Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)

1954-01-23 / 19. szám

Kimagasló eredményt ért el az ózdi durvahengerde Az ózdi durvahengerde dolgozói január 21-én napi tervüket 102 szá­zalékra teljesítették. Ez a kimagas­ló eredmény arra enged következ­tetni, hogy az üzem kikerült a hul­lámvölgyből s most már bizton számíthatunk arra, hogy a napi tervek rendszeres teljesítésével pó tolják az elmaradást, s teljesítik a tervet. Ezen a napon a diósgyőri durvahengerészek elmaradtak az ózdiak mögött, mivel napi tervü­ket 104 százalékra teljesítették, szemben Özd 107 százalékával. A diósgyőri martin a sztahánovista üzem címért A diósgyőri martinászok nemes célt tűztek maguk elé. I. negyedévi tervük túlteljesítésével el akarják nyerni a sztahánovista üzem címet. Január 21-én 102 százalékos napi terv-, teljesítést értek el, a kezdeti elma­radást mindinkább kezdik behozni s az üzem munkásai, műszaki dolgo­zói alkotó együttműködésben küz­denek a büszke sztahánovista üzem címért. Kirákl vezet a borsodi bányák versenyében Az Ózdi Szénbányászati Tröszthöz tartozó bányavállalat, Királd az év elejétől élenjár a borsodi bányák versenyében. Január 21-én tovább növelték előnyüket, mivel ezen a napon 101.5 százalékot értek el és így a havi tervük esedékes részét 103.8 százalékra teljesítették. A me­gye második legjobb bányája, Diós­győr, csütörtökön 105.6 százalékos napi teljesítést jelentett. Havi tervükben 100.4 százaléknál tarta­nak. A mucsonyi szénbányavállalat a versenyben az élenjárók között van, január 21-éig ők is tervtúlteljesítést jelentettek. Ki 1 esz ar első ? Fűk 5 László vagy Feliér Imre ? Péch Antal-tárón nemes verseny­ben küzd Fűkő László és Fehér Im­re sztahánovista bányászok brigád­ja a kongresszusi verseny győzelmé­ért. Jelenleg kettejük párosversenyé­ben Fehér Imre elvtárs brigádja ve­zet. Január 21-ig 105.5 százalékra teljesítették havi' tervük esedékes részét. Elsőségüket a jobb munka- szervezés biztosította. Fükő László brigádja január 1-től 19-ig maga mögött hagyta Fehér Imre brigádját, azonban 21-ig meg változott az eredmény, mivel a Fe­hér-brigád megelőzte Fűkő elvtár­sikat. Január 21-ig a Fűkő-brigád 103.8 százalékra teljesítette havi ter­vét. Most kettőzött erővel harcol­nak, hogy visszaszerezzék az első helyet. A két kiváló bányászbrigád párosversenyéből mind több szén születik. Március végén pedig eldől, hogy ki lett az első, Fűkő László vagy Fehér Imre brigádja. 1954 népgazdasági terve az országgyűlés előtt Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozásait. Az ülést Mekis József, az ország- gyűlés alelnöke nyitotta meg. Meg­emlékezett a közelmúltban elhunyt Buchinger Manó és Józsa András képviselőkről, akiknek emlékül az országgyűlés jegyzőkönyvben örökí­tette meg. > Mekis József ezután bejelentette, hogy a halálozások, illetve lemondás következtében megüresedett képvi­selői helyekre a Népköztársaság El­nöki Tanácsa Bozsóki Ferenc, Ma- tusek Tivadar és Horváth Nándor soronkövetkező pótképviselőket hív­ta be. A bejelentések után • Szalai Béla az Országos Tervhivatal elnöke, az MDP Politikai Bizottságának póttag­ja ismertette az 1954. évi népgazda­sági tervet. — Az 1954. évi népgazdasági terv a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júniusi, októberi és decemberi határozatain, valamint a kormányprogram célkitűzésein ala­pul — mondotta Szalai Béla. — A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határoza­tai és a kormányprogram megvaló­sítása érdekében a minisztertanács már az 1953. évi terveket számos te­rületen módosította. 1953. második félévében emelte a lakosság fogyasz­tásának előirányzatát. Ezzel össze­függésben közel kettő milliárd fo­rinttal csökkentette az 1953. évi be­ruházási tervet és a felszabaduló anyagi eszközöket részben közszük­ségleti cikkek gyártására fordította. Csökkentette a nehézipar és ugyan­akkor emelte a mezőgazdaság, a könnyűipar és az élelmiszeripar beruházásait, fokozta a lakásépítést és növelte a kulturális, munkavédel­mi, szociális- és egészségvédelmi beruházásokat. Ezen átcsoportosítás eredményeként megváltozott a beru­házások elosztása a népgazdaság egyes területei között. A nehézipar részesedése a teljes beruházási ke­retből 43.3 százalékról 41.3 százalék­ra csökkent, ugyanakkor a szociális, kulturális és egészségvédelmi beru­házások részesedése 6.1 százalékról 9.6 százalékra emelkedett. Még nagyobbak lettek volna az eredmények, ha a gazdasági vezetők valamennyien azonnal megértették volna a beruházások átcsoportosítá­sának jelentőségét. — A múlt év július és augusztus havában a minisztertanács az ijiari termelés tervét is felülvizsgálta és több túlfeszített előirányzatot csök­kentett. Ennek megfelelően a szo­cialista ipar termelési tervét 101.3 százalékra teljesítette. Az ipari ter­melés 1953-ban 11.8 százalékkal ha­ladta meg az 1952 évit. Szalai Béla elmondotta, hogy a párt Központi Vezetősége és a kor­mány határozatainak eredményeként 1953. év második felében jelentősen megnövekedett a dolgozók jövedel­me. A különböző rendelkezések a dolgozók jövedelmét 1953-ban mint-, egy négy egész öt tized milliárd fo­rinttal növelték. Az elhatározott in­tézkedésekkel és a jó mezőgazdasági terméssel összefügésben a belkeres­kedelem áruforgalma 1953. első fél­évéről a második félévre mintegy 27 százalékkal növekedett. A népgaxdasági terv 1954. érre a következő fejlődést irányosxa elő: FtlKÖ LÄSZLÖ FEHÉR IMRE Miért nem látják el elegendő vasúti kocsival Pereces bányászait? Pereces bányászai arra adták szavukat, hogy terven felül négy vagon szenet adnak a hazának. Az ország kérésére egyemberként in­dultak harcba Barossaknán és Pálinkástárón. Pereces valamennyi bányásza becsületbeli kötelességé­nek tartja, minél több szenet adni a dolgozóknak, kórházaknak, isko­láknak, gyáraknak. Kemény munka szükséges, míg a föld mélyéből a felszínre kerül az életet, a fényt, a meleget adó fekete gyémánt, s bizony joggal fakadnak ki elkeseredésükben a bányászok, amikor látják, hogy a kitermelt szén nem kerül el ren­deltetési helyére, hanem ott porlik el a hányon, a bánya környékén, azért, mert a vasút nem biztosít elpgendő kocsit a szén elszállításá­ra. Január 2I-én IX vagon szenet öntöttek a földre, s január 22-én pénteken délig pedig 5 vagon ke­rült ismét a hányóra. Az elmúlt évben közel 100 vagon szén ment tönkre, ennyi égett el a szabad ég alatt, üresvagonhiány miatt. Most" ismét ugyanez a helyzet az ríj év első hónapjában. Ki a felelős ezért? A bányászok ma arról beszélnek, hogy amíg a kisvasút a diósgyőri kohászathoz tartozott, nem volt probléma az üresvagon, de amióta a MÄV vette át, hiba hiba ntán, panasz panasz után következik. A barossaknai bányászok havi tervük esedékes részét napjainkig 102 szá­zalékra teljesítették. Jóval nagyobb eredményeket értek volna el, ha a vasút segíti munkájukat, de ma napirenden fordul elő, hogy hol a mozdony romlik el, hol egyéb, más hiba gátolja a szállítást. A múltban a kisvonat naponta 100 vagonos forgalmat is lebonyolított. Ma csak 39 vagonról van szó, eny- nyit kérnek a barossaknaiak és 30 vagont a pálinkás-táróiak. A MÄV a kérést nem teljesíti. Arra hivatkoznak: azért nincs üres va­gon, mert a nyugati erőműnél nem pakolják ki. Pereces bányászait nem lehet megnyugtatni azzal, hogy a MÄV megindokolja a hibákat. Pereces bányászainak nem indokokra van szükségük, hanem üres vasúti ko­csikra. Azt tartják, ha kemény, nehéz munkában helytállva, a fel­színre küldik, a szenet, teljesítik az ország kérését, akkor a sokkal könnyebb munkát, az elszállítást a MÄV-nak is teljesítenie kell. Ez a feladata, kötelessége! Itt az ideje, hogy megvizsgálják az illetékesek, kit terhel a felelős­ség azért, hogy nincs vasúti kocsi, hogy 10 és 100 tonna szén megy tönkre a szabad ég alatt. 1 A nemzeti jövedelemből a fo- gyasztási alap részesedése 75 százalékról 82 százalékra emelkedik (ezen belül a lakosság közvetlen, egyéni fogyasztása 58 százalékról 70 százalékra növekszik.) A felhalmo­zás részesedése 25 százalékról 18 százalékra csökken. A lakosság növekvő fogyasztásá­nak megfelelően a kiskereskedelmi áruforgalom mintegy húsz százalék­kal emelkedik 1954-ben. O A szocialista ipar termelése az “• iparosítás lassúbb ütemének megfelelően 1954-ben 1953-hoz ké­pest mintegy 4.5 százalékkal emel­kedik. Ezen belül a termelési esz­közök termelése 1953-hoz viszonyít­va 2 százalékkal csökken, a fogyasz­tási cikkek termelése pedig 16 szá­zalékkal növekszik. A helyi ipar termelése 1954-ben huszonegy százalékkal haladja meg az 1953 évit. O A mezőgazdasági termelés az elmúlt öt év átlagához képest nyolc százalékkal emelkedik .ebben az esztendőben. A mezőgazdasági be­ruházások részesedése az összes be­ruházásokból 24 százalékra emelke­dik, mintegy a duplájára az előző évi aránynak. A A beruházások összegét a terv 14 milliárd forintban állapítja meg, vagyis, mintegy 3 milliárdda) alacsonyabban az 1953. évinél. Az ipari beruházások összege 1953-hoz viszonyítva jelentősen csökken, ugyanakkor a mezőgazdasági —, va­lamint az egészségjigyi — és munka- védelmi beruházások összege növek szik. Nagymértékben emelkedik a lakásépítés. Közoktatást, tudományos és kulturális célú beruházásokra a terv jelentős összegeket irányoz elő. Az 1954. évi terv az. ipari fejlődés ütemének lassítását irányozza elő. Emellett a fogyasztási cikkek terme­lése lényegesen növekszik, a terme­lési eszközök termelése valamelyest csökken. Ax ipar főfeladatai 1954-ben A terv előirányzata szerint nagy­mértékben növekszik a fogyasztás) cikkek termelése a lakosság jobb el­látása érdekében. Ezért az egész gyáripar fejlődésével gyorsabb ütemben fejlődik a könnyűipar és az élelmiszeripar. Például: gyapjú- szövetből 27 százalékkal, cipőből 22 százalékkal, kötött áruból 16 száza­lékkal emelkedik a termelés. | — Ma még sok olyan hiánycikk van, amelyből az ipar jó szervezés mellett könnyen ki tudná elégíteni a szükségleteket és ezzel sok bosszú­ságtól kímélné meg a dolgozókat, különösen a háziasszonyokat. A kor mány elhatározott szándéka, hogy rövid idő alatt alapjában megszün­teti az ilyen jellegű áruhiányt. A terv előírja, hogy számos olyan tö­megfogyasztási cikkből, melyből je­lenleg még hiány van, az év köze­péig elegendő mennyiséget kell gyártani a lakosság szükségleteinek kielégítésére. — A terv több olyan fogyasztási cikk gyártását irányozza elő, me-* lj’eket eddig nálunk nem termeltek. 1954 folyamán meg kell kezdeni a különféle konyhai munkákat végző háztartási „robot‘‘-gép és a háztar­tási hűtőszekrény sorozatgyártását, a porszivógép próbagyártását, stb. — Biztosítani kell, hogy a nehéz­ipari üzemek is széles körben gyárt­sanak közszükségleti cikkeket. — Az 1954. évi terv előirányozza a mezőgazdasági termelés növekedé­sét elősegítő iparágak fejlődésének meggyorsítását. Főleg a gépiparra és vegyiparra várpak nagy feladatok. Négyezer traktor, 5500 traktoreke ezer cséplőgép £s az előirányzott sok más egyéb gép- és felszerelés gyártása nagy erőpróba az ipar szá­mára. Feltétlenül biztosítani kell, hogy már a tavaszi munkáig elké­szüljön a mezőgazdasági gépek- és szerszámokból erre az időszakra elő­irányzott mennyiség. Rendet kell teremteni a mezőgazdasági gépalkat­rész gyártás területén. Műtrágyából és növényvédőszerekből mintegy 1.5- szeresét kapja a mezőgazdaság a ta­valyinak. — A terv előirányozza a nehéz­ipari termelés megszilárdítását és további lépéseket tesz az alapanyag- ipar elmaradottságának felszámolá­sa terén. — A terv előírja, hogy a szénbányák­ban fokozni kell a karbantartást és az üzembiztonságot. A bányászok lakásviszonyainak megjavítása érde­kében nagyarányú lakásépítkezése­ket kell a bányavidékeken megvaló­sítani. A szénbányászatnak ez évben mintegy 1.5 millió tonnával keli több szenet termelnie, mint 1953- ban. — Az elmúlt hónapokban a villa­mosáramszolgáltatás zavarai sok kárt okoztak és még most sem szűn­tek meg teljesen. Ezért a kormány különös gondot fordít a lakosság és p népgazdaság villamosenergiával való ellátásának megjavítására.-i- A vaskohászati termelés emelé­sét és az ország acéllal való jobb ellátását mindenekelőtt az teszi le­hetővé, hogy 1954-ben üzembe lép­nek az ország legnagyobb beruházá­sának, a Sztálin Vasműnek első ter­melő üzemei. 1954-ben üzembe kell helyezni a sztalinvárosi I. számú nagy kohót, az I. és II. számú mar­tin-kemencét és az I. számú kokszo­lót. — Az épitöanyagiparnak 1954-ben el kell látnia az állami építőipart és a növekvő magánépitkezéseket tég­lával, cementtel, cseréppel és egyéb anyagokkal. — Az 1954. évi terv előírja, hogy meg kell javítani minden területen az ipari termékek minőségét. ' — Az élelmiszeriparnak növelnie kell 1954-ben termékei választékét és javítani kell a minőséget. — A könnyűipar dolgozóinak 1954 évi munkája elé nagy várakozássá’ néz országunk egész lakossága. — Nagy feladatok várnak a kis-' ipari szövetkezetekre és a magá.'1 kisiparra. Ezért a terv növeli a szá­mukra kiutalt anyagok mennyisé­gét. A mesőgasdattág feladatai A mezőgazdaság fejlesztésének fontos kérdése — folytatta — a nö­vénytermelés szerkezetének megvál­toztatása. 1954-ben ezzel kapcsolat­ban főbb feladatok a következők: — A terv előirányozza, hogy a kenyérgabona vetésterületét a szán­tóterület 35 százalékára kell növelni — A terv előirányozza a takar­mánybázis kiszélesítését. A szalas- takarmány vetésterülete 30 százalék­kal nő 1954-ben. — Fejleszteni kell az eddig elha­nyagolt, de éghajlati és talajviszo­nyaink miatt számunkra kedvező mezőgazdasági ágakat, így pl- szőlő, gyümölcs, aprómagvak termelését 1954-ben. A növénytermelési terv jó közepes termésátlagokat irányoz elő, mélyék 5—10 százalékkal meghaladják az elmúlt öt év termésátlagait. A mezőgazdasági terv 1954-ben előirányozza az állattenyésztés jelen, tős fejlesztését. A száz tehénre jutó borjúszaporulatot 13 százalékkal, á száz kocára jutó malacszaporulatot 11 százalékkal, a tehenenkénti átla­gos tejhozamot tíz százalékkal kell emelni 1954-ben. : A állattenyésztés fellendítése ér­dekében a terv növekvő feladatokat- irányoz elő az anyaállatok tenyész­tésénél. így a tehénállományt hét százalékkal, a kocaállományt 19 százalékkal kell növelni. Az 1954. évi terv biztosítja a me­zőgazdaság fejlődésének anyagi fel­tételeit. A terv szerint a közvetlen meziőgazdasági beruházásokra több mint háromegész egynegyed milli­árd forintot irányozunk elő, az össz- beruházások 24 százalékát. 1954-ben a mezőgazdaság hazai termelésből és importból ötezerhetvenhét trak­tort kap. Hétszázhúsz darab motoros permetezőgép szerepel a mezőgazda­ság beruházásai között, az 1953. évi mennyiség nyolcszorosa. A mezőgazdasági termelés fejlesz­téséhez hatalmas segítséget kapnak az államtól nemcsak az állami gaz­daságok és szövetkezetek, hanem az egyénileg dolgozó parasztok is. Az egyéni parasztgazdaságok fej­lesztése mindenekelőtt sokoldalú termelési segítséggel történik. A terv előirányozza az egyénileg dol­gozó parasztság mezőgazdasági szer­számokkal, kisebb mezőgazdasági gépekkel, a termeléshez szükséges műtrágyával és növényvédőszerek­kel való ellátását. A belkereskede­lem tizenkétezerhétszáz ekét, tizen­kétezer darab boronát, több mint tizennégyezer darab permetezőgépet hoz forgalomba az év folyamán. Műtrágyához a parasztság az elmúlt években igen nehezen juthatott. 1954-ben a belkereskedelmi szervek az egyénileg dolgozó parasztság köz­vetlen használatára mintegy nyolc­vanötezer tonna műtrágyát hoznak forgalomba. 1954-ben biztosítjuk réz- gálicból a szükségletek kielégítését, az állami és szövetkezeti boltokban mindenki szabadon vásárolhatja a számára szükséges mennyiséget. A gépállomások, amelyek az utol. (Folytatás a 2. oldalon.) HERMAN OTTÓ TíU2K5*M Miskolc, Popsser 1/ ^ T*1»Í<m»: 17-W. fct i i/M i rwi nnnr7 nln í ^ 1L| M im ||| |W|| fm m *&., W /« SS® ÍO\ rn 118« Lenin Bl¥társ halálának évfordulójáról H is $1 JfF a Éllik I fi J^^ÍÉ P! 11 IgM ü If lg®. M ® Április 1-én lépnek hatályba MLJhmfíÉsLAJL ilkJLl&JL Jül MM*M M£Mk>Malk%JrM&KJLJí JL%A az új kollektív szerződések X. évfolyam 19. szám Ara 50 {ü|er Miskolc, 1954 január 23, szombat ■saaiiaBaafc^ia^ja^m^^^^^ utmivwm„„mm,imwn. n lh.h ........■■■■■—»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom