Észak-Magyarország, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-28 / 125. szám

Péntek, 1954. májas 28. A RAKACASZENDI CSODA- . hír kapott szárnyra az napokban Rakacaszend kör- »ayekén. Azt rebesgették széltében- bosszaban hogy egy rakacaszendi (asszonynak, Marsalkonénak — aanykori neve szerint Girhiny Má­^ r ^ *aIutó1 néílány **«*■ *erre az erdőben, egy bokor mellett megjelent Szűz Mária. A „jelenések“ _ amint mondják , , az etault év őszén kezdőd­tek. Girhiny Mária a királykúti ál­lami gazdaságban dolgozott akkor s LÄ°n', “, erdön át járt «un­kaba. Az elmúlt év őszén — szerin- te — egy ilyen út alkalmával egyik Máriát eiOU laUa meg elöször Szűz Máriát Igaz, nem olyan volt, ami­a, templomi képen ábrázol­ni1* 10—12 éves leány képében mutatta meg magát, s nem Krisztus korabeli ruhában, hanem az állami bábánk" Vásárolt kék leánykaru- • üa“fHÄT ^ VOlt akkor ez a »cso­A hegy oldalán mészégető kemen- eek sorakoznak. Néhány meszesi la­kos a hegyek közt szénégető kemen- 5|"fk .akázva-, dugaszban pálinka­főzőt állított fel. (a rendőrség a be- kéf bb is kobozta, a fe­kctén főzoket megbüntették.) Egy teslany gyakran vitt ételt a pálinka­főzőknek. Az említett napon is egy meszesi asszonnyal volt együtt. Ha­zafelémenet pálinkát vittek a köz­egbe. Girhiny Mária egy falubeli lannyal éppen akkor ment arra A meszesi asszony észrevette a közele­dő rakacaszendieket, s elbújt. A kékruhás kislányra pedig — aki el- bamészkodott — fojtott hangon rá- ezolt: _ 7* Bújj el gyorsan, ne ismerje- nek fel. — A kislány villámgyorsan szinten a bokrok közé vetette ma­gát. Nem is sejtette, hogy a vaksi asszony Szűz Máriának nézte. Ettől a naptól kezdve azonban Girhiny Mária fűnek-fának mesélni kezdte: csoda történt vele, megje­lent neki Szűz Mária. Minden józangondolkozású ember megcsóválja erre a fejét s csodál­kozva kérdezi: nem inkább az a csoda, ha egy asszony Szűz Máriá­nak néz egy kislányt? Noíje Rakacaszend messze eldu­gott község a hegyek közt és nem azért igyekeztek a klérus ügynökei *~7 így Kompordai András görögka­tolikus pap is — évtizedeken át sö­tétségben, tudatlanságban tartani a község lakóit, hogy olyan könnyen eltekintsenek az »set fölött. • HOSSZÚ ideig azonban mégsem történt semmi különösebb. Girhiny Mária valahányszor a hegyek kö­zött járt, arca elváltozott, révületbe esett s térdencsúszva, rángatózva közeledett afelé a bizonyos bokor felé s félszavakat motyogott ma­ga elé. Azt mondta, hogy ilyenkor látomása van. Beszélték, hogy egy­szer Demeternével járt arra és De- metemé is látta a csodát. Amikor azonban megkérdeztük tőle, mi igaz ebből, Demeterné ugyancsak kifa­kadt: — Szeretném tudni, ki terjeszt íróiam ilyen butaságot. Megtépáznám b haját. Nem tudom, miért hazu- doznak ilyet. Én csak azt láttam, bogy Maris térden csuszkái a bokor felé, meg valamit motyog magában. Behát ezt már megszoktuk tőle.,, • GIRHINY Mária 52—54 év körüli, (sovány, fogatlan, gyengeszemű, időn­ként összefüggéstelen beszédű asz- szony. Világéletében képzelődő volt- Arról beszélt például, hogy ismeri a boszorkányokat, tud arról is, ho­gyan rontják meg a teheneket. Hal­lotta, amikor az ördögök köpültek a pmcében. Sokszor éjszakánkint nem mert aludni, egész éjjel imádkozott a gonosztól való félelmében. Moziban, színházban soha nem volt, könyvet, újságot soha nem ol­vasott. Nem tudja, hogy hívják az ország fővárosát, hol van a járás székhelye. Fogalma sincs róla, hogy Magyarországon milyen társa­dalmi rend van. Ahhoz azonban volt esze, hogy megpróbálkozzék egysze­rű, hiszékeny embereket becsapni, félrevezetni. Igaz, hogy ő maga is eszköz a klerikális reakció né­hány ügynöke, nehány kulák és más ellenséges elem kezében aljas céljaik megvalós'*Icához. • A MÚLTBAN egész Európában Magyarországon volt a legnagyobba Mária-kultusz. Ezt a kultuszt igye­kezett a klerikális reakció a töme­gek félrevezetésével saját anyagi hatalmának növelésére kiaknázni. Különösen e „Mária-csodák“ hoztak búsás hasznot egyes papoknak és a tömegeket félrevezető „csodalátók­nak“. Időnkint hol itt, hol ott pró­bálkoztak elhitetni a hívekkel, hogy megjelent Szűz Mária. Az 1951-52- es években a nógrádmegyei Haszno­son bizonyos Klára nevű asszony lé­iéi csodaláítiaek. Szélhámossá­gával jónéhány hívőt sikerült meg- tévesztenie. Még kápolnát is építet­tek arra a helyre, ahol a „jelenés*' történt. Az üzlet jól jövedelmezett, egyszer-egyszer 10 ezer forintot is zsebrevágott, amíg le nem leplezték és ártalmatlanná nem tették a „lát­nokot“ és üzlettársait. Rakacaszenden is megpróbálkoz­tak egyesek, hogy a hasznoslaknál nagyobb haszonnal, ügyesebben megismételjék az ottani „csodát''. Girhiny Mária, Kratkoczki Józsefné, továbbá Girhiny Barna és Barnáné, Girhiny József és felesége kulákok addig pusmogtak Kompordai András gör. kát. pappal, hogy kisü­tötték: nagy csoda történt, amit nem lehet titokban tartani, ezt or­szág-világ tudtára kell hozni... Nem kell azt hinni, hogy vallásos áhítattal fogtak a dologhoz. Üzleti és politikai hasznot akartak a „cso­dából“ kovácsolni. • ÉRDEMES egy kicsit megismerni Girhiny Mária mellett a többi fő­szereplőket is. Kompordai András tipikus alakja a klerikális reakciónak. A felszaba­dulás előtti időben Csehszlovákiában soviniszta uszítást fejtett ki. A 38-as években Magyarországra szökött, ahol Horthyék tárt karokkal fogad­ták. Fia a levitézlett Sulyok-párt abaujmegyei szervezője volt. öma- ga minden módot és alkalmat meg­ragad arra — a pokol borzalmait ecsetelgetve —■, hogy a hivőket féle­lemben és tudatlanságban tartsa. A papok közül azonban nemcsak Kom­pordai András terjesztette a „cso- dát‘\ Akadt jónéhány segítője is — többek között a mucsonyi pap, aki látszólag úgy tett, mintha fel akar­ná világosítani a híveket, valójában azonban Rakacaszendre bolondította őket. Kratkóczky Józsefné a falu életé­ben a kulákok és a klerikális reak­ció bábúja és szószólója. GIRHINY Barna a felszabadulás előtt a falu bírája volt. 81 hold föl­dön gazdálkodott. Két cselédje, 3—4 pár kepése, 5—6 olyan alkalmazottja volt, aki csaknem mindig neki dol­gozott. De nemcsak őket zsákmá­nyolta ki, hanem az egész falut is. Markában tartotta a népet. övé volt a cséplőgép, s mint egykori „futúrás“ és kupec becsapta az egész környéket. Az urak kedvence volt. Aki nem úgy szólt, ahogy ő szerette volna, azt megverte. Így bánt Girhiny Gáborral is. Nem csak megverte, hanem fel js jelentette és még meg is büntettette a szegény