Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-21 / 68. szám

Vasipari dolgozók, a termelés minőségi emelés© biztosítéka az életszínvonal emelésének! MISKOLC, 1919 A kapm kézigránát csattant, a falat puskegolyS verte! az udva'on, mi három gyermek, egymás lihegő szivét lesve feküdtünk, lapultunk a főidőn — d.:- hirtelen világnagy csend lett és — csen-,! q csendben — újra szállni, sürágni kezdtek már a percek! I elkeltünk hát. S lelünk a táros. Szemüket nyitották u házak: nyíló ablakokkal köszönti <, a szabadító katonákat, Vizet kértek: hogyan jutottunk feléjük a teli vödörrel! s a *»s te, ami a főidre loccsant, csobogott, ugrott vad örömmel! kimertük volna mennyi kútja, mennyi folyója a világnak, mikor ezt mondták ránknevetve; Jól van, köszönjük, kis elvlársak S mikor a járdaszélre ültek, könyökre dőlve, megpihenve, ükkor is úgy bámultunk rájuk, olyan magasba, mint a hegyref Ís s szóltak Újra filmeséitől., mily tájakat, mily harcot jártok, hogy védték, ami az övék lett, az országot, a földet, a gyárat- lSzivemből bontom ki az arcuk, szivemből bontom ki a képet, szívembe ásva hordtam: mostan tinektek adom. Szeressétek!', így tolt. Tizenkét éves vakum, így emlékszem én e seregre, Soha bukásra, vesztett karcra, mindig csal,-, mindig gyögolemre. Mert nem is buktok oh, i:a bukta de úgy is, akkor £j csak győzték, lépcsőt emelve mi-korunknak, s a szocialista jövőnek. y.F.LK HOLTAM Kaztutbdijes .•Is ósdi lakatoskarbantartó fiutmlak derekasan dolgoztak Tanuljunk az SZKP tapasztalataiból Hogyan vitatták meg a szovjet kommunisták a módosított szervezeti szabályzat tervezetet Aü MDP Központi Vezetősége megvitatás és hozzászólás Páljá­ból a párttagság elé terjesztette a módosított szorvpzeU szabály, zat tervezetét. Jáz is tuimik bi­zonysága, hogy pártmunkánkban hasznost tjük példaképünknek, a Szovjetunió Kommunista Párt­jának tapasztalatait, A Szovjet­unióban 0 „Pravda“ 1958, augusztus 20_i száma közölte a Szovjetunió Kommunista (bolse­vik) barija szervezeti ‘szabály­zatának tervezetét, A tervezethez hozzászólt számos párttag, ja, vasiataikkal, észrevételeikkel ki- egészítsHél;, tökéletesítették az 8J?KP módosított szervezeti szabályzatának tervezetét. A „Pravda“ közölte a hozzászólá­sokat. javaslatokat, ezekből az alábbiakban közlünk néhány részletet: A. Popov, az SZK(b)P tagja (Moszkva) a többi között ezeket írta: A 3, paragrafust, amely a párt, tag kötelességeit taglalja, ki kel­lene egészíteni egy külön pont­tal. amely arról szólna, hogy a kommunista köteles tevékenyen résztvpnni a pártéletben. D. Lebegyev többek között ja„ vasalta: Célszerű a módosított szerve­zeti szabályzat tervezetének a párttag kötelességeiről szóló 3, paragrafusát egy külön ponttal kiegészíteni, amely arra utalna, hogy a kommunista mutasson példát a mindennapi éleiben, szi­gorúan tartsa be a kommunista erkölcsöt. N. Áfamadejev (Alma-Ata)' így írta levelében: Azt hiszem, hogy a pártjnúdo- sított szervezeti szabályzatába ha kellene venni a párttagok és tag­jelöltek kötelességei közé azt, hogy küzdeniük kell a Szovjet, unió népei barátságának további megszilárdításáért... Párminő soviniszta és burzsoá-naeionalis- ta nézet megnyilvánulása össze, egyeztethetetlen azzal, hogy va­laki megmaradhasson a párt tag­jainak sorában, mert az fcíj?K(b)P iníernaeionaiista párt. Számos hozzászólás és javas- iát hangzott el a bírálat és ünbí, rálát további fejlesztésével kap­csolatban. P. Szmirnov, a lenin- grádi „Kirov“-gyár instruktora „Fokozzuk a követelményeket az önbírálattal és az alulról jövő bírálat fejlesztésével szemben“ című cikkében hangoztatta, hogy az alulról jövő bírálattal szem­beni közönyös magatartás is le­töri a kritikát. A párt módosított szervezeti szabályzatának tervezete — irta Szmirnov —- eléggé pontos és tel­jes megfogalmazását, tartalmazza azoknak a követel meny oknek, amelyek megvédő!mezik a kom­munista bíráló szellemet a kriti­ka elfnjtójnuk önkényével szem, ben, Ds úgy gondólom, hogy nyomatékosabbá kell tenni a pont­nak azt a részét, amely úgy szól, hogy a kommunistának köte­lessége bírálni az észlelt hibákat. Mert tény, hogy n kritikát nem­csak egyes vezetők próbálják el­nyomni. hanem az egyes kom­munisták részéről megnyilvánuló kispolgári közömbösség is aka­dályozza a bírálat széles kihontq- k ozás át, Vannak, akik látják a hi­bákat, de hallgatnak, mondván: „ugyan minek fájjon még ezért is az ón fejem l,f, Határozottan el kell ítélni az ilyen magatartást, mert ez teljesen idegen a fártj szerűség szellemétől, G Zimanasz a „Tiesza“ cú mű lap szerkesztője azt javasolj ta, hogy a szervezeti szabályzat erősebben hangsúlyozza mindén egyes párttagnak és pártszerve­zetnek azt a kötelességét, hogy harcoljon a kritika hatékonysá­gáért, vagyis azért, hogy a bírá­lat eredményeképpen ki is javíts sák a hibákat, Hangsúlyozza, milyen nagy szerepe van a Japok-, ban közölt bíráló cikkeknek: A sajtó minden egyes hatékony, (bíráló) fellépése növeli tekinté., l'yét megszilárdítja a tömegekkel való kapcsolatát. Ha az Újság v»-. lóban célba talál, akkor annak végső soron meg kell hoznia a szükséges eredményt.., Azok a bíráló fellépések azonban, amelyeket nem visznek végig, elveszik az emberek kedvét attól, hogy a sajtóban ves^ senek fel bizonyos kérdéseket' é’ hogy fejlesszék a kritikát, Bátran állíthatjuk, hogy az újság eredménytelen hírálaíai térnie, gessen a kritika elsorvasztásához járulnak hozzá. Tanuljunk az §2KP tapasztala^ Iáiból, kövessük a szovjet kon»-, iministák példamnialását! Párt., tagjaink írják meg észrevételei­ket, kiegészítő javaslataikat a' „Szabad Nép“, vagy az „Észak-, magyarország“ szerkesztőségé., nek, hogy ezzel hozzájáruljanak a módosított szervezeti szaháh- zat tökéletesítéséhez. (Tudósítónktól.) Pénteken délelőtt váratlan üzem­zavar bénította meg a martinacél- mg prés telepón a 2. prést. A két al- vázöntvény törött el ésjgy vált üzem- képtelenné a gép. Az acélmű lakaíos- karbantartásának vezetője, Pueh Károly értesült először az üzemza­varról. Habozásra nem volt idő, hi­szen a prés naponta 300 tonna hul­ladékot adott az éhes martinkemen- céknek. Puch elvtárs gyors intézke­désére pillanatok alatt Összegyűlt Stefan József lakatos ifjúsági bri­gádja. A fiúk rövid megbeszélés után gépkocsival siettek a préstelepre. Gyors számadások során kiderült, hogy a" hibát 48 óra alatt lehet Ki­javítani. A fiatalok lelkesen láttáit mun­kához. A gyár dudája este to órát jelzett, amikorra szétszedték a gá pet. Ezután beszállították az alkat­részeket a nagyműhelybe. 18 órája tartott már a kemény munka. Haj­nalodon, mire a gép alkatrészei is­mét rendben voltak. A fiatal diszis- ták ezután töretlen akarattal egy­másután emelték helyükre a súlyos öntvénydarabokat. Farkas Sándor, Vüké József, Mé­száros Gyula, Balog i Károly, Győr József ég Vass József csillogó szem­mel nézték, amint az újra „egészsé- ges‘‘ prés megkezdte munkáját. A lakatosbrigád 28 éra alatt javította ki a hibát s ezzel elősegítette, hogy a martinkemencék több acélt adja­nak. 'parasztokat, középparasztokat kapitalista' tti«k nyilvánítunk és. akként is kezeljük őket, ahogy az ilyesmi megyénkben is több helyen előfordult. Az új szakaszban még erőteljesebben érvényesíteni kelj Lenin tanítását: „4 proletariátusnak .,. külön kell választania, el kell határolnia tt dolgozó parasztot a birtokos paraszt’ tói, a munkálkodó parasztot a kupec- kedö paraszttól, a két keze munkájából élő parasztot a paraszt spekulánstól. Eb­ben, az elhatárolásban van a szocializmus lényegek‘ (Feriin: Az agrárkérdésről, II 561. old.) fim a kuiákosedás tehát a fó'veszély, hímem az, ha ezt a veszélyt 'túlbecsülve a kőzépparasztokat w kulikként kezelik, Ez megingatja a köcépparamtsá* bizal­mát, eltávolítja a munkásosztálytól ét hátráltatja a swcialómu* építését. A z egyélű piiwsztak segítése, pár' ** tünk és kormányunk politikája iicfit jelem, a,legkisebb eltérést sem a .mnirkésosztály útjától, a moeializmiis útjáról, '■— éppen ez az egyedül helyes és egyedül járható útja a raocbdizmus építésének- Sztálin elvtárs 1928'ban ele­mezte a Saovjetunjó mezőgiazdaaágának helyzetét. (Figyelembe kelt vennünk, hogy az néhány vonásban eltért hazánk mezőgazdaságának mai képétől,) Arra a kérdésre, begy hol a kivezető út az or­szág rabon,anchéesApűbó'l, Sztálin elvtárs a szövetkezeti gazdálkodásra való áttérés és a szovhozok kibővítése és megszilárdí­tása. mellett a következőt javatok*: ,,4 kivezető út végül az, hagy rendszeresen emeljük az egyéni kis- és kögéppqraszté gazdaságok terméshozamát. Nem lehet és nem te szabad támogatnunk, az egyéni nagy kvlákgazdaságot• De lehet és kell is támogatnunk az egyéni tís- és közép­parasztságot, emelnünk kell terméshoza­mát és be kell vonnunk a szövetkezeti szervezettség medrébe.“ (Leninizmtjs kér­dései, 237. oldal, 1951-e» kiadás.) Váló­ban, hazánkra is vonatkozik, hogy a* egyénileg dolgozó parasztságnak adoM látnogsxás arányában fog emelkedni «» élelmíKNek mennyisége, fog erősödni. a­munkás-paragst sgiivetség és kerülnek közelebb maguk az egyéni gazdálkodók tömegei — a támogatás és » példákkal való meggyőzés jévélt —« a sjioeialiíta gazdálkodáshoz. 'P ártank és kormányunk tehát a leg' teljesebb jnértéklustt a hi»txízi»us —-leftinizmus tanításaira építi peKtiká“ jót, A munkás-paraszt szövetség nem akármilyen iszövetnég, annak határozott célkitűzése var»; a kapitalizmus teljes megsemmisítése, a sKOoijjlkwus meg' teremtése és megszilárdítása. Ez a cél­kitűzés a szocializmus építésének új sza­kaszában teljesen érvényesül. A frmiikás'para®t szövetség nem akár­milyen szövetség a vezetés szempontjából sem. A Követségen belül » vezetésnek szilárdan a munkásosztály kezében kell lepnie. Ez a vegetősaenep lwtalmas fel­adatot ró a muzíkisosztátyro. A leg­nagyobb sesáfsé.get kell adnia a falu szá­mára különböző területeken és formák­ban. Munkásosztáljmofcnak egt a felada­tot napról napra az üzemekben, « gép­állomások, a termelőszövetkezetek patro- nájásábap, núrtdenütt egyaránt meg kell oldania, A me*őgazd3ság fejlesztése tehát <t munkásosztály elsőrendű érdeke. Mun­kásosztályunk, oiegyérrk munkásai meg­gyorsítják a mezőgazdaság fejlesztésére i ró nyúló politika végrehajtását, h«i azt teljesen megértik, lta mindent megtesz­nek annak végrehajtásáért, ha fokozzák a fahr gegftápéi. Megyénk munkássága már eddig is sokat tett a mezőgazdaság fel- emeiéséér* éa kibontakoztak a &?» tá- rwogatásániak különbőz« formái. Emelje munkásosztályunk aktivitását az a meg­győződés, hogy munkájában támogatja az egész dolgozó nép Hisz a mezőgazda­ság fejlesztésének politikája egybeesik az értelmiségnek és magának a dolgozó pa­rasztságnak érdekeivel és a munkásosz­tállyal váüvetve egyre pagj'obb tefkese- déssel harcolnak is a Központi Vezetőség és a minisztertanács december 19-i ha­tározatának sikeres végrehajtásáért. ÁGOSTON • LÁSZLÓ A módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége megvitatás és hozzászólás céljából a párttáfsás elé terjesztette a módosított »tervezeti szabályzat tervezetét, Az Északmagyarország szerkesztősége -r a Központi Vezetőség határozatának megfelelően — nyilvánosságot ad a párttagok és tagjelöltek javaslatai­nak, észrevételeinek. A bírálat és öubíráHM kérdésében A löódosított szervezet,i sza­bályzat tervezetével egyetértek, A tervezetben levő módosításuk nagyon helyesen jelölik meg a feladatokat. Különösen a párttag» ság kötelességeit, azokat a köve, telmonyeket, amelyeket pár funk az új szakaszban a kommunisták elé állít. Helyeslem továbbá azt is, hogy a tervezet a párttagok kötelességévé teszi a bírálat és az önbírálat fejlesztését. Ezek- utón tehát nemcsak jogunk, ha­nem elsősorban kötelességünk is bírálni, a hibák eilen harcolni. Rendkívül lényegesnek tartom, hogy a tervezet kimondja: „A bírálat elfojtása összeférhetetlen a párttagsággal“', Ha ez a pont a végleges szövegben bentmarad — a magam részéről javaslom, hogy feltétlen így Jegyen — úgy gon­dolom, hogy községünkben is megélénkül, erősödik a bírálat és az önbírálat. Községünkben ed­dig ugyanis nem bontakozott ki megfelelően az egészséges kriti­ka és önkritika, pedig én magam, ró! is tudom, hogy az építő bírá­latból sokat, lehet tanulni, \ bí­rálat bátor alkalmazása — amint a, tapasztalatok mutatják fel­tétlenül a hibák gyors kiküszö­bölését s a jobb munkát fogj» eredményezni. DRÁGA ISTVÁN tanácselnök, Bükkszentkereszt. Hozzászólás a fiatalok párttagságához Helyesnek tartom, hogy pár*, tunk a módosított szervezeti sza­bályzattervezet szerint lehetővé teszi, hogy az arra érdemes fiata­lokat 18 évtől kezdve felvehetjük pártunkba. A mi gépállomásun­kon is több olyan fiatal trakto­rja tp. van, aki betöltötte 18. élat­éyóf ég magatartásával, jó mun­kájával már kiérdemelte, hogy tagjelöltként felvegyük a pártba. Ügy vélem, hogy ezekben a fjata^ lókban a szocialista bazaszerelc-, let. a munkában tanúsított példás fegyelmet jobban ki tudjuk fej­leszteni, liü belépnek pártunk so­raiba. Nagyon helyesnek tartom a’ szervezeti szabályzat ú,j terveze­tében a párt nevét méghatározó szöveget, amely kimondja; „A. Magyar Dolgozók Pártja » mun_, kásosztály, a dolgozó nép pártja. Egyesíti soraiban a magyar nép leghaladóbb erőit: a munkásosz­tály*, a dolgozó parasztság és az értelmiség legjobbjait“, ügy éf’-j zeni, hogy ezután a dolgozó pa­rasztság és az értelmiség is még. jobban magáénak érzi a pártat. FAZEKAS BÁLINT Atsózsolfia, gépállomás igazgatója, Várossá avatták Kazincbarcikát üj várossal gyarapodott me­gyénk szombaton délelőtt. A Ka­zincbarcikai Békeváros már kész és félig kész házain lobogó zász­lók és feliratok köszöntik az alakuló városi tanácsot, Az építőipari technikum tör. naf érmében ünneplőbe öltözött emberek gyülekeznek. Rövid időn belül zsúfolásig megtelik a fé­rem, az elnökség elfoglalja he­lyét, Iván István elvtárs, ti megyei tanács elnöke mondott ünnepi beszédet, A felszabadulás előtt jelenték­telen kis falu volt Kazincbarcika. A szegényparasztok nem tudtak megélni néhány hold földjük jö­vedelméből, többen a bányákban nézlek mellékkereset után. Nehe­zítették » megélhetést a község­re rátelepedő földbirtokosok és nagygazdák is. 1945. után itt is felosztották a földüket, 427 ház. helyet utaltak ki a dolgozóknak, Gyökeresen megváltozott az élet. A múltban 8—íd gyermek járt innen felsőbb iskolába. Most 100 középiskolás ég 20 egyetemi hallgató van Kazincbarcikán. Ezenkívül 15 katonatiszttel büsz­kélkedik a község. Az évek során szinte a földből nőttek ki egymás után a hatal­mas üzemek. Kazincbarcika ipa­ri település lett. A lázas építő munka közben országos nevű hősök születtek, mint például Bölcsök Ferenc sztahanovista, országgyűlési képviselő. Az épülő nagyüzemek dolgo­zóinak elhelyezésére új város lé­tesül. A dolgozók —- igényeiknek megfelelően — központi fütése,s, fürdőszobás lakásba költöznek be. Ebben az évben (140 új la­kást adnak át rendeltetésének. Kazincbarcika eok új intéz­ménnyel gazdagodott az elmúlt években. 80 termes általános is­kola, 31 férőhelyes bölcsőde, 75 férőhelyes ovóda épült. Fejlődik a bolthálózat, elkészült az orvosi rendelőintézet, A város fejlődé­sével együtt rohamosan nő Ka. zinobarcika lakóinak száma is, Míg 1949_ben 5, ma több mint 12 ezer a lakosság száma. Ez a nagyarányú fejlődés közigazga­tási vonalon azt eredményezte, hogy a községi tanács nem volt már képes ellátni a megnö-veka. deft feladatokat. Ezért » dolgozók kérésére a mi- , niszlertanacs elrendelte, hogy Kazincbarcika Befentével egye­sülve Kazincbarcika néven vá­rossá alakuljon —- fejezte be beszédét Iván Ist­ván elvtárs. A bejelentést lelkes tapssal Jo- gadták a, megjelentek, majd a helyi népfront, bizottság javasla­tára 101 tanácstagot és 51 pót­tagot választottak. Ugyancsak örömmel fogadták azt a javasla­tot is, hogy Bereuten tgp§es^ kirendeltséget létesítsenek. A szünetben u megválaszloit vb. tagok megalakították a váro­si tanács végrehajtó bizottságát, amelynek Bojyfeó -Józaef elvtárs lett az elnöke. Ezután a küldöttségék hósszii sora köszöntötte az új városi ta­nácsot, A megyei pártbizottság névé* ben Koleszór István elvtárs mu­tatott 1‘á arra, milyen nagy, nehéz, de megtisztelő feladat vár az új városi tanácsra, amely egy épülő város ügyeit intézi. Sok a teendő az egészségügy megjavításéban. Feig dalukat azonban esak úgy tudják gjke-i résén végrehajtani, ha magerősí. tik a párttal vájó kapcsolatukat. Az üdvözlések után Bolykő Jó­zsef elvtárs, a kazincbarcikai városi tanács elnöke zárt» be a fanács ünnepélyes »i»kuió ülését. un.4110 lakásif kúárálae csak az lnsadaoUö/KUUo Vállalatnak ad­_________hatja át. _____ — MOSOLY KABsZINPAft mőrfcíU'flji utca I«. száiu. Vasárnap őájufá» í és 6 óráké* sr.inre IteHjl: Nyulacska kunyhója, Masenka és a meid re. Télapó igaz­ságot tesz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom