Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-14 / 62. szám

MM. márctas 14. ÉSZAKMXGYARORSZAG 5 CÁ testvéri Lengyelország dolgozóinak életéből A „Kosciusz)so“-kohá aktívája a munkafegyelem megszilárdításáért, a terv teljesítéséért Irta: R. Juehniewiez Ä „Kosciuszko"'-gyár a lengyel sziléziai iparvidék egyik legnagyobb kohászati üzeme. A dolgozók 1952- bén ünnepelték az üzem 150 éves fennállását. A népi hatalom jelen­tősen bővítette és korszerűsítette a gyárat. A felszabadulás óta 3 nagy­olvasztót építettek itt. A munkások szeretik üzemüket. R gvár lelke: a cárt- és szakszervezeti aktíva Szép munkát végeznek az üzem­ben a part- és szakszervezeti aktí­vák. Szívós harcot folytatnak a munkaerővándorlás ellen. Az aktí­vák . jó munkájának köszönhető, hogy a kollektíva 78 százaléka már olyan emberekből tevődik össze, akik több mint 3 éve dolgoznak az üzemben. Az aktívák gyakran be­szélgetnek a munkásokkal a terme­lés és a bérezés különböző problé­máiról. Az aktívák jó munkáját di­cséri az, hogy mindenkor az idő­szerű kérdésekre összpontosítják a figyelmet. így például • néhány hó­nappal ezelőtt az üzem valamennyi részlegében visszaesés mutatkozott. Az aktívák gondosan tanulmányoz­ták a munkát és rájöttek arra, hogy a hibák gyökere az acélöntő­dé gyenge munkájában rejlik. Ek­kor egyéni beszélgetéseket folytat­tak az acélöntöde minden dolgozó­jával, megmagyarázták nekik, hogy az üzem tervteljesítése elsősorban az ő munkájuktól függ. Az öntök javítottak munkájukon és hamaro­san a többi üzemrészleg is jobban dolgozott. flz aoitációs munka kiiliínbiiző formái Az agitáció leggyakoribb formája természetesen az egyéni beszélgetés. Az aktívák azonban sikeresen al­kalmazzák az írásos agitációt is. Az üzem „Stal‘‘ (Acél) nevű lapjában megdicsérik azokat a munkásokat, akik szembeszállnak a nehézségek­kel és diadalra viszik a tervet. A lógósokat nem kímélik, a lap rend­szeresen kipellengérezi őket. Az aktívák megfigyelték, hogy különböző munkarészlegekben egyes dolgozók mindig kitűnnek bizonyos munkafolyamatok gyors elvégzésé­vel. összegyűjtötték az élenjárók tapasztalatait és széles körben nép­szerűsítették azokat. Az aktívákat konkrétan és opera­tívan irányítja az üzemi pártbizott­ság.-A pártbizottság komoly segít­séget nyújt a gyári szakszervezet­nek is, hogy mozgósítsa aktíváit. A párt- és szakszervezeti aktívák együttműködése hatásosnak és si­keresnek bizonyult. A netreifimunka eredményei A „Kosciuszko1' kohászati üzem túlteljesítette 1953. évi tervét. A Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresszusára is méltó módon ké­szülnek a dolgozók. Az elsők kö­zött voltak, akik vállalást tettek s az elsők között szerepelnek a fel­ajánlások teljesítésében is. Jelenleg azért harcolnak, hogy 1640 tonna tervenfelüli acéllal köszöntsék a párt II. kongresszusát. Lengyel rajz- és bábfilmek A lengyel rajz- és bábfilmeknek jóformán semmiféle hagyománya nem volt. A háború előtt Lengyel- országban a filmeknek ezt az ága­zatát csaknem teljesen elhanyagol­ták. A felszabadulás után néhány lelkes, fiatal filmművész látott hoz­zá a rajz. és bábfilmek készítésé­hez. , Az utóbbi két évben Agfacolor rendszerrel színes rajz- és bábfil­meket is gyártottak már Lengyel- országban. A filmek neves gyer­mekírók és népszerű rajzolóművé- szek közreműködésével készülnek. A rajz- és bábfilmek zenéjét a leg­jobb lengyel zeneszerzők szerzik. Eddig összesen 17 lengyel rajzfilm és hat bábfilm készült el. Jelenleg további hat színes rajzfilm gyártása folyik. Mindjobban növekssik n közszükségleti cikkek gyártása és forgalma A lengyelországi koncentrált élel­miszeripari gyárak építése lehetővé teszi, hogy a lakosság élelmiszerel­látása megjavuljon. A hatéves terv új koncentrált élelmiszeripari gyárak építését és a meglévők további kiszélesítését irá­nyozza elő. Állandóan bővül a közszükségleti cikkeket gyártó üzemek és az üzle­tek hálózata Lengyelországban. Varsóban az elmúlt esztendőben például az állami üzletek száma, beleszámítva a kiskereskedéseket is, több mint ezerrel növekedett. Ma már 4492 üzlet áll a varsói lakosság rendelkezésére. Lényegesen megja­vult a főváros lakosságának élelmi­szerellátása is. A kézműipari műhelyek száma az 1950. évivel szemben 91 százalékkal emelkedett. Nagy sikereket értek el a vidék ellátásának területén is. A parasz­tok körében rendkívül népszerűek a „mozgó üzletek1', amelyeket a falusi szövetkezetek szerveztek meg. Ezek a mozgó üzletek a keresett árucik­keket elviszik a falvakba, — textil­árut, férfi és női készruhát, fehér­neműt, cipőt stb. Forgalmuk több­szörösen felülmúlja a helyhezkötött üzletek forgalmát. ASSZONYOKNAK — A családi közvélemény A fiatalok gyakran kerülhetnek kí­nos hélyTÍétbe, amikor nem tudják,, ho­gyan cselekedjenek helyesen. Mivel ke­vés még ez étettipásztalatuk, a társadal­mi tapasztalatuk, könnyen letétednek a helyes útról. Amikor is tevékenységük haszon helyeit kárt okoz. Ilyenkor az­után, kiváltképen értékes a család ide- jekorán nyújtott segítsége. A nuepbe- csiilt családtagok véleménye megmutat­ja a diáknak, hogyan cselekedjék helye­sen.- , . , A Mityin-családban nemregiben szoba­került, hogy milyen segítséget nyújt társainak Erősödő, izmosodó termelőszövetkezetek ^Lengyelországban jelenleg több, Ebben a tekintetben az arány mini 8000 termelőszövetkezet mű­ködik, ezekben 200.000 parasztcsalád gazdálkodik 1.5 millió hektárnál na­gyobb földterületen, a gazdaságilag hasznosítható termőföld 9 százalé­kán. A vajdaságok között vannak jelentős eredményt elért egységek, igy például a wroclawi vajdaság 1.430 szövetkezete 40.000 paraszt- gazdaságot, a poznani vajdaság 930 termelőszövetkezete 18.000 paraszt­gazdaságot tömörít. A termelőszö­vetkezetek egyre erőteljesebben vesznek részt a lengyel mezőgazda­ság globális termelésében. A búza­termés 13.5, a cukorrépatermés 14, a repce- és olajosnövény termés ’ 29, a minősített vetőmagtermés 41 szá­zaléka a szövetkezetekből került ki. szövetkezetek és az egyéni gazda­ságok között 11.7—4.5 százalék. A szövetkezetek állatállománya a jobb takarmányozás lehetőségének kö­vetkeztében a kivánt módon gya­rapodott. 42 százalékkal lett több három év alatt a szarvasmarha, 103 százalékkal a sertés és 316 száza­lékkal a juhállomány. Az állami gépállomások műszaki és agronómiái .segítsége jelentősen hozzájárul a szövetkezeti tagság termelési eredményeinek és jólété­nek megjavításához. A munkaegy­ségek száma átlag 27 százalékkal növekedett 1951-hez viszonyítottan, ugyanekkor az 1 főre jutó jövede­lem emelkedése 57 százalékos volt. Ebben az évben 6.000-nél több ter­melőszövetkezetben hajtották végre A termelőszövetkezetek gazdasági a zárszámadást. A 400 legjobb szö­vetkezet átlagtermése 23 százalék­kal haladta meg az egyéni gazdasá­gokét. Ezek a szövetkezetek bővít- hették vetésterületüket, több na­gyobb jövedelmet biztosító ipari növény termelésére térhettek át. és kulturális eredményei erős ha­tást gyakorolnak az egyénileg gaz­dálkodó parasztokra, akik közül egyre többen ismerik fel a fejlet­tebb, kollektiv gazdálkodási forma helyességét. Az optikai ipar fejlődése Lengyelországban a felszabadulás előtt nem. bontakozott ki az optikai ipar. A népi hatalom éveiben fejlődésnek indult ez az iparág is. Lengyelországban ma már hazai anyagokból gyártanak fényké­pezőgépeket, mikroszkópokat és egyéb optikai cikkeket. Az optikai ipar egyik legfontosabb anyaga a Lengyelországban gyártott műszaki üveg Ez az iparág fog­lalkozik az órák előállításával is. Az idén több mint 155 ezer különböző típusú zseb-, falié cs ébresztőórát gyártanak a Lengyel Népköztársaságban. Egyre több lakáshoz jutnak az állami gazdaságok dolgozói A lengyelországi állami gaz­daságok munkásai 1953-ban 10.567 új lakószobába költöztek be. A lakásépítkezés az állami gazdaságokban messzemenően kiterjedt a romos és elhanya­golt épületek helyreállítására, illetve karbantartására is. 1954- ben 17.000-nél több lakószoba szerepel az állami gazdaságok építkezési terveiben. Lényegesen fokozzák az idénymunkások át­meneti szállásai építésének üte­mét. j GyönyOrü időnk volt. Hajónk tel­halad előre, a Jes gőzzel tenger fenekén vontatva az óriási hálót, amely beke­rítette a sok-sokezer héringet, vagy ahogy mi szoktuk mondani, a „halá­szok aranyát'1, A halászok gyorsan osztályozták a halakat, azután favályukon eresztették le a zsákmányt a hajó belse­jébe. Hajónk 140 tonna heringgel megrakodva úszik hazafelé. Büszke öröm tölt el bennünket, hiszen nem kevesebb, mint 190 százalékra teljesítettük havi ter­vünket. Gdyniában vár ránk a kirakodás és a gazdag prémium. A halászok újból húzzák felfelé a hálót. Ki­tűnő fogás. Újabb, körülbelül 8 tonna hering vergődik a hálóban. Mindnyájan úgy belemelegedünk a mun­kába, hogy nem is vesszük észre a szél erősödését. Az égbolt teljesen elsötétedett, a fedélzet mögül valami­lyen kegyetlen fekete borzalom szele üvöltött felénk. Mindnyájan lázasan keresgélünk a sötétben, nem lá­tunk-e valahol hajót, amely segítségünkre siethet. De hiába. Hajó nincs a láthatáron, köroskörül pedig a vég­telen víztömeg, amely egyre nagyobb hullámokat vet. A BALTI TENGER FIAI A „Podlasie“ lengyel halászhajó egyik tengerészének elbeszélése tói, megkésve érkezünk Gdy- niába. Ha sokat késünk, mi lesz a halakkal, nem rom- lanak-e meg? Mi lesz azután tervünkkel? Mi lesz a pré­miummal? Mit szól hozzá majd a legénység? Szélirányban azonban nem lehet haladni, mert az emberek élete forog kockán. Döntött. Irányváltoztatás. A Német Demokratikus Köztársaság partjai felé változtattunk irányt. Már bent Iis vagyunk a vihar kellős közepében. ---------------1 Az óriási hullámok átcsapnak a fe­délzeten, mintha csak azt vizsgálnák, miiven erős el­lenféllel állnak szemben. A parancsnoki hídon áll kapitányunk. Görcsösen I A vihar I változatlan erővel tombol- Mégsem --------------- csüggedünk. A Balti-tenger fiai va­gyunk — a Balti-tenger az anyánk. A nappali fény nem hozta meg a vihar remélt le- csendesedését. Csak délután kezdett a szél valameny- nyire lecsillapodni. A tenger hullámverése nem csök­kent, csak a hullámok tajtékos taraja tűnt el. Ez már jó reménnyel kecsegtetett. Valóban, a vihar nemsoká­ra megszűnt. , Kiderült, hogy nem is nagyon tértünk el irányvo­nalunktól. Anyánk, a Balti-tenger most már ismét ki­mutatja gyöngédségét, jó anyához méltóan viselkedik. A Hol-félsziget mellett haladunk el, ahol a kaszubok laknak. Nemsokára meglátjuk Gdyniát. Elvtársaink borotválkoznak, csinosítják magukat, mert nemsokára kikötünk. fiuk, Vjacseszlav a tanulásban­— Az elvtársi segítség szép dolog, —- mondta az apa., aki iizémi munkás* — Jól teszed, kisfiam, hogy segítesz — tette hozzá Vjacseszlav édesanyja. _ Hát azt tudjátok-e, hogy Vjacse­szlav segítsége nem hasznot, hanesm^ kart okoz a társainak? — kérdezte nővére, aki a tűzoltóknál dolgozik. — Hogy-hogy kárt? Mondd csak el, hugocskám, — érdeklődött élénkén ez idősebb fiú, foglalkozása szerint rendőr­— Hát úgy, hogy a barátai nem csi­nálják meg a leckéjüket, hanerr^ Vja- Cseszlávhoz jönnék, hogy „készén“ meg­kapják. . .... — Ha segíteni akarse — intette liat az apa — segíts, de helyesen! Dolgoz­zanak csak a barátaid a saját fejükkel, ha aztán mégsem értenek valamit, akkor jöjjenek hozzád. Nekik is hasznosabb lesz. neked is érdekesebb. , , Másnap lihegve befutott Vanya. Vja­cseszlav megkérdezte: — Tanukál máit* valamit ? — Még nem . . ■ — Hát akkor eridj, tanulj és c®ak azután gyere hozzám. Mától kezdve uj módszer szerint készülünk. Minit látjuk, Vjacseszlav ménjének fi­gyelmessége hozzásegítette a családta­gokat, hogy alaposabban kiismerjék ^ a helyzetet- És maga Vjacseszlav is belát­ta hibáját. A család tanácsa arra kész­tette a gyereket, hogv másféleképen próbáljon segítem a többieknek. A közösség tanácsa kiváló eszköz a gyermekek csalá­di nevelésére Kitágítja a gyerek látókörét, értékes élettapasztalatokkal gazdagítja és arra tanítja, hogy meggondolfcán fogjon hozza feladatainak teljesítéséhez. A Birjukov—családban tanulságos be­szélgetés . zajlott le* A kamaszkorban lévő Vitya egyszer odafordult a bátyjá­hoz és így szólt álmodozva: — De jó lenne találni valahol száz rubelt ’ — Mit csinálnál vele? — kérdezte a bátyja. —- Fagylaltot vennék, elmennék a mo­ziba ... A család valamennyi tagja kezdett odafigyelni a beszélgetésre. — Mi az, hogy találni? — szólt bele fivéreinek beszélgetésébe a hetedikosz­tályos, komszomolista Alevtyina. — Gombát szoktak találni az erdőben. Ha pénzt találsz, az azt jelenti, hogy valaki elvesztette. Elvesztette a keresetéből. Akkor pedig neki is, meg a családjának is rossz lesz... « — Nekem viszont annál jobb— vágta vissza gondtalanul .Vitya. _A mások bajából akarsz örömet ma­gadnak —- kiáltotta felháborodottan Alevtyina. — Megéred a pénzed, nem mondom 1 Az éles vita a többieket sem hagyta közömbösen. Az apa keményen elítélte Vitya „buta és szégyenletes álmodozá­sát“. Az anya, Vera Georgijevna szemre­hányóan mondta: — Szerényen élünk, de szükséget nem látunk semmiben sem. Biztosítva van a munkánk, tehát a keresetünk is. Mi­nek kell* ilyesmiről álmodozni? És ha ta­lálsz is pénzt, — keresd meg azt, aki elvesztette és add neki vissza. A mi csa­ládunk még sohasem ejtett foltot a be­csületén. _ ­— Csak tréfáltam — mentegetőzött zavartan Vitya. — A tréfa az tréfa — felelte az apja. — Tréfálj, de ne mocskold be a be­csületedet. A család véleményének' nagy nevelő szerepe van. Ha az apa, vagy az anya négyszemközt beszél a gyerekével, annak nincs mindig ered­ménye. De a családi közösség vélemér1 nye — az már egészen más- A beszélge­tés itt már társadalmi jelleget ölt. Mindegyik családtag kifejti a neZetet, egyöntetű véleményre jutnak és ez a vélemény kötelező a gyerekekre és az egész családra. A család véleménye fo­kozza az idősebb családtagok felelős- ségét a fiatalabbak neveléséért és lehea tőséget ad arra, hogy helyes módon kő. zeledjenek hozzájuk. Maguk a gyerekek a család véleményét valósággal „tör­vénynek“ veszik, — törvénynek, melyet maradéktalanul meg kell -tartani. A csar ládi becsület és a családi hagyomány fo-> galma kézzelfogható formában jelentke­zik előttük. Hatalmas eszköz ez a gyér rekek fegyelmezésében és nevelésében. Ott, ahol nincs meg a jóviszony és « közös érdeklődés a családtagok között, ahol az apa és az anya gyakorta vesze­kednek és nem támogatják egymást, ahol a szülők nem törődnek gyermekeik­kel és gyermekeik nevelésével, ott ninc9 is meg a talaja az egészséges és hate» kony családi vélemény létrejöttének. A családi közvélemény nemcsak hogy nem csökkenti a szülők tekintélyét, ha­nem még jobbon meg is szilárdítja azt. Nagyon fontos, hogy a családi megbe* széles egészséges légkörben folyjék le, a gyerekek érezzék a figyelmet és a gon­doskodást. Akármilyen szigorúan is meg­rónak egy gyereket valamely csinyjéért, mindig éleznie kell, hogy családja kö­rében van, hogy szeretik és jót akarnak neki. A családi vélemény kialakításában nagy szerepet tölthet be a tanár is. Ami' kor meglátogatja a családot, gyakran csak a szülőkkel beszélget. Egészen más az, ha a szülőkön kivül a nagyobb gye­rekeket is bevon ia a beszélgetésbe;' „családi megbeszélést” kezdeményez a gyerekek tanulmányi eredményeiről és magatartásáról, arra törekszik, hogy a család egyöntetűen lépjen fel, hogy' kö­zösen ellenőrizzék a gyerek önálló, ott­honi tanulását. Ebben az esetben a csa' Iád összehasonlíthatatlanul nagyobb Se­gítséget nvujt az iskolának. A kialakult családi vélemény nagy nevelőerő. Ezt az erőt a gverekek kommunista nevelésében széleskörűen alkalmazni kell. (A „Szemja i skola“ c. lapból.)' „Petőfi“-rajgyűlésre készülünk Úttörőcsapatunk nagy lelkesedéssel készül a Petőfi Sándor“ rajgyülésre. Ezt a gyűlésünket a márciusi forrada­lom 106-ik évfordulóján, március 15- én tartjuk még. Már sokat tanultunk az iskolában Petőfi életéről, költésze­téről■ A raj gyűlést úgy tesszük színessé, változatossá, hogy énekszámokat, sza­valatokat adunk elő. MARTON ATTILA csapattanács elnök, hejöcsabai általános iskola, Találd ki pajtás! Hogyan lehet felírni a 12-es szá- Balogh Árpád (Miskolc), Baranyi Miklós Szép­Am egyik fiatal elvtársunk’ azt mondja idős tengerész kollégájának: „Mondd, szorítja mindkét kezével a nyitott ablak keretét, azon « mester, vájjon azok, akik olyan jókat isznak a mi he- gomdólkozik, mit kellene tenni. Az eredeti irányban ringünkre tudják-e, mennyit fáradozunk mi a ten- lehet haladni, ha pedig, elhajtunk irányvonalunk- geren2‘‘ mot hat darab egyessel? Melyik az a hétjegyű szám, amely­ből ha egyet elveszünk, hatjegyű szám lesz belőle? Egy literes edényben 6 deci tej van. Mennyi lesz benne, ha még 6 decit öntök hozzá? (Beküldte Lukács halom.) » Se nem ehetném, se nem harag­szom, mégis harapok. (Beküldte: Kákóczky Ilona Ujdiós- győr.) Hegyen völgyön táncot jár, ha haza megy, szegen áll. (Beküldte: Gaál Béla Hejőcsaba.) Jóllakottan megy a legelőre, éhe­sen jön vissza. (Beküldte: Kovács Tibor Hejő­csaba.) m AZ ELÓZÖ HETI REJTVÉNY HELYES MEGFEJTÉSE: A ludak 8-an voltak. — írás. — Harmat. — Semmit, mert akkor még nem volt vasút.- — Hét krajcár, írta: Móricz Zsigmónd. HELYES MEGFEJTÉST KÜLD­TEK BE; Gerhcze Év» (Miskolc), Ilona (Miskolc), Rankasz Mária (Miskolc), Horváth Edit (Miskolc) és Horváth Éva (Miskolc). E HETI KÖNYVJUTALMUNKAT Horváth Edit pajtás kapta. átfOrí 'o/cí* Äf KÉSZEIÉI

Next

/
Oldalképek
Tartalom