Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)

1954-01-24 / 20. szám

í ÉSZAKMAGY ARÖRSZÁG Vasdrnap, 1954. Jairaftr 14. Nagy Imre elvtárs bessámolója as orssággyűlés ssombati ülésén (Folytatás a 3. oldalról.) • termelősBÖvetkezetek: jogo» érdekeit kellett az ellene irányuló támadások el­len megvédelmezni. De a törvény tör­vény marad akkor is, amikor a termelő- szövetkezetekbőí annak rendje-módja szerint kilépett parasztok jogos érdekei ellen járnak el öm kényesen­A törvényesség biztosítása, az ál­latni, gazdasági és társadalmi életben komoly feladatokat ró magukra a taná­csokra. Népköztársaságunk, kormányunk szilárd alapja a törvényesség. A törvény­telen cselekedet népi hatalmunkat áss* alá, ezért minden esetben a törvények teljes szigorával kell lesújtani rájuk. A Helyi tanácsok a törvényesség biztosítá­sára irányuló munkájukban a dolgozók legmesszebbmenő támogatására számít­hatnak. A feladat kettős. A tanácsoknak tudniok kell, hogy nemcsak a törvények alkalmazása terén elkövetett túlkapás hanem az állampolgári kötelezettségek teljesítésének elmulasztása is törvény- sértés. A törvényesség biztosítása tehát azt is jelenti, hogy az állampolgári kö­telezettségek teljesítését is meg kell kö­vetelni minden téren, adófizetésben, be­gyűjtésben és egyebütt. A kormány az adófizetés és a be­gyűjtés terén nagyarányú kedvezménye­ket biztosított úgy az adóterhek, mint a beadási kötelezettségek csökkentésével. A kedvezményeket a kötelezettségek pontos teljesítéséhez kötöttük és fokozot­tabb szigorúsággal megköveteljük. A helyi tanácsoknak nemcsak joguk, de állami kötelességük a törvények ilyen irányú alkalmazása. Külkereskedelmünk « A kormányprogram célkitűzéseinek eredményes megvalósításában, dolgozó népünk messzemenő erőfeszítései mellett, sokat köszönhetünk annak a nagy és ér­tékes segítségnek, amit a Szovjetuniótól és a baráti országoktól kaptunk, vala­mint a szocialista tábor országai között fennálló kölcsönös gazdasági együttmű­ködésnek. De új politikánk kibontakozá­sában éreztette hatását a nemzetközi feszültség enyhülése is, amely bizonyos lehetőséget nyújtott a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok kiszélesítésére, új területekre való kiterjesztésére. Külkeres­kedelmünk e téren számottevő eredmé­nyeket ért el. Népgazdaságunk átállítása, iparunk átcsoportosítása, 1954. évi ter­veink biztosítása, nagy és bonyolult fel­adatokat ró külkereskedelmünkre, ex­port-import terveink teljesítésére. Más­részről fejlett népgazdaságunk számos ágazata széles alapot és komoly lehető­séget nyújt a velünk való gazdasági kap­csolatok fejlesztésére, amit elősegíthet az, hogy a magyar márka jó hírnevét öregbítve, jóminőségű áruval jelenünk rteg a piacon. Mi készek vagyunk egyenlő alapon bárkivel, a kapitalista országokkal is kereskedni. Gazdasági adottságainknál fogva elsősorban közvet­len szomszédainkkal. Ezen a téren kölcsö­nösen kedvező lehetőségek állnak fenn. Mi a magunk részéről kívánatosnak tart­juk ezek hasznosítását. A Szovjetunióval és Romániával most kezdődtek meg a kereskedelmi tárgya­lások, míg a demokratikus tábor orszá­gainak legtöbbjével már folyamatban vannak. A kormány az 1954. évi adóterhet a múlt évi csökkentett adó összegében állapította meg. Ilyen módon a paraszt­ság már most számítást csinálhat, hogy évi adójára havonta minden hó 15-ig kamatmentesen milyen összeget kell fi­zetni. A pénzügyi szervek az előírásokról a legközelebbi hetekben írásban értesítik az adózókat, s amennyiben jogos panasz felmerül, a járási pénzügyi osztálynak gyorsan orvosolni kell. Az adóíveket az idén már május 15-ig kézhez kapják a gazdák. Egyébként 1954. évre a kor­mány az adózás terén, népgazdasági ér­dekekre való tekintettel, módosításokat eszközölt. A méhészetből eredő jövedel­met mentesítette mindennemű adózás alól. Csökkentettük a növendékállattartó gazdák adóját. Leszállítottuk az idősebb gazdák adóterhét, megszüntettük a kato­nai szolgálatmentességi adót és 22 évre emeltük a gyermcktelenségi adófizetésre kötelezettek korhatárát. Ezek az intéz­kedések 1954-ben a lakosság részére mintegy háromszáz millió forint meg­takarítást jelentenek. A kormány, pro­gramjának és a párt határozatainak alap­ján megtette « magáét. A parasztságon a sor, hogy példásan teljesítse állam­polgári kötelezettségét. Illetékes hatóságainknak más téren is érvényt kell szerezniök Népköztársaságunk törvényeinek. Példásan kell megbüntetni az árdrágítókat, akik kijátsszák az árle­szállítást és tiltott áremeléssel, vagy mi­nőségrontással károsítják meg a lakos­ságot. Ügyészségeink, bíróságaink, állami ellenőrző szerveink fontos feladata őr­ködni a kormány árpolitikai intézkedé­seinek szigorú betartásán. sámottető eredményei Kereskedelmünket az utóbbi hónapok­ban a tőkés országokkal tovább szélesí­tettük. 1953 második felében árucsere- forgalmi megállapodást kötöttünk Auszt­riával, Hollandiával, Svédországgal, Finnországgal, Svájccal és Argentíná­val. Hasonló tárgyalások vannak folya­matban Nyugat Németországgal és Bra­zíliával. Érdemes megemlíteni, hogy Bra­zíliával a felszabadulás óta elsőízben folytattunk kereskedelmi tárgyalásokat, ugyanakkor fizetési megállapodást kötöt­tünk Paraguay al, míg Uruguay_«l meg­hosszabbítottuk. Fizetési megállapodásra vonatkozó előzetes megállapodások foly­nak Chilével. A közeli hetekben áru- csereforgalmi tárgyalások kezdődnek Nor­végiával, Dániával, Irakkal és Indonéziá­val. Nemrég tekintélyes egyiptomi kor­mánydelegáció járt Budapesten, amely az áruforgalom bővítéséről tárgyalt. Fel­tehető, hogy Angliával is sor kerül az 1949-ben megszakadt kereskedelmi tár­gyalások újrafelvételére. Itt említem meg. hogy különböző kormányszerveink megbeszéléseket folytattak az európai gazdasági bizottság főtitkárával, Mürdal úrral, aki Budapestre látogatott, hogy Magyarországnak a bizottság munkájában való tevékenyebb, részvételét biztosítsa­Hazánk mind élénkebben bekapcsoló­dik a nemzetközi gazdasági élet vérke­ringésébe, hogy az egyenlő elbánás és kölcsönösség alapján a kereskedelmi kap­csolatok fejlesztésével ellássuk népgazda­ságunk importszükségletét, ugyanakkor piacokat biztosítsunk a magyar áruk számára* békeszerető népek és az egész világ haladó közvéleménye nyomásának eredménye. Tárgyalásai a nemzetközi politika napirenden lévő legsúlyosabb prob- blémái a mi népünket, országunkat is a legközvetlenebbül érinti. A ma­gyar nép, melyet a világuralomra tö­rő német imperializmus egy ember­öltő folyamán két Ízben vitt bele esztelen és bűnös háborúba, melynek során fiaink százezrei életüket vesz­tették; s amelyek országunkra nyo­mort és pusztulást, rengeteg szenve­dést és nélkülözést hoztak, tudatá­ban van annak, milyen veszélyt je­lent számára a német militarizmus feltámasztása. Ez indította annak idején kormányunkat arra, hogy fel­emelje tiltakozó szavát a bonni szer­ződés megkötése ellen, mint — töb­bek között — a Magyar Népköztár­saság léte és függetlensége ellen is irányuló agresszív lépés ellen. Ez indítja ma is kormányunkat arra, hogy állást foglaljon és küzdjön az ellen az imperialista politika ellen, mely a magyar nép ádáz ellensége, a német militarizmus feltámasztását és megerősítését célozza. Éppen ezért országunk és népünk mindenek fölött álló érdeke, hogy a nyolcszáz milliós béketábor politiká­ja, melynek zászlóvivője a Szovjet­unió, elérje nagy céljait: a nemzet­közi feszültség enyhülését, a német militarizmus feltámasztásának meg­akadályozását, a fegyverkezés álta­lános csökkentését és az atom-hidro­gén és más tömegpusztító fegyverek betiltását. A haladó emberiség eme nagy cél­jaiért világszerte folyó küzdelemből nekünk is tevékenyen ki kell venni a részünket. A Szovjetunió békepoli- tikáját minden erőnkkel támogat­nunk kell, a béke nagy ügyének szol­gálatában aktívabb külpolitikával mindenütt fellépünk, s hallatjuk sza­vunkat, ahol a háborús gyújtogatok bűnös terveinek, a német militariz­mus feltámasztásának meghiúsításá­ról, egységes, békeszerető, demokra­tikus Németország megteremtéséről van szó. Nem rajtunk múlik, hogy minded­dig nem volt és még ma sincs lehe­tőségünk arra, hogy nemzetközi fó­rumon, az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében harcoljunk a béke védel­mezőinek oldalán. Nem szűnünk meg követelni, hogy a nyugati nagy­hatalmak tartsák be a békeszerző-, dés megkötése alkalmával tett ígé­retüket és biztosítsák felvételünket az Egyesült Nemzetek Szervezetébe De a béke nagy ügyéért minden­kor harcolnunk kell. Az elkövetke­zendő napokban az egész világ fi­gyelme Berlin felé fordul, ahol a Szovjetunió következetes békepoliti­kája, a béke világmozgalom ereje és száz és százmilliós tömegek béke­akarata a tárgyalóasztal mellé kény­szerítette a nyugati hatalmakat es ahol a Szovjetúnió javaslatai mögött a világ békeszerető népei állnak. Mi a magunk őrhelyén, szerény erőnk­höz mérten, az országunk és más országok közötti békés kapcsolatok, valamint kölcsönös megértésen és egymás érdekeinek tiszteletben tar­tásán alapuló termékeny együttmű­ködés érdekében minden tőlünk tel­hetőt megteszünk. Ez a mi békepoii- tikánk fő célkitűzése, ami mögött dolgozó népünk hajthatatlan béke­akarata áll. (Nagy taps.) Ennyiben kívántam ismertetni a kormány félesztendős tevékenységét és azokat a feladatokat, amelyeket 1954-ben meg kell valósítanunk. Nagyszerű feladatok, melyeknek eredményes megoldásával tovább haladunk előre a párt határozata és a kormányprogram által kijelölt he­lyes utón, hazánk felvirágzásáért né­pünk jólétéért. Ehhez kérem a tisz­telt országgyűlés hathatós támoga­tását. Fél esztendő van mögöttünk. En­nek tanulságai azt mutatják, hogy helyes utón járunk. Ezért az elmúlt hat hónap tapasztalatai alapján jo­gos bizalommal eltelve, derűlátással tekintünk a ránk váró még olyan nagy és felelősségteljes feladatok elé. A nép bizalommal van irántunk, követ bennünket azon az utón, ame­lyen békés építőmunkánk közben, a dolgozó népünkkel egybeforrva pár­tunk vezetésével biztos lépésekkel haladunk magasztos célunk, a szo­cializmus diadala felé. Velünk a nép, velünk a győzelem! (Nagy taps.) A minisztertanács elnökének hosz- szantartó lelkes tapssal fogadott be­széde után Rónai Sándor elnök az ülést 15 percre felfüggesztette. Nagy Imre elvtárs beszédéhez hoz­zászóltak: Földvári Rudolf, az MDP politikai bizottságának tagja, Darvas József népművelési miniszter, Pesta László, a budapesti városi tanács vb. elnökhelyettese, Horváth Ede, a szo­cialista munka hőse, Lovas Lajos, a turkeveí »Vörös Csillag« tsz Kossuth- díjas elnöke, Juhász Imréné ország- gyűlési képviselő. minisztérium A ráros- és községgazdálkodási létrehozása Az országgyűlés a minisztertanács elnökének beszámolóját tudomásul vet­te, majd rátért a város- és község­gazdálkodási minisztérium létrehozá­sáról szóló törvényjavaslat tárgyalá­sára. Nánási László előadó bejelentette, hogy a jogi bizottság a törvényjavas­latot megtárgyalta és változtatás nél­kül elfogadta. A kormányprogram gyakorlati vég­rehajtása során igen nagy feladat há­rul a város- és községgazdálkodásra _ mondotta Nánási László. Ennek hi­vatása a dolgozók lakással és ivóvíz­zel való ellátása, a városok és közsé­gek belső közlekedésének lebonyolítá­sa, a belső utak, járdák, hidak, für­dők fenntartása, valamint a szenny- vizlevezetés, a köztisztaság biztosítósa, a, városok és községek fejlesztésével és rendezésével kapcsolatos feladatok el­látása, a városokban és kőzségekbag zöld övezetek létesítése és a dolgozó nép mindennapi szükségleteit érintő sok más szolgáltató tevékenység. Ezek a feladatok a helyi tanácsok tevékenység; körébe tartoznak. Ezen a fontos területen mindezideíg a munkáit az gá torta, hogy a város- és közsóggaz* dálkodás szervezetileg igen szétforgá­csolt volt. A város- és községgazdál* kodás felügyeletét négy minisztérium látta el. a közvetlen irányítást pedig a helyi tanácsok vonalán három ősz-« tály végezte. A szótfolyt irányítás aka­dályozta a lakosság érdekeinek meg., felelő, gazdaságos és tervszerű műn* kát. A város- és községgazdálkodási szervezete csak a megyei és cg vég városi tanácsoknál épült ‘ki. A város, és kozséggazdálkodás ezért nem tudott eleget lenni a kormányprogramból eredő, megnövekedett feladatoknak. A minisztertanács a múlt év novem-j bér 27-i ülésén határozatot hozott g város, és községgazdálkodás munkáé jának megjavításáról. Többek között elrendelte a város- és községgazdáJ-t kodás irányításának összevonását. A város, és községgazdálkodás felügye-i letét ez év január 1-töl a könnyűipari minisztérium vette át. A miniszterta­nács határozatának megfelelően * kommunális, építési és közlekedési osztályokat a hely; tanácsoknál — Bu-t dapestef kivéve — »város- é« községe gazdálkodást osztályba« kell összevon­ni. A községgazdálkodás teendőit * községekben a községgazda fogja ete látni. A város, és községgazdálkodási sál foglalkozó vállalatokat is át kelj szervezni, hogy megfelelőbben elégít­hessék ki a dolgozók igényeit. Az új szervezeti felépítés nagy önállóságot biztosít a helyi tanácsoknak és meg* szünteti az eddigi szélforgácsolfságot. A város- ős községgazdálkodás tényé kedése alapvetően eltér az iparétól, mind tervezés, mind adatszolgáltatás, de főleg műszaki feladatok tekinteté-, ben. Ennélfogva a város- és községé gazdálkodás nem tud jól beilleszkedni a könnyűipari minisztérium munkája* ba, amely teljesen az ipar irányításává épült fel. A város- és községgazdálkoé dás munkájának megjavítására, valaé mint a tanácsok önállóságának növelőé sére hozol ( határozatok a gyakorlatban' egy önálló minisztérium alapjait terem* tik meg. Ezért szükséges a könnyűé ipari minisztériumon belül működő város- és községfejlesztési, lakásgazé dálkodás, közmű és szolgáltató Valla* lati igazgatóságból, valamint az építés* ügyi minisztériumból átvett tanácsi vállalat, főosztályból és a nehézipari minisztériumtól átkerült gázszolgáltatói osztályból a város és községgazdálkoé dás minisztériumát létrehozni. Mindezek alapján javasolta az «r* szággyülésnek. hogy az alkotmány 24. szakaszának kiegészítéséről és a városé és községgazdálkodási minisztérium létrehozásáról szóló törvényjavaslatot fogadja el. Az előadó beszéde után az ország* gyűlés a város- és községgazdálkoé dási minisztérium felállításáról szóig törvényjavaslatot általánosságban és) részleteiben elfogadta. Ezzel az országé gyűlés ülésszaka végétért. (MTI) A békeharc sikerei Parlamenti ülésszakunk eseményteljes időpontban, a négy nagyhatalom kül­ügyminiszterei berlini értekezletének elő­estéjén ülésezik. Olyan időpontban, amikor a népek békés együttműködésé­nek, a fenyegető háborús veszély elhárí­tásának, az egész haladó emberiség jö­vendőjének legmagasztosabb ügyéről, a békéről folytatnak fontos tárgyalásokat a négy nagyhatalom képviselői, A Szovjetúnió Minisztertanácsának elnöke, Malenkov elvtárs múlt év márciusában megállapította, hogy „Nincs jelenleg clyan vitás, vagy megoldatlan kérdés, amelyet ne le­hetne békés utón megoldani az érde­kelt országok kölcsönös megegyezé­se alapján.“ Ez az elv a Szovjetunió vezette béketábor külpolitikai tevé­kenységének alapja, amellyel minden békeszerető ember egyetért az egész világon. (Hosszantartó, nagy taps.) A Szovjetunió kormánya, követke­zetes béképolitikájához híven, kez­dettől fogva hajlandónak nyilatko­zott arra, hogy a nagyhatalmak kül­ügyminiszterei üljenek össze és tár­gyalj álc meg azokat a vitás kérdése­ket, amelyek a nemzetközi feszültség enyhülését, s ezzel a béke megszi­lárdítását elősegíthetik. Ennek el­lenére csaknem fél évig tartott, mig a három nyugati nagyhatalom hozzá­járult a Szovjetunió javaslatához. Ugyanakkor a nyugati hatalmak an­nak ellenére, hogy egyetértettek a külügyminiszteri értekezlet összehívá­sával, tovább folytatták az úgyneve­zett „európai védelmi közösség meg­teremtésére", lényegében a német militarizmus feltámasztására irányu­ló politikájukat, ami nagymértékben fokozza egy új európai háború ve­szélyét. A szovjet kormány november 26-1 jegyzékében leszögezte, hogy „a né­met militarizmus újrateremtése és Nyugat-Németország újrsfelfegyver- zésének tág teret nyitó úgynevezett „európai hadsereg'“ megteremtésé« nek tervei, valamint külföldi katonai támaszpontok létesítése jónéhány európai állam területén, veszélyez­teti más európai államok biztonsá­gát, összeegyeztethetetlenek az euró­pai biztonság érdekeivel.“ A szovjet kormány az összes béke­szerető népek álláspontját fejezte ki, amikor javaslatokat tett a , német kérdés rendezésére, egységes, demo­kratikus békeszerető Németország megteremtésére. A béke megőrzésére irányuló po­litika másik döntő kérdése a fegy­verkezési hajsza megszüntetése. A háborús veszély elhárításának leg­fontosabb előfeltétele a fegyverke­zés csökkentése és a fegyverek leg­veszedelmesebb fajtáinak, az atom-, hidrogén és más tömegpusztító fegy­verek betiltása. A szovjet kormány­nak ez az álláspontja nem újkeletű. A második világháború befejezése óta a Szovjetunió következetesen sikraszállt az atomfegyver betiltása és ennek nemzetközi ellenőrzése mel­lett. Egyetlen alkalmat sem mulasz­tott el, hogy az Egyesület Nemzetek Szervezetében ilyen irányú konkrét javaslatokat tegyen. A tömegpusztító fegyverek betiltá­sa az egész békeszerető emberiség legfőbb óhaja. Az amerikai imperia­lizmust terheli a felelősség, hogy ez nem valósulhatott meg. A világ ha­ladó közvéleményének ezt az egy­értelmű meggyőződését nem hagy­hatják figyelmen kivül azoknak az országoknak a kormányai sem, me­lyek vezető köreinek imperialista háborús politikája a világ békéjét veszélyezteti, új háború kirobbantá­sát készíti elő. Egyre világosabban látják ezt a nyugati országok népei és egyre erőteljesebben adnak kife­jezést a német militarizmus feltá­masztása és az úgynevezett európai hadsereg elleni tiltakozásuknak. Ilyen körülmények között ül össze 9. négyhatalmi értefaasiet, amely a»--------------------------- ... '■»------------------­V. M. Moloíov megérkezett Berlinbe Berlin (TASZSZ). Január 23-án Berlinbe érkeztek V. M. Molotov és a kíséretében lévő személyek, hogy résztvegyenek a négy hatalom kül­ügyminisztereinek értekezletén. A schönefeldi repülőtéren V. M. Molotov fogadására megjelentek a Német Demokratikus Köztársaság kormányának tagjai, élükön Otto Grotewohl miniszterelnökkel. V. M. Molotov, a Szovjetúnió kül­ügyminisztere megérkezésekor nyi­latkozatot tett a szovjet és a kül­földi sajtó képviselőinek: „A berlini értekezlet olyan mér­tékben felel majd meg fő felada­tának, amilyen mértékben előmoz­dítja a béke megszilárdítását, a nemzetközi feszültség enyhítését >— mondotta többi között. A Szovjetúniónak nem voltak és nincsenek olyan célkitűzései, ame­lyek más államok ellen, más népek szabadsága és nemzeti jogai ellen irányulnának. A Szovjetúnió támo­gatásáról biztosítja mindazoknak az országoknak törekvéseit, amelyek­nek célja a népeik jólétéről és biz­tonságáról való gondoskodás, mivel ezek a törekvések nem állnak ellen­tétben más államok érdekeivel és jogaival. A Szovjetúnió kormánya ilyen magatartást szeretne látni a Szovjetúnió irányában is,'“ (MTI) Válasz a miskolci járási pártbizottság versenyfelhívására A miskolci járási pártbizottság az Északmagyarország január 12-i szá­mában versenyre hívta ki a megye pártbizottságait a propagandaanyag terjesztésének és elszámolásának megjavítása érdekében. A versenyfelhívást a megye vala­mennyi pártbizottsága elfogadta, sőt egyes pártbizottságaink a verseny- felhívásban szerepelt felajánlások túlteljesítését is vállalták. A szikszói járási pártbizottság és a sárospataldl járási pártbizottság vállalta, hogy a pártpolitikai folyóiratok utólagos fizetését átszervezik csoportos előfi­zetésre, illetve a befizetés megjavítá­sát 2 százalékkal túlteljesítik. Az MB ágit. prop. osztálya helyes­nek tartja a versenyfelhívást, elfo­gadta a miskolci járási pártbizott­ság javaslatát és versenyre hívja ki a propagandaanyag jobb terjesztése és elszámolása érdekében az ország valamennyi pártbizottságának ágit. prop. osztályát. A versenyfeltétele­ket megküldi valamennyi megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának. MB. AGIT PROP. OSZTÁLY* fi MagyarRádió miskolci stúdiójának műsora A Szabad Nép szombati vezércikké­hez. (Kommentár.) A mádi népi együttes műsorából. Szóvátesszük ... Jelenetek, tréfák. Tánczene. HÉTFŐI MŰSOR: Az 1954-es tervév sikeréért. — Tíha- nyi Alajos, a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatójának írása. Uj I—es típusú termelőszövetkezet alakult. Elkészült a déli terelő út. Hogyan dolgozik b sátoraljaújhelyi szabó ktsz? Mi történt Halmajban? A vasárnap sportja. Ajándékműsor a Miskolci Épületfwa« rot» Vállalat dolgozóinak* Sztahanovista villanyhegesztő Ducsai József a Miskolci J&rőmfijavító Vállalat sztahánovista villanyhegesztője. A szakma legjobb dolgozója címért folyó versenyben országosan első helyezést é** tí. Különleges zmmkamódszerévta áHandfem 150—150 százalékot ér «I*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom