Észak-Magyarország, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-04 / 80. szám
ÉSZAKMAGYAR0RS7AG r Forró szeretettel és hálával köszöntjük a felszabadító Szovjetuniót 's.. J AZ MDP BOR SOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. «vio va 80. szám «n 30 íhí~ Miskolc, 1954 április 4, vasárnap A kilencedik évforduló TZ ilencedik évfordulóját ünnepel, jük hazánk felszabadításának, népünk újjászületésének. Kilenc esztendővel ezelőtt a dicső Szovjet Hadsereg végetvetett a német fasiszták és nyilas csatlósaik gyilkos uralmának, szabaddá tette a magyar népet és megnyitotta előtte a haladás és a boldog élet útját. Alkotó munkában eltöltött kilenc esztendő ragyogó eredményei dicsérik a nép tehetségét, szorgalmát és a nép április 4-én már kilencedik esztendeje köszönti nagyszerű munkájának ihletőjét: a szabadságot. Az évszázadokig tártó szenvedés után a magyar nép a Szovjetuniótól kapta a szabadságát, nemzeti függetlenségét, amelyért történelműnk során annyiszor sikertelenül hullatta vérét. Ezért április 4 a legnagyobb nemzeti ünnepünk, évezredes történelmünk legjelentősebb fordulópontja. Ezen a napon dolgozó népünk millióinak, minden hazáját szerető magyar embernek forró szeretete és legmélyebb hálája száll felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió, a népünk felszabadításáért oly sok véráldozatot hozó hős szovjet nép felé. A magyar dolgozók azóta nagyszerű tettekkel bizonyították be: méltóak a nagy barátságra. Élni tudtunk a felszabadulás adta lehetőséggel, kezünkbe vettük sorsunk irányítását. Nem riadtunk vissza a romoktól és a tengernyi nehézségtől. Megkezdtük az új honfoglalást a felszabadult hazában. J)olgozó népünk azért tudott élni a Szovjetunió adta szabadsággal, mert kibontakozott történelmet formáló alkotó ereje, mert a Szovjetúnió azóta is mindenben segítette hazánkat, mert az országépitő munkát. Lenin és Sztálin nagy pártjának, a Szovjetúnió Kommunista Pártjának tapasztalatain nevelkedett Magyar Kommunista Párt vezette. Egy-két évtizeddel ezelőtt hazánk felmaradott mezőgazdasági ország, a t,hárommillió koldús“. országa volt, amelyben az idegen imperialisták tőkés érdekéi és a feudális viszonyok szűk határt szabtak az ipar fejlődésének, a modern tudomány és technika érvényesülésének. A felszabadulás után egyedül megyénkben több mint 47 ezer család 330 ezer katasztrális hold földet kapott. Az egykori grófi és egyházi földeken ma virágzó életet teremtenek a múlt cselédei, a kis- és középparasztok és a termelőszövetkezetek tagjai. Elmaradott agrár-ipari országból most különösen nagy fejlődésnek induló mezőgazdasággal rendelkező fejlett ipari országgá lettünk. Ipari termelésünk a felszabadulás előttinek három és félszeresére emelkedett, ehhez az 1945 előtti iparfejlesztés üteme szerint majdnem fél évszázadra lett volna szükség. Hét- mérföldes léptekkel halad előre nemzetünk. Az eredmények beszédesen bizonyítják: nincs nagyobb erő, mint a felszabadult nép alkotó hazafisága. Népünk felszabadulása feletti örömét tükrözik az április 4 tiszteletére indult munkaversenyben elért kiemelkedő sikerek. Bizakodással nézünk még boldogabb jövőnk elé. Pártunk III. kongresszusát, amelytől további fejlődésünkre várnak útmutatásokat dolgozóink, soha nem látott eredményekkel köszöntötték már a verseny eddig eltelt időszakában is. tTogyne örülnének dolgozóink az évezredes rabság lerázásának, amikor nem egészen egy évtized alatt elfoglalhatták végre méltó helyüket e hazában. Egyedül a miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetemen ma négyszer annyi a munkás- és paraszt- származású hallgatók száma, mint a felszabadulás előtt Magyarország összes egyetemein. Megyénkben a felszabadulás előtt több mint 90 ezer munkanélküli volt. Ma több mint 200 ezer ember dolgozik, — ismeretlen fogalom a munkanélküliség. Hosszú, küzdelmes utat tettünk meg a kilenc év — egy nép életében igen rövid idő alatt. Jó munkát végeztünk. A büszke kohóóriás Diósgyőrben, a bányászaink munkáját segítő gépek, az új lakások ezrei, épülő új városunk: Kazincbarcika, virágzó termelőszövetkezeteink és gépállomásaink mind megannyi jelzői előrehaladásunknak, a szocialista haza építésének útján. A felszabadulás mégis az ifjúságnak adott a legtöbbet. Nyugodt jés derűs fiatalságot. Ragyogó jövőt.y Tanulási lehetőséget. A kommunizmus reális távlatát. Nincs olyan magyar fiatal, nincs olyan magyar dolgozó, —■ munkás, paraszt, tudós, író vagy tanár — akiben eredményeink láttán ne törne magasra a jogos tnemzeti büszkeség érzése és a médhetet- len hála a Szovjetúnió iránt. És ez a büszkeség új, még nagyobb alkotásokra serkenti dolgozóinkat. Népünk az elnyomás és rabság hosszú févszá- zadai után nagyra értékeli szabad ságát. Tudja, hogy csak addig lehet boldog élete, amíg szabad,/és független az országunk. A magyar népnek nagyszerű, harcos nemzeti hagyományai vannak. Dózsa; Rákóczi, Kossuth és Táncsics népe'a múltban is szüntelenül harcolt és-ma is kész harcolni a szabadságért, a haza függetlenségéért. A mi harcunk ma elsősorban a munka frontján folyik. A tervek megvalósításával magunknak építünk minden eddiginél szebb és boldogabb hazát. Ebben az építőmunkában résztvermi, legjobb tudás, sál harcolni ma kötelessége valamennyi becsületes hazafinak. Nem elég azonban csak a termelés meny- nyiségi növekedéséért küzdeni. A szocializmus építésének új szakaszé, ban fő feladatunk az életszínvonal gyorsabb ütemű emelkedésének biztosítása. Ez a tény — ma jobban, mint bármikor — előtérbe helyezi a termékek minőségének állandó javítását. Urak országából a dolgozó nép hazája lett Magyarország. A dolgozó a gazda szemével és felelősségével néz körül a gyárakban és a földeken. Régen a gyáros vigyázott min den darabka hulladékra, minden fillérre, mellyel profitját növelhette. Ma nekünk kell ügyelnünk a ■ gazdaságosságra, az önköltség alakulására, a technológiai fegyelem megtartására, mert ezzel egész népünk — benne a mi családunk — jólétét növeljük. A kongresszusi versenyben megyénk munkásai és műszaki vezetői eddig is bebizonyították: érzik azt a felelősséget, ami rájuk — mint az ország legnagyobb ipari megyéjének dolgozóira — hárul. Eddig a verseny valamennyi országos értékelésénél a legelsők között szerepelt Borsod megye valamelyik üzeme, gyára. A verseny további szakaszaiban is arra kell törekedni, hogy valamennyien érezzük: az ország felemelkedéséért a borsodi dolgozók többet tehetnek, mint bármely más megye dolgozói. Nemcsak azért, mert a legnagyobb ipari bázissal rendelkezünk, de azért is, mert Borsod az ország második legnagyobb mezőgazdasági területe. rjolgozó parasztságunk — az el- U múlt években szinte mindig tapasztalt lemaradással szemben — most a kongresszusi versenyben az országban elsőként fejezte be a tavaszi kalászosok vetését. A legtöbb járásban jól folyik s kapásnövények vetése. Legnagyobb nemzeti ünnepünkön, a felszabadulás évfordulóján visszatekintünk a megtett hatalmas útra és a sikerekből újult erőt merítünk a további munkához. Május I és a pártkongresszus ünnepére dolgozóink még lendületesebb verseny kimagasló sikereivel készülnek. Ipari dolgozóink a második negyedévi, a félévi terv pontos teljesítésével el akarják érni, hogy üzemük élüzem legyen, elnyerje a Munka Vörös Zászló érdemrend kitüntetést. Dolgozó parasztságunk legjobbjai a begyűjtés és az adófizetés eredményeinek növelésével is öregbíteni kivánják Borsod országos jó hírnevét. Tudják: miénk az ország, magunknak építjük! Népünk a Szovjetuniótól kapta meg, amiért legjobb fiai évszázadokon át életüket adták:a szabadságot Díszünnepség felszabadulásunk 9. évfordulója alkalmából az Operaházban Hegedűs András, a minisztertanács eÍ9Ő elnökhelyettese, Apró Antal, a miniszter- tanács elnökhelyettese, Acs Lajos, Hidas István, Zsofinvecz Mihály, Földvári Rudolf, Kristóf István, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Bata István altábornagy, honvédelmi miniszter, Szalui Béla, az Országos Tervhivatal elnöke, .az MDP Politikai Bizottságának póttagjai, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, valamint a magyar politikai, tudományos és művészeti élet több, más kiváló képviselője. Legnagyobb nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulása 9. évfordulója alkalmából a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége s a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa szombaton este dísz- ünnepséget rendezett az Opera házban. A díszünnepség elnökségében foglaltak helyet Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gero Ernő, a minisztertanács első’ elnökhelyettese, Résztvettek az ünnepségen a budai pesti diplomáciai képviseletek vezetői: élükön J. D. Kiszeljov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A magyar és a szovjet Hirimuaz elhangzása után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd Apró Antal, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a miniszter- tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédét. ' r: Apró Antal elriárs ünnepi besxéde — A Nagy Honvédő Háborúban a I háborús időkre, a németek és nyila- dicső Szovjet Hadsereg katonái a | sok által kirabolt országra, a feldúlt megvert német fasiszta hadsereget j városokra, falvakra, a kifosztott üzeüldözve, 1944 őszén hazánk földjére léptek, hogy Magyarországot, p magyar népet felszabadítsák a német fasiszták uralma alól. A hosszú hónapokig tartó hősies felszabadító harc eredményeképen 1945 április negyedikén a Szovjet Hadsereg hős katonái végleg kiűzték hazánk területéről évszázados ellenségünket, a német elnyomókat. — A felszabadulás történelmi fordulatot jelentett a magyar nép életében. A magyar állam megalapítása óta nem volt ilyen nagy esemény nemzetünk történelmében. A dicső Szovjet Hadsereg győzelme nyomán népünk a Szovjetuniótól kapta meg azt, amiért szabadságharcainkban a magyar nép legjobb fiai évszázadokon át életüket adták: a szabadságot! — Még folytak a harcok Budapestért, amikor 1944 december 21-én pebrecenben összeült az ideiglenes nemzetgyűlés és megalakult az ideiglenes nemzeti kormány, amelyben vezető, kezdeményező erő kezdettői a Kommunista Párt volt. A kormány első nyilatkozatában megállapította, hogy Mohács óta nem zuhant ilyen mélyre az ország. A kormány legfontosabb feladatának tartotta a fegyverszünet megkötését, az ország gazdasági talpraállítását, a parasztság évszázados álmának, a földreformnak sürgős végrehajtását és az új magyar nemzeti haderő megteremtését. mekre, az üres raktárakra, az éhező gyermekekre, arra a bizonytalanságra, amely eltöltötte az embereket a jövőért, a családért, a legszükségesebb munka- és kenyérgondok miatt. A Szovjetúnió kormánya segítette az elesett, elszigetelt magyar népet, s talpraállította. A felszabadító szovjet csapatok osztottak először élelmet az éhező lakosságnak! Budapesten a gyermekek és felnőttek ezreit a szovjet katonák mentették meg az éhhaláltól. A szovjet hadsereg adott gabonát, húst a lakosságnak, üzemanyagot a gépek elindításához, vetőmagot az első tavaszi mezőgazdasági munkákhoz a felszabadult földeken. A felszabadító Szovjetúnió népeitől kaptuk a legtöbb segítséget az új élet elindításához, a független, demokratikus Magyarország megteremtéséhez és az ország újjáépítéséhez is. így lett április 4-e nemcsak felszabadulásunk, hanem egyben nemzeti újjászületésünk napja is, a magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepe, a megbonthatatlan szovjetmagyar barátság ünnepe. — Dicsőség azoknak a szovjet hősöknek, akik a magyar népért, a mi szabadságunkért, hazánk felszabadításáért vérüket ontották! Dicsőség a nagy Szovjetúniónak, a nemzetközi proletáriátus nagy reménységének, amely születése pillanatától a nagy Lenin tanítását követve, lelkiismeretesen teljesíti történelmi küldetését, védi, oltalmazza a kis népek szabadságát, független*— Ki ne emlékezne az 1944—45-ös ségét, a békét! A munkás-paraszt szövetség szilárd alapja további fejlődésünknek A magyar nép kilenc esztendővel ezelőtt fogott hozzá a haza újjáépítéséhez. Joggal nevezzük tehát a megindult országépítő munkát az új honfoglalás kezdetének. Nekünk, a ma élő magyar nemzedéknek jutott az a feladat, hogy a hős szovjet néptől kapott szabadság birtokában felszámoljuk hazánkban a kapitalisták, a parasztnyuzó földesurak hatalmát, a horthysta ellenforradalmi bandát, az úgynevezett „történelmi osztályt“, amely a magyar nép történelmében annyi szenvedésének, megaláztatásának, a két világháborúban való részvételünknek, a német fasizmus megszégyenítő kiszolgálásának, a féktelen népelnyomásnak volt az élőidézője. — A Függetlenségi Frontba tömörült hazafias erőknek, elsősorban nekünk, magyar kommunistáknak, a magyar munkásosztálynak jutott az a megtisztelő feladat, hogy kivezessük az országot elesettségéből és a régi Magyarországból, amelyet úgy emlegettek, mint Európa egyik leg- reaikciósabb országát, ahol nagy volt a jogfosztottság, állandó a munkanélküliség és a tömegnyomor, ahol féktelenül basáskodhattak a népnyúzó földesurak és a kulákok, a kenyér, re, földre, szabadságra éhező pa- rasztmilliók felett. A „három millió koldús országát“ kellett az elmúlt esztendők alatt talpra állítanunk, virágzóvá tennünk. Mi ezt a feladatot büszkén vállaltuk és a nemzet haladó erőinek támogatásával sikerrel teljesítettük. A magyar nép történelmében 1945 április negyedikével • végleg bezárult szolgaság korszaka és elindultunk az új úton, a népi demokrácia útján. A Magyar Kommunista Párt már 1937-től azt hirdette és azért harcolt, hogy egy táborba tömörítse a hazafias erőket, az ország nemzeti függetlenségének biztosításáért, a demokratikus Magyarország megteremtéséért. Még az ország egyes részeiben folytak a felszabadító harcok, ami kor a Magyar Kommunista Párt munkásosztály legjobb erőit küldte a falura, hogy segítségére legyenek a szegényparasztságnak, a földnélküh falusi dolgozóknak a nagybirtokok felosztásában, hogy a magyar parasztság minél előbb jogos tulajdonába vegye ezeréves jussát: a földet, A párt jól tudta és az 1919-beit elkövetett hibákból megtanultad hogy a dolgozó nép hatalma a falvakban és a városokban megerősödjön, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége, egész államiságunk alapja szilárd legyen, annak elengedhetetlen feltétele, hogy megdöntsük a feudális nagybirtok- rendszert, amely Horthy-Magyaror- szágon háromszáz nagybirtokos család kezében tartott több mint három millió hatszázezer hold földet. A földosztásban, népi demokráciánk megerősítésében, a földreform megvédéséért folyó harcban a falun elévülhetetlen érdemeket szerzett pártunk, munkásosztályunk, mert bátran és következetesen védte a nép érdekeit. A földért, a hatalomért folyó harcban erősödött meg a két nagy dolgozó osztály: a munkás- osztály és a dolgozó parasztság szövetsége. Erre a szövetségre támaszkodva vertük vissza népi demokráciánk ellenségeinek minden támadását. Ez a szövetség szilárd alapja lett egész további fejlődésünknek. Ma már dolgozó népünk jóleső érzéssel, büszkén, örömmel állapíthatja meg, hogy a régi földesúri birtokokon, a gazdagon termő magyar földeken egyénileg, vagy termelőszövetkezetekben .dolgozó parasztok százezrei gazdálkodnak mind eredményesebben. Eltűnt a magyar falvakból a földesúr, a szolgabiró, a csendőr, a bankuzsora, most a magyar falvakban is minden hatalom a dolgozó népé, a helyi tanácsokon keresztül maguk *» dolgozók vesznek részt az államhatalom gyakorlásában, vezetik, irányítják a falt* a" munkáját, életét, A Szovjetunió felbecsülhetetlen értékű segítségnyújtása kivívott jogait, elért eredményeit, hazánk függetlenségét, a nép szabadságát juttatja kifejezésre. Az ország újjáépítése, a hároméves terv eredményeire támaszkodva, eredményesen halad tovább. Elkezdtük első ötéves tervünket, amelyet ebben az évben befejezünk., Az első ötéves terv időszakában a magyar iparban, hála munkásosztályunk hősies erőfeszítéseinek, rövid évek alatt nemcsak a helyreállítás munkáját végeztük el, hanem iparunkat lényegesen kibővítettük, korszerűsítettük, továbbfejlesztettük. A magyar szocialista ipar ma már három és félszeresét termeli a háborúelőtti iparnak* lényegesen kiszélesedett nehéziparunk, gépgyártásunk. Azelőtt nálunk soha nem gyártott gépek, használati cikkek egész sorát állítja elő a megnövekedett magyar ipar. E sikereinkhez jelentősen hozzájárult a baráti országok, de különösen a Szovjetúnió állandó, önzetlen segítsége. A lerombolt üzemeket, bányákat, új üzemek megépítését, a régi üzemek felszerelésének, kapacitásának bővítését nem is tudtuk volna ilyen rövid idő alatt, a kiváló szovjet szakemberek baráti segítsége, a szovjet tudomány és iparszervezés széleskörű alkalmazása nélkül megvalósítani. Ez alkalommal is hálánkat és köszönetünket fejezzük ki a szovjet népnek és a szovjet kormánynak azért a sokoldalú és ön(Folytalás a 2. oldalon.) A párt vezette és szervezte a harcot a városokban is a szétesett gazdaság helyreállításáért, a hároméves újjáépítési tervért, az infláció leküzdéséért, a bányák, a nagyüzemek, a bankok, a nagykereskedelem államosításáért. A munkásosztály többsége eme széleskörű reformok megvalósításában szilárdan állt a párt mellett, mert jól tudta, hogy a tőkéseknek a kiszorítása a hatalomból azt jelenti, hogy megszüntetjük a kizsákmányolást és a dolgozó nép kerül hatalomra. Pártunk nagy történelmi érdeme, hogy egy táborba tömörítette a demokratikus erőket és sikerrel vezette a dolgozó nép harcait a hatalomért, a földért, a kizsákmányolás megdöntéséért, a munkásosztály egységének helyreállításáért. A párt érdeme, hogy ma Magyarországon a parasztsággal szövetséges munkásosztály van hatalmon és ebben a szövetségben a munkásosztály elismert vezető erő, mert sikerrel oldotta meg történelmi hivatását, bebizonyította képességét a népi demokratikus hatalom vezetésében. A munkásosztály, a dolgozó nép történelmi győzelmét juttatja kifejezésre a Magyar Népköztársaság alkotmánya, amikor kimondja, hogy: „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé“, hogy „A Magyar Népköztársaság állama harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen“, hogy „Szervezi a társadalom erőit a szocialista építésre“. Alkotmányunk népünk
