Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)

1954-01-27 / 22. szám

ESZ AKMAG Y ARURSZAG

Szerda. 1954. január 2*.

vari képzőművész körök kiállítása

A diósgyőrvasg

K dicsgyírvMgyéri képzőmüvés* kórok elmúlt évi munkássága eredmé- nyűiből rendezett kiállításon <50 tag kn< 1Ö0 kípet, egykét szobrot és gipss dora- hormüvet mutat Ive. A kiállítás envagi lúIn-ycmÓTCSzt akvarel és pasztell táj - kép, továbbá rajztanulmány. Ritkább ez o'ajíeítniénr. a tanulmány igényért túllépő Cígyobbsiabású mii, kompozíció.

A kiállított anyagból előnyösen tükröződik az, hogy <r. elmúlt évben az oktatók nagyobb figyelemmel fordultak a rajzkérzség fejlesztése, r. szakmai. tudás eme alapjának megszilárdítása felé.

I 'un?k eredménye mutatkozik meg tóo- bek közt Kolozsvári Dezső és Bukovin- vz.ky László üzemi részlegekről készük, elkerült tusrajz-iín, Simon József „Szendergő'“' című könnyed íejtanulmányrajzán ér „Erdőezélcn““ című grafikáján. Simító János kis akv.arsl mozgástanulmányain. Haskn József tehetséget megviliantó vázlatain, Szabó Iloní. Erdélyi Imre. Prf- gen Lukács íjrett figyelemre méltó rajz- tanulmányain és Ágotiia Margit Kugler I.aior. Kcsriitlr-díiuo sztahánovi iáról rajzolt portréján. Az .akvarelisták közt a ró rí gyakorlatú l akatos László mellett .1 tikász .Tózcef kezeli legbiztosabbsn, igen jó érzékkel a víz'estő ecsetet. „Kisvasút" című to még néhány üde akvarel tája a tárgyválaiztás,. .a képszerkesztés é« a nvr.nde'-ivsjú szem p-írtjából is komoly művérzi érzékre vall.

Üt-hat festőnek is régóta ismétlődő témája a diósgyőri vár, amely környékével együtt kétségtelenül vonzó festői tóm,a. Lakatos olajt; tménye .a várról

etgvtk legigényesebb alkotása a kiálLtás- nak. Pálmai Gyula nagy távlatba helyezett vár-képe viszont finom költő! meglátásról tanúskodik, egyes részek — az előtér f átrak lombozata - technikai megoldatlansága ellenére.

\ kör festői (Kolczsvári; Rivnyák I.ászló, Briczky János és mások) balatonfüredi nyaralárukró! egész sor balatoni tájképet holtok rn.agukk.il. Ezek nem szárnyalják tál ■» szokvány köri munkák művészi szintjét. de hiszen nem is olyan egyszerű festői feladat a Balaton csodálatos szír.nompájának festői niegelevení- tése. Többen feste-tlék meg egy hortobágyi csikós portréját tanulmányképpen több-kevesebb, de inkább kevesebb szerencsével. \ legtöbb elményszeröoéget tükrözi még Hungler Akjosné vízfest- m rnyg .-.mely a legtöbbet ad vissza az arc ér, kezek természetes, jellegzetes kifejezéséből.

Itt persze hozzá kell mindjárt fűznünk: a helyi dolgozók megváltozott áj élete, jellegzetes embertípusai nem nyujtanak-e elegendő és kimeríthetetlen élményt, téma-anyagot a diósgyőri festő lenek, hogy idegen megyék távoli tájairól kell festo-iémákai kölcsönkérő lök ?

Egy másik képsorozaton találkozunk azzal a kísérlettel, hogy kultúrforradal- munk egyik jellegzetes típusán, a népi táncoson keresztül érzékeltessék tömegkultúránk jelenségeit, ifjúságunk vidám életér. Az erre irányuló kísérlet ■; művészi mondanivaló szempontiából izor.ban még igen szegényesen nyilatkozik meg- A. köri festők úgy vélik, hogy ha egy népi táncruhái-.", öltözött leányt, szokvány portré formájában megfestenek, az már ki is fejezi azt. aav.t ők művészileg mondani szeretnének: a néni táncost. Márpedig obhez. hogy a nép: táncest, valóban művészileg kifejezzék, még sok minden szükséges. A lépi táncos, művészi megelevenít'seben nem lehet egyszerű modelLbábú. Nem közömbös, az e.rckife- jezés. a póz. a kéztartás, az egész .alak mozgása, ha a kopnék eszmei tail almai akarunk adni. Hogy mindezt vasas képzőművészeink megérteék. abbén természetesen koniolv feladat bárul <üZ^ okiatokra. Igényes művekkel s;terepei Éles Béla, akinek „Olvasztár-brigád“ című pasz- ! cinén a kemencet, megrakó brigád- tanok mozgása éles megfigyelésre vall — ha a mű valóban éles megfigyelés alapján készült.

Intim hangulatkép ..Szekérút" című kisebb méretű olajfestménye. Simkó János „Gvárunk környéke“ című olaj tájképe jól választott tún,a, de megoldása még egyenetlen, érződik, hogy nincs ha tározóit elképzelése a téma tartalmi >e- lentőségérőh Ezért borús és derűsebb színek, tónusok váltakoznak rait-a. Lelki- ismeretes munka korsós, zölds',rrec csendélete. Toroezkói János ..Hazafele* című kisebb méretű erdős táikompozíciója, WaDcz^o ..Oszt hangulat című o-zí pssztelljc poétikus hangulatképek. A víVcstés figurális alkalmazásának i« példája Iván György akvarel fejtanul- mánya.

A dió így őr vasgyári kiállítás össz~ képéből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a bíráló bizottság ezúttal komolyabb mértéket alkalmazott, mint tavaly s ré.sAbcn ennek, részben a kor

tagjai fejlődésének köszönhető, hogy a követelmények alsó határa jelentékenyen emelkedett. Viszont. ugyanakkor meg

kell állapítanunk,, hogy a magasabb mü. vészi igények területén kiugróhh alkotásokkal nem találkozunk. Tematikailag -a kiállítás .anyaga bizonyos helvbentopogást mutat. Ez szoros Összefüggésben van « vasas képzőművészek résziről elhangzott több olyan panasszal, hogy az üzemek nera nyújtanak elegendő anyagi támogatást szakkönyvek bevásárlásához, anyagok beszei zéséhez. De összefüggésben van azzal is, hogy az oktatók nyilvánvalóan egyoldalúan a izakmai tudás fejlesztését tűzték napirendre, emellett azonban elhanyagolták a megfelelő szakmai tudá sai már rendelkező festők, grafikusok művészi képességeinek kibontakoztatását. '\em tudtak szárnyat adni azoknak, akik tudnának a szokványokon, ta‘ nulmányjellegű müveken túlmenő J7iüv?r,zi alkotásokat produkálni. Nyilván keveset foglalkoztak .a képzőművészet hivatásának és különösen mai hivatásának eszmei oldalával.

A megyei képzőművészek munkacsoportjának legutóbbi értekezletén igen helyesen állapította meg Ficzere László festőművész,, hogy a diósgyőri képzőművész körök és általában a képzőművész körök tagjainak több kultúrát kell adni, szorosabb kapcsolatba kell lépniük a művészet, a kultúra többi- ágaival, mert ez feltétlenül szükséges további fejlődésükhöz.

A fogyatékosságok ellenére dicséretes az a buzgalom, az n. lelkes szeretet, amellyel a képzőművészeti körök tagjai el vannak telve a művészet iránt s mi csak azt mond" hatjuk: igényeljék továbbra is n megyei képzőművész csoport hathatósabb segítségét, bírálatát, lelkesítő támogatását.

Hivatásos művészeink felé pedig azzal fordulunk, ne hagyják magukra az ok- tatokat nemes munkájukban, hanem minden hivatásos művész a lehetőség szerint építsen ki szoros kapcsolatot a képzőművész körökké], támogassa a maga tudásával is fejlődésüket.

Megyénk egyetemes képzőművészeti fogyatékossága a szobrászat elhanyagolt- sági. Ez itt is feltűnik.

Tóth Lajos szép lej tanulmánya és Pléh Zoltán dicséretes, de megoldatlan pjakeAt kísérletei jelzik az egykor lendületes munkát, végző szobrász kor nyomait.

Megyénk szobrászművészet ének feltámasztása és életrelen(Ütése külön fontos feladata a megyei képzőművész csoportnak.

HAJDÚ BÉLA

A FORRADALMI ADY

Harmincöt éve. 1919 január 27-én1 hányta le szemét örökre a huszadik szájad legnagyobb magyar költője, Ady Endre. Fellépése óta szenvedélyes harc dűlt körülötte, s halála után máiként hangszerelv?, de folytatódott a vita: kié Ady Endre és milyen helyet foglal el költészete az egyetemes magyar irodalomban. Néni véletlen, hogy a két világ-- háború között a magyar költők közül csak József Attila, a proletár költő tudta meghatározni nagy elődje költészetérek lényegét:

Verse törvény és édes ritmusában Kő hull, s a kastély ablaka zörög,

Eke hasít barázdát új húsúban.

Mert. virágzás, mert élet és örök.

(József Attila: Ady emlékezete.) A nagy pör ma már végleg eldőlt. Ma már tudjuk, hogy Ady Endre a magyar költők nagyszerű sorában nem egyszerűen egy a sok közül. Petőfi mellett. Petőfivel együtt Ady Endre n magyar költészet valóságos titánja, forradalmár-klasszikusa.

„Ady Endre költészete több volt puszta költészetnél —- mondotta Révai Józ.ief a költő születésének 75- évforduló ián. — A magyar fejlődés egy sorsdöntő évtizedében. 1905-től 1913‘ig Ady End’-e költészete forradalmi fegyver volt, amelynek döntő része volt rénünk. értelmiségünk. ifjúságunk érzelmeinek cs eon- dolkodásának alakításában. az akkor napirenden lévő demokratikus magyar népforr.adalom előkészítésében.“

Mi tett* minderre alkalmassá Ady Endre költészetét? Elsősorban a költő eszmei felfogása. Ady Endre hirdette és gyakorolta azt az elvet, hogy a költőnek a magvar nép és a világ minden nagy kérdéséhez állást kell foglalnia. Ehhez a költői hitvalláshoz, — amelv ecyrzer- smind Petőfi és József Attila költői hitvallása i’ — Adv mindig hű maradt és nagyszerű bátorsággal tartott ki mellette. Bámul?tr.améltó tisztán látta Ady Endre már fiatal újságíró korában Magyarország kórképét és cikkében biztosan mutatott rá az orvosságra; .a forradalomra :

„Nekünk elől kell kezdeni a doleot, az elrő rendnél, .aztán a másodiknál s harmadiknál végre. A rangokkal, kiváltságokkal, ősdurvasággal, arisztokráciával és klérussal s a kiszipolyozó tőkével egyszerre k*dl végezni.“

Forradalmár költő volt Ady Endre lírája forradalmi líra, költészete a ma* gyár népforradalom előkészítője, sürge- ‘ője és beharangozó ja. Ez a lényege és kulcsa költészetének. A forradalom szegletét. vallja prózájában is. Petőfiről — költőről, aki a maga ideiében ..tízmii- :fó embernél tisztábban látott, jobban látott“ — írott tanulmányában is erről vall.

H ih. uram-Istenem, öregember va_ í‘:vi>k en már, c .az öregségembe nem igen ikerült sokat átlopnom a fiatalságomból. Hanem a forradalmat ma is olyan bolondosán szeretem, mint valamikor régen . . .“

A bizakodó, újjongó, harcos forradalmi líra Ó9 a magyarság tunyaságát, elmaradottságát, tehetetlenségét ostorozó versek

— ezek foglalnak el központi helyet Ady költészetében. Ez a két témakör csak látszólag van ellentétben egymással, hiszen abban a társadalomban, amelyben Adv Endre élt, jelen voltak a forradalom erői, de a forradalom az adott körülmények között még sem valósulhatott meg.

Ady nem volt szocialista költő, de újra és újra hitet tett a munkásosztály harca mellett, fel'smerto, hogy a munkásság harca nemcsak kenyérharc, hanem harc a szépségért, a kultúráért: ..Éhe kenyérnek, éhe a siónak Éhe a szépnek hajt titeket Nagyobb igaza sohse volt. népnek

Veletek száguld., vív. ujjong a lelkem: Véreim, magyar proletárok„

(Csák Máté földjén) Egész sor verse tanúskodik amellett, hogy felismerte a szocializmus viláMor- máló ereiét (Menekülés úri viharból — A jövendő fehérei, — Küldöm a frigy* ládát sth )

A munkásság harcainak sikerével Ady az egész magyar jövőt örszekapcsoka:

, E ropvánt nép nem Csaba népe. Melyből legenda szólott nektek,

Más nép e nép. ez csak: nép,

A fölkelt ncp• .S úgy-e remegtek?

Új hadsereg a liadak útján,

Vj legenda, új harcos ének.

Ez a jövő, a kész jövő S pirkadásc a magyar égnek?1

(A hadak útja) Optimista hittel zengi Ady az ember erejét, versei horcia, forradalmiságra, igazi hazaffrágra. omberszeretetre is tani.

tanak*

S az emberszívben mind. tisztábbak, Boldogabbak, kedvesebbek a lángok,

S miket teremt a vágyó ember.

Egyre szebbek ez új és új világok

Érezzük növekvő lelkűnkben,

A lehetetlent legyőző hatalmat

(A nagyranőtt krisztusok.) Költészete utolsó nagy fejezetet adták az imperialista háború ellen írott versei. Nem pacifista versek ezek. hanem a ka' pitalizmus csődjének, a kapitalizmus

ember-nyomorító hatalmának leleplezései. Nagy felismerése Adyr.ak, hogy a háború elpusztítja magát az imperializmust és a^ pusztulás után megszületik az emberiség új„ igazi rendje. A „Mag hó alatt“ című versében ódái ünnepély ességgel i fejezi ki ezt a hitét:

„Kell még tegnapról hív tanú,

S kell talán az én hadi-sarcom.

Hogy drága mementóként

Fölein el jeni arcom

Egy új emberű, új világra.

Most tél van, s szegény mag-magam Megnémítva és behavazva.

Rendeltetés hitével '

Őrzöm meg tavaszra Igazimnak sár j adásáig“

Ady Endre forradalmi költészetéhez, az új tartalomhoz megtalálta a megfelelő formát is. Olyan rímeket, ritmusokat, versszerkezeteket, szófüzéseket, képeket alkotott, amelyeknek segítségével átadhatta az érzés és gondolat forradalmi intenzitását, amelyeknek segítségével gyújthatott, ostorozhatott, támadhatott. E fry személyben volt a forradalmi magyar költészet megújító ja és forradalmi újítója a magyar versformáknak. Emlékére halálának 35. évfordulóján kegyelettel gondol a hálás utókor, a dolgozó magyar nép és ez a szerető emlékezés igent mond .a régen-írott sorokra, -amelyekben . millió gyökerű1'’ életéről így vall a költő:

..Jgen, én élnit $ hódítani jogok,

Egy fájdalmas nagy élet jussán,

Nem ér föl már sziikozódás, piszok .

örök virágzás sorsa már az enyém.“

(Ifiú szívekben élek.l

4 ntnzrk »wútor«

KÉKE. Január 21—27: Egy katedra tör. ténete

^>-7rií5c;. 5 pn-,n0"<v^ g szombat, vasárnap: 4. 6. 8 óra

KOSSUTH. Január 22—27: Leszámolás.

Kezdés: a film hosszúsága miati új kezdés mindennap fél 5. 8 óra

T^rsiCS. Január 26—28: Ezerarcú

hős.

TOzdés: 5. 7 />ra. vasárnap: 3. 5. 7 óra.

FÁKLYA Január 27—28: Harcoló Vief. xiam.

K>"dás: fél 6. báromneay^d 8. vasárnap fél 4. háromnegyed fi 8 óra. Előadás mindennap kedd kivéf(dével.

HE-TÖCSABA. Január jegén.

Kezűét!: n. 7 óra

27—28:

Orcán

DTOSGYftKI Hl AD AI,

A vitorlás titka.

Január

27—29:

Kezdés; fi vryc-'^r'nqy

• 4. 6 3

óra

ITjpmSfiYÖv.ir BÉKE.' Acélkatonák.

Január

28—29:

Kezdés: háromnegyed

5 7 óra

. Elő

adás mindennap kedd és szerda kivé telével

északmagyarorszAo

a Ma^var Dolgozók Pártja Megyei BizotJsáerának na/nPaoia Szerkeszti: szerkesztőbizottság

Felelős kiadó* Kovács István SZERRESZTÖSÉG:

Miskolc Széchenvl u. S0. Telefonszó^ok- ii_m 10—20. 23--65. ICT ADÓHIVATAL:

Miskolc. Széch°nvi u. .80 Telefon* 28—61 ___________PnsfrftóV * 114

Borsodm egye? *7vomdaipari Vállalat..

_ Miskolc,

Felelős nyomdavezető: SzendiŐi Imréná.

A táncmulatság jó megszervezéséhez is

érteni kell

Ilyenkor farsang idején szórakozni, táncolni kíván fiatalságunk, de nem veti meg a mulatságot az idősebb generáció sem. Falvainkban a legkedveltebb szórakozás a tánc s ezért a táncestek, bálok a falu társadalmi életének fontos eseményei.

Ha visszagondolunk a múltra, tudjuk, hogy akkor bizony a „suba a subához“ elv alapján rendezték meg a ilyen mulatságokat, hogy ki-ki a saját osztályában találja meg a párját. Ha a gazdabálra bemerészkedett egy-egy szegény paraszt, vagy sum- máslegény, elmaradhatatlan volt az összeütközés, a' verekedés. Az egy osztályhoz tartozók egymásközt éreztek jól magukat, úgyannyira, hogy az akkori társadalom falusi rétegeződ dcse, osptálykorlátcá a bálokon is hangsúlyozódtak. (Gazdabál, surn- másbál, iparosbál stb.)

Ha mégis közös bált rendeztek, ezen a hangadók a pénzes elemek voltak, mert ok fizették és dirigálták a zenészeket, az ő hangjuk töltötte be a termet. A szegényebb ilyen helyen nem tudott versenyezni a jómódúnkkal, még ha utolsó pénzét is elköltötte volna.

■ Azóta megváltozott a falu világa. Kultúrotthonaink az üzemek és a dolgozó parasztság második otthonává váltak. A mulatságok, bálok, táncesték természetesen a falu minden dolgozója előtt nyitva vannak. Egy-egy ilyen mulatság, bál igen kedvező alkalmat jelent a különböző csoportokhoz tartozó dolgozók szorosabb kapcsolatának, jó együttműködésének elmélyítésére.

Nem mindegy azonban, hogy milyen alkalommal rendezünk bált és hogyan készítjük azt elő. A bálokat szilveszterkor, farsangkor, május elsején, vagy más olyan napon helyes rendezni, amikor az az illető községben szokás volt. De lehet új életünk ünnepein, — például tsz zárszámadás alkalmából — mulatságot rendezni. A bálok mindig nagyobb, ünnepélyesebb események, mint a hetenkint, vagy kéthetenkint szokásos táncesték.

Egy-egy bál sikeres megszervezéséhez

rendező bizottság kell. amely jó, ha olyan emberekből áll, akiknek tekintélyük van a faltéban, akikre egyébként is szívesen hallgatnak- A siker biztosítéka a tömegszervezetek,

tszi-ek vezetőinek, képviselőinek bevonása a rendezőbizottságba. Vannak a falvakban ünnepségek rendezésében jártas emberek, akik sok jó ötletet tudnak adni egy-egy bál megrendezéséhez. Jó ha van népizenekar, de a jazz zenekart is kívánatos vonósokkal kiegészíteni.

A tapasztalat azt bizonyítja, hogy nem sikerül jól az olyan bál, ahol a rendezőbizottság nem állít össze gondos programot. Ha nem tudják pontosan, hogyan kezdődik a bál, ki nyitja meg, milyen táncok lesznek, mikor iktatnak be tánoközben egy- egy rendezvényt, nehézkesen indu< a mulatság, nehezen melegszik fel a hangulat, ímmel-ámmal ténferegnek a bálozók. A muzsikusoknak is tudni kell mikor, hol kell segíteniük, hogy vidám legyen a hangulat. Sokat jelent, ha a bálban ott vannak az olyan idősebb emberek is, akik régi, ízes tréfákkal, csattanós történetekkel, jó dalolásukkal emelik a hangulatot.

A jó rendezőknek meg kell érezniók, mikor kell kezdeményezni a közös dalolást, a közös táncot, közös játékot.

Minden vidéken, községben akad sajátos közös játék, közös tánc a helyi hagyományok között. De rossz rendező, aki erőszakolja a közös játékban, táncban való részvételt. Hadd kezdjék azok, akiknek kedvük van hozzá, majd magukkal ragadják ők a többieket is.

A szórakoztatásnak új lehetőséget kínálkoznak manapság a bálokon., ahol

a helyi tánccsoport bemutathatja legkedveltebb párostáncait. Felelevenítheti a helyi csárdás cgy-két _ szép változatát, vagy más helyi táncot. Fokozza a hangulatot a táncverseny rendezése is.

A verseny győzteseit a kultúrotthon szokta megjutalmazni, s még a fali-* újságon is írnak róla.

Tanuljunk meg szépen, ízlésesen mulatni, táncolni, legyenek ebben példamutatóak mai fiataljaink. Legyenek az idei bálok, táncesték színvonalasak, vidámak, szabadítsuk te* szórakozásainkat is a sablonos formáktól, nyújtsunk dolgozóinknak a jólvégzett munka után kultúrát, pihenést és szórakozást. Ebben járjanak elöl kultúrotthonaink!

SZEBENI GYŐZŐ

H I R K IC

Éjszakai ügyeletes orvosi szolgád

1. Megyei kórház (lej.: 13.81.). 2. Ka- zinczy u. 20. sz ve írd el o <16-49.). 3 Ili# diósgyőr, I utca 4 sz reudelő (63-87. üzemi »eleien: 370.).

ügyeletes gyógyszertárak

Állandó éjszaka» czolsrfliat: Miskolc: Szabadság tér 2 sz. Malinovszkii u. 2. .57 Uidióservőr: Marx Károlv u 38. Heiő. csaba: Csabavezér u. 63. sz. Vasárnap ügyelc-et nem tart.

Ma Diósgyőrött az Árpád utca 12. szám alatti gyógyszertár tart éjszakai szollá !a:ot

Időjárás

Változó felhőzet, néhány helyen kisebb havazás, mérsékelt keleti szél. az erős hides* tovább tart.

Várható hőmérsékleti értékek szerda reprsrel: nyugaton mínusz 15—mínusz 18, keleten mínusz 19—mínusz 22. délben nyu. gáton mínusz 12. mínusz 15. keleten mínusz 14. mínusz 17 fok között.

A fűtés alapjául szolgáló várható kö. zéphőmérséklet- szerdán mínusz öt fok alatt.

— Az örvosegészségügyi Szakszervezet fogorvos szakcsoportja f. hó 29-én este 8 órakor n megyei kórház éttermében to. továbbképző előadást tan n bölcseség fog nehéz áttörésével kapcsola'osan fellépő száj zárról. Minél nagyobb számú megjele. nést vár a vezetőség

— A dolgozó parasztság jobb áruellátása érdekében idén +öbbszáz földmtives- szövetkezeti bolt nyílik hazánkban: négy száz vegyesbolt, tizenöt áruház, negyven ruházati szaküzlet, kétszázkilenc egyéb szaküzlei és száznyolcvan élelmiszerüzlet bőséges árukészlettel 1rözdi meg az árusí. fást. A tüzelő és építőanyag elárusí ó telepek hálózata is bővül

— Borsod-Abanj-Zemplénmegye tanácsa január 30-án délelőtt 9 órakor a tanács- háza nagytermében ülést tart. amelyre a tanácstagokat szeretettel meghívják. Napi_ rend: beszámoló a vb. munkájáról, a tanácsok további feladatairól. A dolgozókról való fokozottabb gondoskodásról éa végül a mezőgazdaság fejlesztési terveinek meg. tárgyalása. Előadó: Iván István elvtárs vb. elnök.

— Mint a .»EJInmanité*' írja, Ausztria nyugati megszállási zónájában bírósági eljárást indítottak egy kiadóvállalat ellen. mert kiadta Voltaire .Candide“ cí. mű filozófiai regényét és több középkori francia regény fordítását Az osztrák cenzorok a ,,Candide“-ot ..túlságosan si. kamlósnak“ bélyegezték. A képmutató bírósági eljárás mögött az rejlik, hogy Ausztria nyugatiak megszállta övezetében rettegnek Voltaire szellemétől

A Déryné Színház mai műsora

A Denevér mára hirdetett előadása elmarad

Apróhirdetései*

Apróhirdetések díja 10 szóit;: hétköznap 10 forint, vasár- és ünnepnap 20 forint. Minden további szó hétköznap 1 forint, vasár- és ünnepnap 2 forint.

Gyakorlattal rendelkező autószerelőké) felvesz az Északmagyarországi Kereskedelmi Szállító V Miskolc Sztálin.u. 21. 84

Segédmunkásokat azon. nal felveszünk. Jó kere. set. munkásszálló. ebéd biztosítva van. Miskolci István Malom. Zsolcaj ka du 46. 107

Vasszakmában jártas segédmunkásokat vizsga zott fűtőt. adminisztrációs munkában iárlas egyéneket azonnali belé. oéssel felvesz a Miskolci Vas- és Műszaki Nagyke. reskedelmi Vállalat. Vá. góbid u 6 sz. 110

A Miskolci Drótgyár

munkaügyi osztó»va fizi. kai munkára (gépkezelés) férfi munkaerőket azonnal felvesz. Jelentkezés: Miskolc Besenyői u. 18. 7 órát/ii 14 óráig 115

Egyedülálló dolgozó nő bűtorozot* szobát keres ágynemű nélkül Címet a kiadóhivatalba kér

Azoxmalra keresek bútorozott, vagy üres szobát Címeket kérjük a kiadóba leadni.

Jókarban levő ping-pong asztali, veszünk Vasipari KTSZ. Miskolc. Arany Já. nos u 34 118

Az Állami Hirdető Vállalat új helyiségbe köl'ö. zötf Széchenyi u. 83. sz.. telefon: 19—23.

Miskolci Kertészeti Vái lalat keres azonnali be]é_ Désre perfekt gyors, és gépirónőt. Miskolc Szent Péter» kapu. 104

Jókarban lévő 125 cm3.es NSU motorkerékpár eladó Diósgyőr. Prónai n. 15. sz. 204

Gyenneksze*,ctő háztar (ást alkalmazottat felve. szünk Székács. Széchenyi u. 117. I. em. ^ 210

J óka rban 1 évŐ f eke' e

szilbunda eladó Kun József u 29. I «rietet 21 ö

Keresek . jókarban lévő alacsony ruganyos kocsit 1 lóhoz elöl ko'jsis üléssel Dl*. Hegyesy Kazincbar. cika. 208

Konyhaszekrénynek átalakítható bú'.orok eladók.. Vörösmarty u 14 7 aitö.

211

Gyermek irhabunda 4—5 éves gyermekre kifogásig, lan állapo'ban eladó. Szó. chenvi u. 107 I e. 1 ajtó.

219

Családi ház bontásra ei. adó. Telegdi Ervinné Pe. íőfi u 23 Délután 4-*őJ.

213

Gyors és gépirónőt gyakorlattal felvesz február l.vei *7 Erdőgazdasági Épí'őioari Vállalat Ta- nácsháztér 2 sz. Jelentke. zés 30 án. szombaton fél S. tói 12,ig. 121

Vennék jő állapotban 1 vő kétszemélyes rekaraiét és sötét háromajtós szekrényt Címet a kiadóba