Észak-Magyarország, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-28 / 125. szám

2

ÉSZAKMAG Y AROKSZAG

Fenlek, 1954. május 29.

A Magyar Dolgozók Pártja III• kongresszusának tanácskozása

(Folytatás az 1. oldalról.)

dése népeink felvirágzását és boldogságát biztosítja. Ezért a nemzetközi kapcsolatoiknak ez az új típusa nagy vívmánya az egész emberiségnek. A nemzetközi kapcsolatoknak ez az új típusa, valamennyi nép számára megmutatja a béke és a barátság útját.

Ezt követően Mazur elvtárs azokról az eredményekről beszélt, amelyeket a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével a lengyel nép hazája szocialista építésében elért, majd így fejezte be felszólalását: Küldöttségünk nagy figyelemmel

kiséri kongresszusuk munkáját, hogy megismertethessük pártunkat és a lengyel dolgozókat az Önök eredményeivel, munkájuk és harcuk tapasztalataival. A kölcsönös tapasztalatcsere erőnk és sikereink egyik forrása.

Pártjuknak és az egész magyar népnek ragyogó sikereket kívánunk szocialista hazájuk építéséban.

Éljen a Magyar Dolgozók Pártja!

Éljen a lengyel és a magyar nép örök barátsága! (Nagy taps.)

Éljen a békének és népeink függetlenségének támasza — a nagy Szovjetúnió! (Ütemes, nagy taps.)

Julius Duris elvtárs felszólalása

Ezután Julius Duris elvtárs, a Csehszlovák Kommunista Párt elnökségének tagja mondotta el üdvözlő beszédét:

Kedves elvtársak és elvtársnők!

Engedjék meg, hogy ezen jelentőségteljes kongresszus alkalmából Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a csehszlovák népnek őszinte és testvéri üdvözletét tolmácsoljam a Magyar Dolgozók Pártjának és az egész magyar népnek.

A Magyar Dolgozók Pártja vezetése alatt nagy sikereket ért el a magyar dolgozó nép. Pártjuk vezetése alatt valóra válnak a magyar

nép régi vágyai. A nép boldog jövőjéért vívott harcában a párt elnyerte a magyar nép bizalmát és az egységes munkásosztály élén megbízható és bölcs vezetője a nemzetnek. (Nagy taps.)

Petőfi, a magyar nép halhatatlan költője „A nép nevében“ című költeményében vádolja az urakat, hogy a/: alkotmányból kiszedték a rózsákat és a népnek a töviseket hagyták. A Magyar Dolgozók Pártja vezetése alatt eltávolították az alkotmányból és a nép testéből a töviseket és a magyar nép, mint ennek az országnak egyetlen gazdája

és ura, becsületes munkájával olyan életet épít magának, mely napról- napra több rózsát terem és boldogabb életet biztosít számára. (Taps.)

Ezek a sikerek őszinte örömmel töltik el a csehszlovák népet is. Ezek a sikerek a mi és a világ összes békeszerető népeinek sikerét is jelentik. (Taps.) Népünk tovább fogja mélyíteni a nemzeteink közötti testvéri szövetséget. Közös építőmunkánkban továbbra is segítségére leszünk egymásnak és továbbra is következetesen fogunk támaszkodni közös barátunkra és védelmezőnkre, a nagy Szovjetunióra. (Lelkes taps ) Soha sem feledkezünk meg arról, hogy a Szovjetúniónak köszönhetjük, hogy a nép most az ország igazi gazdája lett és azt, hogy nemzeteink testvéri szövetségben együtt építhe tik szabad hazájukat. (Taps.)

A Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa további lendületet fog adni a szocializmus építése útján szép hazájukban és eredményeik hozzá fognak járulni a világbéke megszilárdításához. (Taps.)

Pártunk és népünk nevében melegen üdvözlöm a Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusát és a testvéri magyar népet és további nagy sikereket kívánok munkájukhoz. (Hosszantartó taps.)

A csütörtök délelőtti tanácskozás

A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának negyedik napján kilenc óra után néhány perc cél kezdődött meg a tanácskozás, amelyet Mekis József elvtárs, a Központi Vezetőség tagja nyitott meg.

Komócsin Mihály elvtárs, a hevesmegyei pártbizottság első titkárának felszólalása után Licausi Girolamo elvtárs, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust.

Ezután Horváth Márton elvtárs, a Központi Vezetőség tagja szólalt fel, majd Földes László elvtárs, a sztálinvárosi pártbizottság első titkára.

Constantin Parvulescu elvtárs, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak.

Somi Benjamin elvtárs, a szekszárdi járási pártbizottság első titkárának felszólalása után Borisz Taszkov Tomov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára üdvözölte a kongresszust.

A délelőtti szünet után Háziu Árpád elvtárs, a Központi Vezető- ség tagja, a mandátumvizsgáló'

bizottság jelentését ismertette.

Nagy István elvtárs, a Ganz Vagon- és Gépgyár igazgatója szólalt fel ezután, majd Josef Lauscher elvtárs, Ausztria Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust.

Andics Erzsébet elvtársnőnek, a Központi Vezetőség tagjának felszólalása után a Német Szocialista Egységpárt küldöttségének vezetője, Erich Mückenberger elvtárs, a párt Politikai Bizottságának póttagja, majd Ős- kar Neumann elvtárs, a Német Kommunista Párt titkárságának tagja mondott üdvözlő beszédet.

Pioker Ignác elvtárs, Kossuth- díjas sztahánovista, a Szocialista Munka Hőse és Sipos Jolán elvtársnő, a somogymegyei felső- bogáti állami gazdaság igazgatója szólalt még fel a délelőtti ülésen, amelynek végén Dasijn Adilbis elvtárs, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának tagja tolmácsolta a mongol nép forradalmi pártjának és a Mongol Népköztársaság valamennyi dolgozójának testvéri üdvözletét és forró jókívánságait a kongresszusnak.

A délelőtti ülés egy óráig tartott.

Licaasi Girolamo elvtárs felszólalása

Licausi Girolamo elvtárs, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja az Olasz Kommunista Párt Központi Vezetősége és Togliatti elvtárs nevében tolmácsolta a kongresz- szusnak az olasz nép testvéri üdvözletét.

Az olasz dolgozó nép, a munkásosztály pártjai :— a Kommunista és Szocialista Párt — vezetésével, a többi békeszerető népekkel együtt, nagyarányú, kemény küzdelmet folytat ebben az időben annak megakadályozására, hogy az amerikaiak áital vezetett imperialista csoportok esztelen politikája az emberiséget a végső pusztulásba sodorja — mondotta.

Békeharcunk feladata: harcolói az atomfegyverek ellen; harcolni az európai védelmi közösség létrehozása ellen, amely szentesítené Európa tartós szétszakítását és súlyosbítaná a háború veszélvét.

Ismeretes^ hogy a Szovjetunió és a népi Kína helyes politikájának középpontjában a távolkeleti béke biztosítása, Németország egyesítése, egész Európa biztonsága áll.

Az a jelszó, amelyet Togliatti elvtárs az Olasz Kommunista Párt Központi Vezetőségének utolsó ülésén adott ki — a szocialista és katolikus tömegek

közeledésének jelszava —, széles kaput nyitott a kölcsönös megértés előtt. E lehetőségek valóra- váltása a széles dolgozó tömegeknek a hatalomban való részvétele alapján kibontakozó reális politikai változásra kell, hogy vezessen.

Az olasz nép és Kommunista Pártja megbecsüléssel és együttérzéssel viseltetik a magyar nép és nagy pártja iránt — folytatta. — A két nép már egy évszázaddal ezelőtt is vállvetve harcolt nemzeti függetlenségéért. A szicíliai, aki most önökhöz szól. élénken emlékezik azoknak a magyar hazafiaknak nevére, akik Garibaldi vörösingeseinek soraiban Palermo erődítményei alatt áldozták életüket. (Taps.)

A mai harc folytatása az akkori küzdelemnek — éppen ezért a függetlenség és szabadság zászlaja, a munkásosztály, a dolgozó nép és az őket vezető pártok kezében emelkedik fel. Ezek a pártok az emberiség legszebb és leghaladóbb eszméit képviselik és korunk legnemesebb küzdelmét vívják, hogy megvalósítsák az eszméket. (A kongresszus résztvevői helyükről felállva tapsolnak.)’

Éljen az MDP III. kongres*-szusal.

Éljen a magyar nép! (Nagy taps.)

Horváth Márton elvtárs felszólalása

Tisztelt Kongresszus! Kedves elvtársak! A Központi Vezetőség beszámolója megállapított bizonyos eredményeket az ideológiai munkában, de ugyanakkor helyesen azt is leszögezte, hogy mindez csak kezdetnek tekinthető.

Senki sem gondolhatja, hogy az új szakasz nyújtotta lehetőségek az ideológia frontján automatikusan, ha«: néHcül fognak érvényesülni.

Különösen fel kell figyelnünk arra, hogy a politikai élethez hasonlóan, az ideológia különböző frontszakaszain is tapasztalhatók az utóbbi időben bizonyos jobboldali jelenségek. Veszélyességüket növeli bizonyos fokig az, hogy ugyanakkor ellenhatásként a még távolról sem leküzdött szektá- riánizmus malmára is hajtják a vizet. A szektáriánusok — rámutatva ezekre a jobboldali jelenségekre -a saját magatartásuk, a saját álláspontjuk igazolását vélik ebben felfedezni. A jobboldali jelenségek főoka, hogy bizonyos polgári, kispolgári ideológiai áramlatok befolyása a kisárutermelés súlyának növekedése alapján fokozódik. Olyan áramlatok, amelyeket a régebbi gyakran egyoldalúan adminisztratív rendszabályok a felszín alá szorítottak, de amelyekkel ideológiai harcban nem számoltunk le,' most újúlt erővel jelentkeznek.

Az ideológia területén tehát az osztályharc éleződésére kell számítani. Ezért éberebben kell őrködnünk a marxizmus-lcniniz- mus ideológiájának tisztaságán.

Mai helyes politikánk mellett a parasztság bizalma és hűsége a népi demokráciához és a munkásosztályhoz, nyugodtan mondhatjuk, hogy ugrásszerűen erősödik. Nem kétséges, hogy a közeledés irányzata fog felülkerekedni a dolgozó parasztságban és értelmiségben. Ezért volna helytelen túlbecsülni a jobboldali veszélyt, ezért van mindenekelőtt türelmes, baráti meggyőzésre szükség. A munkás-paraszt szövetség erősödése, a nemzeti összefogás megszilárdulása jótékonyan érezteti a hatását az ideológia minden területén, az irodaiam területén is. Nem kétséges, hogy valósággal szárnyakat ad íróink nagy részének a párt helyes politikája és elősegíti, hogy az írói derékhad képességben, tehetségben a párt és a nép iránti odaadásában tovább erősödjék.

Most azonban a kiváló, a régebbi írói generációhoz tartozó írókról szeretnék néhány szót szólam. Ha csak a politikai nézeteltéréseink alapján akarnánk megítélni Illyést, Verest, Szabó Pált — de folytathatnám a sort Déryvel és másokkal —, akkor békaperspektívából néznénk ezeket az írókat és szemet hunynánk az előtt, ami a leglényegesebb. Legkiválóbb íróinkkal, művész.einkkel is előfordul, hogy elmaradott rétegek nézeteit tolmácsolják politikai állásfoglalásaikban, sőt néhány művükben is. A döntő azonban nem az, ami. elválaszt, hanem ami összekovácsol velük. Alkotómunkájukra az a jellemző, hogy az elmúlt tiz év harcaiban, népünk fejlődése nyomán, óriásit fejlődtek ők maguk is, méghozzá nemcsak íróilag. hanem — ha különböző mértékben is, de politikailag is. Mindenképen helyeselni kell, hogy nyíltan megmondják véleményüket.

Bizalomra bizalom, nyíltságra nyíltság legyen a válasz! Amilyen őszintén, kertelcs nélkül megmondjuk, hogy mivel nem értünk egyet politikai, vagy művészeti nézeteiket illetően, olyan nyiltan és elismerően kell beszélnünk fejlődésükről, alkotói tetteikről is.

Déry kivételével nem fukarkodunk irányukban társadalmi elismeréssel. Amit nem nyújtunk számukra — megint csak Déry kivételével — az, ami írónak és olvasónak a legfontosabb: alkotó munkájuk alapos, beható értékelése.

Szenvedélyes vita folyik Illyéssel kapcsolatban a „pesszimista“ verseiről. Évek óta szinte tetemre hívjuk a „Puszták népe“, a „Petőfi“ íróját és szemrehányóan szembesítjük saját múltjával. Illyésen rajta van ez a bélyeg, amitől nem tud szabadulni. Ha — képletesen szólva — egy-egy kritikus bevetődik véletlenül a költő alkotó műhelyébe, feltétlenül be lebotlik azokba a négysoros, elszórt költői forgácsokba, amelyekről any- nyi szó esik, de nem veszi észre, hogy Illyés néhány év alatt a nemzet nagy drámaírójává nőtt. Vélemé nyem szerint Illyésben megvan az erő és az Ígéret ahhoz, hogy az any- nyira elhanyagolt és csak lassan éledő magyar drámai költészetet magas fokra emelje. Művei ideológiailag nem mindig hibátlanok, de nem érzem egész igazságosnak az időszerűtlenség vádját történelmi drámáival kapcsolatban. A történelmi témán át is a mi korunkhoz szólva, mutatja meg az „Ozorai példá“' ban a nép találkozását a hazaszeretet eszméjével és a „Fáklyaláng ban Kossuth száján keresztül azt, hogy csak a nép honszeretete lett volna képes sírjából is feltámasztani és győzelemre vinni még az elbukó forradalmat is. A felszabadulás óta költő még nem fejezte ki oly meg- rázóan a hazaszeretet szenvedélyét, az osztályszabadság és a nemzeti szabadság elválaszthatatlanságát. mint Illyés Dózsa-drámájának most megjelent első felvonásában. Illyéssel sokat vitáztunk és fogunk még vitázni az igazi hazaszeretet nyelvén, de mindig meg fogjuk érteni egy mást. (Taps.)

Déryvel más a helyzet, ő beható és elemző bírálatét bőven kapott. Ez a

bírálat

__véleményem szerint — ma is

helytálló. Adósak maradtunk azonban annak a nagyjelentőségű ténynek elismerésével, hogy hibáival együtt is Déry Íratott a legmesszebbre a Horthy*rendszer társadalmának és különösen az elnyomott és hősiesen harcoló munkásosztály ábra* zolásában. Nem vettük eléggé figyelembe azt a számottevő politikai és ideológiai fejlődést, amit az utolsó ér során írt filmforgatókönyvei mutattak.

Szabó Pálnak része vau minden elismerésben, de őrá is vonatkozik, hogy alkotó

munkája komoly, átfogó, alapos értékelést mindeddig nem kapott, annak ellenére, hogy egyike azoknak, akik a _le(!P

többet tettek az új falu, a temelősró- vetkezeti mozgalom ábrázolásáért. Meg kell őt védeni az olyan otromba éa gyalázkodó támadással szemben, amit az „Esti Budapest“ intézett a „Darázsfészek* című kitűnő, nevelő-erejű darabja ellen.

Nézzük meg Veres Péternél is rövidem az érem fontosabb oldalát. Nemregiben jelent meg a „Rossz asszony“ című kisregénye, mely széles vitát váltott ki és nemcsak irodalmárok, hanem olvasók tömeges hozzászólását eredményezte. Mi az oka ennek a nagy érdeklődésnek? A té* máját — hogy az egyik házastárs elmarad a másik mögött öntudatban és fej-1 lődésben — feldolgozták már filmek és novellák. Azért váltott ki Veres müve ilyen nagy érdeklődést, és azért van bizonyos értelemben úttörő jelentősége, mert e téma feldolgozásában mélyre nyújt: kétfajta életmód, két morális magatartás összeütközését mutatja be, s ezzel a mai ember magánéletének legáltalánosabb, legtipikusabb konfliktusát veti fel — az új erkölcs harcát a ré* giveL .

Az elsorolt íróknál — de nemcsak náluk — a következő egyszerű tényekeit nem szabad figyelmen kívül hagyná:

ELŐSZÖR: hogy egyetértenek a párt irodalmi plattformjavai és a leglényegesebb kérdésekben a párt politikájával. Ezt egyébként nem a szavak, hanem a tettek döntik el. s ha tettnek tekintjük az újabb irodalmi munkásságunkat, az véleményem szerint ezt fejezi ki.

MÁSODSZOR: Becsüljük meg a® ország e kiváló íróinak alkotó munkáját azzal, hogy őszintén megmondjuk véleményünket, ha kell, vitába széliünk velük, küzdünk helytelen nézeteik eilen. Ugyanakkor elismerjük és minden erőnkkel támogatjuk azt a pótolhatatlan művészi nevelőmunkát, melyet népünkért, és a magyar kultúra felvÍTágozáséért folytatnak.

HARMADSZOR: El kell oszlatni minden félreértést avval kapcsolatban, hogy a párt az íróknak erre vagy arra a csoportjára támaszkodik. A párthoz legközelebb természetesen ez öntudatos kommunista írók állanak, de minden íróra támaszkodik a párt, aki a nép ügyéért dolgozik és minden író támaszkodhat a pártra, aki alkotó munkáját a népnek szenteli 1 (Nagy taps.)

Constantin Parvulescu elvtárs felszólalása

Constantin Parvulescu elvtárs, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja a következőket mondotta:

A Román Munkáspárt Központi Vezetősége forró testvéri üdvözletét küldi a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának.

Á Magyar Dolgozók Pártja jelentős sikereket ért el a népi demokratikus rendszer alapjának, a munkás- osztály és a dolgozó parasztság szövetségének megszilárdításáért vívott harcban.

A magyar nép a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével biztos léptekkel halad az ország szocialista iparosításának, a mezőgazdaság újjáépítésének, a szocialista kultúra- fejlesztésének, a nép életszínvonala emelésének útján.

A román nép szívből örül a testvéri magyar nép sikeréinek. Népűn-..». , két megingathatatlan barátság fümiis, a magyar néphez. A román és a magyar nép együtt harcql valameny- «• nyi, a Szovjetunió vezette békeszerető nép oldalán a jobb életért, a népek békéjéért és barátságáért.

Újabb sikereket kívánunk a Magyar Dolgozók Pártjának a népi demokratikus állam megerősítésében, a szocialista építő munkában, a mezőgazdaság további fellendítéséért, a dolgozók anyagi jólétének és kulturális színvonalának emeléséért ví-* vott küzdelemben.

Éljen a Magyar Dolgozók Pártja!

Éljen a szocializmust építő magyar nép! •

Éljen a román és a magyar népt barátsága és testvéri együttműködése! (A küldöttek felállva lelkesen! tapsolnak.)

Boris Taszkov Tomov elvtárs felszólalása

Ezután a Bolgár Kommunista Párt küldöttségének vezetője, Boris Taszkov Tomov elvtárs, a párt Központi Bizottságának titkára üdvözölte a kongresszust.

Bulgária népe — mondotta — szívből örül a Magyar Népköztársaság nagy sikereinek, melyeket a magyar munkásosztály és a dolgozó parasztság a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével, a nagy Szovjetunió önzetlen, testvéri segítségére és a népi demokratikus országokkal fennálló együttműködésre támaszkodva ért el.

Meggyőződésünk, hogy III. kongresszusuk határozatai méginkább megszilárdítják a magyar munkások és dolgozó parasztok szövetségét, a népi demokratikus rendszer alapját, méginkább a Magyar Dolgozók

Pártja köré tömörítik országuk hazafias erőit a magyar nép javára, ai szocializmus győzelme érdekében.

Felszólalását a következő szavak* kai fejezte be:

Éljen a Magyar Dolgozók Pártjai Éljen és erősödjék a bolgár nép kő* zötti barátság és testvéri együttműködés! (Taps). Éljen a ■»éke, demokrácia és a szocializmus tábora, élén a nagy Szovjetunióval! (Felállvar hosszantartó ütemes taps.)

Ezután Somi Benjámin elvtárs, ai szekszárdi járási pártbizottság titkára szólalt fel, majd Házi Árpád elvtárs beterjesztette a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. A jelentés a többi között a következőket! tartalmazta:

A mandátum-vizsgáló bizottság jelentése

A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusán résztvevő valamennyi küldöttet szabályszerűen — titkosan — választották meg.

A kongresszust előkészítő választások hozzájárultak a pártdemokrácia elmélyüléséhez, növelték a párttagság aktivitását, felelősségérzetét.

Kifejezésre juttatták és tovább erősítették pártunk megbonthatatlan egységét, győzelmeink legfőbb zálogát.

A Magyar Dolgozók Pártja Ili. kongresszusáfa megválasztott 867 szavazati joggal és tanácskozás: joggal rendelkező küldött közül, a kongresszuson jelen van 796 szavazati joggal rendelkező küldött és 54 tanácskozási jogú küldött. Igazoltan maradt távol tizenhét. A kongresszus tehát határozatképes.

A küldöttek 80.6 százaléka férfi, 19.4 százaléka nő.

A küldöttek életkor szerinti megoszlása a következő:

Harminc éven aluli 22.2 százalék, harminc és negyven év közötti 42 6 százalék, negyven- és ötven év közötti 23.3 százalék, ötven éven felüli 11.9 százalék.

A kongresszus küldöttei között a párt és az állami élet, a gazdaság éá a kultúra minden ágának dolgozói képviselve vannak.

Az összes küldött 64.3 százalékú munkás, a megyei pártszervezetek küldöttei 19.2 százaléka dolgozó paraszt, ebből tszcs, tag 10.2 százalék) egyénileg dolgozó paraszt 9 százalék. Az összes küldöttek 21.7 százaléka értelmiségi, közülük 8.1 százalék műszaki értelmiségi, a többi agronómus, tanító, orvos, művész stb. Az értelmiségi küldöttek aránya az összes kongresszusi küldöttekhez viszonyítva kereken kétszer akkora, mint a II. kongresszuson volt. EZ szemléltetően mutatja, hogy a párti az állami és gazdasági élet vezeté-* (Folytatás a 3. oldalon.) |