Észak-Magyarország, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-03 / 28. szám

ÉSZAK MAGYARORSZÁG Szerda, 1054. február S. MOWEGÍ SZÁMADÁS AZ ÓZDI VI. SZÁMÚ „KOMSZQMOL“,KEMENCÉNÉL 'Tudósítónktól. A január első nap tuba» megindult nemes verseffyjjó']. az ózdi martiiiacéimüiíefj) a. VI. kemence fiatal setcháuqyjsta DlSZ-fstái jvcjiili^k ki elsőnek. Az ifik már ;az ív else! nap- laifaan igen jól fdkérziiltak a nagy máskára. A sztaháaovista elvasztirbri- gád vezetői — Széles Dezső, Pásztor Já­nos, Csomós Géza — minden lehetősé­get megragadtak, hogy kiváló eredmé­nyeket érjenek cl. Nehéz munka, sok eemdotkodás és nagy figyelem előzte meg í januári győzelmet. Az év első napjaiban a kemence acélgyártói — Mázik János, Veréb Sándor és Blaliut István — fqga- d^lmfl'J tettek, hogy a kemence olvasz- tirbrigádjaivral még szorosabbra fűzik kajtcsoktnkaí és minden igyekezetiikket elősegítik a DISZ-fiatalok munkáját- •Szavukat tett követte. A kemence tfiü;aaaEi és fizika] dolgozói együtt, jhapcftlíak több és jobb ni uősógh acélért. Már . az év elfő napjaiban rac.gr „j állapodtak, hogy minden műveletet tech­nológia} előírások szerirt végeznek el, igen’nagy figyelmet fordítanak a tiizelés- trebpikai berendezésekre. műszerekre. Gondosan ügyeltek arra, hogy az egyes acélgyártási műveleteknek megfelelően történjék a tiizelís. A gyqrsolvaiztási rekordok megdöntésére és a minőség ja­vítására irányultak ezek az intézkedések. Pásztor elvtársi, olvasztárnak indít' anyára indult meg a ,,programi szerint Cfspohii minden adagot’Cmozgalom. A mozgalomban nagysi6f*ü eredményeket értek el. így például január hónapban a VI. ke­mencénél összesen csak öt olyan adagot Cfafieltak, amely nem felelt meg a pro­gramnak. A selejtet nagymértékben csökkeiitptték- Sejejtjük decemberijén 4.2 százalék volt, január első cickádjá- ban 1.2 százalékra csökkent a megr takarítás elérte a 32.915 forintj»t. Ki­váló eredményüket a második dekádban tovább fokozták., s így a feleit 1 ~lpl 20-ig átlagoivan 1.8 százalékra csökkent, ™»>*:!VsNr ■vstBmmsmmmm m a megtakarítás 52.675 foyint. A VJ- keniviieénél januárban egyetlen uiunka- legyelsmsérléii, -vagy technológiai legye Uróaé-rtís sem volt. A VI. számú kemence fiataljai elhagy­ták párosversenytársukat, a VÍH. számú „ifjú gárda'1 kemence DISZ-isláit, megr szerezték a vezetést és ezt szívósan védve növelték teljesítményüket. Eredményük januárban 117.6 százalék volt és ezzel megszerezték az egész ózdi martina cél műben az első helyet a martinkemencék kollektíváinak versenyében. 890 tonna acélt termeltek előirányzaton felül. A 28-án tartott termelési értekezleten a VI. számú kemence fiataljai megfogad­ták. hogy még nagyobb lendülettel harcolnak a kongresszusi verseny győzelméért, s lersenyre Lityiáb ki az ózdi ntaf|j«- acélniü minden kemencés brigádját a sejejt ffökkentése és a minőségi tervek maradéktalan teljesítése érdekében. BAKOS JÁNOS Ózd Megkezdődött a berlini értekezlet nyolcadik ülése Berlin (MTI) A négyhatalmi értekezlet keddi, nyolcadik ülésén, amely a Szovjet­unió németorszépi főbiztosának saéfo Házában folyt, le, Dulles amerikai külügyminiszter elnökölt - . Az' ülés megnyitása után Dulles szolalt, fel. Az állította, hogy alapta­lanok azok a következtetések, ame­lyeket V. M. Molotov hétfői beszé­dében az Egyesült Államoknak a pár met kérdésben foglalt álláspontjából levont. Dulles ezután szembehelyezkedett Molotavnak a német kérdés megol­dására tett konkrét, javaslataival. Ezután Bidault francia és Eden angol külügyminiszter szólalt fel. 8 Ntmet psmotaEÉus Köztársaság kormánya a napi kamara szardai ülésén nyilatkozata! tesz a német tértiéi békés rendezésért Berlin (MTI) jJjvgtaJosan kgzolték, hogy a Né? met Demokratikus Köztársaság kor­mánya a népi kamara szerda} ülésén nyilatkozatban szögezi le a német kérdés rendezésével kapcsojjätos áj láspontját, Wirtfi, Németország volt birodalmi kancellárja nyilatkozatot adott a berlini értekezlettel kapcsolatban Berlin fADfí) WiPth, Tojt birodalmi kancellár a berlini ürtekézleitel kapasalsibaa nyh la:kozatot tett: Mi, azok a »érnetek, akik évek óta a megegyezés és a békés újraegyesítés paljtjkájáj |g}yti;juk é-S ennek szei- g^lilában minden erőnket és sjemé- lyüBkétfearelDa v-fteJük — ragadja a ayi. laikozat erélyesen követőijük, hegy a aégyiia;4imi értekezlet meghallgas­sa a kelet, és nyugatnémet küldötiek vüieraényét a Bérnél kérdésről. Gror íeszk” dolog és valósággal olyan, mint a világ-t iijánslem valamely, torz tré­fája, tiegv. az osztrák küldöttség star badén kifejtheti véleményét nemzeti követeléseiről — ezt egyébként jegesr nak ismerjük pl és Örömmel üdvözöljük —" míg hetven milliá németet meg akarunk osztozni a botjai kormán ypak ebben a súlyos bűnében. Ismételten é$ ünnepélyesen q német nép nemzeti jogának jelentjük ki azt a követelést, hogy a Szöyeiségi Köz. társaság és a Nőmet Demokratikus Közt’rsaság kormányának feihat-.lma- zo.:t képviselőit bevonják a aégy &Ü1 ügyminiszter éttekesietébe Meggyőződésem, hogy a német nép nemcsak jóváhagyja azokat a pozitív javasl-alókat, amelyeket a német kér désről a Szovjetunió külügyminiszte­re előterjesztett, hanem örömmel fiel vözii és támoga ja is azokat. Minden történelmi ésszerűségnek ellentmonda' na, ha a négyhatalmi értekezlei nőnie ták nélkül oldaná meg a német kér­dést. Éppen ezért kérve kérem a né\r jnet népet, hogy egységesen és nyoma­tékosan" követelje a kelet- és nyugat németek képviselőinek részvételéi akarnak fosztani ettől a jogától. Nem berlini értekezleten. (MTI) Adenauer tájékoztatía Molotov hétfői beszédéről a bonni parlament külügyi bizottságát mpnt kppviselpi csoportjainak veze­tőit tújÓKOzíatía a német kérdéssel Berlin (MTI) A kölni rádió jelentése szerint Adenaptpr kpÚÖeú délután részt vett a bonni parlament külügyi bizottsá­gának ülpsán és beszámolt a bizott­ság tagjainak jyiolqtpv szovjet kül- ü^ymiríiszter hétfői beszédéről, vala­mint a szovjet, küldöttség által a négyhatalmi értekezlet elé terjesztett német békeszer?ődéstervezptről. Adenauer plőzőlpg a bonni parla­kapcsoíatos szovjet álláspontról. A „Berliner-Zeitung-* megbízható forrásra hivatkozva közli, hogy a bonni kormányon belül heves nézeteltéré­seket vált ki Adenauer makacssága amellyel akadályozza a németék képviselőinek meghallgatását a kül ügyminiszterek értekezletén. Nyujiatnéinet jogászuk követelik : Hívják meg a nemei nép képviselőit a berlini értekezletre Berlin (TASZSZ) „A német kérdfs megvitatásának — Mint az ADN-hirügynökség kiilöíjlujc­sitója Düsszeldoríból közli, a nyugatné- metországi demokratikus jogászok munka­közössége levelet intézett a Szovjetunió, Egyesült Államuk. Anglia és Kanpl-a- ország külügyminiszteréhez, amelyben a többi közötj ezeket írja: figyelemhpvAe minden nfmz.et öm-endrl kezesi jogát — n német képviselők rész­vételével kell megtörténnie. Elvárjuk, hogy az értekezleten Németország mind­két része képviselőinek lehetőséget nyujtsamak a tiérpet nép álláspontjának kifejtésére.'* (MJD Eurépa nyugalmát és Méniitorsiág függetlenségéi csak ig&iséggs békeszeKédés tJlzfosifiiatia A fl&&. h*.t-4lüm külügyminiszterei e héten Berlin demokratikus övezetében, 4 Szovjetunió németországi főbiztqsánah székházéba» folytatják tanácskozásaikat. V, M. Molotov a hétfői ülésen fceter- jes?tette 4 £»ovjft küldöttség német béke- szarzédés-ten-e?stót, amelyet világszerte, mináenskejött azonban Németországban, fészúlt érdeklődéssel é® bizakodással vár­tak. A szovjet külügyminiszter ezenkívül határozati javaslatot nyújtott be a Né­metországgal kötendő békeszerződés meg­kötéséről tárgyaló b"keértekezlyt ö:sze- bívására- A szovjet küldöttség baláprast: javaslatai és -Molotpy szavai, ainejyek t"l‘ jcs méríékhen igazolták a hozzá juk fűzött vácg^miásák^t, félreérthcteitieniil és vilá­gosan mutatják, hpgy a szovjet kopiánv igyekszik a német kérdést, a második világháború utfni időszak legégetőbb kérdéseinek egyikét, a yégtelen fejtece­tesei: bizonytalan és terméketJen terül«; téréí 4 reális ég konkrét megoldás vilá­gába helyezni Csak reális, konkrét és igazságos német békeszerződés biztosít­hatja Európa nyugalmát, Jjémefor^zág függetlenséget és azt, hogy az újraegye­sített német állam egvenrairgú léiként illeszkedjék bele a békeszereto országok soraba. A szovjet büldottsé.g b-Jn?r súlyozza: 4 Németországgal vívptt háború hefejezásp óta idestova kílenp esztendő telt el, de Németországgal még mindig nem köröttek békeszerződést. A szétszakí­tott Németország más államokkal szem­ben nincs egyenjogú helyzetben. Ennek a visszás illapptniak véget kell vetni. Valamennyi békeszerető népnek ez a ki: vánsága. A néniét békpszerző’dés mielőbbi megkötése, nélkül lehetetlen érvényre juttatni a német nép jogps. nemzeti ér­dekeit. A Jíém-ytors^ggal kötendő béke: szerződésnek: az európai béke megszilár­dítása szempontjából is nagy a jelentő­ség*. A német békeszerződís megkötése Ishptővo tenné a második ’ vilácháboríi következtó;ben feJvgtQdöti} kérdések megr- oldáftit- Európa népeinek, amelyek a hit­leri agressziótól szenvedtek, különösen Németország tsomszédainak, nagy érdekük fűződik e ksrdéaek megoldásához. A ré­met kókestc^dés megkötésének mpgvaló- sitásat .az terzi íríjkségeseé, hogy 4 két vilagbibonjt kirnbbfijMÓ militarizmus fel- éledésének veszélye nem szűnt meg, minthogy a potsdami értekezlet erre v(jr natkozó rendelkezéseit nem hajtották végre. A bfétpetországgai kötendő béke- ezerspdésuek biptoeinnúa kell, hogy a némgt militari zmus ne támadhasson fej és Isheterjenné váljék .a német agresszió- A Németországgal kötött békeszerződés a tartós béke előnyeit hozza majd 3. német népnek, elősegíti, hogy Németország a pp-tsda-mí határozatok szellemében «gysér ges. független, demokratikus és békpsze- rető államkénit fejlődjék tovább és a né­met nép békésen együttműködhessek a többi néppei­A szovjet, küldöttség békeszerzodés-ter-: vezetének bevezető sorait követő cikke- Iveket, amelyek a megkötendő békeszer zó’dés konkrét intézkedéseit tartalmazzák, ugyanaz az építő és igazságos, valamennyi békeszereto nép érdekeit figyelerobevevő szeüem hatja át. A szayiet tervezetnek megfelelő békeszerződés biztosítaná Né; meterszác újraegyesítését, békéjét, sza­bad fejlődését, függetle3'égft és békés felemelkedését. A beírni és a párisi tser. ződés, «melyekre a nyugati haitíilctak a német kérdés „ipsgoldását“ építik, esak Németor-zág két tét za kitelt sázó nak dósul áfát. testvárharcot, elviselbetetlep katonai kiadásokat, a m eg'zállás ötven évvel való meghosszabbítását, a gyűlöl német militarizmus új-abb bábáskodását hozhatják a német népnek. A jstovjel tervezetnek megfelelő béke- szerződés aaepfmléstitíta Európa n.’peinek köztük magának, a néniét -acpnek is eltö­ri-nő ü érdeke. A berlini értekezlet keddi, 8. ütésén, amelyen Dulles amerikai külügyminiszter elnökölt megkezdődött a szovjet küldött­ség által benyújtott lia-tározati javaslatok, mpgvitaíása. A miskolci járási ölíS^-bizottság verseny fel hívása Az ifjúság között végzendő politi­kai munkánk szerves része az írásos agitáció, amely lehetővé teszi fiatal- jcJÍJik ejméleti képzettségének nővér lését, közelebb hozza országunk, de más országok ifjúságát is járásunk fiataljaihoz. Éppen ezért ifjúsági szőr vétségünk tevékenységében komoly szerepet töltenek be a HISZ kiadvá­nyai: a különböző agitációs és pro- pagandaariyagok; brosúrák, folyóira­tok. Agitációnk jelenlegi főíeladata: megmagyarázni a kormányprograip lényegét és serkenteni annak meg­valósítására. E nagyszerű feladat végrehajtását, elősegítő propaganda­anyagok kiadására pártunk és kotv mányunk hatalmas összeget fordít, ezert azok terjesztése íelkjismgrefc? munkát követel. E téren a miskolci, járásban is sok még a tennivaló. Eddig DISE-bteQttr súgunk is elhanyagolta ezt a munr kát és ennek következtében az alap- szervezetek sok kiadvány árával adó­sak ma radtak. Ebben az évben ezen változtat­nunk kell. A hiányosságok felszámo­lása érdekében versenyre hívjuk ki a megye valamennyi DISZ-bizottságát a propagandaanyag terjesztésére és elszámolása megjavítására. Versenyppntokként a következő­kéi javasoljuk: I 1954. február 20-ig a propa- -* * gandaanyag terjesztő eljuttat­ja az illetékes DISZ-bizottsághoz a félévi kimutatást arról, hogy a já­rás és aiapszervezetek 1953 dpeem- ber 31-ig mennyivel tartoznak. A ki­mutatott hátralékét a járás terüle­tén 1854 június 30-íg 25 százalékka: csökkentjük, s a most folyó oktatás anyagainak árával 109 százalékig el­számolunk­‘7 A járás területen valamennyi. * alapszervezetben s a járási bi­zottságon belül március Dig kiépít­jük az anyagfelelős-hólózatot, amely­nek az a feladata, hogy pontos ki­mutatást vezessen az érkező anya­gokról és azok árával időben elszá­moljon. Ezt az alapszervezetek tit­kárai havonta, az alapszervezetek elszámolását pedig a járási bizott­ság rendszeresen ellenőrzi. ‘I Brígádmunkávgl megvigsggl­1 juk az alapszervezetekben fo­lyó ezirányú munkát s tapasztalatait járási bizottsági ülésen megvitatjuk. Ezzel párhuzamosan félévenkint két­szer összevoní. agit-prep- titkári és anyagfelelősi értekezletet tartunk, ahel végzett munkánkat értékeljük. 1 .Javasoljuk a megyei piEZ-bí- "** zottság agit-prop. osztályá­nak; hívja versenyre az prszág ve- lameiinyi PISZ. megyebuottságának ágit.-prop, osztályát « propagancla- anyag terjesztésének és elszánaoj lásának megjavítás^ ércekében­MISKOLCI JÁRÁSI DÍSZ-BIZOTTSÁG lőtviny a Magyar Hágköztársaség Mrásigi szervezeléríii S megyei tanács kereslcsdefmi állandó bizslisr gának értékes munkája Míg az elmúlt év harmadik negyedében 3 tanácstagok 74.—75 raázaléka vett ráizt a tanácsülések é ni, az érdeklődők száma 13.700, a közérdekű javaslatoké pedig 600 volt, addig a negyedik ne­gyedben a tanácstagok 82—84 száza­léka jelent meg, mintegy 21 ezren vettek részt a tanács üléseken és több, mint 1000 javaslat hangzott el. Hasonló emel* kedés tapasztalható a fogadóórák és a tanácstagi beszámolók megtartásában. A megyei tanács állandó bizottságai közül a legeredményesebb mtmkát a k e rested fdm i állanrjó bizottság fejtette ki lijabb Sándome elnöklétévé]. A me­gyei jaJiács szombati illésén a végrehajtó bizottság nevében Iván István eivtárs elnök díszoklevelet nyújtott át a bizott­ság valamennyi tagjának értéke^ munr kájukért. v Az országgyűlés legutóbbi ülésén törvényi, lipzött a bírósági szen^ezet- ról. A töimény újabb fontos lépés al­kotmányunk következetes megvalósE fásának ptján s a törvényesség meg- Ezilárdjításával a kormányprogram végrehajtását segíti. 1949-bep született alkotmányunk már meghatározta a bírósági szerve­zet ajapélveit. Ezek az alapelvek azonban -» eppen a bírósági törvény híján rs csak részben valósultak meg gs a törvény hiánya a továb* biakban akadályozta volna igazságr szolgáltatásunk szocialista irányú fejlődését. Az igazsagszolggltutgs apparátusár nqk népi demokratiíkus fejlődését a felszabadulás óta Ugyan több jog; szabály segítette elő, azonban birpi szervezetünk jelentős részben felsza­badulás előtti, gyakran rmjltszá- zadbeli törvények alapján működött. A tpldpzQtt-fqldqzott, jogszabályok nehézkessé tették a bíróságok átte­kintését, s a dolgozók számára úgy szólván lehetetlenné tették a bíróság intézményének megismerését.. Az új törvény jelentősége elsősorban még­sem abban áll, hogy egységes, köny- nyen áttekinthető, bárki számára megérthető szerkezetbe foglalja a bí­róságok szervezeti elveit, hanem abban, hogy elmélyíti a bírói szer­vezet demokratizmusát, teljes össz­hangba hozza működési elveit az al­kotmánnyal s így megteremti a népi demokratikus rendszerűnk fejlettségi fokának megfelelő bírói szervezetet. A töpyüny mindenekelőtt megha­tározza a bíróságok feladatait: • „A Magyar Népköztársaság bíró­ágai az igazságszolgáltatás gyakor­lása során védik és biztosítják a né­pi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét, intézményeit, va­lamint a társadalmi tulajdont., védik és biztosítják az állampolgárok ré­szére az alkotmányban biztosított politikai, munkaügyi, lakásügyi és egyéb személyi, valamint, vagyoni jo­gokat és törvényes érdekeket, bün­tetik a dolgozó nép ellenségeit:, a bűncselekmények elkövetőit, a haza és a szocializmus Ügye iránt oda­adásra, a társadalmi tulajdon iránti gondosságra, az állam.} és társadalmi kötelezettségek becsületes teljesítése­re, a törvények következetes végre­hajtására, a munkafegyelem szigorú megtartására, valamint a szocialista A BprsodvldéM Kiskareskedelmf Vállalat Sajőhábony tslepi kultúrtermében MARAQJKVÁSÁRT RENDES l«ké*­gyapju férfiruha kosztüm szöv. hibás Tiszta és női Karton 4 Flokon Angin 8Ű cm széles Flanell Mállássá Lepedő 1. aval) lé Ballon Törülköző Pizsama anyag freskó Férfi ing- anyag s. Emppimé nyakkendő se­lyem, kreppúéslne, salán sth. 1—3 m db-ig* i 48— _265,^ Ft. 1—6 V ** i L — 11.50 W i—8 W 99 23.— >% i^r-8 w *» 20, .70 99 1 *9 »* Í6.S0 99 t=ri %• 9* yt 37.10 «♦ 99 T9 99 41.= w I-^-i 5» 99 <99 35.—­99 4Ö4Q 15.40 9,1 l-rrr4 V H> *9 1 7.— 9t9 t~3 T* *t 28.-n 19 30^-n509b-os áruengédménnyel A vásár nyitva de. fű— í*ig, öu- 2^6 éráig. Autóbuszjárat a főposta elől 9.20, U, IS-ÍO, HAQ, A vásár tÁltesa Mldß­1? mw. társadalmi együttélés szabályainak piegtartására nevelik az áilampolga­rqkát.“ A törvény értelmében az igazság-' szolgáltatás egységes: minden áljain-. polgár ügyében ugyanazok a bírósá­gok járnak ej, tekintet nélkül arra. hogy az illető állampolgár milyen helyet foglal el a társadalombán, nu- Jyen nemzetiségű, vagy milyen aa anyagi helyzete, A? eljáró pirák füg­getlenek. és csak a törvénynek vari-’ nak alávetve A tárgyalások nyilvá-i nosak. A vádlottnak joga van véde­lemre és arra is, hogy » ha nern tudja a magyar nyelvet ^ saját anyanyelvén beszélhet a bíróság előtt. A bíróságokon tuvatálös bírgk és népi üfnökök működnek. A törvénv rendelkezése szerint a jövöpan mind a bíráltat, mind a népi ülnököket vá­lasztani kell. A választást p törvény úgy rendezi, hogy az igazságügymj- niszter jelölése alapján a városi, ke­rületi, járási és megyei tanácsok vá­lasztják meg a területükön működő bírákat. A Legfelsőbb Bíróság bírált és ülnökeit az országgyűlés fogja megválasztani. Az elsőfokú bíróságok egy hivatá­sos bíróból és két népi ülnökből áiló tanácsokban Ítélkeznek. Másodfokom valamint a Legfelsőbb Bíróságnál három hivatásos bíróból alakítóit tanács jár el. A másodfokú bíróság­nak az a feladata, hogy az elsőfokú íratok alapján — tehát újabb bizo­nyítási eljárás nélkül jogilag Vizsgálja felül az elsőfokú ítéletet: Kellően megalapozott-e gz, megfe- íel-e a törvényesség követelményei­nek? Jelentős új bíráskodási elvet tijk- röz a törvény a Legfelsőbb Bíróság­gal kapcsolatban, amikor kimondja a Legfelsőbb Bíróság elvi irányító sze­repét a bíróságok felé. A Legfelsőbb Bíróságnak ez a kiemelkedő szerepe abban áll> hogy az általa hozott elvi döntések, mint irányelvek, kötele­zőek a bíróságokra. A Legfelsőbb Ejf- lóság elnökének joga van bármelyik bíróság, bármely ügyét, az eljárás akármelyik szakaszában magához kérni. sőt. kivételes esetben a Leg­felsőbb Bíróság hatáskörébe vonni Az elnöknek jogában áll" feármap jogerős Ítélet, ellen jogorvoslattá' élni, ha ezt, a törvényesség érdeke megkívánja. A bírósági szervezetről szóló öl törvény, ugyanakkor, amikor kifejeli az igazságszolgáltatás szocialista el­veit, egybe kifejezésre juttatja a tör­vény megtorló szigorát is, amelyet a bíróságoknak a nép eUepsegeivej, a törvényes rend megsértőivel gépiben kell alkalmazni. A törvény rendelkezései szilárd alapot adnak az igazságszolgáltatás­nak, azt valóban népivé teszik 4? hozzájárulnak a szocialista törvé­nyesség további megszilárdításához, (MTI) Kitört a Stromboli vulkán Nápoly (MTI Hátffe (tálmán kitöri a,a ólasaorfajjgi Stromboli vulkán, A hegység- dälpyu. gall eldalán láva ömlik a teng-ap frá­nyába. A vulkán kTörésa ötá fOFWi haratseső hifiik * ^«myékr» — icitgi- ti az fM'TL

Next

/
Oldalképek
Tartalom