Észak-Magyarország, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-16 / 141. szám
2 ESZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1954. június 16. A minisztertanács határozata az erdőgazdasági termelés fejlesztéséről A minisztertanács határozatot hozott az erdőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges intézkedésekről. A határozat megállapítja, hogy a kormányprogram, valamint a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló párt és kormányhatározat megvalósításában nagy szerep vár az erdőgazdaságokra is. Az ország meglévő erdei fa- termelésének növelésével új erdőépítésekkel és fásításokkal biztosítani kell nagyobb mennyiségű, jobb minőségű és olcsóbb fa, valamint egyéb erdei termék termelését a lakosság és a népgazdaság számára. E célkitűzés megvalósítása érdekében a minisztertanács felhívja a helyi tanácsok végrehajtóbizottságait és az erdőgazdaságokat: fejlesszék tömegmozgalommá a fásítást. A mezőgazdasági termelésre nem alkalmas területek, közlekedési utak, öntözőcsatornák, patakok mentének fásításával, mező- és legelővédő erdősávok telepítésével és a községek fásításának kiterjesztésével elő kell segíteni, hogy az ország erdőben szegény vidékein helyi faanyag-termelő bázist létesíthessenek. A fásításokhoz és új erdők telepítéséhez az erdőgazdaságok elsősorban gyorsan növekvő értékes fafajokból (akác és nemesnyárfélék, dió, szelidgesztenye és különböző gyümölcsfák) megfelelő mennyiségű, jó minőségű facsemetét tartoznak termelni. A szőlő- és gyümölcstermelő vidékeken a szőlőkarótermelés érdekében elő kell segíteni az elkülönített akác-ültetvények létrehozását. A bányák közelében fekvő, arra alkalmas területeken bányafa-termelés céljából ipari akácosokat kell telepíteni. A kitermelésre kerülő fa mennyiségének növelése és minőségének fokozása érdekében az erdőgazdaságoknak szakszerűen és rendszeresen kell gondozniok az erdőket. A nehéz testimunka kiküszöbölése, a termelékenység emelése érdekében, figyelembevéve az erdőművelés sajátos érdekeit, a határozat elrendeli az erdőgazdasági munkák nagyfokú gépesítését. Emellett biztosítja a határozat egységes típusú, jóminő- ségű kéziszerszámok gyártását is az erdőgazdaságok dolgozói számára. Rámutat a határozat az erdőgazdasági szakemberek fokozott megbecsülésének és szociális helyzetük megjavításának szükségességére. Az erdészeti főigazgatóság feladatává teszi, hogy az erdőgazdasági szakembereket hosszú éveken keresztül lehetőleg ugyanabban az erdőgazdaságban foglalkoztassák. Az állandó szakmunkások részére a határozat az erdészetekben szolgálati lakás, kert, illetményföld állattartás és tűzifa biztosítását rendeli el. Ezeken az intézkedéseken keresztül a minisztertanács határozata megteremti az erdőgazdasági termelés fellendítésének alapját és elősegíti a kormányprogram és a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtását. (MTI) Június 15-től iúlius 15-ig „Papírgyűjtő hónap“ A minisztertanács határozatot hozott arról, hogy 1954. június 15-től július 15-ig „Papírgyűjtő hónapot" kell szervezni. A papírgyűjtő hónap megszervezésével a minisztertanács a könnyűipari minisztert bízta meg. A minisztertanács felkérte a DISZ-t, a szakszervezeteket és az MNDSZ-t, hogy szervezeteik és aktíváik mozgósításával segítsék elő a papírgyűjtés sikerét. (MTI) Megkezdődött a genfi értekezlet mai ülése Genf (MTI) I 15. teljes ülése Eden elnökletével Az értekezlet Koreának szentelt | kedden 16 órakor megkezdődött. Szaktanárképzőt végző hallgatók vizsgahangversenyei a miskolci zeneművészeti szakiskolában A miskolci Állami Zeneművészeti Szakiskolából az idén kerülnek ki az első zenetanárok. A szaktanárképző most végző hallgatói június 17-én, 18-án és 19-én tartják nyilvános képesítő vizsgahangversenyüket a szakiskola hangversenytermében. A hangversenyek mindhárom napon este fél 8 órakor kezdődnek. Egy-egy hangversenyen három végző hallgató mutatja be zenei tudását, képességeit, így ez alkalommal kilenc új szaktanárt bocsát ki az iskola, hogy zenekultúránk fejlesztésében betöltsék a rájuk váró fontos hivatást. NYÍLT levél Azokhoz, akik adósai az államnak, a népnek... Még ilyenkor, a legsürgetőbb mezőgazdasági munkák idején is nap mint nap időt szakítok arra, hogy meghallgassam a rádiót, elolvassam az újságot, elmenjek a tanácsgyűlésekre, szövetkezeti gyűlésekre, hogy tudjam mi újság a világban, mi újság az országban, s elsősorban megyénkben, járásunkban. Tudjam mi az én legfontosabb teendőm, hogyan s mit kell tennem boldogulásom, mindannyiunk boldogulása érdekében. S bizony számos tennivalóm van, egész családommal együtt. Elsősorban legjobb tudásommal kell dolgoznom, hogy a lehető legtöbbet teremjen a föld, legyen kenyerünk, ruhánk, hogy becsülettel teljesíthessem az állam, a nép iránti kötelezettségeimet, hozzájárulhassak a még boldogabb élet megteremtéséhez. S ez az, amivel most foglalkozni akarok; a kötelezettségteljesítés nagy jelentőségével. Azért ezzel, mert a mi járásunkban, az edelényi járásban is igen sok még az olyan dolgozó paraszt, aki eset- ről-esetre adósa marad az államnak. adósa marad az egész népnek. Aki nem akarja megérteni a mi új életünk mikéntiét. Nem akarja megérteni miért kell adni s miért az kap elsősorban az államtól, aki nem csupán a kedvezményeket szeretné élvezni, hanem ott van az elsők között akkor is, amikor tőle kérnek, ráadásul az ő jobb élete érdekében. Sokan vannak még ilyenek megyénk minden területén, pedig tudom, semmivel sincs kevesebbjük, mint nekem s ugyanúgy szeretnék a még jobb életet, mint én magam. Csak éppen helytelenül gondolkoznak ... Én és családom a lehetőség szerint mindenkinél előbb teljesítjük kötelezettségeinket. Beadjuk a terményt, húst, zsírt, tojást, baromfit, kifizetjük az adót kilenc hold földünk, házunk után. így tettünk az elmúlt évben is, ez évben is. Ez évi beadásunkat — az egész évit a tej kivételével — már jónéhány nappal ezelőtt teljesítettük. Kifizettem a háromnegyedévi adót is s néhány nap múlva letudom az egészévi adó gondját. Hiszen minél hamarabb, annál jobb nekem is, nekünk, azaz a népnek, az államnak. Hogy miért? Azt nagyon jól tudja minden dolgozó paraszt, aki ismeri alkotmányunkat, törvényeinket, ismeri a célt, amelyért dolgozunk, ismeri a párt- és kormányhatározatokat, hallgatta pártunk kongresszusának tanácskozását, tudja mit tartalmaznak a kongresszus határozatai. Ezeket pedig minden becsületes magyar dolgozónak ismernie kell, legyen az munkás, dolgozó paraszt, értelmiségi. Én egész családommal együtt szeretem, becsülöm a mi új életünket, bízom boldog jövőnkben. Elsősorban bízom pártunkban, kormányunkban. Én magam és velem együtt minden dolgozó paraszt, egész mezőgazdaságunk sokat, nagyon sokat kapott már felszabadulásunk óta új életünktől. Gondtalanabb lett az életünk. A munkásosztály ellát bennünket gépekkel, közszükségleti cikkekkel. Azonban nekünk még több gépre, még több ruhára van szükségünk jobb életünkhöz. De hogy mindez meglegyen, s az ipari munkások több ruhát, több gépet készíthessenek, ahhoz nekik elegendő élelemre van szükségük. Mert éhes gyomorral nehéz szenet bányászni, acélt önteni, esztergálni. Tudom jól, hiszen valamikor, fiatalabb koromban én is munkás voltam, próbáltam. S honnan lesz vájjon több élelmük, elegendő kenyerük, ha nem a mező- gazdaság dolgozóitól. Ez a mi kötelességünk! Ha mi nem adunk elegendő élelmet, hogy várhatnánk több ruhát, olcsóbb ruhát, több gépet, olcsóbb gépét? Hiszen a boldogabb életet a mi becsületességünkkel, becsületesen végzett munkánkkal kell megteremtenünk. Továbbmenve, ha mi nem adjuk be azt, amit be kell adnunk — s amit ha jó dolgozunk be is tudunk adni, hiszen már csökkent a kötelezettségünk —, ha nem fizetjük rendesen az adót, ugyan miből építhet államunk új gyárakat, új iskolákat, kórházakat? Helytelenül, nagyon helytelenül gondolkozik az, aki azt mondja; minek építünk annyi gyárat, annyi mindent — pedig még ilyenek is akadnak. Hát nem ez a mi boldogabb életünk feltétele? Több gyár! Több gép, több ruha, több cipő! Több iskola, több tanult ember, aki félannyi erővel ötször- annyit termel, mint az, aki semmihez sem ért! Éppen ezekre van szükségünk. Nemcsak sajátmagunkat kell néznünk, hanem gyermekeinket, a jövőt is. Hadd legyen a mi öregebb korunk, gyermekeink férfikora olyan, amilyenről apáink, nagyapáink még álmodni sem mer- < tek. Ott van az én 18 éves Laci fiam. A villamosság, elektromosság szakértője akar lenni. Az is lesz! Megvan rá a lehetősége. Tizenegyévé Margit leányom tovább akar tanulni. Ta-i nulhat, persze hogy tanulhat! Száz és száz új iskola, gimnázium, egyen tem várja. Lehet-e nagyobb öröme egy apának, mint ha biztosítva látja gyermeke jövőjét. Hogy ez úgy is legyen, ezért mi vagyunk a felelőn sek. Ha mi csak azért, mert helyten lenül gondolkozunk, csak azért* mert felelőtlenek vagyunk, akadályt gördítünk célunk megvalósítása eléj lassabban jön el, amit szeretnénk* fölösleges terhet akasztunk gyermen keink nyakába. Sok gazdatársam, —> aki bizony, nem a legjobb beadó, adófizető —• azt mondhatná erre, — s mondja iS a tanácson — miből, nincs miből! —* Az ilyeneknek szemükbe mondoma nem mondanak igazat! Ha odaadóan becsületesen dolgozik egész család-* jával, ha észszerűen gazdálkodik, ide-* jében vet, gondozza a növényt, álla-* tokát nevel,— mint én is — annak! van miből élnie, van miből a köte-* lezettséget teljesítenie. Néhányan azt is mondhatnák: soki a problémánk, keveset segít a ta-* nács, hiba van itt, hiányosság var* ott, s ez elkedvetlenít bennünket. —• Lehet, hogy igazuk van, de még-* sincs teljesen. Mondják meg a hiba-* kát mindig, s ott, ahol kell. A párt, a kormány megköveteli a tanács-* tói, a vezetőktől, hogy a rendelete-* két úgy hajtsák végre, ahogy kiad-*/ ták. Járjon el mindenki a tanács-* ülésekre. Mondjon véleményt, java-* soljon! Én magam tanácstag vagyoW és a szövetkezeti vezetőségnek is tag-* ja. Ostorozom a hibákat. Meglátonf a hibákat. Sokszor még sajátmagam-* mai is perbeszállok ha hibát köve-* tek el. Legyen ilyen mindenki, d<S dolgozzon, teljesítse kötelességét. Én őszintén szólva haragszom ) azokra, akiknek neve a szégyen- i táblára kerül, akik vonakodnak 1 a beadással, adófizetéssel. És nemcsak helyesnek tartom, dei követelem is, hogy aki hanyagság-* ból, nemtörődömségből hosszú időit keresztül adósa marad államunknak, a dolgozó népnek, akadályozza nagy célunk elérését, azzal szemben érvé-* nyesítsék tanácsaink egész dolgozd népünk akaratát a törvényességet! NAGY JÓZSEF 9 holdas edelényi dolgozó pa4 raszt, I. tipusu tszcs tag, dísz-élet » E DISZ Petőii-lskoláia, az Hiúság marxista-leninista nevelésének eszköze Az ifjúság kommunista nevelése, a párt eszméinek és politikájának terjesztése a fiatalok között alapvető feladata a Dolgozó Ifjúság Szövetségének. Különösen alapvető feladat ez most, amikor a III. kongresszus nagyjelentőségű határozatainak végrehajtásában, a magyar nép szebb, boldogabb életének megvalósításában pártunk olyan nagy és megtisztelő feladatot bízott ránk, DISZ-fiatalokra. Pártunk belénkhelyezett bizalmának csak akkor tudunk megfelelni, ha politikailag még jobban felkészülünk, rendszeresen képezzük magunkat, ha a marxi-lenini, sztálini eszmékkel felvértezve indulunk harcba a kormányprogram, a III. pártkongresszus határozatainak megvalósításáért. Ifjúsági szövetségünk a párt segítségével ért el már kezdeti eredményeket a magyar ifjúság marxista-leninista nevelésében. A párt segítségével az elmúlt évek alatt megyénkben is sikerült lehetővé tenni, hogy ezer és ezer fiatal szívja magába a marxizmus-leninizmus nagyjainak halhatatlan tanítását. Megyénkben ezév- ben is közel tízezer fiatal ismerkedett meg a DISZ különböző oktatási formáin a marxizmus-leninizmus alapjaival. A DISZ politikai oktatás több alapszervezetünkben igen eredményes volt. A Lenin Kohászati Művek törőműjében 30 fiatal jár), el rendszeresen a politikai körre. A Miskolci Cementgépjavító Vállalatnál 34-en vettek részt DlSZ-oktatás- ban. A vajdácskái területi DISZ-nél 20—25 fiatal járt a politikai iskola I. évfolyamára, a kenézlői Dózsa tsz- ben 15, a megyaszói Kossuth tsz-ben 15 fő vett részt a politikai kör munkájában. A dicházi állami gazdaságban 16 fő a politikai iskola II. évfolyamára, a s.-ujhelyi dohánygyárban 34 elvtárs a politikai iskola I. évfolyamára járt. A putnoki bánya DISZ-alapszervezeténél 15 fiatal tanult a politikai körben. Ez elősegítette a DISZ-élet megszilárdítását, a pártnak a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó határozatai végrehajtását. Több alapszervezetünkben a propagandista elvtársak filmvetítésekkel, szépirodalmi felolvasások rendezésével kötötték össze a foglalkozásokat, mint a diósgyőri és az ózdi kohászat egyes alapszervezeteiben, Megyaszón és Monokon. Néhol idősebb elvtársat hívtak meg a politikai foglalkozásra, mint pl. Mikó- házán, a tanácsköztársaság anyagának tanulmányozásánál. A DISZ Központi Vezetősége nemrégiben megvizsgálta az ifjúság közötti propagandamunkát, s rávilágított azokra a súlyos hiányosságokra, amelyek gátolták az ifjúság eszmei, politikai nevelését, a DISZ tömegpropaganda kiszélesítését, javítását. A párt útmutatására a DISZ KV határozatot hozott az ifjúság között folyó marxista-leninista propaganda munka fellendítésére. Úgy határozott, hogy a DISZ-oktatás jelenlegi négy formáját megszünteti és helyette kétévfolyamos DISZ „Petőfi“- iskolákat hoz létre. A lánglelkű szabadságharcos költőről elnevezett iskolák az ifjúság kommunista nevelésének fontos eszközei. Messzemenően figyelembe veszi a fiatalok igényeit, érdeklődését, sajátos lelkivilágát. Gazdagon tárja fiataljaink elé nemzeti sajátosságainkat, népünk évezredes történetének legszebb szakaszait a szocializmus, kommunizmus építésének kérdéseit, az ifjúsági szövetség szervezeti elveit, feladatait, a művelt, erkölcsös diszista magatartás követelményeit. Még jobban megismertetik fiataljainkkal pártunk III. kongresszusának határozatát, s az ifjúság széles rétegeit mozgósítja annak végrehajtására. A Petőfi-iskola I. évfolyamán ifjúságunk megismerkedik a magyar népnek az uralkodó osztály és a külső elnyomók elleni küzdelmével. Az első évfolyam célja nem az, hogy átfogó ismereteket adjon a magyar történelemből, hanem az, hogy fiataljainkkal megismertesse a magyar nép történelmének legszebb, előremutató * haladó hagyományait, Megismerkednek fiataljaink az első évfolyamon a nagy nemzeti hős, Hunyadi János és katonái bátor tetteivel, török elleni hősi harcával, a Dózsa-féle parasztháborúval, az elnyomott magyar jobbágyság szörnyű életével, az uralkodó osztály elleni harcával, a török hódítók ellen küzdő végvári vitézek ragyogó tetteivel, Rákóczi kurucainak a labancok elleni küzdelmével. A foglalkozásokon felelevenedik Petőfi ifjúsága, a hős márciusi ifjúság és az 1848—49-es szabadságharc. Az I. évfolyam tananyagának egyik igen fontos feladata annak megmutatása, hogy a magyar munkásosztály hős pártja vezetésével hogyan emeli magasra a szabadság és a nemzeti függetlenség zászlaját. Az utolsó foglalkozásokon fiataljaink megismerkednek a Magyar Dolgozók Pártja által vezetett magyar nép győzelmével, saját országának megteremtésével. Megismerkednek a dicsőséges szovjet, nép történelmi szerepével hazánk és a többi népi demokrácia felszabadításában ás népünk felemelkedésében. A Petőfi-iskola »I. évfolyamán a szocializmus építésének kérdéseivel ifjúsági szövetségünk feladataival, alapelveivel ismerkednek meg fiataljaink. Ez az évfolyam is főleg fiatalokat érdeklő kérdésekkel foglalkozik, az ifjúság forró hazaszeretetét, műveltségét fokozza, az igaz barátság elvtársiasság kialakítását segíti. Tehát a Petőfi-iskola tananyaga, habár a marxizmus-leninizmus eszméit ismerteti, mégis lényegesen más, mint az előző politikai iskoláké. Petőfi-iskolát a fiatalok kérésére minden DISZ-alapszervezet indíthat az üzemben, bányában, tsz-ben, ÁMG- ban, ÁG-ban és a hivatali szervezetekben egyaránt. Az I. évfolyamra lehetőleg mindenütt olyan fiatalokat kell küldeni, akik eddig még nem, vagy nem rendszeresen vettek részi politikai oktatásban, nem végeztek közép-, vagy felsőbbfokú állami iskolát. Helyes, ha a falvakban elsősorban a Petőfi-iskola I. évfolyamát szervezzük meg a tsz-ben, ÁG-ban és AMG-ban egyaránt. A Petőfi- iskola II. évfolyamára olyan fiatalokat kell javasolni, akik rendszeresen résztvettek politikai körök munkájában, vagy befejezték a politikai iskola valamelyik évfolyamát. Középiskoláinkban és MTH-kban nem szervezünk Petőfi-iskolákat, mivel a tananyag sok esetben azonos lenne a társadalmi ismeretek, az alkotmánytanórák anyagával. A Petőfi-iskolákon tanuló fiatalok mellett azonban foglalkoznunk kell azokkal a fiatalokkal is, akik már elvégezték a DISZ politikai iskoláit, párttörténeti tanfolyamait, érettségiztek, vagy egyetemet végeztek. Az a feladatunk, hogy ezeket a fiatalokat a pártbizottsággal egyetértésben, elméleti felkészültségüknek megfelelően különböző pártoktatásra vonjuk be. Alapszervezeteinknek fontos feladata lesz, hogy ezeket .a fiatalokat rendszeresen ellenőrizzék és segítsék a pártoktatás anyagának elsajátításában. A Petőfi-iskolák kiépítésével egyidőben ki kell szélesítenünk az előadásos propagandát is azok számára, akik nem vesznek részt szervezett oktatásban. Ezzel elősegítjük, hogy megyénkben a marxizmus-leninizmus propagandáját állandóan újabb és újabb rétegekre terjesszük ki. A DISZ-oktatás ű| formája, a Petőfi-iskola érdekesebb, színesebb tananyaga növeli a DISZ-oktatás vonzóerejét megyénkben is. Eredményt azonban csak úgy érhetünk el igazán, ha a megyebizottság. a DISZ-bizottságok és a vezetőségek valóban megjavítják a propaganda- munka eszmei és szervezeti irányítását, ha megjavítják elsősorban a propagandisták kiválogatását és állandó segítését. Az új oktatási év sikere, eredményessége, vonzóereje bátran mondhatjuk elsősorban a propagandisták elméleti színvonalától, jó felkészültségétől függ. Bizottságaink a párt végrehajtóbizottságai segítségével biztosítsák, hogy a Petőfi-iskolák propagandistái elsősorban értelmiségiek, pedagógusok, agronómusok, mérnökök, idősebb, tapasztaltabb pártmunkások és a tavalyi oktatási évben kiváló propagandisták legyenek. Különösen fontos, hogy Petőfi-iskola I. évfolyam mát pedagógusok vezessék, ezzel na-* gyobb segítséget nyújtunk a törté-* nelmi tárgyú anyagok elsajátításé-* hoz. Az oktatási év előkészítésének fontos láncszeme, hogy DISZ szer-* vezeteink a legszigorúbban betart-* sák az önkéntesség elvét. Bizottsá-* gaink, alapszervezeteink szívós poli-t tikai felvilágosító munkával biztosít-* sák, hogy területükről minél többi diszista és a DISZ-en kívüli fiatal kapcsolódjon be a politikai oktatás-* ha. Ennek érdekében fokozottabban! ki kell szélesíteni megyénkben a ta-< nulást népszerűsítő felvilágosító munkát. Nagy segítséget nyújtanak ehhez a júniusban tartandó DISZ-* taggyűlések, ahol az oktatással, ai politikai, szakmai tanulás jelentő-* ségével foglalkoznak alapszerveze-* teink. Bizottságaink segítsék sA alapszervezeteket, hogy minél több fiatal vegyen részt a taggyűléseken* minél több fiatal értse meg a tanú-* lás jelentőségét. A DISZ Központi Vezetőség többet törődik a fiatalokat érdeklő külsőségekkel is, A Petőfi-iskola hallgatóinak jel-* vényt és szép kiállítású látogatási könyvet ad ki. Alapszervezeteink he*i lyesen teszik, ha a nyári hónapok"* ban „ismerd meg iskolád névadóját'’ címmel olvasóköröket alakítanak, ahol megismerkednek Petőfi életé-* vei, verseivel. Helyes, ha már most* a nyár folyamán kirándulásokat szerveznek történelmi nevezetességű helyekre, pl. Sárospatakra, Ónodra, Miskolcra, ahol anyagot gyűjtenek, amit majd felhasználnak a Petőfi-* iskola tanulmányainál. A Petőfi-iskolák legfontosabb fel-* adata, hogy a magyar fiatalok szívé-* ben lángralobbantsa a lelkesedést a szocializmus eszméi iránt és a fiata-i lók szívébe vésse a marxizmus-leni-t nizmus hallhatatlan eszméit. A Pe-* tőfi-iskolákon olyan fiatalokat kell nevelnünk akik a párt zászlaja alatjj mindig készek a nagy célok megva-* lósításáért, pártunk III. kongresszus sa határozatainak végrehajtásáért, dolgozó népünk életszínvonalának emelkedéséért, boldogságáért har-* colni. MAJOROS BALÁZSN0 DISZ MB ágit. prop, titkáig
