Észak-Magyarország, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-07 / 32. szám

Vasárnap, 1954. február 'S. ÉSZ AKAI AGY ARORSZ AG 7 mm "TíaHó- ObiátKkic *•*' Az ördögbe! Az embernek kinő a szakálla, mire vonalat kap... Hopp, itt a vonal! Nosza, tárcsáz- zunk.., — Reménytelen ügy! Most meg mással beszél, foglalt... ti-ti-ti... Ilyenkor dühösen levágjuk a kagy­lót, hadd törjön, hadd szakadjon, pedig szegény telefonkészülék mit sem tehet róla. Dehát van egy régi „Ira caeca est.. latin közmondás: A harag vak. . Uj telefonkönyv lesz Tisztelt telefonelőfizetők! Örömmel jelentjük: rövidesen mű­ködni fog a várva-várt új telefon- központ Négy helyett 5 számjegyet kapunk. Az Északmagyarország szer­kesztőségének száma az eddigi 11-01 helyett Í5-0-15 lesz. —• Ajaj! — legyintenek erre néhá­nyon. — Milyen régen ígérik az új számot és az új központot. Valóban — jó néhány határidő már elmúlt. Maga az épület is több mint egy évig készült, aztán volt né­hány komoly akadály, ami hátrál­tatta a munkát. De ma már ott tar­tunk, hogy február ... elnézést, de a iXHitos határidőt nem írjuk meg, hátha ez is eltolódik egy-két nappal, - ztán megint türelmetlenkednek: hogy az, ígéret szép szó, ha megtart- ;ák, úgy jó. Egy biztos: február 20-a után már új telefonkönyvünk lesz és egy délután már hiába tárcsázunk a mostani négy számjeggyel. látogatás az új központban A napokban meglátogattuk az új központot. Szakértők kalauzoltak: Koska Zoltán, Szaszák Bertalan és Molner Oszkár elvtársak magyaráz­lak a komplikált berendezéseket. Elsőnek a rendezőt néztük meg. Idefut be 2500 előfizető vonala a földalatti kábelekből Gyüjtőkábel hozza fel a felszínre és itt osztódik szét számszerint a gépezetbe. A ká­belban a vékonyka drótok vannak, Színes szigetelőszalaggal vannak be­vonva. Minden telefonkészülékhez két kis drót vezet. Villanyóraszerke- (Zetü számlálómasina tartja számon, hogy egy-egy előfizető egy hónapban mennyit beszélgetett. 4000 előfizető Kísérőink elmondták: az új tele­fonközpont nagy érdeme, hogy lehe­tővé teszi a kábelhálózat kibővíté­sét. A jelenlegi 2500 előfizető számát 4000-re lehet felemelni. Az új kap­csológépezet azonban 20.000 előfizető befogadására is képes. Sokkal jobb kiszolgálást kapnak majd az előfize­tők, kevesebb lesz a várakozás. Lesz vonal. Persze, azért szükséges, hogy röviden telefonáljunk. Ezután sem ülik kora reggel megbeszélni isme­rőseinkkel négy évre előre a diva­tot, töviről-hegyire megmagyarázni barátunknak, hogy milyen a Déryné- szinház legújabb darabja. De nem feltétlen szükséges szurkolótársunk­nak sem a legrészletesebben ecse­telni, hogy miért végzett döntetlenül a DiVasas a Vörös Lobogóval. A rendezőből a vizsgáló szobába léptünk. Szorgos munka folyik itt, sorra felhívják az előfizetőket, meg­vizsgálják, hogy jó-e a vonal, egy kartonra felírják az összes tudniva­lókat és végül a régi szám mellé oda­kerül az új szám is. Okos gépek Az új központ géptermében bőven van látnivaló. Hatalmas terem ez a postaépület új szárnyában, fenn a második emeleten. Érzékeny — azt lehet mondani —, okos gépek van­nak itt, mind magyar gyártmány. Öramű pontossággal dolgoznak, s pillanatok alatt kapcsolják a hívott számot. Megnéztük, hogyan megy végbe egy telefonálás. A hívó feltárcsázza a számot, a gépezet megindul. Elkezd forogni a kapcsolószerkezet, amely olyan, mint egy rádiókondenzátor, az állomás­kereső. Az első kondenzátor kikeresi az első számot és a másodikat. A második szerkezet a harmadik szá­mot, és a harmadik az utolsó két számjegyet kutatja ki. Ezután felcsö­rög a hívott félnél a telefon. Ugyan­akkor mi visszhangot kapunk, hogy meggyőződjünk: akit hívtunk annál csörög a telefon. Ez a visszhang is más, mint a jelenlegi. Csörgés he­lyett kellemesen szaggatott h u gá­ti nn got hallunk. A régi és az új „inter" Nehéz elmondani a szerkezet mű­ködését, maga a telefontechnikusi mesterség sem könnyű. Két évig kell tanulni, s utána négy-öt éves szak­mai gyakorlatra van szükség, míg a technikus elmondhatja magáról, hogy most már „kezdi érteni a dolgot'. Legutoljára az interurbán kapcsoló­terembe léptünk, ahol a őidéki te­lefonbeszélgetéseket, bonyolítják le. Itt is a modern kapcsolókkal gyor­sabb lesz a munka. Elmagyarázták, miként történik az interurbán kapcsolás. Felhívjuk a 01-et, a mai 001 szám helyett, a ren­delést felírják és ha Budapestre szólt a hívás, annak a telefonosnak adják oda, aki ezen a vonalon dolgozik. Ö besorolja időrendbe a hívást, jelzi a sürgősséget, aztán kapcsol. Bepillantottunk a régi „inter" köz­pontba is. Nők dolgoznak itt. Olyan helyre léptünk, ahol mindenki azon iparkodik, hogy tulkiabálja egymást. Egyszerre 10—12 hang szól. ... Tes­sék várni... jön Budapest... letelt az 5 perc... — jön Ernőd. Bizony, alaposan igénybeveszi ez a munka az idegeket. Tisztelet és be­csület a posta dolgozóinak. Az új interközpontnál azonban sokkal nyugodtabb lesz a munka, amellett az eddigi 8 óra helyett 7 órát dolgoznak a telefonos elvtárs­nők. Február 20. Az új telefonközpont készen áll, az 5. számjegyre való átkapcsolás fo­lyamatban van. Február 20-a után az új, pompás berendezés működni fog. Örömmel üdvözöljük az új közpon­tot, az 5 számjegyű telefont, s annak alkotóit, a posta derék munkásait. Kedves telefonelőfizetők! Most, hogy hamarabb lesz vonal, kevesebb lesz a foglalt jelzés, öröm lesz a te­lefonálás. Ez azonban rajtunk is mú­lik. Ne feledjük: mindig, minden esetben röviden telefonáljunk, — más is akar beszélni. (bőda) Kinevezték Magyarország luxemburgi ügyvivőiét „^külügyminiszter a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa felha­talmazása alapján, Kárpáti Józsefet, a Magyar Népköztársaság brüsszeli állandó ügyvivőjét, ezen megbízatá­sának érintetlenül hagyásával, Luxemburg nagyhercegség területé­re kiterjedő hatáskörrel a Magyar Népköztársaság állandó ügyvivőjévé nevezte ki. Átadták Zdenek Nejedly elvtársnak a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagságáról szóló oklevelet Horváth Imre rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter szerdán, február 3-án Prágában ünnepélyes kéretek között átadta Zdenek Ne­jedly táreanélküU miniszternek, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökének a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagságáról szóló oklevelet. Az oklevél átadásánál jelen vol­tak: Ladislav Stoll, iskolaügyi mi­niszter, Vilém Laufberger és Jaro- slav Böhm akadémikusok, a Cseh­szlovák Tudományos Akadémia elnö­kének helyettesei, Jindrich Vesely, Csehszlovákia Kommunista Pártja történelmi intézetének elnöke és Jo­sef Sedivy, a külügyminisztérium protokolfőnöke. (MTI) II földművelésügyi minisztérium közleménye a téli gépjavításokról Az állami gazdaságok közül feb­ruár 5-ig 253 fejezte be a tavaszi munkához szükséges erő- és munka­gépek javítását. Az állami gazdasá­gok főigazgatóságának igazgatóságai közül a Magyarországi Gyümölcster­melő, a törzsállattenyésztő, a déldu- nántuli, az északdunántuli, az észak- tiszántúli, a dunántúli gyümölcster­melő igazgatóság, a déltiszántuli és a Duna—Tiszaközi igazgatóság vala­mennyi gazdasága befejezte a mun­kát. A gépállomási igazgatóságok közül élenjárók: Zala, Győr és Heves. A gépjavító vállalatok közül élen­járók: A budapesti, a hódmezővásár­helyi és a nyíregyházi javító válla­lat. (MTI) „ A KÉTARC Ű KUBA fp- «*■ ' ­? YWi Igen, a Nagy Antillák legnyuga­tibb és legnagyobb szigetének két arca van. Az egyik arc a jómódot, a kényelmet és a dőzsölést mutatja, a másik a nyomorúságot és a szegény­séget. Az ültetvényesek egyre gaz­dagodnak, a benszülöttek pedig egy­A rádióké»síi éit mellett ülünk és keresőt. A lassan csavargatjuk a hangszóróban egymásután szólalnak meg a különböző országok adóállo­másai. Egy kis forgatással gyakran többezer kilométert repülünk. Vlagyimir Iljics Lenin a rádió megszületé­sének éveiben olyan újságnak nevezte a rádiót, amelyhez nem kell papír és könnyedén legyőzi a távolságokat. Azóta eltelt néhány évtized és rádiókészü­lékeink egyre jobbak, egyre „messzehordóbbak" lettek, sőt ma rrtár az éter hullámain nemcsak emberi hangokat, zenét, hanem képeket, ábrá­kat is közvetíthetünk. Megjelentek a távolba­látó adó- és vevőkészülékek, lehetővé vált a te­levíziós adás. Kiderült azonban, hogy a televíziós készü­lék már nem győzi le olyan könnyedén a távol­ság okozta nehézségeket, mint a rádió. A tele­vízió jó esetben kb. 100 kilométerig működik, s így csak az adóállomás közelében lakók élvez­hetik a műsort. Mi ennek a magyarázata? Képzeljük el, hogy tengerparton állunk és a távolodó hajót figyeljük. Míg közel van a part­hoz, egész víz feletti részét nagyszerűen láthat­juk- Minél inkább távolodik, annál jobban el­takarják előlünk a hullámok. Hamarosan eltű­nik a fedélzet és már csak az árboc látható. Rö­vid idő múlva már az árbocot sem látjuk. elsüllyedt a hajó? Nem, csak egy­szerűen „kiúszott” a látóhatárból- Földünk görnbalakú és a tenger a gömbfelszín egyik része. Ezáltal a felszín domborulata elta­karta előlünk a hajót. A fényhullámok, amelyek elhozták szemünkhöz a hajó képét, most vala­hol a felső szférákban haladnak, mert a fény- liúlláanok nem. követik a föld gömbölyüségét és egyenes vonalban terjednek. Ha felmegyünk a tenger partján egy hegyre, újból meglátjuk a hajót. A televíziós adás igen rövid, legfeljebb 10 tnéteres hullámhosszú, ultrarövidhullámokkal !.-• -tőmk VtweZr. fTlontóínrm * gio.iéhiúínrnoIrlaiL. „MESSZEHORDÓ" TÁVOLBALÁTÁS Irta: L. Kubarkin nem követik a föld gömbölyüségét, hanem, ugyanúgy, mint a fény, egyenes vonalban ter­jednek. így tehát az előbbi példa szerint, ha az ultrarövidhullámú adóállomástól olyan messze megyünk, hogy antennája már „kiesik a látó­határból , az általa kibocsátott hullámok sem érnek el hozzánk. Ez a távolság természetesen a vevőhely magasságától és a vevőantenna hosz- szától is függ. Völgyben levő házban, alacsony antennával már 40—50 kilométer távolságból is nagyon rosszak a vételi viszonyok. Magas ház­ban és hosszú antennával 100 kilométeres kör­zetben is jól vehetjük a televíziós adást. Felmerül természetesen a kérdés, miért használunk ultrarövidhullámokat, ha azoknak ilyen hátrányos tulajdonságai vannak? Nem lenne-e jobb a régi. kikísérletezett hosszú, rövid és középhullámokkal dolgozni, amelyekkel nagy távolságra is adhatunk? Bebizonyosodott, hogy nem. venciájuk szerint osztályozzuk. Az állomások Ezek a feltételek késztettek arra, hogy a távolbalátáshoz ultrarövid- hullámokat alkalmazzunk. Akarva- akaratlanul meg kell békülnünk azok egyenesvonalú terjedésével, ami a kistávolságú hatókört okozza. Ami ma még lehetetlen, megvalósítható lesz holnap. Már előttünk áll az út, amelyen haladva növelhetjük a televíziós adás távolságát. A nagy­számú lehetőség közül két módszer látszik a leg- megvalósíthatóbbnak. módszer — a rádiórelé kapcso­______ lattal történő adás. Ez a vonal kilométerenkint elhelyezett, körülbelül méter magas adó-vevőállomásokból áll- centiméter hosszú hul­e/*ő 4 rádióállomásokat Talán 3T“ hullámhosszú­ságuk és frek- azonban nemcsak ezt az egy, meghatározott frekvenciát bocsátják ki, hanem egy egész frek­venciasávot, amelynek szélessége az adás minő­ségétől függ. így például jól érthető beszéd adá­sánál 3000 hertz széles frekvenciasávval kell dolgoznunk. Énekhangnál 5—6000 hertz, zene­karnál 10.000 hertz szükséges. Minthogy a frekvenciasáv szélessége a rá­dióadásnál ezrekkel, vagy tízezrekkel változik, ez nem okoz különösebb nehézséget. Egészen más a helyzet a televíziónál. Egy megfelelő mi­nőségű televíziós adáshoz 6—7 millió hertz szé­les frekvenciasáv kell. Rádióhullámokkal ezt nem tudjuk előállítani, mert televíziós adásnál el kellene foglalnunk az. egész hosszú-, közép- és jelentős részben a rövid hullámsávot, ez pedig 1 00—80 50—60 Ezek mindössze néhány lámokkal dolgoznak. Ez a rövid hullámhossz le­hetővé teszi az adás pontos irányítását. Mind­ehhez egy 3—5 watt teljesítményű adókészülék is elegendő. A közbeeső állomások nagy száma azonban megnehezíti e módszer alkalmazását. így pél­dául Moszkva és Leningrád között legalább 10 közbeeső adó-vevőállomást kellene felállítani- Ezenkívül minden ilyen állomás kissé torzítaná a képeket. A rádiórelé kapcsolatokkal történő televíziós adást csak akkor alkalmazhatjuk si­keresén, ha ezt az alapvető hibát kiküszöböljük. A másik módszer a speciális magasírekven- ciájú kábellel történő közvetítés, amely igen alkalmas arra, hogy átvezessék rajta a televízió­hoz szükséges széles frekvenciasávot. (Közönsé­ges vezetéken ez nem lehetséges ) Ennél a mód­szernél 8—10 kilométerenkint erősítő alállomáso- kat kell létesíteni. Ezek sajnos szintén torzítják a képet, megnehezítik az adást.' természetesen legyőz­4 nehézsséarkrt zük. Az ötödik ötéves tervben hozzákezdünk az ultrarövidfeullámú rá­dióadás és a rádiórelé kapcsolat bevezetésére irányuló munkálatokhoz. Már nincs messze az az idő, amikor nagy távolságra is közvetíthetünk televíziós adást és sokkal több város és falu él- «naäd. a* jdási. miai. ran. re szegényebbek. Kubának ezt a kél arcát mutatja be képsorozatunk. Míg az öreg kubai asszony a düledező viskóban, nyomorúságos ebédet főz, addig az amerikai miss villájának pompás kertjében a füg­gőágyban henyél. Terasz és futórózsák, föidigérő üvegablakok jelzik: itt gyarmatosítók laknak. És ezek körül a pompás há­zak körül állnak a munkások kuny­hói, sárból, pálmalevélből összetá­kolva. A legalsó kép a kubai „kultúrát1 mutatja. — A kubai népi tán­cok ritmikusok és vidámak. Ah­hoz a kevés örömhöz tartoznak, ame­lyet a kubai munkások és parasztok megengedhetnek maguknak. Havan­nában azonban Kuba fővárosában — mint a képen láthatjuk — így szó­rakoznak az amerikai' turisták, jár­ják a kongát. Elferdítve, eltorzítva, saját ízlésük szerint, mint a nyava- iyatöró'sek. — ULTRAHANG A TERMELÉS SZOLGÁLATÁBAN. Lengve latszikban a- ultrahangot is a termelés szolgálatiba ál- látottak. A nagy frekvenciájú ultrahang- hullámokat különleges generátorok segít, séfével hozzák létre. Lengyelországban az ultrahangok felhasználásával ágyntvegfitt def ektoszkopokat gyártanak. E készek - kék. segítségével feltárják a fémipari tói- gyak belső hibáit- Az ultrahanghutl-imo. kon alapuló készülékekkel <i lengs’ek gő­zösök és halászhajók dolgozói meg it/d jók állapítani a tenger mélységér is. Fontos szerep jut az uhrahanghulWnok- nak az ásványrétegek feltárásánál is. Használt, fényképezőgépet, fotócikkeket vásárolunk Ofotért Miskolc, Széchenyi u, tó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom