Észak-Magyarország, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-13 / 87. szám

Kedd, 1954. április 13. ÉSZAKMAG V AKORSZAl Ki lesz a győztes Edelényben EdeFény község határában, a Böldva folyócska két partján mesz- sziriöl látszik a Vörös Zászló és az AJkótmány termelőszövetkezet zöl­délő gabonatáblája. Őszi vetésük rnár jó arasznyira megnyit. Tavaszi kalászosaik bokrosodnak, cukorré­pájuk, borsójuk is kidugta fejét. Csak az Alkotmány 25 hold kukori­cája nincs még elvetve, de már ide is beállt a gépállomás erőgépe. A traktorbúgás elhallatszik a Vörös Zászló őszi búzatáblájáig, ahol az asszonyok már megkezdték az aca- tolást. Az Alkotmány asszonyai sem maradnak el, a 22 holdas öntözéses kertészetben palántálják a korai salátát és a nyári káposztát. A két szövetkezet vetélkedésének. Jó munkájának tanulságos a története Három éve versenyeznek, de az igazi verseny az elmúlt őszön kez­dődött. Az edelényi Alkotmány tag­sága versenyre Wvta a — három éve Edelényhez csatolt — Borsod községi Vörös Zászló termelőszövet­kezetet. Az egész falu felfigyelt a „ré­gi“ és az „új" edelényiek versenyére. Egyik szövetkezet- tagsága sem akart szégyenszemre alul maradni. A- tél folyamán főleg arra töre­kedtek. hogy szép' állatállományt neveljenek. A Vörös Zászló győzött, de több tízezer forint hasznot hozott az állatállomány az Alkotmány tag­jainak is. Az elsők pedig olyan di­csőséget szereztek, hogy híre járt p környéken. Néhány napja három megye állattenyésztési szakemberei látogatták meg őket s az eredmé­nyeket látva, csak bólogatni, helye­selni tudtak. Különösen Szabó Ist­ván juhgondozó munkáját dicsérték. Volt is azon mit dicsérni, hiszen a szövetkezet 199 anyajuha mellett 220 fürge bárányka ficánkol a legelőn- Egyetlen állat sem hullott el. A verseny első szakaszának ered­ménye akkor mutatkozott meg iga­zán, amikor március elején előleget osztottak. Nyolc forint jutott előleg­ként minden munkaegységre. így azután még nagyobb lendülettel lát­tak a tavaszi munkákhoz. A pártkongresszus tiszteletére megfogadták, hogy határidő előtt befejezik a vetést, idejében felké­szülnék a növényápolásba és telje­sítik félévi beadási kötelezettségü­ket.-Március 13-én, a Vörös Zászló földjein jelent meg az első vetőgép- Másnap már az Alkotmány tagsága is vetette a tavaszbúzát és árpát. Naponta küldték egymáshoz a „fel- derítőket“, nehogy valamelyikük le­maradjon. Mindkét szövetkezet tag­gyűlésén is foglalkoztak a verseny­nyel. A párttagok elhatározták, hogy jó példával járnak az élen. Az Al­kotmány kommunistái kimutatást készítettek arról, hogy mennyivel icbban jártak, akik az elmúlt év­ben gondosan művelték a rájuk bí­zott narcellát. Kukoricájukat pél­dául két-két holdas parcellákra osztották. Szász István 54 mázsát termelt s a munkaegységeken felül 5 mázsa prémiumot is kapott. Az a néhány tag pedig, aki ugyanennyi területen 12—15 mázsát termelt csak, lóval kevesebbet vitt haza. I.gv volt ez a cukorrépánál is, ahol Soltész András a gondozására bízott 670 négyszögölön "5 mázsát termelt, míg a lusta Juszkő István csak 29-et. ■Nincs- is- .Juszkó már a termelőszö­vetkezetben. Ilyen emberre nincs szükségük. A Vörös Zászló pártszervezet. Bo­ss Gyula titkárral az élen ugyan­csak elhatározta, hogy ők. lesznek az elsők. Senkit sem kellett kérlelni, önként jelentkeztek, amikor éisza- kánkint kellett dolgozni a traktor mellett. Pedig- lámpafény mellett nehezebb a vetőgépet, műtrágyaszó­rót igazgatni, mint nappal. Megérte a fáradságot. Négy-öt nap előnyük van az Alkotmánnyal szemben. Ez az előny azt jelenti, hogy már most felkészülhetnek a növényápolásra. Addig is nyugodtan építhetik 18 holdas halastavukat, hordhatják az építőanyagot az új istállókhoz. A férfiaknak különben sem okoz sok gondot a növényápolás. A csoport asszonyai vállalták, hogy ezt a mun­kát ők végzik. Egyetlen asszony, lány sem lesz a csoportban, aki ki­vonná magát a munka alól. Ezen a téren az Alkotmány tagjai is példát vehetnek róluk, mert ott bizony még előfordul, hogy az asszonynép in­kább a ház körül trécsel, mint a földeken szorgoskodik. A beadásban is teljesítette a két. szövetkezet tagsága a kon­gresszusra tett .vállalását. Példamu­tatásuk eredménye, hogy Edelény nemcsak a járásban első a tavaszi munkákban és a beadásban, de a megyében is a legjobb községek közé tartozik. A Vörös Zászló tagsaga közvetlen segítséget is nyújtott az egyéni gazdáknak. Vetőgépeik, bo­ronáik, műtrágyaszórójuk- igen sok dolgozó paraszt földjét művelte meg. Viszonzásul 11 egyéni gazda segíti őket fuvarral a halastó építésénél és az istállóhoz szükséges építőanyag­szállításnál. Van ennél is nagyobb és értékesebb eredménye segítsé­güknek. Szeretik, becsülik őket az egész községben.. Agyagos István családjával együtt már kérte is fel­vételét a szövetkezetbe. Még nem lehet tudni, hogy a Vö­rös Zászló, vagy az Alkotmány szer- zi-e meg az elsőséget, de annyi már biztos, hogy mindkettőjük jó mun­kájának gazdag jutalma lesz a be­takarításnál. POZSONYI SÁNDOR Iz űjcsanálosi gépállomás határidő előtt befelezte cséplőgépjavítási tervét Az űjcsanálosi gépállomás trakto­ristái és szerelői elsőnek fejezték be megyénkben a téli gépjavítást. Most a kongresszusi verseny során újabb kimagasló munkasikert értek el. Határidő előtt, április 30 helyett áp­rilis 10-re elsőnek fejezték be a cséplőgépjavítást is. A szép ered­mény elérésében nagy része van a gépállomás valamennyi szerelőjének cs dolgozójának. Különösen dicsé­retet érdemel Budi László főgépész, Molnár József asztalos és Kalocsai Béla kovácsmester. Mindhárman párttagok. Kommunistához illő pél­damutatással serkentették a javító- műhely valamennyi dolgozóját, hogy határidő előtt befejezzék a cséplő­gépek kijavítását. Simon Bertalan és Büdi Sándor pártonkivüli szere­lők is példás helytállást tanúsítottak a munkában. A cséplőgépek határidőelőtti ki­javításához nagy segítséget adtak a miskolci drótgyár dolgozói. ök patronálják a gépállomást. A gépál­lomás szerelőit és a műhely dolgo­zóit nemcsak tanácsokkal látták el a drótgyáriak, hanem közvetlenül is segítették őket a cséplőgépek kija­vításában. Alkatrészeket gyártottak, vagy ezek gyártásához szükséges anyagokkal segítették a gépállomás dolgozóit. A patronáló brigád azt is megígérte, hogy az aratás kezde­téig egy mozgó-javítóműhelyt készít amelyet satuval cs más egyéb szer­számokkal felszerelve ad át a gép­állomás dolgozóinak. A JÖVŐ VAROSÁBAN A gépkocsi hatalmas porfelhőt kavarva robog légig a Rudabánya felé vezető úton. Az edelényl járásnak ezen, a részén szinte összeépültek már az ipartelepek, Szuhokálló, Albér/telep, Örirío&bánya . -. s innen Rudolftelcpig állandóan forgalmas az üt. Kétoldalt, épüld házak, vasszerkezetek tarkítják a láthatárt. Rndábánya határában nagy földgyalu vájja, az agyagos sárga talajt. Arrébb épülő, még. fedetlen .munkáslakások meztelen téglái vöröslőnek a tavaszi napsütésben. Éles kanyarral egy nem régen épített aluljárón halad keresztül az autó, majd baloldalon egy pillanatra feltűnik az új kultúr ház. Idelátszik az ércbánya fehér terméskővel kirakott homlokzatú bejárata, rajta a mindenki számára barátságot sugárzó felírás: ,}Jó szerencsét /*’ A ,,Békei‘-kert előtt, Máté József a 'járási tanács' elnökhelyettese hit telén leállítja az autót. A járdán szürke nagy- kockás kábától sovány ember lépked. Kezét zsebébe süllyeszti s mélyen gon­dolkodik. valamin. Ez a tanácselnök. —Szabadság Veres elvtárs, gyere ülj be, éppen hozzátok megyünk. Ebé- dőlni voltál? — Igen9 de közben benéztem néhány dolgozó paraszthoz, mert rosszul állunk a marhabeadással. —■ Miért, hiszen volt itt beaánivaló. — Volt is, be is adták, de a begyűj­tők nem vették át, kifogásolták a mi­nőséget, s mivel messze van innen a bégyüjtöhely, könnyű volt rábeszélni a dolgozó parasztokat, hogy adják be szabad jegyre, így most odri van. J2 marha, amivel mór túl is teljesítettük tolnai tervünket. A baj ott van} hogy a begyűjtők nem mondták meg, hogy ez nem számit be a beadásba. A vékony, különben egyszerű arcot tekintélyessé, tiszteletet, keltövé teszi a község becsületéért érzett felelősség. Már túljutott az őtvenen, ele élénk, nyílt tekintetét nem tudta megtörni az idő, még a 38 évi keserves bányamunka sem. Nehéz, terhes gonddal jár a kii bányavároska vezetése, de Veres Péter tanácselnök becsülettel, a dolgozók megelégedésére látja cl feladatát. Meg aztán az is hiba — mondja, nuködben már nyitja ki irodájának ajta­ját —, hogy nem. jól szerveztük, meg az allandő bizottságokat, Rosszul osz­tottuk el az erőket. A legjobbak m ma* zögazdasági állandó bizottságba kerül­tek, a begyűjtési állandó bizottság rová* sara. Szinte végszóra lep be az ajtón Kecs­kés János, a tanácstitkár s nyomban bele is kapcsolódik a beszélgetésbe. — Igaz elnök elvtárs, hogy jAbban támogattuk a mezőgazdasági állandó bizottságot., de ennek meg is van az eredménye Ne felejtse el kérem, hogy olyan földek vannak most felszántva, amilyenekbe 15 éve nem járt ekevas. Minden tartalékjaidét kivettek a dol­gozó parasztok. Míg tavaly a tanácsnak, meg a föl dm űvesszöve t kezet nek 50 hold földet kellett. megmüveltetni, ma csak a legelőink maradtak meg. — Van-e legeltetési bizottság? — érdeklődik a járási elnökhelyettes. — Van bizony, s szépen dolgoznak, — büszkélkedik Veres elvtárs —, 30 hold legelőt mütrágyáztak, 50 holdat társa­dalmi munkával kitisztítottak, A tanácsülésekre' terelődik a szó. A tanácstitkár szinte műgonddal elkészí­tet t kimutatást tesz az asztalra. Egy félív kartonról egy pillantással le lehet olvasni, milyen látogatottak voltak a tanácsülések. A lap egyik felén a dol­gozó parasztok, a másik felén a bányász tanácstagok neve áll s mellettük piros karika jelzi a hiányzást, egy kék vonal pedig, hogy megjelentek. Ennek a kartonnak két oldala jól szemlélteti a község kettős — felé­ben ipari, felében mezőgazdasági jel­legét. A tanács feladata is sokkal na" gyobb, mint más községekben. De n tanácstagok és a lelkiismeretes tanács- vezetők figyelme mindenre kiterjed. Valamennyi állandó bizottság havonta megbeszélést, tart s elnökeit minden végrehajtóbizottsági ülésre meghívják. A fontos mezőgazdasági munkák idején például a mezőgazdasági állandó bizott­ság heten kint is tan megbeszélést. Más községi tanácsnak ezenkívül nem is lenne egyéb feladata. Rudabányán azonban a fejlődés folyton újabb prob­lémákat vet fel. A lakosság száma pél­dául 1948-tól közel 2000-r el növeke­dett, ami rengeteg tennivalóval jár. A bánya fejlődése és az ércdúsító építése magasabb színvonalra emeli Ruddhónya lakóinak életét. Míg a múltban fabora- kokbafi laktak a bányászok, —— 8-an egy kis szobában —, nur. a modern m.unkáslakások tömege épül.. Tavaly 55 lakást adtak át a bányászoknak, as. .idén 130 lakás készül, de jövőre már 600 lakást építenek. A városka fejlődésevei együtt nő a dolgozók igénye is. Ennek kielégítéséről is a községi tanácsnak kell gondoskod­nia. Jelenleg az egyik legnagyobb kérdés a faluban a. vízellátás kérdése. Az utébbi években erősen megnőtt a víz- fogyasztás, a környék, pedig nagyon víz- szegény. Nagy gondot okoz ilyen körül­mények között, a tanácsnak a felügye­letére bízott tisztasági fürdő üzemelte­tése is. A minisztérium —. nem sok gyakorlati előrelátással — a vízszolgál­tatás megjavítására több szervnek is bocsátott rendelkezéséreh’sebb-nagyobb összeget. A tanács javasolta, hagy eze­ket. az összegeket egy vállalat kezébe adják, így sikeresebben megoldhatják az égető kérdést. A tanács feladata az is, hogy ügyel­jen a lakosság jó ellátására. Társadalmi ellenőrző bizottságot szerveztek, amely- nek€ a tagjai valamennyien asszonyok, Ök járnak a boltokba, piacra, ők ve­szik észre, ha valamilyen áru hiányzik. Ha ilyet tapasztalnak, azonnal jelentik a tanácson és már megy is a levél a felsőbb kereskedelmi szervekhez, hogy Rudabánya több hagymát, rizst, vagy más élelmiszert kér. Erre a gondosko­dásra annál nagy'obb szükség van, m.ert nz utóbbi években nem fejlődött a köz­ség bolthálózata. Sok panasz hangák el amiatt, hogy a vendéglátóipar két boltja és te üzemi konyha nem megfelelő épületiben van. Igaz ugyan, hogy Rudabányán a helyiségkérdés nehéz probléma, de a tanácsnak meg kell ezt is oldani. Jól szervezték meg a tisztasági moz­galmat. Az egészségügyi, állandó bizott­ság tagjai egtj’-egv füzetet kaptak, amelynek az első oldalára beírták azo­kat a szempontokat, amelyek figyelem­be vételével kell felülvizsgálniok a ré­szükre kijelölt üzem, intézmény, vagy utca tisztaságát. A vállalatok rendsze­resen írásban számolnak be a községi tanácsnak, mit tettek a tisztaság meg­teremtése, megőrzése érdekében. Ilyen vezetés mellett állandóan szé­pül a kis bányásztároska, lakóinak élete egyre szebbé, boldoétibbé válik. Nincs messze az idő, amikor a rnegye tér­képén a mostam, kelvére új jel körül — s Rudabántya igazi várossá válik, ADAMOVICS ILONA A kongresszusi verseny élenjárói VARGA LÁSZLÓ kétszeres szta­hanovista brigádvezető a 28/1. szá­mú Építőipari Vállalat selyemréti lakásépítkezésén. Harminchattagú brigádját kiválóan irányítja. .SZLc.j ANTAL a íarkaslyuki bá­nyaüzem fiatal vájára. Vállalta, hogy a kongresszus tiszteletére 120 százalékos tervleljesitést ér cl. Edd’g már 142.2 százaléknál tart A% ósdi tröszt bányászai járunk as éten A bányatrösztök között folyó ver­senyben továbbra is az Ózdi Szén­bányászat! • Tröszt vezet 103.1 száza­lékos eredménnyel, míg a borsodi széntröszt havi tervét csak 91.6 szá­zalékban teljesítette eddig. Dicséret- reméltó eredményt értek el a borso­di tröszt egyes vállalatai a megyei pártértekezlet tiszteletére tartott nagy termelési napokon. Szép .ered­ményükkel tűntek ki a lyukói bá­nyászok. 131.6 százalékra teljesítet­ték szombaton napi tervüket. A Diósgyőri Szénbánya Vállalat dol­gozói is csaknem elérték a 120 szá­zalékot. A mucsonyi bányászok 125-8 százalékos eredményükkel igen sokat tettek a lemaradás behozásá­ban. Az. Ózdi Szénbányászati Tröszt vállalatai között továbbra is a far- kaslyuki bányászok vezetnek, havi tervüket 116.2 százalékba fokozták. A kiráidiak 104.8, a somsályiak pe­dig 103 százalékkal, a harmadik, il­letve a negyedik helyre kerültek a trösztön belüli párosversenyben. Kö­vessék az élenjárók példáját az ózdi trösztnél az egereseinek, a borsodi trösztnél az ormosbanyaiak, a sajó- szentpéteriek és a többi lemaradt vállalatok. Müszakonkinl két-három tonna acél Diósgyőrben s lemaradás behozására A diósgyőri martinacéimü olvasztárral áprilisiján vállalták, hogy a kongresszusi versenyben a második negyedévilen ter­ven felül 1500 tonna acélt gyártatlak. Adósságuk azonban 8400 tonna volt. A gyárrészleg kommunistái sokát gondol­kodtak. hogyan lehetne minél előbb behozni elmaradásukat. Pető Jánosné, a KISTEXT sztahanovista szövőnőjének példája segített. Ugyanúgy, mittt 5, a martinászok is elosztották az üzem „adósságát“ a kemencék és a brigádok között. . A számítások után kiderült, bogy « második negyedévben az I-es, a Ill-as, a VlII-aa , és, ,a IX-cs kemence kollek- ‘ívájánák brigádonkint 320, a Ft-er 343, IV-es 560. a VI-os 267. a VH-ea kemence brigádjainak pedig 200"tonnát kell törlesztenie, hogy behozzák lemara- dásufcat- Ez terven felül müszaikonkint mintegy két-három tonna acélt jelent. A kommunisták azonban nem elégedtek meg a puszta számok ismertetésével. Akttvsértekezletet tartottak, almi Lakos Ferenc, a VI-os kemence olvasztóra vállalta: -a kemence gondos ápolásával havonta a három fenókjavítás helyett csak egvet végez. A munka jobb meg­szervezésével egy hónap alatt az. ö bri­gádja 120 tonnát törleszt. Példáját, kö­vették a többiek is és megfogadták, hogy müsza-konkmt megadják a két- három tonna acélt. így a martinacéimü a negyedév során behozhatja a 8400 tonna lemaradását. Az eredmény föllelkesítette az olvasz­tárokat és a műszaki vezetőséggel tar­tott megbeszélés után a következő leve­let írták a gyár vezetőségének: „Mi, a Lenin Kohászati Müvek mar- tiniacélmüjének dolgozói és műszaki ve­zetői magunkévá tesszük pártunk és kormányunk felhívását: adja meg ipa­runk az első negyedévi adósságát. Ezért az 1954. év második negyed­évére tett 1500 tonna felajánlásunkat a közelgő pártkongresszus tisateleifcjrw felemeljük, s a második negyedévben tervünkön felül megadjuk az elkő ne­gyedévről „elmaradt" 8400 tonna acélt* A vállalt minőségi és takarékossági feltételeket tartani fogjuk.“ A martinacélmű áprilisban esedékes havi tervén felül 920 tonna acélt ter­melt. Az adósság törlesztéséért — a na­ponkint! értékelés szerint — legjobbal! harcolt a VI-os kemence, "három bri­gádja, amely több mint 800. tonnás el­maradásukból all nap alatt 522 tormát, törlesztett. Diósgyőr vezet az ózdiak előtt a páros verseny ben Április 10-én és 11-én a Lenin Kohászati művekben újabb nagy­szerű eredmények születtek. A na­pi tervet jóval túlteljesítették, meg­előzve versenytársukat, az ózdi ko­hászokat. A versenyben levő üzemek napi termelési eredménye a következő: ÖZD 10-én 11-én Kohók 102 2 160.2 Martin 102.2 106 — Durvahengerde 101.5 108,— Finom hengerde 101 — — DIÓSGYŐR 10-én U-én Kohók 115.2 112Í5 Martin 112,2 110.1 Durvahengerde 119 5. 119.5 Finomhengerde 109.— 129.— DiSZ-fíatalok a kongresszusi verseny sikeréért Megyénk falusi DISZ-fiat aljai a III• pártkongresszus tiszteletére indult ver­senyben több kimagasló eredményt ér­tek el­A pácini Dimitrov termelőszövetkezet DIS.Z-fiataljai. a kongresszust megelőző megyei párt ér teke-let tiszteletére 20 hold burgonya gépi ültetését és 20 hold ku­korica négyzetes vetését feiezték be ha­táridő előtt. A fiatalok vállalták, hogy április 15-ig hozzákezdenek 120 hold őszi búza acatolásáhór. is. Különösen ifj• Gál András, Dom a Ferenc, Lutter Ju lianna, Dom a Katalin, Páhi Sándor és Páhi Sán­dorné DISZ-fiatalok végeznek jó munkát a termelőszövetkezetben. A sárospataki gépállomás fiatal trak­toristái. is példás helytállásról tesznek tanúbizonyságot, u kongresszusi verseny­ben. Molnár József l. ifi traktorista ta­vaszi kampánytervét már 162 százalékra teljesítette. A kongresszusi versenyben vállalt 63 normálhold helyett ezideig 102 normálholdat művelt meg. Csorna András, Sípos János DISZ-fiatalok is túlteljesí­tették kongresszusi vállalásaikat.. Mind­ketten 113 százalékra teljesítették ezideig tavaszi kampánytervüket. A vas- és fémgyűjtés eredményei az encsi járásban Az encsi járásban a vasgyüjtési tervek teljesítésében a legjobb ered­ményt a gagyvendégi földmüvesszö- vetkezet érte el. Kuzsella Gyula ügyvezető a pártkongresszus tiszte­letére vállalta, hogy a szövetkezet dolgozóival április 10-re 30 mázsa vasat gyűjt. A vállalást teljesítették és 30 mázsa helyett 50 mázsa vasat gyűjtöttek. Encsen Vaskó József és Makranczi Gyula szövetkezeti dolgozók eddig 95 mázsa vasat szedtek össze. A krasz­nokvajdai szövetkezet tagjai egy mé­ter mélyen a földalatt több mázsa géproncsot fedeztek fel, melynek vál. lalták a kiásását. Meg kell gyorsítani a vasgyüjtést a garadnai földművesszövetkezetnek. Ahhoz, hogy az egész járásban siker­re vihessék az MT. határozata értel­mében a vasgyüjtést a járási tanács illetékes osztálya is nyújtson na­gyobb segítséget a községeknek TAKÁCS TIBOR.-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom