Észak-Magyarország, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-25 / 122. szám
4 ÉSZAKMAGYARORSZAG Kedd, 1951. május 25. A Magyar Dolgosók Pártja Központi Vezetőségének beszámolója (Folytatás a 3. oldalról.) lis felmérése alapján kell fejleszteni az ipari termelést, továbbfejlesztve a termelési eszközök termelését, biztosítani kell az első ötéves tervidőszakhoz képest a könnyűipar és élelmiszeripar termelésének meggyorsítását, gyorsabb ütemben és nagyobb mértékben kell fejleszteni a lakosság ellátását szolgáló fogyasztási cikkek gyártását nemcsak a köny- nyű- és élelmiszeriparban, hanem a nehéziparban is. Biztosítani kell a szocialista felhalmozás olyan alapvető forrásait, mint a munka termelékenységének emelése, a termelés, az építkezés, a szállítás, az áruforgalom önköltségének, illetve költségének, valamim az igazgatás költségeinek csökkentése, a pazarlás, a fölösleges kiadások megszüntetése és különösen a legszigorúbb takarékosság, nemcsak a népgazdaságban, hanem a népi demokrácia minden területén. A második ötéves terv az iparban. a mezőgazdaságban, a közlekedésben, az áruforgalomban a minőségi munka, a minőségi színvonal emelésének terve legyen. A második ötéves tervben a termelésben, a szállításban és a termelt javak for- galombahozatalánál fokozottabb mértékben kell érvényesíteni a korszerű technika, tudomány és gazdaságosság szempontjait. A második ötéves terv időszakában meg kell változtatni az első ötéves terv időszakához képest a felhalmozás és a fogyasztás arányát, a fogyasztás, mindenekelőtt a dolgozók közvetlen fogyasztása javára. Hymodon is biztosítani kell, hogy a lakosság életszínvonalának emelése a tervben előírt mértékben megvalósuljon. A második ötéves tervidőszakban a népgazdaság fejlesztését elsősorban nem nagyszámú új üzem létesítése, hanem főként a meglévő termelő és szállító apparátus fokozottabb és gazdaságosabb kihasználása, s a közlekedési hálózat, mindenekelőtt a vasút korszerűsítése révén kell megvalósítani. A második ötéves tervidőszakban biztosítani kell, hogy iparunkhoz, különösen vaskohászatunkhoz és gépgyártásunkhoz szükséges legfontosabb nyersanyagok, a koksz és a vasérc eddiginél nagyobb hányadát magunk termeljük. Kulcskérdésként kell kezelni és véglegesen meg kell oldani a lakosság, a népgazdaság és az ipar zavartalan ellátását villamosenergiával, fémmel, folyékony üzemanyaggal, a termelés megfelelő fokozása révén. A második ötéves terv időszakában meg kell erősíteni és tovább kell fejleszteni — a reális szükségletnek és a népgazdaság teherbíró- képess’égének megfelelően — honvédelmünket és államvédelmünket. A második ötéves terv irányelveinek megállapításánál és a terv kidolgozásánál nagyobb mértékben kell számolni országunk sajátosságaival, természeti, gazdasági adottságaival, a népgazdaság különféle ágainak hagyományaival, a rendelkezésre álló szakképzett munkaerővel és műszaki káderekkel, mint az első ötéves tervnél történt. Mjnde- nekelőtt a népgazdaság azon ágait kell fejleszteni, melyeknek fejlesztéséhez országunk megfelelő alapokkal rendelkezik, nyersanyagban, tapasztalatban. szakképzett munkaerőben, s amely termelési ágaknak fejlesztése leginkább megfelel népünk életérdekeinek. A második ötéves terv megvalósításának eredményeként a jelenleg elmaradt mezőgazdaság felzárkózik a szocialista iparhoz, a népgazdaság egészében uralkodóvá válik a termelés szocialista rendje, általánosan érvényre jut népgazdaságunkban a szocializmus alaptörvénye. Mindezzel lerakjuk a szocializmus alapjait országunkban. (Hosszantartó, lelkes taps.) IV. A népi demokrácia társadalmi és államrendjének további megszilárdulása Szocialista építésünk és népgazdaságunk növekedése természetszerűleg kihatott társadalmunk fejlődésére is. Ezt a fejlődést az jellemzi, hogy gyorsan ■'« a dolgozók száma, ezen belül még gyorsabban nő az ipari munkásság és az értelmiség, viszont a szocialista iparosítás és a mezőgazdaság gépesítésének hatására csökken a parasztok szánta. Számszerűleg ez a fejlődés abban mutatkozik meg, hogy 1949 január elsejétől 1954 január elsejéig az ország összes keleseinek száma 3,910.400 főről 4 millió 400.000 főre nőtt, azaz 489 000 fővel, 12.5 százalékkal emelkedett. Ugyanezen időszak alatt az ipar és a kereskedelem államosítása,, valamint a termelőszövetkezetek fejlődése következtében a szocialista szektor keresőinek szánta 1,170.100 főről 2.946.400 főre, 1,776.300 fővel, 151.8 százalékkal emelkedett. A parasztok száma ezidő alatt 230 ezerrel, 11.7 százalékkal csökkeni. E csökkenésben a túlzott iparosítás szívó hatása is mutatkozik. A bérből élő fizikai munkások száma ez öt év alatt 1.200.000 főről 1,660.000 főre. tehát 460 ezerrel, több mint 38 százalékkal emelkedett. Az értelmiség számszerű fejlődésére bizonyos támpontot ad az a tény, hogy jelenleg ötször annyi az egyetemi és főiskolai hallgatók száma, mint 1938-ban volt. Nem kétséges, hogy társadalmunk leggyorsabban növő rétege az értelmiség, ez a jelenség a szocialista fejlődés velejárója, egyben mutatója egész népünk kulturális színvonala emelkedésének. Önálló kisiparos ez év januárjában nem egészen hatvanezer volt, önálló kiskereskedő 4600. Az egyénileg dolgozó parasztok, az önálló kisiparosok és kiskereskedők ez év január elsején 17.000 munkást és alkalmazottat foglalkoztattak. Az önálló kisiparosok a nemzeti jövedelem 0.7 százalékát termelték, a kereskedők a kereskedelmi forgalom egy százalékát bonyolították le. A felsorolt számok azt mutatják. hogy az utolsó öt év alatf tovább erősödött és növekedett a népi demokrácia szocialista alapja, tovább csökkentek a kapitalista maradványok, ami a magyar dolgozó nép egységének és összeforrottságának további megszilárdítását eredményezte. Ez az egység nyilvánult meg a múlt évi országgyűlési választásokon, ahol dolgozó népünk szinte egyemberként sorakozott fel a népi hatalom célkitűzései mögé. Az elmúlt esztendők legfontosabb változása az ipari munkásság «zárnának, súlyának és jelentőségének megnövekedése. Ezt a munkásosztályt, egyre inkább a népi demokrácia*, a-saootalisía. építés neveli és formálja. A munkásosztály fiai elölt szabad ma minden pálya. A magyar munkásosztály a szocialista iparosítás következtében megerősödött, koncentrálódott, vonzóereje meghatványozódó) t s most már nemcsak történelmi szerepénél, de műveltségénél és számánál fogva is hivatott vezető, hegemon erő hazánkban. (Taps.) Megváltozott a dolgozó parasztság is. Egyrésze a termelő- szövetkezetek útján már megkezdte a szocializmus építését a falun ős az ipari munkássággal vállvetve erősíti népi demokráciánk alapjait s szorosabbra fűzi a munkás-paraszt szövetség szálait. Az egyénileg dolgozó parasztság is más, mint a felszabadulás előtt volt. Népi demokráciánk vívmányainak, nemzetünk gazdasági és kulturális eredményeinek a parasztság is egyenjogú részese és élvezője. Ennek megfelelően az egész dolgozó parasztság ma gazdagabb, politikusabb, műveltebb, igényesebb. Megnőtt szemhatára s ma jobban értékeli, mint bármikor azelőtt, a munkás-paraszt szövetséget. Az új szakasz politikája, mely a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban az egész dolgozó parasztságnak segítségére siet, meggyőzte az egyénileg dolgozó parasztokat arról, hogy a párt és a kormány felismeri, őszintén feltárja és kijavítja a hibákat, melyeket a gazdaságpolitikában elkövet élt s ezzel újra szorosabbra fűzi a munkás-paraszt szövetséget. A mi viszonyainkra is áll az, amit Lenin az orosz parasztságról mondott: „A parasztság elégedetlen lehet hatóságaink munkájának egyik vagy másik részletével, léhetséges, hogy panaszkodik rá. Ez természetesen lehetséges, és elkerülhetetlen, mert apparátusunk és állami, gazdasági szervezőiünk még túlságosan rossz ahhoz, hogv ennek elejét vegyük, de mindenesetre teljesen kizárt, hogy komolyan elégedetlen legyen velünk _ az egész parasztság." (Lenin művei 33. köt. 424. old.)’ A mi parasztságunk elégedetlensége is hasonló. Bosszantja, ha a tanács ridegen bánik vele ha a bürokrácia zaklatja, ha a szövetkezetben nem tudja megvásárolni azt, amire szüksége van. De ha ez a parasztság a múltra gondol, a Horthy idők három millió koldusára, az embervásárok megalázott' népére, a csendőr, a szolgabíró és a nagybirtok uralmára, a kulák basás- kodáew«,. fuva, i*ra»a*i előtt zárva volt a felemelkedés minden útja, hogy ő is, gyermekei is ki voltak rekesztve a kultúrából, a nemzet életéből, hogy n.aga a paraszt név is megvetést és elnyomottságot fejezett ki s összehasonlítja mindezt a jelennel, úgy a választás nem kétséges: azok oldalán áll, akik az át- kos múlttól megszabadították. A parasztság túlnyomó többsége azt a népi demokráciát választja, mely szélesre tárta előtte kapuját, mely megbecsüli őt és munkáját és bevonja minden területen az állam- épités minden ágában. A parasztság saját tapasztalatából meggyőződött róla, hogy a tőkés diktatúránál sokkal jobb a népi demokrácia, a proletárdiktatúra s e meggyőződése mellett szilárdan kitart. (Hosszantartó lelkes taps.) Értelmiségünk zömének nincsenek már kételyei arra nézve hogy megtalálja-e helyét a népi demokráciában, bár egv kis része még visszafelé tekint. A régi értelmiség túlnyomó többsége meggyőződött róla, hogy a népi demokrácia nagyra értékeli megbecsüli a hazájához hű értelmiség munkáját, olyan lehetőségeket nyújt képességei kifejlesztéséhez, amiről a tőkés időben szó sem lehetett. A népi demokrácia jó munkájának hatására azoknak a polgári elemeknek jelentékeny része mely kezdetben kritikusan, sőt ellenségesen nézte az új fejlődést becsületesen beilleszkedett az építés munkájába. Minél egységesebb és .szilárdabb a népi demokrácia társadalmi és állami rendje, annál szukebb területre szorulnak össze a megvert régi. tőkés rend olyan maradványai, melyek nem tanulnak a fejlődésből s változatlanul ellenséges magatartást tanúsítanak: volt gyárosok, bankárok, nagykereskedők, spekulánsok, kulákok, kártevők, a nóp- vagyon meglopói, a szocialisla építés szabotálói. Ezek az elemek itt nyüzsögnek köztünk, nem felejtették el a múltat’, nem tették le a fegyvert, nem adták fel a reményt, hogy külföldi segítséggel még visszanyerjék elvesztett hatalmukat. De a népi demokrácia növekvő ereje óvatosságra kényszeríti őket; sokan közülük már elhelyezkedtek a különböző intézményekben, vállalatoknál, az építkezéseken, az állami gazdaságokban, s onnan folytatják most már mint „dolgozók", szívósan, alattomosan aknamunkájukat a népi demokrácia aláásá- sára. Az osztályharc tapasztalatai azt, mutatják, hogy az ellenség fokozódó elkeseredéssel védi még megmaradt területét és így megpróbálja visszanyerni azt, amit elvesztett'. Ebben a törekvésben támogatják az imperialisták, akik százféle úton- módon sietnek szorongatott ügynökeik segítségére, bátorítják őket, megpróbálnak nyomást gyakorolni társadalmunkra, hogy ezzel is köny- nyítsen hazai cinkosaik helyzetén. Ezt tapasztalhattuk a múlt évben, amikor az ellenség az olyan helyes intézkedéseket, mint az amnesztia, az internálások megszüntetése, a begyűjtési és adóhátralékok elengedése, azonnal igyekezett félremagyarázni, a maga hasznára fordítani és úgy beállítani, hogy e rendszabályok a népi hatalom gyengeségének a jelei. A kulákok a falun rögtön aktivizálódtak, támadást kezdtek a termelőszövetkezetek ellen, arra biztatták a parasztságot, hogy ne teljesítse a beadást, ne fizessen adót, s akkor az idén is el fogják engedni. A gyárakban megbúvó ellenség a tervteljesítés, a munka- és termelési fegyelem ellen agitált. Az ellenség agitációját megköny- nyítette, hogy pártszervezeteink, tanácsaink, állami szerveink megengedhetetlen liberalizmust tanúsítottak ebben a helyzetben és nem léptek fel kellő eréllyel az ilyen jelenségekkel szemben. Az ilyen ellenséges támadások és kísérletek visszaverése nemcsak állami feladat, sőt gyakran az állam el sem tudja végezni, mert nem egyszer olyan álcázott formában jelentkezik, melynek leleplezését csak politikai eszközökkel, párttagjaink és pártszervezeteink, de a népi demokrácia minden hívének felvilágosító munkájával lehet elérni. Jóidéig azonban sajtónk és agitációnk túlságosan aláhúzta mindazt, amit a párt és a kormány intézkedései nyújtottak, de elhanyagolta annak kihangsúlyozását, hogy a nép anyagi jólétének emelkedéséhez elválaszthatatlanul hozzátartozik »z állampolgári fegyelem megszilárdítása, az állampolgárt kötelességek teljesítése, valamint a kártevők, a rendbon' Némi javulás ezen a téren csak az utolsó időben mutatkozik, de közben az ellenséges aknamunka elég komoly károkat okozott népi demokráciánk politikai és gazdasági életében. Pártszervezeteinknek, párttagjainknak, a népi demokrácia minden hívének résen kell lennie és éberen kell őrködnie, hogy az osztályellen- ség bármilyen megnyilvánulását azonnal felismerje és visszaverje. Az éberséget a népi demokrácia jelenlegi tójlődési szakaszán tehát fokozni kell. De ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy ez az éberség ne öltse fel általános bizalmatlanság és gyanakvás formáját azokkal szemben, akik a felszabadulás előtt nem álltak a mj oldalunkon, vagy a Horthy-rendszer különböző szervezeteinek voltak tagjai. A felszabadulás óta eltelt évek eredményei —■ mint mondottuk — az ilyen emberek zömét meggyőzték a népi demokrácia igazáról. Közülük nagyon sokan a népi hatalom híveivé váltak, őszintén együttműködnek velünk a szocializmus építésén. Ugyanakkor gyakran tapasztalható, hogy azok az elvtársak, akik a párt vagy állam területén kádermunkával foglalkoznak. ezt a fontos tényt nem egyszer figyelmen kívül hagyják és ezzel eltaszítják az átnevelődő, hozzánk fejlődő kádereket. Az éberséget nem egv elvtárs túlzott bizalmatlansággal, gyanakvással helyettesíti, s ilyen esetekben a káderekkel való foglalkozás szinte a kihallgatás, vagy a nyomozás jellegét ölti fel, s több kárt okoz, mint hasznot. Az éberség eltorzulása mutatkozik az olyan káderes, vagy személyzeti osztályvezető munkájában is, aki az új erők munkábaállításánál elsősorban a saját biztonságát tartja szem előtt akit folyton gyötör a félelem, hogy hátha melléfog, s akkor őt fogják felelősségre vonni, s ezért annyira óvatos, hogy túlzott elővigyázatossággal visszaveti, hátráltatja az eléje kerülő káderek fejlődését. Ki kell küszöbölnünk az ilyen jelensé- geket, melyek zavarják az annyira szükséges, helyes éberséget, s ugyanakkor nehezítik, hogy a népi demokrácia minden polgárát oda tudjuk állítani, ahol a legeredménye- sebben dolgozhat a szocializmusért. Népi demokráciánk társadalmi és údamrendjének további megszilárdulásával párhuzamosan erősödik honvédségünk is, hazánk függetlenségének, békés építőmunkánknak ore és biztosítéka. Növekszik a honvédség egészséges harci szelleme, tudása, fegyelme, ütőképessége. A népi demokrácia egyik fontos feladata a fejlődése erőteljes támogatása: az ifjúság hazafiságra nevelésénél ennek megfelelően ki kell emelni a honvédelem fontosságát és jelentőségét. (Taps.) Rákosi elvtárs ezután a tanácsok munkájával foglalkozott, majd így folytatta: a népi demokrácia mostani fejlődési szakasza új tartalmat, új lehetőséget és új jelentőséget ad a Népfrontnak. Ez év végén lejár a helyi tanácsok négyéves mandátuma és az új tanácsok megválasztása csakúgy, mint a múlt évi országgyűlési választások és a kormány megalakítása, a Népfront jegyében fog lefolyni. Ez a Népfront, mely természetesen nem jelenti a régi pártkoalició felújítását, pártunk vezetésével a szakszervezetektől a termelőbizottságokig, a meglévő tömegszervezeteket fogja össze. A Népfront, mint a legszélesebb tömegeket átfogó társadalompolitikai szerv jelentékeny mértékben elő fogja segíteni nemzetünk politikai és morális egységének további megszilárdulását és nagy lépést jelent előre a szocializmus építésének útján, (Lelkes taps.) V. A népi demokrácia kulturális fejlődése Általános fejlődésünk eredményei e területen is megmutatkoznak. Népi demokráciánk kulturális eredmény ei fokozatosan megváltoztatják népünk világnézetét, kiszélesítik műveltségét, emelik öntudatát, gazdagabbá, sokoldalúbbá teszik életét. Néhány kiragadott számadat szem lélteti a fejlődést. 1938-ban 8152 mű jelent meg nyomtatásban, 17.272.000 példányban, 1953-ban 18.767 mű 51.079.000 példányban. A rádió előfizetők száma 1938-ban 419.200 volt, jelenleg meghaladja az egymillió- egyszázezret. A rádió különösen a falun terjed. Már folynak a magyar televízió kísérleti adásai is. Népünk műveltségének kiszélesedését legjobban a közoktatásügy fejlődése tükrözi. Jelenleg háromszor annyi tanuló szerzi meg az általános iskola nyolc osztályának megfelelő képzettséget, mint a háború előtt. Ugyancsak háromszorosára emelkedett a középiskolások és ötszörösére az egyetemi és főiskolai hallgatók száma. A közép- és főiskolai diákok többsége munkás és paraszt származású: népi demokráciánk megteremti saját értelmiségét. A lakosság növekvő kulturális igényei megkövetelik a közoktatás- ügy minőségi fejlesztését. Mindenekelőtt ki kell szélesíteni és meg kell szilárdítani az egész közoktatás alapját: az általános Iskola rendszerét. Különösen a falusi és tanyai iskolák fejlesztésével kell meggyorsítanunk a szaktanerőkkel ellátott nyolcosztályos általános iskola teljes kiépítését az egész országban. A művelt, kulturált, a városi lakossághoz hasonlóan széleslátókörü, öntudatos parasztság a falu szocialista fejlődésének elengedhetetlen feltétele. Az alsófokú oktatás fejlesztése kapcsán nem egyszer találkozunk olyan véleményekkel, mintha most az általános iskolák mögött másodrendű kérdésként kívánnánk kezelni a felsőoktatás ügyét. Erről tei- mészetesen szó sincs. A szocializmust építő Magyarországnak a jövőben nem kevésbé, hanem nagyohb mértékben lesz szüksége.középiskolai és egyetemi képzettségű szakemberekre, Egy pillanatra sem tévesztjük szem elöl, hogy az egyetemi hallgatóság munkás, paraszt többsége az oktatásügy demokratizálásának legalább oly nagy, vagy nagyobb diadala, mint az általánossá tett általános iskola. Az általános iskola nyolc osztálya nemcsak cél, hanem eszköz is: a legtehetségesebb fiatalok számára út a közép- és főiskolai műveltség felé. Továbbra is teljes mértékben időszerű a magasabbfokú oktatás fejlesztése, de a jelen helyzetben nem a mennyiségen, hanem a minőségen van a hangsúly! Az oktatás ismeretközlő feladatai mellett előtérbe kell állítani az iskola nevelő feladatait. Ahhoz, hogy pedagógusaink megfelelhessenek a fokozódó kotok. « szabotálok leleplezés« fcy petelmenseeknek,-a család,» t»*a sadalom részéről nagyobb támogatásra és megbecsülésre van szükségük. Az oktatás tartalmát tekintve az tárgyi ismeretek szilárd kialakítása mellett nemzeti kultúránk értékeinek: a magyar nyelv, irodalom és történelem oktatásának elmélyítésé; . re kell törekedni. A népi demokrácia jó munkájának eredményei mutatkoznak meg a testnevelés, a sport fejlődésében és azokban a sikerekben, melyeket a magyar sportolók a nemzetközi versenyeken elértek. Ezek a sikerek erősítik a népek békés együttélésének szellemét és növelik a rokon- szenvet nemcsak a magyar népi demokrácia, de az egész béketábor iránt. (Lelkes taps.) Ifjúságunk hazafias nevelését nemzeti művelődésünk és történelmünk gazdagabban feltárt örökségével kell megalapozni. *z iskolai oktatómunka helyesen hangoztatja, hogy büszkék vagyunk Budai Nagy Antal, Dózsa György, Hunyadi János, Zrínyi Miklós, Thököly Imre, Rákóczi Ferenc, az 1848 és az 1919 hősi hagyományaira, melyek mind egy-egy lépést jelentettek népünk évszázados felszabadító harcában. A történelmi fejlődés azonban nemcsak forradalmi ugrásokból, hanem a forradalmat előkészítő békés fejlődés, a reformok szakaszaiból is all, amelyeknek meg vannak a maga hősei. Oktató munkánk foglalkozzon ennek megfelelően Apáczai Cseri János, Tessedik Sámueb Bolyai Farkas, Széchenyi István, Eötvös Lóránd és a magyar társadalmi haladás, a magyar t*i domúny és technika más úttörőivel is. Túl a közoktatás kérdésén, hadd szóljak ezzel kapcsolatban néhány szót népünk hazafias neveléséről. A szocialista hazaszeretet népi demokratikus hazánk szeretető nálunk egyre szélesedik és mélyül, de még nem hatja át kivétel nélkül az egész dolgozó népet. Oktatásügyünk, tankönyveink előreszaladnak, ha ezzel nem számolnak. De annál inkább építhetünk az egész népben régtől élő demokratikus hazaszeretet hagyományaira és azokra a nagv eredményekre, amelyeket tíz év alatt e hazafias eszmélyekből máris valóravál- toUunk. A szülőföld, a haza szeretet«, felvirágzása és békéjének védelme kivétel nélkül mindenkit' mellénk állít, aki büszke arra, hogy a haza végre szabad, művelt és erős. Az a mélyreható változás, mely az utolsó években a népi demokrácia minden területén végbement, fejlesztőn hatott a tudó» (Folytatás as & oldalon*