Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-13 / 61. szám

ÉSZAKMAGYARORSZAG r Több szén — több megbecsülés — több kereset Módi tanulságok AZ MDP BOR SOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAP3A X. évfolyam 61. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1954 március 13, szombat Cseréljünk vetőmagot! TTTezőgazdaságunk fejlesztésének elsősorban a terméshozam mennyiségi és minőségi növelésében kell megmutatkoznia. A több és jobbminőségű termés elérésének szá­mos feltétele van: a jobb talaj mun­ka, a föld táperejének növelése, a zsenge növény ápolása, az időben történő vetés. Mindez azonban csak akkor vezethet eredményhez, ha olyan magot vetünk el, amely egész biztosan kikel, értékesíti, felhasznál­ja a föld táperejét és a ráfordított munkát bő terméssel viszonozza. Kormányunk — mint minden esz­tendőben — ez évben is, sőt körül­tekintőbben, mint az ezelőtti eszten­dők bármelyikén — gondoskodott arról, hogy termelőszövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink olyan vetőmagot vessenek, amely — ha mindent megadunk fejlődéséhez, ami szükséges — gazdag termést hoz. Megyénk többszáz vagon kiváló minőségű szovjet és bolgár tavasz­búzát, valamint nemesített tavaszi sörárpavetőmagot kapott kormá­nyunktól. Termelőszövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink így csere útján olyan vetőmaghoz jut­hatnak, amely száz százalékban csi­raképes, l>őventermő, mentes min­denfajta gyommagtól. Községi taná­csaink már jó néhány héttel ezelőtt értesültek a vetőmagcsere lehetősé­géről, feltételeiről, hogy megkérdez­hessék a termelőszövetkezeteket, egyénileg dolgozó parasztokat: mennyi tavaszi vetőmagra, búzára és árpára tartanak igényt. A pártszer­vezetek és mezőgazdasági szakembe­rnek fjedig feladatul kapták, hogy széleskörű felvilágosító munkával magyarázzák meg dolgozó paraszt­jainknak, miben rejlik a nemesített vetőmag előnye, miért döntő fon­tosságú, hogy ilyen mag kerüljön a földbe. Mindezek ellenére a tapasz­talatok azt mutatják: megyénk dol­gozó parasztjai, termelőszövetkezetei korántsem éltek olyan mértékben a vetőmagcsere lehetőségével, amint «z feltétlenül szükséges volna. Igen sbk községben vagy egyáltalán nem, vagy csak minimális mennyiségben cseréltek vetőmagot. Ennek két oka van: egyik a felvilágosító munka hiánya, a másik pedig a dolgozó pa­rasztok körében néhány helyen ta­pasztalható helytelen várakozási han­gulat. A mezőkövesdi tanács négy va- gon minőségi tavaszbúzavető- magot igényelt. Ennek ellenére csak 36 mázsát cseréltek ki a mezőköves­diek, a tanács és a gazdasági szak­emberek hiányos munkája következ­tében. Tolcsván több nappal a csere­vetőmag megérkezése után még egyetlen dolgozó paraszt sem tudott arról, hogy egyáltalán lehet cserélni. Rakacán a 150 mázsa nemesített ta- vasztoúzából egyetlen dekát sem cse­réltek, holott szükség lett volna rá. Az emődi tanács nem is igényelt cserevetőmagot, csak miután a Ter- iményforgalmi Vállalat saját maga bizonyította be a tanácsnak, hogy vannak a községben dolgozó parasz­tok, akik igényt tartanak a kiváló vetőmagra. Néhány helyen viszont dolgozó pa­rasztjaink arra vártak, hogy teljen az idő, gondolván: „miért cseréljek, hátha megkapom kölcsönként, s csak aratás után kell majd vissza- £izetni.‘‘ Az ilyenek helytelenül cse­lekedtek. Nem gondoltak arra, hogy a, várakozással saját maguknak akoznak kárt, mert nem vethetnek idejében. T1 ermészetesen jónéhány köz- ségben mind a tanács, mind az egyénileg dolgozó parasztok azonnal felismerték a vetőmagcsere nagy jelentőségét. Nem vártak egy pillanatot sem. A kis Abaujkér köz­ség dolgozói 20 mázsa tavaszbúza- és 25 mázsa sörárpavetőmagot cserél­tek. Az alsódobszaiak 30 mázsa ta­vaszbúzára tartottak igényt. Putno- kon Fazekas János hatholdas dolgo­zó paraszt 234 kilogramm tavaszi ár­páját cserélte ki nemesített vető­magra. Spisák Gyula legyesbényei dolgozó paraszt 310 kilogram sör ár­pa, Leskó Mihály mezőzombori dolgo­zó paraszt 160 kilogramm tavaszbú­za, Demkó Mihály, a hemádnémeti termelési állandó bizottság elnöke 500 kilogramm sörárpavetőmagot cserélt. Hosszan lehetne még sorolni az olyan termelőszövetkezetek, egyé­nileg dolgozó parasztok nevét, akik éltek a vetőmagcsere adta lehetősé­gekkel. A tavaszi kalászosok elvetése az igen kemény és hosszúra nyúló tél miatt elhúzódott, most azonban már lehet és gyors ütemben kell is vet­nünk. A vetőmagcsere még nem ké­sett el. Az elkövetkezendő napokban termelőszövetkezeteinknek, egyénileg dolgozó parasztjainknak feltétlenül és minél gyorsabban gondoskodniuk kell a vetőmagról. Nemcsak minden napot, de minden órát úgy kell hasz­nosítanunk, hogy egy pillanatot se késlekedjünk a tavasziak vetésével- Dolgozó parasztjaink ne várjanak, ne késlekedjenek, hiszen a saját ma­guk és családjuk, valamint egész dolgozó népünk jobb, könnyebb, bol­dogabb életéről van szó. A korai ve­tés — nagyobb termés! pT özségi tanácsaink, pártszerve- zeteink és népnevelőink igen fontos feladata, hogy munkájuk nyomán meggyorsuljon a vetőmag­csere és a tavaszi vetés. Meg kell magyarázniuk minden késlekedőnek, várakozónak, mennyire helytelenül cselekszik, ha nem vet időben, ha nem a kormány által biztosított ki­váló minőségű vetőmagot hasznom sítja, Újabb járásokban és községekben kezdték meg a tavaszi munkát A ricsel és sárospataki járások példája nyomán csütörtökön és |»énteken megyénk több más járásában, községében is megkezdték a ta­vaszi munkát. A szerencsi járásban, a taktabáji Béke termelőszövetke- Ketnél csütörtökön 5 hold tavaszi búzát vetettek el. A tiszaluci Vörös Rajnai termelőszövetkezetben pénteken 12 hold borsó és két hold mák Vetéséhez kezdtek hozzá. Abaujszolnokon, a Rákóczi termelőszövetkezetben csütörtökön már %e is fejezték 20 hold tavaszi búza vetését. Az abaujszolnoki, nyéstai, hernádpetri, alsó- és felsőgagyi egyénileg dolgozó parasztok megkezd­ték a tavaszi szántást. Az encsi, szikszói, mezőcsáti és a mezőkövesdi járásokban is több termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt kezdett már hozzá a ta­vaszi szántáshoz és vetéshez. Van azonban néhány dolog, ami akadályozza a tavaszi munkák általános megkezdését. A mezőkövesdi járásban például már 8 napja Mines műtrágya, s emiatt több termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt nem tud kellő időben fejtrágyázni. A szerencsi Petőfi termelő- szövetkezet már hónapokkal ezelőtt megrendelt 40 mázsa pétisót és még * mai napig egy dekát sem kapott meg belőle. A tiszaluci Vörös Hajnal termelőszövetkezet 200 mázsa helyett csak 39 mázsa megkövesedett, rossz minőségű pétisót kapott. Ugyanakkor, amikor egyes termelőszövetkezetekben várva-várják műtrágya megérkezését, a szikszói vasútállomáson már harmadik nap­ja áll egy vagon műtrágya és nem tudják, hogy kié. Az illetékeseknek legyen gondjuk arra, hogy ilyen felelőtlenség ne akadályozza dolgozó t » tava^si munkák gyors elvégzésében, Megkezdődött a gépállomások élenjáró dolgozóinak kétnapos országos tanácskozása A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége és Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa már­cius 12-re és 13-ra a gépállomások élenjáró dolgozóit országos tanácsko­zásra hívta össze. Pénteken reggel kezdődött meg a tanácskozás Budapesten, az építő­ipari dolgozók Rózsa Ferenc kultur- otthonában. Apró Antal, a minisztertanács el­nökhelyettesének megnyitó beszéde után Hegedűs András, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsá­gának tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese, földművelésügyi mi­niszter mondott beszámolót. Hegedűs András elvtárs beszámolója — A Központi Vezetőség és a mi­nisztertanács decemberi határozata szem előtt tartva a magyar dol­gozók érdekeit — feladatul tűzte ki a mezőgazdasági termelés gyors fej­lesztését azzal a határozott céllal — mondotta —, hogy a következő évek­ben biztosítva legyen a lakosság bő­séges ellátása kenyérrel és liszttel, hússal és zsírral, cukorral és tejjel, zöldséggel, gyümölccsel és borral. E nagyjelentőségű határozat a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének abból a megállapításá­ból indul ki, hogy népi demokrá-- ciánk egész további fejlődésének kulcskérdése a mezőgazdasági ter­melés fejlesztése, mert ettől függ, hogy milyen ütemben tudjuk dolgo­zó népünk életkörülményeit város­ban és faluban egyaránt megjavítani és egyben ez teremt szilárd gazdasá­gi alapot népi demokráciánk alapja, a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetsége további megszi­lárdítása számára. — E határozat végrehajtásának fontos időszaka kezdődött meg most a tavaszi munkákkal. A tavaszi szántás-vetési munkák időben és jó minőségben való elvégzése nagyje­lentőségű — egész népi demokrá­ciánk számára létfontosságú célok­nak elérésében. — Meg kell azonban mondanunk, hogy a tavaszi munkák nem köny- nyű körülmények között kezdődnek. Maga az indulás is kéthetes késede­lemmel történt és előreláthatóan ez év tavaszán sok esőre számíthatunk. Ez a helyzet rendkívül megnöveli a gépállomások munkájának jelentősé­gét. Munkájuktól jelentős mértékben függ, hogy a rendelkezésre álló, a szokottnál sokkal rövidebb idő alatt jó minőségben tudjuk-e elvetni a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok földjein a tavaszi vetésű növényeket. A gépállomások­nak terveiket rövid idő alatt kell teljesít.eniök és ugyanakkor az esős idő miatt sokkal nagyobb gondot jelent a terméshozam növelése szem­pontjából nagyon döntő minőségi követelmények betartása.^ A Központi Vezetőség és a minisz­tertanács azért hívta össze a mai ér­tekezletet, hogy ezzel is segítsen a gépállomásoknak bonyolult felada­taik végrehajtásában. fl terméshozam növeléséért fokozzuk a gépi munkát a termelőszövetkezetekben és az egyéni gazdaságokban Országunkban a mezőgazdaságilag művelt területeket lényegesen nem tudjuk kiszélesíteni, ezért a mező- gazdasági termékek növelésének csak egy módja van: a szántóföldek, rétek, legelők, szőlők és gyümölcsö­sök termékenységének gyors növelé­se. Földjeink termékenyebbé tétele azonban sokkalta több munkát kö­vetel meg. E kérdés megoldásának alapjában egy útja van. Ez a mező- gazdasági munkák minél gyorsabb és minél nagyobb arányú gépesítése. A termelőszövetkezetekben a gépe­sítés termelékenyebbé teszi a szövet­kezeti tagok munkáját, segít kibon­takoztatni a nagyüzemi gazdálkodás fölényét az egyéni gazdaságokkal szemben. Nem lehet véletlennek te­kinteni, azt, hogy a legnagyobb jöve­delmet azoknak a termelőszövetke­zeteknek a tagsága érte el az elmúlt években, amelyekben a legnagyobb volt a gépi munka aránya. Bármennyire fontos feladata is a gépállomásoknak a szövetkezeti gaz­daságokban végzett munka, nem le­het figyelmen kívül hagyni az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok támogatását sem- Az egyéni gazdasá­gokban természetesen a gépesítés­nek szűkebbek a korlátái, mint a termelőszövetkezetekben, de azért korántsem mondhatjuk, hogy itt a gépesítésnek minden lehetőségét ki­használtuk. Pedig az egyénileg gaz­dálkodóknak terméshozamuk foko­zása érdekében nagy szükségük van segítségre. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszti gazdaságok jelenle­gi erejükkel nem tudják elvégezni például a tarlóhántási munkákat, amelyeknek elvégzése viszont lénye­gesen növeli majd terméshozamai­kat. Ugyanez vonatkozik az őszi se­el­mélyszántásra és szükség van gítségre a vetések időben való végzése érdekében is. A létfontosságú feladatok megol­dásának egy járható útja van: fo­kozni a gépek használatát az egyéni gazdaságokban is, mert ez azokban is növeli a terméshozamot és sok munkáskezet szabadít fel egyéb munkára. Természetesen ezt a támoga­tást gépállomásaink továbbra is csak a dolgozó parasztságnak nyújthatják és nem dolgozhatnak a falusi kizsák. mányolóknak, nagygazdáknak, spe­kulánsoknak­Van azonban ennek a kérdésnek másik oldala is. Lovak, ökrösfogat tartására a kulákgazdaságok mellett csak a jómódú középparaszti gazda­ságok és gépesítés nélkül a kispa­raszti gazdaságok, sőt a kevés föld­del rendelkező, igásállatot nem tartó középparaszti gazdaságok jelentős része is kiszolgáltatott helyzetbe ke­rülne a fogattal rendelkező gazdasá­gokkal szemben. A múlt év őszén például egy napi fogatmunka közel kétszáz forintba került, de sok he­lyen egy napi fogatmunkáért öt-hat napi munkát is kértek. Tudnunk kell, hogy ugyanezt a munkát a gép­állomás nyolcvan forintért. tehát nem egészen a feléért végzi. Ezek a meggondolások vezették pártunk Központi Vezetőségét és népköztársaságunk minisztertaná­csát, amikor arra kötelezték a gép­állomásokat, hogy az 1954-es évben hétszer annyi munkát végezzenek az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, mint az elmúlt évben, s kereken öt- venszer annyit, mint az azelőtti, 1952-es évben. A gépállomások dol­gozóinak elsőrendű kötelességük, hogy ezt a feladatot sikeresen oldják meg. Legelső és legfontosabb feladat: a gépek karbantartása Gépállomásaink a gépek kihasz­nálásának növelésében mée nagyon sok tartalékkal rendelkeznek. Az élenjárók tapasztalatai azt bizonyít­ják, hogy a gépállomások többségé­nek nemcsak arra van lehetősége, hogy egy-két százalékkal növelje gé­peik kihasználását, hanem arra is, hogy megkétszerezze azt. Az első és legfontosabb feladat: már most tavasszal bevezetni és a továbbiakban szigorúan, mint állami törvényt betartani a traktorok és különféle egyéb gépek hibamegelőző karbantartására kiadott utasításokat. Ezen a télen gépállomásaink zöme március 1-ig a javítási munkát mennyiségben teljesítette és bizo­javulás tap % roioaség tekixw tétében is. Ez a megállapítás azon­ban elsősorban csak a traktorokra áll, a munkagépek kijavítását na­gyon sok gépállomás és még maga a földművelésügyi minisztérium is el­hanyagolta és ezért még mindig sok a rosszul kijavított vetőgép, eke. Eze­ket most már menetközben kell rendbehozni. A gépállomások gépeiket csak ak­kor tudják jól kihasználni — és ez különösen érvényes a most induló szántás-vetésnél —. ha «» munkát megfelelő módon megszervezik. Két­ségtelen, hogy a brigádvezetőknek, a traktorosoknak munkájuk közben sok nehézséggel kell megküzdeniük, de ezek megsokszorozódnak, ha a munkát nem szervezetten végzik. A munka megszervezésének' egyik leg-* fontosabb előfeltétele a gépállomásom kon az eddiginél erősebb traktoros brigádok létrehozása. A traktoros-! brigádokat, amelyekhez négy-hat traktor tartozik, ki kell egészíteni egyéb munkagépekkel is. A traktoros brigádokban a munka jó megszervezésének, a teljesítmény növelésének és ezzel együtt az ön- költség csökkentésének egyik légion-* tosabb eszköze a menetirányterv el-* készítése. A brigádvezetők kötelezve vannak arra, hogy minden traktoro- suk számára legalább tiz nappal élőn re meghatározzák a pontos menet-* irányt. Emellett azonban javasoljuk) azt is, hogy a jó brigádokban kezd-* jék szélesebben alkalmazni a műn-* kák megszervezésének sokkal maga-* sabb fokát, az úgynevezett óragrafi- konrendszert, amelynek lényegei hogy a traktoros a brigádvezető sem gítségével szinte percről-percre előre megtervezi munkája végrehajtását­Emeljük a gépállomási dolgozók műszaki színvonalát A jelenlegi helyzetben a legfontom sabb a gépállomások dolgozói mű-* szaki színvonalának gyors emelései Ezt azért is előtérbe kell állítani, mert a gépállomásokat a Központi Vezetőség és a minisztertanács ham tározata alapján az elkövetkező év-* ben nagy számban látjuk el olyan modem gépekkel, amelyeknek meg-* felelő üzemeltetése a jelenlegi ala-* csony műszaki színvonal mellett szinte megoldhatatlan. A gépállomásokra mindenekelőtt nagy számmal kell átcsoportosítani, mégpedig minél rövidebb idő alatt olyan dolgozókat, akik magas műszam ki kultúrával rendelkeznek, képzett, tapasztalt ipari munkásokat, techm nikusokat, mérnököket. Ez a nagyjelentőségű munka már megm kezdődött. Eddig mintegy hatszázm ötven szakmunkás, negyvenhét techm nikus, 22 mérnök foglalta el munkám helyét a gépállomásokon. Az átesem portosítás menete azonban rendkí- vül lassú és emiatt az a veszély fe- nyeget, hogy a műszaki vonal nem emelkedik olyan gyorsan, mint ahogy erre szükség van. Az átcsoportosítás lassúságát rész- ben a földművelésügyi minisztérium és a megyei tanácsok bürokratikus munkája okozza. Sok hibával találkozunk egyes ipari üzemekben is. Vannak gyám raink, ahol az igazgatók, sőt a párt- bizottságok titkárai sem fordítanak gondot arra, hogy jól képzett, mun­kát szerető dolgozók kerüljenek a gépállomásokra. Előfordulnak olyan esetek is, hogy a gépállomásokon egyes vezetők, igazgató, vezető me­chanikusok nem értik meg, hogy a műszaki káderátcsóportosítás nélkü­lözhetetlen segítség feladataik elvég­zésében és ezért nem megfelelő módon fogadják a gépállomásra ér­kező szakmunkást, technikust, mér­nököt: A gépállomásokra háruló felada­tok végrehajtása megköveteli, hogy mindezeket a hibákat gyorsan kija­vítsuk es a műszaki káderátcsopor- tositast meggyorsítsuk. Az ipari üzemek és az ipari minisztériumok ontos feladata, hogy jó mérnököket, technikusokat' és szakmunkásokat irányítsanak át a mezőgazdaságba Ugyanakkor a megyei tanácsok- a . földművelésügyi tminiszíté- num gépállomások főigazgatóságá­.sokraT8 í-11 oldania a gépállomá­sai? kerülő műszaki káderek gyors elhelyezeset, lakásépítéssel, vásár­lással, bérbevétellel biztosítani Síi tó°tetn?a-adjUkat ÍS el tudiák kö1-’ ménv«é lS- me,8te,eIf' sz°«ális körül- menyek köze kerüljenek. gépállomások műszaki színvrvna £ emelésének fontos eszköze Z eü múlt honapokh3" nagy erővel még­is, n-nfLaJÍnyÚ . segíteégefadoTÍ35538 indult patronázsmözgalom amelynek során állomásoknak gép­ifíőKn , . ^ gépjavítás! munkák írt.k.zl.W„k rtleSrt, minden szünetet mond^k^z csoportok tagjainak. A {Folytatás a Z. oldalon,)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom