Észak-Magyarország, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-21 / 44. szám
ÉSZAKMSGTARORSZA G 5 cSzfjeteJtt luimicmik,, cl iző Ofet döhpözßh éleJtMiől. '■V A kujbisevi vizierőmű építkezésén A kujbisevi vízierőmű építkezésén honok, böcsödék, iskolák, kórházak nagyméretű lakóház- és jóléti építkezés folyik. Többszáz család kapott már új lakást. Uj kulturházak, klubok, üzletek, éttermek, gyerruekoítés egyéb kulturális jóléti intézmények állnak az építőmunkások rendelkezésére. A képen: új lakóházak építéseA Groznij-területi „Ordzhonikidze kolhozban egész télen át jól tartják a jószágot. Van miből! 136 százalékra tel' jesítették szálas_ és ncdvdústakarmány- gyüjtési tervüket. Bővén kapnak az állatok gyök- és silótakarmányt Jól is tejelnek a tehenek. Decemberben magasabb volt a fejési átlag, mint novemberben. Anasziaszija Magajova fejőnö 110 százar Magas lejhozam télen lókra teljesítette fejési tervét. Tizenkét tehene közül a legjobbak decemberben naponta 26 liter tejet adtak a novemberi 13 literrel szemben. Az „Ordzsoni- kidze“-kolhoz állattenyésztő telepein ön- itatókat szereltek fel, gépekkel készítik elő a szálas-, nedvdús- és erötakarmányo_ kát. Ezzel is javul az állatok takarmár nyozása és növekedik a tejhozam. Bányászok az üzemi tartalékok feltárásáért A rosztovi bányászok is harcolnak a belső üzemi tartalékok feltárásáért és kihasználásáért. Ivfunkaversenyt indítottak annak érdekében, hogy a front minden egyes méteréről több szenet fejtsenek. Szervezési és műszaki rendszabályokkal fokozták a fejtési fronton az előrehaladás sebességét és bevezették a szállító- szalagok automatikus irányítását. A „Zapadnaja—Kapitalnaja“- bánya dolgozói vállalták, hogy a front minden egyes méteréről 10 százalékkal több szenet fejtenek. Fehérjés, vitamindús paszta Új falusi boltok Ssovjet-Ukrajnában Szovjet-Ukrajna falvaiban bővül a kereskedelmi hálózat. 1954-ben a köztársaság kolhozaiban és kerületi központjaiban 1418 kiskereskedelmi vállalatot létesítenek. Rövidesen 40 új bolt, 30 lerakat és 190 olajkirendeltség kezdi meg az árusítást. Ennek következtében a kolhozok és a kolhozparasztok könnyebben jutnak építőanyagokhoz és iparcikkekhez. 560 raktár felépítését vették tervbe. Az év folyamán 90 teázót és falatozót, 1000 bürfét, 97 pékséget építenek. Valamennyi közétkeztetési vállalatot hűtőberendezéssel látnak el. A kenyérsütést, valamint a hús-, burgonya- és zöldségfélék feldolgozásának munkaigényes folyamatait teljesen gépesítették. Uj teázókat és pékségeket nyitnak elsősorban a gépállomásokon, szovhozokban és kolhozokban. Azokat a kis lakótelepeket, ahol kereskedelmi vállalatok nincsenek, autókra, szekerekre és motoros hajókra szerelt mozgó boltok keresik fel. Már eddig 80 autót és 17 motoros hajót állítottak be erre a célra. Több árucikk a lakosság »sántára A szovjet kisipari szövetkezetek 1954-ben 4 milliárd rubel értékű árucikkel többet gyártanak, mint tavaly. Idén sokkal nagyobb választékban készítenek férfi-, női- és gyermekruhákat, fémedényt, gramofont, bőröndöt és más cikkeket. A bútorgyártás 46 százalékkal emelkedik, emellett a bútorok jobbak és szebbek, 90 százalékban extra és elsőosztályú minőségűek lesznek. A kisipari szövetkezetek üzemei gépesítik a munkafolyamatokat, új gépeket szerelnek fel. A bútor-, famegmunkáló- és konfekcióiparban több mint 1.500 árucikk technológiáját tökéletesítik. Az új előírások szerint csak abban az esetben engedélyezik újabb árucikkek tömeggyártását, ha azokat az árucikkeket a megfelelő szövetkezeti szervezet művészeti tanácsa jóváhagyta és a kereskedelmi vállalatok elfogadták. A. A. Zubrilin és Sz. J. Zairén szovjet professzo" rok füfélékből értékes fehérjés, vi tám indús pasztát készítettek a tehenek téli élelmezésének céljára. A növényeket felaprítják, kisajtolt é9 megszűrt le- veinket 80—100 fokra hevítik. A fehérje összezsugorodik és a folyadék felszínén úszik. Ezt lefölözik a vízről és zöld, túrészerü anyagot kapnak, amely 60 százalékban tar talnaaz növényi fehérjét és zsírtartalma több mint 10 százalék. Amellett megvannak benne az összes zsírban oldható növényi vitaminok és provitaminok. ,,A“ provitamin (karotin) 50—lOOszor annyi van benne, mint a szénában. A fehérjés — vitamindús paszta tartalmazza az állati szervezetre legfontosabb növényi eredetű anyagokat: 1 kilogramm- iának táp'rtéke 8—10 ki'ó fű tápértékétéi egyenértékű. A kísérletek azt mutatják, hogy a paszta kisborjakbal itatva 50 százalékban pótolja a tejet. A malacok eledelében az állati eredetű takarmányt, többek között a hallisztet helyettesíti. A pasztával etetett csibék gyorsan nőnek és nem szenvednek avitaminózis" ban. A takarmánykutató intézetben különleges gépet készítettek, amely óránkint 1—1-2 tonna fűből több mint 100 kilo* gramm pasztát készít. Számos szovhozban közönséges cséplőszecskázókat használnak fel a paszta készítésére. A „Ptyics- noje“-szovhozban 1952* ben 1 kilogramm paszta önköltsége 55 kopek volt* A tyúiktenyésztés költségei a paszta bevezetésével tyúkonként 1.20 ru* bellel csökkentek; egy_ egy tojás önköltsége 20 40 százalékkal kevesebb lett. A fehérjés, vitamindús paszta bármilyen fű* féléből előállítható: mocsári növényekből, gyom- növéryekből, burgonya* szárból stb. is. Röntgenkészülék az állattenyésztőteiepen A szovjet tudósok segítik a mezőgazdaság dolgozóit az állattenyésztés fel* lendítésében. Kísérleteket végeznek a kolhozokban és szovhozokban, konzultálnak az állattenyésztőkkel. Az Irkutszk területi „Sztálini úton“.kolboz röntgenkészüléket vásárolt. A gépet a szarvasmarhatenyésztő telepen állították fel. A készülék segítségével figyelemmel kísérik a növendékállatok csontrendszerének fejlődését. Az irkutszki mezőgazdasági főiskola tudományos dolgozói segítik az állattenyésztőket ennek a munkának elvégzésében. AGRONOMUS ÉRKEZETT A KOLHOZBA Az Eszak-Oszét! ASZSZK-bart lévő „Lenin“-kolhoz tagjai örömmel fogadták földijüket Mahomed Dzovlajev agronó- must, aki néhány évi távoliét után visszatért szülőfalujába, hogy ott dolgozzék. A fiatal ag- ronómust apja várta az állomáson. Kocsin tették meg az utat hazáig. Az otthon küszöbén az öreg Dzigo átölelte fiát és örömtől könnyes szemmel vezette be a szobába. Itt már minden készen állott a kedves fiú fogadására. Az anya báránysültet tett az asztalra, az apa pedig elővette a szekrényből a pálinkát. Ebéd után az apa meg a fia a Kolhozvezetőség felé vette útját. Mahomed útközben beszámolt apjának arról a munkáról, amelyet az Észak-Őszét állami növénynemesítő intézetben végzett. Beszélt Dzaudzsikaunak, a köztársaság fővárosának életéről. Mahomed különösen a SZKP Központi Bizottsága szeptemberi teljes ülésének határozatáról beszélt sokat, amely megnyitotta a mezőgazdaság továbbfejlesztésének, a kolhozpárasztság anya gi jóléte emelkedésének új távlatait. *— Amikor Dzaudzsikauba megérkezett a hír erről a határozatról — mondta az agronómus —, az elsők között jelentkeztem hogy szülőfalumba helyezzenek állandó munkára. Boldog vagyok, hogy kívánságom teljesült. A kolhozvezetőség már várta az öreg Dzoblajevet és fiát. Musza Babacsijev kolhozelnök bevezette Mahomedet az agronómusnak előkészített dolgozószobába. Azután megmutatta neki azt a lovat, amelyet a kolhoz bocsát rendelkezésére. Mindezek után az elnök ismertette a fiatal szakemberrel a kolhoz gazdasági terveit és elmondotta, .hogyan folyik a munka az egyes brigádoknál. Dzobiajev már az első napokban sok hibát vett észre, de nem ijedt meg a nehézségektől. Az Eszafc-Oszét állami mezőgazdasági főiskolán komoly elméleti és gyakorlati ismeretekre tett szert, később pedig a növényne- mesftő intézetben fejlesztette ItadásátL Dzobiajev felhasználva tapasztalatait és ismereteit, kidolgozta azoknak az intézkedéseknek egész rendszerét, amelyek a kolhoz növénytermelése és állattenyésztése gyökeres megjavítása érdekében szükségesek. A kolhoz vezetősége és minden kolhozparaszt lelkesen támogatja az agronómus javaslatait.. A kolhozban most erősödik a közös gazdaság gyors fellendítéséért indított harc. A „Lenin”-kolhoz hatalmas földterülettel: 1920 hektárnyi szántóval és H40 hektárnyi legelővél és kaszálóval rendelkezik. A kolhoz az SZKP Központi ’Bizottsága szeptemberi teljes ülésének határozatait követve azért harcol, hogy a gabonafélék terméshozamát a legközelebbi esztendőkben hektáronkint. 30 mázsára, a burgonya- és zöldségfélék terméshozamát 200:—225 mázsára emelje és nagymértékben növelje a közös állattenyésztés hozamát. A képen: V. Amalickij professzor és A. hariséra fejőnő röntgenfelvételt készítenek egy borjú lábáról. ni .......................................................................................................................................................................................................................................................... korlatom azt mutatja, hogy a gyors- olvasztás mindenekelőtt az elegy gyors adagolásától és a beolvasztástól függ. A kitapasztást befejezve, Ívű éf?zÍkéfeim^SZndarSá|s “egyéb Drozdov, a moszkvai „Sarló és Kalapács1“-gyár olvasztára a “‘híiuSEgy időben kevés figyelmet fordítottunk a vas, berakásához. Megfigyeltem, kemence élettartamára. Azt gondoltuk, hogy a ho§y a berakogepkezelok egy percig sem varnak A kohászat a népgazdaság fej- A*. lődésénék alapja. Minél több acélt adunk az országnak, annál több gép, szerszám készül, annál gyorsabHOGYAN OLVASZTOM AZ ACÉLT Elmondta: nyű és az élelmiszeripar és iparágak. Érzem azt a nagy felelősséget, amely a kohászok, olvasztárok vállain nyugszik, s ezért igyekszem állandóan több acélt termelni. Munkám a technológia alapos ismeretét és a gyártási eljárások állandó tökéletesítését követeli. Már több mint húsz éve dolgozom a moszkvai „Sarló és Kala- pács"-gyárban mint olvasztár. Munkám kezdetétől fogva állandóan tanulok. Mielőtt egy újmárkájú acél olvasztásához kezdek, mindig részletesen áttanulmányozom a technológiát és igyekszem az utasításokat betartani. A múlt év eredményekben gazdag esztendő volt számomra. Évi tervemet fél hónappal a határidő előtt teljesítettem. Tervemen felül többezer tonna acélt olvasztottam. Nagymennyiségű fűtőanyagot és többezer rubelt takarítottam meg az államnak. Brigádom a tavalyi év minden egyes hónapjában teljesítette tervét, sőt eredményeink egyre növekednek. Míg januárban például 101.2 százalékra teljesítettük tervünket, addig májusban 103-8, decemberben pedig már 107.3 százalékos tervteljesítést értünk el. Sikereinket brigádom együttes, kollektív munkája eredményezte. A brigádban rajtam kívül Mihail Tuzov és Nyikoláj Gorelov segédolvasztárok dolgoznak. Az olvasztárnak munkája közben mindig éberen kell figyelnie és minden apróságot észre kell vennie. Mindenekelőtt nagy figyelmet fordítunk a martinkemence karbantartására. A kemence élettartama, tehát a meleg és hideg javítás közötti olvasztások száma attól függ, hogyan ellenőrzi az olvasztár a kemencefenék, burkolat és fal állapotát. Minél kevesebb javítás szükséges, annál magasabb az olvasztár munkájának termelékenysége, annál több acélt olvaszthat. legfontosabb: gyorsan olvasztani. S valóban, egyes hónapokban jó eredményeket értünk el, de később a tervszerűtlen javítás miatt eredményeink kárbavesztek. Ma már állandóan szem előtt tartjuk a kemence állapotát, de ugyanakkor igyekszünk a gyártási eljárásokat gyorsan elvégezni. Míg azelőtt a hidegjavítások között 200 olvasztást végeztem, addig most 280—300-at. Emellett minden három olvasztás közül kettő — gyorsolvasztás. Erre a módszerre természetesen nem egyszerre jöttünk rá, hanem fokozatosan, mérnökök és kohászok gazdag tapasztalatainak felhasználásával alakítottuk ki. TVT apjainkban a Szovjetunióban egyre in- kább elterjed az a munkaverseny, amelynek célja: „Több terméket a meglévő üzemterület és gépi berendezés növelése nélkül“. Mi is lelkesen csatlakoztunk ehhez a mozgalomhoz. Erre szemléltető bizonyíték a kemencék hosszú élettartamáért vívott harcunk. De ez nem minden. A munkaversenyben fontos szerepet játszik az. hogy a kemencefenék egy négyzetméterén mennyi acélt termelünk. Minél többet, annál magasabb a munka termelékenysége, jobb a minőség, alacsonyabb az önköltség. A kemencefenék egy négyzetméterére eső acéltermelés legjobban mutatja a martinászok munkájának minőségét. Az egy négyzetméterre eső acéltermelés növelésének két feltétele van: az adag súlyának növelése és a berakás gyorsasága. Munkatársaimmal mindig arra törekszem, hogy a kemencét maximálisan töltsük meg hulladékvassal, de vigyázunk, nehogy túlterheljük. Ugyanakkor az olvasztásokat a grafikonban előirányzott időnél korábban végezzük el. Az acéltermelés növelésének egyik legfontosabb tartaléka a gyorsolvasztás, Eddigi gya* és utasításaimat pontosan követve, egyenletesen rakják az elegyet a kemencefenékre. A kemencében nem lehetnek egyenetlenségek, tehát lehetetlen, hogy az egyik helyen az elegy halmokban áll, a másik helyen pedig alig van belőle. Ha ez mégis előfordulna, a gépkezelők azonnal kijavítják a hibát. A kemence középső részére kell a legnehezebb elegyrészeket elhelyezni, mert itt a legerősebb az izzás. A z adagolás idején nemhogy csökkentem, A*- hanem ellenkezőleg, növelem a kemence fűtőanyag adagolását. Miért? Azért, hogy gyorsabban hevüljön át az elegy és így hamarabb kezdhessek az olvasztáshoz. Az adagolás idején a helyes hőszabályozás, vagyis, hogy mindig a szükséges mennyiségű fűtőanyagot és levegőt adagoljuk — biztosítja az olvasztás gyorsaságátOlvasztás közben állandó figyelemmel kell kisérni a szelepek automatikus átváltását. Hiszen ettől függ az egy tonna acélra eső fajlagos fűtőanyagfelhasználás. Brigádom a múlt évben a legtöbb gyorsolvasztásnál átlag 30—40 percet takarított meg. Ez lehetővé tette a munka termelékenységének növelését s ezáltal nagymennyiségű acélt termeltünk a kemencefenék minden egyes négyzetméterén: négyzetméterenkint gyakran 9—10 tonnát, míg tervelőirányzatunk csupán 8.3 tonna volt. Gyárunkban több kiváló acélolvasztár dolgozik. Aiekszej Ovcsinnyikov, Tyimofej Grebeskov, Nyíkoíaj Csesznokov és sok más kiváló dolgozó, többszáz tonna acélt olvasztott tervén felül és nagymennyiségű nyersanyagot takarított meg az államnak. A moszkvai „Sarló és Kalapács“-gyár dol- A* gozói határidő előtt teljesítve multévi tervüket, most minden erejükkel az 1954. évi feladatok sikeres megvalósításáért küzdenek Brigádom vállalta, hogy még több, kiváló minőségű acélt ad ebben az évben a szovjet hazának.