embert. A felszabadulás első évében is bíró volt. Gyalázatosán becsapta a népet. Az állam nevében 6 ökröt erőszakkal elvett a falu dolgozóitól, ezek közül négyet az akkori edelényi járási főjegyzőnek küldött el — ajándékba, két ökröt pedig egy horthysta századosnak ajándékozott. A népi demokrácia fejlődésével, a falu lakóinak öntudatosodásával egyre inkább elvesztette régi tekin­télyét •— a falu többi kulákjával együtt és ma már nem sikerül neki mások becsapásából tömni telhetet­len gyomrát. A múlt évben még a tszcs-be is befurakodott, de leleplezték. Az ilyen falusi kiskirályokra jellemző volt a múltban, hogy nemcsak va­gyont harácsoltak, hanem szeretőket is tartottak. Ezt tette Girhiny Barna is. Ma is van egy kulákasszony sze­retője — beszélik a faluban. Felesé­ge a legnagyobb vallásosságot szín­leli mostanában. Valószínűleg úgy gondolja, hogy a vallásosság leple alatt tud legjobban beférkőzni val­lásos dolgozók bizalmába, hogy az után rémhírekkel megzavarja őket munkájukban, s ártson nekik. GIRHINY János már „csak'' 40 hold földön gazdálkodott és „csak“ egy cseléddel dolgoztatta földjét, de épp olyan kizsákmányoló volt, mint Girhiny Barna. Az ő tekintélyének napja is leáldozott. Aki kiváncsi, hogy teljesíti állam iránti kötele­zettségét, egész bűnlajstromot lát­hat. Még multévi beadását sem tel­jesítette, adóját sem fizette ki. Ta­valyi adótartozása 3939 forint. Csak­nem 10 mázsa terménnyel, 900 liter tejjel, 33 kiló tojással, 40 kiló ser­téssel, 72 kiló vágómarhával stb. adósa a nép államának. Ezek « kulákok hasznot akartak húzni a csodából. Girhiny János igy spekulált: ha csodavárással, a jele­nésekkel sikerül elvonni a dolgozó parasztokat a növényápolástól, ki­sebb lesz a termésük; ha a „világ végéről“ szóló mesékkel sikerül rá­venni őket, hogy „úgy sem érdemes beadni“, — annyi lesz a hátrálékos, hogy a zavarosban vígan úszkálhat, nem kérik számon tőle — de a töb­bi kuláktól sem —* adóssága rende­dét -4 t-s e ~ \- #' • „CSODA“ terjesztői aljas tervü­ket úgy akarták megvalósítani, hogy jó két hete Kratkóczky Józsefné, Girhiny János, Girhiny Barnáné és mások sokatjelentő ájtatos arccal kezdték hirdetni, hogy május 23-án 2 órakor újból megjelenik Szűz Má­ria. A klérus ügynökei, kulákok és azok szekértolói hamarosan nagy- hangon hirdették ezt a szomszédos községekben is. Jónéhány hívőt si­került odacsalniok. A „csoda“ terjesztői elszámították magukat. Az odajöttek nem eléged­tek meg azzal, hogy Girhiny Mária kijelentette: megjelent a Szűz Mária, ők is látni akarták. Hogy a hívőket megnyugtassák, Girhiny Jánosné mint előénekes és társai még léleg­zethez jutni sem hagyták őket. Az egyik éneket be sem fejezték, már kezdték is a másikat. Akik belefá­radtak. az éneklésbe, azok körül Girhiny Barna és a többi kulák tevé­kenykedett. Hiuz szemmel figyelték, ki az, aki nem akar hinni és agyon- veréssel fenyegették. Girhiny Bar­na szinte belerekedt az ösztönzésbe. — Idegyertek hozzám, itt látni. Itt nézzetek a napba! — mutogatott, ma gyarázott fáradhatatlanul. A megje lentek egyrésze szót is fogadott. Fe­jüket hátrahajtva, szemüket egyre erősebben meresztették az ég felé, s egyre erősebben, egyre türelmetle­nebbül énekeltek. Volt olyan, aki kora délelőttöt késő estig az eget, a napot nézte. A végén a szemét elöntötte a könny, káprázott, nem lá­tott semmit. Káli Lidvinka 12 éves kislány *— aki szintén várta a csodát — az is­kolában az első padba kérte magát, mert a sok napbanézéstől annyira megfájult és romlott a szeme, hogy nem látja a táblán a betűt. A „csodavárás“, az éneklés azon­ban hiába volt, a jelenés nem kö­vetkezett be. • A SZÉDELGŐK — egyszerűen — újabb dátumot hirdettek, hogy majd akkor... És hogy higyjemek nekik, elkezdték hiresztelni, hogy ez is látta, az is látta. Ezt mondták pél­dául Molnár Bálint idősebb dolgozó parasztról is. De Molnár rájuk cá­folt: — Nem láttam én semmit, — mondta, — de jobban tennék ezek a csodavárók, ha nem itt töltenék el a sok időt, hanem inkább a földeken dolgoznának. Mivel a férfiak között nem akadt, aki hitt volna a jelenésben, arról kezdtek beszélni:- Csak annak jelenik meg, aki szűz. Mikor meghallotta ezt egy idősebb rakacaszendi dolgozó paraszt, ugyan­csak megcsóválta a fejét és bajusza alatt hümmögte:- Ha Szűz Mária csak szüzeknek jelenik meg, akkor úgy látszik, rosz- szul tájékoztatták őt a mi Girhiny Marisunkról.., • AMI IGAZ, igaz. Girhiny Mária múltjáról sokat tudnának beszélni a szalonnaiak, de még az edelényiek is, nem is beszélve Rakacaszend la­kóiról. Marsaiké nevű férje már évek óta eltűnt a faluból, vele csak rövid ideig élt együtt. Később Csu- rilla Szabó János kulákkal állt ösz- sze. A kulák fiai nem nézték jó szemmel a dolgot, s nehogy apjuk szeretője beüljön a vagyonba, elűz­ték Girhiny Máriát. Igaz, ez már több mint 10 éve történt, de a ténye­ket nem lehet letagadni. A csodavárásra elment néhány környékbeli legény is. őket azonban inkább az vitte oda, hátha találnak valami szemrevaló lányt. Egyik le­gényt hazafelémenet megkérdezték: — Láttad-e Szűz Máriát? Az mosolyogva válaszolt: — Láttam bizony. Az előbb ment el mellettem kerékpáron. S a kérdező is, a felelő is elnevette magát. • A KULÁKOK és más ellenséges elemek az összejövetelt kezdték po­litikai céljaikra felhasználni. Kom­pordai András a templomban elfá- tyolozódott, bánatos hangon arról kezdett prédikálni, hogy üldözik a vallást, üldözik Szűz Máriát... Girhiny Barna így szónokolt: — Nincsenek ma már kulákok. — Ne dolgozzunk a földeken, em­berek. nincs értelme, úgyis jön a világ vége... — Szét kell oszlatni a termelőcso- portokat — hangoztatták a kulákok Rémhírekkel megpróbálták megza­varni a dolgozók nyugalmát. Sovi niszta uszítások hangzanak el. A Horthy-rendszer irredenta dalait éne kelték. jcsiak pedig ugyancsak káromkodva I mennek haza, szidják a szélhámo­sokat, akik május végén, a munka [dandárjában április bolondját járat­ták velük. Hozzátehetjük: a rakaca- szendiek most már jókat nevetnek azoknak csalódásán, akik távolabbi községből jönnek, mert „bedűltek“ a szélhámosoknak s képesek voltak Rakacaszendre utazni. A Mária-jelenésre felfigyelt az egri érseki hivatal is és kivizsgálta az esetet. Megállapította, hogy sem­miféle csoda nem történt. Girhiny Mária erkölcsileg kifogás alá esik és a nála észlelt babonás magatar­tás, zavaros gondolkodás orvosi ki­vizsgálást igényel. Girhiny Mária aztán az egyház kérésére be is uta­zott vonaton