Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)

1954-01-26 / 21. szám

eszakmagyarorszag Kedd, 1554. január 20. Megkezdődött a négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet (Folytatás az 1. oldalról.) Adenauerék provokációi A reakciós nyugatbsrlini városi elöljáróság felszólította a lakossá­got, hogy a berlini értekezlet meg­nyitásának napján reggel 9.30 órától 9.33 óráig „néma csend­del" tüntessen a berlini utcá­kon. Az elöljáróság egyben elren­delte az utcai közlekedés három­perces megszakítását. A provokativ tüntetést a nyomasztó emlékeket visszaidéző szirénabúgás vezette be. Nyugat-Berlinben a rendőrök 9.30 óra. kor leállították a járműforgalmat. A járókelők azonban több helyen nem teljesítették a provokáló felhívást és hangoztatták, hogy Nyugat-Berlin lakossága nem „néma csenddel", ha­nem a német, nép igazságos követe­léseinek előterjesztésével kívánja elősegíteni a négyhatalmi értekezlet eredményességét. Ezzel azonban a provokációk még nem értele véget. Ezekben a napok­ban hat nyugatberlini mozi tűzte műsorára az „öt perccel 12 után'* című Hitler-filmet. A filmet — amelyet a hitleri uralom idején ké­szült filmhíradókból állítottak ösz- sze — a bonni belügyminisztérium .a nácizmus dicsőítése" miatt be­tiltotta, de utóbb visszavonta a be­tiltó végzést. Súrlódások a nyugati kütügyminiszterek közö » A berlini demokratikus sajtó be­számol a három nyugati külügymi­niszter Berlinben tartott különmeg- beszáléséről. A lapok kiemelik az AFP francia hírügynökség nyugatber­lini jelentését, mely a következőket mondja: „Nem titok, hogy a nyugati hatalmak képviselői nem tudnak megegyezni abban a kérdésben, mi­lyen magatartást tanúsítanak azzal a szovjet követeléssel szemben, hogy a Kínai Népköztársaság bevo­násával tartsanak öthatalmi érle- kezletet.‘‘ (MTI) „A her'ini értekezlet küszöbén“ J. Zsukov cikke Moszkva (TASZSZ). A „Pravda" közli Berlinbe kül­dött különtudósítójának, J. Zsu- Itovnak a Szovjetúnió, az Egyesült Államok, Nagybritennia és Francia- ország külügyminiszterei ma meg­nyíló értekezletével foglalkozó cik­két. Ez az értekezlet — írja Zsukov — igen nagy érdeklődést kelt a leg­szélesebb nemzetközi körökben, amelyek joggal vélekednek úgy, hogy az értekezlet, résztvevőinek jó­akarata esetén, előmozdíthatja a bé­ke megszilárdítását, a nemzetközi feszültség enyhítését, az európai biz­tonság tényleges biztosítását. Feszült érdeklődéssel tekint az ér­tekezlet elé Németország lakossága, amely kifejezi azt a reményét, hogy az értekezlet során olyan lépéseket tesznek majd, amelyek előmozdítják a „Pravdá“-ban Németország egységének helyreállí­tását. A berlini lapok figyelmének kö­zéppontjában az a nyilatkozat áll, amelyet V. M. Molotov adott a saj­tónak. A lapok kiemelik a nyilat­kozatnak azt a részét, amely kívá­natosnak tartja a Kínai Népköztár­saság részvételét o megérlelődött nemzetközi kérdésekkel foglalkozó tárgyalásokon. Újságírói körökben ezzel kapcsolatban rámutatnak: Vi­lágszerte, így Angliában és Francia- országban is mind több hive lesz annak a gondolatnak, hogy a • nagy népi államot, a Kínai Népköztársa­ságot be kell vonni az ilyen kérdé­sekkel foglalkozó tárgyalásokba. A berlini értekezlet összehívása — írja Zsukov — komoly csapást mért azoknak a terveire, akik újból ex­pediciós hadtestet akarnak útnak indítani békeszerető államok ellen. A bonni revanspolitikusok minden erőfeszítésükkel azon voltak, hogy megakadályozzák a négy hatalom külügyminiszterei értekezletének összehívását, számításba vették ugyanis, hogy a nemzetközi feszült­ség enyhülése meghiúsítja az újabb agresszió előkészítésére irányuló terveket. Amikor viszont a nyugati hatalmak a közvélemény nyomásá­ra beleegyeztek a berlini értekezlet megtartásába, a bonni revanspoliti­kusok egymás után rendezték pro­vokációikat azzal a céllal, hogy a tárgyalásokat megnehezítő, feszült légkört .teremtsenek Berlinben. A fasiszták e kihívó viselkedéssel akarnak nyugtalanságot kelteni a lakosságban, olydh légkört kialakí­tani. amely akadályozná a berlini értekezlet normális menetét. A re- vansszeUemtől átitatott nyugatné­met sajtó az értekezlet küszöbén minden erejével kétségeket igyek­szik támasztani a németek gondol­kodásában a berlini megegyezés le­hetőségét illetően. A „Der Tagsspiegel" című nyu­gatnémet lap. az amerikaiak szó­csöve, számról-számra közli főszer­kesztőjének cikkeit, amelyek azt próbálják bizonygatni, hogy a nyu­gati hatalmaknak nem kellett volna beleegvezniök a tárgyalásokon való részvételbe. A béke hívei azonban — írja be­fejezésül Zsukov — világszerte egy­behangzóan helyeslik azt az állha­tatos és következetes harcot, ame­lyet a Szovjetúnió a megoldatlan kérdések tárgyalások útján történő rendezéséért, a nemzetközi feszült­ség enyhítéséért folytat. A világ népei figyelik majd a Berlinben most kezdődő tárgyalások menetét. Határozottan elítélik azo­kat, akik megkísérlik akadályozni ezt a felelősségteljes és az emberi­ség szempontjából létfontosságú munkát. Szovjet—kiuai árufop*a!mi jegyzőkönyvet írtak alá Moszkvában Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió külkereskedelmi minisz­tériuma és a Kínai Népköztársaság ke­reskedelmi küldöttsége között a kölcsö­nös megértés légkörében lefolyt baráti tárgyalások eredményeként ez év január 23-án Moszkvában aláírták az 195-1, évre szóló áruforgalmi jegyzőkönyvet — amely a két ország közötti áruforgalom további növelését irányozza elő, — valamint az 1950 február 14—i egyezmény alapján nyújtott hitel számlájára a Szovjetunió­ból a Kínai Népköztársaságba történő szállításokról szóló jegyzőkönyvet. \z aláírt jegyzőkönyvek előírják a terjedelmes listán feltüntetett áruk, ;— köztük kohászati, bányászati és energe­tikai berendezések, gépkocsik, traktorok, mezőgazdasági gépek, útépítő- és épít­kezési gépek, vas. és színesfém henge­relt áruk, olajtermékek és vegyipari áruk — szállítását a Szovjetunióból Kínába. Kínából színesfémeket, szójababot, rizst, földimogyorót, növényi zsiradékot, húst, teát, dohányt, gyümölcsöt, gyapjút, nyersselymet, selyemszövetet, nyersbőrt és egyéb árut szállítanak a Szovjet­unióba. (MTI) Szakadatlanul nő a román dolgozók vásárlóképessége Bukarest (TASZSZ) Évről évre nő a román dolgozók vá­sárlóképessége. Ezt bizonyítja az a nö­vekvő árumennyiség, amelyet a lakosság az állami és szövetkezeti kereskedelmi hálózaton keresztül vásárol. A múlt évben például Bukarest állami üzletei 11 százalékkal több hús. és fel­vágottfélét, 39 százalékkal több cukrá­szati készítményt, 65.85 százalékkal több pamut, selyem és gyapjúszövetet, csak­nem kétszerannyi kész ruhát és cipőt ■adtak el, mint 1952-ben. Értékben kifejezve az árumennyiség, amelyet az állami és szövetkezeti keres­kedelmi hálózaton keresztül 1953-ban e lakosságnak eladtak, 1949-hez viszonyítva 2.3-szeresére emelkedett. lYehru beszéde az indiai nemzeti kongresszus párt kongresszusán Delhi (TASZSZ) Nehru, az indiai nemzeti kon­gresszus pártelnöke, a párt kon­gresszusán január 23-i beszédé­ben többek között így nyilatkozott: „Meggyőződésünk, hogy u ma problémái békés eszközökkel meg­oldhatók és minden ország úgy él­het, ahogy élni óhajt, anélkül, hogy másokra kényszerítené saját rend­szerét." Nehru kijelentette, hogy India nem vesz részt háborúban és remé­li, hogy más ázsiai országok követik példáját, ilymódon elősegítve egy békeövezet megteremtését. India éppen e szempontot figyelembe vé­ve, foglal állást a Pakisztánnak ka­tonai segélynyújtást felajánló Egye­sült Államok javaslatával szemben. A gyarmati rendszerről, főként az afrikai gyarmati rendszerről Nehru ezeket mondotta: „Nincs szándékunkban beavatkoz­ni más országok ügyeibe. Egész múl­túnk és a mostani világról alkotott felfogásunk azonban a- gyarmati uralom minden formájának ellen­felévé tesz bennünket... A mai világban a gyarmati rendszer az egyetemes béke állandó veszélyez­tetését jelenti és a faji ellentétek irányzatát serkenti." feudális és reakciós rendszerek tá­mogatását". Nehru ezután a koreai kérdéssel foglalkozott és kijelentette, hogy India erőfeszítéseket tett a Koreá­ban folyt hadműveletek megszünte­tésének elősegítésére. Nehru csodálkozását fejezte ki afö­lött, hogy az ENSZ-parancsnokság- nak visszaadott hadifoglyok többsé­gét hajókon Tajvan-szigetére szállí­tották. Mint Nehru mondotta, nem látja, hogy Tajvan-szigetére kül­dött hadifoglyoknak szabadságot ad­tak volna. (MTI) Lenin-renddel tüntették ki Hejgausz proíssszort, a kiváló szovjet zongoraművész! Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége Lenin-renddel tűn­tette ki Nejgauszt, a moszkvai állami zenekonzervatórium professzorát, sok­éves kitűnő munkájáért. Bogomoiov, a Szovjetunió új olaszországi nagykövete Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Alekszandr Jefremovics Bogo- molovot a Szovjetunió olaszországi rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetévé nevezte ki. „ . , A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Mihail Alekszejevics Kosztil- jovot — más munkakörbe történt beosz­tása n-latt — felmentette _ a Szovjet­unió olaszországi, rendkívüli és meghatal­mazott nagyköveti tisztsége alól. Egy rosszul sikerült bűvészmutatvány (A CIO, amerikai szakszervezeti szövetség nyilatkozatban jelentette, hogy az amerikai kereskedelmi mi­nisztérium jelentése legaiáhb 1 mil­lió 400.000 munkanélkülit eltitkol.) Uncle Sam bűvész: Nem értem, el aka­rom tüntetni őket és egyre többen lesz­nek . • • Számos mezőgazdasági oktatóíilm készül ebben az évben A földművelésügyi minisztérium idén a tavalyinál lényegesen több oktatófil­met készített Az egyik film például ar­ról szól majd, milyen módszerekkel lehet nagy gabonaterméseket elérni. A helyi vizekkel történő öntözésről szóló film a folyók, patakok, tavak, víztárolók vizé­nek legcélszerűbb felhasználási módjait mutatja majd lie. Több film foglalkozik a talaj lermőerejének fokozásával. így film készül a helyes trágyakezelésről, valamint a savanyú és szikes talajok ' megjavításáról. Egy másik film megmw- Nehfu elítélte a „teljesen elavult, tatja, hogyan lehet a rizstermelést ri&­földi haltenyé.v.téssel még jövedelmezőbbé tenni. A gyümöcstermelőknek ad majd. hasznos útmutatást az álmát zrmesztésröl és gyümölcsápolásról készülő film. Az egyik legsúlyosabb fertőző állatbetegség, a brucelózis leküzdésében jelent segíb- séget a betegség elleni védekezés leg­hatásosabb módszereit bemutató film. Filmet készítenek a helyes takarmányo­zásról is­A nagyobb oktatófilmeken kívül több kisebb film készül egy-egv fontos mező- gazdasági munkáról■ (MTI) Forró szeretettel üdvözöljük Pech Antal-táró Dl$Z-ftataijait A munka frontján való kemény helytállásul deal Peek Anpjl-táró DISZ fiataljai kiérdemelték a DISZ Központi Vezetőség vándor zászlaját* A Pech Antal-tárói DISZ-fiatalok Lenin elvtárs halálának SÓ évfordulóján kimagasló munkasiker eket értek el. A legjobb DISZ-brigád, a Hálás# brigád kft. tagja, Rurzkai Lajos és Lőrincz István ifjúmunkások hősies munkával az egyik front, légvágatán egy műszak alatt egy méter helyett 7 métert haladtak előre s ezzel megdöntötték az ilyen munkahelyen elén eddigi legjobb eredményeket ts. Jó munkájukért az üzem vezetősége 1000 forint pénzjutalomban részesítette őket• Az ózdi járási DlSZ-bizottsá" forró kommunista üdvözlettel köszönti Péch Antal'táró DISZ fiataljait a DISZ Központi Vezetősége vándor zászlaja elnye­rése alkalmából cs további munkájukhoz a DISZ~fiatalokhoz méltó harcos len­dületet és sok sikert kíván! AZ ÓZDI JÁRÁSI DISZ BIZOTTSÁG Törvény a lakosság be elentéseine'; intézéséről Az országgyűlés január 22-i ülésén törvényt alkotott a lakosság beje­lentéseinek intézéséről. Ebben a tör­vényben is kifejezésre jut a népnek a megbecsülése, amely minden törvényünk szellemét áthatja. Államunknak mérhetetlen erőt ád, hogy az ország egész lakossága állandóan ellenőrzi, bírálja és észre­vételeivel segíti állami és gazdasá­gi szerveink, a helyi államhatalom szerveinek munkáját, s ezzel tevé­kenyen hozzájárul a munka min­den irányú tökéletesítéséhez. Kor­mányunk és államunk, gazdasági életünk szervei egész munkájukat a lakosság ellenőrzése alá helyezik, hogy mindenki nyíltan megmond­hassa, amit helytelennek talál és felhívhassa a figyelmet a különbö­ző , területeken jelentkező hibákra és f ogy até kosságokra. Az új törvény kimondja, hogy az állam szervei kötelesek a lakosság köréből érkező bejelentéseket, pa­naszokat gyorsan és mélyrehatóan megvizsgálni, az indokolt panaszo­kat orvosolni, törvénysértés esetén pedig éi-vényt szerezni a törvényes­ségnek. Kötelességük az is, hogy az alulról jövő bírálat felhasználásával állandóan javítsák munkájukat. Ahhoz, hogy megszilárdítsuk a törvényességet, takarékosan gazdál­kodjunk, nyomtalanul kiűzzük a bürokráciát a munkából, elérjük minden téren a lelkiismeretes ügy­intézést, az szükséges, hogy a lakos­ság, amely napról-napra saját bő­rén érzi a hibákat, bátran és őszin­tén mondja el sérelmeit. A lakosság, amikor felhívja a szervek figyelmét a hibákra, alkotmányos jogát gya­korolja és szerveinknek az a köte­lességük, hogy a bejelentések, pana­szok elintézésével elősegítsék ennek a jognak gyakorlását, az alulról jö­vő bírálat minél erősebb kibontako­zását. Ilymódon elősegítik a lakos­ságnak az állami ügyek vitelében való részvételét, az állam és a tö­megek kapcsolatának megszilárdu­lását, élövé válását. A törvény szabályozza azokat a feltételeket, amelyek szervezetileg biztosítják, hogy a lakosság részéről történő bejelentések ne sikkadhas­sanak el, hanem azokat késedelem nélkül és alaposan kivizsgálják, ha szükséges, intézkedéseket tegyenek és ellenőrizzék azok végrehajtását. A lakossággal közvetlen kapcsolat­ban álló szervek közül minisztériu­moknál, megyei és járási, valamint városi tanácsoknál irodát kell szer­vezni a bejelentések lelkiismeretes intézése jobb feltételeinek megte­remtéséhez. Ezekben az irodákban lehetővé kell tenni, hogy a bejelen­tők közvetlenül, személyesen is megtehessék észrevételeiket, pana­szaikat. A szervek vezetőit személyesen teszi felelőssé a törvény azért, hogy érvényt szerezzenek rendelkezései­nek, neveljék munkatársaikat is a lakosság bírálatának megbecsülésé­re és állandóan ellenőrizzék, hogy a vezetésük, felügyeletük alá ren­delt szerv minden dolgozója lelki- ismeretesen foglalkozzék a lakosság bejelentéseivel. Kötelesek gondoskodni arról, hogy a bejelentések vizsgálata alapos le­gyen. Nem elégedhetnek meg a fe­lületes tájékoztatással. A szervek maguk kötelesek megvizsgálni, vagy az általuk Irányított szervvel meg­vizsgáltatni a hozzájuk érkező, ha­táskörükbe tartozó bejelentéséket. A nem hatáskörükbe tartozó bejelen­téseket pedig kötelesek három na­pon belül ahhoz a szervhez továb­bítani, amelyikre az ügy tartozik. Erről a bejelentőt is értesíteni kell A törvény tiltja, hogy a kivizsgá­lást az érdekelt személyre, vagy köz­vetlenül érdekelt szervre bízzák. A törvényesség legmesszebbmenő védelmét szolgálja a törvény, ami­kor kimondja, hogy a vizsgálat so­rán a bejelentőt — ha kivánja — személyesen is meg keli hallgatni és lehetővé kell tenni számára, hogy bizonyítékait a vizsgálatot végző szerv rendelkezésére bocsássa. Más­részt azonban a vizsgálat során azo­kat is meg kell hallgatni, akiket a bejelentés érint. A törvény szerint: tehát mind a bejelentőnek, mind a bejelentésben érintett személynek, vagy szervnek módot kell adni arra, hogy állításaikat. bizonyíthassák, vagy hogy védekezhessenek. A tör­vény tehát teljes mértékben bizto­sítja, hogy ne fojthassák el a bírá­latot, ne kendőzhessék el az igaz­ságot — de ugyanakkor azt is, hogy ne váljék senki rágalom áldozatává­A törvény nemcsak azt szabja meg, hogy a bejelentés kivizsgálásá­nál okmányokkal kell bizonyítani a bejelentés alaposságát, vagy alap­talanságát, hogy fel kell tárni a hi­bát előidéző okokat, hanem azt is, hogy meg kell állapítani a hibákért felelős személyt,’ vagy személye­ket is. Ugyancsak nagyjelentőségű a tör­vénynek az a rendelkezése, amely szerint a vizsgálatot a bejelentés megérkezésétől számított meghatá­rozott Időn belül be kell fejezni és a szükséges intézkedéseket ugyanez idő alatt meg kell tenni. A törvény’ lehetőséget ad arra, hogy amennyi­ben olyan ügyről van szó, amelynek kivizsgálása és az intézkedések megtétele egy hónapon belül nem történhet meg, úgy a bejelentőt tá­jékoztatni kell arról, hogy ügyéi előreláthatólag mikorra intézik el. A törvénynek ez a rendelkezése véget fog vetni annak a tűrhetetlen álla­potnak, hogy egyes szorvek hóna­pokig, sőt néha évekig elintézetle­nül hevertetik a lakosság bejelenté­seit. A törvény további rendelkezése előírja, hogy ha elmulasztják a ki­vizsgálást, vagy a vizsgálat alapján szükségessé váló intézkedéseket, a mulasztót fegyelmileg felelősségre kell vonni. Állami és gazdasági fejlődésünk érdekében elengedhetetlen, hogy a lakosság az állami szervek munkája tökéletesítésének érdekében egyre bátrabban kezdeményezzen, hogy az indokolt panaszok minél nagyobb mértékben felszínre kerüljenek és lehetővé váljék orvoslásuk. Ezért, a törvény alkotmányunk szellemében messzemenően védi a kritika sza­badságát, védi azokat, akik nyiltan és őszintén bírálnak. Nem érheti semmi hátrány azo­kat, akik bírálatukkal, vagy pana­szukkal állami szerveinkhez fordul­nak. Ha egyes lelkiismeretlen sze­mélyek erről megfeledkeznének és ahelyett, hogy saját hibáikat szün­tetnék meg, azon akarják elverni a port, ak' a hibákra figyelmezteti őket, — az ilyen személyekre a tör­vény teljes szigorával kell lesújta­ni. Akit pedig igazságtalanul hát­rány ért, azért, mert a hiányossá­gokra felhívta a figyelmet, erkölcsi­leg és anyagilag is kártalanítani kell. Dolgozó népünk bizalmának nö­vekedését mutatja, hogy a kormány- program megjelenése óta hatalmas mértékben fokozódott a laltosság ak­tivitása, érdeklődése állami szer­veink munkája iránt. Erről tanús­kodnak azok a levelek, észrevételek, bejelentések, amelyek a miniszté­riumokhoz, tanácsokhoz, az ÁEK- hoz, a sajtóhoz és rádióhoz nap mint nap elviszik a tömegek hang­ját. Bizonyos, hogy az új törvény még nagyobb segítséget ad a növek­vő bírálat fokozásához és ezen ke­resztül állami szerveink munkájá­nak megjavításához. (MTI) A Magyar Rádió ralsko'cl stúdiójának műsora Egy agronónius tervei az 1954 es gaz­dasági évben. Bányászaink a pártkongresszusért. Mi van a pereces» óvodával? A íngödiek versenyfelhívása­Szóvátesszük. . . Tanácsadás... Ez történt megyénkben! Műsorunk végén operarésdetelet kö vetítünk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom