Észak-Magyarország, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-01 / 103. szám
/ 1S54. május T ÉSZAKMAGYARORSZÁG KÖRÚTON A SZERENCSI JÁRÁSBAN ÚJJÁSZÜLETIK TOKAJHEGYALJA Hazafelé... A táj nem sokat változott azóta, hogy Rákóczi kurucai vívták itt vitéz harcukat <a labanc hordák ellen. A hegy lábánál most is méltóságteljes lassúsággal folyik a Tisza, s fogadja magába a várost körülölelő Bodrogot. De az élet annál jobban átalakult. A hegy oldalain már nem az uraknak, hanem maguknák gondozzák, szüretelik a szőlőt a dolgozó parasztok. Aki Tokaj nevét hallja, önkéntelenül is borára gondol, — a híres tokaji aszúra, Hegyalja gyöngyére, — amelyért már évszázadokkal ezelőtt is csengő arannyal fizettek messze országokban. A tokaji bor ma is aranyat ér. Népi kormányunk nagy gondot fordít Hegy alj a szőlő- és bortermelésének feljavítására. Ezt a célt szolgálják a párt és kormány decemberi határozata alapján elkészített rekonstrukciós felújítási tervek is. A Szőlészeti Kutató Intézet tarcali kísérleti telepén nagy gonddal, szorgalommal dolgoznak a felújítási tervek megvalósításán. Tfzezerszámra gyökereztetik a szőlővesszőket s új, eddig műveletlen területeket telepítenek be szőlővel. A hatalmas kísérleti telepnek már a legmagasabb részén is elvégezték a karózást és a metszést. Lenn a hegylábánál már elsejére kapálják a szőlőt. — Csak ebben az évben 8 hold új területen telepítünk szőlőt, — mondja Lengyel Béla vezető-kutató. Az elkövetkező 3—4 évben pedig további 20 holdon. Többszáz tőkét is pótoltunk most tavasszal. Alanyvesz- szőket szelektálunk, készítünk elő iskolázásra. A gyökérképzcldés meggyorsítására krómsavas eljárást alkalmazunk. Kísérleti telepünk persze nemcsak a saját szükségletünket elégíti ki új telepítésre alkalmas gyökeres vesszőkkel, hanem hozzájárul az ország más vidékein is a szőlőtermelés feljavításához. Legutóbb például Kecskemétre küldtünk — a jövőben pedig Badacsonyba és Pécsre is küldünk furmint- vesszőket. Minden szőlőtermelő gazda számára igen hasznos, amit Lengyel Béla kutató mond a' szőlők gondozásáról. — Sok termelő úgy gondolja, hogy ha kevesebbszer is kapálja, de a gyakori permetezéssel megóvja Szőlőjét a különböző betegségektől és kártevőktől. Ez nem így van. A permetezés adott időben igen szükséges és fontos. De ugyanilyen fontos — a kártevők és betegségek elleni védekezés szempontjából is — a jó talajmunka és a megfelelő trágyázás. A trágyázatlan, tápszegény, elgyomosodott földben legyengülnek a szőlőtőkék és nem tudnak megfelelően ellenállni a betegségeknek. A szőlő legveszedelmesebb ellensége a peronoszpóra. Az ellene való védekezésre .már most fel kell készülni. Folyamatosan be kell szerezni a permetező és egyéb védőszereket. A peronoszpóra elleni védekezés lényege az, hogy a fertőzést létrehozó esők idején a szőlő minden esetben be legyen permetezve réz- gáliccal. A permetezéseket mindig a lap- pangási időn belül kell elvégezni. A védekezésnek arra kell irányulnia, hogy megelőzzük a fertőzéseket. A peronoszpóra-jelzőállomások idejében értesítik a termelőket a lappangás idejéről, amely lehet 4—18—20 pap is. — Minél melegebb van, annál rövidebb a lappangási idő. Júniusban például általában csak 4 nap, tehát ennyi időn belül kell elvégezni a permetezést. — Jóleső érzéssel tapasztalom, hogy Tokajhegyalja rekonstrukciós tervét az egyéni kistermelők is magukénak érzik. Azt látom, hogy — az előző évekhez viszonyítva, sokkal nagyobb kedvvel, szorgalommal művelik szőlőiket. Most a tavaszon ezerszámra végezték el a tőkepótlást, s nem egy közülük, új területen telepített szőlőt. Gazdaságunkkal szinte egyidőben végezték el a körülöttünk lévő kistermelők is az első kapálást. Mindez azt mutatja, hogy Hegyalja népe tudja mi a kötelessége. Tudja, hogy mit követel tőle az évszázados jó hírnév, a hagyomány megőrzése, a nép jólétét szolgáló pártós kormányhatározat megvalósítása. A képen Lengyel András 6 holdas prügyi dolgozó paraszt, felesége és apósa látható, amint hazafelé mennek a cukorrépa sarabolá sa után. Kiváló cukorrépatermelö nek ismerik ót nemcsak Prügyöi de az egész szó rencsi járásban Az elmúlt évben 333 és fél mázsás cukorrépatermést ért el 1 hóié 600 négyszögölön Ebben az évben vállalta, hogy holdanként 400 ni? ' zsás termést ér t>- cukorrépából. Páros versenyre hívta ki a szomszédos Taktakenéz községben lakó ifj. Sike Józsefet — aki tavaly még nála is jobb erdményt, 350 mázsás cukorrépatermést ért el. A III. pártkongresszus tiszteletére felajánlotta, hogy egész évi vágómarha, félévi baromfi és tojásbeadását teljesíti május 1-re. Szavát valóra váltotta. Azonos adottságok — messze eltérd eredmények A taktaharkán\i tanácsháza l Tersenytáblája -már kicsinek bizonyult ! arra,, hogy a község minden élenjáró dolgozó parasztjának a neve rákerul- f jön. A kukorica kivételével már mirr Í den kapásnövényt elvetettek a község határában. Nem egy gazda már a cu" korrépa első kapálását is elvégezte s mindezek mellett Taktaharkány a szerencsi járás 26 községe közül a legr utóbbi értékelés szerint a 4. helyen áll a beadásban. Hatvanon felül van a községben azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik már mindenben túlteljesítették esedékes beadásukat. ^ Most .a május elseje tiszteletére rendezett begyűjtési héten újabb Szép eredményekkel dicsekedhetnek a község dolgozói. Három mázsa bízottsertést . és több mint 10 mázsa vágómarhát gyüj* töttek be. i Jól dolgozik a községi tanács, a me-' zogazdasági és a begyűjtési állandó bizottság. A -tanácstagok és az állandó ! bizottságok tagjai személyesen mutatnak példát a tavaszi munkában és a. -beadásban. Bállá István 10 holdas, Kraj-» mák Bertalan 8 holdas. Szabó Imre 8 holdas és Szekeres József 8 holdas . dolgozó parasztok — tanácstagok már -egÓ9zévi sertés-, vágómarha-, baromfi és tojásbeaoási kötelezettségüket teljesítették. B. Jakab István 12 holdas paraszt, a begyűjtési állandó bizottság elnöke, már szintén eleget tett egészévi sertés", vágómarha-, baromfi- és tojásbeadásának. A tanácstagok és a begyűjtési állandó bizottság tagjai rendszeresen látogatják a dolgozó parasztokat, kisgyüléseket tartanak s felkeresik a hátrálékosokat. Hallgatnak is szavukra a dolgozó parasztok, mert látják, hogy nemcsak beszélnek. hanem elsősorban ők maguk cselekednek. Az eredmény nem is marad el. Vágómarhából a község már 180 százalékra,, sertésből pedig közel 80 százalékra teljesítette tervét. A héten j 10 hátrálékos is rendezte beadását. Mezőzombor körülbelül azonos [ adottságú község mint Taktaharkány. : A tavaszi munkában a mezőzomboriak : sem maradiak le. Annál súlyosabban megkéstek a beadással. A község dol- ] gozó parasztjai első negyedévi sertésbeadásukat még c9ak 10 százalékra, 1 vágómarhabeadásukat pedig 33 százalékra teljesítették. Nagy a lemaradásuk a tojás-, baromfi- és tejelőírás teljesítésében is. Ennek legfőbb oka, hogy maguk a község vezetői sem szorgal-1 mázzák a beadást, népszerűtlen feladatnak tartják a hátrálékosok {elszólttá- sát. A tanácstagok nemhogy példát mutatnának, de ők is elmaradtak a beadással. Az 52 tanácstagból és állandó bizottsági tagból, több mint 40 hátrálékos. A község 610 gazdája közül közel 200 a hátralékom, sőt vannak, akik -még a múlt évről is adósai államunknak. Pincicki István 18 holdas középparaszt például 71 kilogramm sertés- és 321 kilogramm vágómarhabeadás9al van hátralékban. Képes Gábor 6 holdas 101 kiló vágómarhával tartozik. De lehetne sorolni tovább is a hanyagok nevét. A mezőzomboriak a szerencsi járásban az utolsó helyen kullognak az állam iránti kötelezettség teljesítésében. Lemaradtak az adófizetéssel is. Bodnár Lajos 18 holdas gazdának 5185 forint, Dudás János 12 holdasnak 2000 forint adóhátráléka van. Igen lassan, vontatottan halad a községben a hátrálékosok felszólítása, a notórius. nemteljesítők elszámoltatása. Soltész András begyűjtési megbízott munkájához a tanács nem ad megfelelő támogatást. Jóformán egyedül beszélget el a beadásról a hátralékosokkal. Alig egy hete, hogy a közsé^beni tartózkodik, de .munkájának máris megvan az eredménye. Eddig 25 hátrálékos rendezte beadását. Ez is azt bizonyítja, hogy ha a tanács idejében behívatta volna a hátralékosokat és elbeszélgetett volna velük, a község nem állna ilyen rosszul a beadással. Meg kell értenie a mezőzombor! dolgozó parasztoknak, hogy a beadás, teljesítése törvény, magára vessen az, aki a törvényt megsérti és emiatt hátrányos helyzetbe kerül. A mezőzombori dolgozó parasztok is bizonyára azt akarják, hogy egyre több és jobb. olcsóbb iparicikket, kisgépet, gazdasági felszerelést kapjanak. Ezt persze nem elég csak várni,----nekik is hozza kell járulni a mezőgazdaság fejlesztéséhez azzal, hogy maradéktalanul teljesítik kötelezettségeiket. Több kő — több új családi ház A bodrogkéresz- turi kőbánya 6.-zámú üzeméből naponta vagon- számra fut ki a kő a különböző építkezésekhez. Csak ebben az egy bányában tavaly 11 ezer kétszoba, konyhás családi ház építéséhez elegendő követ bányásztak. Kiss Bertalan bányamester már 20 éve dolgozik a bányában. A fel- szabadulásig mint egyszerű kőfejtő dolgozott. 1949 óta ő irányítja a bánya munkáját. Tudja, hogy mit vár tőle a nép állama, az a sok dolgozó, akik mielőbb új családi otthonukba szeretnének költözni. A kormányprogram után, de különösen most tavasszal nagyszámban igénylik a kislakásépítkezésekhez a követ. Ű ennek a lehető legjobban igyekszik eleget termi irányítása alatt az üzem mindennap túlteljesíti tervét. Átlagosan 130 százalékos a bánya termelése. A taktabáji szövetkezet életéből * Az ellenség az elmúlt ősszel komoly kísérletet tett, hogy szét-i züllessze a taktabáji termelőszövetkezetet- Terve azonban nem sikerült, vereséget szenvedett a szövetkezetükhöz hű, becsületes tsz tagok szilárd akaratán. Igaz, egynéhányan kiléptek, a többség azonban továbbra is a termelőszövetkezetben maradt s megfogadta, hogy az eddiginél sokkal jobban gazdálkodik. Az Ígéret valóraváltásának első komoly próbája a tavaszi munka volt, amelyben példásan helyt is álltak a termelőszövetkezet tagjai. Március 20-ig valamennyi tavaszi kalászos vetését befejezték. Április 15-ig a kukorica kivételével, a többi kapás magvait mind a földbe tették. A 90 hold kukoricából is elvetettek már 40 holdnyit, a többi 50 holdon négyzetesen vetnek. Május elsejére végeztek a 33 hold szerződött cukorrépa első sarabolásával. Három holdon a kertészeti növényeket már kétszer megkapáltákCSUGÁNY JÓZSEF, a termelőszövetkezet elnöke már több mint három esztendeje irányítja a 750 holdas gazdaságot. A múltban ő is cselédember volt, Patay „nagyságos úr“ birtokán. Most volt cselédtársaival a közös gazdaság felvirágzásán, még szebb jövőjük megteremtésén munkálkodik. Hozzátehetjük: jól! Idős BOZSVAI ANDRÁS a pártkongresszus tiszteletére vállalta, hogy 30 férőhelyes fiaztatót épít másodmagával. A fiaztató május 1-ig el is készült és ezzel több mint r>0 ezer forintot takarított meg a termelőszövetkezetnek. Most a mérlegház rendbehozatalán munkálkodik. A termelőszövetkezet három legfiatalabb — s a fiatalok közt legszorgalmasabb — tagja: Takács Károly, Bárány László és Fekete József DlSZ-fiatalok- Minden munkából férfiasán kiveszik részüket, mind hárman már több mint 100—100 munkaegységet szereztek ezidáig. Vidám jókedvükért, szorgalmukért mindenki* szereti őketv HIZSNYIK MIHÁLY (Erdödi János felvételei.!
