Észak-Magyarország, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-25 / 47. szám

Kohászok, hengerész eh.martinászok. több és jobb acél és termelésével _________________harcoljatok a kongresszusimunkarerseny gfőseiméért! ______________ „Úgy akarunk dolgozni, bogy a Lenin Kohászati Müvek nyerje el a Központi Vezetőség kongresszusi zászlaját“ Dolgozó népünk történelmi jelen­tőségű eseményre készül. Alig két hónap választ el bennünket pártunk III. kongresszusától, amely számot vet eddigi eredményeinkkel s meg­szabja azokat a feladatokat, ame­lyeket pártunk vezetésével dolgozó népünknek meg kell oldania a szo­cializmus építésében. Munkásosztályunk szeretetét és bizalmát, pártunk politikájának he­lyességét mi sem bizonyítja jobban, mint az a nagíyszerü munkaverseny- kezdeményezés, ami pártunk III- kongresszusának tiszteletére ország­szerte kibontakozott. E mozgalom lendületét nagymértékben növeli a Központi Vezetőség közleménye, melyben üdvözli az üzemek, gépál­lomások, termelőszövetkezetek és állami gazdaságok dolgozóinak kez­deményezését s a legjobban dolgo­zó üzemeknek kongresszusi verseny­zászlót ajánl fel. „Szolgáljanak e zászlók a kongresszusi munkaver­seny hatalmas emelőiként, segítsék dolgozó népünket újabb, az eddigi­nél még nagyobb termelési eredmé­nyek elérésére'1 — mondja ki a KV közleménye Nagy figyelemmel, örömmel olvasták gyárunk dolgozói a megyei pártbizottság közleményét, amelyben vörös zászlót ajánlott fel a kongresszusi verseny megyei leg­jobbjainak kitüntetésére. Itt az ideje, hogy a Lenin Kohá­szati Művekben is számot vessünk a kongresszusi munkaverseny ed­digi tapasztalataival Ezekben a na­pokban üzemeink műszaki és fizikai dolgozói teljes odaadással küzdenek a. kongresszusi munkaverseny len­dületének fokozásáért. Kemény har­cokban edzett, hős olvasztáraink keményebb kézzel markolják szer­számaikat, martinászaink serényeb­ben sürögnek a kemencék körül, a szemek figyelmesebben tapadnak a műszerfalra és vidámabban dübö­rögnek a berakódaruk. Kovácsaink, hengerészeink, öntészeink kemé­nyebb elhatározással küzdenek a terv teljesítéséért, a minőség javí­tásáért, az anyag- és az energiataka­rékosságért — egyszóval a vállalá­sok teljesítéséért. E nemes vetélkedésben műszaki dolgozóink is karöltve küzdenek a fizikai dolgozókkal. Ez az alkotó együttműködés egyik alapvető biz­tosítéka vállalásaink sikerének. A Lenin Kohászati Müvek 'dolgod zői érzik azt a felelősséget, ami reá­juk hárul ebben a versenyben. Tu­datában vannak annak, hogy amikor versenyeznek, nemcsak saját ter­veink teljesítéséért harcolnak, ha­nem sok más üzem számára is meg­teremtik az előfeltételeket ahhoz, hogy a kongresszusi munkaverseny­ből méltóan kivegyék részüket. Kel­lő mennyiségű és jó minőségű vas, acél és hengerelt áru nélkül elkép­zelhetetlen a gépgyárak, mezőgazda- sági gépgyárak és közszükségleti cikkeket gyártó üzemek eredményes munkája. Ez a tény nagy mérték­ben növeli dolgozóink felelősségér­zetét és komoly lendítője a munka- versenynek. Hogyan bontakozott ki üzemeink­ezeket az intézkedéseket kall alá­támasztania. Ez így történt üze­meinkben is- Vállalatunk műszaki vezetői intézkedési tervet dolgoztak ki, amit felbontottak egészen a mű­helyekig. Ezek a tervek tartalmaz­zák a kitűzött feladatot és azokat az eszközöket, amelyekkel a cél elér­hető. Mindez azonban egymagában csak terv maradna, ha a pártszerve­zetek nem mozgósítanak végrehaj­tására. Éppen ezért a nagyüzemi pártbizottság összehívta az üzemek kommunista aktíváit. Erre az érte­kezletre meghívtuk a Lenin Kohá­szati Müvek legaktívabb kommunis­táit, pártmunkásait, tömegszervézeti vezetőit, kommunista műszaki ve­zetőit, a jól dolgozó pártcsoport bi­zalmiakat, népnevelőket és sztahá- novistákat. A kommunista aktíva- értekezlet megtárgyalta, hogy üze­meinken belül mit kell termi a me­gyei pártbizottság január 8-i ipari értekezletén megjelölt feladatok megvalósításáért.. Ez azonban meg nem minden. Ezután kellett, „aprópénzre váltani" azokat a feladatokat, amelyek előttünk ál­lottak. A gyáregységek pártbizottsá­gai is Összehívták a kommunista ak­tíva-értekezleteket, ahol saját üze­mük sajátosságait figyalembevéve, tárgyalták meg a tennivalókat Ezt követően minden alapszervézetbéri népnevelő- és pártcsopcrrtbizalfni- értekezlet.eket tartottak, a. résztve­vőknek megmagyarázták, hogy, — a műszaki intézkedési tervek alapján — melyek a legdöntőbb kérdések, amelyekkel foglalkozniok kell­Ezen a területen vannak azonban még hibák- Egyes műszaki vezetők nem igénylik a pártszervezetek se­gítségét, de olyan alapszervezeteink Is vannak,1 amelyek viszont elha­nyagolják a termelés pártellenörzé- sét és nem harcolnak politikai mun­kával a műszaki intézkedések va- lóraváltásáért. A kommunista aktíva-értekezletek megtartásával egyidőben — ami lé­nyegében a kongresszusi verseny- szakasz előkészítését szolgálta — a nagyüzemi pártbizottság agitációs és propagandaosztálya kidolgozta a kongresszusi munkaverseny agitá- ciójának főbb irányelveit és ezt el­juttatta a gyáregységek pártbizottsá­gaihoz azzal, hogy területükön a sa­játos feladatokkal kibővítve, hasz­nálják fel. A kongresszusi verseny agltáclójának alapvető feladatai ben a kongresszus tiszteletére indult munkaverseny Á legfontosabb, hogy a pártbizott­ság, karöltve a vállalatvezetőséggel, Kzámbavegye a reális lehetőségeket és felmérje a termelésben azokat a területeket, amelyekre a dolgozók figyelmét rá kell irányítani a válla­lásoknál. Ehhez komoly segítséget nyújtott számunkra a megyei párt- bizottságon, január 8-án megtartott ipari aktíva-értekezlet. Ezen az ér­tekezleten a megyéi pártbizottság elemezte a megye ipari üzemeinek 1953. évi tervteljesítését, feltárta azokat a hibákat, melyeket az el­múlt esztendőben elkövettünk és megszabta feladatainkat 1954-re — elsősorban azt: mit kell tennünk az első negyedévi tervek teljesítése ér­dekében. Ezen az értekezleten a megyei pártbizottság a tervek telje­sítése mellett főfeladatként jelölte meg a minőség javítását, az anyag- és energiatakarékosságot, az önkölt­ségcsökkentést, a technológiai elő­írások betartását, az egyenletes ter­melés biztosítását és a munkafegye­lem megszilárdítását. Ezek olyan feladatok, melyeket nemcsak adminisztratív rendszabá­lyokkal, intézkedésekkel, hanem el­sősorban a dolgozók meggyőzésével és aktív részvételükkel lehet meg­oldani. Hiba lenne azt gondolni, hogy itt semmiféle műszaki intéz­kedésre nincs szükség. Ellenkezőleg, a jó műszaki intézkedéseknek meg fceü előzniük a politikai munkát, a politikai munkának éppen Alapvető feladata a kongresszusi versenyagitációnak a párt szerepé­nek megmagyarázása, a dolgozó tö­megek párt iránti szeretetének el­mélyítése; a pártkongresszus jelen­tőségének megértetése, s végül az, hogy a dolgozó tömegek párt iránti szeretető, a pártkongresszus iránti tisztelet a több és jobb minőségű vas, acél és hengerelt áru termelé­sében jusson kifejezésre. Fontos feladata a kongresszusi versenyagitációnak a KV. 1953 jú­niusi határozatának s a kormány programjának megmagyarázása. Meg kell világítani a dolgozók előtt az új gazdaságpolitika lényegét, moz­gósítani kell őket az ebből adódó feladatok megvalósítására. Minden dolgozóval meg kelt értetni, hogy a kongresszusi munkaverseny fontos része a kormányprogram megvalósí­tásának, népünk anyagi és kulturá­lis felemelkedésének. A kongresszu­si versenyagitáció az országos érde­kek mellett feltétlenül mutassa meg az egyéni érdekeket is: ha valaki többet és jobbat termel, nemcsak a népgazdaság megerősödését segíti elő, hanehj saját maga és családja jólétét is Biztosítsa. Igén fontos, hogy a kongresszusi versenyagitáció ne egSyóJdalűári. a termelfs fokozásét helyezze' előtér­be, hanem alaposan magyarázza meg a dolgozóknak a minőség, az önkölt­ségcsökkentés, a takarékosság, a munkafegyelem, stb jelentőségét és a ’ vállalásokat is irányítsa ezekre a területekre. Népnevelőink ezekkel az irányel­vekké! felfegyyerezve indultak harc­ba a kongresszusi verseny előkészíté­séért. Vannak kiváló népnevelőink, mint pL Homyák Imre elvtárs a nagyolvasztónál,' aki naponta meg­magyarázza dolgozó társainak, hogy a kormányprogram végrehajtásában milyen feladataik vannak és mit je­lent a kormányprogram megvalósítá­sa a népgazdaság és az egyes dolgo­zók számára. Rendszeresen beszél ar­ról, hogy a nagyolvasztó dolgozói­nak munkája milyen mértékben be­folyásolja á martin és a többi üzem tervtéljesítését. Igen komoly fogyaté­kosság a népnevelők munkájában azonban, hogy sok esetben nem elég­gé személyhez szóló az agitációjük. Népnevelőink gyakran általános szempontokkal agitálnak, minden dolgozót egyforma — nem egy eset­ben sablonos — érvekkel akarnak meggyőzni. A politikai munka eredménye azo­kon a vállalásokon mérhető le, ame­lyeket üzemeink dolgozói a február 1-i röpgyüléseken és azóta tettek. Dolgozóink vállalták: Teljes termelési tervüket az első negyedévbén 1.6 százalékkal, befeje­zett (áru) termelésüket 0.4 százalék­kal túlteljesítik. Minőségi munkával az elmúlt év utolsó negyedének átlagos 1.95 szá­zalékos selejtjét 1.90 százalékra csök­kentik és ezzel 720.000 Ft-ot takarita. nak meg. A jó gazdálkodással 200.000 forint értékű anyagmegtakarítást érnek el. A befejezetlen és félkész termelés mennyiségét 7.200.000 forint­tal csökkentik. A gyártmányok ön­költségét 2.700.000 forinttal mérséklik. Mezőgazdaságunk segítésére a mező­gépgyárak rendeléseit soronkívül tel­jesítik és 30 tonna hengerelt árut termelnek terven felül. Emellett 3000 lópatkőt kovácsolnak hulladékanyag- bcl. Kötelezettséget vállaltak arra, hogy a mezőkövesdi, emődi és bakta- kéki gépállomásoknak olyan segítsé­get adnak, hogy erőgépeik február 25-re üzemképesek legyenek. Mindez azonban még mindig nem jelenti a kongresszusi munkaverseny sikerét, csak a siker előkészítését. Je­lenleg a politikai munkában fő fel­adatunk szívósan harcolni a felaján­lások valóraváltásáért, a felajánlások minden részletében történő teljesíté­séért. Ebben a szakaszban a politikai munka fö feladata megmagyarázni a dolgozóknak •— elsősorban a kom­munistáknak —, hogy az adott, szó köteléz. Fel kell kelteni a dolgozók felelősségérzetét a vállalásokkal szemben; a pártszervezeteknek pedig harcolniuk kell minden olyan nehéz, ség ellen, ami gátolja a vállalások teljesítésének sikerét, legyenek azok objektív vagy szubjektív akadá­lyok. A felajánlások teljesítésének ‘ellértöriásérő! A nagyüzemi pártbizottság és a gyáregységek pártbizottságai is hét- ről-hétre megtárgyalják a kongresz- szusi munkaverseny állását a válla­latvezető, illetve a gyáregység veze­tők és a szakszervezeti elnökök be­számolói alapján. Ezeken a pártbi­zottsági üléseken rendszerint külön­böző intézkedések születnek. A leg­utóbbi pártbizottsági ülés olyan ha­tározatot hozott, hogy a martin gyár. egység területén kommunista aktíva- értekezletet kell tartani, amelyen meg kell vitatni, mi az oka annak, hogy tervieket még mindig nem telje­sítik. Ez az aktívaértekezlet igen hasznosnak bizonyult. Az üzem kom­munistái bírálták a szakmai vezetést, a pártbizottság munkáját és megálla­pították, hogy a martinacélműben a? utóbbi időben megromlott a munka­morál és a kommunisták sem érzik eléggé felelősségüket a vállalásokkal szemben, Az áktivaülés hatására megnőtt a kommunista, valamint a pártonkívüli dolgozók és műszaki ve* zetők felelősségérzete és ma már job­ban küzdenek vállalásaik teljesíté­séért, aminek eredménye abban is megmutatkozik, hogy az acélmű napi tervét már 100 százalék fölött telje­síti. Igen fontos szerepük van a kon­gresszusi munkaverseny lendületének fokozásában a most folyó vezetőség­választó taggyűléseknek is. Azokon a helyeken, ahol a taggyűlések megfe­lelően foglalkoztak a termelés párt- ellenőrzésével, a kongresszusi mun. kaverseny lendületének fokozásával, komoly eredményekről tudunk beszá­molni. Ilyen például a nagyolvasztó, ahol a kommunista műszaki és fizikai dol­gozók lelkes munkája magával ra­gadta a pártonkívülieket és már hosszabb idő óta rendszeresen túltel­jesítik napi tervüket, megfelelő minő­ségű nyersvasat, gyártanak. Dicséret illeti a durva- és finom- hengerde dolgozóit is, mert keményen harcolnak felajánlásaik valóraváltá- sáért, s rendszeresen teljesítik meny- nyiségi és minőségi tervüket. Eddigi eredményeink azonban csak kezdeti eredmények. A januári lemaradások következtében még Ig^n sok törlesztenivalónk van népgazda­ságunkkal szemben. Most az a fel­adatunk. hogy a műszaki feltételek biztosításával és jó politikai munká­val állandóan fokozzuk a kongresszu­si verseny lendületét, még jobban fel­élesszük dolgozóink felelősségérzetét a vállalt kötelezettséggel szemben és olyan harcos közhangulatot teremt­sünk üzemünkben, amely elsöpör minden nehézségeket a kongresszusi munkaverseny sikerének útjából Ez a munkaverseny-szakasz ko­moly erőpróbája párt- és tömegszev- vezeti funkcionáriusainknak, kom­munista és pártonkívüli dolgozóink­nak. Tudatában vagyunk annak, hogy pártunk és kormányunk bizik a Le­nin Kohászati Művek dolgozóiban, ezt a bizalmat további jó munkánk­kal akarjuk kiérdemelni, ügy aka­runk dolgozni, hogy üzemünk kollek­tívája nyerje el a Központi Vezető­ség kongresszusi versenyzászlaját és ezzel kiérdemelje pártunk és égé«* dolgozó népünk megbecsülését. BORBÁNDIJANOS a Lenin Kohászati Müvei* pártbizottságának titkára. Hanyag munka — 50.000 forint kár Vasárnap délután 17 óra 40 perckor csapolták az ózdi martin VII. számú kemencéjében a 72.396. számú acéladagot. A ké­nyes minőségű acél kikészítését nagy gonddal és körültekintés­sel Mikovinyi Mihály olvasztár és A bányászok és a műszaki dolgozók összeforrott munkája nyomán GYŐZELEM SZÜLETETT BÉRÉIN TÉÍJ A berentei osztályozó tornyán ezeken a fagyos hideget lehelő februárvégi estéken barátságos meleget árasztó fénnyel ragyog nap mint nap a terv teljesítését jelentő ötágú vörös csillag. öröm és büszkeség tölti el a berentei bányászo­kat, hogy február 1-én végre beléptek a tervüket tel­jesítő, a több szénért sikeresen harcoló bányászok sorába. Nem akarnak tovább szégyenkezni! Elég volt 8 hónapon keresztül! A múlt év májusától egyetlen esetben sem teljesítették tervüket, állandóan csak az adósságot halmozták. * Ezért nem lehet csupán a szénvágókat okolni; a műszaki irányítás is tervszerűtlen volt. Január hónapban megcserélték a körletvezetőket, olyan elvtársak vették át az irányítást, akik szíwel- lélekkel harcolnak a több szénért, a terv maradékta­lan teljesítéséért. Az üzem vezetője Lapsánszki János lett, aki teljes tudását adja a termelésbe. A kollektí­vát összetartja, meghallgatja a bányászok javaslatait. A műszaki vezetők is azzal a közös elhatározással vet­ték kezükbe az üzem irányítását, hogy a jövőben a berentei bányaüzem a borsodi tröszt legjobban telje­sítő üzemeinek sorába kerüljön. jVI indennél többet beszélnék a számok, amelyek ma Berentén láthatók a versenyeredményeket hirdető táblán. Az üzem havi átlaga 104.6 százalék. Ez a jó eredmény nemcsak a berentei bányászoknak jelent nagy örömet, hanem az egész országnak« hiszen a berentei szén a borsodi bányák egyik legjobb szene, ezt várják legjobban a családi otthonok, a mozdonyok. A meleget és fényt adó szénért lent a föld gyom­rában nagy lendülettel folyik a harc. Egyének, har­madok és körletek állnak egymással párosversenyben, mindenki az elsőségért küzd, Küzdenek azért, hogy a pártkongresszus tiszteletére tett vállalásukat mara­déktalanul teljesítsék, hogy hozzásegítsek trösztjüket, vállalatukat a kongresszusi versenyzászló elnyeré­séhez. Cakó József körletvezető aknász január 10-én ke­rült az üzembe s a délnyugati mező irányításával bíz­ták meg. A múlt évben, de még január hónapban is itt volt a legrosszabb a termelés. Cakó elvtárs a szakma! tervek figyelembevételé­vel, nagy gondossággal készítette el a telepítést, ide­jében gondoskodott a mezó szellőztetéséről; 80 köbmé­teres ventilátor mellé még egy csöwentilétort helyezett el. Február l-én már 90 csille szén gördült ki a dél­nyugati körletből a januári 74 csillével szemben. Cakó elvtárs ezzel az eredménnyel sem elégedett meg. Ami­kor a körlet irányítását átvette, 100 csille szenet Ígért műszakonkint. Még jobban megszervezte a csapatok munkáját, amelyek csatlakoztak a mizserfai bányá­szok felhívásához. T^iz csapat dolgozik ebben a körletben, így 10 csillét kért eddig elért eredményeiken felül. A bányászok örömmel fogadták a felhívást, 6-án azzal az elhatározással szálltak le a bányába, hogy az ígért 100 csillét meg is adják. A csapatok mindent el­követtek, hogy adott szavukat valóraváltsák. Nem is 100, hanem 120 csille lett az eredmény. így tehát az egyesülés mozgalmat túlszárnyalták. Cakó elvtárs most kéri az üzemvezetőséget, hogy legalább fúrógé­pet adjanak, mert egy sincs. Ha lenne, akkor 20 csil­lével tudnák növ^fni teljesítményüket. Élénk Verseny folyik a csapatok között. Abban vetélkednek egymással, hogy melyikük teljesíti túl na­gyobb mértékben a pártkongresszus tiszteletére tett vállalását. Prókai János csapata 165, becsének — Prókai Imrének — csapata 159, Czakó Pál 161, Orosz J. Géza 147, Jaskó János 144, Gaá! József 143 száza­lékos eredménnyel tűnt ki. Sok más kiváló dolgozó ön­tudatos munkája is hozzájárult az értékes sikerhez — a berentei bányaüzem február 19-re letörlesztette ja­nuári 36 vagomos adósságát, azóta pedig terven felül már 44 vagon szenet termelt. — Ezek a szép eredmények műszaki dolgozóink jó munkájának is köszönhetők — mondják elismerés­sel a berentei bányászok. A bánya dolgozói örömmel kezdik a műszakot, tudják, hogy képességük szerint termelhetnek, mert műszaki vezetőik jól harcolnak a kongresszusi verseny sikeréért, biztosítják a zavartalan munkának, a vál­lalások teljesítésének előfeltételeit. A berentei bányászok és műszaki vezetők azon igyekeznek, hogy még szorosabbra fűzzék kapcsolataikat, még tovább javuljon köztük az együtt­működés. Meghallgatják egymás észrevételeit, javas­latait, megbecsülik, segítik egymás munkáját. Igyi akarnak további sikereket elérni a kongresz- szusi versenyben. így el te érik * - BÁLLÁ GYULA Gurgyák Gyula sztahánovist* acélgyártó végezte. Csapoláskor még egy-két öívö-i ző anyag került az adagba, amely- nek minősége száz százalékig megfelelt az előírásnak. A 250 tonnás daru könnyedén emelte a magasba az acéllal teli üstöt, néhány másodperc múlva azonban vakító fénysugárral tört ki az ácél az üst alján. — Nem zár a dugó — kiáltot­ták mindenfelől a munkások. A daru kapcsolója azonban elrom- lőtt és az acél mindent elöntve folyt a földre és az öntőkocsira. A dolgozók elkeseredve figyelték, hogy válik selejtté az elkészült acél, A vizsgálat' megállapította, hogy a daru kapcsolójának rossz csapszege okozta az üzemzavart, A csapszeget a darukormányo­soknak már régen ki kellett vol­na cserélni. Oravecz Lajos, Böjti Aladár, Mísurák László és Kiss Sándor azonban elmulasztották ezt, egymásra vártak a csapszeg- cserével. Ez mindössze 4—5 per­ces munkát igényelt volna, most pedig az ózdi öntőcsarnok a ha­nyagság miatt többórás kiesési szenveäett. Hatalmas, csaknem 50.000 forintos kár a 18 tonna kiváló minőségű acél selejtté vá­lása is. A négy hgnyag darukorm*' nyost 50 százalék prémium el­vonással büntették, mert gondat­lanságukkal akadályozták a HL pártkongresszus tisjteletére in? dított munkaverseny sikerét. Vidám farsangi hangverseny Diósgyőrben A diósgyőrvasgyári ének-, ze­ne- és táncegyüttes szimfónikus zenekara e bó 26-án, pénteken este 7 órai kezdettel az ujdiós- győri Vasas otthonban „Humor a zenében" című vidám farsangi hangversenyt rendez. A nagy ér­deklődésre való tekintettel a hangversenyt március í-én, hét­fő» .ugyanott megismétlik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom