Észak-Magyarország, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-13 / 112. szám

tstSKwarnamsase s 'JPártélef Hogyan segíti a kongresszusi versenyben a farkaslyuki vállalat pártbizottsága a bányászok és műszakiak jó együttműködését Á bányaibejárat előtt estéről-estére kigyullad a terv teljesítését jelentő vörös csillag. Sokat elnézik ezt a rubintos fényt a farkaslyuki bányá­szok. Az égő csillag jó munkájukat hirdeti. Január óta nap nap után 105, 110 százalékra teljesítik tervü­ket. Az első negyedévben 3840 ton­na szenet adtak terven felül a nép­gazdaságnak. A farkaslyuki vállalat az Ózdi Szénbányászati Tröszt legjobb üze­me. Büszkék is erre a bányászok. Nem lehet azt mondani azonban, hogy az eredményektől elbizakod­tak. Tudják, hogy a kongresszusi versenvzászló elnyeréséért még sokat kell tenni. Márpedig ezt el akarják nyerni. Er­ről beszélnek a bányászok a műszak megkezdése előtt, az asszonyok a piacon, boltokban. A kongresszusi versenyzászlóért dolgozik az egész bányatelep. A farkaslyukiafc eddigi munká­jukkal megmutatták, hogyan lehet egyenletes termeléssel biztosítani ° havi, a negyedévi előirányzat túltel­jesítését. Ami úgyszólván legtöbb bányavállalatnál fellelhető: a hóvégi „hajrá*', a farkaslyukiaiknál már ;s- meretlen. Megyénk bányavállalatai sokat tanulhatnak a farkaslyukiak- tól. Ezért érdemes közelebbről meg­vizsgálni munkájukat. Az elmúlt évben a farkaslyuki vál­lalatnál nehezen ment a munka. A bányászok a legnagyobb erőfeszíté­sek árán tudták csak teljesíteni ter­vüket. Ennek egyik oka volt, hogy a bánya rendkívül nedves, a másik oka az állandó nagy nyomás. Egyre kevesebb bányász tudott szenelni, a fenntartáshoz kellett beosztani őket. Átszervezésre volt szükség. Erre az előkészületet már a múlt év végén megtették. A műszakiak, a bányá­szokkal együtt több megbeszélést tartottak, hogyan lehetne megjaví­tani a munkakörülményeket. Az egész üzemet öt körletre szerelték át. A körletvezetők már az év elején megkapták egész évi elővájási és fejitési tervüket. A körletvezetők így előre megadták a munkacsapa­toknak, s a brigádoknak is a tervet. A munkakörülmény megjavítására a dolgozók javasolták, hogy az addigi befelé haladó - frontfejtések helyett, ahol lehet, térjenek át a hazafelé haladó frontfejtésre. Ezáltal a nyo- jnást mindig maguk mögött hagyják. A műszaki vezetőség elfogadta a dolgozók javaslatát, s fgy a lejtős akna déli mezejében hazafelé haladó frontfejtést alakítot­tak ki. A dolgozók miután látták, hogy a műszakiak mindent elkövet­nek annak érdekében, hogy javítsák a munkakörülményeiket, nagyobb lendülettel láttak munkához. A kon­gresszusi verseny során számos, nagyszerű hőstett született. 470 dol­gozó tett felajánlást, s ebből már 462 teljesítette is vállalását. Március hó­napban 60 dolgozó érte el a sztahá- novista szintet, közöttük olyanok is, mint Cserő Sándor, aki mindössze 2 éve dolgozik bányában. Könnyelműség volna azt hinni, hogy Farlkaslyukon a jó szervezés­nek köszönhetik csak az eredményt. Menetközben nagyon sok nehézség, probléma vetődött fel. De — aho­gyan mondani is szokták — közös erővel, minden akadályt le lehet győzni. Az új fővágatok hajtásához egyre több cső, vitla, ventilátor kel­lett. A gépműhely nem bírt a fel­adattal. A bányászok részéről na­gyon sok volt a panasz. Itt azonban segített a pártszervezet. A gépmű­hely kommunistái megbeszélést tar­tottak, amelyen elhatározták: min­den körülmények között biztosítani kell a bányászok zavartalan mun­káját. Lent a munkahelyeken kis kéziraktárakat szereltek be, hogy géphiba esetén azonnal segíteni tud­janak. Sok baj volt a fúrógépekkel is. Gyakori volt a törés, motorleégés. Ennek oka az volt, hogy a gyengébb minőségű acélból készült fúrók nem bírták a 700-as fordulatszámot. Kő­műves Béla, a gépműhely dolgozója fogaskerékáttétel beépítésével a 700- as fordulatszámot 400-ra csökken­tette, azóta sokkal kevesebb a baj a fúrógépekkel. A termelés terén elért nagyszerű eredmények alapja az egész bányatelep Jó, kollektív munkája. Ä párt és a szakszervezet nagy se­gítséget ad a vállalat és az üzemek vezetéséhez. Gyakran tartanak együtt megbeszéléseket, amelyre a legjobb dolgozókat, sztahánovistákat is meg­hívják. Kikérik a dolgozók vélemé­nyét. A pártbizottságnak gondja van an'a, hogy a dolgozók helyes javas­latát meg is valósítsák. Márciusban nagyon sok robbanóanyagot fo­gyasztottak. Ez persze növelte az önköltséget. A pártbizottság javas­latára összehívták a lőmestereket, sztahánovistákat, s együtt megbe­szélték a robbantóanyag felhaszná­lást. A tanácskozás nem volt ered­ménytelen. Uj robbantási módszert vezettek be. Míg azelőtt az egész szénfalat egyszerre robbantották, most először a betörőlövést végzik el, utána robbantják le a falat, ezzel nemcsak azt érték el, hogy keve­sebb robbanóanyag kell, hanem ja­vult a szén minősége is, mert dara­bosabb lett. Ezzel a módszerrel áp­rilisban 7 mázsa 60 kiló robbanó­anyagot takarítottak meg, ugyanak­kor márciusban a tervet 108 száza­lékra, míg áprilisban 114-5 százalék­ra teljesítették. Több bányában húsvét hétfőjén sok volt az igazolatlan hiányzó. Far­kaslyukról pedig egyetlen bányász sem volt igazolatlanul távol. Ezen a napon 119 százalékra teljesítették tervüket. Ez azzal magyarázható, hogy a pártbizottság idejében felké­szült. Alapos, jó népnevelőmunkát végeztek a kommunisták. A pártbi­zottság amellett, hogy fokozott gon­dot fordít a termelés ellenőrzésére, nem feledkezik meg a pártmunka egyéb területéről sem. A kongresszusi versenyben kitűnt legjobb dolgozókkal erősítik a pártot. Február óta 10 tagot és tagjelöltet vettek fel. Gombár István is most lett párttag, aki kongresszusi felajánlá­sát 118 százalékra teljesítette. A legutóbbi taggyűlésen vállalta, hogy az eddigi egy csille tervenfelüli szén helyett két csillét ad műszakonkint. Azóta vették fel tagjelöltnek Barta Szalmás Viktor és Dobos Hegyi Jó­zsef elvtársakat, akik jó munkájuk­kal érdemelték ki, hogy pártunk tagjelöltjei lehessenek. Tévedés volna azt hinni azonban, hogy Farkaslyukon már nincsen ten­nivaló, különösen a szén minőségé­nek állandó javítása terén. Erre még a pártbizottság sem figyelt fel kel­lőképpen, pedig a dolgozók már be­szélnek róla. Mit jelent a szén mi­nőségének javítása, elég, ha felso­roljuk azt, hogy januárban 18 ezer forintot, február hónapban 62 ezer forintot, márciusban pedig 29 ezer forintot kellett kifizetni a különbö­ző ipari üzemeknek, mert a szén minősége nem érte el a szerződés­ben előírt kalóriát. Ebből a 109 ezer forintból sok mindent lehetne ven­ni. A toborzott bányászok szeretnék, ha mielőbb új legényszállót kapná­nak. A szállítómunkások új csilléket kémek. Amint hallottuk, nagyob'oi- tani szeretnék a strandfürdőt is. Úgy gondoljuk, a 109 ezer forintból jutna ezekre, de éppen a dolgozók dobták el maguktól mindezt. A pánt­bizottságnak, a kommunistáknak saját érdekükben, de az egész nem­zetgazdaság érdekében nagyobb gondot kell fordítaniok a minőség megjavítására. A farkaslyuki bányászok sok *szép eredményt értek el már eddig. Most a kongresszusi héten továbbra is ügy dolgozzanak, hogy a győzelmet je­lentő vörös csillag fénye estéről- estére ott ragyogjon a bánya fölött- TÖTH BERTALAN Kövessék példájukat a falvak dolgozói CS. SZABÓ BÉLA körzeti agrcnónjus. Széndrőlád. Báláit és Ládbesenvő község dolgozó parasztjainak segít és ad hasznos tanácsot, hogyan érhetnek el magasabb terméseredményt. Alig 3 hónapja van eb­ben a beosztásban, de körzetében úgy is­merik. mintha évek óta velük dolgozott volna. NAGY JÓZSEF 9 holdas dolgozó paraszt. Az I-es típusú Ui világ termelőszövetke­zetnek tagia. A neve gyakran kerül az edelénvi községi tanács dicsőségtáblájára. Nemcsak a mezőgazdasági munkát végzi nagv szorgalommal, hanem a beadási kötelezettség teljesítésében is élenjár. Termelőszövetkezet ellen izgató kulákokat Ítélt el az edeiényi járásbíróság Damak községben ifj. Tóth Ist­ván és Tóth Gyula kulákok a ta­vasszal megmetszették a tszcs sző­lőjét azzal a szándékkal, hogy a területet saját részükre elfoglal­ják. A községi tanács és a dolgozó parasztok figyelmeztették 3 kuláko­kat, hogy ne nyúljanak a közös tu­lajdonhoz. ök azonban a figyelmez­tetéssel mit sem törődve, még ifj. Füzéri István dolgozó parasztot lg rábeszélték a tsz területének meg­sértésére. Az edeiényi járásbíróság ifj. Tóth István kulákot 2 évi és 4 hónapi, Tóth Gyula kulákot 1 évi és 6 hó­napi börtönbüntetésre ítélte. Ifj. Fü­zér Istvánt — mivel hallgatott a ku­tak szavára — 10 hónapra büntette a bíróság. Uj boldog élet a szubafői Egyetértés szövetkezetben J Kanyargóm I hegyiét vezet Szu- I-----------------Jhafőre. A lankákon (mindenütt jól megművelt földek, zöldelő vetések. Lenn a völgyben halk csobogással folyik a Szuha- patak. Szerte a völgyben, s a dom­bok oldalán mindenfelé emberek szorgoskodnak, a földeken. Élénken, szaporán halad a munka a szuihafői Egyetértés termelőszövet­kezet földjén is. Varga Béla növény- termelési brigádja szép darab földet 1— 5 holdas táblát készít elő a ku­korica négyzetes vetéséhez. Arrébb a szövetkezeti asszonyok szorgos- kodnak, az őszi árpát acatolják, tisz­títják meg a gyomtól, örvendetesen megváltozott az élet ezen a tava­szon a termelőszövetkezetben. Be­szélnek is róla a faluban — az a hír járja Szuhafőn, hogy a tagság még soha úgy nem szolgált rá az Egyet­értés névre, mint most. Tavaly ilyenkor szinte mindennapos jelen­ség volt közöttük a civakodás, a széthúzás. A tavaszi munkából a tagság 50 százaléka sem vette k; a részét. Elhanyagolták a növényápo­lást is. 80 hold kukoricájuk kapá- latlan maradt, jóformán semmi hasz­nuk nem lett a hatalmas földdarab­ból. Most összehasonlíthatatlanul jobb a munkafegyelem, a közös vagyon f isz tele tbentartósa a termelősaövet- kezetben. Igen sokat fejlődött a tagság ön­tudata a kormányprogram óta. Az­zal kezdték, hogy eltávolították azo­kat, akik csak a többiek nyakán szerettek volna élősködni. De nem­régiben is kizártak két csoporttagot: Lökös Józsefet és Juhász Istvánt, mert gyakran kimaradoztak a mun­kából, nem kímélték, megdézsmál­ták a közös vagyont, I A megmaradt I 59 , esoporttag f 'pZia-Son kiveszi hászét a munkából.' Határidő előtt éőbb mint 100 holdon elvégezték a kalászosok vetését, 64 hol­don az őszi búza fejtrágyázását, A kapások nagyrészét is földbe tették már, csak a kukoricaültetéssel kés­tek meg. Igaz, hogy a hideg, esős idő hátráltatta őket. De a putnoki gépállomás is felelős a lemaradás­ért, mert nem segíti megfelelően a termelőszövetkezetet. Három erőgé­pet küldött a földjére, de azok töb­bet állnak, mint dolgoznak, minden nap elromlik egy-két traktor. El kell ismerni, hogy a gépeknek nehéz, kö­tött talajon kell dolgozni, a szövet­kezet földjeinek 95 százaléka he­gyes, dombos' területen fekszik, amelyen csak egyirányú talajműve­lést lehet végezni. — A héten még így is befejezzük 25 hold kukorica vetését, ha nem esik az eső — mondja Antal Imre tsz elnök. — Csak az a baj, hogy négyzetesen mindössze 5 holdat tu­dunk ültetni, többre nincs megfe­lelő területünk. így aztán a többi területet sorjelző után, kézikapával ültetjük be, hogy az is alkalmas le­gyen majd gépi művelésre. Minden csoporttag szívügyének tartja, hogy idejében, jól végezzük el a tavaszi munkát, kiszel Pál, Gál Ferenc és még több csoporttag például most Is családtagjaikkal együtt vesz részt a munkában. Úgy dolgozunk vala­mennyien, hogy az idén a tavalyinál jóval több jusson egy-egy munka­egységre. Jobban érvényesül a szövetke­zeti demokrácia is közösségükben, mint eddig. A veze­tőség nemcsak meghallgatja, hanem ki is kéri a tagság véleményét és a jó javaslatokat meg is valósítja. Borzi István, a csoport juhásza és még többen javasolták, hogy hozzák rendbe a legelőt és a rétet. 40 hold kaszálón már el is végezték a gyom­irtást és a talaj egyengetésit. Mint a többi munkában, ebben Is nagy segítséget adtak az asszonyok; csak­nem teljesen Ők hozták rendbe a kaszálót, özv. Demeter Pálné, Kós Istvánná, Demeter Sándomé és a többi asszony éppúgy megállják a helyüket mint a férfiak. — A múlt hónapban természetbe­ni előleget fizetett a szövetkezet. 47 darab malacot osztottunk szét a tagság között — mondja büszkén a szövetkezet elnöke. Most már az ősszel kilépett tagok is látják, hogy helytelenül, elhamarkodottan cse­lekedtek. Ragályi Gyulát, Nagy Lajost, Patkó Gábort már vissza is vettük szövetkezetünkbe; rimánkodva kértek bennünket, hogy csak még egyszer fogadjuk vissza őket. Azóta mind a hárman jól dol­goznak, s munkájuk azt bizonyítja, hogy valóban értékes tagjai lesznek szövetkezetünknek. Nem feledkezik meg a termelőszö­vetkezet az állam iránti kötelezettsé­gek teljesítéséről sem. A kongresz szus tiszteletére vállalták, hogy szeptemberre beütemezett sertésbe- adási kötelezettségüket korábban teljesítik. Ezidáig már 7 darab hí­zottsertést adtak be, 8 darabol most fogtak hizlalásra. Háromne­gyedévi vágómarhabeadási kötele­zettségüknek is eleget tettek már. Egyedül a tojásbeadással maradtak le, mivel kevés a baromfiállomá­nyuk. De vállalták, hogy az esedé­kes beadási előírást a kongresszus napjáig ebből is teljesítik. Csoport­gyűlésen úgy határoztak: a háztáji gazdaságból adják össze a tojást és ezzel teljesítik a közös beadási kö­telezettséget. Ezidáig már főbb mint 200 darab tojást adtak össze a szö­vetkezet tagjai. és a kötelesség­teljesítésben egyaránt példát mutatnak a szuha- fői Egyetértés tagjai. Napról-napra lelkesebben dolgoznak, növelik, gya­rapítják a közös vagyont, egyre na­gyobb sikerrel egyengetik a boldo­gabb élet -étjét, ^ VILLÁM Onga dolgozó parasztjai) az Uj barázda termelőszövetkezet tagiéi példamutató, eredményes munkát végeznek. Igen sok egyénileg dolgozó paraszt már kétszer is megkapálta a cukorrépát, sőt néhányan a har­madszori kapáláshoz is hozzákezdtek, _ Szívderítő dolog végignézni a gazmentes, szépen fejlődő répasorota« kai tarkított földtáblákon. Annál inkább megakad a szemlélődő tekin­tete egy gaztól ellepett, hatalmas táb la cukorrépavetésen. ötvenkilenc hold cukorrépáról van szó! Többmázsa cukor, répaszelet, melasz gaz­dagítaná ősszel egész dolgozó népünket, ha felnőne, megerősödne ez az 59 hold répa vetés. Azonban a jelek szerint a szerencsi cukorgyári cél- gazdaság nem ezt akarja. Nem ezért vetette a répát, csak úgy, tavaszi időtöltésből. Ha nem így lenne csatlakozott volna az ongai dolgozó pa­rasztok lelkes munkájához, elvégezte volna a sarabolást. Sőt még hama­rabb, mint az egyénileg dolgozó parasztok, mert hiszen a célgazdasa­gok célja elsősorban: bebizonyítani egész dolgozó parasztságunk előtt a nagyüzemi gazdálkodás előnyét. Jó lenne, ha így gondolkozna és így dolgozna a szerencsi cukorgyár cél gazdasága is. / Veszélyben a szikszói járó» elsősége a begyűjtési versenyben Ä begyűjtési versenyben a szik­szói járás a legutóbbi értékelés sze­rint magamögött hagyta a mező- csáti járást, amely hosszú ideig tar­totta az első helyet. Szikszó számára azonban most bizonytalanná vált az első helyezés, mert elmúlt heti be­gyűjtési eredménye a leggyengébb valamennyi járás között. Ugyancsak gyenge teljesítményt ért el az el­múlt héten a miskolci járás is, amely a 9. helyről a 12. helyre esett vissza. Legjobban az abaujszántói járás teljesített — már a 4. helyre küzdötte fel magát a versenyben. A községek begyűjtési versenyé­ben az első Tiszabábolna, a második helyen Edelény halad. Megyénk élenjáró termelőszövet­kezetei példát mutatnak a kongresz- szusi versenyvállalások teljesítésé­ben. A finkei Kossuth termelőszö­vetkezet egész évi hizottsertés, vá­gómarha, tej, tojás, és baromfibeadá- sát teljesítette. A csobaji Éberség tsz. szintén a tojás kivételével egész év­re eleget tett már beadásának) Ugyancsak 100 százalékig teljesített« egész évi beadását a göncruszkai Szabadság termelőszövetkezet is. A járások sorrendje az összevont értékelés alapján május 9-én a me­gyei begyűjtési hivatal értékelése szerint: 1. szikszói járás, 2. mezőcsáti 3. encsi, 4. abaujszántólj 5. edeiényi, 6. mezőkövesdi, 7. ózdi, 8. putnoki) 9. sárospataki) 10. ricsei) 11. szerencsi, 12. miskolci, 13. saujhelyi járás. Városok versenyében: 1. Miskolc, 2. Kazincbarcika, Közeledik a határidő gyorsítsák meg a gépjavítást a lemaradt gépállomások Ä nyári mezőgazdaság! munkákhoz szükséges gépek kijavításának határideje május 15. Gyorsain közeledik ez a nap, megyénk gépállomásai egymással vertél* Százalék; 9—10. hodroghalmi 1. i&jcsanálosi 100 2. tokaji 100 3—4. takta harkányi kedve igyekeznek teljesíteni a tervet, határidőre befejezni a gépek javításait. A gépállomások sorrendje a javitááS munkákban: A munkában 3—4. szerencsi 5. ricsei 6. sárospataki 7—8. mérni i7—8. baktakéki 9—10. alsóvadászt 11—12. emődi 90 11—12. mezőcsáti 99 13. vilmányi 91 14—15. aaendrői 90 14—15. mczőnyárádi 83 16. edeiényi 83 17. tiszadorogmsá 83 18. osobádi 83 19. mezőkövesed 81 . ­0, 20. hejöpapi öl , 73 21. alsozsolcaj 77 22. putnoki 77 23. ózdi 7C jj 24. sajószerntpéterl 69 67 62 60 55 i3 47 Egy nap nyereség A lcannSbarcítcai bölcsőde építkezésé* nél az egyik falon tábla hirdette: „Május 12-re az egész épületen elérjük a pincefalegyen szintjét.“ A bölcsőde építői, a 112-es MTH tanintézet második kőművei osztályét* nak fiataljai tűzték maguk elé ezt a célt■ Vállalták, hogy a kongresszus tisz­teletére Orosz József tanár vezetésével elérik a pineefalegyen szintjét. A lelkes fiatalok kiváló eredményekkel köszön­tik a kongresszust. Tanáraik, mestereik állandóan oktatják őket az építőanyag szakszerű felhasználására, az anyagiakén rékósságra. Bedolgozzák a féltégliktá is. A fiatalok közben elsajátítják a sztahánovista falazást módszereket. Mitrő Antal 266 százalékos teljesítést ért el. Boga László, Varga László és Nagy István tanulók együtt dolgoznak, egyenkint 280 százalékos átlagteljesitést érnek el. A lelkes ipari tanulók munkája nyo­món kiváló eredmény született: a le­rövidített határidő előtt egy nappal teljesítettek szavukat, május ll-én el­érték a pincefalegyen Szintet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom