Észak-Magyarország, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-10 / 34. szám

2 ÉSZ AKMAGYARORSZA G Szerda, 1954. február 1<X. Egyetlen számban... Az «sstrik dolgozók borzalmas ínsé­gét bizonyító alábbi tényeket a Becsben megjelenő „Österreichische Volks- s-tiipme'1 egyik roujtéwégi számából vettük­Rövid hír: „Tragédia la­káshiány következtében, t. olüa! 3. oldal Egy 26 éves asszony gázzal meg akarta mérgezni magát és gyermekét, minthogy az utcára kitett családnak a második telet kelleti tolna egy fáskamrában töl­tenie. ,£ sendörlaktan yák iskolák és lakóházak helyettSpiti­től városában a közelmúlt időkig angol megszálló hatóságok által lefoglalt épüle­teket a csendőriskolák rendelkezésére bo_ csáiották, annak ellenére, hogy a város­ban erős lakáshiány ven és több iskola — köztük a gimnázium — barakkokban zsúfolódik Össze. , Miért kellett Simányi Vincének kinyitni a g_áz\- Simányi Vince bécsi lakos cl­5. oldal 'apói veszítette állását és nem volt semmi meg_ élhetési lehetősége. A házgondnok 2500 schillinget követelt tőle, vagy azt, hogy azonnal hagyja el a lakást. Simányinak nem, volt pénze cs félt attól, hogy télen az utcára kerüljön; inkább végzett ma* gával. 5. oldal „A Práter fái alatt-“ Egy rendőr mozdulatlanul fekvő öregembert látott meg a Práter parkjá­nak egyik padján. Arra a kérdésre, hogy hol lakik, a 65 éves Ferdinand Sindelar azt válaszolta, hogy sehol. Az öregnek nem volt pénze, nem tudott fizetni az aggok házában, így négy hónap óta a parkban éjszakázik­Ezek nem valami kivételes esetek a niai .Ausztria életében. Még a hivatalos adatok szerint is Ausztriában közel fél­millió embernek nincs födél a feje felett. Ausztria vezető körei azonban csökkentik a lakóházépítésre előirányzott összegeket és inkább, fegyverkezésre fordítják a pénzt. IVcsnes vetélkedés a feorsccluédasdi lieiígerészek között A Borsodnádasdi Lemezgyár hen­gerészei hétfőn újabb kiemelkedő •sikereket érlel: el- A műszaki és fi­zikai dolgozók alkotó együttműkö­dése és a jó anyagellátás eredmé­nyeként a hengerde február 8-án 3 21.8 százalékra teljesítette napi ter­vét. 21 hengerészbrigád közül 16 bri­gád 110 százalék fölött teljesítette 3 napi tervet. Kiemelkedő ered­ményt ért el Kormos József sztaha­novista hengerészbrigádja, amely a technológiában előírt hőkezelési el­járás betartásával, percnyi kiesés nélkül dolgozó hengerekkel 1758 százalékra teljesítette a napi tervet. Hétfőn a brigádok nemes versenyé­ben a Kormos-brigád lett az első. .Dicséretet érdemel Kelemen Mik­lós brigádja is. amely a műszak vé­gén 162.5 százalékot jelentett, va­lamint. Érsek Gyula brigádja 150.8 százalékos napi teljesítményéért. fi fiüMveiésüsvj minisztérium Hüzicménye sí 1554. évi Isvaszi vettfntagsziikségiet biztosításért)! A nagyobb terméseredmények el­érése érdekében most, amikor a ta­vaszi szántás-vetési munkára készül fel a dolgozó parasztság, egyik leg­fontosabb feladat a vetéshez szüksé­ges jóminőségű mag biztosítása. A minisztertanács határozata értel­mében az állami gazdaságok, a ter­melőszövetkezetek és az. egyéni ter­melők 195-1. évi tavaszi vetőmagszük­ségletüket — a szerződésesen termelt növények vetőmagszükségletének ki­vételével — elsősorban maguk köte­lesek biztosítani. A szerződésesen termelt növények vetőmagszükségle­tét a termeltető vállalatok a szerző­désben megállapított feltételek mel­lett bocsátják a szerződött termelők rendelkezésére. Kormányzatunk annak érdekében, hogy a vetésterv teljesítéséhez szük­séges vetőmag kellő időben és jó mi­nőségben maradéktalanul a terme­lők rendelkezésére álljon — vető­magcserével siet a dolgozó paraszt­ság segítségére. Az ősszel el nem ve­tett kenyérgabona, vagy az őszi ve­tésekben várható kiesések pótlására és a tavaszi búzavetésterv teljesíté­séhez a termelőszövetkezetek és egyéni termelők tisztított, minőségi­leg felülvizsgált tavaszi búzavetőma­got kaphatnak. A tavaszi búza vetőmagért csere­terményt — azonos mennyiségű őszi- búzát, annak hiányában rozsot, vagy takarmánygabonát — kell bcadniok az alábbi átszámítási kulcs szerint: száz kiló tavaszi búzáért száz kiló őszi búzát, vagy 112 kiló rozsot, vagy 118 kiló árpát, vagy 118 kg zabot, vagy 118 kg májusi morzsolt kukori­cát. Központi készletből biztosított tavaszi búzán kívül a föld­művelésügyi miniszter főleg minő­ségjavítás céljából nemesített takar­mányárpát, sörárpát és kukoricát, továbbá burgonyavetőgumót juttat csere ellenében a termelőszövetkeze­teknek és egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztoknak. A nemesített tavaszi takarmány- árpa, sörárpa és kukorica vetőmagot a termelők azonos mennyiségű és fajú szokvány cseretermény ellené­ben kaphatják meg. Ennek hiányá­ban kenyér-, illetve más takarmány- gabona is beadható az alábbi átszá­mítási kulcs szerint: száz kiló neme­sített tavaszi takarmányárpáért, sör­árpáért, vagy kukoricáért be kell adni száz kilő zabot, vagy száz kiló árpát, vagy száz kilő májusi mor­zsolt kukoricát, vagy 85 kg búzát, vagy 95 kg rozsot. A minőségi vető­burgonya ellenében azonos súlyú ét­kezési burgonyát keit beadni. A földművelésügyi minisztérium továbbá kisebb mennyiségben évelő és egynyári takarmány-vetőmagot is bocsát a dolgozó parasztság rendel­kezésére, készpénzfizetés ellenében. A tavaszi vetéshez cseretermény ellenében, vagy készpénzért kiadott vetőmag, illetve vetőgumó nemesíté­st, tisztítási, szállítási cs egyéb költ­ségeit az állam viseli. A tavaszi búza, — a tavaszi takar­mányárpa, a sörárpa, a kukorica ve tőmag és a burgonyaveíögumó igényt a termelőszövetkezeteknek, a járási tanácsok végrehajtóbizottságai mező­gazdasági osztályainál, az egyéni ter­melőknek pedig a községi tanácsok végrehajtóbizotíságainál kell bejelen­teniük. Az igényelt vetőmagot, illet­ve vetögumot a termelőszövetkezetek közvetlenül címükre leszállítva, az egyéni termelők pedig a helyi tét' ménybegyüjtőkön, illetve földműves­szövetkezeteken keresztül kapják meg. A nagyobb termés biztosítása ér­dekében február hátralévő napjaiban minden termelőszövetkezet és egyé­nileg gazdálkodó termelő elsősorban saját érdekében gondoskodjék tava­szi vetőmagszükségletéről. (MTI) Kiváló eredmények a szerencsi csokoládégyáráan Januárban a szerencsi csokoládé­gyár dolgozói" új sikerekről számol­hatnak be. Számosán kongresszusi vállalásuk túlteljesítését jelentették. Juhász Józsefné például 135 százalé­kos teljesítményre szóló felajánlását 172 százalékra teljesítette. Hasonlóan kiváló eredményt ért el Négyesi Ilo­na, Csáki Gézáné. Sárkány Istvánné Otroba Jusztin és Kozák Istvánné. 80 fiatal fordul meg naponta a Megyei Könyvtárban A borsodmegyei tanács könyvtá­rát egyre nagyobb számban keresik fel Miskolc dolgozói. A 12 ezer kö- etes kölcsönzőben az olvasók bő­ven válogathatnak a szebbnél szebb magyar és külföldi irodalmi művek­ben. A könyvtárnak jelenleg közel 3100 felnőtt olvasója van. Januárban közel 2 ezer látogató csaknem 500 könyvet vitt ki. Legkeresettebb a magyar és a külföldi klasszikus, va­lamint az ismeretterjesztő irodalom. Sokan olvasnak tudományos müve­ket is. Még nagyobb az érdeklődés a könyvek iránt az ifjúság soraiban. Januárban naponta átlag közel 80 fiatal fordult meg a kölcsönzőben, S az if jú olvasók összesen 6388 köny­vet kölcsönöztek ki. Megalakult a Lenin Kohászati Müvek Központi Színiátszóköre A diósgyőri kulturmunkások lel­kes örömmel üdvözölték a kohásza­ti szakszervezet kezdeményezését ar­ra, hogy ismét alakítsák meg a köz­ponti színjátszó szakkört. Hozzá is fogtak a szakkör megszervezéséhez. Február 8-án este a diósgyőrvasgyá- ri vendégházban már meg is tartot­ta első megbeszélését a Lenin Kohá­szati Művek Központi Színjátszó- köre. Zóni László elvtárs — aki nem­régiben jött haza a háromhónapos rendezői iskoláról, ezen az első ta­lálkozón ismertette a színjátszó szakkör munkatervét s a legköze­lebbi feladatokat. A színjátszók egyik csoportja a .,Nem magánügy1' című kitűnő szov­jet vígjáték, betanulásét kezdi meg. A másik csoport Moliere kacagtató vígjátékál,, a „Nők iskoláját" tűzte műsoróra. A szereposztás is meg­történt. A „Nem magánügy1- szerep­lői rövidesen Budapestre utaznak, hogy a Madách Színházban megte­kintsék a darabot, jobban megis­merjék annak politikai mondaniva­lóját, s az előadás művészi módsze­reit. A Lenin Kohászati Művek szín­játszó szakkörének tagjai lakatosok, hengerészek, fizikai és értelmiségi dolgozók. Távolabbi tervekről is szó esett a megbeszélésen; arról, hogy hárorofelvonásosok mellett egyfelvo- násosokat is betanulnak és mivel a csoportban vannak irodalommal fog­lalkozó kulturmunkások, a szín ját- szoszakkör darabirással is próbálko­zik. Ennek keretében egyfelvonásos darabokban feldolgozzák a diósgyőri problémákat, később pedig egy egész estét betöltő színdarab meg­írására és előadására is felkészül­nek. Megkezdődött a négy külügyminiszter 14. értekezlete Berlin (MTI) A „DPA11 hírügynökség jelenti, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok, Nagybritannia és Franciaor­szág külügyminiszterei kedden a volt. Szövetséges Eltenőrző Tanács épületében összeültek a berlini érte­kezlet 14. ülésére. Az értekezleten Anthony Eden brit külügyminiszter elnökölt. V. ff. Moiotov nagy beszédet mondott a négyhatalmi ertekeslet 14. ülésén Berlin (MTI) Mint jelentettük, a berlini értekez­let keddi ülésén Eden angol külügy­miniszter elnökölt. A külügyminiszterek Ismét a ne­met kérdésről tárgyaltak. Az első felszólaló Molotov szovjet külügyminiszter volt. akinek beszéde a fordítással együtt 95 percig tartott. A német dolgozók maijukévá teszik V. M. Molotov javaslatát Berlin (MTI)­Friedrich Ebert, Nagy-Berlin fő­polgármestere a népi tulajdonban lévő „Oberspree1' kábelgyár dolgo­zóinak üzemi gyűlésén beszámolt a négyhatalmi értekezlet eddigi fejle­ményeiről. Ebert rámutatott, hogy a bonni és a párisi háborús szerződés egész Németországra való kiterjesz­tése a német nép önrendelkezési jo­gának és a Német Demokratikus Köztársaság munkás-paraszt hatal­mának felszámolásához vezetne. Berlin főpolgármestere ezután hangoztatta: „egyetlen reális, demo­kratikus út vezet a német egység­hez, az, amelyet Molotov szovjet külügyminiszter javasolt. A szabad össznémet választások előkészítése és végrehajtása kizárólag a német nép feladata. Csak ideiglenes össz­német kormány —■ amely a néme­telv egymásközti megegyezéséből születik — hozhat létre egész Né­metországra érvényes választó tör­vényt. Az így előkészített szabad választások előmozdítanák Németor­szág demokratikus fejlődését és le­hetővé tennék, hogy a német nép maga döntsön sorsáról." A kábelgyár dolgozói Ebert pol­gármester beszámolójának megvita­tása után egyhangú határozattal le­velet intéztek Molotov szovjet kül­ügyminiszterhez- A levélben fel­kérték V. M. Molotovot, hogy a ber­lini értekezleten továbbra is védel­mezze a német nép érdekeit. Egy nyugatnémetországi községben végrehajtották a Moiotov által javasolt népszavazást Berlin (MTI) Blrkesdorf vesztfáliai községben vasárnap végrehajtották a Moiotov szovjet külügyminiszter javaslatának megfelelő népszavazást. A község la­kossága titkos szavazáson válaszolt a kérdésre, hogy a Németországgal kötendő békeszerződést, vagy az ^euró­pai védelmi közösségről“ szőlő egyez­ményt kívánja-e? A község 649 vá­lasztójoggal rendelkező lakosa közül 422 a német békeszerződés mielőbbi megkötését óhajtotta, 69 az „európai védelmi közösség“ mellett foglalt ál­lást és 118 üres lappal szavazott. Amiről hallgatnak a nyugati hatalmak miniszterei N, Poljanov cikke az „Izvesztyijádban N ni Moszkva (TASZ5Z) Poljanov, as »Izvesztyija« berli- ludó'súójj »Amiről hallgatnak a nyugati hatalmak miniszterei« cimű Cikkében rámutat arra, hogy V. M. Mólotoknak, a Szovjetunió külügymi- Djsztéréiiek Németország háborús kö­vetkezményekkel kapcsolatos pénzügyi és gazdasági kötelezettségei enyhíté­séről szóló javaslata, amelyet megvi­tatás céljából a berlini értekezlet elé, terjesztett, a legnagyobb zavarba hoz­ta a nyugati diplomatákat. Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere jobbnak tartotta agyonhallgatni e ja­vaslat lényegét. Aj ő példáját követle Eden és Ridaulf. Az a szokás alakult kj néhány nyugati diploma Iánál — Ír­ja Poljanov —, hogy ha érdemben semmi ellenvetést nem tudnak tenni a szovjet javaslatok ellen, akkor a so­kat emlegetett »hallgatás fegyverét« veszik elő. Ezt a kezdetleges techni­kát a reakciós nyugíteurópai sajtó is teljesen elsajátította: nem merészel nyíltan kiállni a szovjet javaslatok el­len, melyeknek megvalósítása sok előnyt ígér minden nyugatoémetorszá- gj nómertnek, inkább megkísérli egy­szerűen elhallgatni ezeket a javasla­tokat. A reakciós sajtó fejvesztettsé- gét még csak fokozza az, hogy — mint mindenki látja — a Német Demokra­A török parasztság nyomorúságos helyxete Irta : L. Jakovenko np örökország mezőgazdasági ország, k Lakosságának négyötödrésze (kb. 17 millió lélek) — paraszt. Ezért első­sorban a mezőgazdasági dolgozók látják « kárát;, hogy a törők gazdaságot alá­rendelték az óceánontúli monopóliumok­nak. Eléggé fényt vet a török falu helyze­tére már az is, hogy minden négy török paraszt közül háromnak nincs földje, vagy ha van, az «kg megművelhető nadrágszíjparcella. A megművelhető földterület három negyedrésze, a legelő- és rétterület fele s az erdők nagyrétre a földesuraké. A falun a földesurak és az állami hivatalnokok osztatlanul _ ke­zükben tartják a hatalmat és kibírha­tatlanul nyúzzák a parasztokat­Törökországban kétmillió résseshérlő van. A bérló'k termésük több mint felét kénytelenek odaadni a földesúrnak. Az utóbbi időkben a foldesurak mind sűrűb­ben űzik el a parasztbérlőket. Az óceánontúli monopóliumok saját kezűkbe kaparintották Törökország hagyományos külső piacait. Ennek kö­vetkeztében állandóan csökken az orssag exportja például dohányból, szárított gyümölcsből és gyapotból. A dohány- és gyapotkivhel csökke- ■'-*■ nését elsősorban a kisföldü pa­rasztok érzik meg. Sok közülük tönkre­ment. Földje-.ket a földesurak éa kúrá­tok vásárolják Ö9sze. Törökország miütarizálá'ának politi­kája, amelyet a vezető körök folytatnak, fokozz« a török parasztság efeyomoTO­dását. A kormány az Egyesült Államok utasítására az állami költségvetés több mint felét katonai célokra költi. Ezeket a kiadásokat az adófizetők milliói fede­zik. Az adófizetők többsége persze me­gint csak paraszt. Az amerikai szoidateazka, amely ka­tonai támaszpontokat létesít Török­ország területén, nem kíméli a parasz­tokat, Az óceánontúli jövevények köve­telésiére Hava-zia és Cairhiszar falvak parasztságát elűzték szülőföldjéről. 1953 júliusában a két falut lerombolták és határában amerikai repülőtereit, létesí­tettek. A nyomorgó, politikai jogaitól ntep- fosztott törők parasztság mind erélyesebben harcol a földért és a föl­desurak önkénye ellen. Egyre többször fordul elő, hogy a parasztok önkényesen felszántják a földesurak földjét, vona­kodnak megfizetni a számtalan külön­féle adót és sápot, s fegyveresen szem- beszállnak a csendőrökkel Szivasz- vilajet Ko rlzs-irt fslváhap például a pa­rasztok a földesurak földiének jórészét elfoglalták s nem voltak hajlandók on nan távozni. A csendőrséefrel is meg­ütköztek. A harc reggeltől késő estig tartott. A csendőrök végülis vissza­vonultak. A török hatóságok fokozott terrorral ■próbálják elfojtani a parasztság fŐld- foglaláai mozgalmát. Nőveik a csendőr­ség és rendőrség létszámát. Uj börtönö­ket építenek. Az utolsó két évben 40 ezer parasztot állítottak bíróság elé és vetettek börtönbe. A parasztság erősödő mozgolódása lát tán a török vezető körök most úgyneve­zett „agrárreformot“ hajtanak végre. E „reformmal“ azonban a kulákgazdasá- gokat akarják megerősíteni, mert « ku- lákság a földesurak és a burzsoázia támasza. A török „agrárreform“ alapján az ^ 500 hektáron, kevés földü kerü­letekben 200 hektáron felüli birtokterü- leteket (egyes esetekben azonban a tör vény eronél nagyobb birtokokat is érin­tetlenül hagy) megvásárolhatják a pa­rasztok. A földárakat azonban olyan magasan állapították meg, hogy a pa­rasztok zöme nem tud földet venni. De még ezt a szűkre szabott „agrár- reformot“ is csak ímmel-ámmal Híjt'ák végre. Tugaca, a Köztársasági Néppárt képviselője nemrég interpellált a par­lamentben. Mevállapitotta. hogy Karsz- vilajethan a földosztó bizottság hat év alatt 7S0 falu közül csak 16-ban végezte el munkáját. „Ilyen tempóban 277 évig tart — mondotta a képviselő —. amíg a karszi vilajetben földet kapunak a földtelen és kisföldü parasztok.“ A parasztság erősödő mozgalma a foldesurak Í3 külföldi pártfogóik ellen a földért, egybeolvad az egész török népnek a nemzeti függetlenségért a békéért és az ország militarizáláai elfem folytatott faarcával­tikus Köztársasággal kapcsolatban a pénzügyi és gazdasági kötelezettségek enyhítéséről szóló szovjei javaslatok már tényleges intézkedésekben öltöttek tes­tet. Nem meglepő, hogy Nyugatnémet- országban mind többen tegjlk fel az egészen jogos kérdési; mi az oka, an­nak, hogy ami az ország keleti részén lehetséges volt, nyugaton megvalósít­hatatlan".' Miért kénytelen Nyugat- németország dolgozói tovább viselni a katonai kiadások, a megszállási költsé­gek, azadósságok, a nyílt és az álcázott jóvátétel egyre növekvő terheit, ami­kor e teher súlyának csökkentésére van reális program? Sem a nyugati hatalmak miniszterei, sem az ö állás- foglalásukat tükröző sajtóorgánumok nem kockáztatják meg a választ erre a kérdésre. Éppen ellenkezőleg, a nyu­gati propaganda eröfeszílósei arra irá­nyú inak, hogy eltitkolják a közvéle­mény széles körei elöl Nyugat-Német- ország kirablásának arányait, viszont, nem létező »keleti veszéllyel« rémit- ge.ssOk a nyugati lémé! országi németek közül a hiszékeny embereket, hogy mind több és több márkát emeljenek ki zsebükből militarista célokra. Poljanov megjegyzi, hogy Nyugat- németországitól 1953. végéig különböző megszállási költségek formájában csil­lagászati összegeke!, mintegy 68 milliárd márkát csikartak ki. Csupán a hivatalos megszállási költségek kö­rülbelül 59 milliárd márkára rúgnak. Az idén e költségek lovább növeksze­nek. A berlini német közgazdaság; in­tézet számításai azi mutatják, hogy a nyugati hatalmak a háborít követő időszakban megszállási költségek, va­lamint egyéb szolgáltatások formájá­ban, beleértve a szabadalmak el kőin zását és a különböző kártérítéseket, majdnem 150 milliárd márkái kaptak Németországtól. Ez a magyarázata an­nak, hogy a három nyugati hatalom külügyminiszterei mélyen hallgatnak Németország pénzügyi és gazdasági kötelezettségeinek enyhítéséről. A tudósító a továbbiakban azt írja, hogy Nyugatnémetországban egyre kevesebb olyan ember akad, aki ne lálrtá, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei, nfadőn elutasítják a bon. n; köztársaság pénzügyi és gazdasági kötelezettségének enyhítését, még erő­sebben a háborús atlanti tömb szeke­réhez akarják kötni Nyugatnémetor­szágot és megpróbálnak még mélyeb­ben behatolni az Ország gazdasági éle­tébe. Éppen ezért minden német, aki­nek fon-os Némeiország sorsa, erélye­sen követelj, hogy nyugatnémet vi­szonylatban is valósítsák meg a pénz­ügyi és gazdasági kötelezettségek enyhítéséről szóló szovjet javaslatom kát. Amikor e javaslatok elfogadását követelik, voltaképpen azért harcolnak, hogy munkájuk gyümölcse ne újabb háborús kalandok előkészítését, hanem Németország békés gazdaságának fej­lesztését Szolgálja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom