Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)

1954-01-20 / 16. szám

) ÉSZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1954. január 20. Meghalt M. F. Skirjatov, a Kemmunista Párt és a szovjet állam nagy harcosa Moszkva (TASZSZ) A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BI­ZOTTSÁGÁTÓL ÉS A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÄCSÄTÖL. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa mély gyásszal közli, hogy január 18-án hosszas és súlyos betegség után elhúnyt Matvej Fjodorovics Skirjatov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága mel­lett működő pártellenőrző bizottság elnöke, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének tagja, a Kommunista Párt és a szovjet állam egyik legrégibb vezető személyisége Matvej Fjodorovics Skirjatov elvtárs egész életében pártunkat és a dolgozók ügyéért vívott harcot szolgálta. Halála a Kommunista Párt és a szovjet nép nagy vesztesége. A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÄRTJÄNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSA A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának Moszkva A Magyar Dolgozók Pártja és az egész magyar nép megrendülve értesült arról a súlyos veszteségről, amely a Szovjetunió Kommunista Pártját M. F. Skirjatov elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja ré­gi, hő katonájának, Lenin-Sztálin harcostársának elhunytéval érte. Fo­gadják Skirjatov elvtárs elhunyta al­kalmából mély részvétünket és őszinte együttérzésünk kifejezését. Budapest, 1951 január 19. MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE A berliui értekezlet előtt Páris (MTI). Egy héttel Georges Bidault francia külügyminiszter berlini utazása előtt, Franciaországban országszerte mind nagyobb arányokban bontakozik ki a. fnaucia népi tömegek harci egysége a bonni és párisi szerződés raiíliiiálása ellen, jy siker záloga a békeszeretö és hazafias erők legszélesebbkörű össze­fogása. A francia demokratikus sajtó rámulajt( i.ogy a bonni és a párisi há­borús szerződés ratifikálása ellen vi­vőit harcban sokkal nagyobb erők vesz­nek részt, mint eddig bármikor az ország békemozgaimában. A megyei béketanácsok igénybeve­szik a legmegfelelőbb munkamódsze­reket a cél elérésére: aláírást gyűj­tenek. békefüzeteket terjesztenek, az üzemekben és községekben szavazáso­kat szerveznek, a képviselőkhöz kül­döttségeket menesztenek. * Otto Nuschke, a Német Demokrati­kus Köztársaság miniszterelnökhe- lyetlcse, a keresztény-demokrata unió elnöke a »TiiglicUe Rundschau« keddi számában megjelent cikkében a többi között a következőket írja: — Ha a négyhatalmi értekezlet résztvevői nem vetnek véget Ade­nauer őrült újrafelfcgyverzési tervei­nek, szembekerülnek saját népeik- akaratával. Ez a fontos i felismerés megerősíti a német hazafiak remé­nyét. hogy a berlini értekezleten si­kerül legalább a nemzetközi feszültség csökkentésének Vtján dömtő előreha­ladást elérnj és ezzel a német nép egységvágyát közelebb hozni a meg­valósuláshoz. — A legnagyobb akadály ezen az ífton a.bonni és a párisi háborús szerződés. Ezt a két paktumot ki kell küszöbölni a nemzetközi politikából.-» Gustav Heinemann, az össznémet Néppárt elnöke, volt bonni belügymi­niszter január 20-án Berlin brit megszállási körzetében nyilvános elő­adást tart. Az előadás címe: »A ber­lini értekezlet sikere egységet és bé­két jelent Németország számára. * Schröderer bonni belügyminiszter rendeleíet adott ki a nyugatnémet alkotmányban biztosított gyülekezési szabadság további korlátozására. Elsőnek Zinnkann. Hessen jobboldali szociáldemokrata belügyminisztere élt ezzel a lehetőséggel és a berlini érte­kezlet idejére, január 20-tól február 19-ig betiltott minden gyűlést és tün­tetést Majna-Frankfurtban és Hessen tartomány egész területén. A betiltás Célja, hogy megnehezítsék a demokra­tikus szervezeteknek a berlini értekez­lettel kapcsolatos felvilágosító munká­ját a lakosság körében. * A »Neues Deutschland« Németor­szág Szocialista Egységpártjának köz­ponti lapja a főbiztosok berlini képvi­selőinek megegyezéséhez fűzött kom­mentárjában megállapítja: A négy nagyhatalom képviselői kö­zött létrejött megállapodás megmu­tatja a német népnek, hogy milyen reálig eredményt lehet tárgyalások útján elérni. Ez azt jelenti, hogy köl­csönös jóakarattal a németek is meg. egyezhetnek egymással. Magzar-est Berlinben A berlini magyar kolónia a Magyar Népköztársaság nagykövetségének véd­nöksége alatt szonibaton a néptulajdon­ban lévő berlini izzólámpagyár kultúr­termében magyar estet rendezett. Az esten fellépett a Berlinben tartózkodó Ncményi Lilli, a budapesti Állami Ope­rához tagja, továbbá a magyar kolónia több műkedvelője és a berlini magyarok gyermekei számára létesített magyar is­kola énekkara. * WWWVWWWVWWVWWWVUWVUWUVVV * HULL A HÓ Hull, hall. hull a hó Gyermekeknek jaj. de jő. Fut a szánkó sebesen Hegyeken völgyeken. Hull, hull, hull a hó Hógolyózni jaj, de jó, Hiába fut a gyáva Golyó repül uíáoa. Hull. hull, hull a hó Vasmag a hőtakaró Azt kérdi a kismadár Mikor lesz újra nyár? Hull hull, hull a hó Mosolyog a télapó. Szénből van a két szeme seprűből a keze. Hull, hull, hull a hó He búsulni nem való. A hó alatt újra nő A vetés, a mező. Hull. hull, hull a hó Majd elolvad félapó. Ne sírjál kismmlár Nemsokára itt. a nyár. § ] f IWVAAAA/l/UAAAAAAAAAAAATVAAAAAAAAAA/ V­A Kémet Demokratikus Köztársaság külügyminisztere fogadta a Magyar Népköztársaság új nagykövetét Berlin (MTI) Dr. Lothar Bolz, a Német Demo­kratikus Köztársaság miniszterel­nökhelyettese, külügyminiszter hét­főn fogadta Safranko Emánuelt, a Magyar Népköztársaság új berlini nagykövetét. A magyar nagykövet a közeli na­pokban nyújtotta át megbízólevelét Wilhelm Pieck köztársasági elnök­nek. Gyilasz lemondott a jugoszláv nemzetgyűlés elnöki lisztéről Milovan Gyilasz, Jugoszlávia mi niszterelnökhelyettese, akit kizártak a „Jugoszláv Kommunisták Szövet ségének“ központi bizottságából, kérte, hogy fogadják el a nemzetgyű­lési elnöki tisztéről való lemondását. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint a jugoszláv nemzetgyűlés legközelebbi, január 27-i ülésén fog­lalkozik Gyilasz lemondási kérel­mével. (MTI) Saját konyhakertészelet létesítenek a gépállomások és állami gazdaságok üzemi konyháinak Az üzemi étkeztetés megjavításá­ra idén az állami gazdaságokban és gépállomásokon saját konyhakerté- szcíet létesítenek. Az állami gazda­ságok és gépállomások igazgatói és agronómusal az üzemi bizottságok­kal együtt országszerte most készí­tik a konyhakertek terveit. Kijelö­lik a konyhakertek helyét és meg­határozzák, hogy a helyi sajátossá­goknak megfelelően milyen zöldség­félét érdemes termelni. A konyha­kerteknek a legjobb földet biztosít­ják. (MTI) AMERIKAI MESTERKEDÉSEK KÖZÉP-KELETEN Különböző jelek arra mutatnak, hogy az utóbbi időben fokozódott az Egyesült Államok tevékenysége a Közép-Keleten. Az Egyesült Államok meggyorsította év­tizedek óta folytatott erőfeszítéseit, me­lyek főcélja a Szovjetunió bekerítése, s csak úgy mellékesen saját középkeleti pozícióinak erősítésével, angol ,.partneré­nek“ teljes kiszorítása e térségből. Ame­rikai politikusok évek óta hangsúlyozzák, az úgynevezett ,,keleti orientáció“ szük­ségességét s Dulles külügyminiszter, hogy ezt alátámassza „játyolt borít“ az ame­rikai imperialisták évtizedes középkeleti garázdálkodására, így nyilatkozott a Közel- és Közép-Kelet országaiban tett látogatása után: ,,Legjötib ideje, hogy az Egyesült Államok nagyobb gondot for­dítson. Közel-Kelet és Délkelet Ázsia országaira.“ Az említett „keleti orientáció“ meg­gyorsításának egyik legkirívóbb példája a néhány hét óta nagy port felkavaró tár­gyalások egy amerikai—pakisztáni kato­nai szövetség létesítésére- Mielőtt e tár­gyalásokról beszélnénk, meg kell állapi­tanunk,, hogy ezeket már megelőzte né­hány hasonló kísérlet. 1951-ben röppen­tették fel Washingtonból a tervet, hogy hozzák létre az atlanti szövetség közel­és közép-keleti helyi fiókját, az úgy­nevezett „közép-keleti parancsnokságot“’ (MEDO), amelyet később „közép-keleti védelmi szervezet“ (GS)-nek kereszt eltel; át. Ezek a tervek a közel- és közép­keleti országok heves ellenállásába üt­közve, gyorsan megbuktak. Már 1954-ct írunk és a terv még mindig csak papírén létezik. E kísérletek kudarca indította az Egyesült Államokat arra. hogy foko­zottan szorgalmazza saját külön tervét, egy olyan tömb alakítását, amelyben a Szovjetunióval szomszédos, vagy a stovjet babérok közelében fekvő közép-keleti or- saágek vennének rését, elsősorban: Törölc- Heeág, Pakisztán, Irán és Inak, Noha az Egyesült Államok nyilván­valóan Törökországnak szánja e tömbben a főszerepet, az utóbbi néhány hét ese­ményeiből kitűnik, hogy jelenleg Ame­rika Pakisztánra összpontosítja erőfeszíté­seit. Minden erővel azon dolgozók, hogy „megnyerje“ Pakisztánt. Erre mutatnak a lázas diplomáciai jövés-menések és tár­gyalások Karacsi és Washington között. A pakisztáni és amerikai cáfolatok elle­nére ma már mindenki előtt világos, hogy Amerika és Pakisztán között katonai egyezmény készül- Amerika ezzel az egy z- ménmyel egy cs« pásra több legyet akar ütni: E tervbevett katonai szövetség elsősorban a Szovjetunió elleni támadás fokozott előkészítésére irányul. Az ame­rikaiak minden bizonnyal azért is fon­tosnak tartják Pakisztánt, mert e két részből álló ország India szárnyait képezi s így az amerikai tervek szerint szükség esetén a közvetlen nyomás eszközének szerepét töltheti be a Szovjetunióval és Kínával barátságban élni kívánó indiai nép ellen. Ezenkívül világos az is, hogy Pakisztán ezen új szerepe — mesterséges feszültséget keltve Dél-Ázsiában — aka­dályozza, hogy India és Pakisztán ren­dezze ügyeit, ami komoly aggodalmat kelt egész Ázsiában, mivel közekhb h"zná a „hidegháborúi", a háborús előkészüle­teket, a Közép-Kelet országaihoz. Végül talán nem mell'kés az sem. hogy e terv csapást mér az Egyesült Ál tárnok szövet- -énesére, Angliára, amelynek köz»l és közén-Meti pozícióit »z am-riksi külün- akció még jobban aláásna. E köve*k'"t"- téseket támasztja alá esy francia lan. amely az amerikai ér p?kri-zté"i «érződi« főbb pontjait a következőkben jelöli meg: 1. Pakisztán a „megjelelő pillanatban“ csatlakozik a közép-keleti védelmi szer­vezethez“, amelynek létrehozását most készítik elő. 2. PMcsctán jogot ad aa Egyesük AL lomoknak katonai támaszpontok létesíté­sére és csapatok elhelyezésére Pakisztán területén. 3. Az Egyesült Államok kétszázmillió dollárt nyújt Pakisztánnak amerikai fegyverek vásárlására és a pakisztáni hadsereg átszervezésére, am-lynek lét­számát kilencszázezerre emelik. 4. A pakisztáni hadsereg átszervezőét és kiképzését amerikai tisetek segítségé^ vei valósítják meg. Ugyancsak a létesülő katonai szerződés agresszív jellegét tanú­sítja a „NI Times of Burma“ című bur- mai lap, amely ezt iria, az egyetlen kö­vetkeztetés, amihez el lehet jutni,, az, hogy Washington légi és haditenger 'szeri támaszpontokkal teljesen be akarja kerí­teni a Szovjetuniót és Kínát. Úgy hisz- szűk bogy a polgári saitó idézetei eléggé alátámasztják megállaoításajnkat az amerikai—pakisztáni tárgyalások igazi céljairól. Az amerikai—pakisztáni katonai tár­gyalások a Közép-Kelet országa’nak békéje ellen irányuló újabb amerikai mesterkedések nagy nyuntalarasagot kel­tettek e térség oi-száfraiban. Rövid idő alatt olyan heves ellenállás robbant ki a7 amerikai tervek cl]-n. amelvre eddig rit­kán volt példa. India miniszterelnöke. Nehru több beszédében hawirúlypzta: Az amerikai—pakisztáni katonai egyezmény körre; van fenyegeti az ázsiai országik különösen India érdekeit, Nphnt múlt év november I5-? beszéd-bep n Idául ez-krt mondotta: „Az F-vesnlt Adatnak és Pa- kis-tán előkfs-iil-tben lévő katona1 ett-ar.- m'nvén-k híre komo'v nyárt-lanságot k i­tett Indiában Ennek az eevezmcn'-nek me-szemrnö következményei lesznek Tt-h kelet-Azsiáb-n és kihatnak India és Paki-a •án vi"lanyára is. A sz-leskö jt ellenállást bizonyítja Transzinrdánia, Irán, Szíria Irak, Szaud-ArSbia, Libanon és Egyip­tom képvis-löinek beyrufi értekezletén kibocsátott kiáltvány amely többek kö­EmJeli ünnepség Lenin Lalájának 30. évfordulója alkalmából A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa Lenin halálának 30. évfordulója alkal­mából 1954. január 21-én emlékünnepséget rendez az Állami Opera­házban. Az ünnepi beszédet Geró Ernő elvtárs, az MDP Politikai Bizottsá­gának tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese, belügyminiszter mondja. (MTI) Csütörtökön este Lenin-üatttepség Miskolcon Miskolc város dolgozói csütörtö­kön este a Déryné színházban ren­dezendő gyászünnepségen emlékez­nek meg Lenin elvtárs halálának évfordulójáról. A színházi emlékün­nepségen az ünnepi beszédet köve­tően a színház zenekara, a zeneisko­la és a színház egyes művészei ad­nak emlékműsort. A diósgyőri nagy­üzemekben délután a párt alapszer­vezetei tartanak emlékünnepsége- get. A Diósgyőri Gépgyárban külön központi ünnepséget rendeznek. Uj köayvek V. I. Lenin halálának 30. évfordulójára V. I. Lenin halálának 30. évfordu­lójára a Magyar Munkásmozgalmi Intézet és a Szikra kiadja a „.Lenin Magyarországról'“ című gyűjte­ményt, amely felöleli V. I. Leninnek Magyarországgal kapcsolatos főbb írásait, beszédeit, táviratait, vala­mint megállapításait és útmutatá­sait. A gyűjteményt névmutató és illusztrációs anyag egészíti ki. Az évforduló alkalmából adja. ki a Szikra V. I. Lenin „Filozófiai füzetek““ című munkáját is. Lehm ebben a művében felbecsülhetetlen értékű anyagot gyűjtött a dialektika fejlődéstörténetének, a materializ­mus és az idealizmus harcának kér­déséhez. Reggel a miskolci búforüzlefben A z óra mutatója 8 felé közeledik. Egy­másután nyílnak az üzle­tek redőnyei. A miskolci bútorüzlet előtt hosszú sor áll. Azután itt is ki­nyílik az ajtó és özönle­nek be az emberek. Az üzletben nagy a sürgés­forgás. Kicsit meglepő, hogy egyszerre ennyi ember akar vásárolni. Később kiderül, mi érmék az oka. Miskolcon égon-földön ez az egy bútorszaküzlct van. De idejönnek vásárolni a megye minden részéből is. Hétfőn reggel legalább száz ember akart megvá­sárolni négy hálóffiobabú- toTt. Volt, aki ott őrizte, s villámló szemekkel kí­sért mindenkit, aki sze­met vetett a fényes szek­rényre, tükörre, vagy akár éjjeliszekrényre is. — Kérem, éti már hó­napok óta kilincselek hasztalan. Lesz, ami lesz, négy közül egyik az enyém! C odródumk a tömeg­bA gel a kíváncsian érdeklődünk párhónapos fiatalasszonyoktól, idősebb néniktől­— Látja — fakadt ki az egyik '— itt állunk ma gunkrahagyatva, nem. szolgál ki senki. De ha megharagszom, felkapok egy re ka miét és kiviszem a boltból. Másik vevő: — Ha tudom, hogy egy konyhabútorra ennyit kell várni, férjhez sem me­gyeki Harmadik vevő: — Hogy hogy?... Csak garnitúrával adnak .reka- nűét? De kérem, nekem nem kell sem fotöj, sem szék! Igaza van! A rráhb azonban már ügyesebben oldot­ták meg a dolgot. Néhá­nyat! összeszövetkeatek egy garnitúrára. Az egyik vitte el « rekamiét, a másik. a. íotöjeket, a harmadik a székeket. Joggal mondják a vevők: egy bútonzaküzlet kevés a megyének. Mit csinál a heíyj ipar? Vájjon mikor kapcsolódd nak a munkába a bútor- asztalosok, mikor lesa gazdagabb a választék, jobb a minőség, egyálta­lán, mikor szűnik meg na a lehetetlen áll- pót, hogy hónapokat kelljen vá ni egy egy konyha- vagy szó* b a berondezé sre ? U z történt január 18-án, hétfőn a bú- torszak üzletiben. így kéz* dődütt a hét, méreggel azok számára, akik bútort akartak vásárolni. Az ill«'* tékeseknek haladéktalanul intézkedniük kel] a dolgo­zók jogos igényeinek ki­elégítése érdekében. (bőd«}, 4 minisztertanács határozata a szerződéses termelés megjavításáról A minisztertanács legutóbbi ülé­sén foglalkozott a szerződéses ter­melés helyzetével és határozatot ho­zott a meglévő hiányosságok kikü­szöbölésére. Megállapította, hogy az 1954. évi szerződéses termelési fel­tételek sokkal kedvezőbbek és na­gyobb előnyt biztosítanak a paraszt­ságnak, mint az előző években. Ezért a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok szíve­séit ezeket mondja: ,Ezek a (amerikai) tervek fokozzak a nemzetközi feszülts get és fenyegetik' a világ békéjét. E tervek közül legveszélyesebb az a -terv, amely­nek alapján együttes védelmi és szövet­ségi rendszert akarnak létrehozni Pakisz­tán, Irán, Törökország, Irak és az Egye­sült Államok között.““ — Dzsammu és Kasmír törvrnyhozó gyűlésének elnöke egyik beszédében kijelentette: „A pa­kisztáni—amerikai katonai egyezmény veszélyezteti Pakisztán összes középe keleti és délkelet-ázsiai szomszédait.“ India, Burma, Afganisztán és a többi Pakisztánnal szomszédos állam vezetői és közvéleménye nyíltan figyelmeztették a pakisztáni kormányt, hogy milyen követ­kezményekkel jáma, ha csatlakoznék valamely agresszív csoporthoz. Az ame­rikai Egyesült Államok agresszív tervei által fenyegetett Közép-Ke]e.t népeinek békéjéért és biztonságáért szállt síkra a Szovjetunió, amikor műit év november 30-i, Pakisztánhoz intézett jegyzékében a pakisztáni—amerikai tárgyalásokra és tervekr“ utalva hangriilvOlta: „-.a Sz-v- jctunió nem fogadhatja közömbösen az említett tárgyalásokról szóló közléseket, minthogy olyan egyezmény megkötése, amelynek alapján Pakisztán területén, azaz a Sznvíetnnió halárénak közelében, amer-'kai l-g;támeszpontok létesülnének, valamint Pakisztánnak az említett kn-Ap- kai-ti tömb létrehozását célzó tervekhez való csalfa l-ogá*a /■"-■étien érinti a Szovjetunió biztonságát.“ A pp;kisz“átti—amerikai tá'zyaHsok miatt kirobbant czéVakö-fl eHená"á=. amely a nemz-tközj feszültjéé fokozása- célzó amerikai kaW-do-te-v ellen irányul « atne|v hnkárra ítél minden imneriolis+a kísérletet — legyen az amerikai vagv angol — amely a Közép-Kelet népeinek ágyútöltelékként való felhasználását cé­lozza. azt mutatja, hogy Ázsia felébred* népei készek arra. hogy lerázva az im- oerial’sta iármot aktívan kivegyék részü­ket a világ békéiének megerősítéséért vívott nggy harcból. sert kötnek termelési szerződést, ha megismerik azokat az előnyöket, amelyekben ezáltal részesülnek. Hi-* ba azonban, hogy a helyi tanácsok, az egyes termeltető vállalatok, sőt gyakran az érdekelt minisztériumok is elhanyagolják a szerződéses tér« melés előnyeit megmutató, felvilá* gosító munkát. Ezért a miniszterta­nács fontos feladatként jelölte meg* hogy a szerződéses termeléssel járó kedvezményeket az eddiginél szé* lesebb körben kell a dolgozó pa-i rasztsággal és a termelőszövetkeze-* tekkel megismertetni. A határozat több növénynél jelen* tős áremelést léptetett életbe, s nö­veli a természetbeni juttatások mér* tekét is. így az I. osztályú rostken* der árát mázsánként ötven forintról hatvan forintra, az I. osztályú rost* lent százöt forintról százhúsz fo­rintra, a kendermagét négyszáz fo­rintról 60ü forint, cirokszakáit 150 forintról kettőszázötven forintra, a somkorómagét négyszázötven fa­rmiról nyolcszáz forintra, a fehér here magét nyolcszáz forintról ezer* hatszáz forintra emelte. Megnövekedett a rostkendernél, a rostlennél, valamint a szerződéses kendermag termelésénél is a terme* szetbeni juttatás mértéke. Rostken* dérnél az eddigi három mázsa he* lyett minden mázsa átadott kender* kóró után ötven forint értékű íéláru textilutalványt kapnak a termelők, -őst lennél a textil juttatás a kétsze* resére nőtt. A kendermagnál még nagyobb a növekedés: az eddiginek négyszeresét teszi ki. További ked­vezményt jelent az, hogy a textil* járandóságból a szerződéssel lekö* tött minden kát. hold után azonnal kétszáz forint értékű textilárut kap­nak a termelők kamatmentes előleg­ként. A cukor- és takarmányrépa mag termelői részére a határozat ig°n magas természetbeni cukorjut­tatást állapít meg. s rendezi a fü- szerpapri ka-termelők természetbeni őrölt paprika részesedését is. A minisztertanács határozata nem­csak a parasztság számára teszi még kedvezőbbé a szerződéses termelést és emeli ebből eredő jövedelmét, ha­nem fokozza az ipar nyersanyagel­látását, javítja a lakosság áruellátás sát, (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom