Észak-Magyarország, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-11 / 86. szám
2 £SZ AKMAÜ Y AKüKSZAG Vasárnap, 1954. április U, A megyei pártválasztmány beszámolója a megyei pártéríekezleten A megyei pártértekezleten a megyei pártválasztmány beszámolóját Kovács István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára ismertette. A beszámoló a bevezető részben a külpolitikai helyzettel foglalkozott, majd áttért a belpolitikai helyzet ismertetésére. A napokban ünnepeltük legnagyobb nemzeti ünnepünket, 9. évfordulóját 1945 április 4-nek, amikor a dicső Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat. Kilenc év nem nagy idő egy nemzet történetében, mégis ezalatt megoldottuk népünk számos, évszázadok óta megoldatlan, égető társadalmi, gazdasági és kulturális problémáját. A magyar nép soha el nem múló hálával és szeretettel gondol a testvéri szovjet népre, hogy meghozta számunkra a szabadságot, s megnyitotta népünk, hazánk fel- emelkedésének útját. A felszabadulás óta hatalmas történelmi jelentőségű forradalmi átalakulás ment végbe hazánkban. Meghódítottuk a hatalmat és hozzáláttunk a fejlettebb szocialista társadalom felépítéséhez. Forradalmi átalakulásunknak, a szocializmus építésének vezető ereje: a feladatait kiválóan megoldó, sok harcban kipróbált munkásosztályunk. Eredményeinket azért tudtuk elérni, mert sikerült megteremtenünk a munkásosztály és a dolgozó parasztság testvéri szövetségét, amely a szocializmus építésének legbiztosabb záloga. Sikereink, győzelmeink forrása: a párt. Ilyen rövid idő alatt azért érhettünk el olyan nagy eredményeket, mert a sok harcban megedzett Magyar Dolgozók Pártja vezette és vezeti a magyar nép harcát a szocialista Magyarország megteremtéséért. Hazánk politikai és gazdasági eredményeinek eléréséből, a síocia- lizmus építéséből méltó módon kivették részüket Borsod-Abauj- Zemplén megye dolgozói, a megye kommunistái is! Megyénk az ország legdöntőbb ipari és egyik legnagyobb mezőgazdasági megyéje. Megyénk a magyar „Ural-vidék“. itt folyik az ötéves terv második és harmadik legnagyobb építkezése. Megyénkből kerül ki az ország egész vasérctermelése, széntermelésének több mint egyötöde. Számos új, modern üzemünk épült. Épül a kazincbarcikai és a tiszapalkonyai erőmű és vegyi kombinát és megyénk büszkesége: a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem. Eredményeink mellett — amint a Központi Vezetőség 1953 júniusi ülése megállapította — az utóbbi években az iparban komoly hibákat is elkövettünk. Ezek és más hibák a mi megyénkben is előfordultak. A nehézipar túlzott fejlesztése következtében háttérbe szorult a közszükségleti cikkeket gyártó ipar és különösen a mezőgazdaság fejlesztése. A Központi Vezetőség megállapította, hogy népi demokráciánk fejlődésének új szakaszába léptünk, amelyben munkánk központjába az embert, a dolgozók életszínvonalának emelését, a népjólétről való gondoskodást helyezzük. Ennek érdekében a következő két- három évben döntő feladat a mező- gazdasági termelés, valamint a közszükségleti cikkeket előállító iparágak erőteljes fejlesztése. A pártválasztmány beszámolója főleg azzal foglalkozik, mit tettünk és mit kell tennünk e feladatok sikeres megoldásának érdekében. Adtunk még nagyobb lendületet a kongresszusi versenynek Vizsgáljuk először az ipart. Párt- bizottságaink most már többet és konkrétabban foglalkoznak a termeléssel, jobban együtt dolgoznak az igazgatókkal, műszaki vezetőkkel, s ennek meg is van az eredménye. A megye ipara 1953-ban tervét 161.3 százalékra teljesítette, 11.6 százalékkal többet termelt, mint 1952-ben. Rá kell azonban mutatnunk, hogy bár a kohászat évi tervének globálisan eleget tett, mégis többezer tonna nyersvassal és acéllal adósa maradt népgazdaságunknak. Szén- bányászatunk az első féléves terv teljesítése után súlyosan visszaesett, a nagy adósság túlnyomó része a borsodi tröszt bányáit terheli. Legnagyobb építőipari trösztjeink pénzügyi tervüket túlteljesítették, —építési tervük mögött viszont elmaradtak. A megyei pártbizottság mulasztást követett el azzal, hogy általában nem foglalkozott kielégítően az építőipari párt- és tömegszervezetek erősítésével és fontosságukhoz mérten különösen a kazincbarcikai építkezésekkel és pártszervezeteivel. Súlyosan elmaradt építőanyagot gyártó iparunk. Égetett téglából az adósság akkora, hogy ennyi téglából kb' 385 kétszobás összkomfortos lakást lehetne felépíteni. 1954 első két hónapjában a rendkívüli nagy hideg, a szállítási zavarok, de emellett hanyagság, szervezetlenség és a politikai munka gyengesége miatt súlyosan visszaesett ipari termelésünk. A kongresszusi verseny megindulásával, különösképpen a pártpolitikai munka javítása eredményeként márciusban már 105 százalékra teljesítettük havi tervünket. Az üzemek fizikai és műszaki dolgozói kitűnő hangulatban, nagyszerű lendülettel vesznek részt a versenyben és példamutatóan helytállnak a munka frontján, üzemeink, bányáink igazgatóinak zöme sokat fejlődött, biztosabban vezeti az üzemet. Az eredmények dicsérik műszaki vezetőink kiváló tudását és helytállását is. Tovább javul a viszony a műszaki és a fizikai dolgozók között, de még mindig sok javítanivaló van ezen a téren, különösen a bányaüzemeknél. Eredményeink elérésében igen nagy szerepe van a gazdag szovjet tapasztalatok felhasználásának. Szükséges, hogy a jövőben minden üzemben következetesen és a legszélesebh körben alkalmazzuk a hatalmas értékű szovjet tapasztalatokat. A termelés egyik legfőbb emelője' — a munkaverseny. Ennek köszönhető hogy tavaly megyénk 20 üzeme érdemelte ki az élüzem címet A sztahánovisták száma 1953-ban a megelőzőnek több mint kétszeresér". 7 ezerre emelkedett és ez a szám most még többezerrel növekszik. Büszkék vagyunk arra, hogy megyénkből hárman — Loy, Mislóczky és Mausz elvtársak —- vannak a 11 dolgozó között, akik az országban elsőként kapták meg a Szocialista Munka Hőse kitüntetést és hogy ez év március 15-én megyénkből négyen érdemelték ki a Kossuth-díjat. A kommunisták helytállására kitűnő példát mutatnak a Borsodvidétd Gépgyár kommunistái: — a termelésben közvetlenül résztvevő valamennyi kommunista magasan túlteljesítette első negyedévi tervét, ami egyben az üzem pártszervezeteinek jó munkáját is dicséri. A beszámoló a továbbiakban név- szerint dicsérte a kongresszusi versenyben legjobban kitűnt dolgozókat. majd így folytatódott: Több ipari üzemünkben jelentősen megjavult a verseny agitáció, a vállalások ellenőrzése és a versenynyilvánosság. Különösen vonatkozik ez az Ózdi és a Lenin Kohászati Üzemekre, a DIMÁVAG-ra. a Drótgyárra és számos más üzemünkre. Leggyengébb az eredmény az építőiparban Nem folyik kielégítő verseny a borsodi tröszt bányáiban sem. Fontos feladatunk, hogy a példamutató üzemekben kialakult helyes módszereket mindenütt elterjesszük, ennek eredményeként felszámoljuk a verseny szervezésében régóta meglévő hibákat: a formális papírmunkát és a felszínességet a vállalások ellenőrzésében és a verseny nyilvánosságában. Elsőrendű fontossága van annak, hogy a műszaki dolgozók mindenütt a verseny élére álljanak. A műszaki feltételek biztosításával, a munka jobb megszervezésével segítsék és személyes példamutatásukkal is mozgósítsák a fizikai dolgozókat vállalásuk teljesítésére. 4 kongresszusig minden lemaradt ügetnünk törlessze le adóssugát A verseny további fellendítésének igen fontos feltétele, hogy minden dolgozó megismerje a minisztertanács és a SZOT szocialista munkaversenyről szóló határozatának lényegét, a sztahánovista cím elnyerésének feltételeit. Dolgozzunk úgy lendítsük előre úgy a munkaversenyt, hogy ezévben minél több üzemünk legyen élüzem, vagy elnyerje a Vörös Zászló Rend kitüntetést és ie'entősen növeljük a sztahánovisták számát. Meg kell tennünk mindent annak érdekében, hogy a versenyt tovább fejlesztve, május 24-én kezdődő oártkongresszusig kohászati üzemeink, a borsodi tröszt és a többi elmaradt üzem behozza éveleji lemaradását és a megye ipara első félévi, majd egész évi tervét necsak teljesítse, hanem jóval túl is teljesítse. Becsületbeli kötelessége ez a borsodi üzemek kommunistáinak, minden műszaki és fizikai dolgozójának. A nyersvas, acél, hengerelt áru, vasérc, szén, olaj, tégla, cement termelésétől függ az ország számos lő anyagtartalékok biztosításával, a más üzemének és építkezésének, export-tervének teljesítése, a mezőgazdaság fejlesztése, — az életszínvonal emelése. Az a tény, hogy a mezőgazdaság fejlesztése a következő két-három évben a szocializmus építésének döntő láncszeme, semmiesetre sem jelentheti azt. hogy a legcsekélyebb mértékben is elhanyagolhatjuk a nehéziparral való foglalkozást. Ellenkezőleg! Ezt az időt jól felkeli használnunk arra, hogy jelentősen megszilárdítsuk eredményeinket. A műszaki vezetés színvonalának emelésével, a munka jobb megszervezésével, az üzemi berendezések, a gépek jobb karbantartásával és kihasználásával, takarékossággal, keltermelékenység emelésével, az önköltség csökkentésével teremtsük meg iparunk további nagy előrehala dásának előfeltételeit. A megyei pártbizottságtól kezdve az üzemi pártszervezetekig — beleértve a szakvezetőket is — elkövettük azt a nagy hibát, hogy főleg csak a mennyiségre vonatkozó termelési tervek teljesítését szorgalmaztuk, le — az utóbbi időktől eltekintve — csak keveset, vagy egyáltalán nem kielégítően foglalkoztunk a termelés gazdaságosságával, a minőséggel a programszerüséggel, az anyag- és energiatakarékossággal, a rejtett tartalékok feltárásával, a gépek karbantartásával és jobb kihasználásával, a normák és a bérezés kérdéseivel, a termelékenység emelésével, az önköltség csökkentésével. A szervezetlenségben, a munkafegyelem lazításában, az anyag pocsékolásában, a selejtgyártásban, az önköltség növelésében nagy részük van az üzemekbe beépült jobboldali szociáldemokratáknak, a volt kapitalista, kulák és egyéb ellenséges elemeknek, akik emellett bér- és egyéb demagógiával, rémhírterjesztéssel romboló, kártevő aknamunkát fejtenek ki. Nem egyszer a hanyagságnak látszó dolgok, az üzemzaA munka termelékenysége, a* önköltségcsökkentés és az életszínvonal eme • s • Ennek következménye, hogy megyénk ipara és elsősorban kohászatunk a gazdaságos termelésben súlyosan lemaradt, emelkedett az önköltség, a ráfizetés. így például a szén önköltsége az elmúlt évben 11 százalékkal emelkedett. Megengedhetetlenül sok kárt okoz a selejt. A múlt esztendőben kohászati üzemeinkben a selejtes termékek pénzértéke 97 millió forint volt, ebből több mint 1400 kétszobás, összkomfortos lakást építhettünk volna. A műszaki vezetésnek, a párt- és tömegszervezeteknek sokkal jobban kell harcolniok a selejt ellen. Tudatosítani kell a fizikai és műszaki dolgozók körében, hogy a selejt- gyártók milyen óriási károkat okoznak népgazdaságunknak és saját maguknak is. További parancsoló szükségesség, hogy műszaki vezetőink, üzemi párt- és tömegszervezeteink hatásos intézkedéseket tegyenek az anyag- és energiatakarékosság, továbbá a határidők pontos betartása érdekében, a kocsiálláspénz, a kötbér, a béralaptúllépés és egyéb költségek nagyarányú csökkentésére. A szocializmus építésének legfontosabb, legfőbb kérdése: — a munka termelékenységének állandó emelése. Ennek ellenére a termelékenység emelésében megyénkben nem kielégítő a helyzet,—• különösen a múlt év második felében a munka- fegyelemben és a munkaszervezésben bekövetkezett visszaesés miatt A termelékenység például a megye szénbányászatában 8-2 százalékka1 visszaesett. A borsodi trösztnél januárban a földalatti teljesítmény 13 százalékkal romlott, ugyanakkor a kifizetett bérek összege 28 százalékkal emelkedett. Jóval többet keresni és jóval kevesebbet termelni, — ezt népgazdaságunk sokáig nem bírhat- a ki, ez a legnagyobb mértékben akadályozza a népjólét emelését. Súlyos hiba volt jónéhány ipari üzemünkben a rendkívül nagymérvű munkaerővándorlás. Ez főként az Özdi Szénbányászati Trösztnél és méginkább a Hejőcsabai Cementműnél jelentkezett. A múlt év második felében nagyon sok volt az igazolatlan műszakmulasztás. Emiatt annyi munkaidő esett ki, hogy azalatt 20 millió forint értéket lehetett volna crmelni. Jelentősen megnőtt a betegek és az igazoltan kimaradók száma, ami az e téren még mindig tapasztalható liberalizmusra mutat. Nem kielégítő több helyen — különösen a bányászatban — a 480 nerc kidolgozása. Egész sor bányaüzemben naponta átlagosan másfél sőt két órát is kitesz a munka nem megfelelő szervezése folytán elveszett' munkaidő. Elengedhetetlenül szükséges, hogy mindenütt biztosítsuk a munkafegyelem megszilárdítását. a munkaidő legteljesebb kihasználását, küzdjünk a munkaerővándorlás ellen, az állandó, stabil munkásgárda biztosításáért, a munka jobb megszervezéséért, a terme- 'ékenység emeléséért. A pártválasztmány beszámolója "zután bírálta a tervhivatal, a kohó- és gépipari, valamint a nehézipari minisztérium egyes osztályait amiatt, hogy későn adják le és elég gyakran változtatják a terveket, a megrendeléseket. Nem biztosítják dobén és kellő mennyiségben a terv megvalósításához szükséges anyagokat, nem teljesítik az üzemek vezetőinek jogos kéréseit és azzal is. hogy nem segítik, nem ellenőrzik és nem követelik meg megfelelően az üzemek gazdaságos termelését. A párt- és tömesszervezetekn ?k nem szabad közömbösen szemlélniük. hogy íónéhány helyen előfordul még a köztulajdon megdézsmá- lása. Mozgósítani kell a túlnyomó nagy többséget kitevő becsületes dolgozókat: ne tűrjék hogy egyesek megdézsmálják az állam, a nép vagyonát, hanem mint sajátjukat, úgy védjék a köztulajdont, varok, a géphibák mögött szabotázs, ellenséges tevékenység húzódik meg. Ezért nagy mértékben fokoznunk kell az éberséget, a harcot az ellenséggel szemben. A pártválasztmány javasolja: a pártértekezlet utasítsa az összes párt- és tömegszervezeteket, a műszaki és szakvezetőket, hogy ezután sokkal többet és alaposabban foglalkozzanak az előbbiekben megemlített kérdésekkel, különösen a termelékenység emelésével, az önköltség csökkentésével. Politikai felvilágosító munkával el kell érni, hogy minden dolgozó világosan lássa: az életszínvonal emelése maguktól a dolgozóktól, munkájuktól függ. A dolgozók csak azt fogyaszthatják el és olyan áron vásárolhatják meg, amit és amennyiért megtermeltek. Minél többet, jobban és olcsóbban termelünk, annál jobban emelhetjük az életszínvonalat. Minden forinttal emeljük az életszínvonalat, amivel csökkentjük az önköltséget, de így igaz ez megfordítva Is. Aki nem takarékoskodik az anyag" gal, energiával, aki feleslegesen szórja az állam pénzét, aki nem hajtja végre az önköltségcsökkentési tervet, — akadályozza a népjólét emelését. Ezért a termelés pártellenőrzése során feltétlenül meg kell vizsgálni ezeknek a terveknek végrehajtását is. Legfőbb feladatunk t — a mezőgazdaság gyorsütemű fejlesztése —13 milliárd forintot ruházunk be a mezőgazdaságba. A gépekkel való ellátást # több mint kétszeresére emeljük. *Többezer kiváló szakemberrel s kipróbált, harcokban megedzett kommunistával erősítjük a mezőgazdaságot. E határozatok, intézkedések nyomán jelentősen megnőtt a dolgozó parasztság biztonságérzete, bizalma, termelési kedve, a föld iránti érdeklődés. Ezzel párhuzamosan javult a párt és a dolgozó parasztság kapcsolata, nő a parasztság bizalma a párt iránt. Szélesedik és erősödik a párt tömegbázisa falun, mindinkább szilárdul a szocialista építés sikereinek alapja, a munkások és dolgozó parasztok testvéri szövetsége. A kormányprogram után az ellenség fokozott támadásba kezdett, hogy a falu szocialista átszervezésében elért eredményeinket megsemmisítse, vagy legalább is jelentősen visszaszorítsa. Sikerült szétverni az ellenség tsz-ellenes uszítását, megvédeni a tszcs-k túlnyomó nagy többségét. A megmaradt termelőcsoportok tagsága átesett a tűzkeresztségen, egységesebben és erősebben került ki a harcból. A párt és a kormány támogatása politikailag és gazdaságilag erősítette a termelőszövetkezeteket. Jellemző, hogy tsz-ek megvédéséért folyó harc időszakában megyénkben 552 egyénileg dolgozó paraszt lépett be a csoportokba. Az akkor kilépett tagok közül eddig már 1142 visszalépett. Most is gyakori, hogy akkor kilépett dolgozó parasztok kérik visszavételüket. Vannak azonban olyan csoportok, amelyek nem akar- iák befogadni azokat, akik kérik visszavételüket. Ez rossz vért szül, éket ver a tsz tagság és az egyénileg dolgozók között. Igen fontos, hogy a termelőcsoportok állandóan javítsák a viszonyt a kilépett tagokkal és általában az egyénileg dolgozó parasztokkal. A termelőcsoportokban megerősödött a munkafegyelem, sokat javulf a belső demokrácia, a tagság többi, sége nagy kedvvel dolgozik, élenjártak a tavaszi vetésben. Különösen példás eredményeket érnek el a bor* sodivánkai. emődi, cigándl, báji teP* melőszövetkezetek és még számos más termelőszövetkezetünk. Gyorsan fejezzük be n kapások vetését és erőteljesen folytassuk a nörénz ápol ást Az eredmények mellett a pártválasztmány szükségesnek tartja nyoAz ipar mellett megyénk jelentőségét növeli, hogy az ország egy:k legnagyobb mezőgazdasági megyéje. Falvainkban a szocialista szektor mély gyökeret vert, egyre jobban megszilárdul és fejlődik. Számos jól működő, gazdagodó termelőszövetkezetünk van, ezek a jól gazdálkodó, jómódú középparasztokénál is nagyobb jövedelmet biztosítanak tagjaiknak. Megyénk mezőgazdasága sok szempontból az országos fejlődés mögött is elmaradt. Hozzájárult ehhez, hogy megyénkben is lényegében elkövettük parasztpolitikánkban mindazokat a súlyos hibákat, amelyekre a Központi Vezetőség 1953 júniusi ülése rámutatott. 1950—52- ben ismételten durván megsértettük a termelőcsoportok szervezésénél az önkéntesség lenini elvét. A csoportokat megszervezésük után elhanyagoltuk. Pártszervezeteink csaknem teljesen elhanyagolták, nem segítették az egyénileg dolgozó parasztokat. A korlátozás helyett sok helyen likvidálták a kulákokat. A lculáklis- tával történt túlkapások, a gyakori tagosítások, ígérgetések be nem váltása bizonytalanná tette a dolgozó parasztságot, nagy mértékben csökkentette termelési tervét. Még súlyosabb volt a hibák politikai kihatása, mert megrontotta a párt és a dolgozó parasztság kapcsolatát, lazította a munkás-paraszt szövetséget. A Központi Vezetőség 1953 júniusi ülése óta a párt és a kormány számos fontos rendelkezéssel segítette a termelőcsoportok tagjait, az egyénileg dolgozó parasztokat, a mezőgazdasági termelés fejlesztését Igen fontos, hogy a termelőcsoportok, az egyénileg dolgozó kis- és középparasztok mielőbb részesüljenek á kormány által biztosított összes kedvezményben. A Központi Vezetőség és a minisztertanács 1953 decemberi határozatának végrehajtása ál] most munkánk, figyelmünk központjában. Nagyon népszerű ez a határozat a dolgozó parasztok között, mert végrehajtása megteremti a jómódú életet, a virágzó mezőgazdaságot, a falu és a város bőséges élelmiszerellátását, biztosítja a munkás-paraszt szövetség további megszilárdítását. A következő két-három évben 12 matékosan felhívni a figyelmet arra. hogy sok termelőszövetkezetben még nem kielégítő a helyzet. Számos tsz- ben nem adnak előleget a munkaegységekre. Nem szervezik meg jól a munkát. Egyes szövetkezeti vezetők megsértik a szövetkezeti demokráciát, semmibe veszik a tagság véleményét. Egyes helyeken még mindig tapasztalható a viszálykodás, megnemértés a termelőszövetkezet tagjai — különösen a kisparaszwk és a középparasztok — között. Ezt politikai nevelő munkával meg keli szüntetni. Az egyénileg dolgozó parasztok megnövekedett termelési kedvének bizonysága, hogy a 73 ezer hold állami tartalékterület 97 százalékát bérbevették. Számos járásban több volt az igénylés, mint a rendelkezésre álló föld. Évek óta nem hordtak ki annyi trágyát, mint most. Egyre többen vásárolnak állatot, mezőgazdasági felszerelést. Az iparból számosán visszatértek falura, a termelőszövetkezetekben dolgoznák, vagy egyénileg gazdálkodnak. Büszkék vagyunk arra, hogy megyénk dolgozó parasztsága jó munkájának eredménveként hosszú évek után megyénk most nem az utolsók között kullog az országos mezőgazdasági versenyben, hanem az országban elsőként tett eleget tavaszbúza és az összes tavaszi kalászos vetési tervének. Értékes munkát fejtettek ki ennek érdekében a termelési bizottságot: (Folytatás a 3. oldalon)