Edelénybe, hogy az orvosok megvizsgá'iák. jó üzlet lesz a dologból. Most már szeretnék visszacsinálni az egészet, de már késő. A vallásos hívek töme­gei előtt is lelepleződtek ezek a szél­hámosok. Rájöttek, hogy vallásos ér­zületüket kihasználó, kigúnyoló, val­lásos meggyőződésükkel visszaélő kulákok és a klerikális reakció ügy­nökeinek provokációjáról van szó. Céljuk az volt, hogy eltereljék a dolgozók figyelmét a nemzetközi és az országos eseményekről, elvonják őket a munkától. A becsületes dol­gozók követelik: keményen fel kell lépni a klerikális reakció ügynökei és a kulákok ellen, hogy minden hivő megismerje igazi arcukat, alat­tomos céljukat. A „CSODA“ terjesztőinek szétfoszlott abbeli reményük, És ezek a népcsalók, a reakció fa­lusi maradékai, gonosz ügynökei rö- jvidesen meg fognak győződni afe- tehátllől, hogy nem űzhetik büntetlenül hogy népellenes, káros tevékenységüket. Bidanlt francia külügyminiszter beszámolt a szerdai minisztertanácsban a genfi tárgyalások fejleményeiről eredmények“ re Paris (MTI) A Laniel-kormány szerdán több mint egy órás miniszterta­nácsot tartott, amelyen meghall­gatta az éppen e célból Párisba érkozett Bidault külügyminiszter beszámolóját a genfi tanácsko­zások indokínai vonatkozásairól. A szerdai minisztertaná hogy „pozitív _ ményében lehet tekinteni a gen­fi tanácskozások további alaku­lása elé, hangoztatják azt is. hogy maga a külügyminiszter nyilatkozott úgy a miniszterta­nács során, hogy a szovjet kül­döttség magatartása hárította el az indokínai tanácskozások fel­A szeruai uiiiusiim tana- ■ „„ ---------­csőn az a vélemény alakult ki, borulásának veszélyét. (MTI) ózdi Iröszt bányászai! Újult erővel előre a zászlóért! tette tervét, részben a gépszerelések, résziben frontszakadások miatt. Az ózdj Szénbányászati Tröszt bá­nyaüzemeiben a vcrsenylendülct kis­sé hanyatlott. Ez legjobban a királ­Az Ózdi Szénbányászati Tröszthöz tartozó bányaüzemek május 26-án SomsáJy kivételével túlteljesítették napi tervüket. A tröszt napi teljesít­ménye 100.7, havi teljesítménye 104.8 százalék. Ezen a napon csak 104.8 százalék. Ezen a napún Caon I - ­a somsályi bányaüzem nem teljesí- di bányaüzemnél mutatkozik meg Az Országos Filharmónia Romantikus Estje Aligha van többet vitatott fogalma az esztétikának, mint a romantika. Kifejem zésmód, művészi magatartás, stílusirány irodalmi mozgalom, művészi szemlélet — a romantika- tles ellentétek csaptak ősz- ve értelmezésében. Minél többet heves- kedtek körülötte, annál sűri'ibb homály borította. Csak a marxista elemzés gyúj­tott világosságot ebben a kérdésben is. Ismeretes, hogy a forradalmi romantika — Zsdánov elvtárs mutatott rá — nél­külözhetetlen eleme a szocialista-realista ábrázolásnak, hiszen elképzelhetetlen nélküle az előrehaladás, a társadalmi fejlődés, a kommunizmus megteremtése; amint Lenin tanít bennünket — tud­nunk kell álmodozni. Amikor romantikáról beszélünk, nem erre gondolunk, hanem arra a gazdag, kulturális kincsre, amelyet az egész nép­pel még szövetségben álló feltörekvő pol­gárság politikai forradalma hívott életre. A hatalomra került burzsoázia azonban már másnap elárulja a forradalmi eszmé~ nyékét és szövetkezik a hatalomban és hatalmaskodásban jártas feudális reak­ció erőivel, a nép elnyomására- Egészen nagy vonalakban ez a társadalmi gyökere annak, hogy a romantika korántsem egyértelmű irodalmi-művészeti irányzat: van haladó és van visszahúzó, hátra­mutató regresszív válfaja. Igen messzire vezetne annak fejtegetése, hogyan, mikor jelentkezik a romantika a zeneművészet’’ ben, vájjon beszélhetünk-e ott is a ro­mantika kétirányúságáról stb. Az Országos Filharmónia által rende­A CSODAVARAS botrányba fúlt Először a rakacaszendiek ismerték fel a szélhámosságot. A „csoda' szervezőin kívül már igen kevesen vannak, akik elmennek az erdőbe. Aztán elmaradoztak a szomszédos községekből is a kiváncsiak. A tá­volabbi községekből érkezett kíván. J zett Romantikus Est okos, szerencséi kezdeményezés, de ha valaha, úgy most nagyon elkelt volna egy rövid, tömör is” mertetés. A miskolci színházban össze­gyűlt közönség nagyrésze bizonyosan szí­vesen hallott volna arról, miért került össze egy műsorban IF eher, Schubertt Csajkovszkij, Bizet, Gounod. A Déryné-súnház szimfonikus zeneka“ rát Mura Péter kiváló, felkészültségű, tehetséges karmesterünk vezényelte. Eré­nyei — a művészi szerénység, a meg­ragadó biztonság és a müvek jól ót” tekinthető értelmezése — párosultak t romantikus alkotások csillogó szépségei­nek színes érzékeltetésével, a szabadab­ban szárnyaló vezényléssel. Különösen a Diótörő-szvitnél éreztük ezt. A Befejezet- len szimfóniánál jól összeforrt zene­karunk még adós maradt a lélek leg­mélyéről jakodé igazi átéléssel, a schu- berti fájdalom szivbemarkotó megszólal­tatásával. A mű előadását nem éreztük eléggé kidolgozottnak, kiváltkép a máso­dik tételben. A Carmenból, Faustból. Saint Saensi, Sámson és Delila című operájából Heréig Éva, Király Mária és Littay Gyula éne­kelt áriákat. Nagy örömmel hallottuk fiatal énekeseink csiszolt, igényes, kul­turált előadását. Legjobban tetszett ai Ékszerária Hcrédy Éva hajlékony, finom előadásában. DelUa áriája Király Mária drámai erejű tolmácsolásában és a Tor­reádor-dal Littay Gyula megnyerő, érces tenorján, (s.) Szabadságharcos kiállítás Miskolcon A Magyar Szabadságharcos Szövetség borsodmegvei bizott­sága a szabadságharcos hónap keretében Miskolcon, május 30-tól június 13-ig országos és megyei jellegű kiállítást rendez. A kiállítás a Rákóczi u. 12. szám alatti klubilázban nyílik meg és képekben bemutatja a szabadság- harcos fiatalok szép és vidám életét, megismertet bennünket a szövetség feladataival. Ezenkívül bemutatja a Hunyadiak törökel­lenes harcát, az 1848-as szabad­ságharcot, valamint néphadse­regünk harcosainak életét és munkáját. A kiállítás résztvevői részére díjtalan filmvetítések és céllövfl versenyek lesznek. Minden 5., 10., 15., 20. ezredik látogató értékes emléktárgyakat kap. A szabadságharcos hónap ide­je alatt több rendezvény lesz, amelyeken az érdeklődők szóraf kozhatnak és tanulhatnak. Több történelmi előadást rendezünk szabadságharcos elődeinkről, jú- nius 20-án pedig egösznapos ki­rándulás lesz. melyen kulturmű* sor és céllövészet szerepel. A szabadságharcos hónap rcrW dezvényeire szeretettel meghH vünk és várunk minden dolgozót, MSZHSZ. megyei bizottsága. ■iknem Ld

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom