Észak-Magyarország, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-13 / 112. szám

ESZÄKMAGYARORSZÄG r Hogyan segíti a kongresszusi versenyben a farkaslytiii vállalat pártbizottsága a bányászok és műszakiak jó együttműködését V*. Üj, boldog élet a szuhaíői Egyetértés tsz-ben AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X, évfolyam l%2. szám Ára 50 fillér Miskolc, 1954 málus 13, csiit örtdk ELŐRE A KÖZPONTI VEZETŐSÉG KONGRESSZUSI ZÁSZLAJÁÉRT! Kon gresszusi hét Tp ársadalmi rendünk alapja a munka. Gyakran idézzük: í,A munka nálunk becsület és di­csőség dolga. Nagy alkotásaink és a dolgozók mindennapos tetteinek fényénél látjuk, mennyire igazak ékek a szavak. Hogyne lenne becsü­let és dicsőség a munka, amikor szabad hazánkban abból népünk jó­léte, öröme, vidámsága fakad. Hogyne buzogna munkásainkban, dolgozó parasztjainkban, értelmisé- gieinkben bőséges alkotókedv, kez­deményező készség, amikor fárado­zásuk a maguk és egész dolgozó né­pünk előrehaladását, felemelkedését, gondtalan életét szolgálja. Ez ma mindnyájunk előtt világo­sabb, mint valaha. Ezt az összefüg­gést mutatják a kormányprogram megvalósulásának napról-"apra sza­porodó tényei. A munkának ez a szeir®?e és jelentősége népi demo­kráciánkban magyarázza, hogy mun­kásosztályunk, dolgozó népünk nagy ünnepeinkre és a kimagasló jelen­tőségű eseményekre elsősorban újabb eredményekkel, munkával ké­szül. Ilyen várva várt, rendkívüli je­lentőségű esemény: a III. pártkon­gresszus, a párt legfelső szervének május 24-én kezdődő tanácskozása. Munkásosztályunk ennek tisztele­tére kezdeményezte a kongresszusi versenyt, amelynek most utolsó sza­kaszához érkeztünk. Milyen források éltetik ezt a ver­senyt? dolgozó tömegek hűsége, oda­adása és szerelte pé.rtué'k iránt. Az az elhatározás, hogy a ter­melésben elért újabb sikerekkel já­rul hozzá a kongresszus nagyfontos­ságú munkájához. Az a biztos tudat, hogy minden mázsa szénnel, vassal, acéllal, minden darab géppel, szer­számmal, fogyasztási cikkel a jólét programjának megvalósítását se­gíti. Az a jóleső érzés, hogy munká­jával a Szovjetunió vezette, világot átfogó harcot, a békéért folyó küz­delmet erősíti. Ezek az érzések, ezek a gondola­tok töltötték el a Ganz Vagon és Gépgyár vezetőinek, munkásainak, mérnökeinek szivét, amikor elhatá­rozták, hogy a május 17-ével kez­dődő ünnepi műszakon — a kon­gresszusi héten — az üzem tudása legjavát fogja adni, ezzel mutatják meg a dolgozók még élesebben, még beszédesebben hűségüket és ra­gaszkodásukat a párt iránt. 17zt.k az érzések hevitették a borsodi dolgozókat is, akik izzó hangulatú röpgyűléseken tár­gyaltak a kongresszust megelőző hét­ről és maguk is úgy döntöttek, hogy ünnepi műszakokkal köszöntik népünk életének nagy eseményét és a soronkövetkező napokat nagy tel­jesítményekkel teszik feledhetetlen­né, emlékezetessé. Számok sokasá­ga hangzott el a megbeszéléseken. Számok, amelyek talán a kívülálló­nak nem mondanak sokat, száraz adatoknak tetszenek, de amelyekben a legmélyebbről feltörő igaz érzé­sek izzanak s mutatják pártunk és a munkásosztály, pártunk és a dol­gozó tömegek eítéphetetlen kapcso­latait, azokat a teremtő, alkotó kap­csolatokat, amelyekből hazánk fejlő­dése, virágzása, népünk jóléte fa­kad. A borsodi dolgozók is hozzá­szólnak a kongresszus napirendjé­hez. Tettekkel szólnak hozzá; még többet adnak tehetségükből, képes­ségeikből, szakmai tudásukból, lel­kesedésükből a boldogabb életért, a népjólét emeléséért, a párt nagy­szerű politikájának sikeréért. Nem akármiféle tessék-lássék vállalások születtek a kongresszusi hetet előkészítő megbeszéléseken, hanem olyan fogadalmak, amelyek­nek beváltása valóban erősíti nép­gazdaságunkat, gyarapítja javainkat, segíti megvalósítani a jólét program­ját. Tükrözik ezek a vállalások munkásosztályunk forradalmi önkri­tikáját is: olyan területeket ölelnek fel, olyan termelési problémákat ra­gadnak meg, amelyeknél most való­ban legjobban szorít a cipő. Az ózdi nagyolvasztómű dolgozói vállalták, hogy a kongresszus végéig 440 ton­nával túlteljesítik előirányzatukat, egyszersmind csökkentik az önkölt­séget is. A martinacéimű gyakoribb csapolásokra törekszik. A durvahen­germűben a selejtet az első negyedév­hez viszonyítva 20 százalékkal csök­kentik. A finomhengerműben a kon­gresszus megnyitásáig 500 tonna acélt hengerelnek terven felül. A minőség javítása érdekében a selej­tet 15 százalékkal a megtűrt határ­vonal alá szorítják s az Önköltséget is csökkentik. A Rorsodnádasdi Le­mezgyárban még szélesebb körben akarják alkalmazni az új technoló­giai eljárásokat s ezek segítségével a második negyedévben 90 százalék­ban elsőrendű minőségű acélt gyár­tanak. Mind ezekből, mind a többi válla­lásból kitűnik: a kongresszusi hét nemcsak a nagyobb termelés, ha­nem a jobb minőség, az olcsóbb, gazdaságosabb termelés hete is lesz. A következő napokon tapasztalható munkától is jelentős mértékben függ az, hogy a kongresszus milyen erőket vehet majd számba, milyen eredményeket összegezhet, márpedig hazánk egész további fejlődésére kihatással lesz a kongresszus által megvont mérleg; annál nagyobb lé­pésekkel és gyorsabb iramban ha­ladhatunk előre, m ifi él örvendete- sebb termelési győzelmekről beszél­hetnek majd a küldöttek. A kongresszusi versenyben xa- munkásosztályunkkal együtt vállvetve halad dolgozó parasztsá­gunk is, amely örömmel tette ma­gáévá azt a gondolatot, azt az elha­tározást, hogy a következő napokon kiváló munkával köszönti a III. pártkongresszust. Ahogy (izémékik­ben, éppen úgy termelőszövetkeze­teinkben, állami gazdaságainkban, s az egyénileg*' dolgozó parasztok kö­rében is nagy visszhangra talált a Gamz-gyóriak kezdeményezése. A torsodívánkai József Attila tsz pél­dául vállalta, hogy 50 hold cukorré­pa egyelését két napon belül telje­sen befejezi, a beadási kötelesség­nek 150 százalékban tesz eleget, s ezzel a III. negyedévi előírást is teljesíti. Megyénk dolgozó parasztsá­ga tudva tudja, hogy szép, bőséges termésre van kilátásunk, ha most minden napot, órát, minden percet kihasználva, szorgos. munkával ápolja a növényeket. A mezőgazda­ság fejlesztéséért, a Központi Veze­tőség és a minisztertanács decembe­ri határozatának végrehajtásáért fo­lyó harcban ez most a legfontosabb teendő. Ugyanígy: a kongresszus méltó köszöntése falvainkban a be­adási kötelességek példás teljesítése. A verseny minden szakaszéban rendkívül izgalmas és érdekes. Min­den résztvevő esélyes a győzelemre. A verseny utolsó szakasza azonban mindig a legérdekesebb és legizgal­masabb. Érthető, hiszen a „hajrá­ban“ a vetélkedők még jobban rá­kapcsolnak, legjobb erőiket és ké­pességeiket vetik latba a győze­lemért. A kongresszusi hétre tett sok szép ígéretnek —• a borsodi dolgozók eddigi kiváló eredményei is bizonyítják — van hitele az ország előtt. Van hitele, mert olyan munká­sok, dolgozó parasztok, ipari és me­zőgazdasági szakemberek adták sza vukat, akik sokszor megmutatták már, milyen értékes alkotásokra ké­pesek dolgozó népünk életszínvona­lának emeléséért, hazánk erősíté­séért. Van hitele, mert a megtisztelő zászlókért folyó nagyszerű küzde­lemben olyan kommunisták járnak élen, akik számosízben bebizonyítot­ták: méltóak a párttag magasztos cí­mére A borsodi dolgozók érdeklődéssel olvasták, megszívlelték és követik azt a felhívást, amelyet a megyei pártbizottság, a megyei tanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa intézett hozzájuk; „Felhívunk min­den borsodi dolgozót: tudásuk és ké­pességük legjavát adják és minden erejükkel küzdjenek azért, hogy nagyszerű termelés} győzelmük sei úira a mi megyénkbe kerüljön a Központi Vezetőség kongresszusi ver­senyzászlaja. Borsodi dolgozók! Előre új munka­győzelmek kivívásáért! Előre a Köz­ponti Vezetőség és a megyei pártbi­zottság versenyzászlajérzak elnyeré­séért! „Mindent elkövetünk, hogy megelőzzük az ózdiakat“ A kongresszusi versenyben, különösen most, hogy már úgyszólván csak napok választanak el a nagy ese­ménytől, a diósgyőri martinászok eddig soha nem ta­pasztalt lelkesedéssel dolgoznak. Ránk, a martin mű­szaki vezetőire vár az a nagyszerű feladat, hogy meg­teremtsük azokat a műszaki feltételeket, amelyek se­gítségével a legjobb, legeredményesebb munkát vé­gezhetik. A kongresszusi versenyszakaszban biztosítjuk, hogy állandóan annyi kemence működjön, amivel a martinászok napról-napra túlteljesíthetik tervüket. Tehát javításra egyszerre csak egy kemence állhat le. A beérkező hulladékot előre meghatározott sor­rendben, a meg je1 ölt helyen, pontos időben, ütemezés szerint szedjük fel, s így szinte grafikonszerint bizto­sítjuk az anyagellátást. Emellett tartalékról is gon­doskodunk. A műszaki középkáderekkel rendszeresen megbe­szélést tartunk és ilyenkor közösen oldjuk meg a ne­hézségeket. Nem lenne alapos az előkészület, ha nem gondos­kodnánk kellően az ellenőrzésről. Ezért az acélgyár­tóknak minden órában ellenőrizniük kell a termelést — nem tértek-e el egyes kemencék brigádjai a grafi­kontól, hol van szükség segítségre, azonnali beavat­kozásra. Soha ilyen gondosan, alaposan nem készültünk még fel a termelésre, mint éppen most, ezekben a na­pokban. Erre kötelez minket a martinászbrigádok nagyszerű versenye. Az ózdi versenytárs már több mint egy hete élre került a párosversenyben. Mindent elkövetünk, hogy megelőzzük az ózdiakat. A brigádok sürgetik a műszakiakat: segítsetek, egyetlen percre se kelljen megállnun-k. Úgy érzem, valamennyien egy fejjel megnőttünk. Megacélosodtunk ebben a nemes vetélkedésben. Mi, műszaki vezetőik sokat tehetünk s felelősek is va­gyunk azért, hogy eredményes legyen a diósgyőri mar­tinászok munkája. Mindent el kell követnünk, hogy sikeres legyen a több, jobb acélért folyó harc. Célunk, hogy a kongresszus után büszkén vallhassa magáénak a mi gyávánk, a Lem". "Kohászat; Művek, a kongreaz- szusd versenyzászlót. JUHASZ JÁNOS a diósgyőri martin üzemvezetője „A. kongresszusi héten is jobbak akarunk tenni a diósgyőrieknél“ Az ózdi acélmű dolgozói a januári és februári le­maradásukból több mint 45 százalékot már letörlesz­tettek. Az 5000 tonnás vállaláson felül 810 tonnával termeltek többet május I2-ig. A megengedett selejt- normával szemben 20 százalékos selejtcsökkentést ér­tünk el A harc hevében azonban még tovább akarjuk fokozni az eredményeket. Természetesen ehhez szük­séges, hogy a nagyolvasztómű dolgozói is kellő meny- nyiségű és minőségű nyersvassal lássanak el bennün­ket. Ez az utóbbi időbeh jónak mutatkozik, hiszen az új turbófúvó a kohók levegőellátását nagyszerűen biztosítja. A hulladékanyagellátáshoz jelentősen hozzá­járult a VAFÉM, amely kellő mennyiségű hulladék- vasat küldött részünkre. A szovjet ércszállítmányok a kongresszusi héten is bőségesen állnak a kohók ren­delkezésére. Mi az acélműben olyan technológiát dol­goztunk ki, amely a zománcedények acéljánál a Minő­séget nagymértékben javítja. Különleges deZoxidáló eljárással a kedvezőtlen anyagot elvonjuk az acélból. Április 12-én már megkezdtük a fürdőkádak és egyéb zomá.ncedénvek acéljának gyártását. Á kongresszusi héten meg fogjuk javítani a kokillák tartósságát, ez­zel nagymértékben csökkentjük az önköltséget és elő­segítjük a többtermelést. A kokillák jó és szakszerű tapasztásával kevesebb beragadás adódik. Kísérleteket folytatunk arra is. hogy a kemencék falazatát és főleg boltozatát üzemközben tudjuk kijavítani. Ezek a kí­sérletek kedvezőknek bizonyultak. Egyik legfontosabb problémánk ma a grafikon szerinti termelés. Henger­művünk jó termelése függ ettől, éppen ezért a grafi- konszerüséget a 92.3 százalékról 94 százalékra fokoz­zuk. Programszerüségünk megfelelőnek mutatkozik. Ha mindezeket sikerül valóra váltanunk, termelésünk el fogja érni azt a csúcsot, ami 1953-ban, a fetezaba- dulási héten volt. Ekkor 2000 tonnát termeltünk ter­ven felül kedvező minőségben. A kongresszusi zászlót meg akarjuk nyerni, a kongresszusi héten jobbak aka­runk lenni a diósgyőriektől és ha mindezeket megvaló­sítjuk, azt hiszem, esélyesek leszünk pártunk kitün­tető zászlajának elnyerésére. BOLSAf ISTVÁN az ózdi acélmű gyárrészleg vezetője ★ II falvak népe is válaszol a Ganz vagongyár kezdeményezésére Közeledik egész népünk életének hatalmas jelentőségű eseménye: az MDP III. Kongresszusa. Dolgozó népünk nemcsak nagy várakozással tekint e nagy ünnep elé. hanem munkasikerek sorozatával fejezi ki ra­gaszkodását, szeretetét pártunk iránt. Érthető ez. A kongresszus olyan időszakban ül össze, amikor az új szakasz politikája teljes erejével ki­bontakozik. Az első eredmények már mutatják, hogy pártunk jó utat ajánlott: határozatai — mint annyiszor — most is a dolgozó nép ér­dekeinek igaz kifejezői­Alig kei napja, hogy elhangzott a Ganz Vagon- és Gépgyár dől gozóinak felhívása. Máris erről beszélnek az egész megyében. A Me gyei Pártbizottság, a Megyei Tanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának felhívása nyomán a dolgozó parasztok, a termelőszövetke­zetek, állami gazdaságok és gépállomások dolgozói tesznek újabb fel­ajánlásokat. A kongresszusi versenyben az lett a jelszó: úgy dolgozzunk, hogy még több kenyeret, húst, élelmet tudjunk biztosítani dolgozó né­pünknek. ! A május 17-én kezdődő kongresszusi héten dől el, ki lesz a győztes, kihez kerül a Központi Vezetőség kongresszusi versenyzász- laja, a Megyei Pártbizottság vörös selyemzászlói. Dolgozó parasztsá­gunk sem akar lemaradni, méltó módon, munkasikerekkel kívánja kö­szöntem a kongresszust! A mezőcsáti járásban a III. párt- kongresszus tiszteletére 6365 dolgo­zó paraszt tett felajánlást, hogy ha­táridő előtt teljesíti félévi, vagy egészévi beadási kötelezettségét.. A legutóbbi napokig már 5454 dolgozó paraszt teljesítette vállalását. A Ganz Vagon- és Gépgyár dol­gozóinak kezdeményezésére a járás minden községében röpgyűléseket tartottak. Ezeken nemcsak a terme­lőszövetkezetek, hanem az egyénileg dolgozó parasztok is értékes fel­ajánlásokat tettek. Sajóőrősön ifj. Ládi András 5 dolgozóparaszt társával vállalta, hogy az október hónapra előirányzott sertésbeadási kötelezettségüket a kongresszusi hé­ten teljesítik. Ifj. Kákóczi' Balázs 14 holdas dolgozó paraszt május 24-ig egész évi sertés-, vágómarha-, tojás- és baromfibeadási kötelezettségét akarja teljesíteni. Ugyanakkor a fél­évi adóját is befizeti. Gele jen ifj. Kun János, Kiss Sándor és Ké- kedi Lajos dolgozó parasztok fel­ajánlották, hogy évi tojás és barom­fielőírásuk teljesítésének eleget tesznek a kongresszusi héten. Az egyénileg dolgozó parasztok s a termelőszövetkezetek Vállalásait összesítve, a mezőcsáti járás dolgozó parasztjai a következő vállalást tet­ték: Május 24-ig 337 holdon sarabolják a cukorrépát. 412 holdon egyelik, 2022 holdon a napraforgót, 620 hol­don a burgonyát, s 1800 holdon a kukoricát kapálják meg. Május 24-ig beadnak 216 mázsa Vágómarhát, 50 hízottsertést, 95 má­zsa tojást és 28 Mázsa baromfit. A mezőcsáti Ssabudság tsz tagjai nagy lelkesedéssel csatla­koztak a Ganz Vagon- és Gépgyár kezdeményezéséhez. A keddi röpgyű- lésen újabb felajánlásokat tettek a tsz tagjai. Május 24-ig be akarják fejezni á cukorrépa sarabolását, A kazincbarcikai hőerőmű építke­zésén a brigádok kedden az ebédidő alatt a Ganz Vagon és Gépgyár dol­gozóinak nagyszerű kezdeményezésé­ről beszéltek. — Gondoltunk már mi is arra — mondotta Pólyák János, a Feleki komplex ácsbrigád pártcsoportbizal- mija, — hogy a kongresszusi de­kádra új felajánlást tegyünk. Most a Ganz-gyáriak kezdeményezése ösztönzést ad erre valamennyiünk­nek. Gondolkozzunk csak mivel ün­nepelhetné méltóan a Feleki-brigád a pártkongresszus megnyitását? A brigád tagjai jól ismerik az épí­tés tervét. Tudják, hogy a turbina- asztal és a 2-es számú iker szén- bunker betonozásánál már eddig 9 nap lemaradás van. —Hozzuk be ezt a késést a május egyelését. 36 holdon a napokban megkezdték a .napraforgó sarabo­lását, s úgy határoztak, hogy május 24-ig a 98 hold kukorica saratolá­sát és első kapálását Is elvégzik. Évi vágómarhabeadási előírásukat 77 százalékra teljesítették, sőt 10 hí­zottsertést — amit ősszel kellett volna beadniuk — még a kongresz- szusi héten a begyüjtőhelyre viszik. A borsodívánkai Petőfi termelősxövetkexeé dolgozói nagyszerű eredményeket értek el már az elmúlt években is. Az idén különösen nagy lendülettel kezdtek a munkához. A kongresszus tiszteletére számos tsz tag tett fel­ajánlást. Alighogy megjelent a Ganz Vagon- és Gépgyár munkásai­nak felhívása, röpgyűlést hívtak össze, s vállalták, hogy a kongresszu­si héten a 10 hold kenyhaköményt harmadszor is bekapálják. Továbbá 24 hold napraforgó és 40 hold cukor­répa sarabolását fejezik be. Ugyanak­kor 60 holdon megkapálják a kuko* ricát és 5 holdra kiültetik a d o* hányt. A beadási kötelezettség terén is példát akarnak mutatni. Május 24-ig háromnegyedévi vágómarha és baromfi, valamint egész évi tojásbe­adási előírásukat teljesítik. Még a héten 3 hízottsertéat visznek a be­gyüjtőhelyre, és minden hónap Ki­éig teljesítik a havi tejbeadási elő­írást. végi batáridőre — mondja valaki. A brigádtagok itt is, ott is helye­selnek. Valóbaíl ez szép felajánlás. Kilenc napos lemaradás szűnik meg munkájuk nyomán. Ez az időnyerés az erőmű indulásánál is megmutat­kozik majd. Valaki azonban meg­jegyzi, hogy a szénbunker betonozá­sát csak folyamatosan lehet elvégez­ni. Ha nem kezdik meg ezen a hé­ten, akkor a két munkával nem is lesznek készen május 31-re. — Ezen a héten szabadszombal lesz, ami két és fél nap kiesést jel lent — hangzik másfelől. A Feleki-brigád tagjai gyorsan hat tároznak. Még le sem telik az ebédJ idő, máris vállalják, hogy ezen i szabad szombaton folyamatosan vég! zik a zsaluzási és a betonozási mim: kákát — behozzák a késést. A kilencnapos lemaradás behozásáért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom