Észak-Magyarország, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-13 / 37. szám

Bfwm'fat, ÍSt február 13. ÉSZXKMAGrARÖPSZÁG 3 öt hónap a Szovjetunióban K.et kezzel -nyújtja kincseit népünknek a tSzovjetuiüó. Gazdag tapasztalattárából merítet­tek es rtíerítenek tudósaink, művészeink és szak­embereink. Segítő kezét nyújtja annak a nép­nek, amelyik a szocializmus útján halad. 1953. június 26-án indult el Magyarországról a Szovjetunióba egy 25 tagú csoport, amelynek tagjai a fémipar különböző szakmáit képvisel­ték, azért, hogy elsajátítsák a legfejlettebb szov­jet technika tapasztalatait. A Lenin Kohászati Müvek martinászai közül l ancsalszki István elvtársra esett a választás, öt hónapig tartózkodott a Szovjetunióban. Sók élménye közül elmondja, hogy a szovjet martinászoknak kb. 70 százaléka technikumot végzett szakember. A kezdő mérnökök egy évig az üz_emben fizikai munkát végeznek. Ennek az az^ előnye, hogy a munkakörükbe tartozó összes műveleteket, fogásokat elsajátítják. Innen ered a szovjet mérnökök szakmai fölénve, s ezért tudják megoldani a legbonyolultabb termelési feladató­Ezárt olyan közvetlen, mély az értelmiség és a fizikai dolgozók kapcsolata a Szovjetunióban. A szakmai oktatásról is beszél Fancsalszki elvtárs. amelyet, a Szovjetunióban kaptak. Három hónapig tanultak Makejevkában. Mindegyiküket szakmájuk szerinti oktatókhoz osztották be gya­korlati munkára. Időnkint az üzem főmérnökénél tér­konzultáltak, elméleti oktatást is kaptak, mészetesen tolmács segítségével. Azután az azovi tenger partján, Zsdánovban tettek látogatást. Csodálva vizsgálhatták a ha­talmas 350 tonnás buktató kemencéket, amilyén Magyarországon még nem létezik. H(lt hétig tanulmányozta Fancsalszki elv­társ Sztálinéban a 130 tonnás kemencék műkö­dését. Ezeknek a mintájára'készül nálunk a sztá- linvárosi vasmű kemencesora. A Sztálinóban ta­nultakat gyümölcsöztél! majd Fancsalszki elv­társ tavasszal Sztálinvárosban, amikor működ­ni kezdenek a kemencék. Addig azonban a Lenin Kohászati Müvekben, régi munkahelyén tanítja társait. — Szeretném, ha a Lenin Kohászati Művek martinászai is alkalmazhatnák a sűrített levegővel való fenéktisztítást, amely a Szovjetunióban tö­kéletesen bevált.. Itt azonban ezt csak úgy lehet megvalósítani, ha az üzem Csepelről beszerzi a hordozható magasnyomású kompresszort. Ha ezt megvalósítanánk, jelentősen emelkedne a ter­melés. Sok mindent szeretne megvalósítani Fan­csalszki elvtárs abból, amit a Szovjetunióban lá­tott.. tanult. És sokat tanult, hiszen a mágvar vendégeket szeretettél, előzékenyen mindén lépésükben. N segítették HOLUP A P á r t é let A vezetőség választás tapasztó lataibúl Szerte a megyében sikeresen foly­nak' a vezetőségválasztások. A leg­több alapszervezetben a tagság lel­kesedéssel, körültekintéssel választ­ja meg új vezetőit, akiktől nagyon sokat vár. Elsősorban azt, hogy többet foglalkozzék egyéni problémáikkal, a termelési eredmények mellett kí­sérje figyelemmel minden egyes dolgozó egyéni életét. Bátor felszó­lalásokban bírálják a régi vezetőség munkájában előforduló hiányossá­gokat. Foglalkoznak a politikai tö­megmunka megjavításával és a párt- élet belső rendjének megszilárdítá­sával. A sajószentpéteri bányaüzem XII. akíiájának alapszervezeténél a veze­tőség közösen készítette el a beszá­molót, melyben értékelték, hogy mit tett a pártszervezet a tervek teljesi- téséért. Már a taggyűlésre való készülődés is lendületet, szárnyat adott a ter­melésnek. A pártonkívüli dolgozók egyre jobban követik a párttagok példamutatását. Ez a napi tervek; teljesítésében mutatkozik meg. Feb­ruár elsején alig 60 százalékra tel­jesítették a napi tervet, de hatodi- kán már 100-3 százalékot értek el. Február 7-én, a taggyűlés napján az üzem dolgozói 167.2 százalékra fokozták teljesítményüket. Ebben nagy szerepük volt a kom­munista munkásoknak. A vezetőség- választó taggyűlésen lelkesen beszél­ték meg a munka további javítását. Megfogadták, hogy a kongresszus tisz­teletére tett felajánlásukat túlteljesí­tik. Hajdú János sztahánovista vájár ígéretet tett, hogy a kongresszusi héten három és fél csille szénnel többet termel s erre hívta fel a töb­bieket is. Felhívásához az egész tag­ság örömmel csatlakozott, sőt másfél csillével többet vállaltak. Jól felkészült az ózdi üzemek elapszervezeteinek tagsága is a tag­gyűlésre. A tűzállótéglagyór kom­munistái azt javasolták az új veze­tőségnek, hogy vegye fel a kapcso­latot azoknak a falusi pártszerveze­teknek a vezetőivel, ahonnan az egyes elvtársak bejárnak az üzem­be. így még szorosabbá válik a falu és az üzem dolgozói között a kap­csolat. A beszámolót a pártszervezet vezetősége közösen állította össze. Rámutatott a beszámoló arra, hogy a Központi Vezetőség júniusi hatá­rozata előtt a pártszervezetben nem volt meg a kollektív vezetés, a ha­tározat ót.a azonban javult a hely­zet A pártszervezet vezetősége meg­valósította a kollektív vezetést,' s ennek hatására növekedett a párt­tagság aktivitása. Végül is a párt- szervezet tagsága számos hozzászó­lás után titkos szavazással újjává­lasztotta a vezetőséget. A kondói bányaüzem alapszerve­zeti vezetőségének beszámolója hiá­nyos volt, a tagság helyes bírálata azonban kiegészítette. Farkas Lász­ló vájár hangoztatta felszólalásában, hogy az eddigi hibákért nemcsak a vezetőség, hanem a tagság Is felelős. Önbírálattal megállapította, hogy 6 maga is többször elhallgatta a hibá­kat. Bírálta a régi vezetőséget, hogy nem nyújtott segítséget a pártcsO' jportbizabni&knak. nem bírta feladattal a párttagokat. A vezető­ség tágjai keveset méritek le a há­nyába, s fgy a pártszervezet irányí­tása csak papíron'valósult meg. Já- vasolta az új vezetőségnek, hogy egyhónapos munkatervet készítsen, s minden párttagot bízzon meg párt­munkával. Olyan légkört kell kiala­kíts»«, hogy az üzem dolgozói között szégyen legyen a hiányzás és a ló­gás. Az új vezetőség törődjék job­ban a pártszervezet megerősítésével, foglalkozzék többet a munkában ki­tűnt dolgozókkal, hogy azok is köze­lebb kerüljenek a párthoz. Fokozza az űj vezetőség a termelés pártellen- örzését, nyújtson segítséget a szak- szervezet mumkájához a dolgozókról való gondoskodás megjavításában, s a versenymozgalom kiszélesítésében. Voltak olyan alapszervezeti vá­lasztások, amelyeken komoly hibák mutatkoztak. Az ózdi acélöntöde alapszerveze­ténél hiányosság volt, hogy a tagság gépiesen szavazott, nem érezte át az esemény jelentőségét. Nem vitatták meg, hogy a »nagy és megtisztelő feladatra, a pártszervezet vezetősé­gébe miért javasolják az egyés elv­társakat. Bükkzsérc község alapszervezeté­nek vezetősége nem mutatta meg a beszámolóban, hogy milyen munkát végzett. A titkár elvtárs csak sablo­nosán említett meg egy-két hiányos­ságot, a tagság azonban felszólalásá­ban rámutatott a hibákra, de meg­állapította azt is, hogy a Központi Vezetőség júniusi határozata óta a pártszervezet komoly eredményeket ért el. Jelentősen erősödött s párttagok és a pártonkívüli dolgozók között a kapcsolat. A tagság a pártszervezet és a kom­munisták előtt álló legfontosabb feladatokról is beszélt. De az alap­szervezet vezetősége ennek ellenére sem dolgozott ki határozati javasla­tot, sőt amikor a pb. küldöttje fel­hívta erre a titkár elvtárs figyelmét, azt válaszolta; „Nem szükséges a ha­tározat, hiszen az utóbbi taggyűlé­sen hozott határozatot sem valósí­tottuk meg." A bükkzsérci alapszer­vezet kommunistái éltek jogaikkal, bírálták a vezetőség munkáját, s feladatokkal bízták meg az új veze­tőséget. Megválasztották alapszerve­zetük új vezetőit a mezőzombori kommunisták is. P. Halász József elvtárs, a vezetőség titkára nagy szorgalommal1 készült a vezetőség beszámolójának megtartására. A be­számolót előzőleg alaposan megtár­gyalták a vezetőségi ülésen. De a taggyűlés jó előkészítése ellenére sem tartotta kötelességének minden mezőzombori kommunista, hogy p. ilosan megjelenjen a taggyűlésen. Két-három elvtárs miatt a tagság 80 százaléka több mint egy órát várt. A vezetőségválasztásáiál technikai hiányosságok is előfordultak. A Központi Vezetőség határozatával ellentétben a taggyűlésen Fenyvesi András elvtérs előbb a javaslatokat tárgyaltatta meg és csak ezután ke­rült sor a vezetőség beszámolójára. További hiányosság volt, hogy a ja­vaslatok elfogadását kézfeltartás­sal, tagsági könyv nélkül szavazta meg a tagság. Ózdi újítók harca a biztonságosabb munkáért terven (Tudósítónktól.) A tüzes acéllal, vassal való munka szakadatlan figyelmet és elővigyáza­tosságot igényel a balesetek elkerülé­se érdekében. A tüzes martinkemen­cék előtt, a dohogó kohók tövében, a dübörgő hengersorok között újabb és újabb munkavédelmi intézkedések óvják a dolgozók testi épségét. Az Ózdi Kohászati Üzemek újítói a kongresszus tiszteletére értékes fel­ajánlásokat tettek, melyeknek nagy többsége a munkavédelem megjaví­tását segíti elő. Többek között vállalták, hogy az első negyedévben benyújtott munka­védelmi újítások 75 százalékát kivi­telezik. Ezzel szemben januárban a munkavédelmi újítások 83 százalékát már alkalmazták. Különösen kiemelkedik Dankó Ferenc mélykemencei dolgozó újítási javaslata. A dupvahengerdóben a melegítő kemencénél salakozás közben a tü­zes salak szétfröccsen, ami eddig szá­mos baleset előidézője volt. Ennek kiküszöböléséré Dankó elvtárs javal­latára védöberendezest készítettek. Az újítás nagyszerűen bevált és megszűntek a gyakori égési balese­tek. Eredményesen alkalmazzák Halász Pál az ózdi acélmű főművezetőjének újítását is. Előfordult, hogy amikor a martinkemencének az öntőcs&rnok felőli részét javították, a pódiumról az öntőésarnokba estek le emberek. Halász elvt^rs védőfal építését java­solta a martirikemencék öntőcsarnoki oldalára. Kísérletképp«!! az újítást az I, számú kemencénél be is vezet­ték. Az eredmény láttán az acélműi karbantartók vállalták, hogy a párt­negyedévben 6 kemencénél felül elkészítik a védőfalat. Az ózdi újítók továbbra is lelkes munkával harcolnak a pártkongresz szus tiszteletére tett felajánlások tel­jesítéséért. Minden eszközt megra­gadnak arra, hogy az Ózdi Kohászati Üzemekben legbiztonságosabb körül­mények között dolgozzanak a mun­kások. Az ózdi újítók kiváló munká­ja segíti az ózdi kohászokat abban, hogy mindtöbb acélt adjanak a hazá­nak. Bakos János Ózd. Úttiiro levele a bányászokhoz Kedves bányássolc. édesapák! Amikor meghallottuk, hogy az isko­lai szünidőt meghosszdbbítocták, mi tagadás, őrültünk- így van ez nálunk, akiknek buksi fejébe most kezdik csö- pögtetni az észt. De hogy is lehetne másként, hiszen mi még sokszor a játé. kon tőrjük a fejünket, ami bizony a. tanulás rovására megv- Ennek a hi­bánknak a kijavításához szerencsére nevelőink nyújtanak segítséget. De visszatérek a szünidő ügyére. Az első nap nem sokat törődtünk aszol, hogy miért is hosszabbították meg a szünidőt- Napokkal később aztán mar mi is tudtuk és arról beszélgettünk hogy azért nem járhatunk iskolába, mert kevés a szén és a mi iskolánk fűtésére má' sem jutott belőle. Már pedig ilyen gyerekek, mint mi, köny- nyen megfázhatunk a hidegben. Most, amikor már iskolába járunk, bizony^ el­szomorodik mindannyiunk arca, amikor a sok leckét feladják. Dehát miért? — kérdeztük kezdetben. Azért, mert amit a kény szer szünidőben elmulasztot­tunk, azt most kell pótolni. Ez ám a nehéz munka! Kedves bányászbácsik! Sokat tanul­tunk eddig is a szénbányászatról. Tud­juk, hogy igen nehéz munkával küldi- tek felszínre a főid alól a drága szenet. Fáradságos kemény munka ez. Sokszor beszélgetünk arról, hogy hogyan segít­hetnénk nektek. Annak nem sok ér­telme lenne, de meg sem engednétek, hogy. lemenjünk a bányába és ott la' brctlankodjunk. Eggyel többre kettene: vigyáznotok, holott van elég vigyázni valótok. Ellenben —■ rájöttünk — az igazi segítség az, ha mi jól tanulunk, őrömet okozunk szüléinknek, s úgy viselke- dünk, hogy büszkék lehessenek reánk. Sokunknak az édesapja bányász. Ügy gondoljuk, hogy amikor a bizonyítvány_ osztásra kerül a sor s kitűnő lesz az osztályzatunk, a bányász édesapák új erőt kapnak• Ez a segítség az. amit egyedül nyújthatunk, de ez elsőrendű kötelességünk. Ehhez csak annyit kérünk, a kedves bányászoktól, gondoskodjanak rólunk., hogy meleg tantermekben tanulhassunk. Sokunknak édesapja ilyen korban már kis cseléd volt, mi pedig most gondtalanul tanulhatunk mindenünk megvan. Ezért szívünk minden hálájá­val mondunk köszönetét s Ígérjük, méltó folytatói leszünk annak a m.wi- kának, amit édesapáink kezdtek el, hogy Iboldog jövőn% legyen. Azért gya­logolt sok-sok bányász a hóviharban, a jarkasorditó hidegben sok-sok kilomé­tert, hogy nekünk szenet adjon, mele­get biztosítson. Örömmel olvastuk az újságban, hogy most már túl vagvunh az idojárásokozta nehézségeken. Folyhat a munka zavar­talanul. Lesz szén bőven, mert a bá­nyászok. így akarják, ezért harcolnak. Bízzunk édesapáinkban, a ^bányászok- ban — kísérje mindannyiuk lépeset, munkáját a jó szerencse. Előre! CSODÓ JOLÁN Dayka Gábor-utcrá iskola • IF. B- oszt. tanulója Tavaszi készülődés a megye falvaiban, termelőszövelkczeteiben ennek érdekében. A bécsi Haliadás ter­melőszövetkezet földjein, is serény munka folyik, az őszi kenyérgabonát fejtrágyáz- zák. A kesznyéteni Szabadság termelő. Megyénk termelőszövetkezetei és egyé. nileg dolgozó parasztjai megkezdték a karcot a magasabb terméshozamért. Ter­melőszövetkezeteink tagjai felismerték, hogy a dús termés egyik legfontosabb, elengedhetetlen feltétele a trágyázás. Elsősorban ezzel érik el, hogy valóban jobb termést takarítsanak be, hogy több kenyér- kerüljön a dolgozók asztalára. Igen sok termelőszövetkezetben meg­kezdték a trágyázást és az őszi vetések ápolását. A saiószentpéteri Kossuth ter mélőcsoport dolgozói elhatározták^ hogy a tél folyamán 40 hold földet letrágyáz. szövetkezet a napokban befejezi a t ragya- kihordást és megkezdi a tavaszi vető­magvak szelektorozását. A mezócsáti Sza„ badság termelőcsoport tagjai eddig mar 20 hold földet letrágyáztak és követik példájukat a község egyéni gazdái is^ Dicséret illeti az élenjáró termelőcso- portokat, mert télen sem tétlenkednek, s leküzdve a hideget, eredményesen dol­goznak a több termésért, termelőízővrt­nak. Jelenleg is szorgalmasan dolgoznak kezetük felvirágoztatásáért­Állami gazdaságaink ertekes felajanlasai határidő Az örménykút! állatni gazdaság dolgozóinak kezdeményezésére me­gyénk állami gazdaságai is értékes vállalásokat tettek a III. pártkon­gresszus tiszteletére. A növényterme­lés fejlesztésére vonatkozó vállalások közül különösen kiemelkedik az emő- di és a keselyühalmi állami gazda­ság felajánlása. AZ EMÓDI ÁLLAMI GAZDASÁG dolgozói elhatározták, hogy ebben az évben a tervben előírt holdankinti termésátlagok helyett magasabbat érnek el. Például tavaszi árpából 6.4 mázsa helyett 9 mázsát, tavaszbúzá­ból 7.5 mázsa helyett 9-et takaríta­nak be. A tavaszi szántással — ked­vező idő esetén — három nap alatt végeznek. 50 holdon tavaszi búzát és 245 holdon tavaszi árpát vetnek el három nap alatt. A tavaszi vetőmag­nak 30 százaléka jarovizált. 130 hol­dat keresztsorosan vetnek be. Feb­ruár 20-ig konvposzttal fejtrégyáznak 40 holdon gyenge fejlődésű őszibú­zát. A KESELYÜHALMI ÁLLAMI GAZDASÁG dolgozói vállalták, hogy ebben az évben terven felül — a ter­mésátlagok emelésével — búzából 301, rozsból 225, burgonyából 750, ár­pából 225, zabból pedig 220 mázsával adnak többet a népgazdaságnak. En­nek biztosítására 5 nappal előtt befejezik a talajéi ókészítést és a vetést. A gazdaság dolgozói alkal­mazzák az összes új termesztési el­járásokat, például a keresztsoros ve­tést, pótbeporzást, fészektrágyázást. Az őszi kalászosok szerves és műtrá­gyával való fejtrágyázását, stb. A VATTAI ÁLLAMI GAZDASÁG dolgozói az állattenyésztés fej­lesztésére tettek értékes válla­lást. Az állatállomány helyes gondozásával és a zootechnikai eljárások pontos betartásával ezév- ben a tehenészetnél az éves szaporu­latban 106 százalékot érnek el. Al­kalmazzák a mesterséges borjuneve- lést, amellyel közel 100 kilogramm tejzsirt takarítanak meg. A fiatal nö­vendékállatokat korcsoportok sze­rint hetenkint előre megállapított itatási és etetési naptár alapján gon­dozzák. Tejbegyüjtési tervüket 103 százalékra teljesítik.' A sertéstenyész­tésben a fiaztatási átlag emelésével 120 darabbal több kismalacot nevel­nek fel. Árusüldőtervüket 110 száza­lékra teljesítik, s így 200 süldővel ad­nak többet a népgazdaságnak. A juh­állománynál a gyapjunyírási átlagot 3.7 kilogrammról 4.2 kilogrammra emelik. Megyénk több állami gazdasága tett hasonló értékes vállalást. 10 ezer hold konyhakertészet öntözésének tervén dolgoznak megyénkben A borsodi iparvidék dolgozóinak zöldségekkel történő ellátása komoly feladat elé állítja megyénk mezőgaz­Miskolci postások a tiszalöki vízlépcső építésénél Ötéves tervünk egyik lükön * posts miskolci büszkeségé épül Tisw- légvezeték és kábelépítő egyik Tisza­lököri; a vízlépcső és duz­zasztómű. Az építkezői­hez nagymennyiségű kő szükséges. A helyszínre való szállítás azonban ko­moly problémát jelent. Az építők nem ismernek aka­dályt, A zord időjárás ellenére, január 16-án el­készült a 15 kilométeres kisuasút s most már könnyebb e tokaji kőbá­nyából a szállítás. Itt munkálkodnak Tiszt­vállalat dolgozói. A miskolci postások január 11 .ón kapták a megbízatást, hogy a kis­vaséit üzembehehezósónek napjára, január 16-ra biztosítsák a távbeszélő összeköttetést. Normális időjárási viszonyok mel­lett is legalább 3—4 hétig tartott volna ez a munka. A régebbi szere­ié«! módszerekkel megold­hatatlannak látszott a feladat. Azonban a vál­lalat dolgozói új munka­módszert dolgoztak ki ő-s a 20 fakos hidegben ás hóviharban teljesítették kötelességüket. Példát mutatott Fedők Albert épitőcsoportja. Kovács II. András brigádja, vala­mint Batári Sándor épí­tésvezető. Ennek ered­ménye, hogy január 16-án megkezdődött a tervezett, kő szállít ás minisztérium * munkanélküliség meg kongresszus tiszteletére még ebben a nagyarányú emelkedése követkerté­Detroitot ás vidékét „inségsujtott területnek“ nyilvánítottak ben „inségsujtott területnek" nyilvá­nította. A munkanélküliek száma ja­nuár közepén egyedül Detroithan el­ért« a százhétezret. Az egyik legna­gyobb autógyár, a Studebaker ötven százalékkal csökkentette munkaslét- számát. London (MTI) A .-Manchester Guardian" oew- yorki jelentése szerint Detroitot és vidékét, az Egyesült Államok auttj- iparanak gócpontját a munkaügyi daságát. A konyhakerti veteményes termesztésére legalkalmasabb terület megyénk középső és déli része. Ez a vidék azonban nyáron csapadékban igen szegény. A növények vízszük­ségletét itt öntözéssel kell biztosiba- fii. Ezt a feladatot a hernádvölgyi öntözőrendszer létrehozásával oldják meg. A miskolci talajkutató laborató­rium ez év tavaszán kezdi meg a munkálatokat, a hernádvölgyi öntö­zési komplex terv, talajtani feltárá­sára. A talajtérkép megszerkesztésé­nél megjelölik azokat a területeket, amelyek a legalkalmasabbak az ön­tözésre. A tervezés kitér a további öntözési lehetőségekre is. Éppen ezért nemcsak magát a Hemádvöl- gyét térképezik fel a talajlaborató- rium munkatársai, hanem a Sajóvöl­gyet is. A tervek szerint nemcsak a Her- nád és a Sajó, hanem a belőlük ki­ágazó patakok is komoly mennyiségű öntözővizet adnak. A Hernád jobb­oldalán a téli csapadék tárolására lépcsőzetes vízgyűjtőket építenek. A komplex terv megvalósítása mintegy 10 ezer holdat tesz öntözhe­tő vé. Ennek, megvalósítása jelentő- sen emeli majd a megye zöldségfé­lékkel való jobb ellátását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom