Észak-Magyarország, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-01 / 128. szám

ÉSZSKMAGYARÖRSZÁG Kedd, 1954 Június 1 A Magyar Dolgosok Pártja III. kongresssusának tanácskosása A SZOMBATI TANÁCSKOZÁS A szombat délutáni ülést Gero Központi Vezetőségének titkára üd­Ernó elvtárs, a Politikai Bizottság tagja nyitotta meg. Beszámolt u kongresszus tiszteletére rendezett szocialista munkaverseny eredmé­nyeiről és ismertette a kongresszus elnökségének határozatát a kon­gresszusi zászlók odaítéléséről. Ezután megkezdődött a szervezeti szabályzat módosításának vitája. Dénes István elvtársnak, a zala- raegyei pártbizottság első titkárának felszólalása után Emil Arnold, a Svájci Munkapárt Politikai Bizott­ságának tagja köszöntötte a kon­gresszust. Ezután Koblov Erzsébet elvtársnő, a vasmegyei DISZ-bizottság titkára szólalt fel, majd Jón Bronwelly Miles elvtárs, az Ausztráliai Kom­munista Párt Politikai Bizottságá­nak tagja mondott üdvözlő beszédet. Barczi Gyula elvtárs, a hajdúme­gyei pártbizottság első titkára volt a következő felszólaló. Dalland Randulf Leonhard elv­társ, a Norvég Kommunista Párt Ac«i Lajos elvtárs válasza A módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez beérkezett, javaslatok megvizsgálására kiküldött bizottság a szünetben ülést tartott. Ezen az ülésen megvitatta Dénes elvtárs ja­vaslatát, amely szerint a budapesti és megyei pártbizottságok ne két- havonként, hanem három havonként tartsák meg üléseiket. A bizottság a javaslattal egyetért és javasolja, hogy a pártkongresszus a javaslatot fogadja el. Dénes elvtárs javasolta, hogy a já­rási- pártbizottságok ne havonként, hanem kéthavonként tartsák ülései­ket. A bizottság korábban, nyomta­tásban a küldötteknek megadott ter­vezetében e javaslat már benne sze­repel. Fülöp elvtárs, Kerek elvtárs és a következő mondatot: „A fegyver­nemi politikai csoportfőnöknek, po­litikai osztályvezetőknek, a hadtes­tek politikai osztályvezetőinek, vala­mint a vasútpolitikai osztályok ve­zetőinek legalább ötéves, a hadosz­tályok és dandárok politikai osztály- vezetőinek legalább hároméves párt­tagsággal kell rendelkezniük“ hagy­juk ki a szervezeti szabályzat szö­vegéből. Oka az, hogy másutt, más pártbizottságok titkárainál ilyen ren­delkezés a szervezeti szabályzatban nincs és ez valóban megbontja a szervezeti szabályzat egységét. A bizottság javasolja, hogy a kon­gresszus Kerek elvtárs javaslatait is fogadja el, tehát a tagdíj 1501 fo­rint fizetéstől 1800 forintig 20 forint, 1801 forint fizetéstől—2100-ig 30 fo­rint, 2101—2500 forintig 45 forint legyen. Javasolja a bizottság, hogy Horto­bágyi elvtárs egyik javaslatát is fo­gadjuk el, azaz a 4/b pont így han­gozzék: „pártszerű bírálatot gyako­roljon a pártszervezet taggyűlésein és értekezletein a párt tagjainak és szerveinek ténykedése fölött''. A bi­zottság javasolja, hogy Hortobágyi elvtárs utolsó javaslatát, amely sze­rint az összevont taggyűléseket ne évenként, hanem félévenként tart­sák, a kongresszus ne fogadja el. A 4. napirendi ponttal kapcsolat- rint „A párt szervezetei a fegyveres I ban a kongresszus egyhangúlag a erőknél és vasútnál'" című fejezetből • következő határozatot hozta: „A IVIagyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa meghallgatta és megvitatta Acs Lajos elvtársn ak, a Központi Vezetőség titkárá­nak beszámolóját a szervezeti szabályzat módosításáról, valamint a szervezeti szabályzat módosított tervezetét. A kongresszus jóvá­hagyja Acs Lajos eívtárs beszámolóját, ugyancsak jóváhagyja a szervezeti szabályzatot a kongresszus által kiküldött bizottság mó­dosító javaslataival együtt. A kongresszus által ilymődon jóvá­hagyott szervezeti szabályzat a Magyar Dolgozók Pártjának ér­vényes szervezeti szabályzata.“ Az új szervezeti szabályzat elfoga- I viharral ünnepelték. Percekig zú- dását a küldöttek hatalmas taps-' gott a kiáltás: „Éljen a párt!" vözölte ezután a kongresszust. Gerő Ernő elvtárs felolvasta Ur- bani elvtárs, Luxemburg Kommu­nista Pártja főtitkárának a kon­gresszushoz intézett üdvözlő távira­tát. Bognár Imre elvtárs, a közeleke- dés- és postaügyi minisztérium vasútpolitikai főosztályának vezető­je szólalt fel ezután, majd szünet kö­vetkezett. Szünet után Fülöp Péter elvtárs, a budapesti II. kerületi pártbizott­ság első titkára, Kerek István elv­társ, a bajai pártbizottság első tit­kára és Hortobágyi János elvtárs, a győrmegyei pártbizottság első tit­kára szólalt fel. Ezután Gerő Ernő elvtárs bejelen­tette, hogy az elnökséghez javaslat érkezett a vita lezárására. A kongresszus egyhangúlag úgy határozott, hogy a 4. napirendi pont felett a vitát lezárja. A szervezeti szabályzat módosítá­sához elhangzott felszólalásokra Ács Lajos elvtárs válaszolt. Hortobágyi elvtárs a bizottságnak előre jelezték javaslataikat és a bi­zottság ezeket is megvitatta. A bi­zottság javasolja, hogy fogadjuk el Fülöp elvtárs javaslatát, amely sze A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója Előadó: Kiss Károly elvlárs Tisztelt kongresszus! Tisztelt elvtársak! A Központi Ellenőrző Bizottság munkájában is észrevehető, hogy a Központi Vezetőség 1953 júniusi, ok­tóberi és decemberi határozatai óta megnőtt a pártszervezetek, a kom­munisták aktivitása. Megnövekedett a dolgozók alulról jövő kezdeménye­zése, bírálataikban bátrabbak let­tek és sok értékes bejelentést tesz­nek a Központi Ellenőrző Bizottság­nak, különböző párt- és kormány* szerveknek. A Központi Vezetőség júniusi, októberi és decemberi hatá­rozata a Központi Ellenőrző Bizott­ság munkájának is friss erőt és tar­talmat adott. Ez idő óta a Központi Ellenőrző Bizottság újabb tapasztala­tokat szerzett és ezzel javította a maga. a megyei pártbizottságok és a pártszervezetek fegyelmi bizottsá­gainak munkáját. 0 Á Központi Ellenőrző Bizottság a II. kongresszus óta eltelt időben igyekezett a párt szervezeti szabály­zatában lefektetett feladatának ele­get tenni. Ez idő óta 2187 párttag ügyében folytatott vizsgálatot. A vizsgálatot követő tárgyalásokon 1128 esetben hozott kizárási határo­zatot. A Központi Ellenőrző Bizott­ság 454 esetbén változtatta meg az alsóbb pártszervezetek fegyelmi ha­tározatait. Az esetek kisebb részé­ben súlyosbította, nagyobb részében azonban enyhítenie kellett a hatá­rozatokat, mert azokat nem a min­denre kiterjedő gondos vizsgálat alapján hozták meg. Örvendetesen csökkent azoknak az eseteknek a száma, amelyekben pártbüntetéseket anyagi természetű visszaélések miatt kellett kiszabni. Pá’-iszervezeteink tagságának össze­tétele egészséges, erős, a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság leg­jobbjait magában foglaló tagság. De közöttük még mindig akadnak olyanok, akik megfeledkeznek a kommunista párttagsággal járó kö­telezettségekről, arról, hogy a párt­fegyelem nemcsak a párthatároza­tok elfogadását jelenti, hanem a ha­tározatok megvalósításában való te­vékeny közreműködést is. A kommunista erkölcs fogalmát párttagjaink gyakran igen szűk ér­telemben fogiák fel és azt az egyé­ni magatartásukra, a másik nemhez való viszonyuk kérdéseire akarják korlátozni. Ez így elvtársak, helyte­len. A kommunista erkölcs jelenti az önzetlen harcot pártunk célkitű­zéseiért, jelenti a tevékeny rész­vételt építő munkánkban. Párt­tagjaink erkölcsi magatartásá­nak fokmérője a párthoz, a mun­kához, a szocialista tulajdonhoz való viszonyuk. A párttag erkölcsi magatartásának ezen alapjait itt-ott bizony még megsértik. Nem egy helyen látjuk, hogy párt- és állam; funkcionáriu­sok a népvagyonnal gondatlanul és könnyelműen bánnak. Évről évre emelkedik az ügyek száma, amelyekben a Központi El­lenőrző Bizottságnak kell vizsgála­tot folytatnia, de különösen emelke­dett a Központi Vezetőség 1953 jú­niusi határozata óta, amióta egy­részt a kommunisták bátor bírála­taikkal több hibát tártak fel, más­részt nem nyugszanak bele, ha igaz­ságtalanul éri őket sérelem. Június óta a kommunisták és pártonkívü- liek jobban vigyáznak az állam, a nép vagyonára. Egyre többen lépnek fel a pazarlások, a szervezetlenség, a selejt, a hanyag munka ellen. Ilyen vonatkozású ügyekkel is gyak­ran fordulnak a Központi Ellenőrző Bizottsághoz. A Központi Ellenőrző Bizottság számos, pártunkba befurakodott el­lenséges elemet zárt ki a pártból. Sok esetben vont felelősségre párt- és állami funkcionáriusokat a párt politikájának eltorzítása miatt. A dolgozók éberségének segítségével számos esetben lepleztünk le kárte­vőket, a nép vagyonának dézsmálóit, tervcs’alókat és a párt szervezeteibe befurakodott egyéb rossz elemeket- A Központi Ellenőrző Bizottság eljárt olyan párttagokkal szemben, akik személyes bosszúból üldöztek, vagy minden ok nélkül zárattak ki tagokat a pártszervezetekből. Többször foglalkozott olyan beje­lentések vizsgálatával, amelyekben pártunk politikájának eltorzításáról, hivatali hatalommal való visszaélé­sekről volt szó. Voltak esetek,, ami­kor a Központi Ellenőrző Bizottság­nak a törvényességet megsértőkkel szemben a pártbüntetéseken kívül a bírósági eljárást is meg kellé't indíttatnia. Sok esetben rehabilitált a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság olyan párt­tagokat, akiket alaptalanul, vagy fe­lületes vizsgálat következtében, sok­szor koholt vádak alapján zártak ki a pártból. Főleg falusi pártszerveze­tekben volt gyakori a személyes ellentétből adódó, vagy minden ok nélkül való kizárás. Vizsgálataink sorári láttuk, hogy pártszervezeteinkben a kommunista helytállás és példamutató magatar­tás terén komoly fejlődés van. Mind ritkábban történik meg, hogy a kom­munisták egymás hibáit elnézik. Több az őszinte önkritika és bátrab­ban bírálnak felfelé. Az egyszerű párttagoktól a felső vezető funkcionáriusokig elvtár­saink őrzik és védik a pártszer­vezetek tisztaságát, harcolnak a minden kommunista számára kötelező éberség fokozásáért. Párttagjaink, sőt nem ritka eset­ben pártonkivüli dolgozók is fel­hívják a Központi Ellenőrző Bizott­ság figyelmét olyan jelenségekre, melyeknek gondos megvizsgálása súlyos hibákról, vagy törvénytelen­ségekről rántja le a leplet. A vizsgálatokban, a párttagok ügyeinek intézésében az utóbbi idő­ben jó munkát végzett a budapesti pártbizottság fegyelmi bizottsága. A budapesti kerületek fegyelmi bi­zottságaira azonban még sok a pa­nasz. . A megyei és városi fegyelmi bi­zottságok munkájában sok még a sablonosság, az általáno­sítás. Nem néznek és vizsgálnak, meg min­den ügyet kellő gondossággal, nem vizsgálják meg egyénileg az eléjük kerülő párttagok eseteit, hanem gyak­ran egyformán mérnek és válogatás nélkül — az elkövetett hibák súlyá­nak megfelelő értékelése nélkül — a legsúlyosabb ítéleteket hozzák. Emellett figyelmen kívül hagynak eseteket, ahol a párt határozatait és a kormányhatározatokat durván megsértik, nem lépnek fel pártfunk­cionáriusok ellen, akik törvénysze­gést követnek el — akiket pedig kemény büntetésben kellene része­síteni. Varga Lajos pártonkivüli közép­paraszt a Központi Vezetőség Tit­kárságához fordult panasszal, hogy a méhtelek! községi és a csengeri járási tanács nem orvosolja jogos sérelmeit. Varga Lajos panaszát a szabolcs- megyei tanács vizsgálta meg. A vizs­gálat bebizonyította, hogy a bejelentő több sérelme jogos: vele több eset­ben igazságtalanul jártak el és hogy a községi tanács végrehajtó bizott­ságának titkára közömbösen kezeli a parasztok ügyét. A megyei tanács utasította a járási tanács elnökét Varga Lajos panaszának orvoslá­sára és arra, hogy állapítsa meg a VB-titkár Juhász Gyula felelőssé­gét. Ezt az utasítást a járási tanács elnöke nem hajtotta végre. Ellenke­zőleg, újabb jegyzőkönyv felvételét rendelte el a bejelentővel szemben. Rá akarták bírni ezt a parasztembert egy hamis jegyzőkönyv aláírására. A községi VB-titkár mindenáron kuláknak akarta minősíteni s ezért a Varga-család múlt századbeli va­gyona és földmennyisége után ku­tattak. A jogos panaszt csak a Központi Ellenőrző Bizottság szigorú fegyelmi büntetése után orvosolták. ITT) A Központi Ellenőrző Bizottságnak a II. kongresszus óta végzett munká­jában vannak hiányosságok is. A nagyszámú ügyek vizsgálata folya­mán követtünk el hibákat. Előfor­dult, hogy a Központi Ellenőrző Bi­zottság az eléje kerülő ügyet politi­kailag nem elemezte eléggé és libe­rális határozattal zárta le. Olyan esetek is előfordultak munkánkban, amikor a párttag elkövetett hibái­nak vizsgálatánál egyoldalúan csak a hibákat néztük és nem vettük fi­gyelembe, hogy voltak eredmények is. Ilyen alapon a hibákhoz mérten túl szigorú határozatot hoztunk, ho­lott enyhébb Ítélet az adott esetben nevelőhatású lett volna. 1952-ben. de különösen *1953. év el­ső feleben a Központi Ellenőrző Bi­zottság vizsgálatai egyre gyakrabban mutatták, hogy pártszervezeteinkben — a megyei bizottságoktól a párt alapszervezetekig — sok esetben megsértik a pártdemokráciát, nem tisztelik a párttagok jogait, vagy fi­gyelmen kívül hagyják a párttagság véleményét. Számos esetben kellett leváltani és megbüntetni járási párt- bizottságok tagjait, mert önkényes- kedtek, községi pártszervezetek ve­zetőit, mert intézkedéseikben figye­lembe se vették a község dolgozói­nak véleményét és így csorbították a pártszervezetek tekintélyét. Hogy ilyen esetekben rendet teremtsünk és helyreállítsuk a pártszervezetek tekintélyét, szigorú határozatokat kellett hozni egészen a pártból való kizárásig. Párt- és kormányhatározataink mutatják az utat a szocializmus épí­téséhez, dolgozó népünk egyre szé­pülő életéhez. De a szocializmus épí­tésének sok nehéz szakaszán ezek a helyes határozatok csak a kommu­nista káderek példamutatóan lelkes munkájával, átmeneti nehézségek­nek vállalásával valósulnak meg. Ahol a párttitkárok, a vezetők jól foglalkoznak a káderekkel, ahol gyakran beszélgetnek velük és széles körben ismertetik eredményeiket, őszintén rámu­tatnak hibáikra, ahol feltárják, elemzik a nehézségek okát, ott ebből munkatársaik erőt meríte­nek. Erőt az akadályok merész leküzdéséhez, bátorságot a fel­adatok megoldására. Ilyen úton gyorsabban nevelődnek felelősségteljes nagy feladatokra al­kalmas káderek. Tisztelt elvtársak! Pártunk 1953 júniusi és októberi határozatai után sok üzemből, de főleg vidéki pártszervezetektől a Központi Ellenőrző Bizottság segít­ségét kérték olyan ügyekben, me­lyekről előzőleg azt. hitték, hogy nem szabad bírálni. A vizsgálatok arra mutattak, hogy több helyen durván megsértették pártunk parasztpoliti­káját. Járási pártbizottságok és falusi pártszervezetek számos esetben el­torzították a párthatározatokat. Szá­mos kizárási határozatot kellett fe­lülvizsgálni és megsemmisíteni, mert pártunk szervezet; szabályzatának megsértésével hozták. Különösen sok meggondolatlan pártbüntetést rót­tak ki becsületes, pártunk politi­káját támogató kis- és középparasz­tokra. A Központi Ellenőrző Bizott­ságnak az 1953 június óta eléje ke­rülő falusi dolgozó paraszt párttagok fellebbezései alapján az ügyek 70 százalékában kellett az alsóbb párt­szervek helytelen határozatait meg­változtatni. Járási pártbizottsági tagokat és községi pártszervezeti titkárokat kel­lett szigorú pártfegyelmi büntetés­ben részesíteni pártunk szervezeti szabályzatának megsértése miatt. A Központ; Vezetőség júniusi és októberi határozatai után pártszer­vezeteinkben erősödött a bírálat és az önbírálat. Bátran fellépnek a párt politikájának megsértői, vagy eltorzítói ellen. Ez már maga is ko­moly javúlást jelent. De a pártszer­vezetek közép- és alsó kádereinek önkritikája kissé gyengébb. Nem szí­vesen néznek szembe saját elköve­tett hibáikkal és lassan teszik jóvá ezeket. A dolgozók leveleinek és be­jelentéseinek gondos vizsgálata sok­oldalúan mutatja, hogy mennyire akadályozza a párthatározatok vég­rehajtását az elkövetett hibákhoz való ragaszkodás. A párt- és kor­mányhatározatok előtt, a népünk jobb és szebb életét biztosító intéz­kedések útjában mint akadályok és göröngyök állnak egyes párt- vagy tanácsfunkcionáriusok hibái. Ahol az önbírálat gyenge ahhoz, hogy a hibákat saját erejükből felszámolják és a felsőbb szer­vek intézkedése is késik, ott az akadályok továbbra is megma­radnak és díját állják a határo­zatok eredményes megvalósítá­sának. A Központi Vezetőség júniusi ha­tározata óta új jelenség, hogy több pártszervezetünk területén, ahol a júniusi határozat előtt, pontosan végrehajtottak a párt- és kormány­határozatokat, sőt még túl is men­tek rajtuk és többet követeltek, mint amit a törvény előírt, újabban sok­kal jobb körülmények között pasz- szívak, vagy egyenesen visszahúzód­nak a határozatok megvalósításától. Ahelyett, hogy a reakciós vagy kulák elemek törvénysértéseivel szemben keményen fellépnének, azt tétlenül nézik, vagy egyes esetekben — pél­dául vágási engedélyek kiadásánál — még törvényellenes engedménye­ket is tesznek részükre. Ilyen eseteket találtunk Tisza- szentimrén, Rákóczifalván, ahol a pártszervezet elnézi, hogy szegre akasszák a falusi osztályharcot. Ezekkel a jelenségekkel szemben az eddiginél sokkal keményebben fel kell lépni. Ezek az esetek komolyan mutat­ják, hogy ahol a pártszervezetek nem töltik be politikai vezető szerepüket, ott az osztályellenség zavartalanul végezheti kártevő munkáját. A Központi Ellenőrző Bizottság vizsgálatai azt mutatják, hogy a dolgozók bejelentéseiben feltárt hiányosságok nagyobb részét helyi erőkkel, központi intézkedés nélkül is rendbe lehet hozni. Ez elé olyanok gördítenek akadályokat, akik maguk is felelősek a hibák elkövetéséért, így a somogymegyei barcsi járás­ban a falusi párttagok Indokolatlan kizárása és a járási tanács által el­követett törvénysértések helyre­hozása azért ment nehezen — bár a megyei pártbizottság igen határo­zottan lépett fel az igazságtalansá­gokkal szemben —, mert egyes já­rási párt- és tanácsfunkcionáriusok azt hitték, ha jóváteszik elkövetett hibáikat, tekintélyük csökken. Ilyen helytelen nézettel szemben a Köz­ponti Ellenőrző Bizottságnak gyak­ran kellett .fellépnie. A tekintély igen fontos, elvtársak, de ezt a te­kintélyt a pártszervezetek vezetői, a pártfunkcionáriusok jó munkájukkal, s ne elkövetett hibáik takargatásá- val szerezzék meg. Tisztelt elvtársak! A Központi Ellenőrző Bizottság­nak számos esetben kellett eljárást indítania, mert párttagjaink nem voltak elég éberek. Vizsgálataink azonban azt mutatják, hoflf az ellen- ség elleni harcban párfsiBíVezetemk- ben vannak eredményezi e téren kádereink sokat fejlődtek. Pártszer­vezeteink munkája az éberség terén is javult. -A kártékony, romboló, vagy kimondottan ellenséges tevé­kenységet sok esetbeü egyes párt- funkcionáriusaink ismerték fel és leplezték le. Hosszan lehetne sorolni olyan ese­teket, amikor a kártevő ellenséges tevékenységre egyszerű párttagok, vagy pártonkivüli dolgozók bejelen­tései hívják fel a figyelmet. A dol­gozók levelei, bejelentései e téren is felbecsülhetetlen segítséget nyújta­nak a szocializmus építése folyamán az ellenség elleni harcban. Végül, elvtársak, beszélnem kell még arról, hogy a beszámolási idő­ben hogyan javúlt a párttagoktól és pártonkívüliektől érkező bejelenté­sekkel, levelekkel és panaszokkal való foglalkozás a pártbizottságok­nál. A központi és helyi pártszerveze­tek a párttagoktól és pártonkivüli dolgozóktól a legkülönbözőbb kérdé­sekben — éspedig nemcsak szemé­lyi, vagy párt-, hanem gazdasági­politikai jellegű kérdésekben — hoz­zájuk érkező levelekkel, bejelenté­sekkel és panaszokkal az utóbbi idő­ben jóval nagyobb figyelemmel fog­lalkoznak. Meg kell említenem, elvtársak, hogy a sok becsületes bejelentő mel­lett vannak rágalmazók Is. Még mindig előfordul, hogy becsületes, jól dolgozó, harcos párttagjainkat, párt- és állami funkcionáriusokat egyesek különböző rágalmakkal, ha­mis vádakkal akarnak lejáratni. Az ilyen emberek célja hazugságaik­kal zavart kelteni és egyes elvtársa­kat tönkretenni. Beszélnem kell ezekről az embe­rekről, mert ők a bírálat leple qlatt valótlan vádakat eszelnek ki, nem a való tényekről írnak, hanem min­denféle hazugságokról, zagyva. plety­kákról és alaptalan vádaskodásokról. Ezek a rágalmazók nyilván úgy gon­dolják. hogy rágalmaik olyanok, mint a korom, ha le is mossák a be­csületes emberről, valami csak ra­gad rajta. Például a munkások 1945-ben az egyik nyomdából kidobtak egy nyi­las munkavezetőt. Ez a fasiszta bi­tang évekig üldözte a dolgozók so­raiból kiemelt kádereket hazug rá­galmakkal. Rendszerint azt írta, hogy az illető munkás nyilas volt, fűszerezve az egyéb hazugságokkal. Minden ilyen rágalmazó levelet há­rom helyre küldött-meg: » pártköz­pontba, annak a minisztériumnak a személyzeti osztályára, ahol az ille­tő káder dolgozott és az államvédel­mi hatóságnak. A mi megvizsgált esetünkben, ahol ezt a bitangot le­folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom