Észak-Magyarország, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-09 / 84. szám

fefészok! Martinászait! Hengerészek! A megyei pártértekeziet tiszteletére csekkentsétek termelési adósságotokat! Falusi kommunisták küldöttei a pártértekezleten ■aauuMuwii»iTOg»ww'j»^wuj>iiu ' mii— h Egy élenjáró eienyétei parasztasszony Az encsi járásban, mélyen a hegyek között van egy kis község: Csenyéte. — Még az .autóbuszmegálló­hoz is több mint négy kilométert kell gyalogolnia an­nak, aki onnan a városba akar menni. Itt, ebben a kis faluban lakik népes családjával Lengyel Istvánná. Jóval túl van már a negyvenen. A községben — a szeretet jeléül — egyszerűen csak Margit néninek hív­ják. Sokszor elmennek hozzá ügyes-bajos dolgaikkal, panaszaikkal, hiszen mint népnevelőt is jól ismerik. Férje a községi alapszervezet titkára, — esténkint oda­haza sokat beszélgetnek a község problémáiról. Különösen az új kormányprogram óta gyakoriak ezek a beszélgetések. Ugyanúgy, mint megyénk többi községében — a dolgozó parasztok az idén Csenyétén is különösen nagy kedvvel fogtak hozzá a tavaszi feladatokhoz. A frissen zölde'ő vetések a határban azt igazolják, hogy nem késlekedtek a munkával­Szép eredményeik vannak az állattenyésztésben is. 1—2 évvel ezelőtt még alig száz darab juhot tartottak a községben, ma már 5—600 darab juh van. Ezeknek legelő kellene, ami nagy gond. Volna ugyan alkalmas terület, kérvényezték is még a múlt évben, de választ sem kaptak rá. Emiatt sokat bosszankodnak. Egyéb panaszuk is van, ezeket Lengyel Istvánná ismertetni akarja a megyei pártértekezleten, amelyen mint küldött résztvesz. A földművesszövetkezetben — amióta Baktához tartozik — szinte rendszeressé vált, hogy nagyon fontos árucikkek hiányoznak. A napokban például nem volt cukor. Varrótűt, cérnát sem lehet kapni. Sürgetni akad­ja, hogy jobban gondoskodjanak a forgalomból kieső, messzi falvak dolgozóinak áruellátásáról, ami még job. ban növeli a dolgozó parasztok termelési kedvét. Be­szélni akar Lengyel Istvánná arról is, hogyan kíván­ják tovább emelni a terméshozamot, s beszámol arról, hogy községük s ő maga hogyan készült a megyei pártértekezletre: első negyedévi beadási kötelezettségé­nek határidő előtt eleget tett, s már teljesíti második negyedévi előírását is. Példát mutat a beadásban, akár­csak a mezőgazdasági munkában. Sokszor kitüntetett dolgozó paraszt Hapcsák István elvtárs 12 holdas abaujkéri dol­gozó paraszt, is küldöttként résztvesz a holnap kezdődő megyei pártértekezleten. Ezt a fontos megbízatást Rapcsák elvtárs jó mun­kájával, példamutatásával érdemelte ki. Az élenjáró gazdák közé tartozik. Bizonyítja ezt sok kitüntetése és dicsérő oklevele. A múlt *vben is három holdról 48 mázsa árpát takarított be, búzából pedig több mint 13 mázsát holdankint. Rapcsák elvtársnak az a vélemé­nye, amit — igen helyesen — többször is hangoztat: „Az a legfontosabb, hogy a szó és a tett összetalál- kozzon‘‘ Az állam iránti kötelezettség, az adófizetés, a be­adás teljesítésében mindig a legelsők között van a köz­ségben. Rapcsák elvtárs pártvezetőségi tag, bizalommal fordulnak hozzá a kommunisták és a pártonkivüli dolgozó parasztok is. Kérik a tanácsát, véleményét, ő pedig mindig készségesen magyaráz, segít. Tapaszta­lata van bőven, hiszen már csaknem 40 éve gazdál­kodni. A tél folyamán a Szabad Föld Téli Estéken nem egy előadást tartott arról, hogyan lehet növelni a terméshozamot, fejleszteni az állatállományt. Szavát meghallgatják, hiszen tudják: istállójában olyan rend van, hogy akárki megnézheti. A múlt évben 5800 forin­tért adott el egy apaállatot. Most is nevel egyet. Egyik tehene naponta 16 liter tejet ad. Amikor a termelési bizottság megalakult, elsőnek választották meg Rapcsák elvtársat. Sokan meg is je­gyezték: — Eddig is sok jó tanácsot adott, ilyen em­berek kellenek a termelési bizottságba ... Rapcsák elvtárs gondosan készül a megyei pártér- tekezletre. Lesz mondanivalója bőven. Beszámol arról, hogy a kormányprogram megjelenése óta az abaujkéri dolgozó parasztok nótaszóval dolgoznak a határban. Vidám, jókedvű mindenki. Érzik a párt és a kormány segítő kezét. Azután el akarja mondani azt is, hogy bi­zony a helyi pártszervezetnek még sokat kell javítania munkáján, hogy minél közelebb kerüljön a dolgozó pa­rasztokhoz. Tóth Géza ifjúsági lakatos brigádja a miskolci fütőházban a párti kongresszus tiszteletére vállalta 6 mozdony részleges kijavítását és azt£ hogy 6 mosógép lakatos munkáit elvégzi Vállalását február 15-if túlteljesítette, 9 mozdonyt és 9 mosógépet javított ki s egy vízdarut if helyrehozott. Azóta újabb vállalást tett. — Képünk Tóth Géza brigáéU vezetőt. Vály József, Farkas Ferenc és György János brigádtagokat aorazolja. -tii, IBrdSJi fia«, felvételei.* karbantartó brigád sikere Az ózdi fíromhengermfl karbantartá­sánál Mihály Béla lakatos brigádja már­ciusi tervét 260 százalékra teljesítette. Ezzel kongresszusi vállalásának is eleget tett. Újabb vállalásával segíti Bódi Béla és Tengely István Kossuth-díjas sztaha­novisták DISZ-brigádjait és Lajos Ferenc sztahanovista hengerész brigádját, hogy a versenyben még szebb eredményeket érjenek el. Kommunista és kiváló pártonkivüli pedagógusok megbesxélése Miskolcon A- megye kommunista és kiváló párten- kívüli pedagógusai Miskolcon a Pártokta­tás Házában megbeszélést tartottak, ame­lyen a Központi Vezetőségnek a közne­velésről szóló határozata .alapján megvi­tatták a legfontosabb tennivalókat. Deme László elvtárs megnyitó szavai Után Táj ti Gyula elvtárs, a megyei párt- bizottság tagja mondott beszámolót. A közoktatás eredményei, hibái megyénkben Megyénkben a közoktatásban számo9 hagy feladatot oldottunk meg sikeresen — mondotta többek között. Felszámol­tuk a régi uralkodóosztályok műveltségi monopóliumát. Középiskoláinkban a ta­nulók 76.5 százaléka munkás-, illetve parasztszármazású. Nagy mértékben ki­szélesítettük az oktatást. Ma már me­gyénk középiskoláiban háromszor annyi diák tanul, mint 1938-ban. Uj iskolarend­szert teremtettünk. Az egyházi iskolai rendszert és a jogászképzést fel­váltotta a gyakorlati szakemberek kép­zése. Létrehoztuk azokat a feltételeket, amelyek eredményeként a marxi—lenini szellemű oktatás gyökeret verhetett. Megsemmisítettük a burzsoá-klerikális nevelés elvi alapjait, uralkodóvá vált a szocialista nevelés tartalma, módszere. A pedagógusok zöme megyénkben is magáévá tette pártunk célkitűzéseit, harcol azok megvalósításáért és ezzel pártunk, népi demokráciánk szilárd tá­maszává vált. Megyénkben a közoktatás azonban erő­sen megérezte, hogy párt- és állami szerveink nem foglalkoztak megfelelően az oktatással, a marxizmus—leninizmus helyes alkalmazásával és az új pedagógiai módszerek széleskörű elterjesztésével. A hibák forrása, oka — az alacsony színvonalú elméleti, ideológiai munka. Ebből következtek a hibák és elhajlá­sok alapvető kérdésekben. Például el­hanyagoltuk az általános iskolák fejlesz­tését, ugyanakkor aránytalanul fejlesz­tettük középiskoláinkat. Súlyos hiba volt az osztálypolitika mechanikus felfogása. Ez különösen a középiskolákban vált .Veszélyessé, ahol a kispolgári és értelmi* ségí tanulók szinté kirekesztve érezték magukat az ifjúság soraiból. Megmutat­kozott ez a mechanikus felfogás peda­gógusaink értékelésénél is. Súlyos hiba volt még, hogy megyénk iskolái nem kaptak megfelelő segítséget sem a társadalmi szervektől, gem a szü­lőktől. Ennek következtében nem alakul­hatott ki az eredményes oktató-nevelő munka legfőbb előfeltétele: az iskolai és szülői nevelés egysége, az egységes kö­vetelménytámasztás, az egységes ráhatás. Legfontosabb feladataink Tajti elvtárs a feladatokat ismertetve hangsúlyozta: legfontosabb teendő .az osz­tatlan és részben osztott felső tagozatok megszüntetése, a szakrendszerű oktatás megvalósítása, mégpedig jólképzett szak­tanárok által. Az első követelmény a körzetesítés fejlesztése. A cél az — és ezt már a következő évben el kell érni —, hogy a körzeti iskola legfeljebb 2—3 kilométerre legyen az odajáró gyermekek otthonától. A szakrendszerű oktatás — azaz a körzetesítés mellett — fokozatosan bizto­sítani kell általános iskoláinkban a jó tárgyi előfeltételeket. Ennek érdekében új tantermekre van szükségünk, rendbe kell hozni a meglévőket és vissza kell szerezni a más célra igénybevett iskolai épületeket. A budapesti iskolák példája nyomán megyénkben is fel kell újítani a pa.tro- nazs-mozgalmat, az „építsük, szépítsük iskolánkat“ és „miénk az iskola“-moz- galmat. Meg kell valósítanunk, hogy az igazgató, a testület, ezen belül az egyes nevelők munkájának elbírálásánál fel­tétlenül és elsősorban vegyük figyelembe a szemléltető eszközök, a szertárak fej­lesztésében elért eredményeket. Az iskoláztatással kapcsolatban meg­állapította, hogy az általános iskola 8. osztályos kitűnő tanulóinak csak egy- harmada jelentkezett továbbtanulásra. Legfontosabb feladatunk most, hogy biz­tosítsuk ezeknek a munkás-paraszt szár­mazású kitűnő-, jelesrendü tanulóknak továbbtanulását. Ehhez széleskörű agitá- ciőra van szükség. A másik feladat — és ezt a mezőgazdaság fejlesztése követeli tőlünk —, hogy mennyiségileg és minőségileg javítsuk a mezőgazdasági technikumok iskoláztatási tervének teljesítését.. Pártunk gondosko­dik a feladatok megvalósításához szüksé­ges feltételek megteremtéséről. A Központi Vezetőség határozata a politikai és erkölcsi nevelés területén első feladatként jelöli meg a hazafias nevelést, valamint az iskolai fegyelem megjavítá­sát, az öntudatos fegyelemre való neve­lést- Ez a mi megyénkben is központi probléma. A megyei pártbizottság öröm­mel üdvözölte a miskolci nevelők által kezdeményezett, a fegyelem megjavítását célzó ankétet. A nevelés feladatait pedagógusaink egyedül nem tudják megoldani. Feltétle­nül szükség van az iskola és családi ne­velés egységére. Ennek érdekében mozgó­sítani fogjuk járási és helyi pártszerve­zeteinket, «melyek segítséget adnak iskoláinknak. Nevelőinktől mindenek­előtt azt várjuk, hogy elméletileg készül­jenek fel alaposabban erre, ismerjék meg az öntudatos fegyelemre való nevelés legiobb módszereit. Hibáztatjuk kommunista és legjobb pártonkivüli pedagógusainkat, hogy még ma is eltűrik az egyes iskolákban elő­forduló testi fenyítést. Felelősség terheli emiatt a pedagógus szakszervezetet és a megyei tanács oktatási osztályát is. A jövőben a legszigorúbban lépjünk fel az ilyen jelenségekkel szemben. Igen fontos, hogy a gyakorlati élettől elszakadt oktatást megszüntessük, meg­valósítsuk az elmélet és gyakorlat egy* ségét. Ebben az encsi járás nevelői mu­tatnak jó példát. A járás valamennyi iskolájában megvalósítják a kísérleti ok­tatást, Micsiirin-kerteket hoznak létre, ahol a tanulók gyakorlatban is elsajátít­ják az elméletben tanultakat. A pedagógusok társadalmi munkája ■ A célkitűzések megvalósításának elő­feltétele a pedagógusok politikai és tár­sadalmi megbecsülése, anyagi helyzetük­nek életézánvonulukttak fokozatos javítása, Harcolni fogunk az elten, hogy egyes szerveink túlterheljék a pedagógusokat különböző megbízatásokkal, «mely iskolai munkájuk rovására megy, vagy pedig olyan megbizafásokkal lássák el, amelyek személyük, vagy tekintélyük lejáratására vezet. Do hangsúlyozzuk, hogy pedagógu­saink nem szakadhatnak el a dolgozó tömegektől és továbbra is kívánjuk, hogy társadalmi munkát végezzenek. Pedagógusaink társadalmi munkája elsősorban az ifjúsági mozgalom, a DISZ és úttörő szervezetek munkájának segí­tése, a szülők között végzendő pedagó­giai propaganda, a falusi kulturális munka irányítása, társadalmi éa termé­szettudományi előadások tartása, a mer zőgazda'ág fejlesztésére hozott párt- és kormányhatározat ismertetése, népszerű­sítése, valamint a felnőtt dolgozók neve­lése legten. Ezzel a munkával járulnak legjobban a munkások és parasztok kul­turális, szakmai színvonalának emelésé- 'hez. Pártunk és államunk a jövőben foko­zottabban gondoskodik a pedagógusok lakásproblémájának megoldásáról. Anyagi körülményeik megjavítását szolgálja az az intézkedés, amely kimondja, hogy falusi és tanyai pedagógusaink számára 1—2 holdig terjedő konyhakertet kell biztosítani. Pedagógusaink elvárják tő­lünk, hogy munkájukat megbecsüljük és ezt a megbecsülést meg is kell adni. A megyei pártbizottság nevében megköszönjük megyénk pedagógusai­nak odaadó, becsületes és áldozat­kész munkáját, melyet az elmúlt évek során kifejtettek s amellyel nem kis mértékben járultok hozzá azokhoz a hatalmas eredményekhez, amelyeket hazánk és ezen belül me­gyénk gazdasági, politikai és társa­dalmi életében elértünk, — hangzott a beszámoló befejező része. Hozzászólások A beszámoló után több igen értékes hozzászólás hangzott el. Gőz Pál (Vadna) arról beszélt, hogy különösen bántja sok gyermeknek a felnőttekkel szemben tanú­sított helytelen magatartása. Javasolta, bogy a községekben hozzanak létre egy bizottságot, amelynek tagjai a párt, a tanács és más tömegszervezetek meg­bízottai, vezetői és ez a bizottság segítse i pedagógus nevelőmunkáját. Négyest István (Ondi arról beszélt, hogy kösse* gükhen nagymértékben megnőtt a közéj*» iskolások száma és egyre többen kapeso* lódnak főiskolai tanulásba. Elmondotta) módszerüket, hogyan igyekeznek haaa* fiságra nevelni a tanulókat. Gál Gyűl* arról számolt be, hogy a Makarenko-mőd4 szerek alkalmazásával az iskolában a kol* lektíva nevelő ereiével küzdenek a hibák felszámolásáért. Ilozzászólt még Kotász Sándor (Sátora aljaújhely), Kiss György (Miskolc), Her* csut Tibor (Mezőcsát), Szabó András (Miskolc), Kosa Tibor (Encs), Bárt# Jőzsefné, Szalai István, Gyula Mária, Koren László. Az értekezlet résztvevői felhívással fon» dúltak a megye összes nevelőihez és tár* sadalmi szerveihez, hogy a Központi Ve* zetőség határozata alapján valósítsák meg a következőket: 1 Minden iskola a területéhez kö­zelfekvő üzemekkel és társadalmi szervekkel tartson közös megbeszé­lést, hogy milyen segítséget tudnak nyújtani az oktató-nevelő munka anyagi feltételeinek további javítáJ sához, a felszerelés állandó bővíté­séhez. Indítsanak mozgalmat, hogy minden iskola egészséges, szép, vi­rágos legyen. 2. Megyénk pedagógusai töreked­jenek következetesen az oktatás tar­talmi színvonalának emelésére, ezt marxista-leninista és szakmai kép­zettségük fejlesztésével érjék cl. 3. A hazafiságra való nevelést és a fegyelem megszilárdítását tegyék az egész társadalom ügyévé és en­nek érdekében a legjobb pedagógu­sok bevonásával, a sajtó és rádió felhasználásával, előadásokkal tuda­tosítsák a dolgozókban, szülőkben a szocialista nevelés alapclveit. 4. Társadalmi munkájukban falu­si pedagógusaink tekintsék legfőbb feladatuknak a termelőszövetkezeti tagok és egyéni dolgozó parasztok kulturális színvonalának emelését, vegyék ki részüket a párt és a kor­mány határozatainak széleskörű is* mertetéséből.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom