Észak-Magyarország, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-21 / 44. szám

"VMmsp, 1951. február ZL ÉSZAKMACYARORSZÁG A termelési bizottság és feladatai & mezőgazdaság fejlesztésiéi során elvégzendő nagy felada­tok gyors, pontos végrehajtása érdekében pártunk és kormá­nyunk szükségesnek tartotta falun a termelési bizottságok megalakítását, füzeknek a bi­zottságoknak a község és a termelőszövetkezet nagy szakér­telemmel rendelkező legjobb dolgozóiból kell megalakulniok. Legfontosabb feladatuk az élen­járó tapasztalatok népszerűsítő se, a helyes termelési módszerek terjesztése, a jó kezdeményezé­sek felkarolása és terjesztése. Feladatuk továbbá állandóan tanácsot adni a kevésbbó ta­pasztalt középparasztoknak, ter­melőknek és nem utolsó sorban feladatuk, hogy nap mint nap sürgessék, ellenőrizzék az idő­szerű föld- és növényápolási munkák mielőbbi elvégzését. Megyénk már csaknem min­den községében megválasztották a termelési bizottságokat. Meg­beszélték feladataikat és a bi­zottságok munkához láttak. A legtöbb helyen azonban — fél­reértve á Központi Vezetőség és a minisztertanács határozatát — nem úgy választották a bi- zpttságokat és nem úgy szab­ták meg feladataikat, ahogy kel­lett volna. Néhány községben, print például Borsodivánkán — három bizottságot is választot­tak; növénytermelési, állatte­nyésztési és kertészeti. bizottsá­got, mindegyiket egy-egy elnök­kel. Másutt'a termelési bizott­ságot a mezőgazdasági állandó bizottságok fölé helyezték, meg- - bízták annak ellenőrzésével. Nem egy községben a termelési bizottság tagjait a tanácselnök jelölte és fogadtatta el a község egyénileg dolgozó parasztjaival, termelőszövetkezet tagjaival. A legtöbb helyen pedig közel sem azokat a feladatokat kapták a termelési bizottságok, amelye­ket elsősorban el kell majd vé­gezniük ebben az évben és az elkövétkezendő évek során. Ezek a hibák elsősorban ab­ból adódtak, hogy a községi ta­nácsok a járási tanácstól, illet­ve azok a megyei tanácstól nem kaptak kellő felvilágosítást ar­ra: hogyan kell a rendeletnek tíftfiSfélelően megválasztani a bi­gott Ságokat, ...kik irányítsák mun kaját és melyek a legfontosabb feladatai. A termelési bizottsá­gok megválasztása és feladataik tisztázása érdekében az alábbiak­ban kérdés-felelet formájában ismertetjük, «hogyan kell meg­alakítani a bizottságokat és me- ,lyek a legfontosabb feladatai. ' KÉRDÉS: Hol kell termelési bizottságot választani? •FELELET: Minden község­ben, termelőszövetkezeti község­ben, a községi tanács mellé. KÉRDÉS: Hány bizottságot kell választani a községekben? FELELET: Azokban a közsé­gekben, ahol csak egy termelő- szövetkezet van, egy termelési bizottságot kell választani, amelyben helyet kapnak az egyé. nileg dolgozó parasztok és ter­melőszövetkezeti tagok legjobb­jai. Ahol viszont kettő, vagy több termelőszövetkezet vari, ott az egyénileg dolgozó parasz­tokból is, a termelőszövetkezeti tagokból is, *— tehát két — kü­lön termelési bizottságot kell alakítani. ' KÉRDÉS: Ki jelöli a termelési bizottság tagjait? FELELET: A mezőgazdasági állandó bizottság tesz javaslatot gazdagyülésen a bizottság tag­jaira, tehát semmiesetre sem a tanácselnök. Azpnban a gyűlé­sen résztvevő dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti tagok is ja­vasolhatnak megválasztásra ta­gokat a bizottságba. KÉRDÉS: Kiket válasszunk a lerme]ési bizottságba? FELELET: Olyan termelősző- ..vetkezeti tagokat és egyénileg dolgozó parasztokat, akik élen­járnak a termelőmunkában, min­denben példát mutatnak, kellő szakértelemmel rendelkeznek. KÉRDÉS: Hány tagú legyen a termelési bizottság? FELELET: 25-től 60 tagú termelési bizottságot' kell vá­lasztani, a falu vagy község, il­letve termelőszövetkezet nagy­ságához, adottságához mérten. . KÉRDÉS: Kiket kell még be­választani a termelési bizottsá­gokba az egyénileg dolgozó pa rasztokon és a termelőszövetke­zeti tagokon kívül? FELELET: A gépállomások, termelőszövetkezetek agronó- musait, a kiválóan dolgozó ál­latorvosokat és más mezőgazdá­éi szakembereket. KÉRDÉS: Ki irányítja a ter­melési bizottságok munkáját? FELELET: A tanács mezőgaz' dasági állandó bizottsága irá­nyítja, fogja össze a termelési bizottság munkáját. Ehhez ter­mészetesen az szükséges, hogy az állandó bizottságok erősek legyenek, valóban a község leg­jobbjait foglaljak magukba, an­nál is inkább, mivel a termelési bizottságokban nem kell külön vezetőséget választani. Mutiká- ját az állandó bizottság tagjai szorgalmazzák, illetve irányít­ják. KÉRDÉS: Melyek a termelési bizottság feladatai? FELELET: A dolgozó parasz­tok legszélesebb tömegeinek bevonása a párt- és kormányha­tározatok, különösképpen a me zőgazdaság fejlesztésére irányu­ló határozat végrehajtásába. Szorgalmaznia kell, hogy a köz­ség dolgozó parasztjai, termelő- szövetkezetei a legnagyobb mér­tékben, a legjobban kihasználják a község adottságait. Széles kör­ben eí kell terjeszteni az egyéni­leg dolgozó parasztok, a ter­melőszövetkezetek helyes kez­deményezéseit, jó termelési módszereit, amelyek a többter­melést segítik elő. Figyelemmel kell kisérniök az időszerű mun­kák menetét és ahol hiányossá­got látnak, ott azonnal segíteni­ük keli azok mielőbbi megszün­tetését. A községi tanácsok a mezőgaz­dasági termelést érintő kérdé­sekben mindig kérjék ki a ter­melési bizottságok véleményét és feltétlenül gondoskodjanak a bizottság által tett helyes javas­latok megvalósításáról. A termelési bizottságoknak a pártszervezetek pártonkivüli ak­tívájává kell válniok. Elsősor­ban példamutató munkájukkal, gazdálkodásukkal, továbbá az állandó tanácsadással, segítség­nyújtással a falu, a község min­den dolgozó parasztját mozgósí- taniok kell a mezőgazdasági feladatok időben történő, gon­dos elvégzésére. Igen fontos, hogy a termelési bizottságok tagjai, a község leg­jobb gazdái, szakemberei, ter­melőszövetkezeti tagjai mindig nyitott szemmel járjanak, vegye­nek észre minden hiányosságot, amely gátolja a többtermelcst, mezőgazdaságunk fejlesztését.» Elsősorban kezdeményezze­nek, adjanak segítséget, taná­csot a hibák, hiányosságok meg­szüntetéséhez. Most, a, sokrétű, igen fontos tavaszi munkák előtt lehet-e fontosabb feladata a termelési bizottságnak, mint példát mutat­ni a mezőgazdasági munkagé­pek, szerszámok kijavításában, a vetőmagtisztításban, a trágya helyes kezelésében és kihordásá­ban? Nyilvánvalóan ez a legfon­tosabb feladat. Ezt kell szorgal­mazniuk a bizottság tagjainak. Felkeresni a község dolgozó pa­rasztjait, elbeszélgetni velük, ki hogy áll az előkészületekkel, mit hogypn akar csinálni és taná­csot adni. De néhány nap múl­va ellenőrizni kell, úgy végzik-e munkájukat, ahogyan megbeszél­ték, nem késlekednek-e, nincs-e valami újabb probléma. Ezt a módszert kell alkalmazni egész évben, a növényápolási munkák, a betakarítási munkák, a szán­tás, vetés idején. Az a termelési bizottság, amely így dolgozik — és így kell "dolgoznia valamennyinek — betölti hivatását, jól segíti a párt- és kormányhatározatok végrehajtását, mezőgazdaságunk fejlesztését. Az ujcsanálosi gépállomás legjobbjai.., Az újcsenáiostt gépállomás elsőnek fejezte be a téli gépjavításokat a megye gépállomásai közötfc. Ezzel .példát mutatott valamennyi gépállomásnak. Alábbi ké­peinken bemutatjuk a gépállomás legjobbjait, legharcosabb dolgozóit. Kovács K. József a gépállomás igaz­gatója kiválóan irányítja. A munka jó megszervezésével, a dolgozókról való szerető gondoskodással biztosította n tervszerű', zavartalan gépjamtást. fíiidi László főgépész mindent elköve­tett az alkatrészek biztosítása érdeké' ben. Állandóan segíti a szerelők, trak­torosok munkáját s nem feledkezik meg a dolgozók szakmai neveléséről sem, Bírósági ítéletek Stéfáni Lászlóné volt malom­tulajdonos leánya a diósgyőri vasgyárban dolgozott, mint gyors- és gépírónő. Munkahe­lyén rémhíreket terjesztett, s ezért a bíróság 8 hónapi bör­tönre ítélte. Az abaujszántóí £anács elszá­moltató bizottságának tagjai felkeresték Pecsenye András abaujszántői nagygazdát, mert még az elmúlt évi beadásnak egy részét sem teljesítette. Pecsenye András meg akarta akadályozni a bizottság tagjait munkájuk­ban, dulakodni kezdett a vb. el­nökkel. A bíróság 8 hónapi bör­tönre, 1000 forint pénzbünte­tésre és a közügyektől 3 évre va­ló eltiltásra ítélte» Dutkő András, a Máv. miskol­ci teherpályaudvari kocsirende­zője munkahelyét önkényesen elhagyta, ezért a szerencsi já­rásbíróság 15 százalékos bér- csökkentés mellett 3 hónapi ja­vító-nevelő munkára ítélte. Soltész István szerelő gyors és kiváló minőségű munkával járult hozzá a gép­javítás mielőbbi befejezéséhez. Mint csoportvezető munkatársait állandóan tanította, buzdította. Csoportja egy hónappal a határidő előtt elvégezte a tervezett javítást. Kiss János traktoros példamutatóan dolgozott, élenjárt a gépjavítási mun­kában. Arra törekedett, hogy gondo­san rendbehozza gépét s tavasszal tel. jes lendülettel kezdhesse meg a szón- . tűst is a vetést. Filmet készítenek Móricz Zsigmond «Rokonok“ című regényéből Megkezdték Móricz Zsigmond „Ro­konok“ című regényéből készült film felvételeit. A regény-bői Thurzó Gábor írt film­változatot, rendezi Máriássy Félix, a felvételeket Eiben István érdemes művész készíti, zenéjét Polgár Tibor szerezte. A „Rokonok* című játékfilm sze­replői: Tolnay Klári kétszeres Kos­suth díjas érdemes művész, Ungvári László Kossuth-dijas, Rajnay Gábor, Gózon Gyula érdemes művész, Gobbi Hilda Kossuth-dijas érdemes művész, Uray Tivadar érdemes művész, Ben- kő Gyula, Kiss Manyi, Balázs Samíi Kossuth-dijas, Makay Margit és még sokan mások. NÖVELJÜK AZ ENERGIATERMELÉST - TAKARÉKOSKODJUNK AZ ÁRAMMAL A borsodi erőmüvek vezetőinek megbeszélése a megyei pártbizottságon Ipari üzemeink és egész orszá­gunk zavartalan energiaellátása ér­dekében a minisztertanács nagyje­lentőségű határozatot hozott a villa- mosenergia termelésének és felhasz­nálásának szabályozásáról. A hatá­rozat szerint az Országos Tervhiva­tal tervidőszakokra, valamint nap­szakokra is előírja a vállalatok és üzemek által felhasználható villa­mosenergia mennyiségét, az előre meghatározott „fogyasztási menet­rend" alapján, amelyet, a miniszter- tanács hagy jóvá. A zavartalan ener­giaellátás biztosításában hatalmas feladatok várnak megyénk erőmű­veinek dolgozóira. A minisztertanács határozatának jó végrehajtása érdekében a megyéi pártbizottság megbeszélésre hívta össze megyénk erőműveinek vezetőit, energetikusait és pártfunkcionáriu­sait. Az értekezletet Kovács István elvtárs nyitotta meg. Ismertette a minisztertánács energiagazdálkodás­ról szóló határozataival kapcsolatos feladatokat, majd kérte, hogy a meg­beszélés résztvevői mondják el ter­veiket, tapasztalataikat és nem utol­sósorban azt, hogy a minisztertanács határozatának végrehajtásához mi­lyen segítséget igényelnek a megyei pártbizottságtól, a szakszervezettől, a minisztériumtól­Minden erőműben elsőrendű feladat: — a tervszerű megelőző karbantartás Fejér Zoltán elvtárs (Lenin Kohá­szati Művek) ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a műszaki vezetőség a rendelkezésére álló energiamennyiség legjobb felhaszná­lása érdekében hozott. Megígérte: az üzem mindent elkövet, hogy ne használjanak fel több villamosener- giát, mint amennyit számukra a terv biztosít, A kazincbarcikai erőmű igazgató­ja, Gálos elvtárs hozzászólásában is­mertette, hogy sok esetben nem is az erőművek termelésével van baj, ha- az egyes üzemek nem veszik át minden esetben az erőmű energia­készletét és emiatt ilyenkor az erő­mű kénytelen csökkenteni az ener­giatermelést. Ha az üzemek minden esetben értékesítenék a mi fölös energiakészletünket, az elkövetke­zendő egy év alatt nem kevesebb, mint 4 ezer megawattot tudnánk ter­melni — mondotta Gálos elvtárs, majd segítséget kért ahhoz, hogy a salakszállítást meggyorsíthassák, mert jelenleg ez is akadálya a za­vartalan termelésnek. Kérte, hogy a DIMÁVAG bocsássa az erőmű rendelkezésére a kiselejtezett szer­számgépeket, mert azokat — megfelelő javítás után — az erőmű még hasznosítani tudná. Majd beje­lentette, hogy a takarékosság érde­kében az erőmű dolgozói a III- párt- kongresszus tiszteletére felajánlot­ták, hogy a karbantartási időt jelen­tősen lerövidítik. Gábor Béla elvtárs (Lenin Kohá­szati Művek, keleti erőmű) rámuta­tott, hogy igen sok esetben a szén gyenge minősége, a fagyos, vizes szén befolyásolja az energiaterv tel­jesítését. Hangsúlyozta a továbbiak­ban, hogy az energiatermelés foko­zása érdekében igen fontos feladata minden erőműnek a tervszerű, meg­előző karbantartás. A keleti erőmű­nél az egyik karbantartó munka idejét 6 napról 8—10 őrára rövidítet­ték le. Leczkó János elvtárs (DIMÁVAG) megemlítette, hogy ők tervük szerint naponta egy megawattal több ener­giát tudnának előállítani. Üzemük­ben a takarékosság fokozása érdeké­ben ideiglenesen átszervezték a dol­gozók munkabeosztását. Ez a mód­szer bevált, azonban egy-egy dolgo­zó kifogásolja, hogy szabadnapja nem mindig vasárnapra esik, s ez helytelen találgatásokra adott okot- Bejelentette ezután, hogy észszerű- sítették a világítást, ezzel naponta 300 kilowatt energiát takarítanak meg. Ugyancsak 300 kilowatt megta­karítást jelent a cementáló villany­kemencének gázkemencével történt helyettesítése. Az ózdi erőmű értékes tervei Az ózdi erőmű helyettes vezetője, Vilimszky László elvtárs jól átgon­dolt tervet tárt az értekezlet elé, amelynek megvalósítása biztosítja a zavartalan energiatermelést, a ter­vek állandó teljesítését. Az ózdi erő­műben a kazánkarbantartásnál egy műszakról három műszakra térnek át. Ezzel a javítás idejét 18 napról 3—4 napra csökkentik. Az eddiginél is gyakrabban tisztítják az áramfej­lesztő turbinák kondenzátorait. Az erőmű energiaosztálya rendszeresen indikátor diagrammot vesz fel a gőz­gépekről, ezzel állandóan ellenőrzi a gőzgépek állapotát, a vezérművek be­állítását, s így minden esetben vég­rehajtják a szükségesnek látszó kar- bantartást. Az ózdi erőmű terve je­lentősen foglalkozik a dolgozók pro­blémáival is. Elsősorban azzal, hogy a dolgozókat anyagilag érdekeltté tegyék a terv teljesítésében. Ennek érdekében a premizálásnál olyan módosítást vezettek be, amely a dolgozók prémiumát az erőmű ki­használási tényezőjétől függően fel­felé, vagy lefelé módosítja. A legszigorúbb áramtakarékosság érdekében DISZ-őrségeket szervez­tek az üzemekben. A DISZ-fiatalok állandóan ellenőrzik, nem jámak-e. üresen a gépek, nem égnek-e feles­legesen a villanyok. Az áramtakaré­kosság jelentőségét Ismertetik az üzemek, sőt a város dolgozói között is. Jelentősen hozzájárul az erőmű­vek állandó tervteljesítéséhez az óz­di erőmű dolgozóinak versenyfélhí- vása, a III. pártkongresszus tiszte­letére, amelyben versenyre hívták az ország valamennyi erőművét. Kovács Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára felszóla­lásában javasolta, hogy a műszaki vezető elvtársak minden esetben kérjék a pártszervezetek segítségét az adódó problémák megoldásához. Ugyanakkor a párttitkár elvtársak törekedjenek arra, hogy megismer-* jék az energiatermelés menetét, fej­lődjenek szakmailag, mert ezzel kö­zelebb kerülnek a termelés problé­máihoz, mindig tudják hol, milyen segítséget kell nyújtani. Az erőmüvek dolgozói jobb minőségű szenet kérnek a bányászoktól A hozzászólások, tervek, javasla­tok alapján az értekezlet a sürgősen megoldandó feladatokat a követke­zőkben foglalta össze: Az energiát tervszerűen kell fel­használni, a pluszenergiát mindig oda kell irányítani, ahol szükség van rá. Az erőművek vezetőinek, energetikusainak — az ózdi erőmű­höz hasonló — jól átgondolt részle­tes tervet kell kidolgozniok, hogyan lehet emelni az energia termelését. Feltétlenül be kell kapcsolódniok a takarékossági mozgalom kiszélesí­tésébe a párt- és DlSZ-szervezetek- nek. Állandóan népszerűsítsük az erőmű dolgozói között a kongresszu­si versenyt, a vállalás teljesítésében kitűnt dolgozókat. Pillanatra sem szabad figyelmen kívül hagyni a dol­gozókról való fokozott gondoskodást. A tartalékalkatrészek biztosítására vonatkozóan az erőműveknek a leg­teljesebb mértékben ki kell használ- niok a megye kooperálási lehetősé­geit.. Mindezek csak úgy valósíthatók meg, ha a műszaki vezetők és a fi­zikai dolgozók között a legteljesebb..az együttműködés, ha a párt-, a D3SZ- szervezet és a szakszervezet kellőén segíti a vezetést és a termelő mun­kát. Az értekezlet felhívással fordult a bányászokhoz: adjanak jobb minő­ségű szenet az erőműveknek, tárjak fel nyíltan, hozzák a pártbizottság tudomására mindazokat az okokat, amelyek akadályozzák a jobbminő­ségű szén biztosítását. A zárószóban Kovács István elv­társ megígérte: a megyei pártbizott­ság ezután többet foglalkozik az erőművek problémáival és azon lesz, hogy az erőművek dolgozói nagyobb megbecsülést, fokozatosan javuló el­látást kapjanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom