Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-16 / 63. szám

Megyénk új Koctuth-díjasai ESZAKMAGMRORSZflG A nagyüzemi pártoktatás tapasztalatai megyénkben V.. AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PARTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. évfolyam 63. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1954 március 16, kedd A NÖVEKVŐ IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK ALAPJA.. J ólesően pihen meg szemünk a teli kirakatokon. Éielmi_ szerek, ruhák, bútorok, függői nyok és még sok-sok más kelleti magát. Nem is eredménytelenül, hiszen egyre több a vásárló. Az a célunk, hogy minél előbb kielégítsük dolgozóink egyre nö­vekvő igényeit, ehhez az szüksé­ges, hogy az üzletek és raktárak polcain minél több áru le­gyén. Mindebből világosan kö_ vetkezik, hogy csak akkor emelkedhetünk fel, akkor győz­hetjük le végérvényesen a múl­tai, ha többet termelünk, ha munkánk termelékenysége foko­zatosan nő, ha állandóan csökken a termékek előállításának üdeje. Lenin már a szovjethatalom első éveiben előtérbe helyezte azt az alapvető útmutatást, hogy a munka termelékenységének eme. lése, az új társadalom legfontol sabb feladata, amelynek megol­dása nélkül lehetetlen az áttérés a kommunizmusba. Vájjon mi teszi lehetővé, hogy Ugyanannyi idő alatt több cipőt, l'uhát, egyéb közszükségleti cik­ket, vagy ezek előállításához szük­séges gépeket, energiát, vagy Szenet termelhéssünk. TjMsosorban a technika állan- ■Lj dó — a kapitalista orszá­gokkal összehasonlíthatatlanul gyorsabb fejlesztése. így például bányászaink saját tapasztalataik alapján győződhettek meg arról, hogy a kézi csákányozás mán a bányagépek alkalmazása nem­csak megkönnyíti a munkát, de Ugyanannyi idő alatt, a puszta femberi érővel kitermelt szén többszörösét adja. Nemcsak le­hetőségünk van rá, de egyben kö_ leiességünk is, technikai bázi­sunk tökéletesítése és fejleszté­se. Éppen ezért megengedhetet­len hanyagság, hogy már meg­lévő gépeinket nem használjuk Li. rtiegfelelően. Annabányán pél­dául ;— §ajrios sok más bányánk ban is — dolgozóink a fúrógépeket használat után. vigyázatlanul do­bálják, ezzel rongálják és idő felölt használhatatlanná teszik. . A termelés, a munka megszer­vezésének további javítása is nagyban elősegíti a termelékeny­ség növekedését. Ez gazdasági és műszaki vezetőink elé állít nagy­szerű feladatokat. Az egyenletes termelés megszervezése és a hó- végi rohammunka kiküszöbölése nagyban elősegíti a fogyasztási cikkek gyártásának állandó nö­vekedését. Ahol a vezetők látó­köréből eltűnik a holnap, ahol a hóvégi hajrában elmulasztják a következő hónapra való felkészü­lést —■ mint például az albertte- lepi bányában — ott a termelés visszaesik, növekszik a termelés­ből kieső idő. Ha a munkaerőt és a. felszerelést nem használják fel jpl az első dekádban, a hótiap vé­gén munkaerőhiány lép fel, túl­óráznak, túllépik az engedélyezett béralapot és bár a tervet nem teljesítik, az önköltség mégis nő, Ugyanakkor a szervezetlen mun­ka következtében romlik a ter­mék minősége, A tervezés és az operativ irányítás, megjavítása mellett, a grafikon szerinti ter­melés biztosíthatja csak a terv teljesítését, az önköltség csök­kentését, a jobb és olcsóbb áruk tömegét. A munka' Termelékenysége emelésének harmadik, leghatal­masabb hajtóereje a szocializ­musban a munkaverseny. Szta­hanovistáink nagyszerű eredmé­nyei — nem a nyers fizikai erő fokozottabb kihasználásán, ha­nem azon alapszanak, hogy a nyersanyag és szerszámok jó előkészítésével, kisebb-nagyobb észszerüsítéssel szinte teljesen kiküszöbölik a termelésből kieső perceket, amelyek nehány dolgo­zó szérvezetlen munkája követ­keztében egy-egy műszakon sok­szor órákká nőnek. Azt, hogy a munka fehérből és nyűgből a be­csület, dicsőség és hősiesség dolgává vált', mi sem tükrözi nyilvánvalóbban, mint az egyre szélesebb méretekben kibontako­zó szocialista versengés, amely- ivei dolgozóink köszöntik pár­tunk III. kongresszusát. 17 bben a nemes vetélkedés^ ben a borsodi bányászok bebizonyították, hogy hősies mxtifrmi; jiLÄgti. ajjaf^Bjal gj* ELŐRE A KONGRESSZUSI ZÁSZLÓÉRT! kérésén meg lehet küzdeni mind­azokkal a gátló körülményekkel, amelyek közel 8 hónapja akadá­lyozzák a terv maradéktalan tel­jesítését. . Hősök' születtek nap-nap után a dolgozók e nagyszerű küzdel­meiben olyanok, akiknek nevéti szárnyra kapja a hír, de olyanok is, akikről soha nem ír az újság és soha nem beszél a rádió. Ilyen hőse a vasgyártásnak Mikita Mi­hály elvtárs is, aki az idei ke­mény télben munkatársai csüg_ gedésével szembeszállva, saját példamutatásával nyitotta meg azt a hősi utat, amelyen halad­va a diósgyőri kohászok a ter­mészet erőivel hadakozva mégis biztosították a kohók kiszolgá­lását. Vájjon csak’ az ipari termelés­ben fontos-e a munka termelé­kenységének állandó növelése? Egyáltalán nem, sőt! Az árubő­ség. a szükségletek fokozottabb kielégítése elképzelhetetlen, ha a mezőgazdaság rohamos, gyors- ütemü fejlesztését nem valósít­juk meg. Nyilvánvaló, hogy a me­zőgazdaságban a termelésre al­kalmas időt " nem nyújthatjuk hosszabbra, éppen így nem nö­velhetjük vég nélkül a bevetendő terület nagyságát sem. Ezért a mezőgazdasági hozam növekedé­sét is csak a termelékenység emelésével érhetjük el. A fejlett technika alkalmazásának lehető­sége ■— különösen most, népi demokráciánk fejlődésének új szakaszában ■—- nagyot növekszik. Egyedül megyénkben ebben az évben 127 új traktort és egyéb új mezőgazdasági gépet kapnak gépállomásaink. Növekszik a kis gépek száma is a falvakban. Emellett a legfejlettebb agró. és zootechnikai módszerek alkalma zásának is nagyobb tere van most, mint, bármikor, hiszen pártunk és kormányunk leg­utóbbi rendeletéi egy sor kedvez_ ménnyel és szakmai segítséggel növelték parasztságunknak nem­csak termelési kedvét, hanem vá­sárlóképességét is. A magasabb szakmai és kulturális színvonal, valamint' a gazdagabb termés utáni nagyobb jövedelem, jobb, eredményesebb munkára ösztö_ nöz. Ugyanakkor a falun is egyre szélesebb méretekben bontakozik ki a kongresszusi verseny, amelynek nemcsak a gépállomá­sokon, állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben, de az egyénileg dolgozó parasztok kö­rében is új követői vannak. Hogy csak egyet említsünk: Szemán József sajóbábonyi földművelő már egész évi tojás- és baromfi­beadási kötelezettségének tett eleget. Már eddig is nagyszérű ered- menyeket értünk el, külö­nösen az ipari termelés terüle­tén, ahol a háború előtti színvo­nalhoz viszonyítva a munka ter­melékenysége jóval több, mint kétszeresére nőtt. Nekünk azon­ban nem a múltat, hanem dolgo­zó népünk állandóan növekvő szükségleteit kell szemelőtt tarta­ni és ilyen szempontból el kell ismernünk, hogy a' termelékeny­ség jelenlegi színvonala még ko­rántsem kielégítő. Kötelességünk ezért a' munka termelékenységének további To­kozásáért minden erőnkkel küz­deni, hiszen az árubőséget, a szükségletek mind teljesebb ki­elégítését mi magunk teremtjük meg. A boldogabb élet megte­remtése a mi kezünkben van, a nép munkáján múlik. Az önkölt­ség csökkentésével, takarékos­sággal és különösképpen a mun­ka termelékenységének további emelésével dolgozzunk a további árleszállítások előfeltételeinek létrehozásáért, életszínvonalunk állandó emeléséért. Az ózdi karbantartó gyárrészleg 10 hónappal határidő előtt tetejezte ötéves tervét Az Ózdi Kohászati Üzemek kar­bantartó gyárrészlegének dolgozói nagyszerű munkasikereket harcol­tak ki. Március 12-én délután 2 óra­kor örömmel jelentették, hogy be­fejezték első ötéves tervüket. A gyárrészleg műszaki és fizikai dolgozói joggal lehetnek büszkék eredményükre, hiszen jó munká­jukkal olyan hatalmas termelő üzem karbantartását biztosítják, mint az ózdi kohászat. A kiváló kollektíva tagjai közül is kiemelkedik a fém­öntödében Törő József brigádja, a kazánkovácsműhelyben pedig Érsek Ferenc brigádja. A lakatosműhely­ben Kakas Lajos brigádja vette ki leginkább részét a karbantartó gyár­részleg sikere- harcából. H o an zu idő után iámét teljesítette tervét a Borsodi Szénbányászati Tröszt Március I6-án a Borsodi Szén- bányászati Tröszt igazgatósága az alábbi szövegű táviratot küldte a tröszthöz tartozó valamennyi üzemnek: '-■»imaCM Kedves Elvtársak! Boldog örömmel értesítünk ben­neteket, hogy a III. pártkongresz- szus tiszteletére indított verseny­ben nyolc hónap után a Ti szívós és kemény munkátok eredménye- képen a tröszt székházán kigyúll a terv teljesítését jelentő vörös csillag. A mai naptól kezdve még jobb munkával harcoljatok azért, hogy a csillag állandóan hirdesse a tröszt borsodi bányászainak jó munkáját. Borsodi bányászok! Fogadjuk meg, hogy a mai nap­tól kezdve a műszaki és fizikai dolgozók egyaránt szorosabbra zárják soraikat, még keményebben harcolunk a III pártkongresszus tiszteletére tett felajánlás teljesíté­séért, a kormányprogram végre­hajtásáért, valamennyiünk még boldogabb holnapjáért. BORSODI SZÉNBANYASZATI TRÖSZT IGAZGATÓSÁGA Túlteljesítették kongresszusi vállalásukat, újabb felajánlást tettek a kurityáni vájártanulók A kurityáni vájártanulók pártunk III. kongresszusa . tiszteletére vál­lalták, hogy 600 tonna szenet ter­melnek terven félül. Alig egy hónap telt el lelkes munkában és a vál­lalást máris siker koronázta. 660 tonna szenet adtak népgazdasá­gunknak a kurityáni ipari tanulók- Most újabb ígéretet tettek: a kon­gresszusig még 600 tonna szenet ter­melnek terven felül. Versenyre hív­ták az MTH 105-ös-iparitanuló inté­zetének fiataljait, akik jelenleg az MTH és a DISZ Központi Vezetősé­gének vörös vándorzászlaját őrzik- A nemes vetélkedés az ipari tanulók között nemrégen vette kezdetét, de a kurityáni vájártanulók máris azt üzenik versenytársaiknak: „jól vi­gyázzatok a zászlóra, mert. mi min­dent megteszünk azért, hogy elhó­dítsuk tőletek," TAVASZI VETES A koratavaszi napokban meg körülményes nehéz traktorokkal a puha szántóföldekre menni. A vissi Ötéves Terv III. típusú termelő­szövetkezet tagjai azonban nem tétlenkedtek. Az első perctől kezdve jól kihasználják a kedvező időt. Lukács György, Gáspár István. Pólyák József cs Zagyi István csoporttagok fogatos vetőgéppel 15 holdon ve­tettek tavaszi árpát. Harcban a vállalás teijesiiéséért az igrici állami gazdaságban Serényen folyik a kongresszusi versenyvállalás teljesítése az igrici állami gazdaságban. A gépjavításí munkában a keselyűhalmi állami gazdaság c.dgozóival voltak páros­versenyben, s a nemes vetélkedés­ben az igriciek győztek. Február 22-re minden gépet kijavítottak. 90 hold r vetésen elvégezték a felül- trágj t. Egyszerre 7 darab fogatos Viliamsz-féle simító járja a hatalmas őszimélyszántásű táblákat. 100 hol­don már befejezték a simítózást. Nemes Lajos és váltótársa, Mé­száros Bertalan okleveles sztaháno- vista traktoros vállalta, hogy a kon­gresszus napjára éves tervüket be­fejezik. Vállalásuk teljesítése érde­kében március 10-én lendületesen megkezdték a szántást az ongai é.U lami gazdaság területén. A két traktoroson kivül 58 dolgo­zó tett még vállalást az igrici álla­mi gazdaságban. Süpeki Erzsébet, a baromfitelep kitüntetett kiváló dol­gozója csatlakozott az ország leg­jobb baromfigondozónőjének moz­galmához, s vállalta, hogy január 1-től a kongresszus napjáig szaksze­rű gondozás és etetés mellett min­den tojónál eléri a 40 darab tojás­hozamot, vállalta az évi tojáshozam 120 darabra való növelését. Gedai Annával nemes vetélkedésben vál­lalásának ezideig 60 százalékig tett eleget. „Korán vetek, hogy bőven arathassak" Negyven év körüli, közepesnél va­lamivel magasabb termetű ember Márton Miklós nagyho­moki gazda. Az enyhe tavaszi szél, az el­ső tavaszi napsugarak korán barnára cserezték arcát. Nyílt tekintetűből, az egész emberről az sugárzik, hogy szereti a földet. Úgy tud beszélni róla, hogy szinte nagyobb tiszteletet érez az ember iránta. Meg is érdemli 5 is, meg a hozzá hasonló minden dolgozó paraszt. Példa­képe ö a környék gazdáinak .Elsőként kezdte meg a tavaszi munkát, a vetést. Olyan fajta ember, aki nem szeret so­kat beszélni, de annál hamarabb és töb­bet tenni. Amikor meglátogattam kinn a föld­jén, éppen akkor fejezte be egy hold tavaszi árpa vetését. Lucernamaggal ve­tette az árpát, hogy egyszerre letudja mindkettőnek a gondját, no meg így az árpa szalmája is jobb lesz takarmány­nak és aratás után, kedvező idő esetén, még használhatja is a fiatal lucernást. — Márton gazda — kérdem tőle — mondja már, miért kezdett ilyen korán a vetéshez? I »— Miért? Hát jól jegyezze meg, amit most mondok: - ; , • I _A korai [ vetés ritkán csal, a------;------------- kései pedig ritkán si­kerül. Minél előbb teszik a magot a l itőidbe, mnál Sf&kiftlii. a wméi. Korát kell vetni ahhoz, hogy bőven arathas­sunk — Nem fél a tavaszi árpától? — ér- deklödöm tovább. — Hiszen a közmon­dás azt túrt ja, hogy a tavaszárpa ra­vasz árpa. — Nem is olyan ravasz az, meg én, őszintén szólva,, nem is hiszek ebben. Az időben és jó minőségben elvetett tava­szi árpa termése sok esetben felveszi a versenyt az őszi árpa termésével. Persze most kell kihasználni a kedvező időt. | — Ilyenkor a vetés idején min- den nap és minden óra előny, sokat jelent. Viszont minden óra, vagy napi késés, komolyan befolyá­solhatja a termésátlagokat* így van ez nemcsak a tavaszi árpánál, hanem « tavaszi búzánál is. Tavaly ezen a homo­kos földön csak azért, mert korán elv^- tettem, 8 mázsán felüli holdankinti ter­mést értem el. — Erre az évre milyen tervei vannak a termésátlagok emelésére? — Búzából legalább 12 mázsás ter­mést szeretnék elérni holdanhint. 7 ta­gú családom, öt gyermekem van, gon­dolhatja, hogy minden fillérre szüksé­günk van. De mégsem sajnáltam a pénzt. Az ősszel a gépállomás trakto­raival 7 és fél holdat szántottam fel, három holdat istállótrágyáztam, Úgy gondolom9 hogy az a 900 forint, amit iigáiiomámli í'z$tm a HrfkaóiéH, bőven visszatérül majd a termésered­ményben. ' I . I módján én is hozzá magam J akarok járulni a mező- gazdaság fejlesztéséhez. Három hold őszi kalászost most a napokban trá­gyáztam felül érett istállótrágyával. El­határoztam, hogy még ebben az évben négy hold földemet javítom meg cukor- gyári mésziszappal. Erre a célra kö­rülbelül 800 mázsa mésziszapot vásáro­lok majd törlesztésre. Nem feledkezem meg állam iránti kötelezettségem teljesítéséről sem. Azt vállaltam, hegy a pártkongresszus nap­jáig mindenből eleget teszek első ne­gyedévi beadási kötelezettségemnek. Amit vállaltam, azért állom is a sza­vamat, — sőt lesz amiből még túl is fogom teljesíteni beadási kötelezettsé­gemet. Még beszélgettünk volna, de a tanyá­dtól nagyocska fiú jött felénk s már messziről integetett. Ahogy közelebb ért, már mondta is: — Édesapám! azt Széni édes­anyám, hogyha a-i árpa vetésével végzett, menjen be Pa­takra és cserélje ki a napraforgó vető­magot- A lovakat a vetőgéppel majd én hazahajtom. Úgy készüljünk, hogy hol­nap, ha jó lesz az idő, elvetjük a nap- rajorgói és a mákot . ■ s rnmiL msiiM

Next

/
Oldalképek
Tartalom