Észak-Magyarország, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-02 / 78. szám

2 ES23KMXG Y ÄRORSZ AG Pinte*, »SSt *P*1H *• Védjük üzemeinket a tűzkártól Az ötéves terv során gyors ütem­ben szaporodnak és bővülnek üze­meink. Nem elég azonban csak épí ten! és termelni. Munkánk eredmé­nyéit meg is kell óvni. Elsősorban az üzemek dolgozóira hárul az a fel­adat, hogy a tűzrendészeti szabályok szigorú betartásával harcoljanak ter­melt javaink, termelőeszközeink megóvásáért. Minden egyes dolgozó­nak hazafias kötelessége, hogy is­merje munkahelyére vonatkozó tűz­rendészeti szabályokat. A foötosább szabályok a követke­zők: 1. Ahol az épületek anyaga nem tűzbiztos, ahol tűzveszélyes folyadé­kokat vagy egyéb anyagokat tárol­nak, tilos a dohányzás és a nyilt láng használata. 2. Igen sok tűzeset előidézője az olajos rongy, a hulladék helytelen tárolása. Az olajos rongy idővel ön- gyállóvá válik, tehát arra alkalmas fedővel ellátott fémgyüjtőládában kell tartani. 3. Az. asztalos és egyéb famegmun­káló üzemből a napi munka befeje­zése után a készárukat el kell szál­lítani,. A hulladékot gondosan fel kell takarítani és tűzbiztos helyre kell szállítani. Famegmunkáló üze­mekben is nagyon fontos a rend be­tartása. 4. Asztalos üzemben, főleg az enyvfőzőkályha- tűzveszélyes. A kályha alá felhajtott szélű, vízzel telt bádogedényt kell helyezni. 5. Fatelepeinken is tartsuk be a tűzvédelmi előírásokat, a dohányzá­si tilalmat. Biztosítani kell oltóvizet, tűzvédelmi felszerelést, be kell tar­tani a tűztávolságot. A közlekedési utakat állandóan tartsák tisztán és szabadon. 6. Hegesztési munka közben is gyor­san keletkezhet tűz. Hegesztésnél legyünk éberek. Olyan helyen, ahol nagy a tűzveszély, csak tűzoltó je­lenlétében szabad hegeszteni. 7. "Gyákran okoz tüzet az oxigénes és egyéb gázpalackok helytelen tárolá­tűzveszélyes anyagoktól mentes, naptól védett szellőztethető helyen raktározzuk. Ilyen helyen nyilt lán­got alkalmazni, vagy dohányozni életveszélyes. — Az oxigénes vagy gázpalackokat — hogy ne dőljenek fel — bilincselve használjuk. 8. Gyakran okoz tüzet a sugárzó hő, ha a kemencék, tűzhelyek köz­vetlen közelében gyúlékony anyagot tárolnak, vagy a tetőn átvezető, fém­ből készült kémények nincsenek kellően szigetelve. 9. A helytelenül épített, vagy nem megfelelően karbantartott hővezető csövek is okozhatnak tüzet. 10. Ügyelni kell az elektromos ve­zetékek beszerelésére. A hibás el­osztás, szabadon lévő kapcsolók sú- yos veszedelmet hordanak maguk­ban. Ennek elkerülésé érdekében az elektromos vezetékeket megfelelő csőhálózatba kell szerelni, az elosz tókat, biztosítékokat dobozokba kell tenni, ezáltal csökkentik az elektro­mosságból keletkező tüzek számát. 11. Fontos tűzvédelmi követel­mény, hogy üzemszünet után áram- talanítsuk az üzemrészeket. Meg kell szüntetni ilyenkor a tűzhelyekben is a tüzelést. 12. Sok tűzesetnek elejét vehetjük az­zal is, ha munkagépeinket karban­tartjuk, gondozzuk, ápoljuk. 13. A széntérolásnál ügyelnünk kell, hogy a szénkészletek magassá­ga a két métert ne haladja meg. Gondoskodjunk arról is, hogy az egyes prizmák egymástól osztófalak­kal, tűzutakkal legyenek elválasztva. A szén öngyúlló. 14. Tűzcsapokat, kutakat, vízme­dencéket szabadon kell hagyni, azo­kat eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad. 15. A kézi tűzoltókészülékek: he­lyét és kezelési módját az üzem min­den dolgozójának ismernie kell. 16. A tüzet azonnal jelenteni kell a tűzoltóságnak, ezért minden dolgo­zónak ismernie kell üzeme területén sa. .Ezeket külön erre a célra épített a riasztás módszereit. II szovjet kormány jegyzéke Franciaország, Hsgy-Britannia ás az Egyesült államok kormányához Néprajzi kutatómunka Kovácsvágáson I A debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem, Néprajzi Intézete a Némádtól keletre eső területen már korábban meg­kezdett kutatómunkáját helyszíni kiszál­lás formájában Kovácsvágás községben és környékén április 2—-9 között toválMi foivtatja. -Etnikaiammal ai Intézet tizen­egy munkatársa száll ki a községbe és tanulmányozni, 'fogják az erdőgazdálko­dást. a régi juhászat emlékeit, a hegyi területen folyó földművelést s a külön­böző népszokásokat. Munkájuk kapcso­latban áll szocialista mezőgazdaságunk problémáival is. Pl Kovácsvágás környé­kén a múltban igen jelentős fuhásZatot fol)iattak agizdák. Et a két világháború köpött erősen visszafejlődött s ma már főleg csak az öregek emlékeznek a ki­tűnő sajtra, [juj! túróra. A Néprajzi Inté­zet munkatársai a juhászattal kapcsola­tos anyagot módszeresen feldolgozzák az illetékes mezőgazdasági szakemberek­nek javaslatot tcsenek, Jiogy miképpen lehetne a juhászatot újból szélesebb ala­pon fejleszteni. A népi táplálkozásra vo­natkozó kutatásuk is kapcsolatban áll gyakorlatúd, amennyiben idetartozó meg­figyeléseiket a debreceni Orvostudományi Egyetem Fogászati Klinikájának rendel­kezésére bocsátják $ a klinika megvizs­gálja. van-e valami összefüggés a népi táplálkozás és egyes fogbetegségek kö­zött. A debreceni egyetem Népraigi Intéze­tének kutatótáborában egy külföldi ven­dég is lesz: Sonja Svecova, a prágai egyetem hallgatónője, aki néprajzi ta nulmányokat folytat Magyarországon, Kohászaink párosversenye A havi tervfeljesítés állása már­Szerdáh, március 31-én Özdon is, Diósgyőrött is szép termelési ered­ményt értek el a borsodi kohászok. Minden üzemrész túlteljesítette ter­vét. A diósgyőri kohászok 113.5 száza­lékos, az ózdi kohászok 109 százalé­kos tervteljés ítéssel mutatták meg, hogy a felszabadulási ünnep lelkese­dése új munkahőstettek forrása. cius 31-én: özd: Diósgyőr: Kohók: 106.0 103.5 Mart inkemencék: 102.7 100.9 Durvahengerde: 101.0 104.4 Finomhengerde: százalék. 105.0 1132 Méltó módon akarják ünnepelni a felszabadulás évfordulóját az ózdi martinászok (Tudósítónktól.) A március elején megtartott ter­melési értekezleteken az ózdi acélmű kommunistái, sztahánovistái, élenjá­ró dolgozói egymásután tettek válla­lást a terv túlteljesítésére. Az elsők között állott fel és tette meg felaján­lását Dubínyi Gyula, a XII. kemence kétszeres sztahánovista olvasztára. Megfogadta, hogy minden műszakon terven felül 2.5 tonna acélt gyárt. Kovács János üstös-brigádja beje­lentette, hogy az üstöket az előírás­nak megfelelően készíti elő s az él- folyásokat teljesen megszüntetik. A felajánlások teljesítését sok aka­dály nehezítette meg, de a martiná­szok kommunista példamutatással állták adott szavukat. A Dubinyi- bx-igád 519 tonna acélt adott terven felül, s a megengedett 3.2 százalékos Április 5-löi napi 3 légijárat DEBRECENBE selejtet 2.7 százalékra csökkentette. Ezzel több mint 20 ezer forintot ta­karított meg. Ugyanígy állta szavát a Kovács-brigád Is. Márciusban egyetlen elfolyás sem volt s jó mun­kájuk eredményeképen az acél egy­szer sem lett selejtes. A március 31-én ritégtartott ter­melési értekezleten mindkét brigád új felajánlást tett április 4. méltó megünneplésére. A Dubinyi-brigád elhatározta, hogy naponta 3 tonna acélt gyárt terven felül és a 2.7 szá­zalékos selejtet 2 százalékra csök­kenti. A Kovács-brigád is még jobb munkára tett fogadalmat. Az ózdi martinászok új, lelkes harcra indultak azért, hogy a felsza­badulási hét végén győzelmet je­lenthessenek. Vállalatok, szervezetek figyelmébe! A miskolci városi tanács népmű­velési osztálya felhívja a vállalatok, szervezetek figyelmét, hogy az ápri­lis 4-én rendezendő táncos összejö­vetelekre, műsoros táncmulatságok­ra akkor is kell engedélyt váltani a népművelési osztálynál, ha e rendez­vények belépődíjmentesek és zárt­körűek, de ez esetben nem kell szer­zői jogdíjat fizetni. Az engedély ki­adása ingyenes. Moszkva (TASZSZ). V. M. Molotov, a Szovjetunió kül­ügyminisztere március 31-én fogadta L. Joxe urat, Franciaország nagykö­vetét, W. Hayler urat, Nagy Britan­nia nagykövetét és Ch. Bohlen urat az Egyesült Államok nagykövetét. Átnyújtotta nekik a szovjet kor­mánynak Franciaország. Nagy-Bri- tannia és az Egyesült Államok kor­mányaihoz intézett azonos szövegű jegyzékeit. A szovjet kormánynak Franciaor­szág kormányához intézett jegyzéke többek között hangoztatja: A Szov­jetunió következetesen folytatta és folytatja a békének és az államok közötti kapcsolatok megjavításának politikáját. Ez kifejezésre jutott azokban a javaslatokban, amelyeket a szovjet kormány az Egyesült Nem­zetek Szervezetében az államok fegyverzete általános csökkentésére, valamint az atomfegyver és egyéb tömegpusztító fegyverfajták eltiltá­sára előterjesztett. Eddig, mint tudjuk, nem sikerült megfelelő nemzetközi megállapodá­sokra jutni az említett, fontos kér­désekben. mert nehézségek merül­tek fel. A szovjet kormány megfele­lő erőfeszítéseket tesz az említett, fontos kérdésekben kötendő megál­lapodások lehetőségének megkönnyí­tése céljából. Kiindulási alapnak te­kinti azt is, hogy vannak még a béke megszilár­dításának más, eddig fel nem használt lehetőségei. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt az eui-ópai biztonság megszilárdítása kérdésének jelentőségét kell megem­líteni. Az európai béke fenntartása ugyanis döntő jelentőségű az egye­temes béke fenntartása és az új vi­lágháború megakadályozása szem­pontjából. A szovjet kormány ettől vezérel­tetve. Franciaország, Anglia, az Egye­sült Államok és a Szovjetunió kül­ügyminisztereinek tanácskozásán ja­vaslatot terjesztett elő az „európai biztonság biztosításáról“ és ezzel kapcsolatban benyújtotta az „össz­európai kollektív biztonsági szer­ződés“ alapjának tervezetét. Az összeurópai kollektív biztonság megteremtése végetvetne annak, hogy Európában egymással szemben­álló katonai államcsoportosulások alakulnak. Az ilyen csoportosulósok alakulása elkerülhetetlenül kiélezi az államok közti viszonyt, fokozza köztük az ellenséges érzületet és a bizalmatlanságot, nem is szólva ar­ról. hogv fegyverkezési hajsza kisé­ri. annak a népekre kiható minden következményével együtt. Számolni kell azzal is. hogy egyes államok ka­tonai csoportosulásának megalakítá­sa elkerülhetetlenül megfelelő intéz­kedéseket vált ki más államok ré széről, biztonságuk megóvása érde­kében. A szovjet kormány éppen ezért többízben felhívta mind Franciaor­szág. mind pedig Anglia és az Egye­sült Államok kormányának figyelmét arra a veszélyre, amely a katonai államcsoportosulások alakításával kapcsolatos. A német militarizmus újjáterem- tésének és az európai katonai cso­portosulások alakításának útján jár­ni nemcsak azt jelenti, hogy nem se­gítik elő a béke megszilárdítását, hanem ellenkezőleg azt, hogy az új háború előkészítése felé viszik a dol­gokat. Az összeurópai szerződés megköté­séről szóló szovjet javaslat tárgyalá­sa során a berlini tanácskozáson né­zeteltérések merültek fel. Ezek meg­akadályozták, hogy megegyezéses döntés szülessék. A szovjet kormány azonban az e fontos kérdésben kö­tendő megfelelő megállapodás jelen­tőségére való tekintettel Célszerűnek tartja e javaslat tárgyalásának foly­tatását. Az európai kollektív biztonság fenntartásáról szóló szovjet javaslat megvitatásával kapcsolatban elhang­zottak olyan vélemények, amelyek szerint nem kívánatos, hogy az Ame­rikai Egyesült Államok kivülmarad- jon az európai kollektív biztonsági szerződésen. A szovjet kormány szá­mításba veszi ezt a körülményt, fi­gyelembe veszi, hogy az Egyesült Államok a második világháború idején résztvett a hitleri agresszió elleni közös harcban, figyelembe ve­szi, hogy az Egyesült Államok a Szovjetunióval, Franciaországgal és Angliával együtt felelősséget vállalt a háború utáni európai rendezésért és számol az Egyesült Államok kor­mányának a berlini tanácskozáson kifejtett álláspontjával, ezért a ma­ga részéről / nem látja akadályát, hogy pozi­tiven oldják meg az Egyesült Államoknak az „ilsszeurónai kol­lektív biztonsági szerző(lés“-bcn való részvétele kérdését. Ilyen módon el kellene esnie annak az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése kérdésé­ben történő megállapodás útjá­ban álló nehézségnek, amelyre eddig hivatkoztak. A berlini tanácskozáson az összeuró­pai szerződésről szóló szovjet javas­lat tárgyalása során érintették az „északatlanti szerződés szervezete“ helyének és szerepének kérdését Is az európai kollektív biztonsági rend­szer megalakításával kapcsolatban. Ennek során Franciaország képvise­lője, éppenúgy, mint Anglia és az Egyesült Államok képviselője han­goztatta, hogy az északatlanti szer­ződés védelmi jellegű és nem irá­nyul semmiféle állam vagy állam­csoport ellen. Hasonló kijelentések hangzanak el mind Franciaország, mindpedig az Egyesült Államok és Anglia hivatalos képviselői részéről az összeurópai kollektív biztonsági rendszer megalakítása kérdésében előterjesztett szovjet javaslatra vo­natkozóan, a berlini tanácskozás után is. A szovjet kormánynak az északatlanti szerződés tekintetében elfoglalt álláspontja közismert. A Szovjetúnió kormánya nem osztotta és ma sem oszthatja azt az állás­pontot, hogy az említett szerződés védelmi jellegű. A szovjet kormány e téren abból indul ki, hogy az északatlanti szerződés zárt állam- csöportosulást létesít, figyelmen kí­vül hagyja az űj német agresszió el­hárításának feladatát és minthogy a Hitler-ellenes koalícióban részt­vett nagyhatalmak közül ebben a szerződésben csupán a Szovjetúnió nem vett részt, az északatlanti szer­ződést feltétlenül a Szovjetúnió el­len ^irányuló agresszív szerződésnek kell tekinteni. Teljesen világos, hogy az észak­atlanti szerződés“ szei'vezete megfe­lelő körülmények között elvesztené agresszív jellegét ab­ban az esetben, ha résztvenne benne minden nagyhatalom, amely tagja volt a Hitlcr-ellcnes koalíciónak. A szovjet kormány ennek megfele­lően, békeszerető külpolitikájának rendületlen elveit követve és a nemzetközi feszültség csökkentésére törekedve, kijelenti, hogy kész az érdekelt kormányokkal megtárgyalni á Szovjetúnlónak az északatlanti szerződésben való részvétele, kérdé­sét. Franciaország kormánya, továbbá Anglia és az Egyesült Államok kor­mányai hangoztatják, hogy a nem­zetközi feszültség enyhítésére és a béke megszilárdítására törekszenek. Elvárható volna tehát, hogy poziti- van foglaljanak állást abban a te­kintetben, hogy intézkedések történ­jenek olyan helyzet teremtése céljá­ból, amelyben az északatlanti szer­ződés valóban védelmi jelleget nyer­ne és megteremtődnek azok a felté­telek, amelyek kizárják Németor­szág egyik vagy másik részének ka­tonai csoportosulásokba való bevo­nását. Ebben az esetben az „észak­atlanti szerződés szervezete“ nem volna többé államok zárt katonai csoportosulása, nyitva állana más európai országok csatlakozása szá­mára is. Ez a hatékony európai kol­lektív biztonsági rendszer megterem­tése mellett igen nagy jelentőségű volna az egyetemes béke megszilár­dítása szempontjából. A szovjet kormány szem előtt tartja, hogy az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdések valamennyi érdekelt államot kielégítő módon meg­oldhatók lennének a béke és a népek biztonsága érdekében. A szovjet kormány azonos szöve­gű jegyzéket intézett Anglia, illető­leg az Egyesült Államok kormányá­hoz is.“ A Béke Világtanács irodájának felhívása Európa népeihez Bécs (TAtiZtíZ) A Béke Világtanács irodája bécsi üléséről felhívást intézett Európa népeihez, Európa népeit — hangzik a többi között a felhívás —, ame­lyek átélték az Európában kirob­bant két. világháború által oko­zott szörnyű szenvedéseket — a közös felelősség érzetének keit áthatnia a földkerekség békéjé­nek fenntartása iránt. A különböző politikai és tár­sadalmi rendszerek ellenére Európa minden államának közös érdekei vannak: a béke, vala­mennyiük békéjének megőrzése, a gazdásági és kulturális együtt­működés fejlesztése. Ma minden európai férfi és nő kötelessége kétségtelenül az, hogy vereséget mérjen az „európai védelmi kö­zösségre“ és a háborúra s bizto­sítsa Európában a békét :—■ fe­jeződik be a felhívás. * A Béke Világtanács irodájá­nak ülése egyidejűleg határoza­tot fogadott el. amely a küszö­Először ül össze most majd az öt nagyhatalom más érdekelti államokkal együtt, s megegye­zésre juthat az általános távol­keleti biztonság kérdésében. Ezt a biztonságot meg lebet terem­teni az összes ázsiai ország kö­zötti kapcsolatok normalizálása eredményeképpen, ha az orszá­goknak függetlenségét elismerik, biztonságát szavatolják. Koreát békés úton kell egyesíteni és Koreának szabadon kell eldönte­nie sorsát a külföldi csapatok kivonása után. Indokínában a haladéktalan tűzszünet lehetővé tenné a tárgyalások megindulás .sát Franciaország és a Vietnami,' Demokratikus Köztársaság kö­zött,. A genfi tanácskozás fontos szakasz lehet és kell is, hogy le-* gyen a nemzetközi feszültség enyhítésének és az általános le­szerelésnek útján. Ilyen körülmények között a Béke Világtanács i.rodája szük­ségesnek tartja május végén összehívni a Béke Világtanács bönálló genfi értekezletre vonat-1 rendkívüli ülésszakát. Ez az kozőan kiemeli: I ülésszak Berlinben lesz. (MTI)! A SZÖVOSZ IIT. országos küldöttközgyűlésének megnyitó ünnepsége Csütörtökön este a Magyar Nép­hadsereg székházában tartották meg a Szövetkezetek Országos Szövetsége III. országos küldöttgyűlésének meg­nyitó ünnepségét. A Himnusz hangjai után Nánási László nyitotta meg az ünnepséget, majd Dögéi Imre, a SZÖVOSZ el­nöke mondott ünnepi beszédet. Többek között ezeket mondotta: — A földművesszövetkezetek fon­tos szerepet töltenek be szocializ­must építő népi demokráciánk gaz­dasági rendszerében. A földmüvesszövetkezetek árufor­galmának, az Ipar termelésének, a dolgozó parasztság vásárlóerejének a növekedését világosan mutatják a következő adatok: A földművesszövetkezetek árufor­galma 1953-ban az előző évhez vi­szonyítva 28.6 százalékkal növeke­dett. Az 1954 első negyedévi forga­lom pedig mintegy 31.9 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azo­nos időszakában. A kormánypi-ogram alapján, amely a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozatán nyugszik, a falu áruellátásának, a növekvő szük­séglet minél jobb kielégítésének biz­tosítása érdekében a SZÖVOSZ-nak jelentősen növelni kell a szövetkeze­tek áruellátását, a parasztság ízlé­sének és igényeinek megfelelő vá­lasztékban és minőségben. Ugyanak­kor azonban a földművesszövetkeze­teknek 'teljesíteniük kell a begyűjtés a szabadpiaci felvásárlás terén rájuk váró feladatokat. Ez az a leg­főbb feladat, amelynek a jó megol­dásával földművesszövetkezeteink; leginkább hozzá tudnak járulni a váí ros és a falu közötti áruforgalom kií szélesítéséhez, dolgozó népünk élet­színvonalának emeléséhez, a mun­kás-paraszt szövetség további elmé­lyítéséhez, a Központi Vezetőség ha­tározatainak, a kormányprogramnál# a megvalósításához. Dögéi Imre megnyitó beszéde utátí a külföldi küldöttségek vezetői üd­vözölték a küldöttgyűlést. X. V. Borodin, a Szovjetunió Fo­gyasztási Szövetkezeti Szövetségének Központja, a Centroszojuz igazgató­ságának elnökhelyettese szólalt fel, A Centroszojuz vezetősége és az összes szovjet szövetkezetek üdvözle­tét tolmácsolta. Mi, szovjet szövetkezeti tagoló örömmel fogadtuk a szovjet küldött­ség meghívását és úgy tekint jük* mint az egyes nemzetek szövetkezeti szervei barátságának és egy üt tmű kö­dösének kifejezését. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság szövetke­zeti tagjainak barátsága, együttmű­ködése és tapasztalatcseréje kedvező hatással van országainkban a szö­vetkezeti mozgalom fejlődésére, —» mondotta a többi között —amelyen a küldöttek megismerhetik az itt képviselt országok szövetkezeti tevé­kenységét s ezzel gyarapíthatják sa­ját szövetkezeti tapasztalataikat és javíthatják gazdasági munkájukat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom