Észak-Magyarország, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-15 / 140. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZAG i Kedd, 1954. június 15. Kedden összeül az országgyűlés A Magyar Távirati Iroda jelen ti: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. szakasza máso- aik bekezdése alapján az országgyűlést kedden délelőtt 11 órára összehívta. A keddi ülésen Olt Károly pénzügyminiszter előterjeszti a nép- köztársaság 1954. évi költségvetését, amelyet az országgyűlés megtárgyal. (MTI) , EGY CSÉSZE KÁVÉ Egy csésze feketekávé illatozik az asztalon. Mi mindent tudunk erről az italról, azonkívül, hogy igen jó ize van? Európa lakói a XVI. század végén és a XVII. század elején ismer- kedtek meg a kávéval. A Törökországban, Egyiptomban és Perzsiában járt diplomaták hozták, a hírí, hogy az említett országokban a vallás által tiltott bor helyett ebéd után „kahvát" isznak, amely megszünteti a levertséget, erősíti a gyomrot és elűzi az álmosságot. A XVII. század második felében Franciaországban, Angliában és Hollandiában is elterjedt a kávé. Azonnal megjelentek hívei és ellenségei is. A kereskedők féltek, hogy a kávé kiszorítja a használatból a bort és a sört. A kereskedők kívánságára az orvosok felszólaltak a kávé fogyasztása ellen; az angol papok pedig bűnösnek nyilvánították az „isten, telén“ ital fogyasztását. A megfizetett újságírók valósággal megbélyegezték az első kávézóhelyeket és összeesküvők gyülekezőhelyének nevezték. A legostobább hírek keltek szárnyra a kávéról, n korommal hasonlították össze és egyesek azt állították, hogykiégeti a gyomrot, különféle belegsé- geket okoz, sőt a harmadik nemzedék kihalásához vezet a kávéfogyaszlás. A kávé azonban minden rágalom ellenére újabb és újabb híveket szerzett és nemcsak mindennapi itallá, hanem szinte orvossággá vált. 1665-ben Alekszej Mihajlovics cárnak például kávét rendelt gyógyszerként az orvos, — amint a recept előírta: „nátha és fejfájás ellen". A következő század elején a kávé Nyugat-Európában is számos védelmezőre talált az orvosok között, akikről az a gúnyos megjegyzés járta, hogy „az emberi betegségeket és a holland kereskedők érdekeit védik". A hollandok már régóta kísérleteztek a kávé termesztésével gyarmataikon és ekkor szüretelték az első termést. A kávénövény egyébként örökzöld kis fácska, vagy hosszú, hajié- kony, agas, nagy bokor. Egész éven át virágzik és hozza terméseit Fehér virágai kellemes illatuak, termése kis cseresznyére emlékeztet. A termés magva — minden bogyóban keltő — a közismert kávébab. A kávé hazája Abesszínia. Csak a trópusokon nő, azonban A D Alekszandrov, a szocsi szubtrópikus növényvizsgáló állomáson biztató kiserieteket végzett a kávé akklimaiizálása terén. ^Nagy érdeklődés mellett nyílt meg négy miskolci festő grafikai kiállítása a Herman Ottó múzeumban Június 12-én, szombaton délután szokatlanul nagy érdeklődés mellett nyílt meg Csabai Kálmán Mun- kácsy-díjas, Feiedy Gyula, Lu- kovszky László Munkácsy-díjas és Seres János festőművészek grafikai kiállítása a miskolci Herman Ottó múzeumban. A kiállításon a négy kiváló miskolci művész 80 válogatott grafikai művet mutat be, amelyek méltóképpen reprezentálják megyénk képzőművészeti kultúrájának magas színvonalát. A megnyitó beszédet Bencze László Kossuth-díjas festőművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára tartotta. Rámutatott a grafikai műfaj jelentőségére, képzőművészeti nevelő hatására. A grafika —* mondotta — a benyomások, gyorsan rögzíthető gondolatok, a friss közlések műfajá. De nem a felületes játékosságé. Fontos, hogy éppen intenzitása — mind szellemi, mind anyagi intenzitása — folytán rajta nevelődjék a közönség. A közlés epigrammaszerű módja alkalmassá teszi a mi életünk gyors változásainak kifejezésére. Ä négy miskolci művész törekvése: grafikai kiállításon mutatni be művészeti fejlődésük műhelytitkait, s a valósághoz, az emberi, társadalmi, természeti valósághoz szövődő viszonyukat, számot adni nemcsak fej- ’ lődésükről, de hovatartozásukról is. Ez igen helyes, eléggé nem méltányolható törekvés. Nemcsak azért, mert ez a kiállítás Miskolcon az első önálló grafikai kiállítás, nemcsak mert a műfaj speciális adottságai, előnyei, de határai folytán is alkalmas szerepe betöltésére, de azért is, mert a négy művész határozott szándékkal: a festőnek a világról való véleménynyilvánítása szándékával állt össze, hogy ezt a kiállítást megteremtse. A grafika anyaga sokszor „mű- helyhulladék‘\ amely valami játékos, pihentető szándékú szokott lenni. Ennek a kiállításnak jellemzője ■— s ez a még kevésbé jelentős darabokon is meglátszik —, hogy a négy művész helyesen néz szét az életben. Nemcsak a táj, az utcakép érdekli őket, de az épülő új élet sok-sok mozzanata is. Nemcsak a ma, hanem a múlt is. Nemcsak a csendélet — az ember, s főként az ember. Nemcsak az erdő csendje — a műhelyek alkotó zaja is. De meg is fordíthatjuk a sorrendet. Nem esnek abba a túlzásba, egyoldalúságba, hogy az üzemen kivül eső életet, valóságot kirekesztik szemlélődésükből. Helyesen: sokfelé tekintenek. Az egész életre tekintenek, annak ' minél több arcára, minél gazdagabb sokféleségére. Itt-ott, nem mondom, nem dönthetünk a képek előtt pontosan: ma vagy tegnap, tegnapelőtt készültek-e. Nem témájuk, hanem a tartalmat kifejező stílus, a gondolatot tolmácsoló szó maisága miatt mondom, hiszen a tegnapról is maian, egy falusi zugról is a jövőbe mutatóan szólhatunk. De a kiállított művek döntő része elárulja az időt, a társadalmat, a művész szándékát, vagy hogy pontosabban mondjuk: világnézetét is. S hozzá kell tennem: ez a hang nem fogcsikorgató, nem a brosúra fahsfngján, hanem a festő s a mai élet természetes módján, nyelvén szól hozzánk. Bencze László ezután egyenkint méltatta a kiállító művészek anyagának jelentőségét. Kérte az egyes szerveket, az MDP megyei és városi végrehajtó bizottságát, a tanácsokat, a trösztöket, támogassák a művészeket abban, hogy az alkotás minden lehetőségét biztosítsák számukra, mert ezzel hazánk szocialista kultúrájának bővülését, mélyülését szolgáljuk. A kiállítás anyagának értékelésére még visszatérünk, de már itt lerögzítjük, hogy a kiállítás színvonala, anyagának változatossága, tematikai gazdagsága ezt a kiállítást kivételesen értékessé, tanulságossá teszi. A tárlatnyitó közönsége őszinte elragadtatással gyönyörködött a négy kiváló művész szebbnél szebb alkotásában. A kiállítás hétköznapon délelőtt 10-től délután 6-ig, vasárnap délelőtt 10-től déli 1 óráig tekinthető meg. Hétfőn zárva. Belépés díjtalan. Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 1954 évi nagygyűlése Hétfőn délelőtt 10 órakor, az Akadémia dísztermében megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 1954. évi nagygyűlése. A megnyitó együttes ülésen megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának több tagja, a politikai és tudományos élet kiváló képviselői. Jelen volt a budapesti diplomáciai testület több vezetője és tagja, yaladi tudományos küldöttségek tagjai. Az 1954. évi nagygyűlést Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. Felolvasta a Magyar Tudományos Akadémia három tiszteletbeli tagja: A. V. Palladin, az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémiájának elnöke, Kuo-Mo-Zso, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke és Zdenek Ne- jedly, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke üdvözlő táviratát, mint a nagygyűlésre érkezett külföl- majd elmondotta megnyitó beszédét. Nagy Imre elvtárs bevezető előadása cseink, nyersanyagforrásaink tudományos felmérése — döntően meghatározzák népgazdaságunk egyes ágai fejlesztésének ütemét és iráAz elnöki megnyitó után Nagy Imre akadémikus, a minisztertanács elnöke tartotta meg bevezető előadását. Többi között a következőket mondotta: — Alig két hete annak, hogy befejezte munkáját a Magyar Dolgozók Pártjának harmadik kongresz- szusa. Irányelvei, határozatai esztendőkre előre kijelölik a célokat, amiket el kell érnünk, a feladatokat, amiket meg kell oldanunk gazdasági, politikai és kulturális életünk minden területén. — Nem kétséges, hogy a pártkongresszus célkitűzései és irányelvei a Magyar Tudományos Akadémia, egész tudományos életünk, _ valamennyi tudományág számára is perspektívát adtak, meghatározva azokat a közelebbi és távolabbi feladatokat, amelyekre a tudományos tevékenységet összpontosítani kell. A pártkongresszus a tudományos tevékenységnek ilyen módon értékes eszmei tartalmat adott, melyet minél teljesebben kiaknázni és felhasználni, a határozatokat és irányelveket a tudományok területén alkalmazni a tudományos akadémia feladata. Ugyanakkor, amikor a pártkongresszus hatalmas lépést jelent a tudományos tevékenység eszmei tartalmának meghatározása és irányítása terén, a tudományos munka anyagi feltételeinek biztosítása terén is további lépéseket teszünk. Holnap kezdi tárgyalni az ország- gyűlés az 1954. évi állami költség- vetést, melynek keretében a tudományos munka nagyobb súllyal szerepel, mint a megelőző években. — Az első ötéves terv időszakában a kormánv 1700 millió forintot fordított tudományos kutató munka céljaira. A Magyar Tudományos Akadémia költségvetése az i!950. évi 26 millióról 1954-ben 138 millió forintra emelkedett. —■ Az elmúlt esztendők folyamán a tudományos kutató munka fejlődése elmaradt az ipar, főképpen a nehézipar fejlődésének gyorsuló üteme mögött. Iparosításunk helyes méreteinek, ütemének és irányának meghatározását tudományos alapokra kell helyezni, ami megköveteli, hogy a tudományos akadémia nagyobb súlyt helyezzen a tudományos kutató munka azon területeire, amelyek — mint hazai természeti kinnyát. Az utóbbi évek során azonban nemcsak a termelés és a tudomány fejlődése között keletkezett aránytalanság, hanem a tudományon belül, az egyes tudományágak között is. A politikai gazdaságtan az utóbbi években alig foglalkozott a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet problémáival, sem általában, sem a mi konkrét viszonyaink között, mégkevésbé foglalkozott a szocializmus objektív gazdasági törvényei működésének kérdéseivel. Bár az utóbbi időben a közgazdaságtudomány terén felélénkült a munka és közgazdászaink hozzáfogtak a tudományos elmaradás felszámolásához és viták kezdeményezéséhez, ezek csupán az első kísérletek, amelyeket fel kell karolni és tovább kell fejleszteni, ami elsősorban a Tudományos Akadémia feladata. A kormány a közgazdaságtudomány elmaradottságának felszámolása érdekében a közeljövőben közgazdaságtudományi intézetet létesít, tudományos folyóiratot indít, népgazdaságunk kérdéseinek széleskörű marxista elméleti feldolgozására. A Magyar Tudományos Akadémiának a közgazdaságtudomány felkarolását és minden irányú fejlesztését központi feladatának kell tekinteni. — A közgazdaságtudomány terén mutatkozó elmaradás a népgazdasági tervezés terén is komoly következményeket vont maga után — folytatta Nagy Imre. — Ezzel magyarázható, hogy gazdaságpolitikánk leggyengébb területe a népgazdasági tervezés. A gazdaságpolitikánk terén elkövetett hibák gyökereit itt kell keresni. A második ötéves terv időszakában folytatni kell hazánkban — az előzőnél lényegesen lassúbb ütemben, s az elkövetett hibák tanulságainak gondos figyelembevételével — a szocialista iparosítást, tovább kell folytatni a szocializmus építését nemcsak a városban, hanem a falun is. Mindenekelőtt biztosítani kell a mezőgazdasági termelés gyorsütemű fellendítését. A második ötéves terv kidolgizá- sánál nagyobb mértékben kell számolni országunk sajátosságaival, ter- mészeti-, gazdasági adottságaival, a népgazdasági különféle ágainak hagyományaival, a rendelkezésre álló szakképzett munkaerővel és műszaki káderekkel, mint ez az első ötéves tervnél történt. A párt útmutatásai és a III. kon-« gresszus irányelvei alapján a tudományos akadémiának mielőbb tető alá kell hoznia az öt- , éves tudományos tervet, mely az akadémiának programot, tudó- , saink jövő munkájának perspektívát ad. A hosszantartó tapssal fogadott beszéd után M. M. Dubinyin, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája! küldöttségének vezetője üdvözölte al nagygyűlést. Walter Friedrich Nemzeti-díjas, sí Német Tudományos Akadémia, Bo* huslav Havranek akadémikus, á csehszlovák küldöttség vezetője, S Csehszlovák Tudományos Akadémia üdvözletét tolmácsolta. Ezután Sedlmayer Kurt Kossuth-* díjas akadémikus előadása követke^ zett „A nagy termések elérésének tudományos alapjai'“ címmel,------------------------- “# Junius 24-én és 25-én tartják a beiratkozásokat az általános- és középiskolákban Az általános iskolák VIII. osztályában és a középiskolák I—III. osztályában hétfőn megkezdődtek a vizsgák, az általános iskolák I.—VII. osztályaiban pedig most folynak az összefoglalók. A vizsgák és összefoglalók június 17-én fejeződnek be, majd június 23-án rendezik az általános- és középiskolákban a tanévzáró ünnepélyeket, A beiratkozásokat az 1954—55. tanévre június 24-én és 25-én tartják, Az óvodákból az általános Iskola L osztályaiba kerülő gyermekek együU tesen mennek majd az iskolai be- Íratásokra. A középiskolások közül sokan vállalkoznak a nyári szünidő megkezdése után termelő munkára építkezéseken, vagy a mezőgazdaság* ban. (MTI) A Csehszlovák Kommunista Párt X. kongresszusának június 13-i ülése Prága (TASZSZ). A Csehszlovák Kommunista Párt X. kongresszusának június 13-i ülésén tovább folyt a vita a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának és Központi Revíziós Bizottságának beszámoló jelentéséről. Majd Viliam Siroky tartotta EGY IDEGENLÉGIONISTA ÚTJA... Helmut Krause 18 éves volt, amikor egy ködös éjszakán az NDK-ban lévő Mügelnből az övezethatár felé lopódzott. Három társával Nyugatnémetországba igyekezett, ahol — mint egyesek mesélték — az utcán hever a Chesterfield, meg a Camel- cigaretta. Kezdetben katonai építkezéseken dolgozott: kaszárnyákon meg repülőtéren. Éppen csak annyit keresett, amiből szűkösen megélt. De ezt sem sokáig: száz meg százezer német fiatal sorsára jutott, munka nélkül maradt. Helyzete már-már kibirhatat- lanná vált, amikor egy idegen munkát kínált Franciaországban. Boldogan írta alá a szerződést. Az NDK-ba szégyelt visz- szamenni — és utóvégre: Franciaországot megismerni, dolgozni és keresni, nem utolsó dolog. — Csak akkor jött rá, tulajdonképpen mit is írt alá, amikor francia földön katonaruhába bujtatták és csendőrkisé- rettel hajóra szállították. kások. Helmut’ fásultan hallgatta. — Aliikor vietnami földre léptek, sűrű golyózápor zúdult rájuk a sűrűségből. 1— Ezek az átkozott partizánok! — De sokszor hallotta ezt a következő hónapokban. Bármerre fordultak, mindenütt partizánokba ütköztek. Helmut hamarosan rájött, hogy ebben az országban minden bennszülött partizán, akik igazságos ügyért, hazájuk védelméért harcolnak. már beilleszkedett' az új életbe1 amikor újra megtanult nevetni, Eleinte elkéMert megtanult 4mikor Ssidi-EI- Abbeszben egy északalgériai városkában képezték ki őket.'Az 50 fokos hőségben már úgy érezték: teljesen kiszáradt az agyvelejük; ráadásul még félholtra verték őket. Aztán Oránban újra hajóra kerültek. — Ne harcoljatok a vietnami hazafiak ellen! — kiáltották feléjük a kikötőben, a rakodómul)* az első foglyot szökni hagyta, az visszatért és meleg ételt hozott neki. Elbeszélgettek. Ezentúl mindig a* levegőbe lőtt’ és sohasem ejtett többé foglyot. Felettesei valamit megneszel- hettek: oda küldték, ahol a leghevesebb volt a harc. Súlyosan megsebesült. Igv került egy franciaországi kórházba, onnan pedig — alig hogy lábra tudott állni — többheti bujdosás és viszontagságos szökés után haza a NDK-ba. Ez év januárjában kopogtatott be édesanyja házának ablakán. Mindössze négy év telt el azóta, hogy elindult Mügelnből, de a négy esztendő alatt évtizedeket öregedett. Még az anyai szem is csak nehezen ismerte fel a fakóarcú, beesettszemű látogatóban a hazatérő fiút. Helmut ágynak esett. Állapota csak lassan javult. Ezekben a napokban képtelen volt mindarról beszélni, amit átélt. Erre csak kéiőbb került sor, amikor kedve hallgatta, milyen nagyot fordult itthon a világ. Most hallott először termelőszövetkezetekről, meg gépállomásokról. Édesanyja és 16 éves öccse, több régi barátja az oschatzi termelőszövetkezetben dolgozik. Amikor meggyógyult, első útja a Szabad Német Ifjúság helyi szervezetébe vezetett. Itt beszélt először arról, amit átélt. Ezután már gyorsan követték egymást az események: termelőszövetkezeti tag lett, anyjának, öcssé- nek és neki új házat utaltak ki, aztán traktort bíztak rá, később meg egy egész ifjúsági csoportot1. Alig négy hónapja, hogy ha> zatért, és ma már jól megállja a helyét — mint traktoros, meg az ifjúsági szervezetben is — és olyan szorgalmasan tanul, hogy társai őt találták a legmél tóbbnak’ arra, hogy a német ifjúság berlini találkozóján képviselje őket. ő vitte el a mügelni fiatalok üzenetét: békében akarunk dolgozni, nem akarunk soha többé háborút. Nagyon jól akarok tanulni és mondja Helmut Azt szeretném, ha hazadolgozni Krause. minden idegenlégionista térne Vietnámból és minden német fiatal hazánkat’ segítené felvirágoztatni, meg beszámolóját a „Direktívák 4 népgazdaság fejlesztésével kapcso-J latban az 1955. évre és rövidlejáratúi terv a mezőgazdasági termelésnek al legközelebbi két-három esztendöbenl való lényeges emelésére“ című ne* gyedik napirendi ponttal kapcsolat* ban. _ i Siroky rámutatott, hogy a nép* gazdaság arányos fejlődésének biz* tosítása érdekében elengedhetetlen a! következő alapvető feladatok hala* déktalan megoldása: 1. El kell érnünk a mezőgazdasági termelésnek a közeljövőben való lé* nyeges emelését, hogy a növekvő szükségletekkel kapcsolatban ele* gendő mennyiségű élelmiszert, külö* nősen húst biztosítsunk a lakosság* nak, a könnyű- és élelmiszeripar* nak pedig a szükséges nyersanyagot, 2. Hatásos és gyorsított ütemberí bővítsük ki a szén- az energetikai és a bányászati bázist az ipar és st népgazdaság többi ágazata fejlesztő* sének, valamint a lakosság jobb el* látásának biztosítása érdekében. 3. Fokozzuk a közszükségleti cik* kék termelését és javítsuk minősé* gét. 4. Lényegesen emeljük a vasúti éá a gépkocsiszállítás munkáját. 5. Szilárdítsuk meg az egész gazdaságban a takarékossági rendszert, ami elengedhetetlen feltétele áz ár* leszállítási politika és az , életszínvonal emelésére irányuló politika to* vábbfolytatásának. Legidőszerűbb és leghalaszthatat* lanabb feladatként tűzzük ki —* mondotta Siroky — a mezőgazdasá* gi termelés lényeges fellendítését ég a termelő-erők maximális fejlődésének biztosítását a mezőgazdaság területén. (MTI) Mendes-France kapott megbízás a francia kormány megalakítására Páris (MTI). _ René Coty francia köztársasági elnök — mint a „Reuter“-iróda jelenti — elfogadta Laniel miniszterelnök lemondását és Mendes-France radikális-szocialista vezetőt kérte fel kormány megalakítására. Mendes- France közölte, hogy vállalja a kormányalakítási megbízást. (MTI)
