Észak-Magyarország, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-01 / 103. szám

ÉLJEN A SZOCIALIZMUST ÉPÍTŐ MAGYAR DOLGOZÓ NÉP! ... •» . — ____________ ■ - ———————————— , Állták szavukat a DIM A VÁG kovácsmű helyének dolgozói Izzó munkadarabok mellett szorgoskodnak a DIMAVAG ko- vácsműhelyóben. Az egyik leg­nagyobb kalapács mellett doF gozik Nagy Lajos brigádja. Most a Kismotor és Gépgyár részére készítenek forgattyus- tengelyéket. A brigád tagjai május 1. tiszteletére megfo­gadták, hogy egy műszak alatt az eddigi 99 darab helyett 110-et kovácsolnak. Ezt a válla­lásukat becsülettel teljesítették, 118 forgattyustengelyt munkál­tak meg egy műszakon, s telje­sítményük 160—180 százalék között mozgott. Nagy elvtársat méltán javasolták dolgozó tár­sai sztahánovista kitüntetésre. A műhely egyik legnagyobb sajtológépén dolgozik Hodzi Frigyes brigádja. A brigádban néha előfordult, hogy a Csepeli Autógyár részére készített ten­gelyekből egy-egy selejtes lett. A brigád május 1. tiszteletére szavát állva elérte, hogy nem­csak a selcjtet szüntette meg, hanem a gyártási időt is 26 percre csökkentette az eddigi 34-ről. Példamutatóan dolgo­zott még a műhelyben Gácsi Fe­renc, Pap József és Tóth Béla. A szép eredmények elérését nagyban elősegítették a műsza­ki dolgozók. V. M. Molotov elvtárs a genfi értekezlet csütörtöki ülésén kifejtette a Szovjetunió álláspontját a koreai kérdéssel kapcsolatban fl jól végzett munka után vidáman Ünnepeinek a salővölgyi erdőgazdaság dolgozói ^ ’ Vidáman ünnepelnek első féléves tervét befe- Az erdősítésnél Ambrus ma a sajóvölgyi erdőgaz- jezte. A putnoki és ózdi Juli» és Molnár Erzsébet j .2 » i - erdészet dolgozói vállal- munkacsapata ért el ki­dasag dolgozói. A banhor- b ____,2 „ százaié- tak’ hogy a fulIedekenv váti erdészet 120 kos teljesítményt ért el faanyagot május 1-re le­sz utolsó 10 napos dekád- szállítják. Vállalásukat ban. A putnoki erdészet április 28-ra teljesítették. magasló eredményeket a fakitermelésnél pedig Lo- sonezi László munkacsa pata tűnt ki 140 százalé­kos teljesítménnyel. Mezőgazdasági háziipari kiállítás és vásár, vidám ünnepségek Parattznyán Parasznya községben május else­jén és másodikén a kultúrotthon szakkörei és a népb^t kultúrműsor­ral egybekötött mezőgazdasági és háziipari kiállítást és ünnepi vásárt rendeznek. A kiállítás és a vásár május 1-én 12 órától este 7 óráig. 2- án délelőtt 10 órától este 7 óráig lesz nyitva. Május elsején a kultúrotthon ud­varán egésznapos, éjfélig tartó tán­cot rendeznék a falu dolgozói. Má­jus másodikén este 7 órai kezdettel a kultúrotthon népi tánccsoportja a kultúrotthon színpadán bemutatja a járási kulturversenyen is nagy si­kert aratott „Parasznyai lakodal- mast'1. Ketten nyerték a 100.000 forintos főnyereményt A második Békekölcsön negyedik sorsolásán két nyertesnek jutott a százezer forintos főnyeremény. Győrfi Sándor, a Landler Jenő járműjavító segédmunkása, az 5916 sorozatszámú 125/A sorszámú köt­vény tulajdonosa az egyik boldog nyertes. Az 5916 sorozatszámú 125/B jel­zésű kötvény Knoll Józsefnek, a Hungária Jaquard szövőgyár szövő­munkásának tulajdonában volt, aki időközben meghalt. A nyereményt így örököseinek fizetik ki. (MTI) A párisi dolgozók mégis megnnneplik májas elsejét A francia kormány — mint ismeretes —- minden haladó gondolkodású ember mélységes felháborodására, betiltotta Pa­risban a munkások hagyomá­nyos május elsejei felvonulását a Palace de la Nationtoi a Pa­lace de la Bastilleí-ig. Az ame­rikai zsoldbaii álló Laniel kor­mány tehát ugyanúgy lábbal ti­porja a francia nép elemi jo­gait, mint ahogy csak a náci megszállás alatt Herr General Stuipnágel merészelte. Szerte egész