Észak-Magyarország, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-03 / 79. szám

Ssomtet, 195* &p Hü» S. ÉSZAKMAGYAR0RSZ4G 3 A módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez A Magyar Dolgozók Parija Központ] Vezetősége megvitatás cs hozzászólás céljából a párttagság elé terjesztette a módosított szervezeti szabályzat tervezetét. Az Északma gyarország szerkesztősége — a Köz­ponti Vezetőség határozatának megfelelően — nyilvánosságot ad a párttagok és tagjelöltek javaslatainak, ész­revételeinek. Felszabadulásunk 9. évfordulójának megyei központi ünnepsége Ma, április 3-án, szombaton este 7 órai kezdettel a Magyar Dolgo­zók Pártja Borsod-Abauj-Zemplén Megyei Bizottsága és a megyei ta­nács végrehajtóbizottsága felszabadulásunk 9. évfordulójának tisztelc­Hozzászólás a párt és a tömegek kapcsolatához Minden marxista-leninista párt szervezeti szabályzata sarkalatos fel­adatként hangsúlyozza a párt és a tömegek szoros, eleven kapcsolatá­nak szükségességét. A Magyar Dolgozók Pártja módo­sított szervezeti szabályzatának ter­vezete is a párttag kötelességévé teszi, hogy erősítse a párt kapcsola­tát a tömegekkel, mert: „Pártunk ereje és legyőzhetetlensége a dolgo­zó néphez fűződő eleven, s elszakít­hatatlan kapcsolatában van.“ Vilá­gos, hogy a párttag csak úgy tud kapcsolatot teremteni a tömegekkel, ha közel kerül hozzájuk. De hogyan tudja ezt elérni? Csak úgy, ha egyé­ni magatartásával kiérdemli bizal­mukat, ha példamutató, nem fennhé­jázó, nem nagyképű a pártonkivü- liekkel szemben. Sok helyütt találkozunk azonban még olyan vezetőkkel, párttagokkal — akiknek az egyszerűség, a sze­rénység nem a legerősebb oldala- Ezért javasolom a Magyar Dolgo­zók Pártja szervezeti szabályzatter­vezetének II. 3. e) pontját kiegészí­teni azzal: A párttag csak úgy vál­hat a tömegek tanácsadójává, kezde­ményezővé, ha élvezi a tömegek bi­zalmát. Ezért egyéni magatartásá­ban is legyen minden téren példa­mutató, egyszerű és szerény. A nagy­képűség, fennhéjázás nem lehet egyetlen párttag tulajdonsága sem- FEHÉR LÁSZLÓNÉ Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem A párt iránti őszinteség kötelességéről Helyeslem azoknak a véleményét, akik javasolják, hogy a párt tagja csak az legyen, aki 20. életévét be­töltötte. Jobban erősíti szerintem a pártot, ha az ennél fiatalabb, öntu­datos ifjak a párt aranytartalékaként n DISZ-szervezetben dolgoznak. Ugyancsak helyeslem a II./3. h. pon­tot is, amely kötelességévé teszi minden párttagnak — hogy legyen a párt iránt őszinte, ne titkolja és ne ferdítse el az igazságot. Szerin­tem ezt a pontot a következőkkel kellene kiegészíteni: aki tud arról, hogy valamelyik párttag nem őszin­Legyen a párttagság A párt szervezeti szabályzatának módosítási terve megfelel az elkövet­kezendő évek követelményeinek. Sokkal nagyobb mértékben tudjuk aktivizálni segítségével pártunk tag­jait, mint eddig. Még akadnak „könyves párttagok“, kik a meggyő­ző érvek ellenére sem végeznek pártmunkát. Ezért helyes volna, ha a szervezeti szabályzatba felvennénk egy pontot: „azokat a párttagokat, kik a felvilágosító munka ellenére huzamosabb ideig semmiféle párt­munkát nem végeznek, a pártrendez­te és erről az illetékes pártszerveze­tet nem értesíti, az közvetve szintén megtéveszti a pártot, súlyos hibát követ el, ami összeférhetetlen a párthoz való tartozással. E kiegészítést azért javaslom, mert előfordul, hogy egyesek jó kommu­nistának tartják magukat, de azt mondják: nem akarok senkinek ár­tani. Nem gondolnak arra, hogy ez­zel a pártnak ártanak. HIDAS ÁRPADNÉ Miskolc I. kér. II. körzet pártszervezet feltétele a pártmunka vényekre nem járnak el, az alap- szervezet taggyűlésen zárja ki a párt­tagságból“ Véleményem szerint ilymódonmeg tudnánk javítani a párttagság akti­vitását. így pártunkban csak olyan tagok lennének, akik harcos odaadás­sal végzik el kötelességüket, lelkesen dolgoznak a nép anyagi és kulturális színvonalának állandó emeléséért. HAMAR EMIL Vasút politikai osztály Miskolc MI ÚJSÁG A MEGYÉBEN ' — BÜKKARANYOS KÖZSÉG dolgo­kéi büszkék Munkácsi József és Sándor Barnabás középparasztokra, Ivánka Ernő­mére, akik élenjárnak a beadásban. A kongresszus tiszteletére hízottsertés be­adási kötelezettségüknek is eleget tettek. Balázs Gyula, Kardos István, id. Érsek Gábor baromfiból és tojásból elsőnegyed­évi tervüket határidő előtt teljesítették. Nem lehetnek büszkék azonban Kolár- csik Andrásra és Kolárcsik Lászlóra, akik nem teljesítik állam iránti kötelezettsé­güket. (Túri Gyula) * — A KIRALDI SZÉNBÁNYA vállalat dolgozói első negyedéves tervüket március 29-én délelőtt 10 órakor befejezték. El- Ih a távozták, hogy terven felül még 3220 tonna szenet adnak államunknak, (Hor­váth Lóránd főmérnök) * — A TISZAPALKONYAI ERŐMŰ Építkezésén dolgozó vasbetonszerelő kom- jplexbrigád DISZ fiataljai lelkesen dol- igoznak a kongresszusi vállalások teljesí- ttésén. Vállalták, hogy a terv teljesítésé­inél 120 százalékot érnek el, de már 150 százaléknál tartanak. Rendszeresen részt Vesznek a kollektív sajtó-olvasásban és élenjárnak a sajtó szervezésében is. Papp [Lajos márciusban 120 új előfizetőt szer­Sett. * — A KESELYÜHALMI ÁLLAMI GAZDASÁG bognórmiihelyének dolgozói felajánlották, hogy ezer folyóméter desz­kát késsntenek el a kerékgyártó munkák elvégzése mellett. A Bánfalvi-brigád [március 20-ra már eleget tett vállalásá­lnak. (Soltész Józsefnél * ' — A TISZACSERMELYI Tanács tér­im előszövetkezet eleget tett vállalásának, három hízott sertést határidő előtt be­adott. A tolcsvai Harcos termelőszövet­kezet és a sárospataki Vörös Csillag kö­zött élénk párosverseny folyik. A ver­senyben a Harcos t<a. jár az élen, mert tagjai amellett, hogy befejezték a ta­vaszi kalászosok vetését, 12 hold szőlőt lemetszettek és 14 hold gyümölcsöst is letisztítottak. (Novak Sándor, Sáros­patak) * ^ — GYÖRGYTARLŐ dolgozó paraszt­jai befejezték tavaszi vetésüket, azon­kívül 112 holdon elvégezték a cukorrépa és takarmányrépa vetését is. Hozzáfogtak a napraforgóvetéshez és hengerléshez. l(Házsax János) * — A MISKOLCI vasipari ktsz tagjai vállalták, hogy ebben az évben terven felül körülbelül 2100 darab tűzhelyet, 3000 darab tésetaszaggatót. 20.000 szép kivitelű konyhamérleget, 2000 darab hor- (gcnvzott vedret. 460 darab mosófazekat, .560 darab tölcsért, többezer lópatkót és 500 darab dobkályhát gyártanak. — A miskolci fodrászszövetkezet a Sztálin úton és a Majláthon két újabb üzletet nyitott. — A pittnoki cipész ktsz. Ka* zincbarcikán javító részleget állított fel. (Koltai Zoltán) Mád, 1934. Éhség, nyomor az egész községben. A híres hegyaljai szőlő­tőkék már évek óta alig adnak bort, nincs szüret, a fürtöket évről-évre megtépázza a jég. Néhány szem krumplit, kükoricadarát esznek a dolgozó parasztok. Gróf Csáky birto­kán vagy 70 napszámos, cseléd dol­gozik. Ebédidőben hetvenfelé ülnek le s bontogatják a vászonkendőt: szé- gyelnek egymás mellé ülni — ne lássa a másik a nyomorúságos, em­bernek nem való ételt. A hetven kö­zül jó, ha tíznek van inge. A „polgári kaszinódban pedig haj­nalig tartó dáridókat ülnek az urak, a község teljhatalmú urai. A paraszt- ember még ránézni sem igen mer er­re a kaszinóra. A bejutásra még ál­mában se gondol, no meg kívánja az urak közelségét az ördög, de nem az egyszerű földmives. Igaz, egyíz- ben bejutott ide közülük is három. Nem akarták ugyan menni, dehát a főbíró csendőrrel fenyegetőzött •.. Az uraknak röhögni támadt kedvük az úrikaszinóban botladozó szegényem­beren ... De mi nyissuk ki az 1934-es úri kaszinó ajtaját, s rángassunk elő a történelem szemétdombjáról egyet- kettőt az ott dáridózó urak, Mád község akkori vezetői közül. A főjegyzőt Berkessy Jánosnak hívták. Ez a magas, kicsit hajlott- vállú úriember lopott, csalt, ahol csak tudott. A szegényembernek nem volt megállása előtte, csúfot űzött belőlük, nyomorgatta ok nélkül őket. Az öreg Tóth Ferenc sorolja a ke­serű emlékeket: — Nem lehetett megállni előtte. Majd megette az embert, ha nem állt haptákba. Üvöltött, szidott min­dig, ahányszor dolgom akadt vele. Aztán elmondja, hogy akkoriban halt meg a felesége, ott maradt vele öt gyerek. Valaki el akarta helyezni a gyerekeket, hogy ipart tanuljanak. Berkessynek a fülébe jutott a dolog, s mivel gyűlölte Tóth Ferencet (nem állt előtte elég feszesen haptákba, s nem szólította elég alázatosan nagy­ságos úrnak), behívatta, elébe tett | egy írást s olvasátlanul aláíratta ve- j Javaslat a tagdíj fizetéssel kapcsolatban A progresszív tagdíjfizetéssel kap­csolatban szeretnék javaslatot tenni. Szerintem 600 forintig 0-37 százalé­kot, 600—1200 forintig 0.5 %-ot, 1200 —1500 forintig 0.8 %-ot, 1500—2000 fo­rintig 1.4%-ot, 2000—2500 forintig 2%-ot, 2500—3000 forintig 2.4%-ot, 3000—4000 forintig 3%-ot, 4000-en felül 3-5 százalékot kellene megálla­pítani. Úgy gondolom, hogy a régeb­bi tagdíjfizetésnél nem volt meg a kellő progresszivitás, különösen az 1500—2000 forintig terjedő kategó­riában az emelkedés nem volt ará­nyos. Többen úgy igyekeztek ezt megoldani, hogy annak is 30 forin­tot kellett fizetni, akinek 1501 forint volt a keresete és akinek 1990 fo­rint. Fenti kiegészítést azért tartom szükségesnek, mert segítségével ki tudnánk küszöbölni a tagdíjfizetés terén mutatkozó lemaradást. KELEMEN MIKLÓS alapszervezeti titkár, Borsodnádasdi Lemezgyár Észrevétel „II párt Központi Vezetősége“ című fejezethez Pártunk III. kongresszusa nagy feladatot old meg, amikor a szerve­zeti szabályzatot az életnek, a fejlő­désnek megfelelően helyesbíti. A szervezeti szabályzat tervezete helyesen kötelességünkké teszi pár­tunk elméleti és politikai színvona­lának állandó fejlesztését. Világosabban tárja elénk a párt szervezeti felépítését is, kidomborít­ja a demokratikus centralizmus el­vét. Javasolnám azonban „A párt Köz­ponti Vezetősége“ című fejezethez 25. pontként, hogy kooptálás, illetve behívás helyett a Központi Vezető­ség tagjai közé indokolt esetben a Központi Vezetőség által javasolt és elfogadott párttagok számát ne szá­zalékban határozzák meg, hanem számszerűen. Ezzel egyszerűvé válna minden dolgozó előtt az arányszám meghatározása. Például, ha a meg­választott tagok száma 120, a 15 szá­zalék helyett helyesebb kiírni a 18- at, amely lényegében nem változ­tat a számon, de így nem jöhet ki a 15 és fél, vagy 17 és fél ember. Helyesnek tartom A párt alap­szervezete című fejezetben, hogy a 33-Lk a-, b. pont nem feltételesen végrehajtható irányelvet ad, hanem határozottan kimondja az alapszer­vezet kötelességét. HELMECZI ZOLTÁN alapszerv titkár, Dimávag, Uj hivatalház alapszervezet tere a Déryné színházban központi ünnepséget rendez. Az ünnepi be­szédet Koleszár István elvtárs, a megyei pártbizottság adminisztratív osztályának vezetője tartja. Az ünnepi beszédet kultúrműsor követi. hagyjuk égve feleslegesen a villanyt Ha Miskolcon csak minden harmadik bárban egy égő marad égre nükségtetenul, egy hét alatt 750 kilowattóra villamoson« rgia vész el. Ennyi árammal 12 esaterga- pad, vagy fúrógép 8 órás műszakon keresztül tnd dolgozni. Az ötéves tervkölcsön főnyereményének egyik boldog nyertese , .Édes Ma gdikám! Örömhírt közlök veled. Öt­ven forintos tervkölcsön- kötvényünkkel megnyer­tük a 100 ezer forinitoa főnyereményt. „ Kapitány Imre, a nép- hadsereg hadnagya írta ezt a levelet leányának Aszódra. Mióta megtudták, hogy nyertek, egyébről sem beszélnek feleségével, mint arról, hogyan oegsák el a pénzt, mit vegyenek belőle. Kapitányné mindjárt be is nyújtja igényét: Magdának meg kell venni a szobabútort, A boldog apa még függönyt, sző­nyeget is terve* a fiatal pár lakásába, — No és a kis unok»? A nyereményből sok szép játék jut az ő szá­mára is. A szülők a ma­guk igényeiről alig be­szélnek, majd azután, h« a fiatalok lakását beren­dezték. Kapitány Imre sokait kapott a népi demokrá­ciától. A nyeremény már szinte csak ráadás. A múltban cipész volt, na­gyon szűkösen éltek. A felroabadulss új ŐIm tét hozott a Kapitánya család szórnám. Kapitány Imre a néphadsereg tifflt* helyettese, majd tisztjs lett. Leányuk férje a Rá­kosi Mátyás Nehézipari Egyetemen tanúit, s mire a kis unoka megérkezett, megszerezte a gépéf®mép4 nöki diplomát. Kapitány Imre mosdj. jobb, pontosabb munká­val igyekszik meghálálni kormányunknak, a több­szörös kamattal vissz»» fizetett kölcsönt. Hlad Ua&séfy cgykaci is fnastawl ucxcíoi le, hogy nem kívánja gyermekei el­helyezését. Az öreg Tóth Ferenc arra a kér­désre, hogy milyen ember volt ez a Berkessy, így válaszolt: „Hát ami lé­tezik, á legrosszabb!“ De amikor Vaskó Józsefről, vagy különösen vi­téz Illésházy Gábor tábornokról kér­dezik, kiderül, hogy ezek, ha lehet, még Berkessynél is rosszabbak, át- kozottabbak voltak. Vaskó József főtisztelendő úrnak 150 hold szántója, 100 hold erdeje, 8 hold szőlője, s rettentő hatalma volt a községben. Csak úgy emlegették: „ö a római pápa Mádon.“. Ez a csaknem másfélmázsásra hízott vér­szopó rettegésben tartotta az egész községet. Uszította, hajtotta a katoli­kust a reformátusnak, a reformátust a katolikusnak: hadd üsse egymást a szegény ember, így legalább nem gondol majd arra, hogy a sok nyo­morúságért másokat kellene ütni. Cselédeit sokszor megverte- Egy­szer a Krisztus-feszülettel esett a kocsisának, s dühében — mivel az életét védve, bicskát rántott, s Vas­kó nem mert a közelébe férkőzni — az asztalt zúzta ripityára a súlyos kereszttel. Máskor a szakácsnőjét úgy megverte, hogy a kocsis csak egy vödör vízzel tudta az asszonyt fel­locsolni. De Mádnak nemcsak saját „római pápája“, hanem saját „legfőbb had- dra“ is volt: vitéz Illésházy Gábor tábornok személyében. (Lehet, hogy a tábornok urat is úgy tette valaki vitézzé, mint ő Kerekes Józsefet, gróf Andrássy intézőjét. Kerekes ugyanis azzal vált érdemessé a vi­tézi cím elnyerésére, hogy lopott ka­rókkal, ingyen munkásokkal rendbe­hozatta a tábornok szőlőjét.) Illésházy volt a község koronázat­lan ura. Az ő parancsa szent volt, hiszen tábornok volt, nagy összeköt­tetései voltak, jókora vagyona volt. Katonás rendet tartott a portáján- Kertészétől megkövetelte, hogy ami­kor kimegy a szőlőbe, ellenőrizni a munkát, akkor díszlépésben vágód­jék eléje, s tegyen jelentést: „Méltó- ságos, vitéz Illésházy vezérőrnagy úrnak alázatosan jelentem.. A háború nagy hasznot hozott a tábornok úrnak. Érdemes volt vágó­hídra küldeni a katonaruhába bujta­tott munkást, parasztot, hiszen a zsákmányból Illésházy a többi kö­zött ingyen munkaerőt, szerb hadi­foglyokat is kapott kényére-kedvére kiszolgáltatva. Esténként -— 12—13 órás kétágúzás után — mindig ki­köttetett 8—10 szerbet. A Fürdő-dű­lőben nyírfakeresztet ácsol tatott: erre köttette ki a „legrosszabb“ munkásokat. A magyarokat inkább „csak“ hadbíróság elé állította, ha valami nem tetszett neki. Aztán itt voltak a többiek, garma­dával. A csendőrök — olyanok, mint Hegedűs, aki egy búcsúban Sivák Istvánt úgy mellbevágta a puskatus­sal, hogy összeesett, — akik véresre verték Teleki Jánost, Csárdás Ist­vánt, meg másokat. Vagy itt volt Mayer Emánuel 25 hold szőlőjével, szántójával, cselédeivel. Mayer szab­ta meg az egész határban a napszá­mot, ő egyeztette össze az urakat, ő akadályozta meg, hogy a községből máshová is mehessenek dolgozni az emberek, hogy neki és társainak mindig ott álljon a szegényemberek­ből rekrutálódott hagymán-kenyéren is eldolgozó tartalék. Hosszan lehetne írni róluk — hosszúak a keserves, ezerszer elát­kozott emlékek. Megszégyenítésként kopaszra nyirt sokgyermekes anyák, véresre vert, kisemmizett, becsapott emberek sokat, nagyon sokat tudnak beszélni régi nyomorukról, megalá- zottságukról. ★ Régen volt. .. Mádra is eljöttek a szovjet katonák s kicsavarták a puskát a csendőr kezéből. leoldották u kikötöt­teket - jó szórni mondták a szegénynek: xNe állj többé haptákba a berkessyek előtt, ne hajtsd meg a fejed, ifd ft líraidat s légy a magad ura “ A magyar nép élt a jászával, segítség* Bel. _ Mádon ma a valamikori megalázónak, kisemmizettek állnak a község élén. Ahol valamikor Berkessy szidta, gyalázta^ a parasztembert, most Hajdú Pál elvtárs, tanácselnök intézi a község ügyeit. Az ft. Hajdú Pál, akinek apósára Vaskó a fest születtél támadt, az a Hajdú Pál, alánéit anyja — kilenc gyermek munkában meg-* öregedett édesanyja — is azok közt volta akiket megszégyenítésül kopaszra nyirat* tak abban az átkozott úri tilágban, Hajdú Pál apja cseléd veit, S maga ji így kezdte 14 éves korában a munkait Ritkán találni az elnököt az irodában* Kint jár a határban, elmegy a dolgozd parasztok lakására, beszélget velük, ma-* gyarázza a rendeleteket, segít, A régi szegényetrtberek, egyszerű dolgozok szere4 tik Hajdú Pált. Az iflésházyak, berkes* syek maradványai pádig tudj fik,, h»gff Hajdú Pál nem felejt. ★ Az elnökhelyettes Hubai Andor, két* holdas gazda jia. A titkár Késmárki Emil, géplakatos jia. És lehetne sorolni tovább a dolgozók nevét, akik birtokukba vet* ték, kiszellőztették és újjávarázsolták * régi községházát. A község motorjai a pártszervezet. Amikor Galambost elvtárs — molnársegéd jia, ő maga bányász — párttitkár lett,, örültek az emberek. Most Galambost, elvtárs pártiskolán van, de ismét vissza* jön, a járási pártbizottság instruktora lesz Mádon és a szomszéd községekben* A régi, „polgári kaszinóaz úri dóri* dók valamikori színhelye most kultúr* otthon. Vidám fiatalok, nevető öregek tanulnak, táncolnak, szórakoznak itt. ★ Mád felett süt a nap. Tiszta, frisi tavaszi a levegő a Királyhegyen, Nyer* gesen, Kontaktuson és a többi hegyen* dombon, ahol rendben sorakoznak « tőkék. Mindenütt megmetszettek, kinyi* tolták a szőlőt, — jó termést, sok hegy* aljai bort remélnek az idén a módiak! hadd vigadjon, örüljön az ország dolgos népe. Mert minél jobb, vidámabb az élet, —a annál messzibbre tűnik az illésházyak, berkessyek soha vissza nem térő átkozott világa. GÁL PÁli

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom