Észak-Magyarország, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-27 / 124. szám

ÉSZAKMAGYARORSZAG

Csütörtök, 1934. május 27.

A Magyar Dolgosók Pártja III. kongresszusának tanácskozása

(Folytatás az 1. oldalról.)

Vekszik. A geológiai kutatómunka elmaradt, a szénbányászat nem kapja meg a tervében szereplő valamennyi anyagot és gépet.

A szénbányászat 1953. évi tervét nem teljesítette és 203.000 tonna szénnel

maradt adósa az országnak. Ez a

körülmény az elmúlt télen igen sok nehézséget okozott az ipar, a vasút és a 'akosság szénellátásában. Nem kielégítő a meglévő gépek kihasználása sem, például a jövesztő és rakodógépek kihasználása a trösztöknél csak tíz és harminc százalék között van. Emellett nincsenek kidolgozva a szénbányászat gépesítésének irányelvei sem.

A szénbányászat számos területén s szervezés és a műszaki vezetés gyenge. Nem teszik meg a szükséges intézkedéseket és nem kielégítően harcolnak a szén minőségének megjavításáért.

\ szénbányászait a laza bérfegyelem miatt csak 1954-ben 33 m'llió forinttal

lépte túl a béralapját. A dolgozók szociális, kulturális igényeinek nem meg" feleló' kielégítése és a rossz lakásviszonyok következtében nagy a munkaerővár dorlá?.

Áz elmondottak mutatják, bog)- a szénbányászat ma iparunk egyik legelmaradottabb területeAz elkövetkezendő évek során igen nagy figyelmet kell fordítani a szénbányászat fejlesztésére, hogy az ország szénsziikségletél kellő biztonsággal ki tudjuk elégíteni. E feladat megvalósításához emelni kell a termelékenységet a fejteljesítmcny növelésével. Meg kell javítani a minőséget a kalóriaérték növelésével, s csökkenteni kell az önköltséget.

A villamosencrgia-ipar Hatalma« fejlődése ellenére sem tudja kielégíteni az ország villamosenergia szükségletét. Ismeretes, hogy az elmúlt télen jelentős fogyasztás-korlát ozásra került sor, amely komoly kárt okozott népgazdaságunknak.

A tervszerű villamosenergia gazdálkodás sokat javított a helyzeten, de ez nem jelenti, hogy az ezzel kapcsolatos problémák véglegesen megoldódtak.

A villamosenergia-iparra az a feladat hárul, hogy az ország villamosenergia szükségletét biztonsággal ellássa, s a rendszeres fogyasztási korlátozásoknak elejét vegye.

Jelentős feladatokat kell megoldani vegyiparunknak a műtrágya és növénv- védőszer gyártás biztosításán felül a szerves és a műanyagipar területén is. A szerves alapanyagipar megteremtésével kell megerősítem gyógyszeriparunk nver?anyagbázását és biztosítani műanyaggyártásunk fejlesztését. A mezőgazdaság gépesítésének jelentős fokozása kőolajiparunktól azt követeli meg, hogy elsősorban a jelenleg ismert nyersolá ikin" csünkre támaszkodva növelje a feldolgozó kapacitást.

Hazai hauxitkinosünk észszerű és gazdaságos hasznosítása megköveteli, hogy a timföldgyártás fejlesztéséhez szükséges szóda ipar megteremtésével tímföldkivite- lünket egyre gazdaságosabbá és egyre szélesebb méretűvé tegyük.

Igen jelentősek a vegyipar feladatai — a hazai szükségletek biztosításán kívül — a kivitel területén is. \ termelés gazda- ágosabbá tételével, a technológiai fegyelem megszilárdításával, a minőség mes- iavításával a vegyiparnak — elsősorban gyógyszer'panmknak — egyre nagyobb részt kell vállalnia az ország imnorf szükségletének fedezését szolgáló ellen- érték kitermelésében.

Elvtársak! Ahhoz, hogy pártunk politikáját megvalósítsuk, termelési terveink minden mutatójának teljesítése nélkülözhetetlenül szükséges.

\ termelés parancsnokai mi varrunk, A tervek mennyiségi teljesítése során gyakran szem elől tévesetiük a termelékeny

ségi és önköltségi mutatókat. Elfelejtjük, hogy nem mindegy az országnak, a nép nek: a termékeket olcsóbban, vagy drá, gábban, jobb, vagy rosszabb minőségben állítjuk elő.

Az életszínvonal fokozott emelésének biztos aranyalapja- a munka termelékenységének állandó emelése, az önköltség fokozott csökkentése. E feladatok megoldása nélkül lehetetlen az új szakasz problémáját megvalósítani.

A Központi Vezetőség beszámolója rá mutatott arra, bogy az ipar 1953-ba,n sem a termelékenységi, sem az önköltségi tervét nem teljesítette. A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogv a helyzet 1954 első negyedében sem változott lé' övegesen. Pl. a nehézipari minisztérium egy munkásra eső forint termelési elő irányzatát csak 92.1 százalékban teljesítette. E téren kemény rendszabályokra van szükség.

Ha mérnökeink, műszaki embereink kidolgozzák és megvalósítják a termelékenység emeléséhez és az önköltség csökkentéséhez szükséges műszaki előfeltételeket, s ha a pártszervezetek, a szakszervezetek felvilágosító, mozgósító munkája ezzel párosul, az eredmény az eddiginél lényegesen nagyobb lesz. Pártunk ITT. kongresszusa új lendületet ad munkánkhoz. Dolgozó népünk még jobb munkával viszi győzelemre az új szakasz célkitűzéseit, meri világosan látja, hogy azok a még jobb, boldogabb életet segítik elő. Ez az alapja pártunk és népünk egybeforrottságának. ezért sorakozik fel dolgozó népünk szilárd egységben pártunk mögé. ezért harcol a munka frontján a párt és kormányprogram teljesítéséért. (Nagy taps 1 Ezzel a kongresszus tanácskozásának máíodi'k napja végétért.

A szerda délelőtti tanácskozás

A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának harmadik napján, szerdán 9.02 órakor kez.dődött meg a tanácskozás. A délelőtti ülést Hegedűs András elvtárs, a Politikai Bizottság tagja nyitotta meg. Folytatódott a vita ,.A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének beszámolója és a Magyar Dolgozók Pártja feladatai“ című napirendi pont felett.''

A vitában elsőnek Kovács István elvtárs, a borsodmegyei pártbizottság első titkára szólalt fel.

Ezután Kliment Jefremovics Vo- rosilov elvtárs. a Szovjetunió Kommunista Pártja Elnökségének tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága nevében üdvözölte a kongresszust. A beszédet Non György elvtárs tolmácsolta.

Ezután Rusznvák István elvtárs.

*

Szerdán reggel a kongresszus résztvevői helyükről felállva, ütemes tapssal köszöntik a helyet foglaló elnökség tagjait.

a Magyar Tudományos Ákadémiabad légkörét, meghallgatni és gyorelnöke szólalt fel, majd az elnöklő Hegedűs András elvtárs felfüggesztette a tanácskozást. A szünet 10.50 órától 11.18 óráig tartott.

Szünet után Gerő Ernő elvtárs. a Politikai Bizottság tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese szólalt fel.

A Kinai Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében Huan Cen slvtárs, a Kinai Kommunista Párt- küldötte, a Kinai Népköztársaság magyarországi nagykövete üdvözölte a kongresszust. Beszéde után a kongresszus tagjai lelkesen éltették a Kínai kommunista Pártot. A beszédet Csa Su-min hazánkban tanuló kinai ösztöndíjas tolmácsolta.

A délelőtti ülésen felszólalt még Békési László elvtárs, a X. kerületi pártbizottság titkára.

Egy órakor a kongresszus délelőtti tanácskozása befejeződött.

Hegedűs elvtárs: Tisztelt Kongresszus! Folytatjuk az első napirend feletti vitát. Szólásra következik Kovács István elvtárs, a borsodmegyei pártbizottság első titkára.

Kovács István elvtárs felszólalása

Kovács István elvtárs, a borsodmegyei pártbizottság első titkára felszólalása első részében a borsodmegyei, üzemek termelési eredményeit, a dolgozók gazdasági helyzetének javúlását. a termelés önköltségének alakulását ismertette, majd így folytatta:

Elvtársak! Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség beszámolójában rámutatott arra, hogy társadalmunk fejlődésének egyik legfőbb hajtóereje: a bírálat és önbírálat, a milliós tömegek aktivitásának kifejlesztése, alulról jövő ellenőrzése és bátor kezdeményezése.

Megteremtettük-e már a pártban, az országban, s ezen belül Borsod megyében azt a légkört, hogy minden becsületes ember — személyekre való tekintet nélkül — bátran gyakoroljon építő bírálatot? A KV júniusi határozata óta van határozott javulás a bírálat és az önbírálat és különösen az alulról jövő bírálat kifejlesztése terén, amit ez a kongresszus is bizonyít. A javulás ellenére még mindig fennáll a bírálathoz való felemás viszony. Egyes vezetők a megyében és másutt is szeretnek élesen bírálni, de nagyon nem szeretik, ha őket is bírálják. Nem bátorítják eléggé az alulról jövő építő bírálatot, s nem teremtették meg az ehhez szükséges légkört, s ezért még nem bontakozott ki megfelelően az alulról jövő bírálat. Sok elvtárs látja a hibákat, elégedetlenkedik is miatta, de nem mer; azt nyíltan és bátran az illetékesek előtt felvetni. Sok káderünket és párttagunkat még nem hatotta át a hibák elleni harc engesztelhetetlensége. Nem elég gerincesen és bátran védik a párt, a dolgozó nép érdekeit, s nem harcolnak következetesen, személyekre való tekintet

nélkül a hibák elkövetőivel szemben.

Nemcsak a megyei pártbizottságban, hanem még a Központi Vezetőségben és különösen a minisztériumokban előfordul még. hogy az alulról jövő bírálatra, kérdésre, javaslatra csak késve, vagy egyáltalán nem reagálnak. A megyei titkári értekezleteken a jelentésekben számos bírálat és javaslat hangzott el pl. a túlzott centralizációról, a tanács és begyűjtési apparátusnál, a minisztériumok túlzott létszámáról, vagy a begyűjtési minisztérium komoly hibájáról, a tervek körüli rendellenességekről.

Meg kell szüntetni ezt a helyzetet és ki kell alakítani az egész pártban és az országban az építő bírálat szasan orvosolni a jogos bírálatot. Ez egyébként a pártonbelüli demokrácia kiszélesítését, a párt és a tömegek kapcsolatának jelentős javúlását is jelenti. Különösen nagy figyelmet kell szentelnünk a bátor, gerinces káderek kinevelésére, kik minden helyzetben és mindenkivel szemben meg tudják védeni a párt, a nép ügyét.

Megyénk pártszervezeteinek, a megyei pártbizottságnak nagy segítséget nyújtanak a Központi Vezetőség, a Politikai Bizottság fontos határozatai. melyek végrehajtása munkánk alapját képezi. Hiányoljuk hogy a Központi Vezetőség illetékes osztályai nem adják meg a konkrét segítséget és ellenőrzést e határozatok végrehajtásához. Különösen vonatkozik ez az ipari és közlekedési, az ágit. prop. és a terv pénzügyi és kereskedelmi.- valamint az adminisztratív osztályokra. Hiányoljuk, hogy a Központi Vezetőség titkárai osztályvezetői és osztályvezető helyettesei nagyon ritkán, vagy egyáltalában nem jönnek megyénkbe. Egyes elvtársak a pártközpontban még mindig nem tudnak elszakadni az íróasztaltól. Hónapszám nem járnak ki területre s ezért csak papírból, jelentésből ismerik az életet. Nem lehet csodálni, hogy ilyen körülmények között irodaszaga van munkájuknak. Munkánk megjavításához kérjük a Központi Vezetőség titkárainak, osztályvezetőinek konkrétabb segítségét és helyszínen való ellenőrzését.

Befejezésül elvtársak!

A beszámoló élesen felvetette £ párt egységének fontosságát. A borsodi kommunisták nem fogják kímélni erejüket, még jobban megszilárdítsák pártszervezetek egységét és egyemberként sorakoznak fel a KV mögé. Minden erőnkkel dolgozni fogunk a kongresszus határozatának végrehajtásáért és becsülettel helytállunk a szocialista építés borsodi frontszakaszán. (Nagy taps)

Kliment Jetremovics Vorosilov elvlars beszéde

Kedves elvtársak!

Engedjék meg, hogy átadjam kongresszusuknak és az Önök személyében a Magyar Dolgozók Pártjánál? és az egész magyar népnek a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép forró, testvéri üdvözletét! (Hosszú taps.)

A Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa a szabad népi demokratikus Magyarország fennállásának tizedik esztendeje kezdetén ült össze. A magyar nép az évek során a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével nagy sikereket ért el az ország arculatát gyökeresen megváltoztató, új, szabad élet építésében. A magyar nép sikerei fényesen bizonyítják a népi demokratikus rendszer, a munkásosztály által vezetett dolgozó tömegek hatalmának nagyszerű életerejét.

Ezzel kapcsolatban helyénvaló visszaemlékezni Magyarország közelmúltjára, az akkor leigazolt, függőségben lévő és. elmaradott félfeudális országra. A magyar nép több mint négyszáz évig sínylődött az ország életerejét gúzsbakötő, idegen hódítók rabságában. A szabadságszerető magyar nép évszázados elkeseredett harcot vívott a nemzeti fel- szabadulásért, hazája szabadságáért és függetlenségéért. A magyar földet bőven öntözte legjobb fiainak, e szent felszabadító harc hőseinek vére. A nagy Petőfi mély lelkifájdalommal írta:

Van-e egy marék föld a magyar hazában,

Amelyet magyar vér meg nem áztatott?

Magyarország az első világháború után formálisan önálló állam lett. De ez nem hozta meg a magyar népnek az idegen függőség alól való felszabadítását. A magyar nép folytatta hősi harcát nemzeti és társadalmi felszabadulásáért. De Magyarország akkori urai a bárók és a kapitalisták, az idegen beavatkozók segítségével vérbefojtották az 1919-es proletárforradalmat. Magyarország az imperialista nagyhatalmak gazdasági rabságába került; ezeknek érdekei gyökeresen ellentétesek voltak a magyar nép érdé keivel. Az imperialista nagyhatalmak minden erejükkel igyekeztek feltartóztatni az ország gazdasági és kulturális fejlődését, s rabló céljaikért örökös elmaradottságra akarták kárhoztatni az országot.

A magyar nép sohasem felejti el hogy a magyar földesurak és kapitalisták a külföldi imperialistákkal együtt mily kegyetlenül elnyomták és kizsákmányolták a Horthv-rend- szer sötét éveiben, a véres fasiszta rendszer éveiben. Magyarország ezekben az években hírhedt volt, mint a munkanélküliség és a néptömegek elszegényedésének az országa, ahol a dolgozók százezrei éhezve és nyomorogva tengődtek.

A népellenes Horthy-klikk, Magyarországot nemzeti érdekei ellenére. a magyar nép akarata és kívánsága ellenére a rabló hitleri blokkba kényszerítette, a Szovjetunió elleni bűnös háborúba taszította és ezzel nemzeti katasztrófa szélére sodorta az országot. Ettől a nemzeti katasztrófától mentette meg a magyar nemzetet a hős szovjet hadsereg. (Nagy taps-) A Szovjetunió fegyveres erői kemény harcokban megsemmisítették a Magyarországot megszállva tartó német fasiszta csapatokat és 1945 április 4- ére teljesen felszabadították a magyar földet a hitleri hódítóktól. Ez a nap lett a magyar nép igazi szabadságának születésnapja, történelmi sorsa gyökeres fordulópontjának kezdete. (Taps.)

Sztálin elvtárs, Lenin ügyének nagy folytatója ezt mondotta a Szovjetunió népeinek a hitleri Németország és cinkostársai ellen vívott háborúja igazságos, felszabadító jellegéről:

,.A mi háborúnknak nincsenek és nem is lehetnek olyan céljai, hogy ráerőszakoljuk akaratunkat és saját rendszerünket azokra a rabigában sínylődő szláv népekre és Európa más népeire, amelyek tőlünk várják segítséget. A mi célunk az, hogy segítsük ezeket a népeket a hitleri zsarnokság ellen vívott felszabadító, harcukban, s azutáir teljes. szabadságot; adjunk nekik, hogy saját földjükön úgy rendezzék be életüket, ahogyan akarják. Semmiféle beavat kozást más népek belső ügyeibe!“

S valóban a magyar népnek a hitleri megszállóktól és csatló saiktól való felszabadulása eredményeként sok évszázados történelme során először nyílt lehetősége arra, hogy önállóan döntsön sorsáról. Megvalósultak a nemzeti függetlenségről, a szabad és boldog életről szőtt évszázados álmai. A földesurak és a kapitalisták gazdasági és politikai uralma, a külföldi tőke elnyomása alól teljesen felszabadult magyar nép előtt a gazdasági és a kulturális felemelkedés olyan távlatai nyiltak meg, mint történelme során még soha. A mun ka szeret étéről, állhatatosságáról és tehetségéről híres, dicsőséges magyar nép a népi hatalom ide jen hatalmas eredményeket ért el.

A Magyar Dolgozók Pártja, amely a nép legjobb fiait egyesíti Marx. Engels, Lenin és Sztálin zászlaja alatt, elvezette az országot az új társadalmi rend megteremtésének, a szocializmus építésének útjára.

Megszűnt a régi Magyarország elnyomó és kizsákmányoló rendszerével a munkanélküliség és az „embervásárok“ rémségeivel együtt már a múlté. Az országutakon kóborló és munkát kereső .hárommillió koldus“ Magyarországa, mindez elmúlt, hogy soha többé ne térjen vissza.

E rövid történelmi időszak alatl Magyarország elmaradott igrárországból fejlett szocialista iparral és haladó kultúrával •endelkező országgá vált.

Ma a fejlett iparral rendelkező népi demokratikus Magyarországon minden szükséges feltétel megvan, hogy a dolgozók élet- színvonala a lehető legrövidebb dő alatt mindinkább emelkedjék, minthogy a dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális zükségleteinek maximális kielégítéséről való gondoskodás a Magyar Dolgozók Pártjának legfőbb törvénye, mint minden párté.

mely népének igazi érdekeit fejezi ki.

A Magyar Dolgozók' Pártja helyesen vallja, hogy ezt a feladatot csak a mezőgazdaság rohamos* fellendítésével lehet, megoldani,

A nagy Lenin arra tanított bennünket, hogy minden pillanatban tudnunk kell, hogyan találjuk meg az események történél- , mi láncolatának azt a láncszemét, „amelyet minden erőnkkel meg kell ragadnunk, hogy kézben tarthassuk az egész láncot s szilárdan előkészíthessük az áttérést a következő láncszemre“. Magyarország gazdasági fejlődésének ilyen döntő láncszeme jelenleg a lakosságot élelmiszerrel és a könnyűipart nyersanyaggal ellátó mezőgazdaság fejlődése E nagy és bonyolult feladat megoldása a magyar dolgozók minden rétegének létérdeke. Ez az egesz nép ügye.

A Magyar Dolgozók Pártja al- tál megadott mezőgazdasági fejlesztési terv a következő évekre megszabja a mezőgazdasági termelőszövetkezetek további szervezeti-gazdasági megerősítését és fejlesztését, mint a haladás alapját a népgazdaságnak ebben az ágában s nem feledkezik meg arról sem, hogy a mezőgazdasági termelés növelése végett gondoskodni kell az egyénileg dolgozó parasztok szükségleteiről is. Mindez még jobban megerősíti a munkásosztály vezette munkásparaszt szövetséget.

Mindnyájan tudjuk, hogy a Magyar Dolgozók Pártjára varo új feladatok nem könnyűek. De kétségtelen, hogy az önok partja le fog küzdeni minden nehézségét mert tervezett intézkedései megfelelnek a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség létérdekeinek s teljes támogatásukkal találkoznak.

A magyar nép a népgazdaság és a kultúra további fellendít é- séért, a szocializmus alapjainak épü'séért vívott harcában nincs egyedül. Mint eddig, ezután is részesülni fog a szocializmust építő valamennyi nép testvéri támogatásában, a Szovjetunió népeinek testvéri támogatásában és segítségében. (Hurrá, taps.)

A Szovjetunió népei és a magyar nép történelmük folyamán sokszor támogatták egymást szabadságukért és függetlenségükért vívott harcukban.

Valamikor az oroszok és a mar. a

gyúrok Kelet-Európa inás pépei- , vei együtt verték vissza a mony;-iu goi hordák támadásait. A XVIII. században a magyaroknak a Habsburgok gyarmatosító igája ellen irányult nemzeti felszabadító mozgalma idején Oroszország sok katonája és tisztje harcolt, a fölkelt magyar nép oldalán.

Oroszország minden haladó fia forrón üdvözölte a magyar népet, . amely az 1848—49-es dicső forradalomban Kossuth, Petőfi, Táncsics és más népi hősök vezetésével harcra kelt külföldi és hazai elnyomói ellen. I. Miklós orosz cár, a forradalmi mozgalom fejlődésétől halálosan megrettent „Európa zsandárja“ segír tette az osztrák elnyomókat, hogy elfojtsák a magyar nép hűt si felkelését. Az orosz nép igazi képviselői, a forradalmi demokraták, a kiváló orosz férfiak, ‘ mint Herczen, Csernyisevszkij, az akkori orosz társadalom haladó rétegének érzéseit fejezték ki, amikor felháborodva megbélyegezték az orosz cárizmusnak a magyar néppel szemben elkövetett szégyenletes cselekedetét. A magyar nép szabadságharca együttérzést keltett a cári hadsereg néhány egységének katonái és tisztjei közt is. Mint ismeretes, egy csoport orosz katona és tiszt Guszev kapitány vezetésével megtagadta, hogy rdsztvegyen a magyar szabadságharc leverésében, ezért bíróság elé kerültek és kivégezték őket.

Oroszország és Magyarország népeinek barátsága különös erővel nyilvánult meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom éveiben. A szovjet emberek soha nem felejtik el. hogy a magyarok ezrei harcoltak a Vörös Hadsereg soraiban és sokan életüket adták a világ első szovjet köztársaságának védelmében. (Taps.)'

A szovjet nép 1919-ben óriási lelkesedéssel és örömmel fogad- ta a mno-var proletárforradalom írvőzelméről és a tanácshatalom kikiáltásáról szőlő hírt. A nagy Lenin Szovjetoroszország nevében ezt írta a magyar munkásoknak: ..önök az egyetlen törvényes. igazsáeros, valóban forradalmi háborút vívják, az elnyomónak' háborúiét az elnvomók" ellen, a dolgozók háborúját a ki- zsákmányolók ellen, a szocializmus győzelméért folyó háborút',

(Folytatás a 3. oldalon.)