Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-14 / 62. szám
Kohászok, hengerészek, martinászok, több és jobb minőségű acél és nyersvas termelésével ___________harcoljatok a kongresszusi munkaverseny győzelméért!___________ Gondoskodjanak jókban üzemeink vezetői a munkások szociális, kulturális és egészségügyi helyzetének javításáról Példát mutatnak a pártsajtó terjesztésében a sárospataki postahivatal dolgozói I Pártunk Központi Vezetőségének a múlt év júniusában megjelent határozata elsőrendű feladattá tette a dolgozókról való fokozottabb gondoskodást, a dolgozók szociális, kulturális és egészségügyi helyzetéinek állandó javítását. E határozat óta megyénk üzemeiben is értékes javulás következett be, főként a Lenin Kohászati Müvekben, a DIMÁVAG Gépgyárban, a Borsodvidéki Gépgyárban, az Ózdi Kohászati Üzemekben, az Ózdi Szénbányászati Tröszt több üzemében etb. Fürdők, öltözők, szálláshelyek.. Megyénk nagy üzemeinek többsége a szociális, kulturális és munkavédelmi be. ruházási tervek nagyrészét teljesítette- Az Ózdii Kohászati Üzemekben az előirányzott 4 millió 330 ezer forint helyett 6 millió 200 ezer forintot, az Ózdi Szén- bányászati Tröszt üzemeinél 1 millió 863 ezer forintot, a DIMÁVAG Gépgyárban a tervezett egymillió 850 ezer forint helyett 2 millió 203 ezer forintot fordított ezekre a célokra. A Lenin Kohászati Művekben az 1953. évi munkavédelmi beruházási tervet 136 százalékra teljesítették. új öltözőket, mosdókat, a martinnak külön szikvíz- iizemet építettek, nagysze-ű éjszakai szanatóriumot létesítettek. Fürdők, öltözők, új szálláshelyek épültek RudolfteJe- pen, Edelényben, több más helyen. Igen sokat javult Ózdon, f somsályi bányánál, a MASZOLAJ vállalatnál, a béren* tei és rudoKtelepi üzemeknél a konyha munkája, több és jobb étkezési kapnak a dolgozók. Ózdon elkészült egy 108 személyes és terven felül egy 60 személyes, továbbá egy 52 személyes munkásszálló. Az ózdi gyár - több, mint 2000 dolgozója fámára biztosítanak kedvezményes étkeztetést. A gyomorbajosok, betegek számára gondoskodtak külön diétás ellátásról. Hajdúszoboszlón üdülőt létesítettek. Ezután télen is használják a szilvásvárad! üdülőt. 35 csecsemő számára bölcsödét építettek. Megfelelő beruházással lehetővé tették, hogy csaknem kétszerannyi gyermek részesüljön gondozásban a napközi otthonban, ahol bevezették az éjjeli műszakot is. Biztonsági járdákat építettek a durvahengerdóben, 200 ezer forintot fordítottak a durvahen«erdei kormánypadok szellőzésének biztosítására és sok más | hiaspnló munkavédelmi beruházást való* . sítottak meg, amelyek biztonságosabbá t tették a dolgozók munkáiét. Folyamatban vannak a munkálatok Ózd város és az ózdi üzem egészséges vízellátásának biztosítására, több millió forint költséggel megoldják Ózd egyik legégetőbb problémái átA dolgozók kulturális igényének fokozott kielégítése terén is jelentős eredmények vannak megyénkben. Üzemeink túlnyomórészébem ma már általában megfelelő könyvtárak állanak a dolgozók rendelkezésére, minden nagyobb üzemünk lakótelepein vaum ak mozik. A dolgozók egészségügyi helyzetének további javítása érdekében a szakszervezetek megyei tanácsa az orvosegészségügyi szakszervezettel közösen több üzemben tartott ellenőrzést. Az orvosok, . egészségügyi dolgozók igen értékes segítséget nyújtottak számos helyen a hiányosságok feltárásához, ■ problémák megoldásához. A Borsodi Szénbányászati Tröszt vezetőinek súlyos felelőssége Számos más hasonlóan értékes eredmény ellenére is azt kell megállapítani, hogy a dolgozókról való fokozottabb gondoskodásban még csak kezdeti eredményeket értünk el. Különösen súlyos hibákat, nagy mulasztásokait követtek el a Borsodi Szénbányászati Tröszt vezetői. A szociális és kulturális, valamint munkavédelmi beruházások céljaira rendelkezésükre álló 3 millió 700 ezer forintból az elmúlt esztendőben csak 2 millió 116 ezer forintot használtak feL A kormányprogram titán az ezekre a célokra kiutak külön hitelkeretnek jóformán csak egynegyedrészét költötték el. A Borsodi Szérabányáeaeti Tröszt vezetőit igen nagy felelősség terheli amiatt, hogy a tröszt sok üzemében nem jó a levegő- és ivóvízellátás, nem kapnak megfelelő számban védőruhát a dolgozók. A tröszt vezetői még mindig nem tettek megfelelő intézkedéseket a balesetek számának csökkentésére, holott a statisztikai adatok arra mutatnak, hogy valósággal bűnös mulasztások vannak ezen a téren. A párt határozata és az ennek alapján kidolgozott kormányprogram a borsodi tröszt vezetői számára is elsőrendű kötelességként írják elő a dolgozókról való gondoskodást, — a mulasztásokra jellemző, hogy 1953-ban 244-el több baleset fordult elő a tröszthöz tartozó üzemekben, mint a megelőző esztendőben. Törődjünk az „apró“ problémák elintézésével Két legnagyobb kohászati üzemünkben az mondható jellemzőnek, hogy a sokszázezer forintos költséget igénylő munkavédelmi. szociális beruházásokra nagy gondot fordítanak, de nem foglal- / koznak kellőképpen a dolgozókat közvetlen közéjről érintő, „aprónak“ látszó, de igen jelentős problémákkal. Emiatt bírálta meg március ll_í számában a „Szabad Nép“ a Lenin Kohászati Művek vezetőit. Az Ózdi Kohászati Üzemekben tapasztalható bizonyos „kirakat-politika“: — sok pénzt költenek olyan beruházásokra, amelyek „kifelé mutatnak”, ugyanakkor elhanyagolják a kisebb, — mégis een lényeges — hiányosságok pótlását. Az ózdi gyárban igen nagy a rendetlenség, emiatt nagy a baleseti veszély. Sok helyen hiányoznak a védőkorlátok, a martin pódiumának a hulladéktér felé eső részén hiányosak a vasfeladásnál szükséges védőhálók és még ®ámos olyan hibát sorolhatnánk, amin a legsürgősebben javítani kell. Az ózdi gyárban is előfordult, hogy beruházásnál pénzpocséko. lás történt, viszont más beruházásoknál céltalanul és értelmetlenül takarékoskodtak, emiatt ezek a munkavédelmi beruházások pótlásra, kiegészítésre szorulnak, csak így felelnek meg a követelményeknek (pl. a kohótorok szinti pihenő, a pácolómühely szellőzése, stb.). 22 tárgyalás összes eredménye: — Jegyzőkönyvek tömege Sok üzemünkben még mindig másodrendű kérdésként kezelik a munkások szociális, kulturális és egészségügyi helyzete javításának feladatát- Ez állapítható meg a Borsodnádasdi Lemezgyárról, a Hejöcsabai Cementgyárról, a sajókazai bányáról a barcikai építkezésről. A Kazincbarcikát építő dolgozók szociális és kulturális helyzetének megjavítása érdekében a népművelési minisztérium és az építők szakszervezete az elmúlt évben 22-szer(!) tárgyalt de ezeknek a tárgyalásoknak csak aranyi eredménye volt, hogy jegyzőkönyveket vettek fel a tarthatatlan helyzetről. Igen sok a hiányosság — különösen az építőiparban,, de a bányaüzemeknél és a mezőgazdaságban is — a dolgozók szálláshelyein!. Vannak olyan szállások is, amelyeken még a jó tisztálkodási lehetőséget sem biztosítják. Általában elhanyagolják a dolgozók kulturális igényeinek kielégítését. Megfelelő olvasóterem úgystólván egyetlen üzemnél sines. A kultúrotthonokat sok üzemnél, építkezésen elhanyagolják, így például Kazincbarcikán, Sa jászéntpéteren. A dolgozók egészségügyi helyzetének további javítását nagymértékben gátolja az orvoshiány. Például Mezőkeresztesen korszerűen felszerelt orvosi rendelőt létesítettek, de nincs állandó üzemi orvos, — a körzeti orvos rendel itt napi 4 órán át. Nagy hiány mutatkozik fogszakorvosokban, főként a bányatelepeken. Az ez- irányú problémák megoldásához SEÜkséA legutóbbi "SÄE nél megyénk a 19., vagyis a leg- utolsó helyre került. Lemaradásunknak több oka van, s ezek egyike, hogy nem minden községi tanácsnál foglalkoznak megfelelően a dolgozó parasztokkal. Néhány helyen — például Kács községben is — azt hiszik a tanács vezetői, hogy a türelmes, kitartó agitációs munkát — gorombasággal, erőszakossággal lehet helyettesíteni. Úgy gondolják, így nagyobb eredményt érnek el. S mi a valóság? A község első negyedévi beadási előírását tojásból 57, baromfiból 39, tejből 15 százalékra teljesítette. Sertést még senki nem adott be, egyedül a vágómarhabeadósnál értek el 100 százalékot. A számok maguktól beszélnek. A község dolgozói pedig a beadás teljesítése helyett a tanácstitkárról beszélnek, aki olyan hangulatot teremtett a tanácsházán, mint amilyen valamikor a községházán volt- Nem véletlenül született ez a kis gúnyos nóta két évvel ezelőtt Bari Mihály tanácstitkárról, amikor egyik dolgozó paraszt előtt nagy hangon kijelentette: „Vedd tudomásul, most én vagyok Kácson a hét- szentség". A vers így szól: „Bari Mihály a hétszentség, Markó (t. i. az akkori elnök) az adjutánsa, ö fogadja a feleket, Ül az előszobába-“ Két év óta annyit változott a helyzet, hogy új elnököt neveztek ki, Juhász Ferencet, akinek már a saját szobájában adott helyet a titkár. A község vezetését azonban ma sem engedte át az elnöknek. Érdemesebb közelebbről megvizsgálni, mit jelent ez a „vezetés" — Bari Mihály módra. Kacs község SS X« szenvedtek a multbar a helyi föld- birtokosoktól, nagygazdáktól, a községháza pöffeszkedő hivatalnokaitól. Jelenleg, sajnos, az a helyzet, hogy — miután a tanács titkára maga is uralkodásra törő egyéniség -= nem tudták teljes mértékben feiges az egészségügyi minisztérium fokozottabb segítségnyújtása. A dolgozókról való gondoskodáshoz tartozik, hogy sokkal jobbam foglalkoznak «7. üzembe bekerülő új munkásokkal, oktassák ki őket a munkavédelmi rendszabályokra, neveljék őket, hogy megbecsüljék a szociális, kulturális és munkavédelmi célokat szolgáló berendezése, két, eszközöket. Néhány üzemben tapasz* talható az is, hogy a munkások nem használják a védőálarcokat, szemüvegeket, emiatt szemsérillések, gázmérgezések fordulnak elő. Ez a tény serkentse jobb felvilágosító munkára a népnevelőket, a szakszervezeti aktívákat, a baleset- elhárításért felelős funkcionáriusokat. A terv teljesítése és a dolgozókról való gondoskodás: elválaszthatatlan! A szaksservezetek lépjenek fel erélyesebben, hogy az üzemek vezetői az adott kereteken belül, az össaes belső lehető* ség felhasználásával jobban gondoskodjanak a dolgozókról. Egyszerre minden igényt kielégíteni nem lehet, de céltudatosan és állandóan arra kell törekedni, hogy a kormányzatunk által rendelkezésre bocsátott összegeket a legfontosabb területeken jelentkező súlyos hiányosságok fejszámolására fordítsák, el is költsék az erre a célra kapott pénzt — anélkül természetesen, hogy pusztán a pénz el* költése végett pocsékolásba esnének. Az üzemek, bányák, építkezések dolgozói harcoljanak állhatatosan a kongresszusi versenyben tett vállalásaik teljesítéséért. Törekedjenek a legnagyobb* fokú takarékosságra, a minőség javítására. az önköltség csökkentésére, a termelékenység emelésére, hiszen ezen az úton érhetjük el a népjólét további emelését s ezen belül mind nagyobb összege* kot tudunk a szociális, kulturális és egyéb igények kielégítésére fordítani. Üzemeink vezet« pedig tartsák szem előtt a párt Politikai Bizottságának ható. rozatát, amely kimondja: „Az állami, o szakszervezeti és párt!imkcionáriuaok, az üzemek, bányák, vállalatok igazgatói feltétlenül, minden körülmények között biztosítsák a kormány által felemelt munkavédelmi és szociális beruházások programjának teljesítését. Gondoskodjanak nap mint nap a dolgozókról, szükségleteikről, jogos kívánságaik kielégítésé- ről, panaszaik orvoslásáról. A terv teljesítése és a dolgozókról való gondoskodás I elválaszthatatlan! Ez a Magyar Dolgozók Pártjának és népköztársaságunk korma-1 nyírnak politikáját" számolni a kizsákmányolást a községben. Azok a nagygazdák, akik valamikor hajszolták a kácsi szegényparasztokat, most bejáratosak a tanácsházára, ahol a tanácstitkár mindenkor előzékenyen fogadja őket. Nem így azonban a becsületes dolgozókat. Szabó Antalt, akinek a marhabeadással kapcsolatban volt problémája, egyenesen kilökte a tanácsházáról. Az a hir járja a községben, hogy özv. Orosz Lajosnét egy alkalommal tettleg is bántalmazta. Azokat a dolgozó parasztokat, akik el vannak maradva a beadással, durván leszidja, gorombáskodik velük, ahelyett, hogy meggyőzné őket, miért személyes érdekük a beadás, hogy csak úgy várhatnak a dolgozó parasztok államunktól kellő támogatást, ha a maguk részéről elősegítik ezt kötelezettségeik pontos teljesítésével. Bari Mihály részben teljesen félreértelmezte, részben figyelmen kívül hagyta a kormányprogramot, amely meghatározta, milyen szeretettel, odaadással kell a vezetőknek foglalkozniok a dolgozók ügyeinek intézésével. A szerető gondoskodás, az a támogatás, amellyel kormányaink a falu felé fordul, Kács községben megakad Bari Mihály tanácstitkár személyén. Magatartásával, a dolgozó parasztokhoz való rossz viszonyával gátolja, a község előrehaladását. • Kácson van nár Sándor nagygazda tulajdona volt. A község lakóinak nagy örömére most ismét üzembehelyezték, de kezelőnek — Bodnár Sándort állította be a Malomipari Egyesülés. Bodnáréknak három házuk van a községben a tanács „jóvoltából“ nem államosították ezeket. A dolgozó parasztok mélységesen fel vannak háborodva, hogy a volt nagygazda kezére adták a malmot, holott a községben van olyan dolgozó, akinek molnár szakképzettsége van. A községi tanács elfojtotta ezeket a hangokat, mint ahogy sok mini Megyénk dolgozói lelkien ké- szülnek a III. pártkongresszusra. A sárospataki posta dolgozói is í iltóan akarnak ünnepelni, s ezért versenyre szólították a me- :• járásait a pártsajtó terjesztőre. A sárospataki postahiva. a. dolgozói fáradságot nem isméivé igen sok dolgozó parasztot látogattak meg és eljuttatták hozzájuk a pártsajtót. Brigádokat szerveztek 8 kézbesítő és 8 adminisztratív dolgozóból. Külö_ nősen a Bóke-brigád ért el szép eredményt. Munkájuk nyomán 131 dolgozó egy hónapra, 446 dolgozó pedig negyedévre, illetve félévre rendelte meg a párt- srjtót. A brigádok nemcsak a sárospataki, hanem a tanyákon lakó dolgozókat is felkeresik. A munkában elsősorban Szabó Géza munkaérdemijendes posta, hivatalvezető jár az élen. Példáját követi Rajz János, aki 166 és Mészáros István, aki 41 új előfizetőt szerzett. Legutóbb elhatádent igyekszik elkenni. Csak a legnagyobb felháborodással lehet megemlíteni például azt, hogy Szalai Árpád volt nagygazda még most is cselédként alkalmazza és elvetemült módon kizsákmányolja Tuza Lajos ötgyermekes dolgozó parasztot. Erről mindenki tud, mindenki beszél, a tanácstitkár is tudja, de nem tesz semmit ellene. Szeretik is a községben Bari Mihályt a nagygazdák. Amikor a titkár azt mondta, hogy elmegy a községből, Szalainé jajgatva járkált házról házra: „Jaj, mi lesz velünk, ha elviszik innen a drága titkár urat". Hogyan bízhatnának a becsületes dolgozó parasztok abban a tanácstitkárban, aki a volt kizsákmá- nyolóknak „drága“, s aki ma is elkívánja, hogy „urazzák’. Érdemes néhány szót szólni a kultúrotthon ügyéről is, amely szintén azt mutatja, hogy a tanács nagyon „tehetetlen“ a nagygazdákkal, a szalaiakkal szemben. Szalaí Árpád testvérének, Szabó Mihálynénak nagyon szép hatszobás háza van, amelyből 4 szobát nem használt. A községben nem volt kultúrotthon, s ezt a házat szemelték ki erre a célra. A megyei tanács utasította is a községi tanácsot, létesítsenek ott kultúrotthont, de az ügy nagyon nehezen halad. Szabóné még attól sem riad vissza, hogy pert indítson a tanács ellen, amiért igénybeveszik a házát. A tanács hivatali apparátusának munkájában mutatkozó nagy hibák kihatással vannak a tanácstagok munkájára is. A tanácsülésekre nem járnak el rendesen. Barta elvtársnő községi párttitkár elmondta: sok esetben annyian sem jönnek össze, hogy határozatképes lenne a tanácsülés. Aki elmegy, sem nagyon szól hozzá a beszámolóhoz, mert a titkár válasza olyan, hogy mindenkinek elmegy a kedve a hibák feltárásától. Maguk a tanácstagok is nagyon el vannak maradva a berozták, hogy ma, március f l-én Erdőbónye községben terjesztik a pártsajtót. A szervezési munkából néma csak a kézbesítők, hanem az adminisztratív dolgozók is kivették részüket. A lelkesen dolgozó sárospatakiak példáját a megye több póstahivatala igyekszik követni. Az abaujszántói és a sátoraljaújhelyi póstahivatal dolgozói is kiemelkedő eredményeket értek el a hírlapterjesztési versenyben. Az előfizetési díjak beszedéséi bei. is élenjárnak a sárospatai kiak. Február 28-ig például 4 hói napra előre beszedték már a Szabad Föld előfizetési díját. Ez igen helyes, mert a tavaszi munkák idején nem kell zaklatniuk a dolgozó parasztokat. Megyénk hírlapterjesztői, Kövessék a példamutató sárospataki postásdolgozókat! SZABADKA ANDRÁS adással. így például az elnökhelyettes több ezer forint adóval tartozik, ____________» ■ *_' ^ I IVem újkeletű 1 a <*01!----------------------í gozok panasza Bari Mihályra. A járási tanácsot súlyos felelősség terheli amiatt, hogy — bár nem egyszer .kivizsgálták“ az ügyet — nem intézkedtek úgy, hogy gyökeres változás állott volna be a községi tanács munkájában. A kácsi tanácsnál dolgozik Kovács Margit irodakezelő, aki két évvel ezelőtt névnapi vacsorán volt Bariéknál. Ezen a vacsorán sok ku- lák vett részt, ott volt a pap Is, s meleg egyetértésben, jó hangulatban töltötték az estét. Kovács Margit is hosszú ideig ott volt, de utána mindenkinek elmondta, kik voltak a vacsorán, s ezért Bari Mihály ma is halálos ellenségének tekinti. A járási tanács —> nagyon szűklátókörűén i— csak Bari Mihály és Kovács Margit személyi ellentétének tulajdonítja azt a tarthatatlan állapotot, amely a kácsi községi tanácson uralkodik, A valóságban Bari Mihály a nagygazdái- uszályába került, s szembefordult a becsületes dolgozó parasztokkal. Kovács Margit pedig ahelyett, hogy helyesen, kommunistához méltó módon az igazi bajokra mutatott volna rá, saját maga számára igyekszik „pártfogókat“ szerezni, a titkár részéről megnyilvánuló üldöztetésével szemben. Ugyanakkor egy-egy vágási engedély kiállításánál ő is kiköveteli a „kóstolót“, A községi pártszervezet felelős elsősorban azért, hogy a községi tanács elszakadt a tömegektől és szembekerült a dolgozó parasztokkal. Barta elvtársnő párttitkár meglátta ugyan a hibákat, de maga is elvállalta Kovács Margit „pártfogójának“ szerepét, ahelyett, hogy keményen rámutatott volna a tanácsnak azokra a súlyos mulasztásaira, törvénysértéseire, amelyeket a becsületes dolgozó parasztokkal szemben elkövettek. Pártszervezeteinknek ilyen esetekben sokkal határozottabban és nyíltabban kell ki- állniok a hibák megszüntetése érdekében. A mezőkövesdi járási tanácstól sürgős intézkedést várnak Kács község dolgozó parasztjai. ___ A. I. IU hallott ■ ... hogy at 1848-as márciusi ifjak egyik vezérét, a 22 éves korában hősi halált halt Vasvári Pált, a nép „kis Kos- suth“-nak nevezte. * :.. hogy a cellulózéból való papírgyártást az ember a darazsaktól tanulta el. A darazsak sok fajtája finoman rágott fát ragaszt össze nyálával és éhből készíti fészkét. * . •. hogy ezt a szólásmondássá vált kifejezést: „hamut is mamiinak ejtiI“ — először Csokonai Vitéz Mihály írta le. * .. . hogy a japánok köznapi nyelvét 3—4 ezer betű és szójel fejezi ki. Ennek következtében a japán írógépek ugyanennyi jellel vannak ellátva. Technikai szempontból érdekesek ezek az írógépszörnyetegek, de gyakorlati jelentőségük semmi, A legjobb japán i--pírónő is csak lassan és hibásan ír. • » .» hogy Már er Klára, Mrgyarország 14-szeres országos gépíróbajnoknöje, egy perc alatt 202 hibátlan szótagot üt le, amely több mint 500 betűnek jelel meg. * .. hogy a budapesti Allatkert 1866-ban nyílt meg és létrejöttét részben Xantus Jánosnak, a nagy magyar természettudósnak köszönheti, aki a világjáró útján gyűjtött 20 ezer állattal és 80 ezer forint gyűjtésével járult hozzá az intézmény létesítéséhez. » .,. hogy az első világháború kitöréséig eltelt fél évszázad alatt mintegy kétmillió magyar dolgozó vándorolt ki hazánkból, a munkanélküliség és a nyomor elöl. * 1 ... hogy Európában még a középkorban is csak ko- vásztalan, lepényszerú kenyeret ettek. A kelesztett, kovászos kenyér csak a XVIII. században vált népeledellé. M s 5 . hogy a múlt szitád első felében sok magyar faluban tilos volt az utcán pipázni. * .,. hogy a nálunk kedvelt kis zöld, kék, sárga papagájok őshazája Ausztrália, ahol olyan tömegekben élnek, mint nálunk a verebek. Az utcák szemetjéből táplálkoznak és egyáltalán nem örvendenek közszeretetnek. uiiuuHiiiiiiMiiiiiiiiiiinmtiiiiiimiitiiMiiiiiMiinmiiiiiinMiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiMMMMiiMiiiiiuiiiiiiiiiiimliHtimMiiiiffliinnnamiiitniiiniiiniiimniiilirnnmtiiimiiiiiiiiliHmniMniiiiniiitiuiiiiiiiiiniiiimniiiiiiiiiiimmiiiniiiHiiiimiiiuiMiHniimimiiiiiiiHiuiiiiuiiiiiinminmiiimiiHiiHiiiiimiiiimiKmnffli« Kiskirály kacson /