Franciaország­ban felháborodott tiltakozást váltott ki a fasiszta szellemű rendelkezés. A szakszervezetek együttesen tiltakoztak ellene. A CGT-hez tartozó szakszerveze­tek szajnamegyei szövetsége fel­hívást intézett a párisi és páfis- környéki dolgozókhoz, hogy május elsején a vincenessi er­dőben gyülekezzenek az ünnep­ség megtartására. így tehát a párisi dolgozók mégis ünnepelnek, hitet teszt­nek a világ dolgozóival való testvéri összetartozásukról. Megyénk dolgozói — első­sorban azck az idősebb munká­sok, akik még jól emlékeznek a 1 Horthy-fásizmus hasonló terrorisztikus intézkedéseire •— mélységes együttérzéssel gon­dolnak a párisi munkások har­cára és a ló. szabad május 1. boldog ünnepén testvéri szolida­ritásukat fejezik ki irántuk. Pénteken a genfi értekezlet mindössze 40 perces ülésén Thaiföld és Törökország képviselője szólalt fel Genf (MTI) A genfi értekezlet pénteki, Ötödik Ülése mindössze negyven percig tartott. Az ülésen, ame­lyen Mölotov szovjet külügymi­niszter elnökölt, Van Narabhip Bongszpraband, thaiföldi és Csó­vát Acsikaiin, a török küldöttség vezetője vázolta kormányának a koreai kérdéssel kapcsolatos ál­láspontját. Mindkét szónok kom­promisszumos megoldás szük­ségességét hangoztatta, ugyan­akkor azonban ki jelentették, hogy a koreai kérdést az ENSZ 1950. október 7-én amerikai nyomásra hozott egyoldalú hatá­rozatának alapján kellene ren­dezni. A szovjet’ és a kínai küldöttség pénteken nem tartott sajtóérte­kezletet. A francia küldöttség sajtóérte­kezletén közölték, hogy Molotov szovjet külügyminiszter pénte­ken délben villásreggelin ven­dégül látta Eden angol és Csou En-laj kínai külügyminisztert. A villásreggelin folytatott eszme­cseréről péntek estig nem adtak ki hivatalos jelentést. Az amerikai küldöttség sajtó- értekezletén bejelentették, hogy Bedell Smith amerikai külügy­miniszterhelyettes szombaton Genfbe érkezik. Dulles hétfőn át­adja Bedell Smith-nek az ameri­kai küldöttség vezetését és visz- szautazik Washingtonba. A genfi értekezlet az eredeti tervtől eltérően szombaton nem tart ülést. A legközelebbi ülés hétfőn délután három óra­kor kezdődik. A hétfői ülés szónoki listájá­ra egyelőre csak a délkoreai küldöttség vezetője iratkozott fel. Csou En-laj elvtárs üdvözlő távirata Nehruhoz Peking (Uj Kína) A Kína Tibet körzete és India kö­zötti kereskedelem és kapcsolatok tárgyában kötött kínai-indiai egyez­mény aláírása alkalmából Csou En- laj csütörtökön üdvözlő táviratot in­tézett Nehru indiai miniszterelnök­höz. A távirat hangsúlyozza: Ez az egyezmény, — amely egy­más területi integritásának és szu­verenitásának kölcsönös tiszteletben tartása, a kölcsönös meg nem táma­dás, az egymás belügyeibe való köl­csönös benemavatkozás, az egyenlő­ség és a kölcsönös előnyök, vala­mint a békés egymásmelleit élés elvein nyugszik — új alapokra he­lyezte országaink kapcsolatait Kína Tibet körzetében. Ennek az egyez­ménynek megkötése ékesszólóan bi­zonyítja azt a tényt is, hogy méltá­nyosan rendezni lehet bármilyen nemzetközi kérdést mindaddig, amíg a nemzetek a íerttemiitett elvekhez tartják magukat és a tárgyalások útját járják, Genf. Az MTI kiküldött tudósító­ja jelenti: Iljicsov, a szovjet küldöttség szó­vivője csütörtökön este sajtóérte­kezleten számolt be a genfi érte­kezlet negyedik üléséről, amelyen Casey ausztráliai és Molotov szov­jet külügyminiszter mondott beszé­det a napirend első pontjaként sze­replő koreai kérdésről. Casey kijelentette: Nem minden­ben ért egyet Nam írnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kül­ügyminiszterének a genfi értekezle­ten előterjesztett javaslatával, de úgy véli, Nam ír javaslata feltétle­nül megérdemli, hogy a konferencia résztvevői komolyan és érdemlege­sen foglalkozzanak vele. A genfi értekezlet csütörtöki ülé­sén Casey után Molotov, a Szovjet­unió külügyminisztere emelkedett szólásra. V. M. Molotov a többi kö­zött a következőket mondotta: A mostani genfi értekezleten két kérdést kell megvitatni: először a koreai kérdés békés rendezésének kérdését, másodszor az indokinai béke helyreállításának kérdését. El lehet mondani, hogy a genfi ér­tekezlet ázsiai kérdésekkel foglal­kozik. Mind a koreai, mind az in­dokínai kérdés a legidőszerűbb ázsiai kérdések közé tartozik. Ezzel kapcsolatban feltétlenül figyelembe kell venni, hogy ezen az értekezleten csak néhány ázsiai ország vesz részt. Ugyanakkor nem lehet eléggé fel­becsülni azt a tényt, hogy ezen az értekezleten az utóbbi évek során most először vesz részt minden nagyhatalom: Franciaország, Nagy- Britannia, az Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság, a Szovjet- únió. Ezzel kapcsolatban különösen hangsúlyozni kell, hogy Ázsia nagy­hatalma, a Kínai Népköztársaság hozzájárulhat a jelenlegi értekezlet munkájához az ázsiai helyzet fent- említett időszerű kérdéseivel kap­csolatban. Az értekezlet mai összetételében a Koreára vonatkozó kérdésekkel kezdte meg munkáját. Az a feladat áll előttünk, hogy békés úton megte< remtsük az egységes és független Koreát. Természetesen a koreai kérdés megoldása mindenekelőtt maguknak a koreaiaknak, magának a koreai népnek a dolga. Semmiféle olyan megoldás, amelyet más országok kényszerítenek rá a koreai népre, nem elégítheti ki a koreai népet, nem szolgálhatja a koreai probléma tartós rendezését. Feltétlenül számolni kell Korea történelmével és különösen a koreai nép függetlenségi harcának törté­netével. V. M. Mölotov a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a genfi értekez­let legfontosabb feladata, hogy se­gítséget nyújtson a koreai népnek Korea egységének helyreállításában. Minden erőnket latba kell vet­nünk annak érdekében — mon­dotta —, hogy a koreai nép bé­kés eszközökkel megtalálja a módot egységes, független demo­kratikus államának megterem­tésére. A koreai kérdés békés rendezésében minden olyan állam érdekelve van, amely a nemzetközi feszültség eny­hítésére és az egyetemes béke meg­szilárdítására törekszik. Másfelől feltétlenül számolni kell azzal, hogy az ENSZ, egyes államok nyomása következtében egyoldalú álláspont­ra helyezkedett és képtelennek bi­zonyult a koreai kérdés rende­zésére. A koreai kérdés megvizsgálása során nekünk Is számolnunk kell azokkal a gyökeres változásokkal, amelyek az ázsiai országok politikai fejlődésében az utóbbi időben, kü­lönösen a második világháború be­fejezése óta mentek végbe. Az ázsiai országok népei komoly sikereket értek el a függetlensé­gükért, az idegen uralom alóli fel­szabadításukért vívott harcban. Ma már lehetetlen figyelmen kívül hagyni ezt. A földkerekség lakossága körül­belül kettő milliárd 400 millió em­berből áll. A föld lakosságának több mint a fele Ázsia területén él. Ázsia lakosságának túlnyomó többsége azonban még a XX. század elején is vagy gyarmati helyzetben, vagy félgyarmati és függő helyzetben volt. Azóta gyökeres változások történ­tek Ázsiában. Ebben a vonatkozásban döntő for­dulat történt az Oroszországban 1917-ben végbement szocialista for­radalom óta, azóta, hogy megala­kult a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége, amely szakított a cárizmus imperialista politikájával és más országokkal való kapcsola­tait ezen országok nemzeti szabad­ságának és függetlenségének elis­merése alapján alakította ki- Az Ázsiában lefolyt alapvető po­litikai változások mindenekelőtt leginkább a több mint 500 millió lakosságú Kínában tükröződnek vissza. Amióta megalakult a Kínai Népköztársaság, itt Is létrejöttek a népi demoitratiküs rendszer szilárd alapjai. Ki tagadhatja továbbá, hogy a történelem porondjára lépett egy olyan ország Is, mint India, amelynek lakossága több mint háromszáz millió. Különösen foglalkozni kell Kína kérdésével, amely különleges hely­zetet tölt be a nemzetközi ügyek te­rén — hangsúlyozta V. M. Molotov. Azt hiszem, nem árulok el titkot, ha azt mondom, hogy a Szovjetúnió és a Kínai Népköztársaság között szilárd baráti kapcsolatok jöttek létre. Az is ismeretes, hogy sok más állam csak azért nem létesített nor­mális kapcsolatokat a Kínai Népköz- társasággal, mert ezt kívülről min­den eszközzel akadályozzák. Ami az Amerikai Egyesült Álla­mokat illeti, ennek az országnak a kormánya nyilt agresszív politikát folytat a Kínai Népköztársasággal szemben. Ez az Egyesült Államok részéről folytatott agresszív politika egyúttal rányomja bélyegét az egész mai ázsiai helyzetre is. Amióta a kínai nép elűzte orszá­ga területéről Csang Kaj-sek csőd­bekerült klikkjét, amely nem a kí­nai nép szükségleteit tartotta szem előtt, hanem a külföldi tőke egy­szerű kiszolgálója volt és amióta megalakult a Kínai Népköztársaság, az egyik agressziós lépést a másik után követik el a Kínai Népköztár­saság ellen. A fő felelősség ezért az Ame­rikai Egyesült Államok uralko­dó köreit terheli. Az utóbbi időben az Indokinai bábkormányok védelmének ürügyé­vel tervekét szőnek egy délkelet­ázsiai katonai szövetség megterem­tésére, jóllehet ebben a katonai szö­vetségben nem szándékozik részt- venni egyetlen olyan ázsiai állam sem, amely ad magára. Mialatt igen nagy események tör­téntek, amelyek az ázsiai országok és mindenekelőtt Kína nemzeti és szociális újjászületésének kezdetét jelentik új, demokratikus alapokon, amelyek összhangban állnak a ha­ladás és a demokrácia fejlődésének jelenlegi szakaszával, bizonyos ame­rikai körök görcsösen ragaszkodnak a régihez, a gyarmati és félgyarma­ti rendszer fenntartásához. Az Egyesült Államok ellenséges politi­kája a Kínai Népköztársasággal szemben a legnegatív módon hat ki az időszerű ázsiai problémák megoldására. Az Egyesült Államok külügymi­niszterének az ázsiai helyzet kérdé­sével kapcsolatos legutóbbi kijelen­tései arról tanúskodnak, milyen erős még bizonyos körökben a hajlam a régi iránt, ami már túlélte magát, milyen erős még mindig a vonzódás az imperializmus idejétmulta gyar­mati politikájához- I Április 16-án az amerikai lapok közölték az amerikai külügyminisz­ter egyik nyilatkozatát, amelyben a Kínai Népköztársaság megalakulá­sát — ami, mint ismeretes, a kínai nép önkéntes akarata alapján tör­tént — „nagy katasztrófának“ mond­ja, amely „a kínai szárazföld el­vesztését jelenti“., Az amerikai államférfi idézett nyilatkozata egyetlen szót sem tar­talmaz Kína, Délkelet-Ázsia és a csendesóceáni szigetek népeinek nemzeti érdekeiről és jogairól. Ehe­lyett ez a nyilatkozat világosan ki­fejezésre juttatja azt a törekvést, hogy minden eszközzel megakadá­lyozzák a nagy kínai nép és a többi ázsiai nép áttérését a régi gyarmati és félgyarmati életről egy új, sza­bad életre, új, demokratikus rend­szerre. A genfi értekezlet lehetővé teszi, hangsúlyozta ezután V. M. Molotov —, hogy minden oldal­ról megismerkedjünk azokkal az ázsiai problémákkal. ame­lyeket jelenleg a legidőszerűbb­nek tartanak. Itt most lehetőségünk van arra, hogy meghallgassuk a különböző nemzeteket és eszmecsere alapján olyan megoldást találjunk a felme­rülő kérdésekre, amely megfelel az érintett országok érdekeinek és egyúttal a haladás és a béke megszi­lárdítása érdekeinek. Ha így kezel­jük például a koreai kérdést, ez sokban elősegítheti az egységes és független, demokratikus Korea megteremtése kérdésének békés úton való megoldását, elősegítheti a koreai kérdés valóban békés rende­zését. A genfi értekezlet el fogja ezt érni, ha abból az elvből indul ki* hogy az ázsiai népeknek megvan a teljes joguk arra*A ihogy maguk döntsék el ügyeiket r hogy ez min­denekelőtt saját dolguk. A jelenlegi értekezlet feladatai* nak Ilyen értelmezése a legnagyobb mértékben összhangban állna az ázsiai népek szabadságának és nem­zeti felemelkedésének érdekeivel és egyúttal az ázsai béke megszilárdí­tásának és az egyetemes békének érdekeivel is. Csou En-laj, a Kínai Népköztár­saság küldöttségének vezetője kife­jezésre juttatta itt azt a gondolatot,, hogy kívánatos az ázsiai országok együttes erőfeszítése az ázsiai béke biztosítása szempontjából. A szov­jet küldöttség teljes mértékbe* osztja ezt a véleményt. A szovjet küldöttségnek az a véleménye — mondotta végül \. M. Molotov —, hogy azok a ja­vaslatok, amelyeket Nam ír, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság külügyminisztere ter­jesztett elő, alapul szolgálhatnak ahhoz, hogy megfelelő határo­zatokat hozhassunk Korea kér­désében. Ezek a javaslatok megfelelnek a koreai nép nemzeti törekvésének, hogy helyreálljon hazájának egysé­ge és összhangban vannak a népek közötti béke megszilárdításával. (MTI) Tibetre vonatkozó egyezményt irtok alá Pekingben a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának ás az Indiai Köztársaság kormányának képviselői Peking (Uj Kína) 1953 december 31. és 1954 április 29. között a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának küldött­sége és az Indiai Köztársaság kor­mányának küldöttsége tárgyaláso­kat folytatott Pekingben a két or­szág közötti kapcsolatokról Kína Ti­bet körzetének kérdésében. A tárgyalásokról Pekingben ki­adott közlemény a többi között hangsúlyozza: A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya és az Indiai Köztár­saság kormánya — attól az óhajtól vezéreltetve, hogy előmozdítsák a Kína Tibet körzete és India közötti kereskedelmet és kulturális kapcso­latokat, valamint, hogy megköny- nyítsék a két ország népei közötti zarándoklást és utazást — elhatá­rozta, hogy egyezményt köt az aláb­bi elvek alapján. Egymás területi integritásának és szuverenitásának kölcsönös tisztelet- bentartása; Kölcsönös megnemtámadás; Kölcsönös benemavatkozás egy­más belügyeibe; Egyenlőség és kölcsönös előnyök; Békés egymás mellett élés. A fenti elvek alapján a Kínai Népköztársaság és az Indiai Köztár­saság egyezményt kötött Kína TibeS körzete és India közötti kereskedem lemről és kapcsolatokról. A hatodik cikkely kimondja: Az egyezmény aláírásával egyide­jűleg az alábbi tartalmú jegyzékvál­tás történt Csang Han-fu külügymi­niszterhelyettes és N. Raghavan nagykövet között: India kormánya örömest vissza­vonja Kína Tibet körzetében lévő katonai kisérő alakulatait és teljes felszerelésükkel átadja Kína kormá­nyának az összes pihenőházakat* posta, távírda ős távbeszélő szolgá­latokat, amelyek Kína Tibet körze­tében India kormányának birtoká­ban vannak. A két fél Pekingben további tárgyalásokat folytat az ez­zel kapcsolatos gyakorlati intézke­désekről, valamint más kérdésekről* mint a két fél kereskedelmi ügynök­ségeinek és kereskedőinek elszállá­solása, állandó jellegű kereskedelmi ügynökségek létesítése a két kormány által, a kereskedők és zarándokok utazásának és normális kereskede­lem folytatásának kérdései. — LA TINA MERIK AI LAPOK köze lései szerint a haladó szervezetek május 1. megünneplésére készülve figyelmüket mindenekelőtt a békééft és a nemzeti felszabadulásén vívott harcra fordítják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom