Észak-Magyarország, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-18 / 92. szám
TÍZ AMAN AfN V>i Mis 'C, Papízsr 3. Y. n. ESZMMAGYARORSZÄG r’ .4 megyei pártértekemlet határosain Az épülő tiszapalkonyai erőműnél AZ MDP BORSOD-ABAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. evio<yam 92. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1954 április 18, vasárnap Szilárd bérfegyelmet AZ UTÓBBI HÓNAPOKBAN üzemeink egész sora rendszeresen túllépi a tervben megszabott béralapot. Elharapóztak a bércsalások és nor- malazitások. Az egyik helyen illegális pótlékokat engedélyeznek, másutt a megokoltnál magasabb kategóriába sorolják a dolgozókat, vagy különböző jogtalan pótidőket adnak a normához. A párt és a kormány nem először emeli fel figyelmeztető szavát ebben a kérdésben. Intézkedések azonban csak szórványosan történtek, a bérfegyelem megszilárdításában azóta sem értünk el lényeges eredményt. Ezért a súlyos hibáért a béralapjukat túllépő vállalatok, iparágak, minisztériumok vezetői felelősek. Amikor a nép állama vezető posztra állította őket, azt a feladatot bízta rájuk, hogy lelkiismeretesen bánjanak a nép vagyonával, szigorúan őrködjenek törvényeink betartásán. Ezt a kötelességüket szegik meg azok a vezetők, akik megtűrik ft bérfegyelem megsértését. A hiba már a minisztériumoknál kezdődik. A nehézipari minisztérium munkaügyi főosztálya például az egyik vállalatnál nagyarányú bér- csalást fedezett fel. Mivel a munkaügyi főosztálynak nincs önálló intézkedési joga a vállalatoknál, jelentette az ügyet Sebestyén Janos elv- társnak, az illetékes miniszterhelyettesnek. A miniszterhelyettes elvtárs ►— ahelyett, hogy tüstént erélyes rendszabályokat hozott volna, -— ezt válaszolta: ő nem postás — intézkedjék a munkaügyi főosztály. A kohó- és gépipari minisztérium kollégiuma nemrég tárgyalta, mit kellene tenni a bérfegyelemért. Az ülésen az a vélemény alakult ki, hogy ft bérek frontján rendet teremteni jóformán csak a munkaügyi fő- esztály feladata. A munkaügyi fő- (osztályra hárítják a felelősséget emiatt, hogy a minisztérium az etqbbi hónapokban rendszeresen túllépi a béralapot. Várhatjuk-e ezek után, hogy végre rend legyen ebben a kérdésben, ha a felelős ve- eetők nem hajlandók saját kezükbe Venni az ügyet? Hasonló a helyzet számos trösztnél és vállalatnál is. Időről-időre a különböző értekezleteken szóbakerül a béralap, a bér- t egyelem ügye — s utána minden marad a régiben. NEMCSAK A MUNKÁSOK bére- Kősénél fordulnak elő ilyen hibák, hanem a műszakiak premizálásánál is. A Kőbányai Téglagyárban példáid nem tartották be a téglaégetés előírt idejét, csakhogy a termelés minél gyorsabban növekedjék. Emiatt rosszak lettek a téglák. Ez azonban nem zavarta az építésügyi minisztériumot abban, hogy kifizesse, e gyár vezetőit pedig abban, hogy nyugodt lelkiismerettel felvegyék a prémiumot. Általános jelenség:) ha e vállalat nem teljesíti az előírt prémiumfeltételeket, levelek egész áradata érkezik a felsőbb szervekhez, »melyek mind-mind azt bizonyítják, hogy ez egytől-egyik „objektiv okok" következménye- Ha a levél nem elég, megindulnak a küldöttségek. S az ipari igazgatóságok, amelyek többnyire maguk is ludasak az említett „objektív nehézségek1' bekövetkezésében, inkább hozzájárulnak a prémium kifizetéséhez — nehogy az üzemekben feszegetni kezdjék az ő mulasztásaikat. Üzemi munkásaink, szakszervezeti vezetőink, akiknek kötelességük lenne fellépni e súlyos visszásságokkal szemben, többnyire szemet hunynak fölöttük. Sőt, az sem ritka eset, hogy éppen egyes pártmunkások, szakszervezeti vezetők állnak b jogtalanul követelőzők élére. A Ganz Vagongyár 516-os műhelyében például a főtechnológus és az üzem- lász művezetője felelőtlenül megígérte, hogy egy előrajzolási munka 86 percben megállapított normáját 130 percre emelik fel. Vadász elv- társ, időelemző kötelességéhez híven ellenőrző mérést akart végezni. Vita támadt az időelemző és az elő- rejzolók között, akik meg akarták akadályozni az időmérést. Ekkor megjelent Orosz elvtárs. a gyártási ág párttitkára, bekapcsolódott a vitába s végül .is megengedhetetlen hapgon, teljesen jogtalanul „utasította“ az időelemzőt, hogy a nor- mát emelje fel 120 percre. Ezt szerencsére nem hajtották végre, hanem az egyik kezdő szakmunkásnál ellenőrző mérést végeztek. Kiderült, hogy a harmadik darabnál 68 és fél perc alatt, a kilencedik darabnál pedig már 50 perc alatt végezte el azt a munkát, amelyre 120 perces normát követel tßk MI A MAGYARÁZATA annak, hogy ilyen sok helyen felüthette a fejét a vezetők között a fegyelmezetlenség, a párt- és kormányhatározatok iránti közömbösség, a liberalizmus? Az új szakasz politikájának lényege: a fokozott gondoskodás a dolgozó emberről, a nép életszínvonalának gyorsabb emelése. Sok vezető azonban teljesen félreértette, milyen feladatokat ró ez rá, megalkuvó módon enged jogtalan bérlazítási követeléseknek, liberálisan kezeli a bérfegyelem megsértését— s közben azzal nyugtatja meg magát: ezzel „gondoskodik a dolgozókról1'. Ezek az elvtársak úgy vélik erősíteni „tömegkapcsolataikat“, hogy igyekeznek teljesíteni minden igényt, követelést, akár jogos, akár nem. S valóban, látszólag ez a leggyorsabb módja az életszínvonal emelésének; ráadásul nem is kell hozzá különösebb erőfeszítés a vezető részéről. Valóban munkáspolitikát, a nép érdekét szolgáló politikát folytatnak az ilyen vezetők? Lássunk egy példát. Lyukóbányán sok baj volt a munkahelyek szellőztetése, s a viz elvezetése körül. A dolgozók joggal elégedetlenkedtek emiatt. A bánya vezetői erre elhatározták, hogy ezután „víz- és levegőpótlékot1' fizetnek a dolgozóknak — ahelyett, hogy a munkát zavaró körülményeket szüntették volna meg. Lehet, hogy ez egy ideig leszerelte az elégedetlenkedést. Valójában azonban ez porhintés a dolgozók szemébe. A lyukól bányászoknak világosan lát- niok kell: itt olyan bért fizettek ki nekik, amely mögött nincs termelés. A lyukói bányászok bére ezen az úton. emelkedett, vagyis most több cipőre, ruhárá, több termékre tartanak igényt — anélkül, hogy maguk is több terméket, több szenet adnának érte az országnak. Dolgozó társaik rövidülnek meg tehát. Nem szólva arról, hogy persze, semmiféle pótléktól nem lesz jobb a lyukói bányában sem a szellőztetés, sem pedig a viz elvezetése! A bérlazitás pillanatnyilag, átmenetileg emeli egyes dolgozók, esetleg egyes munkáscsoportok keresetét. A többi dolgozót, a munkások többségét viszont megkárosítja, a végsősoron fékezi* az egész munkásosztály, az egész nép életszínvonalának állandó, tartós, rendszeres emelését. A BÉRFEGYELEM — munkásérdek, mert csak így biztosíthatjuk a zavartalan áruforgalmat, a dolgozók jó ellátását, a népgazdaság tervszerű, harmonikus fejlődését. A kormány a népgazdasági tervben pontosan megállapítja, mennyi áru kerül forgalomba. Ezt figyelembe véve szabja meg a terv azt is, mennyi lehet a lakosság vásárlóereje. Mindenki megérti, hogy a vásárlóerőnek és az árualapnak összhangban kell lennie. Ha a vásárlóerő jobban növekszik, mint az árualap — ez zavarokat okozhat. A bércsaló, a normalazító elkaparintja az árukat azok elől a dolgozók elől, akik becsületes munkával szerzett pénzükből akarnak vásárolni. A bérfegyelem — munkásérdek, mert csak a helyes, igazságos bérezés ösztönöz a termelékenység gyors emelésére. Ahol megtűrik a bérlazítást, ott az elmaradottabb dolgozók körében könnyen kialakulhat olyasféle nézet: nem érdemes iparkodni — inkább a normásra kell ráijeszteni, a norma miatt kell panaszkodni s akkor könnyebben lehet magas keresethez jutni. Nem véletlen, hogy azokban az üzemekben, amelyekben túllépik a béralapot, többnyire egyhelyben topog, sőt csökken a termelékenység. Márpedig a termelékenység emelése teszi a társadalmat gazdagabbá, a dolgozó embereket jobbmódúvá. A bérfegyelem — muhkásérdek. mert elősegíti a rendszeres árleszállításokat. Ha túllépjük a béralapot, drágul a termékek önköltsége, s az önköltség csökkentése nélkül nem lehet az árakat sem lejjebb szállítani. Emellett, ha nő az önköltség, (Folytatás a 2, oldalon.) ELŐRE A KONGRESSZUSI ZÁSZLÓÉRT! Május 1-ig törleszti adósságát három lyukói bányász Takács András, Kostyó István és Takács Benjámin lyukóbányai dolgozók e hónap első dekádjában lemaradtak a tervteljesítéssel. Alig 96 százalékot értek el. Látva dolgozótársaik lelkes munkakedvót, megfogadták, hogy pártunk kongresszusa tiszteletére május 1-ig behozzák lemaradásukat. ígéretüket tettek követték, például az április 16-i műszakot Takács András 142.4, Kostyó István 107.6, Takács Benjámin pedig 103.7 százalékkal zárta. Akik segítettek a lemaradás behozásában Az erdőgazdaságok dolgozói az építőipar egyik legfontosabb alapanyagát, a fát adják. Tudatában ván ennek Bükszentkereszten Szé- csényi József munkacsapata. A negyedévi tervteljesítés értékelésénél kiderült, hogy a mocsolyástelepi fakitermelők nem teljesítették negyedévi tervüket. Az akkor Kisgyő- rön dolgozó Szécsenyi munkacsapat kérte áthelyezését mocsolyás telepre. Megfogadták, hogy napi tervük teljesítése mellett behozzák a mo- csolyásiak első negyedévi lemaradását is. Nagyszerű lendületes munkájukat siker koronázta. A lemaradást behozták, tervüket túlteljesítették. Kiválóan dolgozott Novek János és Erdőd! László. Most még jobb munkával készülnek a kongresszus ünnepére. Újabb vállalásokat tesznek a Borsodvidéki Gépgyár dolgozd! A Borsodvidéki Gépgyár dolgozói és vezetői joggal büszkék a kongresszusi versenyben eddig elért nagyszert eredményekre. Kovács elvtárs párttitkár örömmel mondja, hogy gyárukban egyetlen 100 százalékon alul termelő sincsen. 110 százalékon alul is mindössze 4 dolgozó termel. Például az MSZT brigádban Ddbozi Jenő 185 százalékot ér el, Hidi János öntő átlagteljesítménye 175 százalék. A forgácsáé lóban Dobos László segédmunkás agzal segíti elő az esztergályosok munkáját, hogy időben elkészíti a megmunkálásra váró darabot, átlagos teljesítménye 135 százalékAz üzem dolgozóinak többsége újabb vállalásokkal köszönti pártunk III. kongresszusát. Segítik a diósgyőri durvabengerészeket a karbantartás dolgozói Diósgyőr durvahengerészei a kongresszus tiszteletére felajánlották, hogy ebben a hónapban 150 tonna hengerelt anyaggal teljesítik túl tervüket, felajánlásukat valóraváltották, sőt túl is szárnyalták. A napi tervek teljesítését azonban akadályozza a most megkezdett nagyjavítás. A karbantartó és szerelő gyárrészleg dolgozói megfogadták: a munkákat határidő előtt befejezik, s ezzel is segítik a durvahengerészeket, hogy minél több terven felül hengerelt anyagot adhassanak népgazdaságunknak. Borsodnádasd dolgozó parasztjai akarnak élre kerülni az Rrlóval folyó párosversenyben Borsodnádasd dolgozó pa- rasztjai a lemezgyár munkásaihoz hasonlóan példásan helytállnak a kongresszusi versenyben, a tavaszi munkákban. A borsodnádasdiak az arlói dolgozó parasztokat hívták ki párosversenyre. A küzdelem első szakaszában a borsodnádasdiak lettek a győztesek, március 24- re befejezték á tavaszi kalászosok vetését, s most napokon belül végeznek a kapások vetésével is. A beadásban azonban az arlóiak kerültek az élre. A borsodnádasdiak csak vágómarhából teljesítették 100 százalékon felül első negyedévi kötelezettségüket. Hizottsertésből 66, baromfiból 60, tojásból 90, tejbeadás- ból pedig csak 45 százalékot értek el. A boraodnádasdi dolgozó parasztok a napokban úgy határoztak, hogy a legsürgősebben behozzák a lemaradást és a kongresszus tiszteletére megszerzik az elsőséget. Cseh Vencel, a termelési bizottság elnöke. Érsek Emil és Kovács Béla, az állandó bizottság tagjai már mindenből eleget tettek félévi beadási kötelezettségüknek. Kövessék példájukat Borsod- nádasd dolgozó parasztjai! Példát mutat Farkastyukon Varga Pál körzetvezető főaknász A faitaslyuki bányaüzemben Varga Pál kürze tvezető főaknász a legutóbbi műszaki értekezleten újabb felajánlást tett a kongresszus tiszteletére. Vállalta, hogy tervét 110, illetve 115 százalékra tri- jesíti. Adott szavát már az első dekádban túlteljesítette, 133.5 százalékos eredményt ért öl. A nagyszerű teljesítményt elősegítette • körzetében dolgozó Papp Gazsi Gusztáv szttahánovista vájár, Barta Bér eg Gusztáv sztahanovista vájár és Gombár István sztahárvo- vista vájár brigádja. Az ő teljesítményük jelentősein hozzájárult, hogy a farkas- lyuki bányaüzem április első dekádtervét 116.4 százalékra teljesítette. Szilárdan tartja első helyét az ózdi tröszt A szénbányászati trösztök versenyében az ózdiak továbbra is szilárdan tartják az első helyet. Április 16-án a tröszt napi tervét 'DO.1 százalékra teljesítette. Esedékes havi előirányzatának 101-2 százalékra tett eleget. A trösztön belül a verseny élenjárója Farkaslyuk. A királdi bányászok is behozták lemaradásukat és felzárkóztak a somsá- lyiak mellé, akik eddig esedékes havi tervüket 102.5 százalékra teljesítették. Mindössze 0.6 százalék választja el a két versenytársat. A Borsodi Szénbányászati Tröszt április 16-án napi tervét csak 85.8, a havi esedékes előirányzatát pedig csak 90-8 százalékra teljesítette. Az ormosbánya lak munkája az utóbbi napokban javult. További lelkiismeretes, becsületes munkával 100 százalékra emelhetik telj esítményüket. .......mura Diósgyőr kohászat vezetnek a párosversenyben A diósgyőri és ózdi kohászok versenyében továbbra is a Lenin Kohászati Művek dolgozói vezetnek’. Április 16-án a következő eredmények születtek. DIÓSGYŐR: Kohó: 107.5 Martin: 106-7 Durvah.: 81.8 Finomh.: , 126 ÓZD: Kohó: 100 Martin: 104.1 Durvah.: 106.3 Finomh-: 104 Dicséretet érdemelnek az ózdi kohászat dolgozói is, akik tervüket naponta teljesítik, illetve túlteljesítik és jó minőségű árut gyártanak. Példásan dolgoznak a népjólét emeléséért MIHÓK IMRE a Mucsonyi Szénbánya Vállalat dolgozója Loy Árpád Kossuth- díjjal kitüntetett vájár brigádjának versenytársa, eddig esedékes havi tervelőirányzatát 131.6 százalékra teljesítette. MINCZÉR GYULA n sárospataki gépállomás egyik kiváló ifi traktoristája Franz Lóba trebisovi traktoristával van párosversenyben. Tavaszi kampánytervét ti vállalt 120 százalék helyett ezideig már 125 százalékra teljesítette. NAGY SÁNDOR farkaslyukj, vájár. A III. pártkongresszus tiszteletére felajánlotta, hogy tervét 120 százalékra teljesíti. Felajánlását magasan túlteljesítve. eddig 152.3 százalékot ért «i.
