Észak-Magyarország, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-15 / 89. szám

Csütörtök. 1954. áprtBs 15. ÉSZAKMAGY ARORSZ AG 3 A népjólét további emelésének érdekében növeljük a termelést, javítsuk a minőséget, emeljük a termelékenységet, csökkentsük as önköltséget . Felszólalások a megyei pártértekezleten Előző számainkban ismertettük a megyei pártválasztmány beszámo­lóját és a pártértekezleten elhang­zott felszólalások egy részét. A vita során felszólalt Zsofinyecz Mihály elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, kohó- és gépipari miniszter, aki a Központi 'Vezetőség képviseletében vett részt a megyei pártértekezleten. I többi megye dolgozóinak munkája jelentős mértékben függ a borsodi dolgozóktól Tolmácsolta a Központi Vezetőség üdvözletét, majd rámutatott: pár­tunk III. kongresszusa, az új szakasz első kongresszusa, meg fogja mutat­ni további felemelkedésünk útját, kijelölj azokat a feladatokat, ame­lyeknek megoldása a jólét gyorsabb emelését biztosítja. Különösen nagy, megtisztelő feladatai vannak ebben Borsod- Abauj-Zcmplén megye dolgo­zóinak. A többi megye dolgozói­nak munkája jelentős mérték­ben függ Borsod megye dolgo­zóitól. Amikor a kongresszus kijelöli to­vábbi felemelkedésünk útját, számít Borsod megye dolgozóinak jó mun­kájára. A megyei pártválasztmány referá­tuma nem foglalkozott eléggé a me­gye könnyűipari és élelmiszeripari üzemeinek problémájával. Az új pártválasztmánynak és pártbizottságnak nem szabad megfeledkeznie erről a két igen fontos területről, hiszen ezeknek az üzemeknek jó munkájával elsőrendűen kell hoz­zájárulnak az életszínvonal emelé­séhez. A felszólalásokból megállapítható: a megye dolgozói érzik is nagy felelősségüket és készek arra, bogy népünk iránti hűségüket, Pártunk iránti szeretetiiket tet­tekkel bizonyítsák. Ismeretes, hogy iparunk az év el­ső hónapjaiban lemaradt a tervek mögött, a kohó- és gépiparnak is nagy adóssága gyülemlett fel. Van sok igazság abban, hogy a lemara­dást részben objektív okok — a rendkívüli téli időjárás, a szállítási nehézségek, áramhiány — idézték elő. Nem lehet azonban a lemara­dást objektív okokkal megmagya­rázni. A főhiba ott volt, hogy a párt határozatában, a kormány program­jában előírt átállást lassan, vonta­tottan hajtottuk végre. Pártunk Központi Vezetőségének 1953 júniusi határozata feltárta a gazdasági vo­nalon elkövetett hibákat, megszab­ta az utat, amelyen haladva, ezeket a'hibákat meg kell szüntetni, — a. lemaradás alapvető oka, hogy ezt a határozatot nem hajtot­tuk végre. A Központi Vezetőség októberi ülé­se rámutatott azokra a hibákra, amelyeket a júniusi határozat vég­rehajtásában elkövettek a különbö­ző gazdasági szervek, közöttük a kohó- és gépipari minisztérium is, amely nem fogta úgy kézbe az átál­lás lebonyolítását, ahogyan kellett volna. A kohó- és gépipari minisz­tériumban is ellenállás volt tapasz­talható az átállással szemben. Ezért felelős a minisztérium, én magam is. Csak akkor vettem és vettük észre a hibákat, bajokat, amikor pártunk felhívta erre a figyelmet. fl jóiét emelése kizárólagosan a termelés és elsésorba a termelékenység emelésével érhető el Pártunk és kormányunk a dolgo­zók életszínvonalának emelése ér* dekében számos intézkedést tett, ezek közé tartozik a legutóbbi árle­szállítás is. Látnunk kell azonban, hogy .......... . .. a jólét emelése kizárólagosan a termelés cs elsősorban a terme­lékenység' emelésével érhető el- Az előzetes jelentésekből megálla­pítható, hogy a kohó- és a gépipar márciusban sokat behozott januári és februári lemaradásából, ebben dicséretre méltó, nagyszerű eredmé­nyeket ért el kohászatunk. Ki kell emelni az Ózdi Kohászati Üzemek, a Borsodnódasdi Lemezgyár és a Lenin Kohászati Művek dolgozói­nak sikeres munkáját. Büszkék va­gyunk arra, hogy Borsodnádasd dol­gozói márciusban teljes termelési és befejezett termelési tervüket egy­aránt 108.4 százalékra teljesítették. A kohó- és gépiparon belül jó eredményeket ért el márciusban a gépipar. Ehhez nagy mértékben hozzájárultak lelkes munkájukkal a DIMÄVAG dolgozói. Márciusban nagyrészt sikerült behozni a lema­radást a mezőgazdasági kisgépek gyártásában is. A felsorolt eredményekkel még korántsem lehetünk megelégedve- Sokkal nagyobb mértékben akarunk előrehaladni, igényeink sokkal na­gyobbak és azokat minden körülmé­nyek között ki akarjuk elégíteni. Eh­hez pedig nem elég az, hogy már­ciusi tervünket teljesítettük, hanem minden hónapban eleget kell tenni a terv előírásainak és fel­tétlenül szükség van azokra az anyagokra és árucikkekre, ame­lyeknek gyártásával az első ne­gyedévben adósak maradtak üzemeink a népgazdaságnak­Pártunk és kormányunk a napok­ban azzal a kéréssel fordult a mun­kásosztályhoz, a műszaki értelmi­ségi dolgozókhoz, hogy a lehető leg­rövidebb időn belül adják meg, amivel iparunk adós maradt az el­ső negyedévben. A dolgozók köré­ben ez a felhívás lelkes visszhang­ra talált, mert találkozott a dolgo­zók akaratával. Ezért jelentik be egyre nagyobb számban dolgozók és egész üze­mek is: a kongresszusig behoz­zák lemaradásukat. A dolgozók becsületbeli ügyükké teszik, hogy megadják a hazának, amivel tartoznak. A beszámolóból kitűnt, hogy Bor­sod megye a begyűjtésben igen le­maradt. A megye az országos ver­senyben a 18. helyen van. Mielőtt Miskolcra utaztam, beszéltem a be­gyűjtési miniszter elvtárssal, aki ki­jelentette: „Nem akarja megsérteni a borsodmegyei dolgozókat, de az az érzése, mintha kibérelték volna az utolsó, vagy az utolsóelőtti helyet-1' Reméljük, hogy a megye dolgozó parasztsága követi nagy szövetsége­sének, a munkásosztálynak példá­ját, nemcsak most esedékes beadási előírását teljesíti, hanem mara­déktalanul letörleszti azt is, ami­vel a hazának, a népnek tarto­zik. Azt akarjuk, hogy a dolgozók töb­bet, jobbat és olcsóbbat tudjanak vásárolni, ehhez szükséges, hogy az árualap az eddiginél jobban emel­kedjék, ugyanakkor —• a termelés növelése mellett — a termelés gaz­daságosságát kell elsősorban szem előtt tartani. A legfontosabb ténye­ző a termelékenység emelése. Meg Keli teremteni a legszigorúbb bérfegyelmet Célkitűzéseink valóraváltásának másik igen fontos eszköze: a legszi­gorúbb bérfegyelem megteremtése. A berek emelkedése csak a ter­melékenység emelkedésével együtt következhetik be. Ezen a. téren sem tűrhetünk meg sem­miféle liberalizmust, ügyelni kell a béralap betartására, a legkeményebben el kell járni azokkal szemben, akik normalazi- tást, bércsalást követnek el. A ter­melékenység cs a bérezés alakulását serfia nem szabad szem elől téveszte­ni. A béralap túllépése rendkívül veszélyes jelenség, veszélyezteti a kormányprogram végrehajtását, •okkal jobban kell ügyelni s gyártmányok minőségére. >Az ózdi és a diósgyőri gyárban igen magas például a csak harmadren­dű hengerelhetőségű öntecsek szá­ma. Ez befolyásolja az önköltség yta «teását, márpedig a kormány* program végrehajtásában erre a leg­nagyobb figyelemmel kell lenni. A termelés növelése mellett a gaz­daságos termelés feladatait kell az új versenyszakasz középpontjába ál­lítani. Ha kohászati üzemeinknek sikerül letöiieszteniük az első ne­gyedévi adósságot, — és ehhez min­den feltétel meg van — ha minden erejükkel azon lesznek a megye ipa­rának dolgozói, hogy a termelékeny­séget emeljék, az önköltséget csök­kentsék, akkor a legméltóbban ké­szülnek pártunk III. kongresszusá­ra. Kucs István elvtárs, a szakszerve­zetek megyei tanácsának elnökhe­lyettese, felszólalásában a szakszer­vezetek munkájának eredményeivel és hibáival foglalkozott. Emelkedett a taglétszám. Megnőtt a szakszerve­zet tekintélye, többet foglalkoznak a dolgozók problémáival, ezen a terü­leten nagyofcrf» «fedsneayekefi teteie el. Jobban szervezik a versenyt. Nagy hiba, hogy gyengén ellenőrzik a határozatok végrehaj tását, nem biz­tosítják kellőképpen a verseny rendszeres értékelését és nyilvános­ságát. A szakszervezeteknek sokkal jobban kell végezniük munkáju­kat a dolgozókról való gondos­kodás biztosítása érdekében. Szükséges, hogy az üzemi pártbizott­ságok jobban megbecsüljék és se­gítsék a szákszervezeteket. A szak- szervezetek elsőrendű feladata, hogy munkájuk középpontjába a dol­gozókról való állandó és foko­zottabb gondoskodást állítsák. Ennek a feladatuknak csak úgy tud­nak megfelelni, ha a pártszerveze­tek segítséget nyújtanak ehhez. fi sárospataki járás dolgozói jó munkájukkal ki akarják érdemelni a megyei pártbizottság kongresszusi zászlaját Vakles György elvtárs, a sáros­pataki járási pártbizottság titkára beszámolt arról, milyen sikereket értek el a járás dolgozói a tavaszi mezőgazdasági munkában. Kiemelte a gépállomás több dolgozójának ki­váló munkáját. A pártbizottság elsőrendű felada­tának tekmti a községi és különös­képpen a termelőszövetkezeti alap­szervezetek megerősítését. Az instruktorok három-négy napon át is egy-cgy községben t r tózkodnak. A JB igyekszik mielőbb megtaníta­ni az új vezetőségeket a vezetés leg­jobb módszereire. Az utóbbi időben javul a tagjelölt- és tagfelvétel. A járás nagyon lemaradt a be­adással, emiatt felelős több helyi tanács is. A beszámolóban szerepelt, mégis szükségesnek tartom, hogy rámutas­sak — mondotta a továbbiakban —, hogy kérjük a megyei pártbizottság­tól: fő feladatául tűzze ki a határo­zatok végrehajtásának ellenőrzé­sét és a káderekkel való foglal­kozást. Sárospatakon a II. kongresszus óta az ötödik járási titkár van, 1945. óta pedig én vagyok ott a tizenharma­dik járási titkár. Ezért felelősség terheli a megyei pártbizottságot. Befejezésül válaszolt a ricsei já­rási titkár elvtárs felszólalására és bejelentette: a sárospataki járás dol­gozói úgy igyekszenek a munkával, a beadással, hogy a ricseiek elé ke­rüljenek a versenyben, ők érdemel­jék ki a megyei pártbizottság kon­gresszusi zászlaját. I miskolci igazgatóság vasutas dolgozói a kongresszusig behozzák áruszállítási lemaradásukat Bial Bertalan elvtárs (MÁV igaz­gatóság) javasolta: vegyék fel a pártértekezlet határozatába, hogy a vasúton is nagyobb gondot kell fordítani a nép vagyonának védel­mére. Elmondta, hogy a rendkívüli téli időjárás folytán elmaradtak 500 ezer tonna áru szállításával, adósságukból eddig már 400 ez­ret letörlesztettek és a III. párt- kongresszus tiszteletére a lema­radást teljesen behozzák. A miskolci igazgatóság tavaly az 5 —6. helyen volt az országos ver. senyben, most a harmadik. A vas­utas dolgozók egyre szebb eredmé­nyeket érnek el az „Óvd az árut!‘‘- mozgalomban. Befejezésül felhívta a jelenlevő funkcionáriusokat.: mun­katerületükön segítsék elő, hogy gyorsan történjék a vagonok be- és kirakása. Ez esetben nem fognak az üzemek aokmillió forintot kitevő kocsi álláspénzt fizetni, a vasutasok pedig megtudják gyorsítani az áruk szállítását­Koszti Lajos elvtárs, a DISZ me­gyei bizottságának titkára ismertet­te, hogy a vezetőségek uijávö tisz­tása után sokat javult a megyében a DISZ szervezetek munkája. Név- szerint említett több élenjáró üzemi és falusi DÍSZ brigádot, fiatalt. Nem mondható el azonban, hogy a DISZ. nek már sikerült volna a falusi fia­talok többségét mozgósítani a me­zőgazdaság fejlesztésére hozott páit- és kormányhatározat végrehajtá­sára. A DISZ-szervezetck nagyfontos­ságú feladata, hogy minél több fiatalt vonjanak be a szövetség soraiba. Súlyos hiba, hogy elhanyagolták a termelőszövetkezetekben a DISZ- szervezésc.t, mindössze 27 fez-ben mat DISZ *2ES3we2S3fej Ezen * tubán * lehető leggyorsabban változtatni kell. Hasonlóan javítani kell a DISZ munkáját a bányászfiatalok körében. A DISZ megyei bizottsága sok segítséget kapott a megyei pártvá­lasztmánytól és a megyei pártbizott­ságtól, de nem egy pártszervezet­ben még az tapasztalható, hogy a titkár elvtársak lebecsülik a DISZ szervezeteket, nem adják meg szá­mukra a szükséges segítséget. Kamfnel Lajosné elvtársnő, az MNDSZ megyei titkára ismertette, hogy a Központi Vezetőség novem­ber 5-i határozatának segítségével megjavították a nők közötti politikai munkát. A megye MNDSZ-asszonyai eredményeket értek el a kereske­delem, az egészségügy fejlesztésé­ben. Segítik a bölcsődék felszerelé­sét, patronálják a diákotthonokban levő fiatalokat, kiveszik részüket, a városok, községek tisztasági mozgal­mából. Több termelőszövetkezetben vál­lalták az asszonyok, hogy ez év­ben 209 munkaegységük lesz. Az idén is megkezdődött és terjed a „Keltess több baromfit!“ moz­galom. Lemaradás van az üzemi szervek. létrehozásában, az üzemi pártbizott­ságok és szakszervezetek nem látják ennek jelentőségét. Az MNDSZ-nek még sok tennivalója van a nők kö* rében végzendő politikai munka te* rén és annak érdekében is, hogy min­denütt megszűnjék a nők lebe­csülése, háttérbeszorítása. Ehhez kérte az új pártválasztmány és pártbizottság támogatását. Gácsi Miklós elvtárs (Lenin Ko­hászati Művek) beszámolt arról,* hogy a megyei pártértekezlet nap* iára a diósgyőri nagyolvasztómű dolgozói letörlesztették adósságukat és új felajánlást tettek a pártkon* gresszus tiszteletére. Már most megteszik az előkészületeket, hogy a következő télen ne ismétlődhessenek meg az idei bajok. Fokozott gondot fordítanak a program szerűségre, a minőségre, az önköltség csökkentésére, ügy igyekszenek dolgozni, hogy jgyáruk nyerje el a Központi Veze* I tőség kongresszusi zászlaját. Erősítsük tovább a pártonhelüli demokráciát, mélyítsük a bírálatot és önblrálatot Kovács István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, válaszolt az elhangzott felszólalásokra, örvende­tes, hogy több mint 100 elvtárs je­lentkezett felszólalásra — mondotta. Ki kell emelni, hogy a pártértekez­let megmutatta: fejlődött a bírálat és az ön bírálat. Egyetértek a me­gyei pártbizottságot és a személye­met ért bírálatokkal. Javasolom: utasítsa a pártértekezlet a most megválasztandó pártválasztmányt és az új megyei pártbizottságot, hogy a pártértekezleten elhangzott javas­latokra és bírálatokra két héten be­lül minden egyes elvtársnak írásban adjon választ, milyen intézkedést tesz a javaslatok megvalósítására, a hibák megszüntetésére. Igen fontos, hogy tovább fej* lesszük a pártonbelüli demokrá­ciát, a kollektív vezetést, mélyít­sük a bírálatot és az önbírálatot úgy, Hogy személyekre való te­kintet nélkül meg merjék bírál­ni azt, aki hibát követett el és megköveteljék, hogy a hibát kijavítsák. •— Ez döntő feltétele pártunk to* vábbi erősödésének, munkánk to* vábbi javulásának. Ha a dolgozók azt látják, hogy hallgatnak a sza* vukra, hogy a vezetők nem eresztik el fülük mellett bírálatukat, — ez növeli aktivitásukat, kezdeményező, törekvésüket, méginkább az üzem, a város, az ország gazdájának érzik magukat. Egyetértek azzal a bírálattal, amit) Zsófi nyec elvtárs említett, hogy a beszámoló keveset foglalkozott a ne* l.vi- és a könnyűiparral. Ez azt mu* tatja, hogy még a megyei pártvá* lasztmány és pártbizottság sem tett« meg a fordulatot, hogy fokozottabb mértékben elősegítse a dolgozók szükségleteinek mind teljesebb ki* elégítését. Szükséges, hogy a megyei, vá­rosi és járási pártválasztmányok, pártbizottságok sokkal többet foglalkozzanak a helyi és a köny- nyűiparral. Ez különösen a szerencsi és * sátor* aljaujhelyi iárásra vonatkozik. Mit jelent az, hogy munkánk középpontjába az embert kell állítanunk Sok szó esett arról a referátum­ban, sokszor beszélünk, írunk arról, hogy munkánk középpontjába az embert kell állítanunk. Az az érzé­sem azonban, hogy néhány helyen ez kezd frázissá válni, mert nem értik meg, mit jelent ez. Azt jelenti, hogy ha a pártmun­kások üzemben járnak, ne csak azt nézzék, hogyan áll a tervteljesítés, a szocialista versen5r, ne csak aziránt érdeklődjenek, hogy mit tesznek a terv teljesítése, az önköltség csök­kentése érdekében, hanem nézzék meg azt is. hogyan élnek a dolgozók, milyen a munkavé­delem, „hol szorít a cipő“. Men­jenek be a fürdőbe, az orvosi rendelőbe, az étkezdébe és el­lenőrizzék, hogy rendben van-e minden. Falun ne csak a tanácsházát keres­sék fel, hanem nézzék meg az egész­ségházat, a bölcsödét, az iskolát. Menjenek el a szövetkezeti boltba, nézzék meg. mit lehet ott vásárol­ni, megfelelő-e az áruellátás. Keressék fel lakásukon is a munkásokat, dolgozó paraszto­kat, értelmiségi dolgozókat, néz­zék meg. hogyan élnek, milyen problémáik vannak és küzdjenek jogos sérelmeik orvoslásáért. Törődni kell az emberekkel — azt is jelenti, hogy nem feledkezünk meg jó munkájuk elismeréséről, ha­nem gondoskodunk arról, hogy ki­tüntetéseket kapjanak, ha kiérde­melték. Pártszervezeteink figyelje* nek fel a munkában kitűnő dolgo* zókra, ügyeljenek arra, hogy a meg* érdemelt kitüntetést megkapják. Zsofinyecz elvtárs elmondotta, mit üzent a begyűjtési miniszter elvtárs, ügy gondolom, mindannyiunk névé* ben kérhetem meg Zsofinyecz elv* társat, hogy mondja meg a Központi Vezetőségben: a borsodmegyei párt* értekezlet résztvevői, a megye kom* munistái és pártonkívüli dolgozói azt, üzenik, hogy nem igénylik az utolsó helyet, hanem behozzák a lemara* dást. A kongresszuson azt jelenthes* sük, hogy az ipari és a mezőgazda* sági termelő munkában elsők let* tünk, a begyűjtésben és az adófize* tésben az első közé kerültünk. A pártértekezlet résztvevői nagy tapssal juttatták kifejezésre, hogy mindannyiuk nevében hangzott el az ígéret. Bodnár András elvtárs, a jelölőbi* zottság elnöke ismertette, kiket ja* vasolnak a megyei pártválasztmány tagjainak és póttagjainak, kon* gresszusi küldötteknek. Több felszó* lalás hangzott el, javasolták, hogy más elvtársakat is vegyenek fel a szavazólistára. A pártértekezlet tagjai titkos sza* vazással megválasztották az új pár if választmány tagjait és póttagjait, A kongresszusi küldötteket. A megyei pártértekezlgt Gyárfás János elvtárs zárószavai után az In* ternacionáié cléncklcsévcl ért véget. II Borsodühauj-Zemplén Megyei Pártválasztmány A pártválasztmány tagjai lettek: Ágoston László, Bodnár András. Bodnár Ferenc, Borbándi János, Be- nyák Béla, Baka János, Belkó An­na, Dáni János, Damnos István, Fe­hér László, Fövényesi András, Gácsi Miklós, Gyárfás János, Gyárfás Gyula, Gyöngyi István, Hoffmann Ferenc, Hajdú Rezső, Iván István, Juhász Péter, Kovács István, Ko­vács Sándor, Koleszár István, Karo­méi Lajosné, Koszti Lajos, Kucs István, Kiss Bertalan, Kovács Jó­zsef, Kelemen Sámuel, Kiss Barna, Kutasi György, Loy Árpád, Lőcsey Lajos, Mislóczky Mátyás, Margóczi István, Mausz Péter, K. Nagy Sán­dor., Nógrádi Sándor* Futnoká Lász­ló, Rapcsák István, Sándor Lajos, Somogyi Antal, Szili Ferenc, Táj ti Gyula, Tóth Istvánná, Tihanyi Alá* jós, Tóth László, Urbancsok Mihály* Üveges Irén, Valkó Márton, Vakles György, Zombori Sándor elvtársak* A pártválasztmány póttagjaivá: Bar* ta K. Gyula, Balogh Sándor, Baría Antalné, Bunda János, Boczán lm* re, Bodroghalmi János, Gyöngyösi Dániel, György Károly, Hajdú Ele* mér, Ladányi József, Nviezky György, Naményi Géza, Prókai 1st* ván, Reményi Sándorné, Restás De* zső, Szabó István,. Tóth Lajos, Vasi hály Józsefeié, Vaszil István elvtánS sakat «älasstettäS* >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom