Észak-Magyarország, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-30 / 127. szám

fiSZAKMÄGYARORSZAG Vasárnap, 1851, májas M, 'Í (Folytatás az 1, oldalról.) Síiket jó minőségű munkával 109.3 Százalékra, vállalásukat csaknem 2 és fél millió forinttal teljesítették túl. A tervben megállapított hetven kalapácsos daráló helyett 80-at küld­tek a mezőgazdaságnak. A gyár falán tovább ragyogott az élüzem-csillag A második negyedév, kezdetén s pártkongresszusra készülve a dolgo­zók lelkeshangú röpgyűléseken tet­ték meg felajánlásukat. Vállalták, hogy a második negyedévben terven felül 3,950.000 forint értékű alkat­részeket gyártanak, többek között a Péti Nitrogéngyár és a Sajómenti Ve­gyiművek. részére. A pártnak adott szó betartásáért serényen folyt a munka. A jó mű­szaki intézkedések segítségével a dolgozók felszámolták a hóvégi ro­hammunkát és a munkamódszerát­adás nyomán a száz százalék alatt teljesítők száma 1953 negyedik ne­gyedétől áprilisig 187-re, májusban pedig 105-re csökkent. A DIMÁVAG dolgozóit gondolko­dó embereknek ismerik. És hogy ez valóban így van, azt bizonyítja, hogy januártól az 1619 beadott uiitásból már 1214-et bevezeitek Az újítások várható évi megtaka­rítása 3 és félmillió forint, mely összegből több mint 20 MVE 280-as esztergapadot tudnak gyártani. Je­lenleg országosméretű újításon dol­goznak — az esztergapadokat foko­zat nélküli sebességváltó meghajtás­sal látják el. Az újításnak különö­sen az exportgépek gyártásánál lesz nagy jelentősége. A gyárban ma már nemcsak azt kérdezik egymástól a dolgozók, hogy „teljesítetted-e tervedet-', hanem azt is: „mennyivel termeltél olcsóbban-' Az első negyedévben az észszerű anyaggazdálkodással csaknem ki- lencszázezer forintot takarítottak meg és az önköltséget az 1953 ne­gyedik negyedévihez viszonyítva 1954 első negyedévében 1.4 százalék­kal csökkentették. Áprilisban csupán a rezsiköltségeknél 1,100.000 forintos megtakarítást értek el. A jó megszervezett munka, a dol­gozók lelkesedése meghozta gyümöl­csét: A DIMÁVAG dolgozói áprilisi tervüket 104, május második dekád- jában tervüket pedig 111.7 száza­lékra teljesítették. Áprilisban hat­van, májusban már 75 kukoricada- rálót gyártottak. A DIMÁVAG dolgozói rna ünnepelnek, de holnap a Központi Vezetőség zászlajával újabb rohamra indulnak a termelé­kenység növeléséért, az önköltség csökkentéséért. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának péntek délutáni ülése Délután négy órakor Vass Ist­vánná elvtársnőnek a Központi Ve­zetőség tagjának elnöklésóve! megkezdődött a vita a második napirendi pont felett. Az első hozzászóló Dumitrás Mihály elvtárs, az orosházi járá­si tanács elnöke volt. Utána Hegedűs András elvtárs. a Politikai Bizottság tagja, a minisztertanács első elnökhe­lyettese szólalt fel. Abdallah el Madjeri, a Tuniszi Kommunista Párt titkárságának tagja a küldöttek lelkes tapsa közepette üdvözölte a kongresz- szust. Sebes Imre elvtárs, a fejérme­gyei pártbizottság első titkára felszólalása után Ehszan Tabari elvtárs az Iráni Néppárt Politi­kai Bizottságának tagja szólalt fel. A következő felszólaló Varga András elvtárs, a miniszterta­nács helyi tanácsok titkársága gresszushoz intézett üdvözlő táv-1 szervekben lényegesen esökíftv iratát, amelyet a küldöttek lelkes tenünk kell. (Taps.) Ilyen és ha* tapssal fogadtak. sonló intézkedésekkel eredmé* Ezután szünet következett-. nyesen lehet küzdeni a búrokra* Szünet után Pongrácz Kálmán tikus módszerek ellen, de tud* elvtárs, a Központi Vezetőség Inunk kell azt is, hogy tagja, a budapesti városi tanács alapjában felszámolni ezt » mó- elnöke szólalt fel. <=sak « államigazgatas po­. , T , ,, T-,/. litikai es szakmai színvonalának Axel Larson elvtárs, a Dán1 Kommunista Párt elnöke mon­dott üdvözlő beszédet. Rónai Sándor elvtársnak, a Központi Vezetőség tagjának fel­szólalása után Stathas Lefteris I riumban és elvtárs, a Görög _Kommunista | szervekben felemelésével lehet. Ezért min­den kommunistának kötelessége küzdeni, aki az államigazgatás területén dolgozik. A földművelésügyi minisitt a mezőgazdasági a bürokratizmus KARMÁN JANOS. A miskolci vasúti csomópont dolgozói körében | Szombaton este villámgyor­san elterjedt a miskolci vasutasok között a hír, hogy elnyerték a Központi Vezetőség kongresszusi ve^senyzászlaját. A győzelem óriási örömet keltett ben­nük. Joggal büszkék a sikerre, ke ményen harcoltak érte. Napról napra új munkagyőzelmek születtek a csomóponton, amelyhez a miskol­ci pályaudvar, a vontatási, fűtőházi forgalmi és kereskedelmi dolgozók tartoznak. Öröm csendül ki Gubányl János forgalmi szolgálattevő hangjából is, amikor a nagy kitüntetésről beszél: — Néhány perccel ezelőtt értesül­tünk arról, hogy elnyertük a dicső kongresszusi zászlót. El sem tudjuk mondani, milyen boldogságot jelent ez nekünk. Alaposan, gondosan meg kellett szervezni a munkát, hogy szigorú tél okozta lemaradást be­hozzuk, baleset nélkül, menetrend szerint, túlsúly továbbításával és az elegytovábbítási tervnek megfele lóén eleget tegyünk kötelezettsé­geinknek. Szívügyünk volt az ered­mények állandó fokozása. Jó kap­csolatokat építettünk ki a többi szolgálati ággal, így sikerült két „ve­szélyes" versenytársunkat, a Buda pest-Ferencváros és a Budapest- Rákosrendező csomópontot megelőz­nünk. Igyekezetünk most arra irá­nyul, hogy továbbra is tartsuk az el­ért magas szintet, mindent elköve­tünk azért, hogy a II. negyedév vé­gére kiérdemeljük az élüzem címet. Lelkesen. I örömmel be­-------------* szélnek a győzelem­ről a miskolci fűtőház dolgozói is. — Amikor egy hónappal ezelőtt értékelték a versenyt — beszélj Rá­kosi János mozdonyjavító művezető — már 20 ponttal megelőztük ver­senytársainkat. Sok-sok kilométer ég sok tízezer forint különbséget je­lent ez az eredményekben és ezzel a kongresszusi zászló első esélyeseivé váltunk. Most, amikor megtudtuk, hogy miénk a zászló — kimondha­tatlanul boldogok vagyunk. ügy érezzük, kiérdemeltük a nagy di­csőséget, mert minden téren állan­dóan növeltük teljesítményünket. Különösen a munkafegyelem szilár­dult meg dolgozóink soraiban. Szív- vel-lélekkel úgy dolgozunk tovább, hogy sikereinket megtartsuk és ál­landóan fokozzuk. Erre kötelez a legnagyobb elismerés és kitüntetés — a párt zászlaja. I /Vem volt könnyű I behoz­!-----------------------------í ni a le­maradást a kemény téli hónapok után — mondja Bánlaki István ál- lomásfőnök. De a miskolci csomópont vasuta­sai győzni akartak, s ezért meg is tettek mindent. A különböző szak- szolgálatok soha nem látott lelke­sedéssel egymást segítették a kon­gresszusi versenyben, hogy a közö­sen tett felajánlást sikerre vihessék. A forgalmi és vontatási dolgozók a kétezertonnás mozgalom kiszélesíté­sével, a kongresszusi versenyben naponta több mint hatezer tonna túlsúlyt továbbítottak. így naponta öt vonattal kellett kevesebbet indí­tani, ami csak szénben 50—60 tonna megtakarítást jelentett. A fűtőház­ban a mozdonyjavítási költségeket jóval az országos átlag alá szorítot­ták, a kongresszusi versenyben újabb 15 mozdonnyal csatlakoztak az 500 kilométeres mozgalomhoz. A nyersanyag és készáru pontos továb­bítására a szállító vállalatokkal komplexbrigádokat alakítottak s így a rakodási normát 125 százalékra teljesítették. A pályafenntartási szolgálat a szovjet tapasztalatok al kalmazásával nagy segítséget nyúj­tott a zökkenőmentes forgalom le­bonyolításához azzal, hogy vágány- zárás nélkül végezték a pályajaví­tásokat. Párt Politikai Bizottságának egyik legkárosabb következmé póttagja üdvözölte a kongresz- nye, hogy háttérbe szorult az új szust. I módszerek népszerűsítése. Telje* Felszólalt még: Juhász Imréné sen igaz ván Tóth László elv* elvtársnő, a szolnokmegyei ta-1 társnak, a „Szocialista Munka' nács elnöke, majd Georges Gli-1 Hősének“, aki hiányolta a mun- neur elvtárs, a Belga Komrau-1 kainódszerátadásokat. nista Párt Politikai Bizottságé- Dolgozó parasztságunk éppen nak tagja köszöntötte a kon- ezért mert megnőtt a termelési gresszust. f kedve, sohasem tapasztalt nagy A Magyar Dolgozók Pártja TIT. érdeklődéssel forduU a szakmai kongresszusa ötödik napjának | kérdések felé, Erre lanáoskozása nyolc óra előtt né-|az ezekkel a kérdések e so at Központi Bizottságának a kon* | hány perccel ért véget. (MTI) 1J**^0** gyorsan növekszik és Hegedűs András elvtárs felszólalása I ezm,nugyaS fegyelemmel együtt egyik leSfon-1 ^ ° Akadéínikullifik0^ tosabb alapja az uj szakasz fel-déki SZilkeiőadásait minden na adaliai .V‘,gI etl»rmoMadk’ÖHalán?« gyobb szervezés nélkül is egy- gazdasági termelés általános | ___ ani.o,r, a«ítmvV fellendítésének. Hossá járullak a miskolci vasút dől gozói a kongresszusi verseny sike­réhez azzal is, hogy a személyfor­galom pontos lebonyolításával a borsod; kohászok, bányászok, építő- munkások idejében érkeztek mun­kahelyükre és otthonukba. A mun- kásvonatok menetrendszerű indítá­sát a tervhez viszonyítva 106.7 szá­zalékra teljesítették. A párt, a szak- szervezet, a DISZ segítségével har­coltak a balesetmentes közlekedés­ért. Ezen a téren sem maradt ered ménytelen munkájuk: a kongresszu­si versenyben egyetlen baleset sem fordult elő a miskolci csomópont területén. vasutas dolgozók, a kongresszusi 4 miskolci verseny győztesei máris újabb mun­kasikerek eléréséért indultak harc­ba. Megfogadták, hogy a pártkon gresszus útmutatásaival harcolnak az önköltség csökkentéséért, a mun­ka- és bérfegyelem megszilárdításá- Részletesebb tájékoztatást kapunk | ért, hogy méltán őrizhessék eddigi a nagyszerű küzdelemről a miskolci I jó munkájuk megbecsülését mutató személypályaudvaron. kongresszusi zászlót. II munfeafegvelem megszilárdítása még tovább fokozhatja az ormosbányai vállalat eredményét Az ormosbányai szénbányavál­lalat dolgozói a kongresszusi héten és a kongresszus ideje alatt sok kiváló teljesítményt értek el. Nap-nap után több esa- pat teljesítette túl tervét és egy­re több szenet adott népgazda­ságunknak. Olyan kiváló eredmé­nyek születtek mint az V. aknán Magyar József két tagú elövá- jási csapatának 224.3 százalékos eredménye. Burkus István 218.2. ifjú Nagy István DISZ-brigádja a Il-es aknán 210 százalékra telje­sítette tervét. I w As eredmények' jaeHetS asot* I ban mutatkoznak hibák, hiányos­ságok is. Különösen a munkafegyelem terén tapasztalható lazulás. E hó 25-én az V-ös aknában például Kriston János szállítási, felvi­gyázó a műszak alatt aludt. A gondatlanság is sok kárt okoz. Május 26-án a tV-es akna kötélpályái szállításnál Káló Aladár segédmunkás hanyagsága inialt. csillekarambol történt, ami megnehezítette a további szállítást. Kocsárdi Ferenc szál­lítási felvigyázó a gondatlan se­gédmunkást hazaküldte a mű­szakból. 4 " «ERA FERENC Hegedűs András elvjárs, a Po litikai Bizottság tagja a minisz­tertanács első elnökhelyettese volt. a következő felszólaló: Pártunk III. kongresszusa pártszervezeteink és párttagjaink figyelmét mindenekelőtt a falu­si kérdésekre irányította és így is van jól, mert népi demokrat­ánk alapkérdései, a népjólét emelése és a szocializmus alap­jainak lerakása, hazánkban most a falun dőlnek el. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a magyar mezőgazdaságot ké­pessé lehet tenni és pártunk ve­zetésével képessé is tesszük dol­gozóink növekvő szükségleteinek a jelenleginél sokkal teljesebb kielégítésére. (Taps.) Milyen feltételek kellenek a mezőgazdasági termelés fejlesz­téséhez és hogy lehet ezeket tény­legesen biztosítani? Mezőgazdasági termelésünk fejlesztéséhez mindenekelőtt ar ra van szükség, hogy a dolgozó parasztság kedvvel és örömmé) dolgozzék nagyobb termések el­éréséért. Meg van-e nálunk ez a felté­tel? Tudjuk, hogy a múlt év júliusa előtt sok baj volt ezen a téren főleg azért, mert egész politi­kánkban, de különösen gazdaság- politikánkban, komoly hibákat követtünk el. Azok az intézkedé­sek azonban, amelyeket a Köz­ponti Vezetőség hozott e hibák kijavítására, máris megváltoz­tatták a helyzetet. A jelenlegi gazdasági helyzet, az érvényben lévő begyűjtési és adózási rendszer, s emellett a szabadpiaci értékesítés nagy lehetőségei olyan mértékben te­szik érdekeltté dolgozó paraszt­ságunkat a termelés fokozásá­ban, amilyenre példa még nem volt. Magas termésátlagok és hoza­mok elérésére érdemes felhasz­nálni minden új módszert, ame­lyet a tudomány és az élenjáró gyakorlat, mint bevált tapaszta­latot fel tud mutatni. A műtrágyázás például soha­sem volt ennyire kifizető, mint ma. Egy mázsa műtrágya hatá­sára őszi búzánál legkevesebb egy—egy és fél mázsa termés­többlet várható. Ez azt jelenti, hogy a műtrágya ára egy év alatt négyszeresen térül vissza. Érdemes a lehető legjobban meg munkálni szántóföldjeinket, egy hold kukorica harmadszori kapá­lása kézzel 2.5 nap alatt végez­hető el, hatása a tapasztalat sze­rint legkevesebb két-hároin mú zsa kukorica, egy napi munka eredménye tehát ebben az eset­ben egy mázsa kukorica termés többlet. A termelési érdekeltségek nö­velése jó feltételeket teremt a faluban az állampolgári fegye­lem megjavítására, de ezeket a lehetőségeket eddig nem hasz­náltuk ki, erősödése helyett gyengült az állampolgári fegye­lem. Ennek oka az, hogy a mun­kás-paraszt szövetség általános megszilárdítása mellett ebben a kérdésben a kulákbefolyás erősö­dött. A begyűjtésben kialakult helyzet is bizonyítja, hogy a párt­nak ebben a szakaszban szünte­lenül kell harcolnia minden fon­tos kérdésben a kulákbefolyás visszaszorításáért1. A dolgozó parasztság megnőtt termelési kedve, a szilárd állami .egy községben sokszáz dolgozó /lendítésének. | paraszt a legnagyobb érdeklődés­A mezőgazdasági termelés 1 . . f .| fejlesztésének fontos feltétele | a mezőgazdasági igazgatásnak^ a földművelésügyi minisztérium­nak, a megyei és járási mezőgaz­dasági osztályoknak ma egyik legfontosabb feladata a megnőtt; emellett, hogy a mezőgazdaságot irányító állami szervek munkája megjavuljon. A Központi Vezetőség és a mi­nisztertanács decemberi liatá­szakmai érdeklődés kielégítése. rozatának végrehajtása azért nem A feladatuk, hogy elterjesszék halad kielégítően, mert 1 - - ­nem sikerült megfelelő változást elérnünk a földművelésügyi mi­nisztériumban és a helyi taná­csok mezőgazdasági osztályain. Igaza van mindazoknak a felszó­laló elvtársaknak, akik ezeket a hiányosságokat bírálták. A föld­művelésügyi minisztérium nem irányítja még megfelelően a me­zőgazdaság fejlesztéséért folyó sokoldalú, széleskörű munkát. a mezőgazdasági termelés mód­szereit1, a tudomány legújabb eredményeit, felhasználva áÁ&rtl minden kínálkozó lehetőséget. A jelenlegi helyzetben az új módszerek elterjesztése a mezőgazdasági termelés fejlesz­tésében összehasonlíthatatlanul nagyobb jelentőségű, mint külön­böző szabályzatok és utasítások kiadása. . , ... . . A földművelésügyi miniszté­Amnit a KV beszámolója is meg-1 riumban, továbá a megyei és já- ál lapítja: ,,A minisztérium veze- I rási szervekben is a búrokra* tése meg nem tartia eléggé a ke- I ykus módszerek egyik Iegkóro- zeben az 19o3 december 1 sabb jelentkezési formája a helyi Paíó"ftéS ^i«rraányhalar°Zat mGK" I adottságokat figyelembe nem valósításai'. vevő sematikus, sablonos veze­io«^+üía?6,íaZ,1«SHnl eríouafi fe-í hés> ami egyenesen következik á lesztésehez Pedi„ leltétlenul I földműVelésügyi minisztérium olyan _ allami irányításra van túlcentpa,izAItH,„ervezetébő,. Mezőgazdaságban úgyszólván semmi sem okozhat nagyobb kárt, szükség, amely meg tudja szer­vezni a termelőerők fejlesztését és I amely képes érdemi segítséget | m;nt a sematikus, sablonos irányítás, adni a falu dolgozói számára a i Kern lehet ugyanazt az agrotechni* termésátlagok és hozamok nőve- I kaí módszert, vagy vetésforgót java­léséhez. _ I solni a bács-kiskunmegyei homok* Meg kell őszintén mondani, I ra, amely kitünően megfelel —< hogy a decemberi határozat vég- I mondjuk — Szolnok megye szikes rehajt ásóban ezen a téren van á területén. Ilyen, vagy ehhez hasonló legtöbb hiba. I különbség azonban nemcsak megyék, A földművelésügyi miniszté- I hanem járások, §őt a járásokon be* rium, a megyei és a járási me- lül még az egyes községek között is zőgazdasági osztályok munkája- I van­ból még nem sikerült kiküszö-1 A mélyszántás, ha megfelelő mó- bölni a bürokratikus módszere- dón alkalmazzuk, jelentősen emeli a két. I termésátlagokat. De az eredmény ép* Mint a Központi Vezetőség be- Pen az ellenkező, ha sablonosán, ta* számolója helyesen megállapí- Hajtól, időjárástól függetlenül végez- totta, „a földművelésügyi mi- zü.k- Ha fey járunk el, úgy járunk, nisztóriumnak túlméretezett a m!.nt az orosházi „Dózsa‘_ termelő- szervezete, amelyet túlcentrali- I sz°Y?íke?®t’ ^ az ^szi búzavetésük záitság és az ennek megfelelő bürokratikus mez“ ügyintézés jelle­Túlsok a minisztériumban még t ahol egyébként rossz szokott lenni, viszont jó. E titok nyitja az, hogy a forgóban bármennyire szerették vol* ... , ... . ,, , ., , .na is, nem ment mélyre az eke és a bürokratikus intézkedés, vala- így jó magágyat tudtak készften,( a vagyunk, ha megszo- I táblában viszont az elmúlt őszi szá* ntjuk az utasítások kiadasat I ráz időjárás ellenére kötött talajon mint ahogy megszorítottuk —, I mélyen szántottak és rendkívül rossz megszaporodik a körlevél, ami- magágyat készítettek, kor szabályozzuk a körlevelek I A helyi tanácsok szerepének meg* küldését, megnő az úgynevezett I növelése a mezőgazdaság irányításá- tájékoztatók száma. (Derültség.) Iban azért is nagyon szükséges, mert Mindegyik tulajdonképpen ezen. megkönnyíti, hogy a helyi körűimé* vagy azon a réven mégis csak nyékét messzemenően érvényesíthes* utasítás! Pedig népünk soha I sük. nem volt jó véleménnyel a sok Ahhoz, hogy a községi, járási és a rendeletről, mint mondani szók- megyei tanácsok sablontól mentesen, ták: sok törvény, sok örvény. a he,y* körülmények figyelembevé- Miért van az, hogy nem tud- M®lével tudják vezetni a mezőgazdá­juk gyorsabban megszüntetni a I saS°t. bürokratikus módszereket? Egye-1 szükséges a dolgozó parasztok és sek úgy gondolják, hogy a büro­kráciát egy újabb rendelettel | meg lehet szüntetni. Sajnos, nem megy ilyen könnyen a dolog. A bürokrácia oka mélyebben I gyökerezik, hogysem egy tollvo­nással fel lehetne számolni. Oka az, hogy apparátusunk politikai I a szakemberek véleményének meghallgatása. Ezt a legcélrave­zetőbben a termelési bizottságok­ban lehet megvalósítani. A tetne- lési bizottságokban érdemes és szükséges minden, a mezőgazda­ság fejlesztése szempontjából fontos kérdést megtárgyalni. A mezőgazdasági termelés fellen­és szakmai színvonala még na- ditéséhez az előbbi feltételek melleit gyón alacsony. Ezt a hiányt sok I szükség van arra is, hogy rendelke- területen és többek között a me- zésünkre álljanak mindazok az zőgazdasági igazgatás ferületén I anyagi erőforrások, amelyek nélkül is létszámnöveléssel kíséretük I fejlett mezőgazdaság megvalósítha* megoldani. Ez a lehető legrosz-1 tatlan. szabb megoldásnak bizonyult. I E1° tudjuk-e ezeket teremteni? Tanulnunk kell ebből. Appará- NéP’. demokráciánk gazdasága, tusunk létszámát, különösen a I szocialista Iparunk, közlekedésünk minisztériumban és: S megyei! (Folytatás a 3. MSaJnnj f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom