Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)
1954-01-27 / 22. szám
4 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Szerda, 1954. Jannár TI A négyhatalom külügyminiszterei berlini értekezletének megnyitása (Folytatás a 3, oldalról.) ország elleni háborúban, ezért feltétlenül minden eszközzel gondoskodik jövendő biztonságának szavatolásáról. Meggyőződésünk, hogy a szovjet népnek ezek az érdekei azonosak mind Franciaország, mind Lengyelország, mind Anglia és Belgium, mind Csehszlovákia és a többi békeszerető európai nép — és nemcsak az európai népek érdekeivel. Ezért a Szovjetunió, éppenúgy, mint a többi európai ország — mindenekelőtt a Németországgal szomszédos államok — jogosan veti fel azt a problémát, hogy a német kérdés megoldásának meg kell felelnie az európai biztonság követelményeinek. Ezt csak abban az esetben lehet elérni, ha Németország újraegyesítését békés és demokratikus alapon hajtják végre, ha megakadályozzák agresszív erőként való feltámadását- A német kérdésnek csak ilyen megoldása felel meg az európai népek érdekeinek és egyúttal a remet nép létérdekeinek is. Más megoldás nemzeti öngyilkossággal fenyegető útra tereli a német népet- Nem nehéz megérteni: e feladat megoldása azt követeli, hogy szükséges intézkedéseket tegyenek az olyan helyzet megakadályozására, amelyben Németország sorsát ismét militaristák és revansiszták ragadnák masukhoz, intézkedéseket tegyenek annak érdekében, hogy elzárják a hatalom felé vezető utat Németország olyan elemei elől, akik már most sem titkolják agresszív és revansiszta európai terveiket. Ezzel kapcsolatban e nlékeztetni kell néhány fontos nemzetközi jelentőségű okmányra. E-vényben van a német miUtariz- mus új agresszív cselekményeinek elhárítására kötött francia-szovjet szerződés. E célokat szolgálja az 1942 cvi angol—szovjet szerződés is. Érvényben van az 1947 évi francia- i igol szerződés is, amelynek ugyanez a rendeltetése. Végül nem szabad lebecsülni a német kérdésre vonatkozó potsdami határozatok jelentőségét Vájjon mindez nem szolgálhat-e és nem kell-e, hogy alapul szolgáljon olyan konkrét intézkedések együttes megtételéhez, amelyek megfelelnének az európai népek tartós békéje és biztonsága fenntartása érdekeinek? Mint ismeretes, a négy hatalom a potsdami egyezményben kötelezettséget vállalt, hogy megköti a béke- szerződést olyan német kormánnyal, : melyet „e célból Németország meg- üielő kormányának'' tekinthet, arm- i őn ilyen korma: y megalakul.“ Németország e colnak megfelelő kor- ; lánya csakis a béke kormánya lehet, nem pedig a háború kormánya. Olyan kormány, amely békés kap- >• olatok fenntartására törekszik a i émet nép és Európa más népei köpött, nempedig az agresszió és a re- v unskormány, nem olyan kormány, ..mely egyideig az észak-atlanti katonai tömb eszköze lenne, majd pedig fegyverrel a kezében lépne fel a határmódosítás érdekében, követke- : ősképen az új világháború kirob- bantása érdekében. Szeretném kifejezni azt a reményünket, hogy éppen ;;z európai béke és biztonság fenntartásának ezen magasztos és nemes céljaira törekszik majd a jelenlegi tanácskozáson képviselt valamennyi állam, hiszen csak ezen az utón lehet megtalálni az igazi európai biztonság fenntartása feladatának megoldását. Ennek érdekében >eg kellene egyezni arra vonatko- óan, hogy ne húzódjék tovább az ozael kapcsolatos, Németországra unatkozó főkérdéseknek — a Németországgal való békeszerződés megkötésének és az egységes német • ilam demokratikus és békeszerető alapokon történő ujjáteremtésének - megoldása. Az elmondottak megmutatják, milyen szorosan kapcsolódik ösz- sze a német kérdés az európai biztonság problémájával. Az európai biztonság kérdése vi- ' tont szorosan kapcsolatban van napjaink alapvető feladatával — a nemzetközi feszültség enyhítésének feladatával A három hatalom kormányai és a Szovjetunió kormánya közti jegyzékváltás során nem történt vmegegyezés arra vonatkozóan, hogy a Kínai Népköztársaság részvételével összehívják az öthatalom tanácskozását a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedések kérdésében. Ehelyett lehetségesnek minősítették, hogy a jelenlegi tanácskozáson visszatérjünk érre a kérdésre. A szovjet kormány felfogása sze- i1nt a berlini értekezleten ezt a kérdést a legkomolyabb figyelembe kell részesíteni. Ezzel kapcsolatban kife- ezzük készségünket, hogy megfelelő konkrét javaslatot terjesszünk elő az öt hatalom tanácskozásának ösz- : 'lehívására vonatkozóan. E tanácskozást a berlini értekezletet köve- 'ően nemsokára meg lehetne tartani. Az őthataiom külüg-yminiszlarei tanácskozásának összehívása a Kínai Népköztársaság részvételével régen szükségessé vált. A jelenlegi körülmények között csak az összes nagyhatalmak egyesült erőfesz: lései — más államok erőfeszítéseivel együtt — biztosi halják a feszültség enyhülését az egész nemzetközi helyzetben és csak ezek az együttes erőfeszítések biztosíthatják megfelelő megegyezések elérését az égelő nemzetközi kérdésekben. Mint ismeretes, az ENSZ Biztonsági Tanácsára hárul a ^felelősség a nemzetközi béke és biztonság fenntartásiért« Az is ismeretes, hogy az ENSZ alapokmánya értelmében a Biztonsági Tanács minden, a nemzetközi béke fenn tintásával összefüggő határozatát az öt nagyhatalom — Franciaország, Anglia, az Egyesült. Államok a Szovjetunió és Kína — egyetértésével kell meghozni. Az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának ezeket a fontos tételeit jelenleg már csak azért sem lehet teljesíteni, mert a kínai népi kormány, a kínai nép egyetlen törvényes képviselője nincs képviselve az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Ez a helyzet pedig főképpen annak követkéz ében alakult ki, hogy az egyik állam, mégpedig az Amerikai Egyesüli Államok szembeszáll azzal, hogy helyreállítsák a Kínai Népköztársaság törvényes jogait. Ennek abnormalitása és megengedne teüensége azonban annyira nyilvánvaló, hogy helytelen volna belenyugodni a kialakult helyzetbe. Éppen á jelenlegi körülmények között volna különösen nagyjelentőségű az fi hatalom külügyminiszterei tanácskozásának összehívása. Ilyen tanácskozás összehívása sokban elősegítené a nemzetközi feszültség enyhítését és következésképpen az általános béke megerősítését. Az cl hatalom tanácskozásának összehívása szükséges mindenekelőtt, azért, hogy végetvessenek a fegyverkezési hajszának. Ezt feltétlenül meg kell ten. ni, mert a fegyverkezési hajsza folytatása nemcsak a népei számára teszi elviselhetetlenné a fegyverkezés terheit de a nemzetközi helyzet további kiéleződésére, valamint államok katonai csoportosulásainak alakulására vezet mind az egyik, mind a másik oldalon, Egyefen állam és köztük egyetlen nagyhatalom sem érhet el a jelenlegi körülmények között semilyem pozitív eredményt, ha a fegyverkezési hajsza politikáját folytatja, A fegyverkezési hajsza politikája azonban alááshatja a? ország állami pénzügyeit és gazdaságát ha továbbra is elhúzódik ennek az agresszív és gazdaságilag tarthatatlan politikának a folytatása. Lehet sok-sok milliárd dollárt, újabb és uabb milliárd fontsterlinget felhasználni a fegyverkezési hajsza po.-. lltikájának céljaira és tehet vigasztalódni a fegyverkezési hajsza és az »erő polThája« valamilyen eredményeinek látszatával. De mindennek nincs szilárd alapja és következésképpen nem biztosíthatja a kitűzött eél elérésű, bár erőfeszítést és megfelelő újabb és újabb rendszabályok megvalósít jsát idézi elő a másik oldalon is. Ilyen esetekben elnyeri jelentőségét az Ismert szabály: az egyik oldalon tört int akció megfelelő reakciói kelt a másik oldalon. Egyes hatalmak messzemenő terveket hajtanak végre, hogy számos katonai támaszpontot létesítsenek idegen területen, távol határaiktól. Közben azt mondják, hogy ezt a védelem érdekében teszik, bár ezt nem hiszik el sem azok, akik ezt mondják sem azok, akik e kijelentéseket hallgatják. Másrészről mindenki előtt világos, hogy a jónéhány európai államiján, Észak-Afrikában, továbbá egyes közel- és középkeleti államok területin folyó amerikai katonai támaszpont létesítésének semmi köze sincs a védelmi célokhoz. Nem kevés amerikai katonai és nem katonai személyiség kereken kijelentette, hogy az idegen területen létesítendő számos amerikai katonai támaszpont megteremtése a Szovjetunió ellen, a Kína; Népköztársaság ellen, á népi demokratikus országok ellen irányul. Az ilyen politika és az ilyen fajta tervek a népek szemében önmagukat fosztják meg hitelüktől és elkerülheti Fen kudarc vár reájuk. Mindebből bizonyos következtetéseket kell levonni. Mindenekelőtt el kell ismerni, hogy haladéktalanul olyan intézkedéseket kell tenni, mint valamennyi fegyverzet — különösen a nagyhatalmak fegyverzetének — jelentékeny csökkentése és olyan határozatokat kell hozni, amelyek az atom-, a hidrogénfegyver és más tömegpusztító fegyverfajták eltiltását, e tilalmak végrehajtásának hatékony nemzetközi ellenőrzését szolgálják és efelé vezető első lépésként el kell ismerni, hogy a kormányoknak le kell mondán iok az atomfegyver alkalmazásáról. Ami az utóbbi kérdést illeti, a szovjet küldöttség természetesen abból a tényből indul majd ki, hogy az atomkerdésben. az utóbbi időben bizonyos tárgyalási rendet állapítottak meg, amelyet követni kell. Elsőrendű nemzetközi jelentőségű volna az öthatalom tanácskozásának összehívása és a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedéseknek — köztük a fegyverkezési hajsza megszüntetésének — e tanácskozáson történő megtárgyalása. Nincsen olyan nép, nincsen olyan állam, amelynek ne lenne érdeke, hogy legalább is az alapját megvessék ezen igen fontos nemzetközi problémák gyümölcsöző megtárgyalásának. A jelenlegi berlini értekezlet a maga részéről tehetne valamilyen konkrét lépést annak érdekében, hogy elősegítse a fegyverkezési hajsza megszüntetését. Feltétlenül megengedhetetlennek kell minősíteni az olyan kérdések további halogatásét is, amelyek a nagyhatalmak közti kapcsolatok rendezésére vonatkoznak. E nélkül nem biztosítható sok nemzetközi probléma megoldása és nem lehet sikeresen elősegíteni a nemzetközi feszültség további enyhítését. Ezzel kapcsolatban különös jelentősége van a Kínai Népköztársaságra vonatkozó kérdések rendezésének, beleértve a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállítását az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Az előrehaladásnak e téren nagy jelentősége volna fontos nemzetközi politikai és gazdasági problémák rendezése, többek között a koreai kérdés megoldása szempontjából. Mint ismeretes, magának a koreai politikai értekezletnek az összehívása is komoly nehézségekbe ütközik. Mindeddig nem értek el megállapodást még az értekezlet résztvevőinek összetételéről sem. Más éles ellentétek is vannak a felek között, ami kifejezésre jutott abban, hogy durván megsértették a fegyverszüneti egyezménynek a hadifogolykérdésre vonatkozó feltételeit. Mindez nagy mértékben azzal kapcsolatos, hogy egyes nagyhatalmak között nincsenek meg a normális kapcsolatok. Nem lehet kétséges, hogy az öt hatalom értekezletének összehívása elősegítené számos nehézség eltávolítását, amelyek ma fennállanak mind a koreai kérdésben, mind néhány más időszerű nemzetközi problems megoldása terén. Vannak országok amelyek még most sem hajlandók „elismerni'' a Kínai Népköztársaságot. De tények „el nem ismerése“ és még inkább nagy történelmi események „el nem ismerése“ sohasem vezetett pozitív eredményekre. Az Ázsiában végbement, mindenekelőtt a kínai nép győzelmében és a Kínai Népköztársaság megalakulásában kifejezésre jutott gyökeres változások további semmibevevése az államok közötti viszonyok kiéleződésére vezet és akadályozza a sürgető nemzetközi problémák rendezését, ami létérdeke a világ minden népének. Már 25 nagy- és kis állam — amelyek lakossága mintegy egy milliárd ember — létesített, vagy létesít diplomáciai kapcsolatokat a Kínai Nép- köztársasággal. Az ilyen államok száma már kétszeresére emelkedett volna és elérte volna már az ötvenet., vagy még többet, ha ezen a természetes utón nem létesítettek volna mesterséges akadályokat. Ázsiában nincs egyetlen független állam sem, amely nem létesített politikai kapcsolatokat a Kínai Nép- köztársasággal, vagy legalább is nem akart politikai, vagy gazdasági kapcsolatokat létesíteni vele. Olyan ázsiai országok, mint India, Pakisztán, Indonézia, Burma már régen diplomáciai kapcsolatokat teremtettek a Kínai Népköztársasággal. Nem más, mint Nehru úr, India miniszterelnöke és Ázsia kiemelkedő áilam- férfia jelentette ki két nappal ezelőtt: „az Egyesült Nemzetek Szervezete gyengíti állásait, ha nem bocsátja be a kommunista Kínát. Az új Kína megjelenése óriási tényező a nemzetközi helyzetben. Aki Kínál nem ismeri el, behunyja szemét a. valóság előtt." Sok európai állam, köztük az atlanti tömbhöz tartozó államok is, szükségesnek ismerték el a diplomáciai kapcsolatok megteremtését az új Kínával. Csupán Észak- és Délamerika területén nem akadt egyetlen állam sem, amely eddig rászánta volna magát, hogy rendes kapcsolatokat teremtsen a népi demokratikus Kínával. Hogy ez miről tanúskodik — az további magyarázat nélkül is érthető. A szovjet kormány abból indul ki, hogy ez a helyzet nem maradhat fenn soká így. A Kínai Népköztársaság részvételével megtartandó öthatalmi tanácskozás összehívása sokban hozzájárulna az egész nemzetközi helyzet enyhüléséhez és megjavításához. Végül, ha valóban törekszünk a nemzetközi feszültség enyhítésére, ennek tükröződnie kell az államok közti kereskedelem kiszélesítésével összefüggő nemzetközi kapcsolatokban is. Egyes hatalmak -— mindenekelőtt Egyesült Államok — részéről, a legutóbbi ideig olyan politika tapasztalható, amely a Szovjstun.óval és a népi demokratikus országokkal folytatott kereskedelem eltiltására irányul. Ennek kedvéért az Egyesült Államok kormánya három esztendővel ezelőtt felbontotta ez Egyesült Államok és a Szovjetunió között sok év ó:a érvényben volt kereskedelmi egyezményt. Ismeretes az is, hegy az Egyesült Államokban érvényben van a Bnttje-törvéry, amely gyakorlatilag megtiltja, hogy az Egyesült Államok és az amerikai tömb országai kereskedjenek a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. Az Egyesült Államoknak ezek és egész sor más intéz: kedései nemesek arra irányulnak, hogy mindenféle nehézségeket okozzanak a nemzetközi kereskedelemben, de arra is, hogy kiélezzék a nemzetközi kapcsolatokat- Vájjon elérték-e céljukat a nemzetközi kereskedelem fejlőd-séuek útjába gördített mindezek az akadályok és megkülönböztető intézkedések? Mindnyájan tudjuk, hogy a Szovjetunió, Kína. és a népi demokrarihus országok t-kintetében létesített mindez-k a megkülönböztető intézkedések távolról sem állították meg ez-knek az állanv-krak gazdasági fellendülését, hanem elősegítették a második világpiac megteremtését e9 az ezen orsrá- gok közti gezd-sáei kapcsolatok jelentős meeszüárdnlását, ítéljék meg Önök maguk. mire vezeth-t a nemzetközi kereskedelem terén életbeléptetett tilalmak és megkülönböztetések politikája, kiilö- pö-en a jelenlegi körülmények között, midőn serki sem tagadhatja, hoffv egyes országok gazdasági életében nehézségek vannak. Az öt hatalom képviselőinek tanácskozása pozitív szerenet Játszana a nemzetközi kerpskré-lem fejlesztése normális körülmé- nveinek megteremtése szempontjából is. Ez feltétlenül érdeke sok államnak. Magától értetődik, hogy az öt hatalom tanácskozása csak akkor tartható meg. ha megvan az az alapfeltétel, hogy mind az öt nagyhatalom valóban megmutatja, hogy törekszik a nemzetközi feszültség enyhítésére. A szovjet küldöttség szeretné remélni, hogy erről a kérdésről meg lehet egyezni a berlini értekedeter Az öthat alom külügyminiszteri tanácskozásának összehívásán és a német kér • dís:n kívül célszerű volna ezen az értekezleten megvitatni az osztrák kérdést is. Az európai béke meg. zilárdítá-ának érdeke és az osztrák nép nemzeti jogai biztosításának szükségessége megköveteli a szabad és független Ausztria leggyor sahb helyreállítását és az osztrák kérdés rendezését. A szovjet kormány úgy véli, hogy ezt a kérdést a négyhatalom meglévő egyezményének értelmében kell rendezni. E kérdés megvizsgálására! abból kelj kiindulni, hogy a rendezés elősegítené as európai népek biztonságának és Ausztria függetlenségének szavatolását és hogy Ausztria ne vállon többé fegyverré ar agresszív erők kezében, különösen ni: vájjon a német miUtarizmus fegyverévé. Az elmondottak megengedik, hogy a következő javaslatot tegyem & bérlte értekezlet napirendjére: 1 A nemzetközi feszültség eny- * hl lésére irányuló intézkedésekről és a Franciaország, Anglia, ar Egvesült Államok; » Szovfetmüo és a Kínai Népköztársasig külügyiül nls* terei tanácskozásának összebi- vé «áről. O A német kérdés és aa európai “* Biztonság megőrzésének feladatai. Az osztrák államszerződés. E napirend elfogadása esetén lehetőséget kaptánk, hogy figyelmünket azokra a kérdésekre összpontosítsuk, amelyek jelenleg a legidőszerűbbek és leglényegesebbek. Előttem, Bidault űr nyilatkozott Franciaország nevében és Eden úr Angii* nevében- Ez' két a felszólalásokat Bagy figyelemmel hallgattuk meg. Mind Bidault űr, mind Eden űr «B még előbb Dulles úr, ars Egycült Államok külügyminiszter« bevezető wavái ban kifejezte reményét a jelen értekezlet kedvező eredményeit: illetően.^ Min* *t Szovjetunió képviselőm telje« készségemet fejezem ki aziránt, bogy Bidault. Eden és Dulles úrral együtt olyan eredmé nyékre törekedjünk ezen az értekezleten, amelyek megfelelnek az európai népe!-. biztonsága érdekeinek és egyúttal előre ritik az egész világ békéjének meg- sz!,árd"tását. Ezzel a négy hatalom külűeytninisJtt re? értekezletének elei" ülése végétén. _ Dulles amerikai knUmvmiiiisztftr kije lentette, hogy az idő előrehaladott'ágán való tekintetei a következő ülésen mondta el nyí’.vtkozatat. A köv-tkező ülést január 26-án tartják. (MTI) R berlini értekezlet résztvevői héUréznaponWnt délután 3 órától 7 óráig tanácskoznak Berlin (MTI) A berlini értekezlet titkársága közölte, hogy a négy hatalom külügyminiszterei egy hétfőn hozott határozat értelmében minden hétköznap délután három órától A négyhatalmi London (TASZSZ) Az Angol-Szovjet Baráti Társaság országos tanácsa táviratot intézett a négyhatalom külügyminisztereinek berlini értekezletéhez, amelyben sok sikert kíván a tárgyalások sikeres befejezéséhez. ★ Berlin (MTI) Németország Kommunista Pártjának elnöksége a négyhatalom külügyminisztereinek Berlinben megkezdődött tanácskozásaival kapcsolatban felhívással fordult a német néphez. A felhívás a többi között a következőket mondja: ,.Német népünket most semmiféle pártviszálynak, világnézeti vagy hitfelekezeti véleménykülönbségnek, semmiféle uszításnak és zavartkelSELYEM — SZINTÉTIKUS ROSTBÓL A leningrádi „Marx Károly“-gyár elkezdte azoknak a gépeknek szériau gyártását, amelyek szintetikus rostból selymet készítenek. Az új rostot feldolgozó gép egyemclet. magasságú, hosszúsága 22 méter, tclfesen automatizált. A gép *n- ponta 120 kilogramm selymet gyárt, — A képen: Az új gép szerelése. hét óráig tartanak ülést. A külügyminiszterek délelőttönként a küldöttségül höz tartozó szakértőkkel tanácskoznál. Az értekezlet ülésein a külügyminiszterek felváltva elnökölnek értekezlet hírei tésnek, mesterkedésnek nem. szabad megakadályozni abban, hogy egyse-1 gesen felzárkózva képviselje létére dekeit.‘‘ ★ Berlin (MTD Számos jele van annak, hogy Berlinben, a béketábor országaiból és a nyugati államokból érkezett sajtó- &. rádiótudósítók között évek óta elSt izben a békés együttműködés légköre van kialakulóban. Jóllehet Nyugat- és Keletberlinben külön • külön sajtóközpont működik, a négy- hatalom szerveinek megegyezés«.: alapján mindkét sajtóközpont való- mennyi tudósítónak rendelkezésén: áll. A tudósítók természetesen élnek ezzel a lehetőséggel és hol a keleti* hol a nyugati sajtóközpontban tűnnek fel. (MTI)
