Észak-Magyarország, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-28 / 100. szám
friSRMAN CTT'J MUZEUM Miskolc, f <£?««•* 1. jele jón: l7-?0. ESZAKMÄGYARORSZÄG r A sztahanovisták feladatai Május 1 méltó megünneplésére készülnek megyénk dolgozói V*.. J AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. évfolyam 100. szám Ara SO fillér Miskolc, 1954 április 28, szerda A proietárnemzetköziség ünnepe a békeharcesek iiaiaimas seregszemléje A nemzetközi munkásmozgalom harcos seregszemléjének, május elsejének méltó megünneplésére készül a magyar nép együtt az egész világ dolgozóival, békeszerető embereivel. Ezen a napon a világ min den táján a munkások és dolgozó parasztok, haladó értelmiségiek százmilliói bontják ki' és emelik magasra a szabadság, a nemzeti függetlenség, a béke és a népek közötti megértés zászlaját. Ez az a hatalmas erő, amelytől az imperialisták minden ízükben reszketnek, amely képes meghiúsítani az imperialisták gálád terveit, lefogni az új háborúra bujtogatók véres kezeit és síkra- szállni az emberiség, a civilizáció megvédéséért, a boldogabb életért. Az idei május elsejét — a nemzetközi békemozgalom erejének nagy sikere jegyében ünnepeljük. Különös jelentősége van az idei május elsejének, éppen most, amikor összeült a genfi konferencia, amelyet a Szovjetunió kezdeményezett. Száz és .százmillió ember követeli ezen a május elsején a nemzetközi feszültség további enyhítését, a genfi tanácskozások eredményességét, megegyezést a világ népeinek békés élete, a tartós béke biztosításának érdekében. A békéért harcoló százmilliók mélységes bizalommal fordulnak a Szovjetunió békepolitikája felé. Tudják: azzal hogy résztvesznek a május elsejei felvonulásban, amely megmutatja a dolgozók, a bé- keharcosok erejét, nagyban segítik a genfi tanácskozó asz-, tálnál is a békéért küzdő szovjet, kínai és koreai küldötteket. TTjúlt nagy erőt és bizakodást ^ ad a világ minden részén küzdő békeharcosak számára G. M. Malenkov elvtársnak 1954 április 26- án a Szovjetunió Legfelső Tanácsi ülésén mondott beszéde, amelyben többek között hangoztatta: ,,A szovjet kormánynak az volt és ma is az az álláspontja, hogy a kapitalista cs a szocialista rendszer gazdasági versenyt folytatva teljes békében élhet egymás mellett. Ebből az álláspontból kiindulva mi következe- tesen a béke és n nemzetközi együttműködés megerősítésének politikái át folytatjuk. Ha azonban az agresszív körök, az alom bonillákban reménykedve elszánnák magukat az esztclenségre és próbára akarnák tenni a Szovjetunió erejét és hatalmát, ne legyen kétségük afelől, hogy az agresszorra ugyanaz a fegyver fog lesújtani es hogy az ilyen kaland elkerülhetetlenül a kapitalista rendszer összeomlásához vezet.'1 Az épülő szocializmus országaiban — így a mi hazánkban1 is — május 1 a dolgozó nép hatalmas eredményeinek seregszemléje. A magyar dolgozó nép számára a tizedik szabad május 1 külön azért is rendkívüli jelentőségű, mert ez a mi első május elsejénk népi demokráciánk fejlődésének új szakaszában a kormányprogram óta, s azért, mert pártunk és dolgozó népünk a III. kongresszusra készül. Első kongresszusa lesz ez annak az új szakasznak, amelynek lényege dolgozó népünk életszínvonalának gyorsabb ütemű emelése. A május elsejei ünnep jelentősége méltó külsőségekben is megnyilvánul. Miskolcon például előreláthatólag több mint 70 ezer ember vonul fel. Nemes vetélkedés indult meg a gyárak között, hogy jó termelési eredményével melyik érdemli ki, hogy ő nyissa meg az ünnepi felvonulást. Az eddigi értékelés alapján a DIMÁVAG Gépgyár méltó erre a kitüntetésre, de erősen rákapcsolt a Lenin Kohászati Művek is. Május 1 méltó megünneplésének előkészítésében igen nagy feladat vár a pártszervezetekre és a tömegszervezetekre Is. Pártszervezeteink mozgósítsák a népnevelőket, akiknek egyik legfőbb feladatuk, hogy ismertessék a proletárnemzetköziség nagy ünnepének, a békeharcosok nemzetközi seregszemléjének jelentőségét. Az agitációba vonjanak be idősebb elvtársakat, dolgozókat is, olyanokat, mint például Pap Gáspár elvtárs, aki a Lenin Kohászati Művekben dolgozik. Pap elvtárs a „Diósgyőri Kohászában megjelent levelében elmondja, hogyan ünnepelték a múltban május elsejét és mit jelent a mi szabad májusunk. 7 Q1 Q',,en- a dicső Magyar Tanács- ^17X7 köztársaság idej, jyj egértették ezt megyénk dolgozói is. A kongresszusi versenyben szép vállalásokkal és még szebb teljesítményekkel készülnek május 1 megünneplésére. A Borsodi Szénbányászati Tröszt például, amely még igen le van maradva, s nagy az adóssága dolgozó népünkké] szemben, — április 24-i napi előírását; 104-5 százalékban teljesítette és hétfőn is 100 százalékon felüli eredményt ért el. Követendő,, dicséretes 1-éfdát mutattak a miskolci bányászok. Nagyszerűen helytállnak a diósgyőri kohászok és hengerészek is. Hasonló hőstettekről adnak jelentést az ózdi martinászok is, akik pártunk III. kongresszusa tiszteletére már másodízben tettek felajánlást. Ipari munkásságunkat követik az öntudatos dolgozó parasztok. A boidogkőváraljai dolgozó parasztok megfogadták, hogy május 1-ig községük a járási begyűjtési versenyben a tizedik helyről a harmadik helyre küzdi fel magát. A beadásban lemaradó dolgozó parasztok előtt olyan kiválóan teljesítő példamutatása áll, mint idős Orosz János kommunistáé, aki beadási kötelezett- Bégének minden téren egész évre eleget tettén ünnepeltem először szabadon május elsejét. Sokezren gyűltünk össze a Népkertben. Vidámak, szabadok, boldogok voltunk. Akkor a forradalom elbukott. A Horthy-terror megfosztott minket szabadságunktól, elrabolta vidámságunkat és örömünket. A nép ellenségei szemében a. legnagyobb bűn volt május elseje ünneplese. 1920- ban a mosonmagyaróvári gyárban dolgoztam. Májas elsején nem, vonulhattunk jel, de mi elhatároztuk, hogy mégis , ünnepelünk. Kabátunkon piros szekfüvel és piros szalaggal egybegyűltünk a Népligetben, hogy néma tüntetést rendezzünk-. Lorasrendőrök rohantak ránk, kegyetlenül ütötték, vertek mindenkit, akit csak értek, lla meglátták, hogy kéfhárom ember megáll beszélgetni, közéjük vágtattak. 1928-ban már a diósgyőri gyárban dolgoztam. Máius 1-re is berendeltek minket munkába, de mi a hegyekbe mentünk. Ugv tettünk, mintha kirándulók lennénk, de mozgalmi indulókat énekeltünk. A Horthv-pribékek ott sem hagytak nekünk békét, tszuronyos csendőrök cirkáltak mindenfelé és akit elfogtak közülünk, azt néhány nap múlva elbocsátották a gyárból Ma ismét szabadot ünnepelünk, amit a nagy Szovjetuniónál,-, Sztálin elvtársnak köszönhetünk. A május elsejei felvonuláson kifejezzük a Szovjetunió iránti hálánkat és szeretetünket, kegyelettel emlékezünk a hős szovjet katonákra, akik életük feláldozásával hozták el nekünk a szabadságot. Megmutatjuk- szeretetünket és ragaszkodásunkat nagy pártunkhoz, szeretetünket a kapitalista országokban és a gyarmatokon ma még rabságban élő testvéreink iránt. Megmutatjuk izzó gyűlöletünket az imperialistákkal szemben, a felvonulással hitet teszünk acélos akaratunkról hogy még keménvdbben, nagyobb éberséggel, jobb munkávnl vesszük ki részünket a békeharcból.il A mikor a népnevelők május I- ről beszélnek, lelkesítsenek arra is. hogy Borsod megye dolgozói mutassák meg a felvonuláson is országépítő erejüket, harcos békeakaratukat. A május elsejei felvonulásban vallásra és világnézetre való tekintet nélkül résztvesz minden becsületes ember, aki békét akar. aki nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő megoldását kívánja, aki az atombomba és a hidrogénbomba alkalmazásának eltiltását követeli, aki magának, családjának, egész népünknek alkqtó békéjéért, még boldogabb életéért dolgozik. Május elsejét megyénk dolgozói akkor ünnepük méltó módon, ha üzemeinkben sikerrel küzdenek az önköltség csökkentéséért, a termelékenység emeléséért, a minőség javításáért, a kongresszusi vállalások maradéktalan teljesítéséért. Falun pedig pontosan eleget tesznek a beadásnak és az adófizetésnek, mielőbb befejezik a vetést, gondosan ápollak a növényeket, hogy bő termék takarítsunk be. A népjólét további emelése ér- A dekében új munkasikerekkel köszöntsük május elsejét, a jól végzett munka büszke örömével ve-1 gyünk részt a május elsejei felvo- j nuláson. G. M. Malenkor elvtárs beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésén Moszkva, április 26- (TASZSZ). A nemzetiségi tanács április 26-i ülésén nagy beszédet mondott G., M. Malenkov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke. Malenkov elvtárs többek közölt a következőket mondotta: Küldött elvtársak! A kormány által megvitatás céljából a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka elé terjesztett állami költségvetéstervezet teljes mértékben tükrözi a kommunista pártnak a szovjet gazdaság további felvirágoztatására és a nép jólétének további emelésére, az ország védelmének biztosítására cs hazánk hatalmának megszilárdítására irányuló politikáját. (Taps.) Az állami költségvetés jelentős növekedése országunk gazdasági fellendülésének mutatója. Az 1954. évi állami költségvetési bevételek, az 1950. évihez viszonyítva, 149 milliárd rubellel emelkedtek és több mint háromszorosan felülmúlják a háború előtti, 1940. évi költségvetés bevételeit. (Taps.) Emellett figyelembe kell venni, hogy a költségvetés növekedése annak a politikának feltételei között megy végbe, amelyet a párt és a kormány következetesen folytat az élelmiszerek és az iparcikkek kiskereskedelmi árainak csökkentése terén. A költségvetési bevételeknek a. közszükségleti cikkek árleszállítása következtében történő csökkenését a szocialista vállalatok bevételének gyarapodásával és a termelés bővítése, a munka termelékenységének növelése, valamint a termelési önköltség csökkenése révén fedezzük. A népgazdaság fejlesztésére az idén csaknem 327 milliárd rubelt irányzunk efo. Ez azt jelenti, hogy a nép- gazdasági beruházások az 1950. évihez viszonyítva 57 százalékkal emelkednek. A költségvetési előirányzatok jelentős része népgazdasági beruházás. ! A szovjet nép szociális és kulturális szükségleteinek finanszírozásával kapcsolatos kiadásokat az 1954- esztendőben több mint 141 milliárd rubelben irányoztuk elő, ami csaknem egyenlő az 1939. évi állami költségvetés összes kiadásaival. A Szovjetunió népgazdaságának fejlődési üteme, éppúgy, mint az elmúlt években, továbbra is olyan színvonalon van. amilyenről még a gazdaságilag legfejlettebb kapitalista országok sem álmodozhatnak. Az ötödik ötéves terv eddig eltelt évei alatt az ipari termelés 45 szá zalékkal növekedett, ezen belül termelőeszközök termelése 46 száza Iákkal, a fogyasztási eszközöké 43 százalékkal nőtt. A népgazdaságban a munkások és alkalmazottak száma ez alatt az idő alatt majdnem 6 millióval nőtt. a munkások és alkal mazottak reálbére 30 százalékkal lett több, a munkások és alkalmazottak. valamint a parasztok jöv delmének összege — összehasonlító árakban számítva — 34 százalékkal emelkedett. A párt központi bizottsága és kormány minden módon szélesítve a békés alkotó építés frontját, lankadatlanul gondot fordít a Szovjetunió védelmi képességének további erősítésére. A szovjet fegyveres erők rendelkeznek és rendelkezni fognak minden szükségessel nemes küldetésük teljesítéséhez, a haza védelmé hez, állandóan készek megsemmisítő csapást mérni az agresszorra, aki fe jébe venné, hogy megzavarja országunk népeinek békés munkáját! (Viharos, szűnni nem akaró taps-) Azoknak a feladatoknak a teljesítése, amelyek ebben az évben a termelés terén előttünk állnak, nagy lépést jelent majd előre a Szovjetunió gazdaságának fejlesztése terén. Elegendő megmondani, hogy 1954-ben, 1950-hez viszonyítva, az acélöntés 51 százalékkal, a széntermelés 33 százalékkal, a villamosenergiatermelés 63 százalékkal, a cementgyártás több mint 80 százalékkal, a gépek és berendezések gyártása 90 százalékkal, a közszükségleti cikkek gyártásának volumene több mint 60 százalékkal, az áruforgalom 75 százalékkal emelkedik Az ötéves terv feladatait a közszükségleti cikkek termelése és az áruforgalom terén határidő előtt, azaz négy év alatt teljesítjük. (Taps.) A párt és a kormány, mint önök tudják, komoly intézkedéseket tett a mezőgazdaság továbbfejlesztése érdekében. A gabonatermelés növelése céljából növeljük a vetésterületeket, főképpen a szűzföldek és parlagon hagyott földek termővététeie útján; jelentősen több traktort és mezőgazdasági gépet gyártunk és szállítunk a mezőgazdaságnak, ami lehetővé teszi, hogy még nagyobb mértékben gépesítsük a mezőgazda- sági termelést; a gépállomásokat, kolhozokat és szovhozokat agronó- mus, zootechnikus, gépész és más szakkáderekkel erősítjük meg. Bevezetjük a mezőgazdasági termelés minden eszközzel való fejlesztésének rugalmas buzdítási és ösztönzési rendszerét, aminek következtében megvalósulnak annak előfeltételei, hogy biztosítsuk a lakosság állandóan növekvő mezőgazdasági termékszükségletének, az ipar mezőgazdasági nyersanyagszükségletének harmonikus összekapcsolását a mező- gazdasági termelés egyidejű növekedésével, az e termékeket termelő falusi dolgozók anyagi érdekeltségének és gazdasági ösztönzésének fo-' kozása alapján. Az országunk előtt álló feladatok sikeres megoldása érdekében szükséges, hogy a népgazdaság minden ágában, a szocialista építés minden szakaszán — minden üzemben, minden gyárban, minden kolhozban és szovhozbarí, minden gépállomáson, minden szervezetünknél biztosítsuk a jóváhagyott népgazdasági tervekből következő feladatok feltétlen teljesítését. Sok élenjáró vállalatunk, kolhozunk, szovhozunk, gépállomásunk, van, amelyek évről évre jó eredményeket érnek el a termelés jobb megszervezése és a munkaszervezet észszerüsítése alapján. Ugyanakkor vannak olyan vállalataink is, amelyek nem birkóznak meg feladatukkal, rosszminőségü termékeket adnak, pazarolják az anyagot és a pénzt. Sok olyan kolhoz és szovhoz van nálunk, ahol a dolgok nem haladnak megfelelően Hogy még gyorsabban haladjunk előre, kötelesek vagyunk bátran feltárni és határozottan kiküszöbölő azokat a hiányosságokat, azt az elmaradottságot és lazaságot, amely sok területen megtalálható nálunk. Az 1954. év első negyedének ered ményei bizonyítják, hogy az ipar egészben sikeresen megbirkózott negyedévi terv teljesítésével. Egyes minisztériumok azonban nem telje sítették a tervet sok fontos termék fajta termelése terén. Ezekhez : minisztériumokhoz tartozik a vaskó hászati minisztérium, az ásván y- olajipari minisztérium, a közlekedési és nehézgépipari minisztérium, a fa- és papíripari minisztérium és néhány njás. Sok minisztérium rosszul telje siti a beruházási terveket, nem biz tosítják az új termelőkapacitások idejekorán történő üzembehelyezé- sét. Mindenki számára világos, hogy a népgazdasági tervek teljesítése a szó szaros értelmében minden nap teljesértékű kihasználását követeli, mert amit elmulasztottak, azt nehéz pótolni. A feladatok elkésett teljesí tése, de különösen az, hogy egyik vagy másik ágban nem teljesítik az állami terveket, fennakadást idéz elő a vállalatok munkájában, nagy kárt okoz a népgazdaságnak. Sajnos, még sok olyan gazdasági funkcionárius van nálunk, aki hozzászokott ahhoz, hogy az állam által rábízott vállalatok fennakadásokkal dolgoznak és nem teljesítik a terveket. Sok minisztérium túlságosan lassan, nehézkesen hozza rendbe a vállalatoknál a havi egyenletes ipari termelés ügyét. Az ipar munkájában nagy hiányosság az is, hogy sok vállalatnál nem tartják be a technológiai fegyelmet a termelésben. Ezentúl nem szabad ebbe belenyugodni. A minisztériumok kötelesek a termelési technológiát megsértő vállalatok munkájában gyorsabban rendet teremteni, kötelesek biztosítani, hogy minden vállalat csak kiváló minőségű terméket bocsásson ki. ismeretes, hogy a népgazdaság további fellendülésének és fejlesztésének elsőrendű és döntő ■kitétele a munka termelékenységének minden eszközzel történő emelése. Az utóbbi években azonban a népgazdaság több ágában komoly elmaradás van a munka termelékenységének növekedésében. A párt XIX. kongresszusának irányelvei a munka termelékenységének növelését az 1951—1955. években az ipar területén körülbelül 50 százalékban, az építkezéseknél 55 százalékban, a mezőgazdaságban 40 százalékban állapították meg. A kongresszus irányelveinek ' teljesítése érdekében a jelenlegi ötéves terv hátralévő két éve alatt erőteljesen kell dolgozni a szocialista építés minden szakaszán. A Szovjetúnió népgazdasága ma minden szükségessel rendelkezik a munka termelékenysége gyorsabb növekedésének biztosításához. Pártunk Lenin ügye nagy folytatójának, Sztálin elvtársnak a vezetésével elérte. hogy ma a Szovjel unió népgazdasága hatalmas technikai bázisra támaszkodik. A munka megtakarítását és megkönnyítését, termékenyebbé tételét lehetővé tevő berendezések és gépek hatalmas áradata évről évre növekszik. A nehézipar — az egész népgazdaságnak és az ország hatalmának alapja -— további fejlesztésének biztosítására ezután is minden módon fejleszteni kell a villamoserőművek építését, hogy minden iparág, köztük a mezőgazdasági termelés ;s hatalmas energetikai bázissal rendelkezzék villamosenergia formájában. A munka termelékenysége további emelkedésének érdekei azt kívánják, hogy jelentősen fokozzuk a kom- nlexgépesítés alkalmazását a termelésben. szem előtt tartva ezzel kapcsolatban, hogy ez ne csak a termelési alapfolyamatokra terjedjen ki* hanem minden közbeeső és mellékfolyamatra, amely gyakran több embert foglalkoztat, mint a termelési alapfolyamatok. A népgazdaság minden ágában —- az iparban, a közlekedésben, a mező- gazdaságban — igen élesen vetődik fel a rendelkezésre álló technika teljesértékű kihasználásának kérdése. Gyakran akadnak nálunk olyan vállalatvezetők, sőt egyes iparágak vezetői, a-kiknek kezdeményezése egyoldalú jellegű- Lángol, amikor arról van szó. hogy követeléseket támasszanak az állammal szemben a rájuk bizott objektumok technikai ellátása terén, de azután a legszer- vezetlenebbül, gazdaságosság nélkül bánnak a megkapott technikával. Komoly igényeket kell őzen a téren támasztani a szénipari és a faipari minisztériummal szemben. Kötelességünk, hogy az iparban, a közlekedésben. a mezőgazdaságban véget vessünk a berendezések és a gépek iránti hanyag magatartásnak. Gazdasági vezetőinknek, a mérnököknek, a technikusoknak, a művezetőknek, a termelés minden parancsnokának. több go-ndot kell fordítania a rendelkezésre álló technikára, minden lehető módon javítania kell a gépek kihasználását. A munka termelékenysége további gyors emelésének egyik fontos feltétele a tudományos és technikai eredmények széleskörű bevezetése az iparj és a mezőgazdásági termelésbe. Országunk népeit büszkeséggel «töltik el a technikai haladás újabb óriási lehetőségeit feltáró szovjet tudomány sikerei. A szovjet tudósok nagy érdeme az atomenergia egyre fokozottabb felhasználása mind hazánk biztonságának megóvása érdekében, mind békés ipari célokra. (Viharos taps.) Még magasabbra kell emelni a tudomány és a technika által elért, eredmények gyakorta!i felhasználásának fokát, fokozni kell tudomány és a tudományos szervezetek dolgozóinak kapcsolatait a termeléssel. Népgazdaságunk technikai ellátottságának növekedése elválaszthatatlanul összefügg a dolgozók kulturális és technikai színvonalának növekedésével. Nincs messze az az idő, amikor a városokban és a falvakban (Folytatás a 2. oldalon.)
