serkentse az ipart Bognár József bel- és külkereske­delmi miniszter emelkedett ezután szólásra. Először a külkereskede­lemről -beszélt. A Szovjetúnióval és a népi de­mokratikus országokkal az elmúlt évek során részben hosszúlejáratú ÍLütkereskedelmi szerződésekben Rögzített újtipusú gazdasági kapcso­latokat alakítottunk ki — mondotta ^ többi köŐ5tt. — Az a nagy segít­és sokoldalú támogatás, amelyet az állami és gazdasági építés min­ién területén a Szovjetúniótól kap- ík, jelentős részében a külkeres­A novella a szocialista jogalkotás szellemének megfelelően, arra tö rekszik — mondotta többek között —, hogy az állampolgárokat minél teljesebben biztosítsa az alaptalan zaklatásokkal szemben. Ezért sok vonatkozásban kiterjeszti a büntető eljárási biztosítékokat, kitágítja a védelemhez való jog érvényesülésé­nek körét és ezenkívül is számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely elejét veszi annak, hogy kellően meg nem alapozott ügyek kerülje­nek bírói tárgyalásra. Az új ügyészségi szervezet meg­alkotásával az ügyészség elsőrendű feladata a törvényesség feletti fel­ügyelet lett. A novella elsőrendű feladata tehát ezzel kapcsolatban az, hogy a bűnvádi perr.vidtartás rendelkezéseit összhangba hozza az ügyészség új jogkörével. A büntető perrendtartás novellája — a korábbi szabályozástól eltérően — kimerítően felsorolja a nyomozó- hatóságokat. A nyomozó-hatóságok­nak ez a felsorolása annyit jelent, hogy a bűnügyekben nyomozást ki­zárólag ezek a hatóságok végezhet­nek, illetőleg a nyomozásban más állami hatóság csak e nyomozóható­ságok jóváhagyásától függően, vagy azok esetenkénti megbízása alapján működhetik közre. Ez fontos bizto­sítéka a törvényességnek. A nyomozás a vádirat megszer­kesztésével fejeződik be. Itt a tör­vényesség különleges védelmét a novellának az a rendelkezése szol­gálja, mely szerint az egyéb nyo­mozó-hatóságok által készített vád­iratot az ügyészségnek jóvá kell hagynia és az ilyen vádiratot is az ügyész nyújtja be a bírósághoz. Az ügyészségről szóló törvényere­jű rendelet értelmében a legfőbb ügyész, a törvényesség legfőbb őre, a büntető eljárásban kiemelkedő sze­repet játszik. A legfőbb ügyész emel vádat a Legfelsőbb Bíróság előtt ki­emelkedő fontosságú ügyekben első­fokon induló eljárásában és ugyanő látja el a vád képviseletét a Leg­felsőbb Bíróság, mint fellebbezési bíróság előtt, A szocialista törvényességgel leg­szorosabban összefügg a legfőbb ügyésznek az a joga. hogy törvé­nyességi óvást emelhet a Legfelsőbb Bíróságnál. Az új ügyészi szervezet megalko­tása mellett bírósági szervezeti tör­vényünk az a második igen fontos jogszabály, amely szükségessé tette a büntető eljárás jogi szabályainak módosítását. A bíróságnak összetételét illetően a büntető perrendtartás novellája ugyancsak a bírósági szervezeti tör­vény rendelkezéseit valósítja meg amikor kimondja, hogy az első fo­kon eljáró bíróságok egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből, a má sodfokon eljáró bíróságok pedig há­rom hivatásos bíróból álló tanácsok­ban működnek. A javaslat rendelkezései kivételes helyzetet biztosítanak a Legfelsőbb Bíróság számára, levonva annak a következményeit, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Maeyar Népköztársaság legfőbb bírói fóruma. A novella a Legfelsőbb Bíróság mellett a Legfelsőbb Bíróság elnö­kének a jogkörét is jelentős mér­tékben kibővíti. Molnár Erik felszólalásával a pén­teki ülés végétért. Az országgyűlés munkáját szombaton délelőtt 10 óra­kor folytatja. A szombati ülés napi­rendjén a büntetőperrendtartásról zóló 1951. évi III. törvényt módosí­tó törvényjavaslat, valamint a bel­kereskedelmi minisztérium és a kül­kereskedelmi minisztérium felállítá­sáról szóló törvényjavaslat tárgya­lása szerepel. (MTI) A Magyar Népköztársaság és az Indiai Köztársaság képviselői keres­kedelmi megállapodást írtak alá Delhiben. A megállapodás szerint India nyersanyagokat és félkész­árukat szállít Magyarországnak gyári berendezések, vegyi cikkek és az elektromos ipar termékei ellené­ben. (MTI) Hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodás Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között június 17-én, Budapesten az 1955—1957. évekre szóló hosszúlejáratú árucsere­forgalmi és fizetési megállapodás ke­rült aláírásra. A megállapodás elősegíti a Magyar Népköztársaság t-s a Bolgár Népköz- társaság gazdasági fejlődését és hoz­zájárul a két ország közötti árucse­reforgalom jelentős növeléséhez. A megállapodás keretében a Ma­gyar Népköztársaság a Bolgár Nép- köztársaságnak teljes gyári berende­zéseket, erőműveket, közlekedési esz­közöket és más árucikkeket, a Bol­gár Népköztársaság pedig a Magyar Népköztársaságnak érceket, mező- gazdasági termékeket és más áru­cikkeket szállít. A tárgyalások az őszinte barátság és a kölcsönös megértés szellemében folytak. Á megállapodást magyar résziül Háy László, a bel- és külkereskedel­mi miniszter első helyettese, bolgár- részről Iván Perpeliev, a külkeres­kedelmi miniszter első helyettese ír­ta alá. (MTI) Az MRP nem vesz részt az u j francia kormányban Páris (MTI) A francia nemzetgyűlésben meg­tartott szavazás előtt az MRP úgy döntött, hogy tartózkodik a szava­zástól. Úgy tudják azonban, hogy mintegy tíz MRP-képviselő mégis Mendes-France mellett szavazott. Va­lószínű, hogy a pártvezetőség eljárást indít majd ezek ellen a képviselők ellen a „szavazási fegyelem" meg­sértése miatt. A nemzetgyűlés MRP csoportja a szavazás eredményének közzététele után azonnal ülést tartott és elhatá­rozta, hogy nem vesz részt Mendes- France kormányában. (MTI) A francia nemzetgyűlés csütörtök esti ülése A MÁV közleménye A MÁV félreértések elkerülése végett közli, hogy a kötelező terme­lési gyakorlaton résztvevő közép- és élsőiskolai tanulók a 90 százalékos mérséklésű tanuké havi-bérletjegyet naponkénti oda- és visszautazásra csak akkor vehetik igénybe, ha nem termelési gyakorlat székhelyén laknak. A termelési gyakorlat ideje alatt legfeljebb 80 kilométeres távol­ságról naponta járhatnak be. (MTI? Páris (MTI) Csütörtökön este 21 óra 40 perckor lépett Mendes-France az emelvényre, hogy válaszoljon a nemzetgyűlési vita során feltett kérdésekre. Poinso Cha- pusi asszony (MRP) kérdéseire vála­szolva Mendes-France hangsúlyozta, hogy „a béke légköre nélkül semilyen építő feladat nem valósítható megr A kijelölt miniszterelnök erőteljes szavakkal válaszolt De Benouville (köztársasági szocialisták csoportja) felszólalására, aki azt hangoztatta, hogy Indokínában csak fegyveres győzelem teremtheti meg a békét. Vájjon milyen eszközöket javasolna De Benouville úr a katonai győze­lem elérésére? — mondotta a kijelölt miniszterelnök. —- Újoncok küldését Indokínába? Az atombombát? A kon­fliktus általánossá tételét? Mendes-France hangsúlyozta, hogy a katonai győzelmet csak ilyen esz­közökkel lehetne elérni, majd ismét leszögezte: „Békét kell teremteni.“ Mendes-France ezután azokra a kérdésekre válaszolt, hogyan reméli, hogy négy hét alatt megvalósíthatja az indokínai „tüzet szüntess‘’-t. A kijelölt miniszterelnök ezzel kapcsolat­ban rámutatott arra, hogy nem saját személyét akarja a siker zálogának feltüntetni, hanem abban bizik, hogy mögötte lesz a francia parlament döntése, amely nagy visszhangot fog kelteni Genfben és az egész világon. Egy ilyen döntés a béke hatalmas fegyverét adná tárgyalóink kezébe — mondotta. Az európai védelmi közösség kérdé­sében Mendes-France kijelentette, hogy a nemzetgyűlésnek még a par­lamenti szünet előtt nyilatkoznia kell majd ebben az ügyben. Mendes-France ezután heves kom­munistaellenes kirohanást intézett, sértéseket zúdított a Francia Kom­munista Pártra, majd bejelentette, hogy semmiesetre sem számit a párt szavazataira és csak akkor fogadja cl a miniszterelnöki beiktatást-, ha kom munista szavazatokon felül legalább 314 „nemzeti" szavazat esik majd rá. Mendes-France váJasza után az ülést ismét felfüggesztették, majd a szünet után az egyes csoportok kép viselői szólaltak fel. hogy megindo­kolják csoportjuk állásfoglalását. A haladó képviselők csoportja ne­vében Emanuel d’Astier de la Vige rie szólalt pel s hangsúlyozta, hogy csoportja fenntartásokkal él a ki jelölt miniszterelnök szociálpolitikai programjával és az európai védelmi közösség kérdésében elfoglalt maga­tartásával szemben. Úgy véljük azon ban — mondotta —, hogy ma nincs sürgősebb feladat, mint az indokínai béke megteremtése. Bennünket nem érdekel az, hogy ön mit gondol a mi szavazatainkról. Mi szavazatainkat a békére adjuk. Arról van most szó, hogy a szavazás során a franciák békeakaratát juttassuk kifejezésre. Csodálkozunk, hogy ön, aki azt állí­totta, hogy meg fogja mondani az igazságot az országnak, újra felele­veníti elődeinek bizonyos hazugsá gait. Charles Lussy a szocialista csoport nevében bejelentette, hogy csoportja megszavazza Mendes-France beikta tásét. „Amikor Önre szavazunk, a reményre adjuk szavazatainkat", — mondotta. A szocialista szónok ez­után hangoztatta, hogy a szocialista csoport semmiesetre sem fog hozzá­nevében bejelentette, hogy pártja tartózkodni fog a szavazástól. Az MRP szónoka azt hangoztatta, hogy tovább kell folytatni az eddigi diplo­máciai módszereket és hogy a válsá­got csak az eddigi politika, vagyis Bidault háborús politikája folyama­tosságának fenntartása oldhatja meg. A kommunista képviselői csoport nevében Waldeck-Rochet szólalt fel és válaszolt Mendes France kommu­nistaellenes kirohanására. Mendes France kötelességének hitte, hogy támadást, intézzen a Francia Kommunista Párt ellen — mondotta. — Már eddig is tudtuk azt, hogy azo­kat a politikusokat, akik nem akar­nak semmiféle változást és készek egy általánossá tett háborúba dönteni a* országot, tiltakozásra készteti az a gondolat, hogy Mendes France a kommunista szavazatok támogatásá­val kaphatja meg a miniszterelnöki beiktatást annak érdekében, hogy létrehozza a békét Indokínában. E politikusok szavaiból kitűnt, hogy azt követelik: Mendes-France mondjon le arról, hogy diadalra viszi az indo­kínai békére vonatkozó tervét mihelyt a kommunista szavazatok is szüksé­gessé válnak ehhez. Lehet, hogy ez a zsarolás, amelynek Mendes-France áldozatul esett, ravasz dolog azok ré­széről, akik ragaszkodnak a hatalom­hoz, hogy tovább folytathassák az or­szág által elítélt politikát, de az n súlyos hibája, hogy teljesen hátat- fordit a nemzet érdekeinek és a hé kének. Hiszen Franciaország érdeke azt követeli, hogy vessenek véget az indokínai háborúnak és ennek érde­kében támaszkodni kell mindazokra, akik a béke mellett vannak, hogy le­verhessék azokat, akik a háborút kí­vánják. Mendes-France nem akar számitarÉ a kommunista szavazatokra — foly. tatta Waldeck Rochet —, de hang. súlyozni kívánom, hogy ez az eljárás teljesen ellentétben áll az alkotmány­nyal és a demokrácia elveivel. Ha a politikai megkülönböztetéseknek ezi az útját követik ez annyit jelent hogy elhatározták, a parlamentben nem lehet többé képviselve az az öt­millió dolgozó, aki a kommunista pártba helyezte bizalmát. Ez tipiku­san fasiszta elgondolás. Mendes-Fran cénak elsőként kellene tudnia azt. hogy ez a megkülönböztetés nagyon hasonlít a maccarthyzmushoz. amely tudvalevőleg a Rosenberg házaspár meggyilkolásához vezetett. Mendes- France nem akar számítani a kom­munista szavazatokra, pedig azokra számítani kelleti a Lahiel kormány megbuktatásakor, amelynek politika, iát Mendes-France veszélyesnek és katasztrofálisnak tartotta. A kommu- nisfa szavazatok holnap ismét szűk ségesek lesznek majd. hogy megaka dályozzák egy ilyenfajta kormány visszatérését. Egy dolog bizonyos, éspedig az, hogy az ország népe. amely a békét akarja, nem fogja majd megérteni, hogy Mendes-France engedett a béke ellenségei zsarolásának. A mi állásfoglalásunk mindenkép pen világos — mondotta végül Wäld­er!? Rochet — azt. hogy a kommu­nista képviselők hogyan szavaznék ebben a vitában, nem Mendes-Fra*» politikai személyisége dönti ei, ha nem a munkásosztály, a nemzet 4a a béke érdeke. Pártunk elhatározta, hogy hajlandó támogatni egy cdyan járulni ahhoz, hogy újoncokat küld- j kormány kezdeményezéseit, amely jenek Indokínába. I azonnali tüzetszüntessre és a béka Lekanuet képviselő aa MRP csoport megkötésére törekszik,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom