Észak-Magyarország, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-09 / 135. szám

Uj feladatok a verseny nyilvánosságának biztesításában \ szocialista munkaverseny ** hazánkban pártunk Ili. 'kongresszusa előtt és alatt min­den eddiginél nagyobb, impozán- sabb méretekben bontakozott ki. Azok a sikerek, amelyeket dol­gozóink a kongresszusi verseny­ben elértek, új harcokra, új győ­zelmekre köteleznek. Nem sza­bad a babérokon megpihennünk. Hamis és helytelen az az elképze­lés, hogy most már a munkaver­seny „megy magától is“, vár­hatjuk ölhetett kézzel a szebbnél s?ebb eredményeket, azokkal njncs más dolgunk, mint időnkint kiírni a versenytáblára. Ahol a szakszervezeti, gazdasági és mű- sja^i vezetők csak egy-két nap­ra is átadták magukat a „most már minden jól megy“ hangu­latnak, ott a verseny, a termelés már a kongresszus utáni napok­ban rohamosan csökkent. További előrehaladásunk nél­külözhetetlen feltétele, fontos eszköze, lendftője a szocialista munkaverseny, ezért a verseny- szervezése és a verseny legszéle­sebb nyilvánosságának biztosí­tása elsőrendű feladatunk. A verseny nyilvánossága, egy­ben szervezője is a több, jobb, ol­csóbb munkát eredményező ter­melési módszereknek, ezért első feladatunk ennek megjavítása. A tapasztalatok sora bizo­nyítja, milyen hatalmas ögztönzo ereje van az üzemi híradókon, vnlámtáblákon meg- jeíenő dicséretnek és bírálatnak. Nemcsak azt a dolgozót lelkesít­jük még eredményesebb munká­ra, akiről a dicséret,- vagy a bí­rálat- megemlékezik, de munka­társai is igyekeznek felzárkózni a* élenjáró mellé, ^anulnak a hibákból. Éppen ezért az eddigi tapasztalatok felhasználásával meg hatékonyabbá,, még sikere­sebbé kél'l tennünk a vers-eny- nyilvánossá'got, hogy az még jobban elősegítse országópítö munkánk sikerét. Hogyán tehet a versenynyilvá­nosságot megjavítani'! Mit tehe­tünk azon kívül, hogy kiírjuk a táblára á legjobbakat és az elma­radókat? Nagyon sokat! A verseny nyilvánosságának mint -a munkaversenynek nálunk általában egyik rákfenéje volt a kampányszeruség — amelyet az bizonyított legjobban, hogy két vépsenyszakasz között mindig indokolatlan nagy termelési visz- szaes’és következett be gyáraink­ban és bányáinkban. A másik hi­ba, hogy a mennyiség növelésére va’ló törekvés minden egyébnek, a'minőségnek, az önköltségnek a rovására ment. Ezt bizonyítják azok a versenytáblák is, ame­lyeket valamennyien jól isme­rünk amelyekről csak azt olvas­hatjuk le, hogy Kiss Péter 187 százalék, Nagy Zoltán 210 száza- Idgrf vagy Béres Gáspár 92 szá- zajék. Nem kis része volt és van még ma is az ilyenfajta versenynyil- vánósságnak abban, hogy a mi­nőség, a takarékosság, a munka- íegyelem, a jó munkamódszerek áldásának ügye háttérbe szo­rult. A dolgozók már nem egy­szer, felvetették, hogy miért kerülnek ki olyanok is a dicső­ségtáblára, akik bár normájukat magasan túlszárnyalják, de köz­ben gondatlanságból, hanyag­ságból, egymás után törik a szerszámot, pocsékolják az anya­gét, nem adják át munkamódsze­rüket, stb. Igazuk van azoknak a dolgozóknak, akik ezt kérdezik. Erre a válasz csak az lehet: azért népszerűsítik -— helytelenül — az ilyen dolgozókat, mert a gaz­dasági és műszaki vezetők és a szakszervezet sem fordít kellő gondot, a termelés valamennyi oldalára, ők maguk is csak a terv mennyiségi túlteljesítésére tö­rekszenek. Természetesen nem könnyű a Iverseny gyors, pontos és a ter­melés minden oldalára kiterjedő (értékelése. De nem lehetetlen fel­ni. Párt- és szakszervezeti, gaz­dasági és műszaki vezetőink az elmúlt években ennél sokszoro­san nehezebb feladatokat is si­kerrel megoldottak már. Biztos, hogy jó szervezéssel a verseny­nyilvánosságot is jobbá, eredmé­nyesebbé tudják tenni. Az a célunk, hogy valamennyi üzemben készítsenek önköltség- csökkentési tervet, amelyet a műhelyek, bányák dolgozói ismer­nek és megvitatnak. Egészen biz­tos, hogy dolgozóink kimeríthe­tetlen alkotó, kezdeményező ere­je most is új hőstetteket, új módszereket hoz az önköltség to­vábbi csökkentésére. Mutassák be a versenytáblákon ezeket az új módszereket is. A többferme- lés élenjárói mellett a takarékos­ság. a gondos, pontos munka élenjáróit is állítsuk példaképül a dolgozók elé. Rajzokkal, szemléltető leírá­sokkal népszerűsítsük a jó mód­szereket és azok alkalmazóit, de tegyük elrettentő példaképül mel­léjük a lógósok, pazarlók, lusták „módszereit“ is. Ezzel ráirányít­hatjuk dolgozóink figyelmét olyan fontos kérdésekre, ame­lyekkel eddig nem igen foglal­koztak. Csak így válhat tömeg- mozgalommá a termelékenység emeléséért, az önköltség csökken­téséért és a selejt ellen vívott harcunk. Nagy segítséget ad munkánk­hoz a SZOT és a miniszterta­nács együttes határozata, ame­lyet éppen ezért az eddiginél job­ban kell népszerűsítenünk. Ez a határozat kimondja, hogy a szta- hánovista cím elnyeréséhez a több termelésen kívül jobb. ol­csóbb és észszerűbb munkát is kell végezni. \ verseny nyilvánossága ak- kor lesz valóban mozgató erő, ha gyorsan reagálunk a dol­gozók kezdeményezéseire, ha nem kullogunk az események nyomában, ha ez a nyilvánosság nem csak számadatokat jelent. A borsodi dolgozók sok dicső­séget szereztek ipar eddig is. Most, a kongresszusi versenyben, hazahoztunk kettőt a Központi Vezetőség öt versenyzászlójából. Méltán büszkék a borsodiak ed­digi sikereikre. Most az a felada­tunk, hogy a kongresszusi ver­seny lendületét tovább fokozva minél több üzemünk nyerje el a büszke élüzem címet és ezek kö­zül minél több gyárunk hom­lokzatára kerüljön fel a Munka Vörös Zászló Rendje. TTgy dolgozzunk, hogy egy­^ re több dicsőséget hoz­zunk megyénknek és egész né­pünknek , hogy az ország a bor­sodi dolgozók eredményes mun­kájáról beszéljen. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL II mezönagymihályiak vezetnek a szentistvaniakkal szemben Mezönagymihály már hosszabb idő óta párosversenyben van Szentistván községgel. A kongresszus óta a mezö­nagymihályiak szorgalmasan tevé­kenykednek, hogy maguk mögött hagyják versenytársukat. Ez sikerült is nekik, a járási értékelés szerint most már a harmadik helyre kerül­tek. 5 havi előírásukat tojásból 122, ' baromfiból 135, tejből 115, sertésből 150, vágómarhából pedig 180 száza­lékra teljesítették. Kiss lég­értek A diósgyőri Ságvári kohó átépitőinek kimagasló eredményei A diósgyőri Ságvári-kohó átépítésénél dolgozó ácsbrigádok János, Bunda András és Kopay József vezetésével a felvonó és hevítő berendezések állványozási munkáin kiváló eredményeket el. Teljesítményük 150 százalék. Ugyancsak a kohó átépítésénél dolgo­zik Fila Béla gépészeti csoportja. Az V. számú léghevítő tolózár lebon­tásán és a Demag-daru szerelésén a csoport 178 százalékot ért el. A mechanikából Behinya Emil és Galatóczki Imre brigádjai a dugaszoló- gép és léghevítő füsttolattyú bontásán 223, illetve 185 százalékos telje­sítménnyel dolgoztak. Ugyancsak szép eredményt ért el Kaposvári György vasszerke­zeti szerelő brigádja is. BORSODI BÁNYÁSZOK! Előre a félévi terv sikeréért! A megye bányavállalatai csak­nem kivétel nélkül messze elmarad­nak a termelésben előirányzatuktól. A két tröszt tizennégy bányaválla­lata közül mindössze kettő: a far- kaslyuki és a sajókazai termelése haladja meg a száz százalékot. Bá­nyászaink legfontosabb feladata elő­segíteni a tervek maradéktalan tel­jesítésével népünknek az életszín­vonal emeléséért folytatott harcát. Mi lehet e szégyenteljes lemaradás oka? Mi lehet a magyarázata an­nak, hogy trösztjeink: az Ózdi Szénbányászati Tröszt 91.4, a Borso­di Szénbányászati Tröszt pedig csak 84 százaléknál tart havi tervének teljesítésében. Jó volna, ha minden bányavállalatnál és minden bánya­üzemben megtalálnák a választ a föltett kérdésekre, s mielőbb hozzá­kezdenének a mulasztottak pótlásá­hoz! A terület felosztás jó hafása Szikszón A szikszói járásban a termelőszö­vetkezetek példát mutatnak a nö­vényápolásban. Élen jár a munká­ban az abaujszolnoki Rákóczi és a szikszói Vörös Csillag. A szikszói tér- • melőszövetkezet tagjai a kapásnö­vényeket egyénekre osztották ki. Mindenki meg is kapálta idejében földjét, csak Vaszil András tsz-tag hanyagolta el a kapálást, ugyanak­kor azonban a háztáji földjét szor­galmasan megművelte. A tagság úgy határozott, hogy a Vaszil Andrásnak kiosztott 630 négyszögöl cukorrépát közösen megkapálják s'ezért levon­ják tőle ennek a munkaegységét. Gondtalan nyaralók A felszabadulás óta minden étiben egyre több azoknak a dolgozóknak a száma, akik becsületes jó munkájukért az ország legszebb üdülőhelyén pihen­hetik ki fáradalmaiét. Ismét kedves helyen üdülök, Miskolc- Tapolcán sok más dolgozótársammal. Amerre csak járok, mindenütt derűs- arcú, mosolygó, jókedvű emberekkel találkozom. Erőben, egészségben megerősödve térünk majd vissza munkahelyünkre Hogy még jobb munkával háláljuk meg a 14 napos gondtalan szórakozást. Visszatérve a gyárba, még nagydbb szorgalommal, lelkesedéssel vesszük ki részünket a munkából. Minden igyeke­zetünkkel azon leszünk, hogy méltóan vegyük ki részünket a III. pártkon­gresszus határozatainak megvalósításá­ért folyó harcban. I KOLSOVSZKY VIKTOR kétszeres sztahánovista, DIMÁVAG Gépgyár Tapasztalatcserén a borsodivánkai tsz-ekben Az edeíényi Alkotmány termelőszövetkezet tagjai már harmadszor kapálják a cukorrépát. Gondos munkát végeznek a ker­tészeit dolgozói is. A műk évben 220.000 forint volt a termelőszövetkezet jöve­delme csak a kertészetből. Az idén még többre szá- míhanak. Konyhakerti nö­vények mellett rózsafákat és szekfüt is ültettek, virágkertészeteit létesítet­tek. A novényápolási mun­kákban elért nagyszer! eredményeket a helyes munkaszervezésnek kö­szönhetik. Mindenkinek megvan a saját területe. A verseny célja: kinek a területéül lesz a leggazda­gabb termés. Az Alkot­mány tsz. tagjai a napok­ban mintegy 25-en Bor- sodivánkán voltak, ahol a József Attila és a Petőfi tsz. munkamódszerét ta­nulmányozták. Nagyon értékes volt ez a.találko­zás, sokat tanultak a bor­sodi vánka iáktól, de sok hasznos tapasztalatot ad­tak át az Alkotmány tsz. tagjai is. A földművelésügyi minisztérium jelentése a termelőszövetkezetek kongresszusi versenyéről A III. pártkongresszus tiszteletére indult versenymozgalomban több mint háromezer termelőszövetkezet vett részt. A növénytermelési, a no­vényápolási, az állattenyésztési ered­mények és a beadási kötelezettség teljesítése alapján a legjobb har­minc termelőszövetkezet soraiba került a borsodivánkai „József At­tila és a taktabáji Béke tsz. A végegyházi Szabadság termelő­szövetkezet a párt Központi Vezető­ségének kongresszusi versenyzászló­ját, a barcsi Vörös Csillag a párt* kongresszus elnökségének dicsérő ok­levelét nyerte el. A többi termelőszövetkeze-' let a MEDOSZ elnöksége és a föld­művelésügyi miniszter díszoklevél­lel és különböző ajándékokkal jutal­mazta. A megyei tanácsok végrehaj­tó bizottságainak mezőgazdasági osz­tályai szombaton és vasárnap ünne­pélyesen adják át a díszokleveleket és a jutalomtárgyakat. (MTI) 128,500 forinttal csökkentették a kocsiálláspénzt a DIMÁVAG vasutforgalom dolgozói (Tudósítónktól-) A DIMÁVAG Gépgyár kimagasló eredményeinek elérésében nagy ré­szük van a vasutforgalom dolgozói­nak is. A kongresszusi verseny ide­jén késedelem nélkül szállították a gépeket, a nyersanyagot. A kon­gresszusi zászló újabb eredmények elérésére serkenti őket. A kongresz- szus tiszteletére azt vállalták, hogy 60 ezer forinttal csökkentik a kocsi­álláspénzt a kongresszus napjáig, ígéretüket megtartották és most újabb harcba indultak a munka megjavításáért, az önköltség­csökkentéséért. ELEN.TARO DOLGOZÓK G1TTHI GÉZA diósgyőri acélműi csarnokmester a csapoláshoz szük­séges jó feltételek megteremtésével járul hozzá az olvasztárbrigádok kiemelkedő teljesítményének meg- t&diat, és ezért meg kell valósíta- születéséhez. CSENGŐ MARGIT a léhi állami gazdaságban élenjár a növényápolás­ban és a népnevelő munkában. Dol­gozó társainak megmagyarázza a párt célkitűzéseit, személyes példá­val serkenti őket azok megvalósítá­sára. KOVÁCS LÖRÁND a miskolc- diósgyőri általános iskola nevelője a város egyik legkiválóbban dolgozó aisótagozati pedagógusa, „a közokta­tásügy kiváló dolgozója“ kitüntetést kapta megj Uj szervezéssel teljesen kiküszöböl­ték a felesleges kocsimozgatást. Meggyorsították az irányítói mun­kát, csökkentették az üres gépjára­tokat. Azt is bevezették, hogy min­den gyáregységet naponta felszólíta­nak, ha nem rakják ki még az nap az anyagot, vagy egyéb szállítmányt. Egyidejűleg értesítik, hogy mennyi kocsiálláspénzt kell fizetniük. Ezzel a módszerrel elérték, ma már nem történik meg ami azelőtt, hogy két napig is vesz­tegelt egy-cgy megrakott kocsi a műhely ajtaja előtt. De ez még mind nem elég. A leg­több kocsiállás pénzt tizetö generá­tor üzemmel szocialista szerződést kötöttek. A generátor dolgozói azt vállalták, hogy beérkezés után azon­nal kirakják a kocsikból az anyagot s az üres vasúti kocsikat gyorsan továbbítják. A szerződésben vállalt kötelezettségeket becsülettel teljesí­tették és a 48 ezer forintos kocsiál­láspénzt, melyet eddig egy hóna» alatt fizettek, most 5 ezer forinttal csökkentették. Ugyanakkor 442 kocsit raktak ki az előzőhavi 247-el szemben. A DIMÁVAG vasutforgalom dol­gozói vállalásukat minden részleté­ben teljesítették és június első de­kád jában jelentették: Eddig 128 ezer 500 forinttal csökkentették a kocsiál­láspénzt, AZ MDP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA |

Next

/
Oldalképek
Tartalom