Észak-Magyarország, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-13 / 139. szám

Vasárnap, 1954. június 13. ÉSZSKMA'GYARORSZÁG 7 OKifyegtydbe*, & faltdau&eiuU cédától HIRElí I Sxóamitxó, I erre 110111 számítót; * ■■■•■ ' . 1 tak a rakacaszendi ‘lcsodahird«tök. Visszafelé sült el a puska. Őket találta. Ma már minden tervük Tombadó'lt, minden reményűik szertefosz­lott s item lesz kápolna, nem avatják 'szentfölddé a rakacaszendi erdőt, nem avatják szentté Girhiny Máriát, a kulák volt szeretőjét. És amiért különösen po­tyognák a kövér kulákkönmyek: — nem lesz üzlet a dologból. Egy bizonyos, híres község lett Raikaca- szend. Ginhiny Mária csodalátó ée a fő" szervezők: Knatkóczki Józsefné, Girhiny Barna és felesége, Girhiny János és fele­sége és még néhány más kulák, a kleri­kális reakció ügynökei — szó ami szó — nem valami jó hírnevet szereztek a köz­ségnek. Az egész megye nevet, amikor a Rakacaszend nevet hallja. Nem lesz könnyű megszabadulni ettől a falunak és semmi sem menti meg a felelősségre vonás elől Kratkóczkinét és társait. Egyre töhb félrevezetett és becsapott hivő szo­bán, írástan kéri a járási tanácsot, de különösen a járási rendőrkapitányságot, ' hogy vonják felelősségre a „csoda“ ter­jesztőit, a szédelgőket, a szélhámosokat. A kulák Girhinyek már szűkülnek, mint a karóba szorult kutya. Egymást érik a család’ perpatvarok, szentté válá­suktól nem hogy hajdani tekintélyüket szerezték volna vissza (bárgyú kulák- átoim!), de imég azt a keveset is elvesz" tették, ami volt. Girhiny Barna már az utcára sem mer kimenni, össze-összekoc- canó fogakkal, ég felé fordított szemek­kel sóhajtozgatja, hogy bárcsak jönne a világ vége, mert csak az menthetné meg őt. Krokodilkönnyet hullat a többi kulák is. Kovács István kulák, meszesi kurátor (titkos vágya volt, hogy a „csoda“ egy­házi birtokot varázsol a falu határából és ő lesz a főbérlője, ,a falu lakói pedig az o cselédei), ma már hallani sem akar a csodáról. Azon sopánkodik, hogy a hí­vők egyrésze a szélhámosság láttán most már még a templomba sem jár. Kom- pordai András tomebarakonyi pap fűhöz- fához seal adózik, hogy bebizonyítsa: o már az első perctől fogva semmit se®1 hitt a „csodából“. A nakaoaiak, rakacaszendiek, mesze­slek, szalonul alak, szendrőiek sohasem nevettek annyit, mint mostanában, mert rengeteg vicc született a rakacaszendi szűzről. Ma már az erdőben annál a bi­zonyos fánál és bokornál, ahol Girhiny Máriának az Állami Áruházban vásárolt leánykaruhában megielen-t Szűz Mária — sebtiben megszertült kalákákon, ^ laza erkölcsű nőszem élveken kívül, csak el* vétve találni valakit, Az elmúlt vasárnap a. távoli községekből még elment oda néhány kíváncsi. Igen kellemetlenül érin­tette őket, hogy amerre végighaladtak « közbeeső falvakon, az ottani lakosok gúnyosan nézték őket és jókat nevettek rajtuk. Persze, már csak dacból sem fordultak vissza, de később rájöttek: — jobb lett volna. Holtfáradtan, károm­kodva mentek haza. S amerre elmentek, a falu lakói evődve kérdezgették: — No, meglátták-e a rakacaszendi szüzet? A válasz az volt. hogy káromkodva szidták Girhiny Máriát, Kratkóczkinét és társait. I Saandrőí községből is elmentek 1 1 nehanyan a csodavaras­ra. Napokat eltöltőnek ott. Amellett, hogy ,» napba való nézéstől megféjult a szemük, alaposan ráfizettek. A jó időt elbámuiták, megint elkezdett esni, a gaz ottmaradt földjeiken, ezt pedig a kamra sínyli meg. A napokban K. Szabó János kulak- csemete néhány szendrőit rászedett: menjenek vele, kiviszi őket Rakacaszendre a bányászokat szállító gépkocsin, amely­nek ő a vezetője (?!). Ki is mentek iónéhányan. Hogy, hogy nem, Ormos­bányán megtudták a fekete fuvart 9 néhány elvtárs kiment Rakacaszendre. Amíg a kocsi utasai az erdőben nyújto­gatták nyakukat az ég felé, addig az ormosbányaiak beültek a kocsiba ^és visszavitték a bányához. A szendrőiek í?y alaposan megjárták. Nem elég. hogy be­eső nták őket. hanem még gyalogolhattak is hazafelé. És hogy mit mondtak a lá­togatást szervező kulákfiúnak és hogyan emlegették a csoda szervezőit, azt le­írhatnánk ugyan, de nem bírja a nyomda- festék . . .• Szón község jó 25 kilométerre van Ra- Wasz&ndhez. Amikor megkérdeztük az ottkkó Kaprai Sándort, járnak-e a köz­ségből Rakacaszendre, jogos büszkeséggel mondta: — Nem olyan elmaradott falu a mi községünk, hogy felüliének az ilyen, szél - hámossásmiak. Itt öntudatos emberek laknak. Igaz. ió kéthetié! ezelőtt — csu­pán kíváncsiságból — néhányan elmen­tek. azok is sajnálták az elvesztegetett drága időt, A csoda hirdetői persze nem adják meg magukat olvan könnyén. Időrkint különféle foTtélvokhoz foN>modnak. Néha szinte megvadulnak s őrjöngve csókol­gatják a földet, a fákat, de csunán azért, hogy „gn“ztust” csináljanak rá mákok­nak is. Elvégre az ízlések különbözők . . . A legények, akik udvarlási szándékból vetődnek arra, természetesen nem ,a föl­det és a fákat csókolgatják. . . Nemrésri- ben arra a bizonyos fára, ahol az állító­lagos csoda történt, cseriéből női fej- alakot formáltak. A szédelgők vadul for­gatták szemüket és üvöltöztek, hogy íme itt van Mária ..feje". Egyik asszony, hogy meggyőződjék róla, valóban Szűz Mária feje-e, meglökte botjával — rög­tön kiderült a turpiság. Gazdik Bamáné meszesi asszony, Obágy Lászlóné rakacai asszony azonmód haza is mentek, fel­háborodva beszélik mindenkinek, hogyan akarták őket becsapni. Gazdik Sándor, a léht állami gazdaság kiskinizsi üzemegységében dolgozik. Oda is eljutott a csoda híre. Gazdik Sándor Meszes községben lakik, amely Rakaca- szendliez közel van. Amikor hazament, megkérték a gazdaság dolgozói nézze meg, mi történt ott és hozzon nekik pontos választ. Gazdik Sándor eleget is tett a megbízatásnak. Kiment vasárnap a ,.tett­helyre“. Rajta kívül voltak ott még néhányan. Egy darabig csak nézte az ájtatoskodókat. Derűs látvány volt. Az erdő közepén a bizonyos fa és bokor körül néhány álszent, néhány vallásos megszállott bering módjára tapadt egy­máshoz. Mindegyik, mint a napraforgó, a nap felé fordította arcát, szemét eről­ködve meresztette a nap felé, s rekedten üvöltözve hívta Szűz Máriát. Az erőlkö­déstől arcukon csörgött a víz, az éneklés kutyavonításhoz kezdetit hasonlítani s a szúró napfénytől szemükből patakokban kezdett ömleni a könny. Gazdik Sándor elhatározta, próbára teszi őket. Egyazer- csak elkiáltja magát: — Nézzétek, most szállt ki a napból négy fehér galaimb. Azok mégjobbon mereszt gették szemü­ket. Szörnyen bosszantotta őket, hogy nem látnak semmit, de nem merték be­vallani. Gazdik újból kiáltott: — Már ötöt látok, öt galambot 1 Nem messze hozaá egy véresszemű ku­lák felkiáltott: — Én is látom — s körülnézett, van-e olvan bitétől elrugaszkodott ember, aki ellent mer mondani.-— Nem is öt. hanem hat *—■ tódította az egyik előimádkozó, marosak azért is, mert neki — hivatalból — mindig töb­bet kell látnia, mint a többi hívőnek. — Én hetet látok. Ó drága Szűz Má­riám, megezettülök! — mondta egyik no- sszemély, akinek erkölcsi magatartásáról sokat beszélgetnek és nem alap nélkül, Egy másik falu előiimádkozója gyorsan bejelenti, hogy ő nyolcat lát. Nyilván azért, hogy bebizonyítsa: ő jobb előimád­kozó, mint a másik. Amikor tízig el­értek, Gazdik Sándor elnevette nugát: _ Látjátok ti a miajdmitmomdok ... Hiszen, én eetn láttam Semmit, C9ak úgy mondtam . . • Ezzel h azament. elvitte a választ a kis- kinizsiek érdeklődésére. reakció ügynökei és más ellenséges elemek a csodavárást ki akarták hasz­nálni az iskolás gyerekek tanulmányi fegyelmének lerontására is. A rakaca- szendi iskolában már legalább 15 gyer­mek panaszkodik,, hogy nem látja ren­desen a betűket. A „csoda“ első napiai- ban igen sok gverek nem ment iskolába. A klérus ügynökei főleg a felsőbb osz­tályokra vetették magukat. Igyekeztek elvonni a gyerekek figyelmét, elvont* őket a tanulástól. Mindent mondtak ne­kik hogy ne tanuljanak, nem érdemes, hiszen a „csoda“ megold úgyis minden problémát. Mi ennek' a következménye? Barma Ilona. Girhiny Mária és Szaba­dos Margit rakaoaszendi nyolcadik osztá­lyos tanulók úgy tervezték, bogy tovább­tanulnak az abaujszámtói mezőgazdasági technikumban. Az év végére azonban annyira visszaestek a tanulásban, hogv gyenge eredménvük miatt nem veszik fel őket. Koratyó Terézt, akit nem tudtak félrevezetni és továbbra is kiválóan^ ta­nult, természetesen felvették a sáros­pataki gimnáziumba. A klérus ügynökei tehát bárom eset­ben elérték a céljukat. Három tanult emberrel lesz kevesebb a faluban. Váj­jon gondolnak-e arra a gazemberek háló­jába esett szülők, mit mondanak majd később gyermekeiknek? Ők a felelősek, miért engedték, hogy gyermekeik el­hanyagolják tanulásukat. Ha már az is­kolánál tartunk, megemlítjük a mesze­seket, ahol 61 gyerek közül egy sem akad, aki hinne a csodában. (Tanulhat­nak tőlük egyes felnőttek is.) Felsőkelecsénybői levél érkezett szer­kesztőségünkbe- A levél írója — akit szintén be akartak csapni — a legéleseb­ben követeli: vonják felelősségre a csoda- hirdetőket, a szédelgőket, majd így foly­tatja : nem tudták volna fel­fedezni az „égi csoda*’ titkát, én megírom. Én is ott voltam a helyszínen és meggyőződtem róla — olyan csoda ez, amit bárki akár egyedül, akár századmagával vagy tízezres tömeg­ben is megláthat, nem kell ezért Rakaca­szendre zarándokolni. Május 30-án 10 órakor értem oda ke­rékpáron. A csodavárást csak fél három­kor kezdték. Addig ugyanis fölösleges lett volna a napba nézni, nem voltak az égen á csodához szükséges átvonuló bárányfelhők. A négy és félórás vára­kozás alatt az erős napfény természete­sen megártott az emberek szemének. Én 12—13 éves koromban töhbedm,agammal sokszor kimentem az erdőbe halasiéért. Lefeküdtünk és hanyatfekve néztük a napot, hogy a bárányfelhők milyen szép színt játszanak a nap sugarai alatt. Ha sokáig csináltuk ezt és utána körülnéz­tünk, gyönyörködtünk benne, hogy min­den narancssárga lett előttünk. Aki ilyet akar látni, kár azért Rakaoaszendre menni.“ Ugyancsak élesen elítélik a szédelgő­ket Horváth Jánortié. Morvái Istvánná edelényi asszonyok, Varga Lajos szint bánvász és sok más dolgozó. Csekmet Imréné, sok élettapasztalattal rendelkező szikszói asszony ezt mondja: — Régebben én is voltam egv ilyen csodahelyen. Egyik asszony azt állította, hogy látta Szűz Máriát könnyezni. Én bizony nem láttam semmit. Az az asszony nemsokára meg is Őrült. Normálisan gondolkozó emberek nem hihetnek cso­dákban, mert csodák nincsenek. És ha mégis beszélnek csodá-ól, az v.agv elme­beteg képzelgése, vagy pedig szélhámos­ság. Dr Kónya István rakaoai orvos így beszél: — Az embereknek egy kis százaléka terhelt. Nem veszélyesek ezek az embe­rek. Sokszor még a környezetük sem sejti, hogy milyen bajuk van. Úgy dol­goznak, úgy élnek mint a többi embe­rek, csak rendkívül nagy a fantáziájuk, képzelődnek. Ha ,az úton egy macskát meglátnak arról beszélnek, hogv az nem macska volt, hanem például a falu egyik, öregasszonya macska képéheo. Ha meg- zörren a bokor, rögtön látomásuk van. Különféle állatokat, vagy fantasztikus szörnyet képzeletük szülte alakot látnak, ha az égen csoportosuló, szétfoszló, újra tömörülő felhőket nézik. Ezeknek nem lehet megmagyarázni, hogy a bokor mö­gött nincs semmi, csak a szél zörgette meg. A látomások, osodák ilyen elme­betegek agyszüleményei. Ez igaz. Amióta a világ világ, még egy esetben sem történt csoda. Az állítólagos csodáról mindig kiderült — legalább az­óta, amióta az egyháznak nem áll mód­jában elevenen megégetni, kínpadra vonatni az „eretnekeket“, a hitetleneket, — hogy a csudát volt az csoda ■— nem csoda, hanem elmebeteg képzelgése, vagy szélhámosság Girhiny Mária, ha terhelt, képzelődjék magának, ahogyan néki jólesik. A szél­hámosságért. a szédelgésért, a hiszékeny emberek félrevezetéséért viszont Girhiny Máriának is, Kratkóczki Józsefnénak, Girhiny és Szabó kulákoknak és még egy sor gazembernek a törvény előtt felelnie kell a tetteiért. I S meenyuntathatiuk I azokat ................ 1 akik felelősségrevonásukat követelik, hogy a csodahírdetők hamarosan megkapják méltó büntetésüket. CSORBA BARNA I Kleriháli« j ,Hti eddig KiHönvonalok Mezőkövesdre, Szilvásváradra és Visegrádra Az IBUSZ miskolci fiókja kellő számú jelentkező ese»tén e hó 20-án kiilÖnvona- tO't indít Mezőkövesdre- A résztvételi díj, a mely bem a vasúti költség és egy strand jegy ára is benne vön 11 forint. Jelentkezni lehet az T BUSZ -irodában, naponta lö—tol 17 ór.a 30 percig, vala­mint a vasgyári kultúrosztályokom. Meg­felelő időjárás és kellő érdeklődés esetén az IBUSZ ezeket a vonatokat e hó 20-tól kezdődői eg minden vasárnap közleked- tetr.i fogja. Ugyancsak külömmmatot Indít e* IBUSZ Miskolcról Egerem át Szilvás­váradra is június 20-án. A rését vét éli díj 18 forint 80 fillér, mely csak a vasúti költséget tartalmazza. « Június 27-én a terv szerint a kovesdi mellett még egy külörwonat indulna, és­pedig Visegrádra. Részletes felvilágosí­tás: IBUSZ, Széchenyi-utca 15—17. sz. alatt. A posta Miskolc, Kazincbarcika. Ózd. Eger. Gyöngyös, Sátoraljaújhely, Sal­gótarján, Balassagyarmat, központos üzemei részére most végző elektró ál­talános, vagy villanyszerelő ipari ta­nulókat felvesz. Jelentkezni lehet Postáig. Miskolc, munkaügyi osztályán. 4 mozik műsora. BÉKE. Június 3—18:. Az ezred Yánva. Június 13-án délelőtt 10 órakor: Sport­becsület. Júnhi3 14—18: Twist Olivér. Kezdés: 8 egvnegved 0. vasárnap: 4. 8, ■»yvnepved p óra KOSSUTH. Június 10-15: Tilos a játék. Kezdés: fél 8, háromnegyed 8. vasárnap fél 4. háromnegyed 6. S óra. FÄKLYA. Június 12—14: Ezüstszínű por. Kezdés: fél 6. háromnegyed 8, vasárnap: fél 4. háromnegyed 6. 8 óra. Június 18-án délelőtt 10 órakor 1 forintos helyárak mellett: Sportbecsület. — Jó paj­tások. UiniOSGYOpr VASAS OTTHON. Június 12-13: Tilos a láték. Kezdés: 8. vasárnap S. 5 óra. Június 13-án délelőtt 10 órakor 1 forintos helvárakkal: Uf tanító. HEJOCSABA. Június 11 — 13: Rákóczi had­nagya. Kezdés: fél 6. fél 8. vasárnap: fél 4. há­rom negved fi. 8 óra. TÁNCSICS. Június 12—14: Az ezred lánya. Kezdés: fi. 7 vasárnap* 3. fi. 7 óra NÉPKERT? SZABADTÉRI SZÍNHÁZ. Június 12—13: Rigoletto. Június 15: Királylány a feleségem. ffotrlőe* 0 Ar« UIDIOSGYÖRI BÉKE. Június 14—15: Visszatért szerelem. Kezdés: 6. 8 óra. Június 13-án az előadás elmarad. A Qéryné Színház mai műsora Délután fél 3 órakor: Bujócska * 8. sz. bérlet. Este 7 órakor: Csárdáskirálynő. 0. sz. bérlet. Éjszakai ügyeletes orvosi szolgálat I. Menyei kórháj (tel.! 36—363). 2. Ka­zinczy u. 20. (15—032). 3. UidiósavSr L, u 4. sz. rendelő (21—287). ügyeletes gyógyszertárak Állandó éjszakai szolgálat: Miskolc. Sza­badság tér 2. sz. Malinovszkil a. 2. szám. Uldlósgvör: Mar* Károly u. 38. HelŐcsaba: Csaba vezér u. 68. sz. Ma Dlósevörőtt az Árpád utca 12. szám alatti gvOgv«zertár tarI élszakai szolgálatot — Ügyeletes állatorvos 12-én déltől 14-én reggelig Chikán Gábor Miskolc. Martintelcp Gvadánvi u. 16. sz. Telefon: 16—856. IDŐJÁRÁS Várható időjárás vasárnap estig: Átmeneti­leg száraz idő, de az esti órákban a Dunán­túlon már kisebb eső lehet. Mérsékelt szél. A nappali felmelegedés erősödik. Várható hőmérsékleti értékek vasárnap reggel 10—13. délben 23—26 fok között. — A Borba című lap jelentése szerint Ju­goszláviában a legutóbbi napok óta emel­kedik a mezőgazdasági termékek piaci ára. Áprilisban a húsárak 2.3 százalékkal, má­jusban 4.1 százalékkal emelkedtek. Az év eleje óta a marhahús 19.8 százalékkal, a disznóhus 14.9 százalékkal dráguít. A kuko­rica ára 6.8 százalékkal növekedett. Jelen­tős mértékben megdrágult a búza is. — A prágai magyar kultúra nagysikerű Jó- kai-emlékünnepséget rendezett. Az ünnepsé­gen a csehszlovák irodalmi és kulturális élet képviselői és számos érdeklődő vett részt. — Képviselői beszámoló. Iván István or­szággyűlési képviselő 13-án. vasárnap dél­után 4 órakor képviselői beszámolót tart Boldogkőváralja községben. — A szovjet építészek szövetségének vendé­geként a Szovjetunióban tartózkodó magyar építőművészkűldöttség június 10-én Kievbe érkezett. A magvar építőművészküldőttség soraiban tervezőintézetek vezetői, Magyar­Iország legnagyobb városainak vezető építő- I művészei vannak. SPORT ÉS TESTNEVELÉS 'v' A magyar és brazil csapatban látja a nemzetközi közvélemény a labdarugó világbajnokság esélyesét Ahogy közeledik a labdarugó világbajnok­ság nvolcaddöntőlnek Időpontja, úgy emelke­dik a labdarugó láz Svájcban. — irja az AFP francia hírügynökség Bernbe küldött tudósí­tója. Megállapításként szögezi le ezután, hogy a közvélemény elsősorban a magyar együttest, utána nedig a brazil és uruguayi válogatottat tartja a világbajnoki cím esé­lyesének. Ha fogadások volnának az esélyekre — írja a tudósító — akkor a fogadási arány ez lehetne: Magyarország 3:2. Brazília 2:1. Uruguay 4:1. Jugoszlávia és Olaszország 7:1. Ausztria és Nvugatnémelország 9:1. Anglia 10:1. Borsod válogatott sakkcsapata a 3. helyen végzett az országos versenyben Szép sikert ért el. nagy elismerést ví­vott ki magának Borsod megye válogatott sakkcsapata, mely június 3—8. között Buda­pesten. a Nemzeti Sportcsarnokban, a Ma­gvar Népköztársaság országos sakkcsapat- versenyének döntőiében a 3. helyen végzett, megelőzve a döntőbe jutott legjobb 5 buda­pesti csapat közül hármat. S?!X.,József nemzetközi mester részvétele nélkül harcolta ki a megye válogatottja. For­gács József mesterielölt. Kolozs Miklós. Cseh József, Tokaji Nagy György. Fábián Béla F:eríős,f!ei Róbert- Fülöp Gusztáv, dr. Csővá­ri Zoltán Ligetfalvi János. Német Zoltán. Raisz íván. Dollák István. Cseh Gvula. Bor­bély Zoltán, Szegedi János, Déyényi Sán­dor és Bán Kamil I. osztályú ver­senyzők szerepeltek a döntőben, mint az egyedüli vidéki csapat tagjai. Különösen dicséret illeti Forgács József. Kolozs Miklós. Cseh József. Tokaji Nagy György. Ligetlalvi János. Raisz Iván és dr. Csővári Zoltán sporttársakat. akik harcos küzdőszellemről tettek tanúbizonyságot. Ugyanígy derekasan kivette részét a sport­szerű küzdelemből a csapat többi tagja is. Elismerés illeti a csapat vezetőit és kísé­rőit. Bodnár Béni és Szilas Barna sporttár­sakat. akik lelkes, önzetlen munkájukkal, jó szervezőkészségükkel megteremtették a csa­pat jó kollektív szellemét, amivel nagyban hozzájárultak az országraszóló siker elérésé­hez. KILOMÉTEREK EZREI NYOMÁBAN szu­mö­A távolból halk friozdonyfOttyöt hoz felénk ®zél, aztán megszólal a Tlszai-nályaudva- ron a haneoáanbeszélö „Vigyázat! a har. U?ra B^aoest felől gyorsvonat ér. kezlk! Néhány Dillanat múlva fultatv S^?5va a hatalmas mozdony gotte a hosszú kocsisor. ’ e2y Kerékpárt vesznek le Nem akarműven gép ez. Olvan kerékpárt. ,°L,zác Ortzágútián. milliók SZ-tT,^.i 6 2** futotta a kilométerek ezreit. Török Győző magyar kerékpáros-válogatott ÍJi},Daí!a fZ 3 Bén' améiv városunk, me­gyénk. országunk határain túl hirdette, hogy aközé a 8 fiatal közé tartozott, aki 84 Indu­lóval résztvett az 5 napos magvar körverse­nyen. méghozzá nagyszerű eredménnyel. ..Csak arra vigyázz — mondták neki. — hogv bekerüli az első 10 köz^é”. Gvőző annyira vigyázott, hogv az összetettben az 5. az ifik közül pedig az első lett. Megkapta élete el­ső tiszteletdíját. Edzőtáborok. versenyek most már egymást követték. Most kezdtek lelfigvelni rá. ‘ • A magvar hegvíbajnokság volt a kovetke-1 * ző állomás. Az eredményhirdetésnél új magyar bajnokot avattak. a fiatal miskolci fiú legyőzte a nehézségeket. t P .is ,ff,ok között volt’ akik hazánk színeit képviselték, a Varsó-Berlin-Prága közötti közelmúltban megrendezett nagyszabású nemzetközi országúti versenyen. , "VM.U;3 mÄ*as’ barna fiú sietve átveszi kerékpárját. Szemével szinte megsimogatfa a könnyű alkotmányt. Amikor kezébe adják, megforgatja, jól megnézi, nem esett-e valami Data. Egyszerre embergvűrü veszi körül udvözlik. gratulálnak neki. — Megérdemli a fogadtatást — mondja valaki — ő az első miskolci kerékpáros, aki felhúzta magára a kerékpárosok válogatotl mézét. A fiatal versenyző sietne haza. de nem sikerül. Versenvz0társai. ismerősei ajkáról kérdés kérdés után hangzik. Mllven volt a verseny, milvenek a német, a cseh, a lengyel országutak, milvenek voltak az ellenfelek. Alig tud válaszolni a kérdések ozönére. Uíabb és újabb ismerősök veszik körül. Egyik a kerékpárját akarja tolni, a másik a bőröndiét vinni. Lassan mégis ejmarad mögöttünk az ün­neplők serege, elindulunk a város felé. Tö­rök Gvőző beszélni kezd: — RÖplabdásnak. indultam, aztán később a Miskolci Építők ökölvívóihoz iártam edzésre. Nem ment egvik sem. Tovább próbálkoztam — sportolni akartam. Sok sportágba kezdtem 14 eves fejjel. Nem voltam még 15 éves. ami­kor a Vízművekhez kerültem. Itt egv úgvne- vezett strapa kerékpárt kaptam. Javítgattam, csinálgattam. Hol a fék romlott el. hol a gumi Ivukadt ki. De megszerettem a biciklit !9o 1-ben tehetségkutató versenyt írtak ki. A repülőtér környékén kerül sorra az else verseny. Én is indultam ‘és a rossz ..bicajon” megnyertem életem első versenyét. Török Győzőt Magyarország hegyibajnokáva avatták. Innen már szinte töretlenül ívelt felfelé sportpályafutása. Minden olvan versenyen in­dult. ahol biciklizni lehet. Jó eredményeket ért el. Maga mögött hagyja sokszor az első- osztályuakat, sőt legyőzött már érdemes sportolót is. Télen 50—60 km a napi edzésadagja, ta­vasszal ..kicsit” több — napi 180—200 km. Edzőtáborba került, azok közé. akik a Varsó—Berlin—Prágai versenyre készültek. A válogatójellegű versenyeken nagyon jól szere­pelt. Megnyerte a többi válogatott kerettag előtt a balassagyarmati 160 km-es versenyt. A következő héten a gödöllői országúton a 4. lett. Az utolsó válogatón Szegedre hajta­nak a válogatottak. Uj magyar országúti csúcs következeit. 44.800 m-es óraátlagot fut a győztes, Gvőző harmadik lett a verse­nyen. Az érdemes sportolói szintet döngeti. Verseny után hirdették ki a hat válogatott nevét. Alikor meghallotta a nevét, arra gon­dolt érdemes volt összeszorított foggal le­futni a kilométerek ezreit. Néhány nap múlva már Varsóból rajtolt a világ legjobb 126 amatőr kerékpárosával a világ legnagvobbszabásu amafőrversenyén; Négy napig tartotta magát a versenyen, pe­dig már minden méternél érezte a lábán keletkező tályog fájdalmát. Fáit minden mé­ter. de nem akart szégyent hozni hazájára.- Végülis hiába könvörgött. az orvos meg­tiltotta. hogv tovább is résztvegyen a ver­senyen. „ — Tudod — mondja felém fordulva — miiven kin volt kórházban feküdni akkor, amikor a többiek küzdöttek. Éreztem, hogv bíznak bennem, éreztem, hogy Várnak tőlem itthon valamit, azt. hogv becsületesen véxigküzdöm életem legnagyobb versenyét. Azután tíiabb kezd« versenyen indultam közhasználatú géoen. Ezt a versenyt is meg­nyertem, pedig jó hosszú. 20 km. volt a táv. Hívtak a Miskolci Lokomotívba. Itt kap­tam egy agvonhegesztett versenvkerékpárt. Nagyon boldog voltam, mert ez már hasonló volt azokhoz a kerékpárokhoz, amivel a ver­senyzők versenyeztek. Néhánv edzés után elindítottak egv járőr- versenven. Rosszul szerepeltem. A táv elején akartam ..elmenni” a végén űgv kimerültem, hogv a többieknek tolni kellett. Eljártam to­vábbra is az edzésekre, igyekeztem ellesni, amit a többiek már tudtak. Első nagyobb ..kirándulásom” Nviregvházára vezetett. Vá­rakozáson felül szerepeltem, második let­tem. Azután jött az első nagy versenv. Sze­geden a Lokomotív országos bafnokságán 25 km-en vasutas-bajnok lettem. Másnap a 4000 m. üldöző csapatbajnokságban szerepel­tem a Lokomotív csapatában. A csapat is vasút as-bajnokságot nvert. 1952-ben. mint versenvző került fel Buda­pestre. Megpróbálta a Millenáris nálva be­tonját. Először versenyzett a bécsi ország­úton. Félt a nagv mezőnytől. Vagv 70-en in­dultak s ő a 8-ik lett. A Miskolci Honvédba került. A többi honvédversenvző ekkor már Legnanó-val biciklizett, ö is ilvenre szere­tett volna ülni. Egyszer meg is ígérték neki. de a versenv előtti napon elvették tőle. Az­tán mégis csak adtak neki egv Legnanót. Rossz volt. de márka volt. Budapestre küldték technikusi iskolára. Boldog volt. sokat tanult. Eevszer levelet kapott s ebben felszólították, hogv iárion el a válogatott keret edzéseire. Bekerült a becs —budapesti keretbe. De még sokan voltak jobbak nála. Jó eredménnyel elvégezte az iskolát, tech­nikus lett. Élete első nagy versenye következett. Ö Is Sajnos nem rajtam múlott, és továbp küzdöttem volna, de a szigorú orvosi utasí­tásra nem tehettem mást, bcíeküdtem a kór' házba. . . A negv nap, így is életem 1e^ nagvobb élménye volt. Csillog a fiatal versenyző szeme, amikol arról a baráti fogadtatásról beszél, amiben a versenv alatt minden kis faluban részesítet­ték őket. Diadalkapük százain hajtottak át keréknárosaink. — Mik a további terveid kérdezem. Kicsit clgondolkodik, aztán felcsillanó szem­mel mondia: — Az eddiginél Is többet edzeni, megta­nulni még jobban küzdeni. Megtanulni, hogv a küzdelem nem a hajrában kezdődjék, ha­nem már akkor, mikor kercsztíilfutok a rajt­vonalon. Persze a legfőbb tervem az. hogy a válogatottak kerékpáros mezében minden válogatott versenyen résztvegyek. Kiérünk a sarokra. Egv szöszke kisfiú húz el mellettünk golyóscsapágvas rollerjén; Pil­lanatra visszanéz, aztán lassít és a ..jármű” megáll. Megvár bennünket. Hosszan nézi a lefelé hajlított kormánvú kerékpárt. Szemmel láthatólag tetszik neki. Szinte sugárzik sze­méből. hogv álmainak álmát látja. Biztosan nagvon szereti a golyóscsapágyas ..sklrót”, de ha cseréről lenne szó. talán még abba is belemenne. Osszenézünk a fiatal versenyzővel és mind­ketten arra gondolunk, hogv a ma még rol­lerral futkározó kisfiút, talán néhánv év múl­va az egyik utca sarkán egy másik kis szösz­ke rolleres fogja nézni csodálkozó szemek­kel. amikor, első nemzetközi versenyéről ke­rékpárját tolva hazafelé indul... SZABÓ GYULA

Next

/
Oldalképek
Tartalom