Észak-Magyarország, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-11 / 35. szám

TUm. február 11. ÉSZAKMAGYARORSZÁG •} VA5UTA SGYŐZELEM '( TUdósítónktól.J Süvítve vágtat keresztül a szél a csín. eset anya—kői esdi vasútvonalon. A hó szinte elviselhetetlen fájdalommal szű­rődik az ember arcába. A\i csa\ teheti, a meleg szobáiból figyeli az elemek wmbolásál. De a csinoséi vonalszakasz egyik - őrhdzdbpl hosszú irhasubába öl­tözött báránybőrkucsmás vasutas lép ki. »Vonalbejárásra« indul. Nem küldi sen\it de sarkalja — a kölelességérzet, az öntudat. Alig lép ki az őrházból, a. szél nya­kába borítja bundáját és szinte dere­kig süpped a hóba. A szélroham tüde­jébe préseli a levegő/, alig bír léleg­zetű, de nem hátrál, Egy-egy tornyosuló hóbuckánál meg­áll, mére a havat: — 9u centiméter magas . . . 200—2zo méter hosszú — állapítja, meg. Tovább küzdi magát előre a süppe­dő hóban. Csontjáig hatol a hideg. A iizéi szemét, fülét, bajuszát teleszórja hófehér Pihései, De nem áll meg — jelentést akar küldeni a miskolci vas- úágazgatóságna\. Elindulnak a hókotrók A MÁV miskolci igazgatóságának diszpécser-szobájában percenként csen. genek a telefonok. Riasztó hírek ér­keznek ,a miskolc—füzesabonyi vonal­ról. Dühöngő, orkánszerü szét kavarja a havat a sínek fölött- A Csincse-tanya —Mezőkeresztes közöl ti szakaszról ér­keznek a iegaggasztóbb jelentések. Többjszáz méter hosszúságban egy­mástól méteres hóakadály borítja a pá­lyát,'A vonatok is elakadnak. A födiszpécser intézkedik, a miskolci fűföbáz megkapja a rendelkezést: —; 5 darab 424-es sorozatú mozdony hókotróval azonnal induljon Mezőke­resztes felé. A fiitŐház mozdonyfelvigyázója Ló­véi Zoltán, Sárossy Béla, Pöstyéni Já­nos, Gyiínesi Lajos és Fodor István mozdonyvezetőket küldi fűtőikkel a »Henchel« hókojróval Füzesabony irá­nyába. A mozdonyvezetők rövid gép- vizsgálat uiin elindulnak. Szilárdan elhatározzák: addig nem jönnek vissza, míg a vonalat fel nem szabadítják a hó alól. Küzdelem az elemek ellen A hó\otró turbinájának és a mozdo­nyoknak minden zaját túlszárnyalja a szél bögése. Az orkán mintha az or­szág minden -havát a Csinoséi bevágás felé sodorná. Lövet Zoltán, Fodor István fö-moz- donyvezetö\ és a fűtök a sűrű hótól még mozdonyuk elejét sem látják. Jól meg kefl kapaszkodniuk, hagy a szél le ne döntse ö\et lábukról. Az arcuk­ra verődött és megolvadó hó azonnal jégpáncéllá merevedik. Kezüket, lábu­kat megdermeszti a hideg, de mindezt nem érzik. Melegíti őket a lelkesedés tüze, a felelősségérzet: Budapestnek, Miskolcnak, a gyáraknak, az iskolák­nak- a kórházaknak szénre, élelemre van szükségük. Hőst munka, gyönyörű fel­adat vár rá fűk: — le \ell győzniük az eleme\et. A hókotró nehe-en, de tolja maga előtt a. hóhegyeket. A turbinakerekek propellerjei tépik, szaggatják s s’zct- dobáljúk a havat, órákba telik, mi re a pályarészt megtisztítják s nyomukban elindulhat Budapest felé, a vonat: Így szabadult ki a 412-es Ezalatt az utasokkal teli 412-es buda­pesti személyvonat 3, mozdonnyal 80 kilométere« sebességgel rohan a hófú­vásba. Már a kocsik ablakáig ér a hó. A vonat sebessége rohamosan csökken, noha a . mozdonyok majd szétrobban­nak a* erőlködéstől, s a betemetett pá­lyarésznek még a felét sem tették meg, mikor megállítja a vonatot a hótorlasz. ■ ....... ★ -­Az utasok tanácstalanul, ijedten néz­nek egymásra. Egyesek megkísérlik a leszállást, de ahogy lelépnek a kocsi­ról, hónaljig merülnek a hóba. Nagy keservesen visszaverődnek. Egyszerre zúgást hallanak. Minden­ki felfigyel. A szemben lévő vágányon Miskolc felől hókotrö közeledik. A be­temetett vonat melleit megáll. a ko­csikról katonák, pályamunkások száll­nak le. Kezükben lapát, munkához látnak, bogy kiássák a vonatot. A szél gyakran a kocsik oldalához szorítja őket, de lankadatlanul dolgoznak. Fél­nap; munkába telik, míg győzelem kí­séri fáradozásukat. Amikor a vasúti szerelvény az emő- di állomásra érkezik, az utasok kiszáll­nak a kocsikból, s a mozdonyhoz siet­nek. ölelgeük, csókolgatják a moz­donyvezetőket és fűtőket. Forró kéz- szorításokkal köszönik a hősies erőfe­szítési, amellyel helytálltak szolgála­tukban. a hős vasutasok szemében a mégha tottság könnye csillog. A 72 órás küzdelem végétért. Ezekben -a nehéz napokban a régiek mellett új vauteishősök születtek: olya­nok ovnt Sárossy Béla fömozdonyveze­tő, Szűcs Sándor és Drozsdák Miklós fűtök, akik óS óráig, Pöstyéni János fömozdonyvczetö, Kiss Miklós és Pctró József fűtök, akik «0 óráig, Gy-mesi Lajos mozdonyvezető. Molnár Jsiván és- Oravecz István fűtök, akik s- Órát voltak egyfolytában mozdonyukon., De ki tudná felsorolni a többi hős ,nevét. azo\ét a pályamunkásokft, forgalmi és műszaki dolgozókét, ak-íc hóval, faggyal, széliéi, éhséggel, fáradság­gal dacolva mindaddig ‘.kitartottak, arnig nem győzedelmeskedtek a tom­boló vihar fölött. Ez a hősi küzdelem bphizonyitotla, hogy a vasutas szivekben él a haza, a nép s a párt iráni:, szeretet. TARCSí LAJOS Érdemes zöldségtermelés! szerződést kölni! Már sok szó esett a zöldségter­mesztés jövedelmezőségéről és azokról a kedvezményekről, me­lyekben a szerződéses termelők ré­szesülnek- Nézzük meg közelebb­ről, milyen kedvezményeket bizto­sit a szerződéses termelés? Az a dolgozó paraszt, aki például <^gy hold „vöröshagyma termelésére Jő ^szerződik, a leszerződött terület uj,fütán mentesül mindennemű be­adás alól, azonkívül kamatmente­sen 300 forint művelési előleget kap. Akt többet termel, mini amennyit ót kell adnia a vállalat­nak — prémiumot kap. Az egy holdon temjeit vöröshagymából 40 métermázsát kell átadnia, de ha egy holdon 60 mázsa hagyma ter­mett, akkor a 40 mázsán felüli 20 mázsa hagymáért mázsánkint 180 forintot kap a vállalattól. Ezenkí­vül a szerződéses termelő műtrá­gyát is kedvezményesen kap az ál­lamtól. Megyénkben egyre több az olyan termelőszövetkezet és egyéni gaz­da, akik felismerték a szerződéses termelés előnyeit. Az ózdi Rákóczi, a szentsimoni Béke, a sajópüspöki Petőfi, a héti Mintagazda és a sa- jószentpéteri Kossuth termelőcso­port több holdra kötött szerződést. Az egyéni termelők közül Török Péter szirmabesenyői és Nyikolov György ózdi dolgozó paraszt kötött termelési szerződést. Minden dolgozó parasztnak saját érdeke, hogy minél nagyobb terüle­ten termeljen szerződéses zöldsé­get, mert ezzel elsősorban családja anyagi jólétét biztosítja, emellett több zöldségfélét ad a város dolgo­zóinak is, így több iparcikkre szá­míthat a város dolgozóitól. BÓDI TIVADAR Miskolc l Több tejet a gyermekeknek ! Az élelmiszeripari minisztérium tejipari igazgatósága jutalmat ad azoknak a termelőszövetkezetek­nek, amelyek a tejbeadásban és a tejhozam növelésében élenjárnak. 1953 IV. negyedében' a kesznyéteni Szabadság termelőszövetkezet 25 mázsa, a gönci Rákóczi 15 mázsa és a tolcsvai Harcos termelőszövetke­zet 10 mázsa korpát kapott jutal­mul a tejbeadás maradéktalan tel­jesítéséért. Áz élelmiszeripari minisztérium ebben az évben is nagymennyisé­gű korpát ad azoknak a tsz-eknek, amelyek jól teljesítik a tejbeadást, segítik megyénk közellátását. Megyénk termelőszövetkezetei kövessék az élenjáró kesznyéteni, gönci és tolcsvai termelőszövetke­zetek dolgozóinak példáját, akik el­határozták, hogy ebben az évben tovább fejlesztik állatállományu­kat és még több tejet juttatnak gyermekeinknek. Tavaszra készül a mez>őcsá.Ú Vörös Csillag Egy évvel ezelőtt alakult meg a Iteljesen/ kijavították -a tavaszi műn- mezőcsáti Vörös ' Cssillag termelő- kához szükséges "munkaeszközöket csoport. Az első évben — különösen az őszi és a tavaszi feladatok vég­zésénél érezhető volt a kezdeti bi­zonytalanság, mind az irányításban, mind a közös munkában, ami ki­hatott az eredményekre is. Ma már egészen más a helyzet a csoportban. Az idén az elmúlt év tapasztalatain okulva, sokkal jobban, gondosabban ké­szülnek az 1954-es év feladataira. Erre lelkesíti őket a Központi Ve­zetőség és a minisztertanács határo­zatában kapott sokféle kedvezmény, ami a csoport mind a 23 tagjából őszinte örömet és fokozott tenniaka- rást váltott ki. Fróna Mihály elnök vezetésével, a körzeti mezőgazdászok ..segítségével a csoport most készíti a. tervet. El­határozták, hogy a tavasz folyamán 30 holdon fejtrágyáznak, az ehhez szük­séges műtrágyát már mess is rendelték. Emellett tizenöt hold őszikalászost komposzttal fej­trágyáznak. A tagság nem tétlenkedik. Rziideig 50 szekérnyi trágyát hordtak ki a földekre. Ifj. F. Szabó József. Papp Zoltán és Veres Sándor január má­sodik felétől ezideig 7 holdat trá­gyázott, meg. ■ A csoport tagjai házija®, saját erőből sertésfiaztátót építettek. ,Már — a vetögépet, hengert, boronát, ekét,; sth. Szép terve van a csoportnak az állatállomány fejlesztésére is. Je­lenleg .juhállománya 180 darab, azonban eléri hamarosan a 300 darabot, mert 100 anyajuhtól leg­alább 120 kisbárányt várnak. Az állomány szép fejlődésében nagy része v an Gulyás Pál juhásznak, Sze­retettel, nagy szakértelemmel dolgo­zik. Most, az ellés idején például még éjjel is kinntartózkodik és vi­gyáz az állatokra. Ennek tudható be, hogy ezideig a 20 újszülött kis- ! »arányból egy sem pusztult el. Az pnya- és meddő juhokra is nagy gondja van. Mindig pontos időben reteti és itatja őket. A nyírás ide­jén 9 mázsa gyapjút akar átadni, ami az új, magasabb átvételi ára­kat figyelembevéve, több mint 30 ezer forint bevételt jelent a tagság­nak. — Jut ebből majd bőven a munkaegységekre. A Vörös Csillag termelőcsoport tagjai bizakodva tekintenek a gaz­dasági év elé. Továbbra is köves­sék a helyes utat, amit megkezdték, hogy a párt és' kormány segítségé­vel, saját erejük és tudásuk legja­vával hozzájáruljanak a még szebb élet megteremtéséhez. Jól segíti a MHSZ0LRJ a mezönyárádi traktoristákat A mezökeresztesi MASZOLAJ műszaki és fizikai dolgozói ismerik pártunk és kormányunk határozatát a mezőgazdaság fejlesztéséről. En­nek szellemében vállalták, hogy patronálják a mezönyárádi gépállo­mást a téli gépjavítás sikeres befe­jezése érdekében. ■Vállaltuk, hogy a MASZOLAJ karbantartó műhelyében kijavítjuk az erőgépek alkatrészeit. A gépállo­más rendelkezésére bocsátunk olyan alkatrészeket, anyagokat és speciá­lis szerszámokat, melyekből hiánya van. A karbantartó üzem kijavít egy erőgépet, 3 traktorekét és 3 kulti- vátort. A téli gépjavítás ideién a gépállo- 'másnak Cserépváraljáról, Taréiról és Tibolddarócról bejáró dolgozóit a vállalat személyszállító gépkocsijain hazaszállítjuk. Vállalatunk egyik legjobb csoport- vezetője, Bessenyei Imre szaktudá­sával a helyszínen segíti a gépállo­más munkáját. A MASZOLAJ dolgozói örömmel támogatják a mezönyárádi traktoris­tákat, mert tudják, hogy a téli gép-i javítás az egész dolgozó nép ügye­BÁNKUTI MIKLÓS MASZOLAJ Falusi levelezőink írják Modern szerelőműhelyt kaptak a sárospataki traktoristák A sárospataki gépállomás későn kap­ta meg az új modern szerelőműhelyt, ezért a gépeket csak a napokban tud­tuk oda javításra beállítani. Népi ál­lamunktól gyönyörű munkagépekei, kitűnő felszerelést kaptunk a munka elvégzéséhez. Szerelőink és traktorosaink megfo­gadták. hogy a szép ajándékra jó munkával válaszolnak. Eddig már 20 erőgépet és sok egyéb felszerelést ki­javítoltunk. A munkában élenjárt az érögepjavítú bríg'ád, á' cséplőgépjavító brigád és a munkagépjavító brigád. Valamennyien 100 százalékon felül teljesítették előírásukat. Különösen jő munkát végzelt Márkus Zsigmond esz­tergályos, Molnár József II.. Török Lajos. Csorna András, Baranyai Mihály és Fólnai Mihály traktórista. Dolgozóink most újabb erőfeszítése­ket tesznek, hogy a nehézségeket le­küzdve a gépjavüási munkában is jó hírnevet szerezzenek a gépállomás­nak. IlCrkel Károly igazgató. Sárospatak. Tavaszi tervünket 120 szá­195$. Meaohöcead Márton Bera, a nagygazda A csípős hideg pirosra festi a mezőkövesdi emberek arcát is. Az üzletek kirakatai tömve áruval, a boltokban sok a vásárló. A meredek -utakon vidám gyerekek szánkóznak. Pereenkint felhangzik a kiáltás: „Vigyázz, pálya!“ Karam­bol is akad bőven — felborul egy-egy ródli. Vidám kacagás visszhangzik rá. A felnőttek szorgos munkával építik az új, boldog jövőt. így éli ma ez a szép matyó város a maga felszabadult életét. Bezzeg a múlt rendszerben másmilyen volt itt az élet. Az öröm ritka vendég volt a mező­kövesdi házakban, a bánat naponta kopogtatott 'az ajtókon. Itt. is volt „emberpiac“, ahol a mun­kára várók ácsorogtak napestig s kosztjuk fél vöröshagyma s egy darab száraz kenyér volt- Há valaki munkát kapott egy-egy nagygazdánál, akkor sem sokat változott helyzete, legfeljebb a fél vöröshagyma helyett egész jutott. Biró Istvánná lakásában ülünk, beszélge- . tünk. A múltról, a jelenről... | 195$ Meaöhövead r Márton Albert malomtulajdonos, nagygazda ■nevét ekkortájt mindenki ismerte, a kizsákmá­nyolás nagymestere“ volt. Jól értett ahhoz, hogyan kell napszámban görnyeszteni nyomorú­ságos fillérekért az embereket. Vagyona évről- évre szaporodott. Puha-zsíros kezével gyakran simogatta elégedetten gömbölyödő pocakját. Neki járt az idő, a csendőrökkel igen jó vi­szonyban volt. •. Aki szót emelt ellene, köny- nyen, ráfogták, hogy kommunista s akiről ak­kortájt így beszéltek — a csendőrök félig agyon­verték, a börtön ajtaja egy-kettőre kinyílt előtte. — A felszabadulás első napjaiban érkeztünk vissza Tolnából — folytatja visszaemlékezését Biró Istvánná. —> Ott is summások voltunk. Mezőkövesden Márton Albert nagygazda mal­ma akkor már dolgozott. Felkerestük. Férjem nála szolgált hosszú ideig- öt kiló lisztet kér­tünk, pénzért. — Nagyon szívesen — mondta, —de most nincs. Harmadnapra a rendőrség nagyobb mennyiségű lisztet foglalt le nála. Márton knlák a felszabadulás után is meg- aüálta helyét— egy darabig, Steágy* nem lett kisebb, mint a múltban. Régen jól kitanult ha- rácsolási módszereit ismét hasznosította. Fe­ketén árusította a lisztet. Háromemeletes házat vásárolt Budapesten. Jól tudta álcázni magát- Szánalomkeltő ábrázattal, rongyos ruhában járt-kelt. Megtörtént, hogy amikor budapesti házát ment megnézni, a házmester koldúsnak nézte s 30 fillért adott neki. Kutyaember volt, ha ugyan lehet az ilyet embernek nevezni. Férjem most is visszaem­lékszik a keserves időkre, amikor nála szolgált. Még azt az időt is sajnálta tőle. amíg eszik, az ebédnél sem hagyta nyugton. Állandóan körü­lötte szaglászott, s gúnyos megjegyzéseket tett: „Te, Biró, maholnap jobban élsz, mint én " is napestig robotolt. Kuko­ricatörés idején fosztani jár­tak hozzá.­— Ez nem munka —1 mondogatta — elda- nolgattok, tisztára szórakozás ez nektek •., A fosztás egyik napján a gyerekek azt kér­ték — folytatja Bírónő —, hogy hozzak nekik egy-egy cső kukoricát. Nagyon megkívánták. Félre is tettem három csövet. Amikor azután úgy éjféltájban abbahagytuk a munkát, össze­szedtem a három csövet, nem dugtam el. Hadd lássa. Márton Bera, hogy nem lopok. Nyiltan- viszem. Azért a három csőért dobra még nem kerül a háza. — Alig tettem néhány lépést, utánam or­dított. Kiragadta kezemből a csöveket, minden­féle zsiványnak lehordott. Szívem a torkomban lüktetett, könnyeim kicsordultak, gyermekeim­re gondoltam s arra, hogy más tisztességes em­ber fpsztás után egy egész koszorú kukoricát ad. Ez meg nem is fizetett a munkáért s még a három hitvány csövecskét is sajnálta. Márton estére asztalához ültetett bennünket. Tyú­kot vágatott. Tizenketten voltunk cselédek az asztal körül. A tálban egy tyúk •.Amikor a levest megettem, s egy darab húst vettem ki, a legkisebbet, rámszólt: „. •. hát te olyan na­gyot veszel ki, pont ait, amit én szeretek". Ez­után már egy falat sem ment le a torkomon, gyorsan felkeltem az asztaltól és elmentem — Olyan ember volt Márton, hogy a koldustól is sajnálta az ala­mizsnát. Egy alkalommal a felesé­ge három pogácsát adott a kérege- tőnek. Márton mintha vipera csípte volna, úgy ugrott a koldúshoz, kivette a tarisznyájából a pogácsákat és megette. — „Még mit nem — ordította —, nincs nekem annyi, hogy oszto­gassak.“ Feleségére is ráripakodott, a koldust meg kidobta. Próbálkozzon másütt, ahol több van ■., Másszor meg aratni voltunk nála kél napig — emlékszik vissza más esetekre is Bi- róné. — A kulákasszony főzött nekünk, ara­tóknak. Szalmán bográcsban vizet melegített, paprikát, sót tett bele, aztán a felforralt löttybe kenyeret vágott. — Jó kis hamarleves — mondotta <—, fel­üdíti az embert. így fizetett a kulák a kétnapi nehéz ara­tási munkáért... Biró Istvánná homloka elborul, szeme könnytől csillog­Azután a máról beszélgetünk. Arcvonásai kisimulnak, egyszerű szavakkal csak annyit mond: — Nem harácsolhatnak már, kötőfékre kerültek a kulákok. Majd jó mélyet lélegzik* felszabadultan, boldogan. — Igaz — mondja —, Mezőkövesden akad még jónéhány nagygazda, akik szűkölve, fogvicsorgatva nézik az egysze­rű, szegény emberek boldogulását és ahol le­het, ártanak is, ha nem vigyáznánk. Nagy bá­natukra a harácsolásnak végeszakadt­jó termőföldje az egyszerű, becsületes emberek javát szolgálja, nekik hoz sűrű ka­lászt a búza, nekik teremnek a gyümölcsfák, a szőlőskertek. A Márton Albert-féle nagy gazdák pedig hadd vicsorogjanak. Harapna is, ha tudna, hogy ne harapjon, arra Mezőkövesd munkásai, dol­gozó parasztjai erősen ügyelnek. Elbúcsúzunk Biró Istvánnétól, megszorít­juk dolgos kézét. Tél van. Mire ismét kiérünk az utcára, már besötétedett. A fehér hó messzire világít. A kultúrotthon felől vidám ének- és zeneszó hal­latszik. Előttünk két fiatal halad, boldogan i összekarolva, vidáman csevegve •„ A »-talárt Saürot volt. | Ma Meaőkövegd | zalékra teljesítjük A keselyühalmi állami gazdaság dol­gozói a inul} évben kimagasló ered­ménnyel teljesítették tervüket. Meg­fogadták. hogy ebben aj évben is jól dolgoznak, a szovje! agrótochnika al­kalmazásával még több gabonát adnak a hazának. A gépjavítás gyors befejezése érde­kében a dolgozók párosversenyre hív­ták egymást. Azt szeretnék, hogy me­gyénk valamennyi traktort?.tája köves­se példájukat. Mi vállaltuk, hogy ta­vasz; tervünket 120 százalékra telje­sítjük és 15 százalékos üzemanyagmeg- takárftást érünk el. Gépeinket rendsze­resen karbantartjuk, hogy a tavaszi kampányban kiesés nélkül dolgozzunk. A párosversenyt' a- pártkongresszus tiszteletére indítjuk el. és úgy dolgo­zunk. hogy munkánkkal elősegítsük az életszínvonal emeléséi. Ladányi József s-mh. traktoros, váltótársa Varga Sándor Keselyühalom. Új vállalást tettek az újesanálosi itjú traktoristák Az újesanálosi gépállomás a me­gyében elsőnek fejezte be a téli géÉbivítást. A szép eredményhez a DIsZ-fiatalok is hozzájárultak; a pártkongresszus tiszteletére vállvet­ve küzdöttek a vállalások teljesíté­séért. A DISZ-fiatalok most újabb vál­lalást teltek. Február 25-ig kijavíta­nak 8 aratógépet, s a már kiselej­tezett cséplöszek Tényekből két lakó­kocsit készítenek. Vállalták, hogy rendszeresen résztvesznek a politi­kai oktatásban, ezzel is megerősítik DISZ-szervezetüket. A tavaszi kam­pányterv sikeres teljesítése érdeké­ben külön DISZ-brigádot szervez­nek. HELMECZI GABOS DISZ-titkár, Ujcsanálos, gépállomás

Next

/
Oldalképek
Tartalom